Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)

1845-03-04 / 141. szám

Kedden 141. Martius 4. 1845. BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni neigben a kidókhratalban, gránátos h­atozai Claudy-házban 4 (Kük szám alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok, csak a bécsi császári posta­hivatalnál rendeltethetnek a meg. fizen lap­ok minde» két,« négyszer,». m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.Jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbelű­s hasáb­­soráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. ]VIACiVAROR87iÍG és RRDRL1. ő cs. ap. kir. Fölsége nyitrai főispánná gróf Károlyi Lajost eddig abauji főispánt. Csanádi főispánná, Kállay Istvánnak mint kam­rai hivatalnoknak a megyei kormányrádiói felmentetése ’s díj elengedés mellett ,udv. tanácsos" czimmel diszesittetése után A­c­z­é­l Antalt eddig tornai főispánt, t­­encsini főispánná Marczibányi Antalt eddig árvamegyei főispáni helyettest , továbbá szatmári főisp. helyet­tessé , b. Vécsey Miklósnak, saját kérelme következtében a megyei kormányzástól fölmentetése után F­ö­l­d­v­á­r­y Gábort eddigi cson­grádi főisp. helyettest; Vas megye főisp. helyettesévé; Czindery Lász­lónak a megyei kormányzástól saját kérelmére fölmentetése után gróf Zichy-Ferraris Bódog cs. k. kamarást; esztergomi főisp. helyettessé ; Uzovics Jánosnak azon hivatalánál fogva, mellyet a hétszemélyes főtörvényszéknél visel, a megyei kormányzástól föl­mentetése után An­drássy József eddig k. helyt.tanácsost; tornai főisp. helyettessé : B­á­r­c­z­a­y József eddig kir. táblai ülnököt; csongrádi főisp. helyettessé : B­e­n­e József eddigi diósgyőri kamrai praefectust; árvai főisp. helyettessé pedig Z m­e­s­k­á­t Móricz első alispánt méltóztatott legkegyelm. kinevezni. Szerkesztőségünknél az árva megyei éhséggel küzdő szegények fölsegélésére újabban adakoztak pengőben: t. ez. Schwarz Ferencz, horthi plébános a helybeli tiszturak és job­bágyok részérül beküldött 20 h­ot. — Mesko Pál szabolcsmegyei t. főorvos, ,kisvárdai adakozás" czim alatt 18 ft 38 krt p.p. (Éhez járultak: Treszkay 1 ft. Mesko 1 ft. Gnandt 1 ft. Saller 20 kr. Kaszap 40 kr. N. N. 20 kr. F. Farkas Istv. 1 ft. N. N. 20 kr. Tattay 1 ft. Berko 10 kr. Laszky 48 kr. Törőcsik 1 ft. Megó 40 kr. Kisvárdai rigi kasznár 1 ft. Dézsy 20 kr. Dézsyné 20 kr. Bo­­donyi 20 kr. Kastai Imre 1 ft. Csorna 20 kr. Becske Lajos 40 kr. Lövey Ant. 20 kr. N. N. 40 kr. Durst József 1 ft. König Móricz 1 ft. Ribáry 40 kr. Farkas Ign. 1 ft. Glück Venczel 40 kr.) — Az ,Életképek' szerkesztősége által is Szék.-Fehérvár város taná­csa 116 ft 111//5 kr p. p. (vagyis váltóban 290 ft és 28 krt.) — A pesti szerbek mint báli felülmaradványt 14 ft 30 kr. p. és 5 db aranyat. — Zombásról G.P. ur beküldött 15 p.ft mint gyengekoru gyermekek mulatságpénzeit (névszerint Döry Ilona k. a. 5 ft. Döry Mathilda k. a. 2 ft. Döry Pál 2 ft. Döry Miklós 1 ft. G. P. 5 ft.) — Egy ismeretlen 55 ft. — A ,Magyar Gazda' szerkesztőségének újabb gyűjteménye 31 ft 10 kr. — T. ez. Bodó Rábel 10 ft. — Tészen a mullszámbeli részlettel az újabb adakozási öszveg 618 ft 494/s kr pengőben és 5 db aranyat. (Mit a már elküldött 2906 ft 47/, 5 kr és 3 db aranyhoz adván, az egész gyűjteményi öszveg mostanig 3525 ft 364/s kr pengőben és 8 db arany.) Mennyire szorult Árvának — e legmeddőbb ’s leg­­kopárabb