Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)
1845-05-08 / 177. szám
308 -et viselnek, és ezen institutiót sok tekintetből bölcs, és üdvös, hasznos intézkedésnek tartjuk, de árnyékoldalait sem takarhatjuk, mellyekre nézve a kiigazítást már sokáig halasztani alig lehet. A megyék létezésének jó oldalát arra alapítjuk, hogy mindenki, kit politikai állás, neveltség és műveltség arra jogosít, ’s a kiterjesztendő qualificatio ezután még jogositand — érzeményeinek, véleményének kizárására ’s azokkali közlésére, kik azok méltánylására hivatvák — a megyék gyűlésein elegendő tért és alkalmat találhat; másoldalról pedig a megyék létezése jó azon tekintetből is, hogy megója az országot a centralisatio ama részétől, miszerint meghült Francziaország, ha meghült Páris. És ki tagadhatja, hogy midőn veszély fenyegetné a hazát, a vész a megyékre mint megannyi erős szirtekre bukkanna, mellyeket egyenkint kellene legyőzni ? És ki tagadhatja , hogy noha Budavárát a félhold járma alatt tarjá — azért Magyarország még lenni nem szűnt meg? Ki tagadhatja: mikép ha az ország centrálisan testülete és hatalma, olly helyen létezendik, mellyen a prókátori és juratusi dictatorság, amollyan janicsár és streliczek-féle zsarnokságot gyakorolna, zsarnok befolyása által a centrálisan hatalmat, majd egy tulértelmezett statutarius jog, majd a socialis lérem szabad mozgalmainak ürügye alatt, olly lépésre kényszerítene, melly az országot végképpen feldúlhatná. Ezen működés vésztelyes gyümölcsét már csak azért sem teremhetné meg, legalább a legveszélyesb rögtönözéssel nem — mivel a kóranyag a megyékben ujonan felforraltatván, e közben falánkját elveszti? És ugyan mi lett volna következménye azon felhevülésnek, mellyel a múlt országgyűlésen, az erre felhatalmazva nem volt követek, szenvedélyeik vakságában a kormány ellen bizalmatlanságot szavaztak — ha a követek olly hatással bírnak, minőt a centralisatio baráti tervezgetnek? _ Ha Pozsony Páris lett volna? ha ezen gondolatlanság a megyékben új bírálatra nem jut vala? — És ellenkezőleg, mivé vált volna Magyarország, ha a hajdani törvénytelen kormányi kísérletek a megyékben ellenmondásra és ellenszenv-nyilatkozásra nem találván, egy hatalmas centrálisan bureaucratia útján amúgy könnyűszerrel végrehajtattak volna ? Árnyékoldalai pedig a megyei szerkezetnek főleg ezek : a bírói és végrehajtói hatalmak keveréke , a tisztújítási calamitás, mi miatt a végrehajtó nem független. Különös hiány még a megyei szerkezetben az , hogy a kormány a megyékben elegendőül képviseltetve nem lévén, a kormány azon befolyást nem gyakorolhatta, melly a rend és csend fentartására, a törvények kellő végrehajtására azért is szükségeltetik , mert egyedül a rend és csend föntartása és a törvények végrehajtása szerezhet a fenálló rendszer iránt, és az által a kormánynak bizodalmát. Miután tehát a megyékben, hol a nemzetélet leginkább fejlődik, működik, és honnan a teendők kiindulnak, az állományi élet nélkülözhetlen tényezője, a kormány elegendőkép képviseltetve nincs, természetesen következik, hogy a kormány az országban országlási tan szerinti befolyást nem gyakorol, mert tisztelet becsület a kormányszékeknek, de nehézkes hoszszú útjaikon Magyarország szerkezete mellett hatályos befolyást alig gyakorolhatni. Hogy a megyei életben, és általánosan az álladalom életében íme hiányokat a nemzet már régen érezte, annak tanúsága az 1723 : 56. t.czikk, mellynek nem volt más szelleme, hanem hogy a főispánok a megyékben lakván, a lisztujitási