Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)

1845-05-22 / 185. szám

nebb érzése ; mulattatni fog a tréfa, szeszély és derült irónia a vígjátékokban; e könnyűség pedig költőnk hivatásáról győzend meg, melly, ha élet és alkalom kedveznek, jeleset igér vala ; nem említve Csokonai nyelvét, melly ép egészsé­ges magyarságával ’s bizonyos erő teli kerekszáj­assággal, még mindig igen tanulságos, ’s azon mértékben marad az, melly­­ben idegen szellem és formák tolólnak abba be. Az ele­gyes versek sokat foglalnak magokban, mi Cs. legjobbjai közé tartozik, akár a lyrai, akár a didaetreai nemben, s némelly részben belső fejlődése menetelet előkelőleg felvilá­­grgSí­ja _ Még b. Eötvös József munkái HI. és IV. kö­teteit említjük (Pesten, 184­5. Hartlebennél­, mellyekben egy uj regény küzöltetik . A falu jegyzője, de erről máskor rész­letesben: _______ Jótékonyság. A pestbudai hangászegyesület kormá­nya alatti nyilvános énekiskola gyámolitására a múlt év második felében ’s a folyó év eddigi hónapaiban következők járultak : 1) Haslinger Károly, bécsi cs. k. mitárus a magy. nem. conservato­­riumra, ’s illetőleg énekiskolánk számára alapított 100 p.forinttal járó 6 ft kamatot már a folyó évre be is küldé. — Szmolka Ignácz az alaptőke szaporításául 4 p.forinttal. II) Adományul: Kappel Fridrik 6 ft; műkedvelők által Budán adatott ,,Zsidóné­z operából 5 ft 36 kr; Jászságból küldöttek: Pók Imre, Árokszál­lás, Apáthi, ’s Ladány városok, mindenik 2 ház; Sedon Pál Jász- Dósáról 1 ft; Schuller Ferencz Csanádi nagy prépost újólag 5 ft p. III) Évenkinti részvényül: a) Markovics Clementina, Fa­­scho-Majthényi Isabella , Bartay Endre , Biedermann M. L. , Tet­tinger E. L., Boskovitz Emanuel ’s fia ; Pollak Mark , Kern Enoch S., Englander Salamon, Boldizs Benjamin , Egger Eduard, Häckl Lajos, Hornitsek András, Krohn Mark, Recht Fülöp, Richter Márton, Deutsch Lázár , Braun Náthán , Gebhardt Ferencz , Ta­­kácsy Erzsébet, Sissány Erzsébet, Marczibányi Lajosné, Ivano­­vics Bertha, Eötvös Mária, szül. Kolb, Németh Mária szül. Eötvös, Mráz Mihály plebánus, Horváth Sándor, Piskovich János, Sámuel Alajos plebánus, nemzeti közegylet, mindenik 6 p.fttal. b) Bara­bás Antal Pál, Kiss Mihály, Németh Endre, mindenik 12 p.fttal. 1­) Az intézet hangműtárát szaporíták: a) Khühnel Antal János saját szerzeményeiből egy nyomtatott dallal két példányban; gróf Festetics Leo­n füzet nyomtatott gyakorlatokkal Guglielmi szerze­ményeiből.­­) Az intézet bútorait nevelte Leiter János pesti pol­gár egy képrámával. — Mind­ezen kegyes segedelmekért az inté­zet nevében szives köszönetet nyilvánít Mátray Gábor, ének­­iskolai igazgató. KOIFOTID. NAGYBRITANNIA. Több a­l­ság­h­á­z­i tagok, küldőik daczára a maynooth-bill mellett szavazván, ezektől korholó leveleket kaptak, mellyekben a legközelebbi parliamenti vá­lasztásoknál székeik elvesztésével ijesztetnek. Macaulay (Edinburgból) válaszolt küldőinek : „Nincs miért kérnem bo­csánatot, nincs mit visszahúznom. Én nagy népszerű öncsa­lódásnak férfiasan szegültem ellene, ’s ezt tovább is cselek­szem. Előre tudtam , mi lesz büntetésem ’s azt örömmel tűröm. — Viscount North land a maynooth-bill másodszori felolvasása feletti szavazás elől el akart illanni, de elkésvén, Arthur Lennor lord által könyörületből egy szén­ pinczébe rejtetett. A ház szabályai szerint azonban, a házban találtató minden tag szavazni köteleztetvén, ő lordsága csínjának nap­fényre jötte után a pálcza­vivő által rejtekéből kivezettetett. A viscount a ház harsány nevetése közt előkerülvén, a minis­terekkel szavazott. Május 7-én az alsóházban sir J. Graham jelentvén, hogy a newgatei templomban tartatni szokott kivégzési közszónoklatok iránt a ház elébe terjesztendő vizsgálat rendeltetett.