Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)
1845-02-28 / 139. szám
140 sark egyik részét, és az adózónépet útmutatással, erőegyesítéssel (vis unita fortis) és ezen erőnek czélirányos hovaforditására (ez fődologi lélekismeretes fölvigyázattal segítsék, mivel ma ezen résznek, holnap a másiknak lesz szüksége a bölcs és cselekvő kormányzatra, mig a honra nehezülő pénzszűke tart, mellyet a jelen országgyűlés is elismert, úgy hogy a legerősz akaratú társulat sem művelhet sokat megyei segítség nélkül mostani akadályai ellen bármilly vállalkozásnak. Technikánkban a „legyen vagy ne legyen“ még most főkép a t. megyék törvényes akaratától függ. Ezt bizonyítják tervem szerint és igazgatásom alatt a szomszéd t. megyékben készült és készülő, az országban most egyetlen nagy vállalkozatok viz használatra, u. m. Aradban kész malomcsatorna, tizenöt malomra vizet vezető. Ugyanitt Fehér-Körös, Töz és Csiger folyók rendezete, öszszesen hatvan mérföld hosszú folyó javítás és gépes vízvezetés. Szintens Békés megyében fehér, fekete és hármas Körös folyók tökéletes szabályzatuk egy száz tizezer öllel (110,000) rövidíti a tekervényes folyó ágyát. Nem különben Bihar megyében fekete, Sebes-Körös, Berettyó és Ér folyók kártékonyságuk megszüntetése munkában van; e három megyében egy millió kétszáz ezer hold (1,200,0003 földnek, és száznyolczvan helységnek az árviztöl biztos megmentésére intézett szilárd megyei akarat dicső győzelméül, melly, mig mások külsegítség vagy az időtől várnak, addig ime nemzeti diszt vállalatokat be is végzi. De az értelmi vagy is szellemi vagyon szaporításra is, melly főkép foglalkozati ügyességben, vállalkozati bátorságban áll, egy jól sikerült vízi munka legbiztosb vezető a bizodalom megnyerése által, mivel a viz törvénye félremagyarázhatlan. Ezen elvek fölvilágitása érdekében lássuk, ha a t. megye törvényes határozata, a berzavai malomgátokat a viz kártékonysága megszüntetése végett eltörli, mi történik az őrléssel? melly a szántásvetés után legelső és mindent átható foglalkozat. Ez fontos sőt mázsás kérdés. Ennek megfejtésére öt eset lehető. 13 A berzavai malmok megjobbihatnak ha jobbíthatók, különben 23 Szárazmalmok vonós állati erőre építtetnek vagy szélmalmok lesznek. 33 Berzava vidéke távolra jár őrölni. 43 eset: Gőzerejü malom alkottatik. 53 Gabnáját eladja a gazda ’s lisztet vesz árán. Vagy a négy utolsó eset részenkint együtt előáll. Röviden vitassuk meg rendre ezen eseteket. Az 1751i 14. t. ez., mellyel az 1840i 10. t. ez. is megerősít, ha csak historiaképen veszszük is, hármat parancsol: b3 Hogy a viz folyását akadályozó , ’s igy káros gátok megszüntessenek. b3 Hogy a t. megyék cselekvő részt vegyenek a gátoktól megszabadult folyók szabályzatában. c3 Hogy szinte cselekvő részt vegyenek az annyira közszükségü vizi malmok megjavitásában, sőt világosan kimondja, hogy a malmok külön csatornára építtessenek. És im ezen dicső nemzeti rendelet óta majd egy század múlik, és az országban több ezer gát lerontatott vagy naponkint rontalik (rontani nem mesterség, de a malmok nem javíttatnak, mert felhúzható deszkagáttal a folyók újra átköttetnek, és ezen gátok fölhúzása a malmokat megállítja, azért föl nem huzatnak, télen pedig a jégtől fölhúzni vagy nem lehet, vagy ha fölhuzatnak , szét is zúzatnak. Ezt bizonyítja a tapasztalás. A vizimalom-intézet gyökeres technikai javítása tehát még mindig váratik, miért? mivel törvényesen nincs kimondva, hogy a malmok javításakor, ha másként nem lehetséges a javítás, tehát csatornának földet kisajátítni szabad