VIII. kerületi községi főreáliskola, Budapest, 1911

I. Adatok az intézet történetéhez

9 Patthy Károly 1855 január 15-én Tördemicen, Zalamegyében született. Középiskolai tanulmányait a keszthelyi, veszprémi és pécsi gimná­ziumban, a felsőbbeket a budapesti és a bécsi egyetemen végezte (1874—1877). Két évig nevelő volt és magántanítással foglalkozott; az 1879/80. isk. évben a budapesti IX. ker. polgári iskolánál működött mint helyettes tanár s egy­idejűleg a magyar és német nyelvből és irodalomból középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1880 szept. havában a VIII. ker. közs. főreáliskolának lett helyettes, majd végre 1882-ben rendes tanára s mint ilyen mindvégig az intézet szolgálatában maradt. Nagy nyelvismeret, a világirodalom remekeinek és a művészeteknek nagy utazásokon szerzett közvetlen ismerete, rendkívül finom és minden szép iránt fölötte fogékony lélek, végtelen szerénység s lelkiisme­retesség — ezek voltak azok a főtulajdonai, melyekkel magához kapcsolta növendékeit és tanártársait egyaránt. Emellett az irodalom terén is nagy siker­rel működött. Gyönyörű emlékbeszédet irt Péterfy Jenőről, aki szintén a VII. ker. közs. főreáliskolának volt tanára (megj. az 1900. évi Értesítőben, a 3—23. 1.) és több jeles fordítása látott napvilágot. Idevágó első kísérletei (Lord Byron életrajza Castelartól s németből és spanyolból fordított néhány költemény) a múlt század hetvenes éveiben Várnai Géza név alatt jelentek meg; később a Nemzeti Színház részére Echegaray drámáit fordította, melyek közül 3 nyomtatásban is napvilágot látott. Ezek a következők: 1. A nagy Galeotto, dráma 3 felv. Irta José Echegaray. Spanyolból, Bpest, 1890. — 2. Bernardo Montilla, dráma 3 felvonásban. Irta J. Echegaray. Spanyolból, Bpest, 1895. — 3. Folt, amely tisztít. Irta Ed­egaray József. Spanyolból, Bpest, 1896. — Cikke: Egy magyar királyfi a spanyol románcköltészetben. Budapesti Szemle 1884, 39. köt. — Jelenleg Ibsen műveinek fordításával foglalkozik. Schneider János született Szentfülöpön (Bács-Bodrogm.) 1852. október 18-án. Középiskolai tanulmányait Kalocsán végezte s ugyanott az érseki tanítóképzőben el. isk. tanítóképesítést szerzett. 1874-ben a székesfőváros szolgálatába lépett mint elemi iskolai tanító. Ugyanakkor kezdte látogatni a tudományegyetem bölcsészeti karán a földrajzi és történelmi szakelőadásokat s e két tárgyból 1879-ben az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság előtt képe­sítő vizsgát téve, 1879. szept. 1-én a VIII. ker. községi főreáliskolához rendes tanárrá választatott. Mint középiskolai tanár egyike volt az elsőknek, kik a 80-as évek elején intézetüket külön földrajzi gyűjteménnyel gyarapították. Jó szolgálatot tanuló ifjúságnak földrajzi tankönyveivel is, amelyeket részben Cherven tett a Flóris gimn. főigazgatóval és volt egyetemi szaktanárával, Hunfalvy Jánossal közösen szerkesztett. Ugyanezen években buzgó munkatársa volt a „Földrajzi Közlemények“ c. havi szakfolyóiratnak, melyben számos vegyes közleménye, könyvismertetése, bírálata látott napvilágot. E mellett élénk tevékenységet fejtett ki a kisdedóvás terén. Negyedszázadon át buzgó választmányi tagja volt a kisdednevelők orsz. egyesületének s mint ilyen jegyzője azon bizottságnak, mely a kormány megbízásából a kisdedóvói törvényt (1891 : XV. t.-c.) előkészí­tette; 1894-ben pedig egy ideig a kisdedóvók szaklapját, a „Kisdednevelés“-t szerkesztette. Toborffy Béla Munkácson, 1851. dec. 10-én született. A közép­iskolai tanulmányait Ungvári és Kassán, a felsőbbeket a József-műegyetemen végezte, hol 1878/1885. mint a chemiai tanszék tanársegéde is működött. Ez időben főleg kőszén- és ásványvízelemezéseket végzett, amelyek szaklapokban jelentek meg. 1885/87-ig a székesfővárosi kereskedelmi iskolában tanított, majd ettől kezdve főreáliskolánkban. Kereskedelmi iskolák számára írt vegytan­könyve több kiadást ért és sokáig volt használatban. A kereskedelmi minisz­térium szabadalmi osztályának szakközlönyében évekig volt a chémiai szaba­dalmak referense, valamint kinevezett tagja volt a pénzügyminisztérium kebe­lében működő pénzügyőri vizsgáló bizottságnak is. Cikkeket írt a Természet­­tudományi Közlönybe és a Földtani Közlönybe is.

Next