­­ Bonverse kérdésére kinyilat­koztató, hogy pontosabb tudakozódásainak következtében, Mazzini olasz menekvő ellen hírlapi tudósításokon alapult vádjait, mellyek szerint az egy gyilkossal, czimborasággal terheltetett, visszahúzza. (Tetszés.) D­un­combe reményét fejezé ki, miszerint az elkeseredett Mazzini ezen elkésett visszahúzással megelégszik, és a minister jövendőben óva­kodni fog olly terhes vádakat könnyelm­­leg emelni; ne lett volna Mazzini becsületes, Duncombe nem fogja vala pártját olly tüzesen. (Tetszés.) Sir R. Peel Palmerston lordtól kér­­deztetve: várjon a Spanyolország által Brazíliában és Gubán fent­artott rabszolgakereskedőpiaczok elnyomására a britt és az északamerikai kormányok kötötte washingtoni szerződ­­vény rendeletei végrehajtannak-és válaszolá, hogy e tárgyra nézve a washingtoni és britt kormányok között a legszíve­sebb egyetértés és közremunkálás uralkodik. Palmerston to­vábbi kérdésére: várjon az Anglia, Ausztria és Poroszország között kötött 184-ediki szerződvény minden hatalmasság által egyaránt teljesíttetik-e, ’s a többi nagy­hatalmak az egyes­­séghezi hozzáállástól folyvást vonakosznak-e? az első mi­nister válaszolá, miszerint biztosíthatja a házat, hogy e tárgy­ban az alkudozás előrehalad, melly a rabszolgaság és rab­szolgakereskedés elnyomása ügyében az európai nagyhatal­mak között a szerződvény teljes egyenlőségét létesítendő A felső h­ázban május 6-án több bik­ kir. jóváhagyás­ban részesülvén, a további tanácskozás május 16-áig elha­lasztatok. Az alsóházban több tagok petitiókat nyújtottak be azon törvény megváltoztatása iránt, melly a 20 mnt szerl. alóli adósságokra nézve a bebörtönzést megszünteti. Hát­­ indít­ványozó, hogy az ausztráliai gabona és liszt olly vám alatt bocsáttassák az egyesült birodalomba, minő a canadai ga­­bonát és lisztet terheli. Ezen indítványt több szónok pártola, azonban siker nélkül, mert 14­7 szóval 93 ellen félrevettetett. O’Connell a dundalki piaczon összesereglett roppant néptömeghez következő beszédet tartott: „Szabad-e kér­deznem, mi végett gyülekvünk össze ? Milly köz­kapocs csatol bennünket össze? Mi a mi köz czélunk ? („Repeal, Repeal ! semmi egyéb nem nyugtat meg minket“} Amen! többet nem kívánunk, de kevesebbet el sem fogadunk. Ők azt mondják Angliában: Repeal a két ország szakadását jelenti, de kik ezt mondják, hazudnak, tisztelettel legyen mondva. (Nevetés­. Repeal nem egyéb, mint egy még nem fél-százados parlia­menti oklevélnek eltörlése, egy országos szabály felfüggesz­tése, a­mint nevezik III. György 50dik czimének 28dik fejezetét. Mind, mit a világon kívánok, ezen parliamenti okle­vélnek összetiprása,a szabály­ könyvbeli ki­törlése. (Helyeslés­. Álljon elő Izland ellenségeinek legkeserűbb , mérgesebb és angolosbja ’s bizonyítsa be, hogy ezen törekvésünk nem tel­jesen törvényes ’s alkotmányszerít. Jogilag ’s erkölcsileg te­kintve, mi tilos van törekvésünkben, miszerint alkotmányos és csendes utón menekülni vagyunk olly parliamentáris rend­szabálytól, melly bűn, megvesztegetés ’s gaz honárulás által csikartatott ki ’s névtelen nyomort terjeszte honunkra? (Hall­juk!) Ellenkezőleg, erkölcsi bűn az,—’s eljő a nap, midőn tör­vényesnek is fog tekintetni — állítani­, hogy a földnek bár­melly hatalma föl legyen jogosítva Izlandnak törvényeket szabni, a királynén és ír lordok és ír követek parliamentjén kívül. A kik közbe szóltatok, igazatok van, hogy mi semmi egyezkedést, semmi megváltást el nem fogadunk. Nem, mi az egész adósság fejében fölpénzt el nem fogadunk. Ámbár