Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-09-28 / 258. szám
208 felére és fentartására különösen figyelmeztettek; az adó behajtására és ezzel a köznép terhe öregbítésének elmellőzésére hasonló szorgos munkásságot fordítandván; mi végre a fenyítő törvényszéki eljárás sikeresítését illeti: másodalispánunk tovább is eddigi buzgalommal a törvényszékeknek folyvástt tartására, ennek működhetése elősegélésére pedig az ügyészi hivatal a rabügyek kimerítő alakbani előterjesztésére, szolgabiráink végre K. G. J.biránk javaslatára oda utasittattak, hogy minden rab beküldése esetét az alispáni hivatalhoz azon alkalommal, mint szinte, ha a vizsgálat még be nem végeztetett volna, ennek sietősen kellő végrehajtása közben is mibenlétét, meddig haladtát, avagy netalán közbejött akadály okát nyolcznaponkint folytonosan bejelentsék.— Egyébiránt a népnevelésben találtatván a legbizonyosb gyógyszer, ennek alapját pedig a köziskolák vetvén meg, habár ezek iránti intézkedés rögtönös sikerrel nem jutalmaztatik is, üdvös eredménye azonban a jövendőségnek annál bizonyosabban gyümölcsözendik: az iskoláknak megyeszerte közczélhoz alkalmazása, hiányaiknak földerítése, erre szolgáló és szolgálható tőkék mennyiségének mikép lehető megszaporitása ’s egyéb erre vonatkozó kellékek iránti jelentéssel egy, a helybeli lelkészek közbenjöttével munkálandó bizottság küldetett ki. Ezek után 2 főisp. helyettes önlaga által bemutattatván ’s általa felbontatván, felolvastatott ő es. ’s ap. kir. felségének a főmlrga magy. k. udv. canczellária utján f. évi kisaszszony havaskérel abeli felírásunkra, mellyben az újnak keresztelt megyekormányzói rendszer tekintetében felszólaltunk , és volt helyettesünket az üresen álló főisp. székünkbe ültettetni kértük, — kiadott kir. rendelete, mellyel kijelentetvén , miképp felsége a törvényhez, a törvényes rendhez és kir. igazaihoz tartván magát, ’s minden intézeteit ezen kútfőkből merítvén, e megyének f. évi sz. István hónkáról 646 d. sz. a. részint hír, részint valószínűséggel takargatott gyanúsításoknál ’s olly ürügyöknél fogva, mellyek nemcsak a nemzeti jellemmel meg nem férnek, hanem azon felírásban is a kép említett régi ösvénytől is, hogy csak az maga vezethet üdvös eredményre, messze eltérnek, a felebbi kinyilatkoztatás olly parancscsal iratik meg, hogy a mostani kormányzó iránt a megye magát hódoló tisztelettel, a tisztikar pedig köteles engedelmességgel alkalmazza; egyszersmind azon határozat, mellyben a fenérintett felírás gyökerezik, haladék nélkül fölterjesztessék. Melly alkalommal B. A. helytartósági titoknok és kedvelt t.biránk a felkivánt határozat czéliránytalanságát lelkes szónoklatában kimutatván, de azt is felemlítvén, miszerint ő mltságának főisp. helyettes urnak beiktatásakori valamint szíves , úgy fényes fogadtatása viszszautasíthatlanul bizonyítá, miszerint a kérdéses határozat a kk. és rrk. érzelmeinek hű tolmácsa soha sem volt; az érdeklett felírásban kifejezett aggodalom elenyésztével úgyis törvényes alap nélkül maradott, és különben is kormányzói tekíntélylyel össze nem férő határozatot erőnélkülinek nyilváníttatni és a meghagyáshoz képest e jelentéssel felterjesztetni, egyszersmind pedig a főisp. hivatal betöltése iránti felírás tiszteletteljes megújítása mellett, ő felségét az iránt megkéretni indítványozá, hogy miután az elnöklő főisp. helyettes a rrk szeretetét és közbizalmát máris magáévá téve, az üresen lévő főisp. székbe épen őt ültetni kegyelmeskedjék, reményét nyilatkoztatván az iránt, hogy indítványa az ellenzéki sorokban sem találand nehézségre, miután a beiktatási közgyűlésben épen annak vezére K. G. nyilvánitá, hogy az ujont k. kinevezett főisp. helyettesnek személye az általa indítványozott, most kérdés alá jett határozat által érdekelteim nem czéloztatott. E remény azonban meghiúsult, mert az ellenzéknek e megyei vezérszónoka K. G. J.biránk szót emelvén , bár előrebocsátá, miképp komoly tárgyhoz komolyan kíván szólani, hevétől csakhamar elkapatva, órahosszant tartott, a kormány és fentartó párt irányában gyanúsítások