megyének — adózó népe a Magyarhaza közsege­delmére; milly nyomasztó sőt kétségbe ejtő ott az uralkodó ínség, kitetszik a jeles „Életképek“ legújabb (9ik) szá­mában megjelent árvái levélből, mellyet valóságos életképül egész terjedelmében ide iktatunk. „Árvából. Mig mások különféle vigalmak tomboló örömeiről szólanak, nekem az emberi nyomor legaggasztób­­bikát, az éhséggel küzdés nyomorát kell reszkető kézzel pa­pírra vázolnom. Szegény megyénk amúgy is sovány földjé­nek vetései szakadatlan hideg esőzés miatt már két éven át nem érhettek meg, ámbár az aratás novemberig halasztatott, a mikor gyéren termett zöldzabunk­ és burgonyánkat hó al­ól kellett kiásnunk, miután a zöld’s érellen szalmát a vetések érleltetésére meggyujtani nem lehetett.’S innét szár­mazott azon leirbaibin (mert ezt csak látni és tapasztalni kell) nyomor, mellyröl hazai lapjaink olly melegen emléke­­zének ’s mellyről tudósitást szerezhetnek magoknak mindazon városok és faluk lakói, mellyeken szegény népünk félig mez­telenül vándorol, boldogabb letelepedési helyet keresendő. Eddig mintegy 700—800 család költözött ki, kik közt voltak olly embertelenek, kik 1 —10 éves gyermekeiket Isten gondviselésére bízva , elhagyák. Ezekhez tartoznának hihetőleg azon elhagyatott gyermekek is , kikről a „Nemzeti Újság“ már elmondá a requiemet, ha, megyei czélszerű in­tézkedéseinknél fogva, ezen szerencsétlenek a megyei és uradalmi tiszturakhoz gondviselés végett el nem osztattak volna. — Az éhség nálunk olly nagy, hogy mintegy 13 —14 ezer ember mindennap várja a vigasztaló halált: a szegény osztály eledele nagyobb részt zölden pely­­vástól lenyirbált, később öszszemorzsolt’s kulassának (híg gancza) megfőzött zabból áll... de már ez sincs! É s igy néhány hét múlva a me­gyének fele, utóbb, ha a tavaszi vetésidő beköszön, legszo­rosabb értelemben háromnegyede tökéletes éhséggel fog küz­deni , ha emberbaráti segélyezések nem érkeznek. — E ré­mítő csapás orvoslására mindent elkövető megye rendei az egész Magyarhon törvényhatóságihoz ’s egyházi és világi méltóságaihoz kérelmi leveleket bocsátottak, ’s hála e nem­zet felebaráti szeretetének,már több igen nevezetes adakozá­sok az istensujtotta szegény nép javára fordittathattak. Adja az ég, bár soha ne kelljen ezen kölcsönt viszonoznunk , de áldja meg azon nagylelkű emberbarátokat, kik éhségünket enyhíteni kegyeskedtek, — nagyobb szükség eseteiben me­­gyeileg még a pénzkölcsön is elhatároztatott, valamint május 25-én egy sorsjátékkal öszszekapcsolt tánczmulatság ’s némelly színdarabok előadása ’stb. — Várzély Jáno­s.“ TUDOMÁNYOS VILÁG. ITraiy un a e a d­e vi­­­a. (Szépirodalmi újdonságok. Petőfi, Kerényi ’stb.) Azóta, hogy szépirodalmi újdonságainkat utolszor elősorol­tuk­, ismét több figyelemre méltó darab jelent meg. És pedig a dráma mezején Szigligetinek mindenfelé epedve várt népies triásza:­­Szökött katona/ ,Két pisztoly/,Zsidó'(mind­három Gerbelnél), O­b­e­r­n­y­i­k Károly koszorúzott szomorú­­játéka ,Four és pór' (az akadémia Eredeti Játékszínében), melly ,Örökség' czimü nézőjátékával együtt sokat várat e szerzőtől az úgynevezett polgári komoly színmű körében ; végre Vörösmartynak a nemzeti színpadon is, de cson­­dítva, megfordult, új történeti drámája­ ,Czilfei és a Hunya­diak­ egy, költői szépségekkel gazdagon megrakott mű­ . A regény­es elbeszélés kevesebb eredetit hozott, de a­mit