mindent elfogadok, mit az ír nép javára kaphatok, de ugyan azon perezben figyelmeztetni fogok a hátralévő tartozásra. Hat pencét adsz , mondom Angliához, font sterlingemre , mellyet követelek; ide vele i­de gondoskodjál, hogy a hátra­levő 18 shillinget és 6 pencét is megadd. (Mosolygás). Hallot­tátok, Maynooth felett mit végeztek minap Londonban az ó sz. István kápolnában. Peel’s társai tulajdonkép ezt mondák: :„Mi, a nagy státusministerek és státusvendéghajósok , mi akarjuk az ír népet elvonni O’Connelltől, Smith O’Brien és egyéb repealvezérektől““ . . . Kiáltsatok „Hurrah“ Smith O’Brien ’s Izland minden egyéb szabadelmű és jól vélekedő protestánsokért! (hangos: hurrah.} Előadom tehát a minis­­teri beszédek velejét; ők mondák: „„Akarjuk az ír népet elvonni O’Connelltől, Smith O’Brien, Tom Steele ’s hasonló emberektől; el akarjuk tőlök vonni a népet“ “ („nem ! nem !“} Nem — azt mondom magam is, de ti nem voltatok jelen, hogy „nem“-et kiáltottatok volna., Mondák tovább a ministerek: „„Mikép kezdünk bele? — Ó, mondák ők, a maynoothi pap­növeldének nyújtunk kanál-mézet.““ (Halljuk!} Tudjátok, egy régi példabeszéd szerint, kanál-mézzel több legyet fog­hatni, mint akó-eczettel. (Nevetés.} Eddig eczettel szolgáltak nekünk — küldtek azonban mégis egy nagy idomtalan két­lábú eczet-korsót, Smith,­­ a mi igen tisztes főprocurátorunk személyében. (Halljuk!) Észrevették azonban, hogy az eczet­­tek­ légyfogással semmire sem mennek, ’s ezért megkisérték egyszer mézzel. Ej, a méz igen jól ízlik, ’s szivemből örven­­dek, hogy Maynoothnak jutott belőle; de én mégis mondom a kormánynak: ezzel olly kevéssé fogjátok az ír legyeket, mint az eczettel. (Tetszés.} Emlékezzetek, hogy az ír katho­­likusok milliói f közől egy katholikus sem csengett a maynoothi évi jövedelem szaporításáért. Mi engem illet, én annyit sem mondtam, „legyenek szívesek.“ (Nevetés) Senki nem kérte őket azért, maguktól cselekvék azt, tulajdon, önkéntes ösz­tönből. (Nevetés). Tudjátok miért? Én megmondom. Alap­­jok volt rá, mély, nagy és hangos alapjok. Beszédeiket ma­gam nem hallám, de azokat nekem egy madárka áthozta a tengeren, ugyanezen madárka szállt Amerikából is a ministe­rekhez, egy vidékről, melly ír szókiejtés szerint O’Regon-nak neveztetik. (Nevetés­. “Oregon“-t kiálta a madárka , és „Maynooth“-ot czirpegte rá Londonban a ministeri madár, ’s két madár között sikerült nekünk pár tollat fosztani , de azért a vadlibák és vadlibavadászról jobban nem gondolko­zunk (Nevetés). Ugy­e Dundalk részéről katholikus parlia­menti taggal birtok ? (Egy hang: „Igen ’s azon felül igen rosszul.“­ No! ezt mondani talán nem méltányos; képvise­lőtök, igaz, nem a legjobb fajtából való ’s mi mást akarunk. Miért nem akar Redington úr a néppel haladni? Én mondom nektek, hogy Roden lord szolgáinak legkisebbje , nagyobb vala Redington urnái a katholikusok emancipatiójának győ­zelme előtt. Ő elfelejteni látszik, hogy mi katholikusok csak az emancipatio által lettünk néppé. Nekem sikerült azt ki­­vínom, sikerült béke, nyugalom és kitörés által, ’s ép ezen eszközökkel remélek még dicsőbb győzelmet elérni t. i. a Repealt.“ — Ezután ajánlván a szónok hallgatóinak, hogy minden titkos társulatoktól óvakodjanak, áttért a parliamentre: „Az angol alsó házban, azt mondják nekünk, a whigek és toryk mondják ezt, hogy az unió felbontásába soha bele nem egyeznek. Én erre egyebet nem válaszolok, mint: „Bah!“ Nem jó válasz-e ez ? (Tetszés ’s mosoly­. Egy Macaulay nevű ember, egy skót ficzkó, kijelenté, hogy ő ezt tűrni nem fogja. Bah! Macaulay úr! (Nevetés). Mihelyest az ír protestánsok és katholikusok egyesülnek ’s a keleti protes­tánsok is hozzánk állnak, ’s miért ne tennék ezt („megteszik, megteszik !