Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-08-29 / 241. szám

142 meghasonlók ellen nem jó gyümölcsöt (érméit. A példa elragad és a por­osz nemzet megindult hullámai mindinkább gyara­podnak. A mozgalmakrai ösztön használja a szabad mezőt, mellyen a tespedésre kárhoztatott politikai tér helyett működ­hessék. Kongó és Cserszki maguk a protestáns papok közt utánzókra találtak, és magában a protestáns egyházban újí­tási roppant mozgalmak keletkeznek. A lökés porosz Siléziá­­ból eredt, hol a katholikus egyház meghasonlása is legna­gyobb , és hol az új katholicismusra áttért 43 község már rendszeresítő zsinatot hirdetett aug. 15-re. Boroszlóban, a tartomány fővárosában a protestánsok nem nézhették nyugton e reformokat. Fölkerekednek tehát a gyökeres reformerek és nyilatkozványt bocsátnak ki és írnak alá a porosz protes­táns egyházi rendszer ellen, ez egyház papjainak egyik pártja elleni tiltakozvány czime alatt, melly állítólag kormánygyá­­molitotta pártot, mivel a népbe bizonyos külső formák által nagyobb jámborságot önteni akar, szenteskedőnek, homá­­lyoncznak (pietistisch, obscurant) szeretik nevezni Porosz­­országszerte. A dolog más tartományokban is divatba jött, és a hírlapok megteltek illyetén aláírók neveivel, kik eleinte csak a társaság leggyökeresebb osztálya, a vargák, szabók és illynemű mesteremberek, sőt varrónők körébe tartoztak ugyan, de később fensőbb körökből is tünedeztek fel aláírók. A boroszlóiak tiltakozványa csak a presbyteri és zsinati rend­szer behozatalát áhitja ugyan, de máshol még tovább mentek. Névszerint a fővárosban, Berlinben, melly mindenben külső lökésre szorul, egy előkelő zsidó állott a mozgalom élére, úgy hogy a berlini tiltakozvány úgyszólván a keresztény­ség ellen irányul és igy hangzik: „A lelkiismeret és tanítás szabadsága valódi emberi mű­velődés alapja, és haladása egyedüli biztositékaként ismere­tes. E drágán megvásárlott jogot korunk elvégre komolyan veszi. A vallás és annak szabad gyakorlása az egyének és községek saját dolga. Ellenben bizonyos párti befolyására daczosan támaszkodva, csak hierarchiai czélokra törekszik, a lelkiismeretet nyugtalanítja, erkölcsiséget rontó képmuta­tást mozdít elő, gyanúsít és eretnekesít máskép gondolkozó­kat, és azt javasolja, hogy kitaszíttassanak és hogy velök mint felekezökkel (Sekt­rer) bánassék. Miután tehát e párt illy túlzásokkal mások jogát sérti és a társasági köteleléke­­ket oldja, eltökélték magokban az alulírtak: a nemzet ama legfőbb jogait törvényes utakon erejükhöz képest megvédni, és lekötelezék magokat, ama visszaélés ellen nyilvánosan is tiltakozni.“ Ezen tiltakozványt a berliniek ezerenkint írták alá, és az aláírók, vagy­is „világ barátai“ (Lichtfreunde) mikép mago­kat nevezni szeretik, népes gyűléseket kezdtek tartani. A kor­mány e tényben saját alapját, mellyen olly szilárdan vélt állni, ingásnak indulva érezvén, rászalását a múlt hó végé­vel azáltal kezdé nyilvánitni, hogy a tisztviselők­ és kato­náknak nemcsak az aláírásokhoz nem járulni, hanem, akik már aláírták magokat, nevöket kitörölni parancsolá. Ezáltal, mint történni szokott, a dolog még terjedelmesb előmenetelt nyert. Indulatos gyűlések tartattak és Uhlich, egy sile­­ziai községi pap, ki az egész