Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)
1845-03-04 / 141. szám
Kedden 141. Martius 4. 1845. BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni neigben a kidókhratalban, gránátos hatozai Claudy-házban 4 (Kük szám alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok, csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek a meg. fizen lapok minde» két,« négyszer,». m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.Jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbelűs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. ]VIACiVAROR87iÍG és RRDRL1. ő cs. ap. kir. Fölsége nyitrai főispánná gróf Károlyi Lajost eddig abauji főispánt. Csanádi főispánná, Kállay Istvánnak mint kamrai hivatalnoknak a megyei kormányrádiói felmentetése ’s díj elengedés mellett ,udv. tanácsos" czimmel diszesittetése után Aczél Antalt eddig tornai főispánt, tencsini főispánná Marczibányi Antalt eddig árvamegyei főispáni helyettest , továbbá szatmári főisp. helyettessé , b. Vécsey Miklósnak, saját kérelme következtében a megyei kormányzástól fölmentetése után Földváry Gábort eddigi csongrádi főisp. helyettest; Vas megye főisp. helyettesévé; Czindery Lászlónak a megyei kormányzástól saját kérelmére fölmentetése után gróf Zichy-Ferraris Bódog cs. k. kamarást; esztergomi főisp. helyettessé ; Uzovics Jánosnak azon hivatalánál fogva, mellyet a hétszemélyes főtörvényszéknél visel, a megyei kormányzástól fölmentetése után Andrássy József eddig k. helyt.tanácsost; tornai főisp. helyettessé : Bárczay József eddig kir. táblai ülnököt; csongrádi főisp. helyettessé : Bene József eddigi diósgyőri kamrai praefectust; árvai főisp. helyettessé pedig Z meskát Móricz első alispánt méltóztatott legkegyelm. kinevezni. Szerkesztőségünknél az árva megyei éhséggel küzdő szegények fölsegélésére újabban adakoztak pengőben: t. ez. Schwarz Ferencz, horthi plébános a helybeli tiszturak és jobbágyok részérül beküldött 20 hot. — Mesko Pál szabolcsmegyei t. főorvos, ,kisvárdai adakozás" czim alatt 18 ft 38 krt p.p. (Éhez járultak: Treszkay 1 ft. Mesko 1 ft. Gnandt 1 ft. Saller 20 kr. Kaszap 40 kr. N. N. 20 kr. F. Farkas Istv. 1 ft. N. N. 20 kr. Tattay 1 ft. Berko 10 kr. Laszky 48 kr. Törőcsik 1 ft. Megó 40 kr. Kisvárdai rigi kasznár 1 ft. Dézsy 20 kr. Dézsyné 20 kr. Bodonyi 20 kr. Kastai Imre 1 ft. Csorna 20 kr. Becske Lajos 40 kr. Lövey Ant. 20 kr. N. N. 40 kr. Durst József 1 ft. König Móricz 1 ft. Ribáry 40 kr. Farkas Ign. 1 ft. Glück Venczel 40 kr.) — Az ,Életképek' szerkesztősége által is Szék.-Fehérvár város tanácsa 116 ft 111//5 kr p. p. (vagyis váltóban 290 ft és 28 krt.) — A pesti szerbek mint báli felülmaradványt 14 ft 30 kr. p. és 5 db aranyat. — Zombásról G.P. ur beküldött 15 p.ft mint gyengekoru gyermekek mulatságpénzeit (névszerint Döry Ilona k. a. 5 ft. Döry Mathilda k. a. 2 ft. Döry Pál 2 ft. Döry Miklós 1 ft. G. P. 5 ft.) — Egy ismeretlen 55 ft. — A ,Magyar Gazda' szerkesztőségének újabb gyűjteménye 31 ft 10 kr. — T. ez. Bodó Rábel 10 ft. — Tészen a mullszámbeli részlettel az újabb adakozási öszveg 618 ft 494/s kr pengőben és 5 db aranyat. (Mit a már elküldött 2906 ft 47/, 5 kr és 3 db aranyhoz adván, az egész gyűjteményi öszveg mostanig 3525 ft 364/s kr pengőben és 8 db arany.) Mennyire szorult Árvának — e legmeddőbb ’s legkopárabb megyének — adózó