calamitást pótolandva, az alárendelt tisztviselők által a rendet, csendet fentartassák , igazságszolgáltatást eszközöljenek, a törvényeket végrehajtassák, ’s ezen működés utján a fenálló rendszer iránt ’s általa a kormánynak bizodalmat szerezzenek, ’s igy az ellensúlyt fentartsák, a status életét szilárdítsák. Hanem ezen törvény végrehajtását, noha minden országgyűlésen megpendíttetek, komolyan nem szorgalmaztuk, nem sürgettük, mivel a nemzet képviselői, vezérei,szónokai többnyire a megyék tisztviselői lévén, ezek a tisztújítási calamitás miatt a felsőbb sulykot nem kedvelhették, és jobbnak látták ama barátságos egyetértésre: „Nem bánllak, de te se bánts!“ a tért minél tágasabban fentartani. Minő képviselői voltak a kormánynak eddig a főispánok? az eléggé tudva van, valamint az is, hogy a főispánok többnyire három év alatt egyszer a tisztújításra megjelentek, a tisztújítást is, anélkül, hogy embereit illőleg ismerték volna, a népszerűség álfényét nem kerülve, megtartották, a KK. és HUet keleti pazarsággal megvendégelni siettek, és távozásuk alkalmával elégnek tartották az alispánnak megmondani: „Cavcant consules ’sat.“ Miért nem hajtotta végre a kormány az érintett törvényt? arra a feleletet illeti, de mi ezen mulasztást annak tulajdonítjuk , hogy a kormány Magyarország alkotórészeiben és erkölcsi jellemében elegendő megnyugvást talált , és látta, hogy 1820dik évig nagy nehézség nélkül hagya magát kormányoztatni, és csak 1820 után látta a környülállásokat ébredésre mutatóknak; azonkívül pedig méltányolta hihetőleg a kormány még azon környülállást is, miszerint a főispánoknak eddigi teendőik leginkább a vendéglésben állván, tőlük kívánni nem lehetett, hogy vagyonukat a magyar nyalánkság és torkosságnak feláldozzák, maga pedig a kormány pénzügyi bonyolultságai miatt a dolgon nem segíthetett. Az illy egyrészről elhanyagolt, másrészről mesterségesen felcsigázott státusélet azonban örökös nem maradhat, és minden kór végre önmaga kimutatja a gyógyszert. De a kormánynak újabb kinevezései, jutalmazásai és intézkedései azt sejtetik velünk, hogy az idők és környűlállások intését felfogván, csakugyan oda törekszik, mi kép kormányzási lisztének és a természetes országlási kelléknek megfelelve, ezen alkotmányos után magának bizodalmat szerezhessen. Nem titkoljuk ugyan, hogy az alkotmányos átalakulásra imez első lépés sok érdeket fog sérteni, ellenszenvet ébreszteni hiúsági szenvedélyeket felzaklatni, és nem titkoljuk, hogy az eddigi nyilatkozatok szerint is, a kormány imer intézkedését azok fogják ellenzéki tárgyal felkarolni, kik legtöbbet declamálnak erős és hatályos kormányról. Tudjuk, hogy ezen intézkedés minden megyében viszhangra nem fog találni, kivált hol az alispáni szuverenitás tartatik megsebzendőnek; azonban megnyugtat azon meggyőződés, hogy kormányunk elég erővel és vasakarattal bírand, azon alkotmányos és törvényes intézkedéseinek végrehajtására, és hogy a megyék nagyobb része és többsége kiábrándulván, majorennitásra vergődnek,’s a faltörösdi kos szerencsétlen csillagzatának bűvös köréből magukat emancipálván, nyílt karokkal ölelendik később a kormány imer intézkedését, mellynek egyedüli czélja lehet a rendet, csendet visszahozni, a törvényeket végrehajtatni, részrehajlás nélküli igazságot szolgáltatni , ’s ezen alkotmányos intézkedés nyomán magának bizodalmát, kellő befolyást szerezve, a nagy átalakulási hajlamnak illő irányt adhatni; mi mellett őszinte kívonatunkból azt is reméljük, hogy a nemzetet a rögös és nehéz