Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)
1845-01-24 / 119. szám
Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., bontókban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetüs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Péntek 119. Januar 24. 1845. BUDAPESTI HÍRADÓ. Teljes számi példányokkal még szolgálhatunk. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, gránátos* utczai Claudy-házban(»(k ik szám alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok, csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Pillantás az 1848/uki országgyűlésre. A magyar tengeri kereskedésre szolgáló száraz és viziutakról, különös tekintettel a Vukovár és Fiume közt tervezett vaspályára. Megyék: Közgyűlések Zala-, Mosony- és Barsban. Budapesti hirharang. Külföld. Spanyolország. Északamerika. China. Egyesületi közlések: Első magyar takarékpénztár. — Magy. gazd. egyesület közgyűlést. Hivatalos és magán hirdetések. HUSZARORSZÁG és EHARIX A nagy magy. kir. udv. kamara a temesi k. kamrai igazgatóságnál Ungár Mihály és Fluck János előléptetésekkel megüresült udvari tisztségekre Szepessy Mihály keblebeli tisztib. fogalmazót és Szilványi Hermán keblebeli díjas fogalmazó gyakornokot alkalmazta. (Pillantás az 1843/4ki országgyűlésre.) (Folyt.) Sokszor érintők, miként honunk sajátlagos viszonyaiban egy erős aristocratiai elem létezését szükségesnek tartjuk, ez mindazáltal nehéz feladatának — miként közvetítő legyen a trón és a nép között, miként ellenőr legyen az önkény kísérletei , és a proletár tulcsigázati igényei ellenében, csak akkor felelhet meg, ha jogaihoz arányos kötelességeket is vállal, ha jelesül e hon terheihez igazságos arányban járul. E teher elvállalás az attól tökéletesen ment állapot után alig képzelhető a nélkül, hogy egyesek értéke meg ne rázkódtassék, vagy érezhető csorbát ne szenvedjen. A törvényhozás kötelessége illy időszakban gondoskodni a felől, hogy az átmenet az egyes érdekek lehető legnagyobb kíméletével eszközöltessék, és ezek csak akkor essenek áldozatul, ha azt a közjó múlhatlanul igényli. Kétszeres kötelesség volt ez a magyar törvényhozásra nézve, miután a magyar nemesség részint kívüle fekvő okok, részint saját gondtalansága, és fényűzése miatt az eladósulás örvénye felé sodortatva, legújabb hiteli törvényeink szigorában nem lelte fel azon menedéket, mellyet a kellő előzmények kíséretében azokban feltalált vala , és így annak egy nem csekély részét haladási mozgalmaink, mellyek refrainje pénz volt és ismét pénz, végromlással fenyegeték, ha csak a törvényhozás nem ragadja meg azon módokat, mellyek által az egyiket a fenyegető veszély elöl mentheté, a másikat képessé leheté újabb, és tetemesb áldozatok tételére. E módok egyike rejlett volna a Hitelintézetben, és hogy ennek szükségét a hon mélyen érezte, világos tanúságul szolgál 40 és néhány megye, melly ennek sikerlését képviselőinek kötelező utasításul alá. Ez intézet, — mit nem sajnálhatunk eléggé — nem létesült, és nekünk egyedül azon meddő foglalatosság maradt, taglalni: mi oknál fogva nem sikerült, és lehetett volna e magasabb tekintetek veszélyeztetése nélkül azt mégis létrehozni? Tekintsük végül a novembe 2diki kir. választ, és az erre keletkezett felírási javaslatot, mint utolsó okiratokat a kormány és alsó tábla közti e perben. A kir. válasz főleg az országos rendek által ajánlott azon intézkedést sújtja, mellyben a kezelés,s ellenőrségről van szó, miután szerinte a jó rend, és bármilly igazgatás feletti tisztult fogalom azt kívánják, miszerint a kezelés az ellenőrségtől élesen elválasztassék — erre pedig a volt javaslatban kellő figyelem fordítva nincs. A nyomatékos ellenvetések másodika, a czélba vett rendelkezés ellen van irányozva, melly szerint attól, ki a törvényben kiszabott feltételeknek eleget tett, a kölcsönt semmi szin alatt megtagadni nem lehetett volna. — ’S mind e két ellenvetést igen természetesnek látjuk, mer az elsőre nézve , ha az ellenőr egyszersmind elhatározó befolyással bir a kezelésre, megszűnik a kezelő határkőre való lenni, de az ellenőr is eltéveszti tulajdonképi hivatását, miután azon működésben vesz