hozott, mind érdekes. Itt először is megint a szapora Nagy Ignáczczal találkozunk. T.i. összegyűjtött „Munkái" újra két kötettel öregbedtek, mikben „Hajdan és Most“ czím alatt több, a múlt és jelenben játszó beszélyét találjuk össze­állítva , uj sorát azon vonatkozásokban ’s jótakaró satk­ában dús apróságoknak, miket közönségünk olly kedvezve szo­kott fogadni. Ezek mellett a „Magyar Ti­kok“ már a IXdik füzetig haladtak elő, ’s a Kisfaludy-társaság „Uj Regény­tára ,“ melly szinte a M. Titkok szerzőjének gondjai alatt je­lenik meg, az­odikig, mikben Hahn Ida ,Forster Zsigmond­­­ja berekesztetik, Warrren Sámuel ,Tőzsér­e egészen, ’s is­mét Hahn Ida ,Cecil­je két részben, majdnem egészen, fog­laltatik. Ezeken kívül Jósika „Külföldi Regényei“ is tizen­két füzetre szaporodtak, mikben jelennen Magge Tivadar Toussaintje foly, a Kolosvárt megjelenő „Ezeregy nap“ egy IVd. kötettel; Ált Móricz­tól pedig „ifj. Békési kalandjai“ jön rá többé, a legszédítőbb nyereség reménye sem, hogy azon magad által is nemtelennek elismert sokasitási rendszerre vissza­térj! — Esküszöm! szólt Mária magasra emelvén kezét, a leányom, sokkal több kínnak voltam életem ama parlagon-fukar éveiben ki­téve , mint hogy illy üzérkedésekre adjam többé magamat. A­ te nem tudod gyermekem, mennyire vagyok képes éretted! Ez tehát tisztában volna közöttünk, szólt Gina, kiben ezen egész egyezkedés közben , ama légi teremtésre a csendes malom közelében , körülfolyva az éj párázatitól senki sem ismerne. Az érett szűz itt életterveinek akarta megvetni alapjait ’s minden ábrándja a fiatal szivnek lehámlott róla. — Egyes azon gyakorlati tökélylyel biró lények közöl volt ügye, kikkel szemközt számokra kell átütnünk követeléseinket, ’s ezt Gina most, anyjának lélek­rázó közlései után igen jól átlátta. — Azután szintazon komoly erélylyel folytatá. A másik kérésem az, hogy engemet semmi viszonyra ne kény­szeres ’s ha magad az önállást tartod a világ legnagyobb kincsé­nek, ne foszsz meg a magamétól. — Természetes, hogy illy kö­vetelés kölcsönös, ’s én semmiben sem fogok veled kedves anyám ellenkezni, mi becsületes után eszméiddel megyegyezik ’s mit ma­gadra nézve kívánatosnak tartasz! Feledted, szólt Mária egy árnyalatával a bizodalmatlanságnak : hogy én csak érted élek, ’s hogy azon pillanatban kijátsztam sze­repemet , mellyben reád nézve szükségtelen vágyait. Gina megkapatva azon szívből kelő hangtól, mellyel Mária e szavakat intézte hozzá; bár minő roppant ellentét volt illy érzelem közt, ’s anyjának őrült rögeszméje közt, e pillanatban csak az anyát látta, teljesen megjelentek. — Lyrai költemények gyűjteménye három van elöttünk: Kerényi Frigyesé (ezelőtt Vidor Emil), Petőfi Sándoré és Sujánszky Antalé. Az első kellő kifejezett költői természet, ’s méltók, hogy őket ezúttal a nagyobb közönségnek is bemutassuk. Mindkettő érző kebel, Kerényit humánus és polgári érdekek hangolják, ’s igy tárgyait a mos­tani lyrai költök nagy részével osztja. Petőfinek két olly mo­tívuma van, a fiúi szeretet és barátság, mik ritkán tűnnek fel mai nap a dalvilágban, mintha azok nem bírnának többé he­­vitő erővel; e részben tehát P.a ki itt egészen magamagát adja, a nemesi kedélyek rokonszenvére annál biztosabban számolhat. És csakugyan az e tárgyú darabok (Hazámban, Két vándor, Távolból, Füstbe ment terv, Levél öcsémhez, ’s ismét Katona barátomhoz, kétszer is, Végszó­ azok , mik a kötet olvasása alatt szivünkbe ’s emlékezetünkbe leginkább tapadnak.