törvényhozási pályán kész törvényjavaslatokkal is fogja elősegíteni, mert hiába, csak könnyebb a nemzetnek eligazodni, ha előre tudja, mi nézetben van a törvényhozásnak azon fele, melly nélkül törvényt úgy sem alkothatni; és ha egyszer tisztában leszünk az iránt: mit lehet reményleni? mit engednek tér és könyülállások? mintsem 52 oldalról többnyire de futuris contingentibus okoskodni és elvégre arra kényszerülve lenni, hogy a hon érdekei individualitásuk gyarló nézeteire bízassanak és önkényekre hagyassanak. Azért örömteli kebellel üdvözöljük a kormányt a cselekvésmez alkotmányos és törvényszerű terén, és reményteli kebellel üdvözlendi a nemzet azon honfiakat, kiket a kormány bizodalma választott, és jelesen Főispánok és Helyettesek, kik ezentúl velünk és közöttünk fogtak élni és hivataloskodni, legyetek meggyőződve, hogy a sérült érdekek daczára, a nemzet többsége titeket a hivatali cselekvés terén szívesen látand és szent zálogul tekinteni arra,hogy a jó, becsületes, erényes és vallásos uralkodóház iránti hűségünket okos intézkedéseitek által szilárdítani fogjátok, hogy becsületes és alkotmányos működés útján a kormánynak a kellő befolyást kivívandjátok,és hogy soha szem elől nem veszítenditek,mikép a kormány bizodalmának talpköve akkor tétetik le, ha a kormány és nemzet érdekét egyenlő szeretettel, egyenlő buzgó-sággal, egyenlő hűséggel kezelitek, és részrehajlatlan őszinte tanácsadással és a becsületesség hűségével az egyensúlyt helyreállítjátok, ha a kapcsok szorosabban füzetnek ’s ekép a kormánynak bizodalmat szerezvén , a korszerű átalakulást könnyílitek, elősegítitek. — S. A. Islegyék. Nemes Pestmegye folyó évi május hónapokán tartatott tisztújító széke alkalmával elválasztott tisztikar névjegyzéke : alispánok: első Szentkirályi Móricz, 2 dik Nyáry Pál; főjegyző: Nagy István, első al- é s egyszersmind lisztfj: Balla Endre; 2od aljegyző: Rákóczy János; 3ik Simoncsics Alajos; 4ik Balla Endre; tiszt, alj.: Hajós József, Jankovics György, Ilkey Sándor, Halász Gedeon, Szalay József, Bakos Ambrus, Tallian Bertalan, Csemiczky Gábor; kecskeméti járásban főszolgabíró: Nyáry Miklós; alszolgabírák: Balta József, Viczián Lajos, Thenke László; esküstek: Bicskey Gergely, Fórián György, Mészáros Zsigmond; liszt: Ruttkay Miklós; aladószedő: Szeles János; katonai biztosok: Fórián György Kecskeméten, Vajkó Ferencz Nagykörösön, Pajor Antal Czegléden; transennalis biztos: Rédl Ferencz; mezei biztos: Sánta Antal; sebész: Nagy József. Váczi járásban, fösz.biró: Párniczky Ede, al- (egyszersmind tisztelt föszb.) Majthényi Ignácz, Fáy Béla, Mártonffy Ignácz; esküstek: Fribaisz Ferencz, Podluzsányi Károly, Szalay Antal, Pósch Lajos lisztbl.;aladó szedő: Sárközy József; mezei biztos: Jancsics Antal; trahsennalis biztos: Modrovics Miklós; úti biztos: Hüttner Ferencz; sebész : Rácz Alajos. Pesti járásban: fösz.biró: Szilassy István ; alsz. bíró: Szeles József, Pajor Titusz, Halász Gerzson; esküitek: Földváry, Mihály, Szilassy János, Halász Álmos; lisztbl.: Kajtár Ágoston, Barócs István; aladószedő: Dinnyés Sándor; biztosok: katonai, sopornyi Gáli István; mezei: Lévai Ferencz egyszersmind tisztbl. esküit: úti: Tóth Ferencz , sebész: Skoták Adolf. Solti járásban : fősz. biró: Madarassy László; a 1- egyszersmind tisztblt fősz.birák: Mészáros Károly és Földváry Gábor; alszbiró Ujváry László; esküitek: Nagy Károly, Hegedűs Sándor, Halász Oszkár, lisztbl: Végh György, Németh József; aladószedő: Hajós Menyhért; biztosok, mezei: Mészöly Rudolf egyszersmind