Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)

1845-06-29 / 206. szám

Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félé­re Buda­pesten ház.hoz-hordással 5 ft., borítékban (1 ft., postán bo­­ritékba­n 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetű­s hasáb— soráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Vasárnap 206. Junius 24. 1845.­­ Előfizethetni ked­ben a kiadóhivatalban, gránátos­­ntozat­­lan­hy—lda­­ban szám alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok, csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg. Előfizetés! "figyelmeztetés. A jelen számmal „BUDAPESTI HIRADÓ“-nk 1845iki első félévi folyama lejárván, ezennel annak második félévi (julius-decemberi) folyamára az elő­fizetést meg­létezni kérjük, jelentvén az olvasó közönség iránti köteles tisztelettel egyszersmind, hogy e politikai lapok alakja, iránya — ugyanazon vezérlet és szerkesztés­ mellett — az eddigi marad. — Megjelenendnek e politikai lapok, szinte mint eddig, minden héten négyszer. — Előfizetési ár félévre Budapesten ház­­hozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft ezüst pénz. Pesten előfizethetni a kiadóhivatalban (Gránátos-utczai Claudy-házban 466. sz. alatt), és minden cs­ak­ postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi cs. postahivatalnál rendeltethetnek meg. " . Borsos JTlárton , tulajdonos. TARTALOM. Magyarország és Erdély Kinevezé­sek. A Tisza. II. Megyék. Közgyűlés Bács- és Hevesben. — Budapesti hirharang. Hírlapi szemle. Külföld. Nagybritannia, franczia-, Spanyol- és Oroszország. Egyveleg. Egyesületi közlések. Budapesti nőegyletek. Kir. magyar természettud társulat. A magyar gazd. egyesület júniusi közgyűléséről folytatólagos jelentés. Hiva­talos és magánhirdetések. MA­­G és «l­fiFSJ­. ő cs. ap. kir. felsége a körösi görögkath­olikus székes káptalanban G­o 1­­­e­s­c­h­ Miklós újvidéki plébánost nagypréposttá, R­a­d­o­v­i­­n­a­c­z Márk főesperest olvasó, B­o­r­c­s Gábor radatovicsi plébá­nost éneklő­, G­o­l­t­e­sch János kaszti plébánost őr-kanonokká, és Bubanovich Vazul sch­ydi plébánost eszéki püspöki vicariussá méltóztatott legkegyelm. kinevezni. ( CT­i­s­z­a. II.) „Ki van nyújtva Tiszánk felé a segítő kéz, ’s csak tőlünk függ azt megragadni ’s bajainkból me­nekülni“ — ezt mondok tegnapelőtt. És valóban nincsen máskép; mert nem titok többé, mikép a nádor­i cs. kir. fő­­herczegsége és a magyar kir. helyt.tanács azon sürgető szük­séget, hogy a Tisza vidékét elöntő vizek mindinkább növekedő pusztításai meggátoltassanak, méltányolva, ezen vizek sza­bályozását munkába vétetni buzognak. Hogy azon bajokon, mellyek egy országrész lakosait öregbedő arányban sújtják majdnem évenkint,és csupán Váritól Beregben,Cse­géig Szabolcsban egy millió háromszáz het­­vennégyezer holdat tartanak viz alatt’s változ­tattak p­os­ványnyá, mikint lehessen minél czélszerűbben segíteni, a már felmerült tervek közöl mellyik érdemli az első­séget, ez iránt a helyi­ tanács az ifjabb koronaőr ő­nugának el­nöklete alatt egy kebelbeli bizottmányt küldött ki, melly szak­értő és a helybeli körülményekről és viszonyokról bővebb ismeretekkel bíró férfiakkal tanácskozván, ezen egész ügyet komoly megfontolás alá vegye. Elvonatot t­ekint igen czél­­szerűen e halasztást nem szenvedő