olly határból is, hol malom nem eshetik meg, holott e törvény csak következménye a malomjavítási törvénynek. Másik oka a malomépítés tudománya hátralétének, mivel az iskola nem tanítja. Nem különben a mélt, kamarai és alapítványi uradalmakban kellene a mintamalmoknak találtatniok felügyelő technikai intézeteik miatt, de ami más kint van, sőt nem kedves, ha itt más mérnök készít malomcsatornai terveket, amint tapasztaltam, de a következés is tanítand. Ezt szükséges előre említenem a jelen terv iránti bizodalom végett. — Az. megyék mérnökeitől kívánni méltán nem lehet (sanyarú a mérnöki pálya még most nálunk), hogy drága könyveket szerezzenek, és költséges megyén kívüli utazásokat tegyenek e tárgyért. Én is voltam uradalmi és megyei mérnök, tudom hogy állásuk is mindenes, úgymint: úrbéri rendezők, híd és útépítők , folyószabályzók, és polgári építések igazgatói, ’s különben is annyi aprólékos tárgyak vezetői, hogy azon mondatnak: ,pluribus intentus minor est ad singula sensus"nálok önhibájok nélkül be kell teljesedni. Azért tanultassék polytechnikai iskolában e tudomány részletesen, és más nemzeteknél virágzó állása foka szerint. Ezt sürgették a helyhatóságok, a malomépítésre pedig adja magát a mérnökök egyedül arra ügyelő, és mindig e tárgyban foglalkodó és működő osztálya; csak igy fog átmenni ezen tudomány a törvényhatóságok életébe, mit olly méltán igényel a nép érdekében. Ezt megismeri már a7 i 840i 10. t.cz. is midőn kimondja, hogy a malmok vagy más vizi építések tárgyaltatásakor „az illető megye városi vagy kerületi tanácsa helyszínére küldöttséget rendel, mellyhez a tiszti földmérőkön, és (liszti') vízépítő mestereken kívül a felek is alkalmazhatnak más önbizodalmukat bíró vizi építéshez értő mestereket,“ ezek a törvény szavai. Igaz hogy I. Temes megyében a berzavai malmok most nem sokat érnek , mivel még itt egyik században a töröktől ránk vadul maradott katanas malmok is élnek malomépítési értelmünk nem nagy díszére, és mégis ezen surrogalombeli malmok többet érnek, mint még ennél is roszabb surrogatum a szárazmalmok vonós állati erőre, és bizonyosan kiszámíthatni , hogy jövőre ezen szárazmalmok a földesuraknak és a népnek legalább évenkint négyszázezer napszámos terhet vetnek vállaikra. Rémilő veszteség az áldott bánság közepén, hol aratáskor 1 ftb. napibére egy közmunkásnak! Szél bizonytalan erő , azért nem közérletésre való. Az üdvös Berzava folyó népes vidéke a malmok pusztulta után, kivált eleinte Krassó megyébe fordul őrölni; de itt annyira megterheli és szorgosítja a különben is nyomoru malmokat, hogy fele lisztjét az őrléskori távolléte miatt kapja, és kétszer jár utána’s ajándékadó igájába fogalik csak a kétes sorért, különben hónapokig fog várni ott megpenészedett cabnájából készített lisztjéért. Vagy Temesváron, Maroson, Tiszán, Dunán, és katanas török vízimalmok zugában, a különben hasznos lehető Karas folyó malmaiban őröl. — Milly tömérdek időpazarlás ez egész az Ínségig , igen átlátható, de összeírás szerint számadatokkal bizonyítható, hogy a veszteség négyszázezer napszámra könnyen fölrúg. Tehát lesz gőzmalom; ez honosink által olly érősén mint a Berzaváé nem épül egy század alatt, mert drága , tehát ha épül idegenek fogják azt épitni, ismét egy lépéssel közelebb az idegen technikai társulatok gyarmatává sülyesztetésünkre. Még keservesebb állásba jön e vidék népe, ha gabnája árán lisztet vesz, mert a liszteni nyereséget is ő pótolja. Mind a négy utolsó eset együtt előálltakor a népre nézve a napszám és őrlelési veszteség megmarad, csak