vallási mozgalomnak meginditója és főmestere, augustus 12-e a Tivoliban, városonkivüli mulatóhelyen, nagy gyűlést hirdetett, melly­­ben személyesen vala megjelenendő. Ezalatt aug. 5. a Rajnamelléken kir. rendelet bocsáttatott ki, melly sze­rint vallás dolgában gyűléseket tartani tiltatik. A rendelet megérkezik Berlinbe, de sem a hivatalos lapban sem máskép közhírre nem jut. A hatóság nem egyenes tilalom utján kí­vánta a gyűlésnek elejét venni, hanem a mozgalom vezetőit szól­ta fel annak elmulasztására, minek azonban csak az jön eredménye, hogy e főnökök személyesen nem jelentek meg a Tivoliban , hol a kiirt napon — bár a rendőrség parancsá­ra, melly parancsot az illető bizonyosan örömest teljesített, a fogadós belépti nem csekély fizetést szedett—több ezer vi­lágbarát gyűlt össze. Nem hibáztak azonban rendőri tisztek sem, és midőn a gyűlést elkezdeni és beszédeket tartani a­­karának, egy illyen főtiszt előmutatá az aug. dei rendeletet s a jelenlevőket csak társalogni szólita fel. Uhlich nem jelent meg, hanem levelet küldött, mellyben előadá, hogy útjába elhárithatlan gát vettetett. E levelet sem engedé nyilvánosan felolvasni a rendőrség; egy elménet azonban azt kérde a rendőri főtiszttől, vájjon énekelni szabad-e? mire midőn igent nyerne , a levelet az egész közönségnek leéneklé. A mármár komolylyá vált vendégek erre igen felderültek és a ti­lalom illy furcsa kijátszatásán poharakat ü­ritgetve vigadoztak. Mondják , hogy a dolognak tréfás fordulata nélkül a polgári ruhában jelenvolt rendőrök nem jól jártak volna. Átalában a korcsmárosok szigorú utasítást kaptak, hogy semmiféle gyű­lést tetemeikben tartani ne engedjenek, mi azonban igen ba­jos rájuk nézve, mert néha a legkülönneműbb vendégek tár­salgása is valóságos debattá szokott válni, főkép ha rendőr nem lappang. Egyébiránt a berliniek e­lig poharak melletti politizálásának mélyebb jelentősége is van. OLASZORSZÁG. Olasz határról, aug. 14­. A félsziget egyik részén, kivált a római legallókban rövid idő óta szem­­­beszökő izgalmak mutatkoznak. A lakosok nagy része rend­­kívüleg ingerült, és a titkos társaságok több tagja elégület­­lenségre bujtatja a kedélyeket, a Pápabirodalom saeculari­­satiójának szükségét hirdetve. Azon körülmény, hogy a vám leszállítása sok csempészt keresetétől megfosztott, kész esz­közöket nyújt a zavargóknak. Hírlik, hogy az anconai őr­ség forradalmi tervre megnyeretett. LENGYELORSZÁG. Egy insterburgi levelező (Posen hgségben) ezeket írja aug. 13ról. Lengyelországban rendkí­vüli ínségnek kell lenni. A szegény föld népe seregesen tódul tartományunkba, burgonya- és borsóföldeinkre. A borsót leg­ott nyersen eszik le, a burgonyát, sőt még szárát is a hely­színén főzögetik. Határunk védelmére már katonaság rendel­tetett. Lengyelországban, hir szerint, mennyire csak elhal a szem, puszták a szántóföldek, ’s e szerint az ínség jövő télen még nagyobb leend. Gr. Dessewffy Emil vezérlete mellett szer­keszti Szenvey József. (Szerkesztőségi szállás urintcza Horváthház 400d. sz­­.em.) K­n ATAIJOS tudósítások. 1­025) Csődület. 