dolog azon útról, melly hoszabb tárgyalásokat idézhetett volna elő, ’s azon kerék­vágásba jön bevezetve, mellyet követve a siker gyorsabban reménylhetö. Ezen legjobb akaratot ’s a fenforgó feladás nagyszerűségének felfogását tanúsító eljárás, érdeme szerint kivivá magának a f. hó 12 ’s 13dik napjain valóban már meg is tartott tanácskozmány elismerő méltánylását, ’s ver­senyezve jelentkeztek minden oldalról cselekvési készség ’s őszinte hajlam erélyes közremunkálásra. Előadattak a kiren­delt szakférfiak által egész nyíltsággal az elkészült szabályo­zási tervek, ’s felvilágosíttatván az ellenök gördített aggo­dalmak ’s kétségek, általános méltánylattal és megnyugvás­sal fogadtattak, és mindezek folytában minden fenforgó kér­dések megvitatása után, megtörténtek legfelsőbb helyen azon lépések, mellyek szükségeseknek mutatkozának, hogy az ige minél előbb testté válhassék. Meg van tehát indítva ezen kiszámíthatlan fontosságú ügy, és most csak a Tisza vidéké­nek ildomos eljárására, ügyszeretetére, őszinte közremunká­­lására, most csak ezen vidéknek, hogy úgy szóljunk, hazafias egoismusára, van szükség, hogy a Tisza vidékéből a főkor­mányszék, a megyék és az illető birtokosok közrehatásával, a hazának olly virágzó, termékeny és gazdag része váljék, mint a miilyenné tévő Bánátunkat az ottani rakonczátlan fo­lyók rendbeszedése. Nyitva van az alkalom, ollyan tervek nyomán, mellyek a magas főkormányszék gondoskodásából készülvén, az illető birtokosoknak semmibe sem kerültek, és mivel az általános vízszabályzási terveknek kiegészítő részét képezik, kivitelben akadályra találni nem fognak, sőt egyenesen a főkormány­­szék által az ország közjavára létesíttetni szándékoltalak, megmenekülni százados vizbajainkból, ’s több millió holda­kat ragadva ki a békák ’s egyéb vizi állatok uralma alól, megmenteni azokat magunknak, módinknak ’s a hazának; — jelen van a lehetőség, ez után Tiszánknak hajózhatóvá té­telét, valamint más egyéb közlekedési eszközöknek létesíté­sét, és így kis hazánk kereskedési jövendőjének is biztosí­tását előmozdítani! És legyen szabad megemlíteni értesítéséül annak, ki ta­lán szükkeblűleg számít, és attól fél, hogy ollyan lehető e­redményekkel biztatjuk, mellyek csupán hosszú idők múlva következhetnek be , mikor már ő lenni megszűnt, mikint itt éppen nincs arról szó , távolban fekvő haszon fejében, venni bárkinek is nem annyira áldozati készségét, mint józan szá­­­mitási tehetségét, igénybe. Nem; ha akarjuk három négy vagy legfeljebb hat hét évi kitűrés és áldozat, ’s az ered­mény egész valóságában nyerve lehet! Azonban nem is ál­dozatról van itt szó, mert vájjon lehetn­é így nevezni azon cselekvést, midőn valaki önhasznát mozdítja elő, vagy eddigi bajaiból menekülni, eddigi kárait eltávoztatni szándékozik? Valamint pedig áldozat nem forog itt fenn, úgy más káráni boldogulás sincs itt senkinek szándékában, mert csak legyen az egész Tisza vidékében általános a tenniakarás, az elhatá­rozottság, nem szétágazva, hanem egyetértve ugyanazon közczélra dolgozni és bizonyosan könnyű leend a tudomány elveihez kép­est, öszvevágó és egy időben történendő mun­kálkodással , úgy intézni mindent, hogy mindenkire haszon, bár senkire se háramolj­ék. A jó sikernek ennyi lehetőségei között, örömünkre szol­gálhat két körülmény, ha magunk körül tekintünk. Rendel­kezésünkre áll tudniillik, a századnak mellyben élünk legjó­tékonyabb magzatja, a „társulati szellem“, mellynek sugal­­lása alatt egyesülve, diadalt vehetünk minden az ügyet környező akadályokon, sokszorozhatjuk erőnket, és segíthe­tünk korlátolt tehetségünkön, azt összesitvén és ekép hatá­­lyositván. Nem csekélyebb becsű istápra találunk 1836. 