részt, melly felett részrehajlatlan birakint kellene állania; a másodikra nézve lehetlen volt az intézetre olly határozatlan kötelezést hárítani, mellynek ha a rendelkezés alatti pénzek hiánya végett eleget tenni nem bírt, hitele nem kevéssé csökkent vala. Gyenge oldala a kir. válasznak felfogásunk szerint abban rejlett, mikint az ellenörség eszméje nem volt világosan kifejtve, és igy azon aggálynak alkalom adva, miszerint ez ellenőrség tisztán illusorius maradand, mellyet éppen mert az igazgatóság kinevezése egyedül a fejdelem kezébe adatott, lehetőleg szabatosan körülírni a nemzet kétségentuli érdekében feküdt. Erre kellett volna tehát a felírásnak szorítkozni, melly e válasz következtében terveztetett; e helyett azonban a gyönyörű tollal irt replicában értekezést olvasunk a kormányzat általános rendszeréről; eszmélkedéseket összeköttetésünk heterogeneitása és azon nehézségek felett, mik ennek következményei; a kormány törvényes orgánjain kivül állók elleni gyanúsításokat, mellyek falánkja még azon külcsín, és parliamenti üledékes hangulat alól is érezhető, mellyel azok egyébként előadvák; a kölcsön megszorítása iránti rendelkezést oda látjuk magyarázva, mikint csak azért kívántatik a kölcsönadás, vagy megtagadás joga az igazgatóságra ruháztatni, hogy az majdan megvesztegethetési eszközként szolgálhasson. Szóval ha félretéve minden politikai színezet iránti hajlamot vagy élőszenvet, részrehajlatlanul kívánjuk taglalni az érintett okiratot, elmésen összeszőtt aggályait látjuk benne egy hazájához hű , szándékában tiszta, de mértéken túl féltékeny és elfogult kedélynek és sajnosan nélkülözzük benne a szilárd kitűrés, a stalusférfiui tapintat azon szellemét, melly egyedül vezethet üdvös eredményre. Jövő törvényhozás feladata marad az érintett intézet létesítése, úgy kiálló szüksége mellett is jelenleg elmaradt javítása bűnjogi állapotunknak. Itt ismét nem lehet eléggé nem sajnálnunk, hogy a kifejtési stádiumok mellőzésével az ezéloztatott létrehozatal, mi részint polgárosultabb nemzeteknél is még csak elméleti vitatás ’s nem gyakorlati javítás tárgya, részint olly idegen institutio, mellynek ha problematicus haszna iránti vitát mellőzzük is, ismertetni, ’s a nép jelleméhez idomíttatni kell, mielőtt annak általános alkalmazása megkisérlethetnék. ’S úgy hiszszük, hogy sokkal inkább számolhatott a törvényhozás honunk hálás köszönetére, ha a büntető eljárásban az eddigi systemizált viszszaélések helyébe nyilvánosság és szóbeli védelem melletti azon rendszert állítja, melly Németország alkotmányos állományai egy részében jó sikerrel gyakoroltatik ; ha a büntető törvénykönyvet — Corpus Jurisunk ez annyira érezhető hézagát — törvénybe igtatja ; ha végül börtönjavítás ügyében a lehetőségig határai között czélszerűen intézkedik mint jelenleg, midőn egy két érdekes vitán, néhány a hallgató és magányrendszer körüli tudós értekezésen és az esküttszékek mikénti alkalmazhatásának kétrendü tervén kivül eredményképpen alig bírnak egyebet nyújtani. Megkísérlék a megyei kihágások korlátozását is, melly az utóbbi gyászos események után elannyira szükségessé vált, azonban ahelyett hogy igyekeztünk volna akár a választók számát, képviselet, vagy más alkalmas mód által kevesíteni, és akkor a főispán által kizárólag gyakorlott jogokban többet is részesíteni, akár viszont a rendnek nagyobb biztosítékot szerezni, de a választók számát diluálni; számos uj elemmel szándékoltuk szaporítani a választásban eddig résztvettek számát, egyúttal pedig a rendnek még azon kevés biztosítékát is lerombolni, melly eddig a főispán kijelölési jogában feküdt, ’s hogy ezeknek annál inkább könnyithessük jogai gyakorlatát, dracói törvényeket javasoltunk a lehető, sőt sokszor alig képzelhető visszaélések fékezetére. Érinthetnék még a bányatörvénykönyvet, melly iránti értekezések fonala a kormány készületlenségén, és a collegialis bírálat csigalassú eljárásán szakadt meg; emlithetnők az ősiség bonyodalmas kérdésének választmányilag megkisértett, de az alsó tábla által nem birált megoldását; felhozhatnék a vasutak elkésett ügyét, mellyre nézve reményünk utolsó horgonya nádor ő fenségének