tisztib. esküit; úti b.: Nyáry Péter; sebész: Lang Ferencz. Pilisi járásban: f . sz. b.: Eckstein Rudolf; alsz.b.: Végh Ignácz, Urbanovszky Justin, Király László; esküstek: Hegedűs János, Miskey Rudolf, Simoncsics László; tisztlk. esk.: Setét Gábor, Balogh József , Adh Károly; aladószedő: Simoncsics József; biztosok: mezei: Bódicz Ferencz; úti: Hegedűs Antal; sebész: Ufer József; tiszt.seb.: Dr. Jakab ; transennalis biztos: Gunda Antal; Középponti fész.b.: Zlinszky János; a. Pajor Titusz; esküit: Bellaágh Antal; tisztb. esküitek: Laczkovics János, Simonyi József, b. Horváth Antal, Molnár Mihály; első biztos: alsz.birói czimmel: Halász Farkas; udvari kapitány: Balla Károly egyszersmind tisztb. esküit; főügyészek: Egressy Sámuel, Bereczky Antal; alügy.: Halász Gusztáv, Körmöczy János; tiszt.: Ruttkay Józs., Földváry Endre, Halász Balázs, Jalsoviczky Károly; levéltárnok: Kecse Péter; allevélt. és pertár elölülő: Gáli János, tiszt.K. Matlekovich Imre;számvevő: Nyáry Lajos; alszmv. Tassy Becz László, tisztb.: Dankó Endre; hadi fő adószedő: Zsigray Lajos, házi: Pósch János; főorvosok: Schmidt János, Barra Istv., tisztlb. Jessenyi Zsigmond egyszersmind rendes sebész, Posta Ferencz, Varga János, Halász Géza; tisztb. sebész: Horliczky János; mérnökök: rendes : Mocsy László, Zlinszky László, tisztb. Csontos Lajos, Halász Móricz. — A tisztválasztás reggeli 8 órakor kezdődvén délután negyedfélkor be jön fejezve. «P Esztergombó 1. Május 3-án másodalispáni elnöklet alatti rendkívüli közgyűlésünkben hirdettetett ki 6ap. kir. Felségének kegyes rendelménye, melly szerint méltóságos Andrássy József urat megyénk főispáni helyettesévé kinevezni méltóztatott. A szép számmal jelenvolt megyei közönségnek sokszor ismételt harsány „éljen“ kiáltásai félreismerhetlenül fanussták azon benső érzelmek valódiságát, mellyeket köztiszteletben álló derék főjegyzőnk Huszár Zsigmond az éljenzők kifejezés teljes arczaikról hűn leolvasva terjedelmes dicsszónoklattal részletes képekben öszvehordott, és egy nagyszerű, örömet ’s tiszteletet jellemítö, csoportozatba mesterileg egybeállitott. Ugyan az ő indítványára, a múlt közgyűlésből megrendelt, mirgos petheőfalvi Uzsovics János úrtól — mélt. ’s főtiszt, b. Rudnyánszky Sámuel ur szóvezérsége alatt — a megye nevében bucsuzólag tisztelkedendő küldöttség, még több tekintélyes tagokkal számos biztatván, — föntisztelt ö méltósága ujonan nyert főispáni helyettesünknél is üdvözlő tisztelkedést tenni bízatott meg. Ezekután , az ünnepélyes bevezettetés napja folyó hó 29 éve lévén e herczegsége országunk legmélyebben tisztelt prímása, ’s megyénk valóságos örökös főispánja által kitűzve, az ünnepély díszes elrendezése iránt intézkedtünk, a szomszéd megyéket is szertartásos ünnepünknek megjelenésökkel fényesbitésére barátságosan fölkérni határozván. Nyilatkozat Gömörből. *3 Rosnya, april 30. A Budapesti Híradó levelezője (f.évi 169.számában)Gömörmegyének ápr. 14kei közgyűlését rajzolólag közli, hogy „rosnyai czukrász, kitől gyűjtött pénze nagyobb részét elköltözködése előtti pillanatban ellopták, panaszos szót emelt a nyomozásba befolyt szolgabírónak azon ténye ellen, miszerint a neheztelt egyének bizodalmas felfedezése mellett, a felfedezett gyanút hitelesen és tanuskodólag adva ki a neheztelt egyéneknek, most a több ezrekig károsított cukrász számos becstelenítő pörrel nyugtalaníttatik. Lehelsen ez eljárást helyeselni ’sat.