1840 és 1844 ki törvényeinkben, mellyeket okosan használva ered­mény koronázhatja törekvésinket. Kimondja ugyanis az 1836. 36dik törv. azon igazságos elvet, hogy közbirtokosságokban mind az, ki munkálatba vett töltések vagy vizi gátak által a vízöntésektől ótalmaztatik , úgy az, kire hasonlóképen egye­seknek költségein kezdett munkálatok jótékonyak, a reá há­ramló jobblél vagy haszonhoz aránylag a munkálatokban és az ezekre szükséges költségekben részt venni köteles legyen. A törvény ezen rendeletét igen jótékonyan bővíti és ma­gyarázza az 1844diki Iedik czikk 16dik szakasza, melly világosan rendeli , hogy töltések , átmetszések és más vizszabályozási munkák azoknak költségén és azon arány­ban teljesitendők , a kiknek és a mint ezen szabályozási munka hasznot hoz , ’s e részben az előbbi 1807d. 1836 és 1840iki törvényeket a képen világosítja fel, hogy az azokban említett közbirtokosok alatt, nemcsak­­azon egy határbeli birtokosok, hanem mindazon bár több határ­­beli birtokosok értendők, kik a czélba­ vett vizi munkálatban birtokaikra nézve érd­ekel­ve vannak. És íme itt nyílik tág tér a társulati szellem működésére, annyival szabadabb és eredményeket igérőbb, mert az 1846iki­dik törvény megfentéseit gondoskodván azon esetről, midőn több törvényhatóságok határain keresztül folyó vizek rendezése vétetik czélba, vagy pedig midőn az ország közhaszna, a kereskedés vagy hajókázás előmozdítása vé­gett a kormányszék által folyami szabályozások vétetnek munkálatba, (melly czélok pedig a jelen esetben mind egy­től egyig kifüzetvék) elrendeli egyszersmind mind azt, hogy a netalán vonakodók vagy akadékosok ellen milly eljárás kö­vetelsék , mind végre azt is, hogy az ilyen vizi munkálatok költségeit azokon, kik annak hasznát veendik, de a fizetés­től vonakodnának, megvenni szóbeli perrel legyen szabad, így lévén ezek, ’s illy tág mezőt nyilván törvényeink a legjótékonyabb működésre, mindazoknak, kik saját hasz­nukat vizi munkálatokkal kívánják előmozdítani, nem lehet benne kétség, hogy a főherczeg nádor ’s a főkormányszék üdvös szándéka, üdvözöltetni fog mind­azok által, kiket a dolog érdekel, ’s kiknek most alkalmuk nyílik, telhetőleg támogatva magok részéről a főkormányszéket a közhasznú czél kivitelében, ’s általa is erélyesen támogatatva, testté érlelni segíteni végre a törvény igéjét, ’s a közhazának javát saját hasznukkal egyetemben mozdítva elő, megbizo­nyítani, mikint az 1836iki, 1840iki és 1844iki törvényho­zások bölcs intézkedései nem ollyanok számára készültek, kik a bennök rejlő malasztokat élvezni nem tudják. Azonban a jó szándékot üdvözleni koránsem elégséges. Ha a letek mezejére akarunk lépni, nem szavakra, de cse­lekvésre van szükség. Ha sikert akarunk, a legczélszerűbb­­hoz vezető eszközöket kell kiválasztanunk. Milly színben mutatkoznak azonban az e részbeli teendők szemeinkben, en­nek előadását kénytelenek