(Ezt kiemelve, nem kívánjuk Kerényi erkölcsi be­csét legkisebbé is háttérbe szorítani, az ö éltére hihetőleg más csillag tekintett, ’s mi amannak, mostohább, ridegebb állapotban, olly kimondhatlanul kedves fájdalmat és örömet adott, ezzel, szerencsés­ lelki helyzetben úgy nem éreztette magát, valamint az igazán egészséges nem érzi teste ép ré­szeit , hanem ezek csak akkor lépnek öntudatába, midőn szenvedőkké lesznek. Kerényi minden emberiért, minden szépért lángol: lantja nem dicsőít semmit, mint a nemeset; mig Petőfi egyediségének egy más, egy olly oldalát is mu­tatja fel, melly a művelt emberiség hajlamai körén kívül fekszik: a dorbézolás , éjjeli időtöltések, rendetlen élet sze­­retetét. A bor mindenha olly thema volt, melly mint kedv­­derítő, búszélesztő, a szellemi életet apró nyűgeiből kiemelő ’s megfeszütő, tehát hatásaiban szellemi érv, a költők ked­vezését bírta, de csak mint illyen, azaz mint eszköz, ami költőnknél közvetlen éleményként fordul elő, a mi lenni a jobb társaság emberénél csakugyan megszűnt. Ezért minden, a mai világ erkölcsi csúcsán álló költő — és a költőnek min­­dig ott kell állni — csakugyan tiltakozni fog olly társ ellen, kinek nézete a tivornyát a költőiséggel azonítva kiált fel: „Költő vagyok, költőileg kell Végig rohannom az életúton !" ’S bár elégtételt nyújt a „Betegségemben“ czimű dal, melly a „Javulási szándék“ szép ellentéte, de csak fel-felmerül is­mét ez irány, ’s még olly darabban is, mint a „Levél Szeré­­nyihez,a hol a baráti emlékezés tetőpontja a „rusztizás,“ ’s a baráti örömek versiója az „áldomásozás.“ Ámbár tehát ne­mesi­ egyediséget tüntet fel Kerényi, nem tagadhatni, hogy költői tehetségre nézve Petőfi felebb áll. Ennek dalait a compositio tisztasága, átlátszósága emeli társáéi fölibe, ’s a milly jól vannak gondolva, szintolly szerencsés a kivitel: mindenütt sem több, sem kevesebb , sem egyéb , mint mit a gondolat helyes világítása kíván, ’s ez öntudatos dolgozat — könnyűsége, melly nem fajul hanyagsággá, erőt, tech­­nicája gondot, correctiót mutat; a nyelvet teljes hatalmában tartja. Azonkívül Kerényi alanyi köre szűkebb , az érzésben lágyságra hajlik, az életnézetben bizonyos egyszínű érzékeny elfogultság észrevehetők: Petőfinél egy felül bensőség érzel­­gés nélkül, gyöngédség affectatio nélkül, másfelül valóságos derült jó kedv, csapongás nélkül. Nem hiányzik ugyan néha a sötétebb hangulat is , miilyent ifjúi vágyak be nem telje­sülése szül, de még mindig költői alappal. Óhajtjuk, hogy az a világnézet, mel­y szerzőnknek egy újabb versét („A világ és én,“ P. Divatlap 12­. sz.) szülte, szeszély legyen, ne va­lóság, mert az embergyűlölés és lenézés maszlaga minden költészetnek. A költészet első eleme a szeretet, a­melly ke­bel a legkeserűbb tapasztalások után is, legalább egy em­bert, sőt az embertől elvonatkozva is , az emberiséget nem tudja szeretni, annak költészete tövis rózsa nélkül, ’s az már TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezé­sek. Ifjabb emberbaráti adakozások az árvamegyei szegények részére. Árvának nyomora. Tudományos vilás. (Hazai irodalom. Szépiro­dalmi újdonságok.) Berzava folyó vizkártékonyság elleni tökéletes szabályzata Temesmegyében, Beszédes Józseftől (vége.) Megyék. Közgyűlés Vasban és még valami. Hírlapi