népe a Magyarhaza közsegedelmére; milly nyomasztó sőt kétségbe ejtő ott az uralkodó ínség, kitetszik a jeles „Életképek“ legújabb (9ik) számában megjelent árvái levélből, mellyet valóságos életképül egész terjedelmében ide iktatunk. „Árvából. Mig mások különféle vigalmak tomboló örömeiről szólanak, nekem az emberi nyomor legaggasztóbbikát, az éhséggel küzdés nyomorát kell reszkető kézzel papírra vázolnom. Szegény megyénk amúgy is sovány földjének vetései szakadatlan hideg esőzés miatt már két éven át nem érhettek meg, ámbár az aratás novemberig halasztatott, a mikor gyéren termett zöldzabunk és burgonyánkat hó alól kellett kiásnunk, miután a zöld’s érellen szalmát a vetések érleltetésére meggyujtani nem lehetett.’S innét származott azon leirbaibin (mert ezt csak látni és tapasztalni kell) nyomor, mellyröl hazai lapjaink olly melegen emlékezének ’s mellyről tudósitást szerezhetnek magoknak mindazon városok és faluk lakói, mellyeken szegény népünk félig meztelenül vándorol, boldogabb letelepedési helyet keresendő. Eddig mintegy 700—800 család költözött ki, kik közt voltak olly embertelenek, kik 1 —10 éves gyermekeiket Isten gondviselésére bízva , elhagyák. Ezekhez tartoznának hihetőleg azon elhagyatott gyermekek is , kikről a „Nemzeti Újság“ már elmondá a requiemet, ha, megyei czélszerű intézkedéseinknél fogva, ezen szerencsétlenek a megyei és uradalmi tiszturakhoz gondviselés végett el nem osztattak volna. — Az éhség nálunk olly nagy, hogy mintegy 13 —14 ezer ember mindennap várja a vigasztaló halált: a szegény osztály eledele nagyobb részt zölden pelyvástól lenyirbált, később öszszemorzsolt’s kulassának (híg gancza) megfőzött zabból áll... de már ez sincs! É s igy néhány hét múlva a megyének fele, utóbb, ha a tavaszi vetésidő beköszön, legszorosabb értelemben háromnegyede tökéletes éhséggel fog küzdeni , ha emberbaráti segélyezések nem érkeznek. — E rémítő csapás orvoslására mindent elkövető megye rendei az egész Magyarhon törvényhatóságihoz ’s egyházi és világi méltóságaihoz kérelmi leveleket bocsátottak, ’s hála e nemzet felebaráti szeretetének,már több igen nevezetes adakozások az istensujtotta szegény nép javára fordittathattak. Adja az ég, bár soha ne kelljen ezen kölcsönt viszonoznunk , de áldja meg azon nagylelkű emberbarátokat, kik éhségünket enyhíteni kegyeskedtek, — nagyobb szükség eseteiben megyeileg még a pénzkölcsön is elhatároztatott, valamint május 25-én egy sorsjátékkal öszszekapcsolt tánczmulatság ’s némelly színdarabok előadása ’stb. — Várzély János.“ TUDOMÁNYOS VILÁG. ITraiy un a e a de via. (Szépirodalmi újdonságok. Petőfi, Kerényi ’stb.) Azóta, hogy szépirodalmi újdonságainkat utolszor elősoroltuk, ismét több figyelemre méltó darab jelent meg. És pedig a dráma mezején Szigligetinek mindenfelé epedve várt népies triásza:Szökött katona/ ,Két pisztoly/,Zsidó'(mindhárom Gerbelnél), Obernyik Károly koszorúzott szomorújátéka ,Four és pór' (az akadémia Eredeti Játékszínében), melly ,Örökség' czimü nézőjátékával együtt sokat várat e szerzőtől az úgynevezett polgári komoly színmű körében ; végre Vörösmartynak a nemzeti színpadon is, de csondítva, megfordult, új történeti drámája ,Czilfei és a Hunyadiak egy, költői szépségekkel gazdagon megrakott mű . A regényes elbeszélés kevesebb eredetit hozott, de amit hozott, mind érdekes. Itt