“) a siker bizonyos. Tudjátok-e, hogy Peel maga elismeré , miszerint mi erőszakkal kényszeríthetők nem vagyunk ? (Halljuk!­ Igen, ő nyíltan vallá meg, hogy a repealmozgalom sem szuronyokkal, sem status-pörökkel meg nem hódítható, ’s neki igaza van. ’S itt kérdés támad : ki en­ged elébb? Mi nem. (Tetszés). Megvárjuk az időt lélek-nyu­godtan ’s megragadjuk az alkalmat, a mint mutatkozik. A dolog nem maradhat úgy, a mint van. Mielőtt év­negyed el­múlnék, Anglia háborúba keveredhetik. Kívánunk neki sze­rencsét, ha előbb Izland iránt igazságot tanúsít. A másik fél­ért nem akarok imádkozni (nevetés), de a hadi koczka bi­zonytalanul esik, é s szavamat adom rá : üssön ki három négy hónap alatt háború, még karácson előtt sétálhattok Dublinba College­ Green felé, megtekintendők az ír parliament alakját (Halljuk, halljuk!). Minden politikai üdvben, mit csak szive­tek óhajt, részesitend benneteket a repeal. Én a népért,katho­­likusokért, anglikánusokért, presbyterianusokért, dissenié­­rekért ’s mindenhitű ír keresztényekért harczolok. (Tetszés.} És most barátim! kérlek oszoljatok el csendesen, ’s menjetek haza békével. — Ne ácsorogjatok az utczákon, kedves ké­püek vagytok, de három perez mulvar egyet sem akarok látni közőletek. Takarodjatok haza!“—Éljenzés’s nevetés. ’S a tömeg szétpusztult. FRANCZIAORSZÁG. Május­ban a köve­tkamráb­an a párisi várdák felfegyverzése iránti törvény a bizottmány ál­tal javaslott záradékkal (3.czik.}, hogy a felfegyverzésre szánt álgyak Bourgesben őriztessenek és csak háború esetében ho­zassanak Párisba, 227 szóval 131 ellen­­ministeri többség 96. voksa elfogadtatott. Ülés végével a kamra , több épület, és emlékek fentartására kívánt 2,176,000 franányi költséget megszavazott. J. d. Débats azon fontos hírt közli Chinából, hogy az ot­tani franczia követség a keresztény hit behozatala ’s" gyakor­lása ellen a mennyei birodalomban létező büntetőtörvények eltörlését eszközölte. A császári képviselő Ki-Yng ’s Huan kincstárnok, Lagrene ur ’s követsége kísérete kellemes maga­viselete által elbájoltatván, magok tevék az első lépést, melly oda terjed , hogy olly vallás, melly a jót parancsolja ’s a roszat tiltja, mellyhez a francziák nagy királya’s olly nemes nemzet ragaszkodik, ál­ hit nem lehetvén, ők a két birodalom barátságának szilárdítása kedvéért a császárnál ’s a szokások­­ törvényszékénél ! ni fognak, hogy a keresztények elleni parancsok megszüntessenek. A miniszeri lap mondja : „Ez lenne missiónknak nagy és dicső eredménye. Anglia és Amerika egyedül kereskedelmi előnyöket nyertek. Ezeket nyertünk mi is, de miénk lesz a dicsőség, ha a türelmetlenség és üldözés törvényei elpusztulnak, hogy, Chinában a keresz­ténység­ és erkölcsisége képviseljük. És valóban, kit is illet inkább ezen dicsőség, mint azon nemzetet, m­ely az érde­keknél feljebb becsüli az eszméket, ’s első vala, mellynek ke­belében az isteni tisztelet szabadsága kihirdettetett. A kamrák elibe terjesztett hadministeri jelentésből kitet­szik, Páris megerősítése mennyire haladt 1844dik év végéig. Ezen roppant mű kivitele a törvény rendeleteivel egybehang­­zólag, csodálatra méltó rend­ és sebességgel megy véghez. Tudva van, hogy a kamrák által a párisi várdákra 140 millió franknyi öszveg rendeltetett. Az előbbi öt évben véghez vitt munkálatok majdnem 108 milliót nyeltek el. Maradt tehát 32 milliónyi öszveg hátra, miből 17,830,000 frank a várdák bevégzésére, belső épületekre, hadászati utakra; 9,465,000 frank a körfalakra, 3,770,000 frank szervásárlásra ’s a ma­radvány egyéb közönséges kiadásokra