több intézetben oszlik el. — (Vége következik.3 Megyék, és városok. Zalából. Sümeg, február 10. (Néhány szó az utakról.3 *3 Jan. 7kén követszámolási nem jelentőségtelen közgyűlésünk alkalmával megérkezett a 13 törvényczikk , mellyek szükséges voltát mennyire megérlelé a kor jele azok rögtöni üdvös alkalkalmazása. Hogy néhányat említsek: a hivatalképesség kellékét rég elismerte Zala , ’s mit jelen körülmények közt tehetett, azonnal lett. Nem hiányzott alkalom a váltóhamisitási büntetésnek is alkalmazására, mert az , bár semmi legyen, de bizony csak bűntény az, ha számok után ragasztjuk. — Mit szóljunk a munkák szabályozását tárgyazó czikk alkalmazásáról, melly legfőbb tárgya igénytelen sorainknak? Hogy e név alatt az útrendszer körüli munkálatokat kell értenünk, jóllehet más rendkívüli terheltetések is, minek a levélhordássai, szerintünk ide tartoznak, ki ki tudja, valamint egyfelől el kell ismernünk, hogy az országiaknak jó állapotban tartása a közlekedés könnyűségét az országlakosok civilisatióját, gazdagulását, művelődését, erejét, szóval boldogságát eszközük, úgy más részről valljuk meg, hogy éppen ezen tárgyban a közmunkák arányában eddigelé a legnagyobb igazságtalanságok és visszaélések történtek; és mivel bármi közös hibák iránt közönyöseknek lennünk nem szabad; ha mindent dicsérünk ’s némi érdekek miatt szembekötősdit játszva ott, hol lehet nem javítunk, sorsunk örökös tespedés és pangás lesz. Lássuk, mit nyertünk a munkák szabályozásáról szóló törvénynyel? mint történik nálunk az alkalmazás? ’s nézetünk szerint mik volnának még teendők?------Egyfelől vidékenkint küldöttségek foglalatoskodnak a helyes birtokmennyiség öszszeirására, mig más részről választmány ül össze, a főbb útvonalaknak — megyei rendes mérnökök hozzájárultával — tervezetére. — Valamint hiszem, hogy az érdemes kiküldöttség lélekismeretesen fog működni ,s hogy az úrbéri rendezett helyeken, miilyenekkel kevéssel dicsekedhetünk, eljárása világos leend, úgy más részről kétségem van , hogy több helyen a szilárd férfiak kijáró munkás szorgalma a tömérdek hiányokat ’s obscuritásokat, minők: mezővárosok, irtás, remanentiák, hibás dicaus összeírások, lélekismeretlen bevallások, régi rész urbér ’sat. kiigazíthassák. — De bármi történjék is, a t. ez. választmány rendeltetésének megfelel, mert megtette a mit tehetett é s újra egy lépcsőt az igazsághoz közelítettünk volna, ha a kivitel, az erők alkalmazása az előbbi hibás körbe (circulus vitiosus) vissza nem vezetne. Szerintem hibázik mind az, ki hasznosnak vélt munkára túlcsigázolt rendetlen erőt feszített: mind az, ki a lehetőségig rendezettet czéltalanul pazarolja. ’S itt figyelmet kérek! itt valljuk meg,hogy az eddigi rendszer mellett utainkon kevés javítást tehetünk. Lássuk, mi volt az eddigi alkalmazás. — Az elkészített terv (amellyben minthogy jó útról van szó, nem is említem hogy gyakran a magány nézetek — mert hiszen emberek vagyunk — a közjónak gyakran elibe nyargalnak, az illető szolgabirónak kiadatik, ki a mérnök temérdek foglalatosságai miatt a kijelölésre meg nem jelenhetvén, azt az utibiztosnak átadja, kinek, kivétellel legyen mondva, fogalma sincs egy jó systematkus ut rendezéséről; foly a munka, egy pár nap 8—900 ember egypár foglár felvigyázata alatt kivájja az egyenetlen hosszú vonalt kerítő árkokat ’s kész az ut, mellynek miden érdeme oda megy ki, hogy kikerülni nem lehetvén, inkább a rendőrségi bíróságnak a kihágások, mint az utazóknak a sülyedés vagy keréktörés ellen biztosítéka. — Ha illy munkapazarlás továbbra is