először is megint a szapora Nagy Ignáczczal találkozunk. T.i. összegyűjtött „Munkái" újra két kötettel öregbedtek, mikben „Hajdan és Most“ czím alatt több, a múlt és jelenben játszó beszélyét találjuk összeállítva , uj sorát azon vonatkozásokban ’s jótakaró satkában dús apróságoknak, miket közönségünk olly kedvezve szokott fogadni. Ezek mellett a „Magyar Tikok“ már a IXdik füzetig haladtak elő, ’s a Kisfaludy-társaság „Uj Regénytára ,“ melly szinte a M. Titkok szerzőjének gondjai alatt jelenik meg, azodikig, mikben Hahn Ida ,Forster Zsigmondja berekesztetik, Warrren Sámuel ,Tőzsére egészen, ’s ismét Hahn Ida ,Cecilje két részben, majdnem egészen, foglaltatik. Ezeken kívül Jósika „Külföldi Regényei“ is tizenkét füzetre szaporodtak, mikben jelennen Magge Tivadar Toussaintje foly, a Kolosvárt megjelenő „Ezeregy nap“ egy IVd. kötettel; Ált Móricztól pedig „ifj. Békési kalandjai“ jön rá többé, a legszédítőbb nyereség reménye sem, hogy azon magad által is nemtelennek elismert sokasitási rendszerre visszatérj! — Esküszöm! szólt Mária magasra emelvén kezét, a leányom, sokkal több kínnak voltam életem ama parlagon-fukar éveiben kitéve , mint hogy illy üzérkedésekre adjam többé magamat. A te nem tudod gyermekem, mennyire vagyok képes éretted! Ez tehát tisztában volna közöttünk, szólt Gina, kiben ezen egész egyezkedés közben , ama légi teremtésre a csendes malom közelében , körülfolyva az éj párázatitól senki sem ismerne. Az érett szűz itt életterveinek akarta megvetni alapjait ’s minden ábrándja a fiatal szivnek lehámlott róla. — Egyes azon gyakorlati tökélylyel biró lények közöl volt ügye, kikkel szemközt számokra kell átütnünk követeléseinket, ’s ezt Gina most, anyjának lélekrázó közlései után igen jól átlátta. — Azután szintazon komoly erélylyel folytatá. A másik kérésem az, hogy engemet semmi viszonyra ne kényszeres ’s ha magad az önállást tartod a világ legnagyobb kincsének, ne foszsz meg a magamétól. — Természetes, hogy illy követelés kölcsönös, ’s én semmiben sem fogok veled kedves anyám ellenkezni, mi becsületes után eszméiddel megyegyezik ’s mit magadra nézve kívánatosnak tartasz! Feledted, szólt Mária egy árnyalatával a bizodalmatlanságnak : hogy én csak érted élek, ’s hogy azon pillanatban kijátsztam szerepemet , mellyben reád nézve szükségtelen vágyait. Gina megkapatva azon szívből kelő hangtól, mellyel Mária e szavakat intézte hozzá; bár minő roppant ellentét volt illy érzelem közt, ’s anyjának őrült rögeszméje közt, e pillanatban csak az anyát látta, teljesen megjelentek. — Lyrai költemények gyűjteménye három van elöttünk: Kerényi Frigyesé (ezelőtt Vidor Emil), Petőfi Sándoré és Sujánszky Antalé. Az első kellő kifejezett költői természet, ’s méltók, hogy őket ezúttal a nagyobb közönségnek is bemutassuk. Mindkettő érző kebel, Kerényit humánus és polgári érdekek hangolják, ’s igy tárgyait a mostani lyrai költök nagy részével osztja. Petőfinek két olly motívuma van, a fiúi szeretet és barátság, mik ritkán tűnnek fel mai nap a dalvilágban, mintha azok nem bírnának többé hevitő erővel; e részben tehát P.a ki itt egészen magamagát adja, a nemesi kedélyek rokonszenvére annál biztosabban számolhat. És csakugyan az e tárgyú darabok (Hazámban, Két vándor, Távolból, Füstbe ment terv, Levél öcsémhez, ’s ismét Katona barátomhoz, kétszer is, Végszó azok , mik a kötet olvasása alatt szivünkbe ’s emlékezetünkbe leginkább tapadnak.