fog fordíttatni. A kor­mány erősen hiszi, hogy a kamrák által helybenhagyott ere­deti hitel elegendő lesz a felvállalt munkálatok befejezésére. SCHWEICZ: Mióta a foglyok kiváltattak ’s családaik kö­rébe vissza tértek, béke uralkodik, ’s mindenárra mutat, hogy ez egy könnyen a szabados­ harczhoz hasonló események ál­tal fel nem zavartatik. Mindamellett a legközelebbi rendes országgyűlésen heves viták fognak történni, mert a „jezsuita­kérdés“ még nincs meghaladva ’s mindenesetre tanácskozás alá kerül. Mi a schweiczi béke fenállásának biztositékául szol­gálhat leginkább, az Aargau canton mérsékelt magaviselete. Ezen canton az előtt minden rendetlenség rugójának tekintetett ’s e pillanatban rendszerezőleg viseli magát ’s a szövetség közérdekeinek megfelelőleg.Nagy kedvteléssel szemléli ezt a kü­l-diplomatia, mellynek közremunkálása oda terjed, hogy a „zárdakérdés“ ne is kerüljön többé szóba, miért több folya­modvány könyörög. A jezsuitákkal barátságos papság szen­vedőig viseli magát, a­mi nagy nyereség, mert utóbbi évek­ben az izgalom nem ritkán a szószékekről özönlött le. — A szövetségi seregek utolsó maradványai is szét­bocsáttattak. — Wallis cantonból nyugtató hírek jőnek, a simplon-it egé­szen biztos ,s rajta már is több utas látható. Luczernbe sok angol tódul, kit a kíváncsiság ösztönöz az Emme melletti harcz­­tér megszemlélésére. Az idegenek szigorú szemmeltartása is megszűnt. NÉMETORSZÁG: Lipcsében egy igen nevezetes intézet létezik, mellynek czélja: munkára utasítás. Nagy­szerű eredményei kivált a múlt kemény és hosszú télen mu­tatkoztak. Ennek kétségenkívüli bizonyítéka az igazgatóság­nak hivatalos jelentése. Ebből kiviláglik, hogy az idei első három hónapban 1254 személy kapott munkát, holott 1301 munkás kerestetett. Áprilisben 746 egyén nyert foglalkozást, kivontatott pedig 755 munkás kéz. E szerint 4 hó alatt 2000 munkanélküli egyén keresett magának kenyeret, kik azelőtt nagyobb részt a szegények pénztárából kértek ’s a körülmé­nyekhez képest nyertek segélyt, vagy koldulva’s más kevéssé tisztes módon táplálkoztak. A henye kószálásnak, ’s azon alaptalan beszédnek , hogy munka-nemkapás miatt kell se­gélyért folyamodni, ezen intézet minden egyéb jótékony in­tézetnél képesebb elejét venni, ami azon tényből látható, hogy eddig nevezetesen több munkás kerestetett, mint men­nyit az intézet előállíthatott. — Várjon hazánkban is nem lehetne-e hasonló intézeteket állítani? — AMERIKA: Martius 29-ikeig terjedő mexikói hírek sze­rint, Texas bekeblezését jóváhagyó ’s Almonte tábornok által közlött washingtoni congressus határozata a fővárosban nagy mozgást okozott. Az ottani lap „Siegle“ Cuevas külügymi­­nister Shannon északamerikai követhez intézett iratát közli, mellyben a minister hivatkozva azon szerződvény-ellenes igazságtalanságra, mellyet Északamerika hódítási vágya kö­vet el az ő vele eddig barátságos lábon álló Mexikón Texas elszakitása által, — a két ország közötti diplomatikai viszo­nyok megszűntét jelenté, ’s biztosít arról, hogy Mexikó a bekeblezési tervnek, becsületéhez ’s felségi jogaihoz illő szilárdsággal szegülend ellen.— Cuevas izenetet küldött egy­úttal a spanyol, angol és franczia követekhez is, mellyben az Egyesült státusok Texas iránti magaviseletét megkiáltóbb igazságtalanságként tünteti elő, és a bekeblezés ellen a legel­­határozottabban óvást tesz. Pár nappal később körlevelet bo­csátott a minister a különféle megyék kormányzóihoz, melly­ben a hatóságokat polgárostul minden pártviszály feledésére, és az ország jogait és becsületét védő kormány erőteljes gyá­molítására felszólítja. A követkamrában ezen kérdés felett 343

Next