megmarad, a rendezett erőt rendezett czélra rendellenül fogjuk használni. — Nem is említve a pium desideriumokat, minek e tekintetben sinórmértékül szolgálók lehetnének , mint a létrehozandó telekkönyvek szerinti munka-szabályozás, következésképp e teherbeni egyenlőség is, más művelt országok példája szerinti útrendszer feállítása, vagy még a zsoldosok által rendes útcsináltatás is; csekély nézelim e tárgyban következőkben öszpontosulnak: — A kiküldött választmánynak a birtok összeírás és útvonalak kijelölésén kívül teendői közé soroznám az erők alkalmazásának rendezését is, melly elejét venné azon számos visszaélésnek, mellyek eddig az egészre nézve történtek, hogy p. o. mig vagy a főbb kereskedési vonalak az erő hiánya miatt elhanyagoltanak, vagy az erőálságosan alkalmaztatott, addig más vidékeken vagy a magány érdekből épített részletes útvonalak használák fel az erőt, vagy az alkalmazás nélkül maradott. Továbbá hogy az erőt jól alkalmazhassuk, nemcsak tervre, hanem a kivitelben műértő egyénekre van szükségünk. Tudjuk, hogy mint 3 Beküldetért. — Sz o r k.denütt a rendes mérnökökön kívül tiszteletbeliek is vannak, sok megyében láttam ’s hallottam ezek alkalmaztatását; előttem az ingyen szolgálat (minő nálunk fel szokott hozatni, nem mentség , mert csak ezen utak körüli intézkedés is többekre feloszlatván, elég idejök maradna még fen magán hasznos munkáikra is; azonban ismerve gondolkozásukat, merem állítani , hogy megyéjök bizodalmát magán érdekeiknek aláhelyezni nem fognák. A tisztelet csak forma, a bizodalom annak tápszere. Kiket tiszteletre felszólított a megye, ajándékozza meg csak bizodalommal is, alkalmazza járásonként a biztosok mellé ’s más kiküldöttségekbe, napi bérnél feljebb becsülendik a bizodalmát ’s jutalmuk leend azon édes öntudat, hogy közremunkálásukkal hazájuknak hasznos polgárai lehetnek. ’S ezen eljárással nyerni fog a közügy, nyerni a megyék , kik igy kiismervén alkalmazott egyéneiket, a rendes mérnökök választása alkalmával (minthogy ezek a rendes választáson kívül esnek) a tévedésnek mondhatom a legszükségesb hivatalokat nem áldoznák olly könnyen fel. — Itt helye lenne Konczkés alá venni az 1843dik évi Hírlapnak több hasábjain olvasott azon vádat, miszerint „a szakértés senkivel nem születvén, az útrendszerről rendes tanulmány ifjainknak nem tanittatik.“ Ha a czáfolatot szükségtelenné nem tenné közlő urnak a mérnöki szakban kimutatott abeli járatlansága, miszerint nem tudta vagy a közlés előtt nem tudakolta ki, hogy az útrendszer jól kimunkálva tanittatik ’s ha nem taníttatnék is, azon sok oldalú theoriák ’s szakosztályok , mellyek a mérnöki pályán előfordulnak, alapjául szolgálhatnak a közlő urnák hitelét is felülmúló gyakorlati munkálatoknak. Mivel pedig igénytelen sorainkkal mint magány véleménynyel teljesülést nem követelhetünk ’s hinnünk kell, hogy azigazgatásban is maradunk a régi mellett, ne vegye rész néven a tisztelt üli-biztosság, ha eljárásának csekély nézetem szerint némi arányt tűznék ki. — Szerintem azon eljárás, midőn parallel 8—10 ölnyi szélességben 10—20 falu erejével egy határon keresztül árkok a földek szélére ásatnak, vagy darabokban minden rend nélkül malomkő-nagyságú anyagok hordatnak: erőpazarlás, útrontás inkább, mint csinálás v, legfeljebb útjelölés. A törvény által kijelölt erőt rendes útcsinálásra fordítsuk uraim! ne a földeket árkoljuk körül és mentsük mezei rendőrségi botrányoktól, hanem építsünk hengerutat, a két árok helyett, mi sokkal könyebb erővel történik, húzassuk a földet az út közepére, az alól