(Ezt kiemelve, nem kívánjuk Kerényi erkölcsi becsét legkisebbé is háttérbe szorítani, az ö éltére hihetőleg más csillag tekintett, ’s mi amannak, mostohább, ridegebb állapotban, olly kimondhatlanul kedves fájdalmat és örömet adott, ezzel, szerencsés lelki helyzetben úgy nem éreztette magát, valamint az igazán egészséges nem érzi teste ép részeit , hanem ezek csak akkor lépnek öntudatába, midőn szenvedőkké lesznek. Kerényi minden emberiért, minden szépért lángol: lantja nem dicsőít semmit, mint a nemeset; mig Petőfi egyediségének egy más, egy olly oldalát is mutatja fel, melly a művelt emberiség hajlamai körén kívül fekszik: a dorbézolás , éjjeli időtöltések, rendetlen élet szeretetét. A bor mindenha olly thema volt, melly mint kedvderítő, búszélesztő, a szellemi életet apró nyűgeiből kiemelő ’s megfeszütő, tehát hatásaiban szellemi érv, a költők kedvezését bírta, de csak mint illyen, azaz mint eszköz, ami költőnknél közvetlen éleményként fordul elő, a mi lenni a jobb társaság emberénél csakugyan megszűnt. Ezért minden, a mai világ erkölcsi csúcsán álló költő — és a költőnek mindig ott kell állni — csakugyan tiltakozni fog olly társ ellen, kinek nézete a tivornyát a költőiséggel azonítva kiált fel: „Költő vagyok, költőileg kell Végig rohannom az életúton !" ’S bár elégtételt nyújt a „Betegségemben“ czimű dal, melly a „Javulási szándék“ szép ellentéte, de csak fel-felmerül ismét ez irány, ’s még olly darabban is, mint a „Levél Szerényihez,a hol a baráti emlékezés tetőpontja a „rusztizás,“ ’s a baráti örömek versiója az „áldomásozás.“ Ámbár tehát nemesi egyediséget tüntet fel Kerényi, nem tagadhatni, hogy költői tehetségre nézve Petőfi felebb áll. Ennek dalait a compositio tisztasága, átlátszósága emeli társáéi fölibe, ’s a milly jól vannak gondolva, szintolly szerencsés a kivitel: mindenütt sem több, sem kevesebb , sem egyéb , mint mit a gondolat helyes világítása kíván, ’s ez öntudatos dolgozat — könnyűsége, melly nem fajul hanyagsággá, erőt, technicája gondot, correctiót mutat; a nyelvet teljes hatalmában tartja. Azonkívül Kerényi alanyi köre szűkebb , az érzésben lágyságra hajlik, az életnézetben bizonyos egyszínű érzékeny elfogultság észrevehetők: Petőfinél egy felül bensőség érzelgés nélkül, gyöngédség affectatio nélkül, másfelül valóságos derült jó kedv, csapongás nélkül. Nem hiányzik ugyan néha a sötétebb hangulat is , miilyent ifjúi vágyak be nem teljesülése szül, de még mindig költői alappal. Óhajtjuk, hogy az a világnézet, mely szerzőnknek egy újabb versét („A világ és én,“ P. Divatlap 12. sz.) szülte, szeszély legyen, ne valóság, mert az embergyűlölés és lenézés maszlaga minden költészetnek. A költészet első eleme a szeretet, amelly kebel a legkeserűbb tapasztalások után is, legalább egy embert, sőt az embertől elvonatkozva is , az emberiséget nem tudja szeretni, annak költészete tövis rózsa nélkül, ’s az már TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Ifjabb emberbaráti adakozások az árvamegyei szegények részére. Árvának nyomora. Tudományos vilás. (Hazai irodalom. Szépirodalmi újdonságok.) Berzava folyó vizkártékonyság elleni tökéletes szabályzata Temesmegyében, Beszédes Józseftől (vége.) Megyék. Közgyűlés Vasban és még valami. Hírlapi