0,3) A’ nagyméltóságü magyar királyi helytartó tanácsnak f. évi Julius 1ldikán 25224. sz. a. kelt k. intézvénye következtében szab. kir. Zombor városában az 1845/6dik évre az elemi oskolák 3dik osztálya fölállittatik; ennélfogva kik ezen osztálybeli tanítói széket elnyerni óhajtják, és magukat arra képeseknek találják, az az iránti folyamodványukat f. évi sept. 21-ig sz. kir. Zombor városa taná­csához benyújtsák. Ideiglenes, még t. i. a’ tanítók fizetése szabályozása bekövetkezend, a’ tanítónak évi fizetése 200 pengő forint és 25 p. ft lakási díja leend. Költ szab. kir. Zombor városa 1845dik évi augustus 19dikén tartott tanácsüléséből. 69) Schateles Fülöp elleni csődper. O, 3) Határnap September 2dika 1845. 25145. Csanád vármegye polgári törvényszéke Schateles Fülöp makói zsidó vagyonára csődöt rendelvén, az illető hitelezők’ megjelenésére folyó évi sept. 2dika tűzetett ki határnapul, és tömeg­gondnokká Tarnay János levéltárnok, perügyelővé pedig Pák László hites ügyvéd neveztettek. Mi is a’ fenérintett törvényszék kérelméhez képest ezennel kihirdettetik. Költ Sz. Jakab ha­rdikán 1845. 02) Csődper-szüntetés. CL3­­25587. Sáros vármegye csődtörvényszékének jelentése szerint nemes kapivári Kapy Imre hite­lezőivel barátságosan megegyezvén, az ellene rendelt csődper biróilag megszüntetettnek kinyilatkozta­tott. Mi is 1844dik évi julius ledikán 26154dik szám alatt kelt közintézvény folytában kihirdettetik. Költ Sz. Jakab ha­­dikán 1845. 65) Baranyay Zsigmond elleni csődper. CL 3) Határnap sept. 2ka 1845. 25113. Komárom vármegye felírása szerint Baranyai Zsigmond táblabiró ellen csődper határ­napja f. é. sept. 2kára tűzetvén ki, ideiglenes tömeggondnokká Oláh Gábor ügyvéd, perügyelővé pedig Illés József első tiszti alügyész neveztettek ki. Kelt Szent Jakab ha­­dikán 1845. (575) Kötelezvények megsemmisítése. C3, 3­­20425. Zemplén vármeggye, Párnói Molnár Antal részéről Jekelfalusy Sándor aláírásával ellátott egy rendbeli 4000, ’s más rendbeli 384 p.­ntról 1844. évi September 26-án kelt, ’s 1844. sept. 27kén 517 D. ’s 518 D. sz. a. betáblázott, de kifizettetésök után gondatlanságból elégetett kötelezvények meg­semmisítését országszerte közhirré tétetni kérvén, ugyanez kihirdettetik. Kelt Sz. Iván hó 30kán 1845. (60) Szonleitner Mihály elleni csődper. (L 3) Határnap September lseje 1845. 26608. Esztergom vármegye csődtörvényszékének jelentése szerint Szonleitner Mihály nyerges­­ujfalusi kőfaragó hitelezői csődületének határnapja f. évi sept.­ljére tűzetvén ki, és tömeggondnokká Matyasovszky Lajos alszolgabiró, perügyelőnek pedig Nedeczky Károly alügyész neveztetvén. Költ Sz. Jakab hó 1odikán 1845. (60 Jorgovics Simon elleni csődper. 6,3) Határnap sept. 5. 6. és 7dike 1845. 26609. Kiváltságos Versecz mezővárosának tanácsa ottani kereskedő Jorgovics Simon ellen csődöt határozván, az illető hitelezőknek megjelenésére f. évi sept. 5, 6, és 7dik napját tűzte ki ha­táridőül, és ideigleni tömeggondnoknak Radak István tanácsbelit, perügyelőnek pedig Czveics Lázár hites ügyvédet nevezte. Költ Sz. Jakab hó 1odikán 1845. (66) Maczkó Sándor és József elleni csődper. 0, 3) Határnap September lsője 1845. 27134. Nyitra vármegye jelentése következtében kihirdettetik, hogy Maczkó Sándor, és József szucsányi lakosok ellen csődöleti per rendeltetett, ’s a’ hitelezők megjelenésére i. é. September lsője tűzetvén ki, ideiglenes tömeggondnoknak Suhay József uradalmi tisztartó, pergondnoknak pedig Motkó Ferdinánd tiszti alügyész neveztetett. Költ Sz. Jakab hó 22-én 1845. (30 Cleymann C. elleni csődper. 