Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1924
Mi volt Jókai nagy sikerének, hatásának titka? Talán leginkább az, hogy ő a világirodalom legkitűnőbb mesemondója. E művészete a magyar néplélekben gyökerezik: oly világosan, könnyedén, egészen képeibe merülve beszél, mint a népmeséink. S mintha nem is írná, hanem élőszóval adná elő a meséit, oly természetes, egyszerű, sohasem könyvízű. A valóságból észrevétlenül suhan át a képzelet világába, olvasóit is magával ragadva; nem vesszük észre a távoli és ismeretlen dolgok nagyítását és túlzását, nem mosolygunk a jó, a nagy és folttalan eszményi hősök naiv jellemrajzán, érezzük, hogy a túlzások, képtelenségek áradata érdekessé, bonyodalmassá, mulattatóvá teszi a mesét, a valóság mértéke itt másodrendű kérdés. S amikop Jókai mesemondó művészete a néplélekből sarjadt, úgy a magyar nép lelkét tükrözi humora is, melyben költői hatásának másik nagy titka rejlik. Az ő humora testvérrokona a magyar néphumornak. Jókai ezerszámra gyűjtötte a néphumor termékeit, az adomákat és közölte azokat regényeiben, novelláiban, étlapjaiban. Egy sereg apró adomát külön kötetben is közreadott. Tehetsége a legotthonosabb a novellává kiszélesített adomában, különösen ha a népélet körébe eső témához nyúl, mint például a „Kötél áztatva jó“ című kis novellában, mely telivér népi adomának a kiszélesítése. Másik gazdag bányája a diákélet. Mily verőfényes képek tanárokról és tanulókról, mennyi életöröm sugározza be az iskolát! Jókainak e kedves rajzai annál kedvesebbek nekünk, mennél sivárabb, vigasztalanabb képeket adnak az újabb és legújabb irodalom diákregényei és színművei. Jókai tolla alatt a kollégiumi élet kinövései is szeretetreméltókká válnak. Diákjai csak úgy torkoskodnak a jóízű adomákban; nem baj, ha oly régiek az élcek, hogy „a humor világában a kőkorszakot képviselik“, mint az író maga megjegyzi „A debreceni lunatikus“ című novellában. De regényeiből is az egészséges adomaepizódokra emlékszünk vissza legszívesebben, hogy csak a legkiválóbbakat említsem: a „Magyar nábob“-ban a cigány jelenetét a sült egérrel, a kurtanemes korcsmáros esetét, Kiss Miska pünkösdi királyságát. ..Az új földesúriban a szakajtókosaras komondorokat, Grisák doktort a birkaakolban, Pajtaynénak a cabinet noirban összecserélt leveleit, Szemes Gyurka „józsírú“ sertéseit, Kampós uramat a patkányveszedelemben. „Az új földesúr“ egyik főszereplője, Garamvölgyi Ádám, azt a táblabíróhumort képviseli, mely képes beszédben, tréfa alakjában mondja ki az igazságot, ha már nyíltan nem lehet. Az abszolutizmus önkénye ellen nem tudván másképen védekezni, Jókai humorának tükrében legalább kinevethette a nemzet a Bachkorszak fonákságait. Hazafias célzatosság vezette Jókait a nagy regények tárgyának és alapeszméjének megválasztásában is. Íme néhány példa: A „Mégis mozog a föld“ című regényében a reformkor előtti magyar irodalom és színészet úttörőit dicsőíti meg, a költőket és színészeket, akiket égi küldetés hite éltet és ösztönöz önfeláldozó