szemle. Külföldi irodalom. (L’ histoire de dix ans 1830 — 1840. Par M. Louis Blanc.) Külföld. Franciaország. Nagybritannia. Lengyelország Hivatalos és magánhirdetések. Tárcza. Akarat és hajlam. Regény b. Jósika Miklóstól. [Ild. Rész. 4. szak.: A beteg és orvosa. B PESTI HÍRADÓ TÁRCZÁJa. AKARAT és HAJLAM. Regény. - - B. JÓSIKA MIIKLÓStól. II. Rész. 4. A beteg és orvosa. Túl a reményeken, Mellyekre hidegen Éjszinüi szemfedőt Csalódás ujja szőtt. Vörösmarty. Lehetséges-e, kiáltott fel Mária, e különös váratlan engedékenység által kivezetve szokott rögeszméjéből. Légy nyugodt! felelt Gina, de mielőtt nézeteidhez járulnék, engedd , hogy tisztába hozzunk némelly eszméket egymás közt ’s bizonyos elveket megalapítsunk. Mária arcza hirtelen komolylyá vált. — Hogyan érted ezt? kérdé büszkén. Ide aggódjál anyám! szólt Gina , kiben hajlamai most olly erélylyel párultak, melly egészen képes volt anyja szigorú akaratjával kiállni a viadalt. Ne félj! folytasó, gondolom mihelyt a főeszmében egyetértünk, mellékességeken hamar túl leendünk. — Azt mondod, hogy a mi volt elmúlt, azaz a kereset időszakán túl vagy ’s birtokod alapítva van. Első kivánatom mellát az, hogy miután vagyonod, mikép azt nekem hosszasan fejtegetted, a világ nézetei szerint a legbecsületesebben el van helyezve, részint földbirtokból áll, mellyet készpénzen vettél meg, részint olly tőkepénzekből, mellyekért kivétel nélkül csak törvényes kamat fizettetik, tehát semmi se bír, anyám szólt, gondolod, hogy lehet-e világon olly viszony, olly állás, hol anya gyermekének szükségtelen lehetne. Soha -soha, Isten, ki szivembe lát, tudja, mikép életemet adnám , hogy boldognak ’s nyugodtnak lássalak — — Légy magad boldog és nyugodt, szólt hirtelen Mária , ’s görcsösen ölelte át gyermekét, ’s az leendők én is. Ginának tökéletes igaza volt abban amit mondott: a nemes hölgy anyjának azon erkölcsi szenvedései közben érezte gyermeki kegyeletét óriási erőben fölmagasodni. Ki bámulna rajta, ha épen most kívánta inkább mint valaha , hogy anyját tévutjairól elvonhassa , é s ha az okos hölgy épen most látta át inkább mint valaha, hogy beteggel van ügye , kinek saját nézeteibe kell ereszkednie , ha Kalkai azon bizodalmát akarja kivíni, mellyel illy jellemre halhat. Lehet kedves anyám — szólt, hogy nem jól fejeztem ki magamat; szavaim értelme ez: mikép mindkettőnk önállását kívánnám megóni. — Gina! szólt Mária egy éles tekintetet vetvén leányára , gondolom átértettelek , ’s valóban eljött az idő hol halkal teljesedni látom, mit kétes előérzetem álmodott, ’s azért igazad van gyermekem , nekünk tisztában kell lennünk egymással. — Reméltem, egyet fogunk érteni, mert ha van, ha lenne miben egyet nem érthetnénk, annak egész súlyát magamra vállalom. — Gina ezen utóbbi nyilatkozatot nem értette tisztán, de mindenesetre sokkal jobban ismerte anyját, minthogy utógondolataitól ne rettegne, azért hévvel ragadta meg kezét és szólt: semmi titok többé köztünk anyám. Meglátjuk, felelt Mária, azután darabig csendesen járt a szobában fel ’s alá , mintha gondolatait rendezné, végre leült, ’s szokása szerint — mert e nő soha sem hevert — munkáját vette elő és szelíden szólt. Jó, hogy igy kellő mindennek jöni, könnyebben lélekzem , mióta szivemet öntöttem ki előtted, ’s ezen óra olly fontos életpontot képennkép most és nem kcsuba akartam