szemle. Külföldi irodalom. (L’ h­istoire de dix ans 1830 — 1840. Par M. Louis Blanc.) Külföld. Franc­iaország. Nagybritannia. Lengyelország Hivatalos és magán­­hirdetések. T­á­r­c­z­a. Akarat és hajlam. Regény b. Jósika Miklóstól. [Ild. Rész. 4. szak.: A beteg és orvosa. B PESTI HÍRADÓ TÁRCZÁJa. AKARAT és HAJLAM. Regény. - - B. JÓSIKA MIIKLÓS­tól. II. R­é­s­z. 4. A beteg és orvosa. Túl a reményeken, Mellyekre hidegen Éjszinüi szemfedőt Csalódás ujja szőtt. Vörösmarty. Lehetséges-e, kiáltott fel Mária, e különös váratlan engedékeny­ség által kivezetve szokott rögeszméjéből. Légy nyugodt! felelt Gina, de mielőtt nézeteidhez járulnék, engedd , hogy tisztába hozzunk némelly eszméket egymás közt ’s bizonyos elveket megalapítsunk. Mária arcza hirtelen komolylyá vált. — Hogyan érted ezt? kérdé büszkén. Ide aggódjál anyám! szólt Gina , kiben hajlamai most olly erélylyel párultak, melly egészen képes volt anyja szigorú akarat­jával kiállni a viadalt. Ne félj! folytasó, gondolom mihelyt a fő­­eszmében egyetértünk, mellékességeken hamar túl leendünk. — Azt mondod, hogy a mi volt elmúlt, azaz a kereset időszakán túl vagy ’s birtokod alapítva van. Első kivánatom mellát az, hogy miután vagyonod, mikép azt nekem hosszasan fejtegetted, a világ nézetei szerint a legbecsüle­tesebben el van helyezve, részint földbirtokból áll, mellyet készpénzen vettél meg, részint olly tőkepénzekből, mellyekért kivétel nélkül csak törvényes kamat fizettetik, tehát semmi se bír­, anyám­ szólt, gondolod, hogy lehet-e világon olly viszony, olly állás, hol anya gyermekének szükségtelen lehetne. Soha -­soha, Isten, ki szivembe lát, tudja, mikép életemet adnám , hogy boldognak ’s nyugodtnak lássalak — — Légy magad boldog és nyugodt, szólt hirtelen Mária , ’s gör­csösen ölelte át gyermekét, ’s az leendők én is. Ginának tökéletes igaza volt abban amit mondott: a nemes hölgy anyjának azon erkölcsi szenvedései közben érezte gyermeki kegyeletét óriási erőben fölmagasodni. Ki bámulna rajta, ha épen most kívánta inkább mint valaha , hogy anyját tévutjairól elvon­hassa , é s ha az okos hölgy épen most látta át inkább mint valaha, hogy b­etegge­l van ügye , kinek saját nézeteibe kell ereszked­nie , ha Kalkai azon bizodalmát akarja kivíni, mellyel illy jellemre halhat. Lehet kedves anyám — szólt, hogy nem jól fejeztem ki ma­gamat; szavaim értelme ez: mikép mindkettőnk önállását kívánnám megóni. — Gina! szólt Mária egy éles tekintetet vetvén leányára , gon­dolom átértettelek , ’s valóban eljött az idő hol halkal teljesedni látom, mit kétes előérzetem álmodott, ’s azért igazad van gyer­mekem , nekünk tisztában kell lennünk egymással. — Reméltem, egyet fogunk érteni, mert ha van, ha lenne miben egyet nem érthetnénk, annak egész súlyát magamra vállalom. — Gina ezen utóbbi nyilatkozatot nem ér­tette tisztán, de minden­esetre sokkal jobban ismerte anyját, minthogy utógondolataitól ne rettegne, azért hévvel ragadta meg kezét és szólt: semmi titok többé köztünk anyám. Meglátjuk, felelt Mária, azután darabig csendesen járt a szo­bában fel ’s alá , mintha gondolatait rendezné, végre leült, ’s szokása szerint — mert e nő soha sem hevert — munkáját vette elő és szelíden szólt. Jó, hogy igy kellő mindennek jöni, kön­nyebben lélekzem , mióta szivemet öntöttem ki előtted, ’s ezen óra olly fontos életpontot képe­­­nnkép most és nem kcsuba akartam

Next