és recriminatiókkal tüzdösött beszédében semmit sem hallgatott el, mivel főkép a rrk azon részét, melly búshangu szavai után már nem egyszer indult meg, elragadni reményié; nem hiányzanak ezek közt a felelős kormányzóli divatszerű tyrádák; fel lőnek említve a dynasták és főpapok, kik adómentesek, mig a jobbágytelken lakó nemesség az adófizetésben osztozik; ügyesen elhintettek az egymás iránti bizalmatlanság és gyűlölség vészthozó magvai; és igy felpuskaporozva, miután a kormány az iránt: vájjon húznak-e a főkormányzók a kincstárból fizetést ? egyenesen nem felelt, és így az ő aggodalma elenyésztetve nincs; de azt, hogy az egyik gyűlés a másiknak határozatát felbontsa, tanácsosnak nem is látja, a végzés fentartása mellett az indítvány elmellőzését javasla. Folyt a tanácskozás, és míg B. A. indítványát a tisztikar némelly egyénein kivül, az ellenzék által olly sokszor emlegetett intelligens státusok okadatos szónoklattal csaknem kizárólag pártolók, addig az indítvány mellőzését, a tisztikar nagyobb részén kívül, egyes egyedül S. A. Pozsony megyéből elszármazva nálunk megtelepült táblabíró sürgeté, ugyanynyira, hogy miután az indítványt pártoló szónokok már közel 48an nyilatkoztak, az ellenzék szónokai a 18at alig haladak, mit némelly ellenzéki tisztviselő látva — alkalmasint hogy a végzést nyers erővel leromboltnak kürtölhesse — benlévő nemeseit szólásra kisérteté, mit természetesen a más oldalon levők ellenkező iránybani felszólalása, ezt pedig a szavazásnak ellenzék részéről, sürgetése követte. Főisp. helyettesünk azonban a szavazás elrendelésének szükségét nem látván, kinyilatkoztató, miszerint mindenkit, kinek a teremben szavazata van, meg fog hallgatni, és a végzést az előtte élő szóval nyilatkozók többségéből mondandja ki, amint ezt a mindkét részre nyilatkozók neveinek felolvasása mellett, d. u. 5 óra után abban mondá ki, hogy B. A. t.biránk indítványa 168 nyilatkozó által 78 ellenében egész kiterjedésében elfogadtatott *). — 3) és Monus Józef, a tiszántúli járás főszolgabírája által, az I. Rész 9. czíme biztosította nemesi szabadságának sérelmével, csupán puszta gyanúból lett törvénytelen letartóztatását panaszolván, miután a vádolt főszolgabíró előadásából az nyilvánult, hogy a panaszoskodó még soha megróva nem volt, tetten sem kapatott, de iránta, házzal és földdel bírván, elszökés veszélye sem forog fenn K. K. táblabiránk azon indítványt téve, hogy miután a nemes személy befogathatásának törvény által meghatározott esetein kivül, a befogatás törvénytelenül eszközöltetett, a nemesi kiváltságokon ejtett ebeli sérelem, fenmaradván a sértett keresetének maga utjáni előadhatása, a helytelenül letartóztatott elbocsáttatásának azonnali megrendelésével orvosoltassék. Az ekép előterjesztett indítványt, gyanúsításokat ezúttal sem mellőzhetve, K. G. táblabiránk azzal támadt meg, miszerint, bár sok helyütt megfordult, még soha sem tapasztalt, hogy az elfogatás törvényessége vagy törvénytelensége felett közgyűlésben emeltetett volna szó, — annálfogva ennek elitélését törvényszékre, hová a vizsgálati iratok úgy is bemutatatni fognak, kívánta bízatni. B. A. J.biránk az előtte szólónak imer állításán csudálkozott, és emlékezetébe hivá azon időket, midőn az 1836dik évben felségsértés czime alatt közbenjött elfogatásoknak törvénytelenségét közgyűléseinken épen ő vitatá, és eszébe sem juta ez esetben a kir. Ítélőtáblának, hova pedig a vizsgálati iratok bemutatandók voltak, illetőségét védeni; és e következetlenséget onnan származtató, mivel az ellenzék sorai telvék ollyakkal, kik minden iránt, mi felették áll, gyűlöletességgel viseltetvén, sérelemnek nyilvánítják azt, ha felülről jön, mit polgári erénynek vallanak, ha tőlök származik. Az indítvány hoszabb vita után elfogadtatott, ’s a helytelenül letartóztatottnak szabadságba tételére a középponti szolgabiró rögtön ki is küldetett. *) — 4) Némelly önadózók kérelmére múlt gyűlésünkből — a fizetési kulcs kidolgozása végett megbízott küldöttség jelentése nyomán — B. A. táblabiránk indítványozá, hogy miután az önkéntes