0,3) Határnap sept.­lsője 1845. 24881. Pest városa tanácsa Cleymann C. tömege elleni csődületben az illető hitelezők megje­lenési határnapjául f. é. sept.­ljére kitűzött határidőt avval, hogy tömeggondnokká Hengelmüller Mihály, pergor­dviselővé pedig Mályásy István hites ügyvéd neveztettek, kihirdettetni kérvén; ugyanez kihir­detés végett ezennel megiratik. Költ Sz Jakab hó Isején 1845. 072) Nyugtatványok megsemmisítése. (373) 19826. Eperjes városa tanácsa az ausztriai ápoló intézetnek Balzam Ignácz gyermekeit illető 55975. 55976. 5­5977. és 55978. számok alatt külön 5 p.­ntról szóló négy darab ideiglenes eltévedt nyugtatványa megsemmisítését országszerte kihirdettetni kérvén ; ennélfogvást közszerte közhirré tétetik. Költ Pünkösd hó 27dikén 1845. 0°18) Hirdetés. (2,3) A’ főméltóságu magyar kir. udv. kamara rendeléséből ezennel közhirré tétetik, hogy a’ f. évi october 14kén a’ marmarosi kam. igazgatóság épületében következő gabonamennyiségek beszállítása fog nyilvános árverésre kitétetni, és a’ legkisebb árt kívánóknak szállítás végett átengedtetni. A’ beszállítandó gabonának mennyisége következendő, és pedig: Szigetre tiszta búzából . .20,600 p. m. Körös-Mezőre tiszta búzából . 800 33 rozsból . . 600 33 33 rozsból . 500 n kukuriczából 1300 )) kukuriczából 600 n zabból . . 2100­­) 33 zabból . . 400 Husztra „ búzából . . 500 33 Rahora „ búzából . 1700 r. zabból . . 700 7) 33 rozsból . 400 bástyaházára „ búzából . . 4300 33 33 kukuriczából 500 n rozsból . . 300n Y) zabból . . 400 33kukuriczából 1000 33 Vissora „ buzából . 3250 . r , n zabból . . 200 33 33 rozsból . 1400 Király-Mezőre „ búzából . . 23­0 33 T) kukuriczából 880 33 rozsból . . 2000 33 r.­zabból . . 600 33kukuriczából 7000n Tisza-Ujlakra „ búzából „ 200 33zabból . . 1000 33 p. m. „ A kötendő szerződéssel megállapítandó gabonamennyiségnek fele 1846ik utolsó ápriliséig, az erdő-számtartói hivatalokra nézve pedig utolsó júniusig, másik fele pedig mulhatlanul September 15-én l­. helyre szállítandó e lészen, mi mellett még főfeltételül tétetik, hogy a’ gabona átadásánál minden pozsonyi mező a’ búzánál 80, rozsnál 78, kukun­czánál 80 és zabnál 47 fontot, legalább is nvnminn r­iví­d 1 £7 status-kötelezvényekből álló bánatpénzzel ellátott, bepecsételt ajánlataikat legfeljebb fa'pi­ nik nihrn fi rv! ,n esl­ig az­on meghatározott nyilatkozattal benyújtani, hogy az árverési feltő­­viselői állj,] mo«i«unik C*mn átvetik magokat. — A’ személyesen vagy törvényes hatalmazott és kép­­ovmrtatvány mellett T°tS» V?1/0 bánatpénzt f. é. october 13dik napján a’ szigeti kir. tiszttartó­­e|— itatván­y­­ a’ nYugtatván­yt az árverési kiküldöttségnek az árverés napján ' 1 . n’rfij„^személvel féeV? Cl azok a’ felek, mellyek ajánlataikat írásban adják be, egy­sy­­­b______,__1_y n s meg akarnak az árcsökkentésen jelenni, az illető kir. kincstári pénz­tárak e’ betett bánatpénzről szóló eredeti bizonyítványát a’ pecsét alatt benyújtott ajánlathoz kap­csolják, a’ szóvali árcsökkentésnél pedig csak meghitelesitett másolatban tartoznak az említett bizo­nyítványt előmutatni. Az árverés és