vagyunk a jövő számra halasztani. Jótegyék. Bácsból. Zombo­r, F. hó 1ván évnegyedes köz­gyűlésünk megnyittatván ’s elnöklő főispánunk üdvözölvén az összegyűlt­eiket, kiemelé hatályosan , mikint a törvények ’s megyei határzatok csak úgy leendnek a polgári életben üdvösek, ha főleg a tisztikar in partibus lélekismeretes pon­tossággal és részrehajlatlan igazsággal azokat életbe lép­tetni igyekezendik; örömmel jelenté egyszersmind az árvaiak részére beszedett 2749 ft, a szepesiek részére pedig 615 ft 45 kr, öszvesen 3364 v.ft 45 krnak rendeltetésük helyére juttatását.­­ A megyében állomásozó ezred megkeresésére, annak f. évi — a pesti táborozás végeit — tartandó rövid vszpontositása sz. k. Szabadka városába rendeltetett. — Z. J. a letűnt és a nemzet vágyait ki nem elégítő országgyűlés emlékét felidézvén, fejtegeté : mikint a nemzet azt, mit — a főrendek akadályoztatása miatt ki nem víhatott, kivíni másutt igyekezett, ’s méltán, mert gr. Dessewffy Aurél után szólva: az emberi kifejlődést lehet ugyan hátráltatni, de el­jön az idő , mellyben az, az ellene felállított gátokat meg­haladja '), és ime az idő eljött, a nemzet a főrendeknél se­gédkezekre nem találván a sociális élet körében egyesületek által kereste kivíni boldogulását, de ott is gálok vettettek a nemzet­ek­be­n), és ezek közöl legszembetűnőbb a főisp. he­lyettesek sűrű kinevezése ; kéri tehát a­kiket, miszerint azt komoly figyelembe venni, és ő felségéhez ezen uj rendszer megszüntetésére, jobbágyi hódolattal felírni méltóztassanak, melly indítványt felkarolá L. Y. fiatal ügyvéd azt okokkal is támogatván, és ha nem olly sebesen haladó még beszédében is, abból igen sokat jegyezhettünk volna fel; elég legyen azonban megemlíteni, hogy ezen rendszert bureaucratiának nevezé éi a kormányt, minthogy Magyarországnak civil­ listá­ja nincs, tagadó feljogosítva lenni arra, hogy a főispánokat és helyetteseiket olly dúsan fizesse. Sokan szólottak az indít­vány mellett, de sokkal többen ellene. Elnöklő főispánunk miután a főispáni helyetteseknek már rég divatozó hosszu sorát,azokat, csak akarok és rendek a törvényekhez hűn ra­gaszkodjanak, nemcsak nem veszélyeseknek sőt at melly me­gyékre nézve, — tudván egy megyét, hol még a hétszemélyes tábla ítélete sem teljesítetett — igen is szükségeseknek, ’s czélirányosaknak is­­lenni megmutatta volna, javaslá a kk. és rendeknek, hogy a jövő országgyűlést elvárván ha addig a helyettesek által alkotmányunk csakugyan veszélyeztetnék, ott orvoslást — Bácskának még eddig sérelme úgy sem lévén — kérjenek. Az indítványozó a rég divatozó helyetteseket veszélyeseknek lenni csak azért álljtá, mivel mint kor­mány emberei, annak részére is pártoskodni fognak; sőt ismervén a Budapesti Híradó vezérszerkesztőjét 3) és annak kormánynyali viszonyait öt lapjával együtt a kormány echo­­jának 4) nevezvén, kimondá, mikép e lap a tisztviselőknek szoros kötelességül teszi 5) a kormányt támogatni, a 177 ik számban közlött sejtelmek czikkében. Végre csakugyan hosz­­szas 2 órai vitatkozás után a főispán javaslata elfogadtatott. — Tolnának a moldvaiakat honosítni óhajtó levele pártolta— tolt. — K. ezredes megkeresé­sbeli levelére, mellyben kéri a megyét, bizonyos katonák ellen tett — és már négy év óta a helytartótanács sőt a cancellaria utján