nyugtató nyilatkozatában alapul; elősorolhatnék a népnevelés és kereskedelmi ügy érdemébeni választmányi munkálatokat, az írói tulajdon és honosítás, unitáriusok bevétele , és izrael fiainak polgárosítását, úrbéri módosítások és községi jegyzők, erdélylyeli egyesülés, és egyesületek iránt készült törvényjavaslatainkat, azonban ezek részint nem állnak a teendők sorában első helyen, és azért elmaradásuk nem jár annyi veszteséggel, részint kész anyagul szolgálhatnak a jövő teruhozásnak, főleg ha mit e késleltetés által érdekükben veszthettek, érleltebb, kifejlettebb voltuk által pótolandják. (Vége későbbi számainkban.) '^(A magyar tengeri kereskedésre szolgáló száraz és vizi utakról, különös tekintettel a Vukovár és Fiume közt tervezett vaspályára.) Kétségen kivül áll, hogy a Magyar-, Tót- és Horvátországon olly hosszú kiterjedésben átnyúló, és ezeknek a tengerparttali összeköttetésére olly igen kedvező helyzetű ’s hajózható Száva és Kulpa folyók tökéletesen alkalmasok a tengerparttali legrövidebb összeköttetés által a kölcsönös kereskedést létesíteni, ’s ezáltal a beliparnak egy biztos ’s a közjólétre dúsan áradozó forrást nyitni. Bő alkalmam lévén a Száva és Kulpa folyókat pontosan felvett vízmértani adatok nyomán hajózhatási tekintetben kellőkép megismerni;— ezen két folyónak a magyar tengeri kereskedésre szolgáló tetemes hasznaira nézve — a Vukovár és Fiume közt tervezett vaspálya ellenében — észrevételeimet e következőkben bátorkodom előterjeszteni. Egy a Duna és magyar tengerpart közti akadálytalan közlekedés létesítésének vitatása — mint e honra nézve igen is érdekes életkérdés — már huzamos idő óta van napirenden, és az utolsó országgyűlésen egy az al-Duna és Károlyváros közt vonandó vaspályának építése ki is mondatott, melly azonban a jelen kereskedelmi viszonyok mellett — legalább az én belátásom szerint — a kitűzött czélnak következő alapokból nem felelhet meg. Úgy látszik, hogy ezen végzés csupán a hajózási akadályoknak bizonytalan és túlfeszített adatiban; — majd a Szávának ezekből következtetett hajózhatlansága, — és a hajózhatóvá fordítás igénytette költségkivetésnek nagyságában találja fel indokát; mert különben az ország Rendei egy vaspályának építését annyival kevésbbé mondandották ki, miután már rég meg van mutatva , hogy a vizeni szállítás a hajózható folyókon mindennemű közlekedésben, de főleg — mikint ez esetben is — a nyers termékekre nézve, mellyek természetüknél fogva nagyobb tért foglalnak el, — a legolcsóbb ’s a magyar tengerparti kereskedés felvirágoztatásának — a lehető legolcsóbb út létesítésének és a közlekedés könnyítésének elmellőzhetlen tényezője. Mielőtt az ország a kérdéses vasvonal létesítetésénél rosszul számított 5n0 kölcsön által a hosszas adóteher nyomasztó jármát elvállalná, méltán fáradságot érdemlett volna annak kellő megvizsgálása, vájjon miben áll a Száva folyónak állítólag hajózhatlan állapota, és valóban ollyan-e, hogy annak csupán egy roppant költség megkímélésének tekintetéből kell mellőztetnie, és hogy e miatt volt-e szükség olly költséges közlekedési eszközökhez folyamodni, végre ez utóbbi eszközök alkalmazásánál a hely viszonyainak tekintetbe vétele mellett, milly akadályok állnak elő? Ezen a jelen esetben olly igen érdekes kérdésre tán ki sem tud jobban felelni, mint az, ki legújabban minden, a Száva folyón a lehető legnagyobb pontossággal végbevitt vízmérői felvételeket és a helyarányt kellően ismeri, és mint ilyen állítani meri, hogy a Száva és Kulpa folyók igen gyér vízeséseik miatt a hajózásra tökéletesen alkalmasak , és miután a ritkán mutatkozó csekély vízállásnál is a degoi és sredickoi hajózás akadályait a Kulpa vizén kivéve — elegendő mély mederrel bírnak arra, hogy a jelenlegi Száva- és Kulpagőzh hajózásnál alkalmaztatni szokott garinás hajókat — melylyek 30 hüvelyknyi sülyedés mellett, 3500—4000 mérővel rakodnak meg — elszállítsák, ennélfogva szabályozott hajózás mellett a kitűzött czélnak — melly csupán a Duna és Károlyváros között még csekély vízálláskor is akadálytalan, és nem nagy költséggel járó közlekedés létesítése — tökéletesen megfelelnének. Az előrebocsáttattak