II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1900

rat vezetésével. E jelenetet ábrázolta a második kép. A szent király, lovagok és keresztes vitézek közt veszi át a vezéri kardot annak bizonyságául, hogy hazánk a kereszténység felvétele által csakugyan a nyugati nemzetek testvéri közösségébe lépett be. III. Nemcsak belépett, de csakhamar, mint az Egyház védője és hitének terjesztője lép fel. Nagy Lajos, méltó követője példaképének szt Lászlónak. Az Egyház zászlótartója nemcsak az eretnekeket, de a pogányokat is megtérésre és hódolásra kényszeríti. A lengyel királyság pogány ellenségeit, a lithváno­­kat nemcsak leigázza, de a kereszténység felvételére kényszeríti is. Keistut fejedelmük mutatja be hódolatát a nagy király előtt magyar és lithván főurak jelenlétében, tanulságul szolgálván a nézők előtt, hogy Magyarország ha­talma teljességében is a keresztény vallás főtámasza s a hit előmozdítója vala. IV. Midőn Ázsiából előtört a keresztény nyugat legnagyobb ellensége a török, megkezdi a magyarság is igazi világtörténelmi hivatását. Megvédi a pogány támadás ellen nemcsak a maga, de az egész művelt nyugat hitét, — odadobja inkább magát áldozatul, midőn már kimerül a küzdelemben, de az összetiport országban mégis volt mindig annyi erő, hogy sohasem engedte tes­tén keresztül gázolni a vad ellenséget. E magasztos elv főképviselője, s a világ­­történelemben is kimagasló alak Hunyady János, kinek nándorfehérvári (1456) győzelme megszabadította Európát a nagyravágyó II. Mohamed támadásától. A negyedik képben a győzelem után eléje hozzák vitézei a dicső küzdelem eredményét, a zsákmányt, a hadifoglyokat és török zászlókat, — ott áll oldala mellett hűséges bajtársa Kapisztrán János is, bizonyítva annak igazságát, mennyire segítette a magyar nemzetet nehéz küzdelmei közt mindenha a keresztény Egyház. V. A királyi hatalom fénykorába vezet az ötödik kép. Hunyady János fia Mátyás nemcsak hadi erényeket örökölt dicső atyjától, de tehetségei révén barátja, pártolója, terjesztője volt a tudománynak is. A képen tudósai között ült, a legnemesebb királyi erényt jelképezve s mutatva egyúttal, mily európai hírű férfiak keresték a magyar király kegyét Bonfoni, Galeotti, a nagy csilla­gász Regiomontanus, s egyúttal azt is, hogy a magyar elme is kivette részét a békés művelődés munkájából Vitéz János és Janus Pannonius személyében. VI. Intézetünkkel szorosan kapcsolatos eseményt tüntet fel a hatodik kép. A magyar tudomány­egyetem megalapítása a magyar kath. keresztény egyház legnagyobb fiának Pázmány Péternek nevéhez (1635) fűződik. Ámde az egyetemekkel kapcsolatos volt az előkészítő iskola (philosophia), mely később a gymnasium VH. és VIH. osztályát alkotta. A II. kerületi királyi egyetemi katholikus főgymnasium épen ez előkészítő iskolából fejlődött s az egyetem alapításának megjelenítése tehát kiváló jelentőségű és tanulságú volt ez inté­zet ifjúságára nézve. VH: A keresztény Európa nem feledhette el a magyar nemzet szolgá­latait és halálos küzdelmét. Sokáig magára hagyta ugyan, de később mégis segítségére sietett és az elgyengült nemzetet felszabadította a török uralom alól. E felszabadító háború legkimagaslóbb eseménye nemcsak mint magyar

Next