is, siker nélkül szorgalmazott — bírói vizsgálatnak a hozzátartozandó csa­logányokkal együtti elküldésére; történtek ugyan nyilatko­zatok, mintha az már megtörtént volna, elémutattattak azon­ban főispán ő­slaga által olly iratok, mellyek meghitelesítve sem lévén, tanúsítják az el nem járást, azért is elhatározta­tott , hogy a tisztviselők ezután pontosabbak legyenek és a kérdéses ezrednek a kívánt irományok elküldessenek. — Szabolcs levele, mellyben minden évben országgyűlést kér, nem maradt ugyan pártolás nélkül, megmutatván azonban e­mllga , hogy ha fog is tartatni évenkint országgyűlés, annak eredménye csak akkor leend, ha a kormány az alsó táblánál 2) Miféle gátak ? nem egyre keletkezik-e az egyleteknek leg­különbözőbb fajtája? és ki vétett a védegyletnek? hiszen megcsip­kedni, illustrálni, megvitatni csak szabad volt talán, vagy már hozzá sem szabad szólni a honboldogítók találmányihoz. Lám, lám, a kiváltságok ellenei milly kiváltságokat követelnek maguknak! Hol vannak tehát a gátak, mellyek a nemzet­ek­be vettettek? Talán csak nem a védegyleti gyűlésekben központosul a nemzet? Nem vettetett semmiféle gát semminek is , hanem néhány sarca­­smus, argumentum, ellenvetés vettetett holmi felkapott kedvencz eszmék ellen, — az efélékre a szabad vitatás barátjának mindig el kell készülve lenni, sőt köszönettel fogadni, ha bárki is azon fá­radságot veszi magának, az eb­ebehurgyázott ügyek körül lőtt ba­kokat kijelölni. Csak ezen uton érhetni el, hogy máskor ritkább legyen a fiasco. Mi a főrendek megrovását illeti, nem kellene felejteni, hogy ab amicis justa sunt potenda. Azt kívánni tőlök, hogy ők minden nyaktörő tervhez hozzá állani tartozzanak, min­den képtelenséget beregistráljanak , mégis csak sok. Segédkezeik készen fognak mint eddig , ezentúl is mindig állani az okos átala­­kításbeli közremunkálásra , de nem ám a hon jövendőjével­ expe­­rimentálgatásra. ( S­z­e r­k. 3) A B­p. Híradó vezetőjének alig volt egypárszor alkalma az indítványozóval találkozni, a­mit felette sajnál, és igy őszintén kinyilatkoztatja, hogy az indítványozót ismerni alig alig van szeren­cséje, nem tagadván más részről, mikint az indítványozónak mély emberismerete és gyakorlott tapintata ezen találkozások rit­kaságát bőven kipótolhatta. ( S z e r­k. 4) Mi illeti az echót, arra szabadjon elmondani a hó­­­hót! A Budapesti Hiradó, nem echója senkinek, hanem önmeggyőzö­­déseinek tolmácsa. Támogatandja a kormányt, míg az törvényes ösvényen járand,’s cselekvési hajlamot fejtend ki. —­ellene fogna fellépni, ha az törvénytelenségekre vetemednék , vagy nemleges­ségbe sülyedne vissza. Mi a B. P. Hiradó kormánynyali viszonyait illeti, azokról az indítványozó csak annyit tud, mint magunk— azaz: semmit. — Örülünk egyébiránt, hogy az indítványozó, mint látszik ez esetben nem vala aggodalmival a bácsi rendek többségé­nek echója. — S­z­e r­k. 5) Isten mentsen ! A B. P. Híradónak nincs joga bárkinek is kötelességül tenni valamit. Az illyen dictatori szerepelés másoknak jutott, kik azt tudják is használni. — S­z e r­k. 6) Úgy van, eljön az idő, mikor egy tulságokból élő és rész­­taktikáju ellenzéknek ügyetlenkedéseit, mint valódi gátjait a hala­dásnak, meg fogja unni és le is győzni a kifejlődés józan baráti­nak erős akarata, — S z n r b.

Next