kötelezvény közelebbi feltételei mind a’ magyar kir. üdv. kincstári számvevő­­széknél Budán, mind a’ marmarosi kir. k. igazgatóságnál Szigeten naponként olvashatók. Budán, augustus 13dikán 1845. (1016) W­­ittagh testvérek (3, 3) szakolczai posztógyárnokok’ finom posztó- és gyapjuszövet-lakhelye van Debreczenben Szőllőay F­ere­ncz kereskedőnél. (1015) Telegdi K. Lajosnál (36­3) Debreczenben, ’s általa minden könyvárusnál épen most jelent meg. Rövid magyar magánjog, népiskolák’s gyermekek számára készité Kováész László. Debreczen, 1845. Ára 10 kr. p. p. Továbbá kapható még néhány példány Földesur’ és jobbágy’ kézikönyve törvényi tekintetben. Irta Sárváry Ferencz. ’stb. Debreczen, 1842. Ara­­­ft 12 kr. p. p. Lodterla-házának. Budán , aug. 23kán: 86. 23. 89. 42. 33. Hécsben, aug. 13kán: 58. 44. 15. II. 17. Kassán, aug. 13kán: 87. 41. 67. 3. 80. Nemzeti Színház, Aug. 26kán (Kedden). A négy Haymonfi. Vig opera. Aug. 27kén. Mathild. Franczia dráma 5 felv. Aug. 28kán: Zolky a vén diák. 1,012. Makk-eladás. ^3- « Tek. Szatmár megyében helyezett Erdődi ura­dalmi nagy terjedelmű hegyes és lapos fekvésű er­dőkben az idei bő makk-termés a’ vevők kívánsága szerint kisebb nagyobb részekre osztályozva sept. 21 dikén Erdődön a’ felügyelői irodában tartandó közárverés útján fog eladatni. — Az erdőket előbb is megtekinteni kívánók a’ főerdészi hivatal által fog­nak kalauzoltatni, és a’ feltételekről is értesitetni. (1021) Pénz-kölcsön.(1, 2) Aleliit ezennel hivatalosan közhírré teszem, miszerént a’ magyarhoni ágost. hltv. evangélikusok iskolai közpénztárából mintegy 30.000 p. ft. alapít­ványi tőke 6 pcentes kamatra 5—10 ezer forintos eszietekben nemesi fekvő jószágokra, és buda­pesti házakra kölcsön kiadandó.­­ A’ kölcsön venni kívá­nók az alapítványi pénztáraknál bevett szabályok szerint készítendő hiteles öszveirását és becsűjét biztosságul nyújtandó javaiknak a’ birtoklási jogról, per­mentességről ’s betáblázásról szóló bizonyítvá­nyokkal együtt nyújtsák be Edvi Illés Ádám h. ügy­véd úrhoz, Festen országút 640. sz. a. Gróf Zay Károly: Ciabenak­ váltó garasokban. Tisztabúza Kétszeres Rozs Árpa Zab Kukoricza Festen aug. 25. (pestim.) 215-250 -190--128-95-105 73-80 120 130 ITiheeson, 22. (pozs.m.) 80- 109 70 - 76 ---------30 35 35-40 45 50 Győrben, „ 16. 3* 108 125 — - 105 74 80 55 - 58 43 - 74 70 -74 Baj­an, „ 16. 80- 97 70- 75 69— 70 44- 45 31- 32— 57 Mosonyba­n, „ 21. 120 180 92-105 90 106 65—75 45—53 70-72 N-Szombatban, „ 22. 143 155 ---------97-104 57 62 50—52 Pozsonyban, „ 22. 126 158 -----— 92-116 68 - 78 48 60 80 9? Miskolcion, „ -----------JÉ*-------------19. 33 33 120-130 100-105 90- 95 69- 65 50- 57 70-KO Statuspapirosok és részvények árkelete. Becs. aug. 26kán 5 pcent. st. köt. 112"/­« ft­­. 4pcent.s».köt 101*/» ft. 3 pcent.st.köt.77%. 1834kl st. kötes. (500 ft) 717'/, ft. l£39ki (250 ft.) 324% ft. 1839kl (50 ft) 65 ft. — Bankrészvények darabja 1619 ft. Festi középp. vasút(100 ft) H4'/Ift. Nagy­­szombati (100 ft)­­ ft. Post­­lánczhid-részvény. (100 ft.) 140 ft. — Gőzhajó­ r észv. (500) ft. 690. ft.­­ Eszterházy-sorsjegy 57% fl p. p. Dunavizállás. Budán aug. 27kén 8 ór. regg. il# 4#/ 0"' 0 fölött. Tulajdonos: Borsos Wolrton, — Nyomtatja Landerer és Hoobennit Poston.

Next