“ Miután a nyomozásba befolyt tisztviselő alulirt lévén, valamint a kárvallott cukrásznak nem annyira az alulirt, mint az ellene indított becstelenítést koszóló perbeli summák biztosítása tekintetéből vagyonára bírói zárt határozó tisztviselő ellen beadott folyamodása felolvastatásakor alulirt a gyűlésben közhelyesléssel védte magát, úgy most is, mennyiben hírlapok utján ellene szó emeltetik, kötelességének érzi maga mentsége végett, a tisztelt közönség előtt névtelen közlővel csatatérre lépve, ’s a nagygyűlés első napján jelen voltakra hivatkozva nyilvánítani, mikép a jelen esetben a kárvallott czukrász részéről történt lépések annyira hibásak voltak, hogy mielőtt általa részint felleveles, részint tisztes rendű ’s erkölcsi állásukat legkisebb szenny álal nem szeplősített gyanús egyének ez esetben is minden terhes gyanú nélkül, illető tisztviselő elbe nyomozás végett terjesztettek volna, már nagyobb körökben tudatván a gyanúsítottaknak neveit és történendő feladatásukat, mielőtt a nyomozást kérő folyamodás alulírt kezeihez jött volna, már a gyanúsított tisztes rendű egyének a folyamodásnak, sértett becsületök helyreállítása végetti kiadása iránt alábbi ötnál több ízben folyamodtak , és alulirt által a hasonló esetekben titkos nyomozás által teendő lépések sikerellenné váltak; mert ha valósággal ők lettek volna is a lény elkövetői, előre megtudván a kárvallottnak gondatlan beszédei által gyanusíttatásukat, intézkedéseik által kisüthetése legalább hosszú időre lehellenné vált.--------Kérdem tehát már a közlőtől: hibáztam-e akkor, midőn a cukrásznak meggondolatlan beszédei miatt a hozzám becsületök mentsége ’s világ előtti szeplőtelen lélelek végett esdeklő, különben is jóerkölcsü gyanúsítottaknak a folyamodást hiteles másolatban kiadtam ’s kiadni kénytelen illettem? hibáztam-é, midőn a világ előtt őket egyedül azért, mert vele ismeretségben voltak, minden alapos gyanú nélkül a világ előtt illy súlyosan terhelte? Nem tartoztam-e én ezt tenni becsületök helyreállítása végett? A becsület, erkölcsileg tisztán állás: az embernek legdrágább kincse! És azt több ezreken sem vásárolhatni meg!! Helyessé is tettemet mindenki a gyűlésen, mégis közlő ur jónak tartotta teljesített kötelességemért engem a világ előtt vádolni. — Ezen nyilatkozatommal tartoztam világ előtti ’s tisztviselői tiszta állásomnak. — Hámos Lajos, gömöri szolgabiró. A BUDAPESTI HIRHARANG. Szomorú hírrel kell mai sorainkat megkezdenünk. Múlt vasárnap „ Széchenyi “ gőzös, Pestre jöttében, Gönyőnél megállapodván, ki- és beszállítás végett, katlana, vagyis üstje rögtön elpattant, ’s a hajó tetejének egy részét légbe röpíté. A szörnyű szerencsétlenség részleteit hitelesen még nem tudhatni ugyan, de annyi már is bizonyos, hogy az utasok közöl sokan megsebesültek, 4 azonnal halva maradt, kettő pedig, ruhájok égni kezdvén, Dunába ugrott, kik alkalmasint szinte halálukat lelték e gyászos esetnél, mellynek okát hihetőleg hivatalos tudósítás fogja földeríteni, mit a közönség megnyugtatása mulhatlanul igényel. Másnap „Buda“ gőzös azonnal Gönyöre siete, „Pannónia“ pedig Bécsbe indult, ’s így Budapest egy két napra gőzös nélkül maradt. — Ugyanazon nap délután egy itteni varganő, ki férjével nem legjobb egyetértésben élt, a Danába ugrott, de kivételképen élve szabadíttatott ki a hullámok közöl; kérdés: fogadja-e a hideghullámokból menekvöt férje most melegebb karokkal? — Este, szinte vasárnap, a *) Méltányosság követelvén, hogy mindenki azon lapban, mellynek olvasó közönsége elött vádoltatott, magát védhesse, — közöljék minden tartózkodás nélkül a jelen nyilatkozatot. — Sork.