Vakok Országos Királyi Nevelő- és Tanintézete, Budapest, 1916

terme, két helyiség az elméleti oktatás céljaira és a gyakorlati irányú kézügyesítő oktatás helyisége. Osztatlanul bírták a hidas­­kürti Nagy Sándor- féle alapítványból létesített óvó épületét, a beteg­­pavillon összes helyiségei dr. Biebele Aladár főhadnagy családja részére szolgáltak. Intézetünk nemcsak helyiségeinek átengedésével támogatta a vak katonákat, hanem rendelkezésükre állott az üdülésre alkalmas kert is. Mi adtuk kölcsön az ágyakat, a kályhákat és egyéb búto­rokat, mi tettük lehetővé, hogy a vak katonák megfelelően szóra­kozhassanak s e célból a téli időszakra rendelkezésre bocsátottuk a dísztermet, ahol időközönként kabaré előadások rendeztettek. Bár felette sajnáljuk szerencsétlenül járt hőseinket és szivünk szerinti cselekedet volt, hogy támogatásukhoz mi is hozzájárulhat­tunk, mégis kénytelenek voltunk oktatásügyünk szempontjából ki­fejezésre juttatni amaz aggodalmainkat, melyek a vak gyermekeket higiénikus, morális és élethivatási szempontból érhetik. Az intézet­ben 264 gyermek szinte szorongott helyiségszűkében, az ipart a szomszédos vakokat gyámolító országos egyesületben átjárva kellett tanulniok és bármennyire is intenzív volt a felügyelet, a növendékeket a vak katonáktól teljesen izolálni szinte lehe­tetlen volt. A vak katonák intézete az Országos Hadigondozó Hivatal ügykörébe tartozik. E hivatal elnöke gr. Klebelsberg Kunó v. b. t. t., aki meleg szeretettel karolta fel a vak katonák ügyét és aki­nek nagy koncepciójú tervei szerint működik és fejlesztetik az intézmény. A vak katonák intézetének helyszíni vezetője gr. Dessewffy Emilné szül. Batthyány Ella grófnő, igazgatója dr. Szalai Emil, a Nemzeti Múzeum osztályigazgatója, igazgatóhelyettese Kirchen­­heuter Ferenc intézeti tanár. Azonkívül a következő gyógypedagó­gusok foglalkoznak részben tanítással, részben adminisztratív teen­dőkkel: Fiedler Lajos, Iván József és Lengyel Gyula. A zene­tanárok közül Horváth Attila a zongorát, Pischinger Nándor pedig a hegedűt tanítja. Iparosmestereink közül átengedtük Antauf Ferenc kefekötőmestert és Germán Gusztáv kosárfonómestert. A vak katonák ügye szakirányítás szempontjából Kirschen­­heuter Ferenc igazgatóhelyettes kezében van, aki nemcsak a pol­gári vakok elméleti és ipari oktatása körül szerzett tapasztalatait érvényesíti, hanem 1916. őszén künn járván Németországban és

Next