bebizonyítására, és a Száva folyó állítólag hajózhatlan állapotának felvilágosítására következők szolgálnak. A Szávának kisebb vízállásnál állított hajózhatlan volta közönségesen azon okból támadtatik meg , mivel a Dunán és Tiszán, Bánátban, Törökbecse és Pancsovánál is egyebütt megrakodott, és 60—70 hüvelyknyi sülyedés mellett, 8—10 ezer mérővel terhelt duna-hajók Sziszekig nem haladhatnak, annak meggondolása nélkül azonban, hogy a Száva nem Duna, és hogy amazon annál kevésbbé lehet ugyanazon rakodással előhaladni, miután az elhagyott állapotú Száva folyóban fekvő faszálak és malomkarók elmozdítására, vagy annak szabályozására legkisebb fáradság sem fordíttatott. Illy körülményekben tehát a Száva folyó hajózhatlan állapotát, elhagyatott volta, az aránytalanul nagy hajók és a túlnyomó teherhordásnak kell tulajdonítni, mert, valamint egy nagy tengeri hajót nem lehet a Dunára bocsátani, ugyszinte képtelenség kívánni, hogy nagy dunahajó csekély vízálláskor a Száván haladhasson; aztán ez állapot nem is ollyan, melly a folyam kereskedést csökkenteni vagy épen megszüntetné , mert ha egy hajó 8000 mérő gabonát be nem fogadhat, kettő közt lehet felosztani. Ezen belul felfogott bajos helyzetet, melly csupán a Zimony és Sziszek közti haladéktalan közlekedés akadályoztatásában találja fel okát, é s az országgyűlést is más rendkívüli, majdnem elviselhetlen, és az igénylett haszonnal semmi kedvező kapcsolatban sem álló közlekedési eszközök választására birá, — maga a keletkezett Száva és Kulpagőzhajózási társaság átlátta, és néhány a Száva vízmélységéhez alkalmazott hajók felállításával, — mellyek a gőzhajókhoz húzókötél által kapcsoltattak — a bajon akint segített, hogy jelenleg már múlt nyár óta a Sziszek és Zimony közti gőzhajózás kedvező sikerrel halad elő. Noha pedig a nyári hónapokban tapasztalt kisebb vízálláskor a Száva folyónn hajózás, — az annak medrében fekvő fatörzsökök és tüskék — mellyek csak a hajózásnak ártalmas zátonyokat szülnek — és a még sokkal veszélyesebb malomkarók miatt— néha némi akadályokat szenved; még a behozod gőzhajózásnál azon bizonyosság tetszett ki, hogy az újonan készült, és 3500—4000 mérő gabonávali rakodásnál 30 hüvelyknyi sülyedésnél alább nem szálló hajókkal a Száván kisebb vízálláskor is akadálytalanul elhaladhatni, és a Sziszektől Zimonyig elnyúló utat 30 vagy vizellenesen Zimonytól Sziszekig 5 nap alatt bevégezhetni, míg illyes utazások a Száva közönséges vizmedréhez nem alkalmazott hajókon, csupán a kedvező vízálláskor 18—24 napot — érezhető apálynál pedig néha több hónapot is igényelnek; melly bajos állapot — mikint már fenebb érintetett — a Száva hajózhatlan, sőt még hajózhatóvá sem tehető állapotának alaposan annál kevésbbé tulajdonítható, miután a már tetileg életbe lépett gőzhajózás által nemcsak a gyors és akadálytalan szállítás főczélja van elérve, hanem a gondoskodás oda is kiterjesztetett, hogy a vitelbér mindig egy bizonyos mérsékelt álláspontra megállapítassék, míg ez ellenben a közönséges hajóknál a vízállás különbségéhez képest szüntelen változást szenved. A Szávagőzhajózási társaság, tehát annak tekintetbevétele mellett, hogy az ország nyers — tehát nagyobb tért kivánó-termékeit Bánátból Sziszekig gyorsan és olcsón szállítja , — olly hasznokat ígér, minőket semminemű vasutasém biztos that, csak a Száva medre a tüskék és malomkaróktól tisztán tartassák — annak az alálirattul 213 243 főra számított, és 1843. évi mart. hóban felsőbb helyen is jóváhagyott némi szabályozási indítványai életbeléptessenek , és ezen olcsósága miatt a kereskedésre nézve olly igen hasznos vizint tökéletesen meg van nyitva. Ép igy áll a dolog Kulpa folyóval is, azon különbséggel azonban, hogy itt Degoi és Sredikóban szembetűnő hajózási akadályok mutatkoznak, mellyek az országos főépítészeti igazgatóságtól igen czélszerűen kidolgozott— felsőbb helyen is jóváhagyott — és 455,311 ftra számított szabályozási tervezet által megszüntetnének , és így a Kulpa folyó szabályozási dolgozókban a lehető legnagyobb pontossággal felállított összeegyeztetések és számítások nyomán a termesztmények vitelbérének, a már szabályozott Kulpa folyón.