rendesen rakott darabköveket felül jóféle murvával — minek bőviben vagyunk—több ízben de ne egyszerre horhassuk meg, hogy a terh és nedvesség által az anyag alapot vervén magának, állandó lehessen’s igy kész lesz a jó út. ’S igy kikerüljük azon önszemrehányást is, hogy mig Somogyban más megyékből költség ’s erőfeszítéssel hordott anyagokkal épített jó utakon nyargalnak, megyénkben azon anyagok gátolják vagy épen szegik kerekünket, mellyeket csak elhelyezni kellett volna. — Amit megcsináltunk, egy tizedrész erővel könnyű fentartani ’s ha elhanyagoljuk, a munka veszve van. Szükség megemlítenem, hogy a jó anyagból készült út romlására a szárazság nagyobb hatással van, mint a nedves idő. A nedvesség által mintegy köleménynyé olvasztott materiálékból összeállított jó ut, a legesősebb időkben is sár nélküli, ’s romlása nem is hasonlítható azon veszteséghez , mellyet a nap melege ’s szekér törései által felporlott 's a széltől elszórt anyagokban a száraz idő okoz. Ennélfogva óhajtható volna, hogy azon szorgalmat, mellyet eddig néhol magyar gazdáink az utak körüli faültetéssel csupán izléseknek és szép kilátásoknak kedvezvén, kimutattak; azt az abból származandó okszerű gazdálkodásos utaknak a szárazságtól leendő otalmazása végett a megyei rendőrség ezután minden főbb vonalok közül a helységek birtokosainak kötelességévé tenné. — így érhetnék el azon czélt, hogy jól csinált utaink több ideig épségben tartassanak ’s hogy szegény adózóink véres verítéke lehetőleg hasznos czélra fordittassék. Fodor Lajos.— Magyar-Óvár, febr. 19. A mai nap díszes polgári ünnepélyre derült. E m.városi polgárság köréből a béke és egyetértés angyala már régóta száműzve lévén, a polgárságnak valamint tisztikarnak személyzete, úgy közönsége két pártra szakadt; az egymás elleni törekvés legfelsőbb fokig emelkedett, azért méltóztatott a cs. kir. felsége a dúlonai kedélyek lecsendesitése és közbéke helyreállítása tekintetéből Mosonymegye első alispánját S. F. urat a M.-Óvár m.városi biróválasztásra és tisztujitásra kir. biztosul kinevezni. Köztiszteletü első alispán Sötér Ferencz ur a tisztujítást mai napon tartá, mellyel megelőzőleg, az ingerültségnek eddigi állapotában természetesen történhető zavarok helyett, a polgárság között néma csend uralkodott. Az előértekezésekre osztályok és pártok szerinti kisebbnagyobb számmal külön gyűlt felekezetek, józan és békés tanácskozások közt várták el a biztossági eljárásra kitűzött határnapot. A szemlélőnek csak gyanítania, de hallani alig lehete, mi legyen készülőben? Reggel kilenczedfél órakor a polgári őrsereg-zene kíséretében jelenvén meg a kir. biztos lakása elött, katonai szertartással tisztelkedett, mi alatt a m.városi tanácsos polgárság küldöttsége kir. biztos urat hitta meg, ki is a m.városi tanácsteremben megjelenvén, a polgárságnak egybegyült tömege által, közbizalommá olvadott érzelmeket jelentő éljenzésekkel fogadtatott. Jó például szolgálhatna, miszerint még csak félig mámorosfejü kortest sem lehete látni. Királyi biztos ur a nmltgu Helyt.tanács intézvénye szerint, a ns megye által a m.városnak már tudtára adatott kiküldetését önjelenlétében újólag nyilvánítván, ezután az egész testűrétől áhitos szertartásra (Veni sance-rel az egyházba vezette, honnét hasonlóul a polgári katonaság tisztelgő fenállása mellett, végzett áhitatosság után, a m.városi terembe visszatért, ’s annyi idő engedtével, mig a polgári örsereg díszöltönyét ktholta és joga gyakorlására megjelenhetett, a tisztujitás elkezdődött. Bíróul választatott Hüpfl Ferencz, titkos