ajánlatokat adónak nevezni már csak azért sem lehetne, mivel az azokra nézve kidolgozott fizetési kulcs — a többi adózóra nézve használttól olly annyira eltér, hogy mig az úri adózással terhelt úrbéri föl holdjától csaknem 20 kr. fizettetik, az önkéntes adó alá vetett földesúri szabad birtoknak holdja után nem több mint 3 kr. számittatik; de egyébként is a nemességre törvényeink ellenében — a törvényhozás utján kivül adó czim alatt semmi ki nem vettethetik — a tett ajánlatok, mint az adózónép felsegélésére ezélzek, köszönettel fogadtassanak ugyan, ’s a honi pénztár rendkívüli bevételei közé iktattassanak, azoknak azonban adó czime el nem ismertetvén, a megye sem kivetésükbe, sem beszedésükbe ne avatkozzék,melly indítvány elfogadtatván — az önadózók legnevezetesbikerendszerinti alispán K. B. az ajánlata szerint rá eső 200 pengő forintot horgosi jobbágyainak adójárandóságában beszámitatni kérte, melly követésra méltó nemes tette jegyzőkönyvileg méltányoltatván, ebben a szentesi nemesség hadnagyának abeli óvása is bejegyeztetni rendeltetett, miszerint ő magát az önadózási ív aláírására csak elcsábitottnak lenni állitá**). — 5) T. B. sz.biró azon eljárása, miszerint egy községi tanácsbelit , személye iránti állítólagos tiszteletlenség végett, hivatalától elmozdított — miután bármi hivataltóli elmozdítás csak bírói ítélet következtében történhetik, túlszigorúnak és tiszti körét meghaladónak találtatván , az elmozdított tanácsbelinek hivatalábai visszahelyeztetése megrendeltetett. — 6) Gr. Széchenyi István urrmságának k. kineveztetését tudató kir. helytartósági körlevél felolvastatván, valamint ő cs. ap. k. felségének, a nemzeti jólét iránt nyilvánított kegyelmes atyai gondoskodását jobbágyi alázatossággal és hálás köszönettel, úgy az országos érdemekkel tetézett nmlgu gróf k. kineveztetését hazafiui örömérzésekkel fogadták a kk. és rrk. bizton remélvén, mikint a nemzet közvárakozását ’s óhajtását a hon előtt ismert buzgósága és erélyes közremunkálásával betöltendi. ( 7) Ennek folytában felvétetett önmságának abeli megkeresése, melly szerint a Tisza szabályozásának annyi reményeket ébresztő nagy munkáját megokokat, mellyek az akkori csekély számú gyűlést arra ragadták, miszerint háborús lábra állítsa a megyét, törvénynyel, törvényes szokással és a főispáni helyettessel, mert ime a sokkal nagyobb számú megyei rrk, ünnepélyes és többoldalú vitatás után, elismerték , hogy háborúságra semmi ok sincs, és csupán béke és törvényes elöljáróval, egyetértés útján lehet akár a haza, akár a megyei ügyeket előmozdítani. ( Sze rk.) Csekély véleményünk szerint, mindamellett, hogy igen talpra esett vala az indítványozó és támogatójának okoskodása, talán czélszerűbb és jövendőre nézve is megnyugtatóbb lett volna , a közgyűlésnek a helytelen tiszti eljárás rászólására szoritkozni, a befogatott egyén felett pedig egy rögtön egybehívott törvényszék által bírói ítéletet mondatni, melly stantibus praemissis amúgy sem üthetett volna ki máskép mint a közgyűlési határozat. A formáknak megtartása legbiztosabban őrzi meg a rendet és szabadságot, ’s legbiztosabban rekeszti ki az önkényt, és részrehajló szenvedélyességet, melly politikai testületekben olly könnyen fészkeli magát meg. — Szerk. **) Hogy az annyira hiresztelt önadózás — a kívánt czélnak, azaz: az adózók terhei csökkentésének, meg nem felel — azt annak megyénkbeni eredménye világosan tünteti elő — hol K. B. rendszerinti alispánunk felérintett ajánlatán túl — a többi 59 önadózóra 47 ft lett volna, — a tiszti fuvarozásokat számba véve könnyen 50 ftba kerülhetett választmány terve szerint kivetendő. t) — A lev. t) így tehát ezen szerencsétlen gondolat csakugyan nem volna gyakorlatilag egyéb, mint a lehetőleg legolcsóbb liberalizmus azok részéről, kik illy módon és formában önmagukat adóztatnak ? Mi mindig ilyesmit gyanítottunk , és soha sem tudtuk belátni, hogy mit nyer a közös teherviselés ügye vagy elve az illy eljárás mellett — hanem azt inkább véltük észrevehetni mit veszt, azt tudniillik , hogy a legfőbb alkotmányos elv, miszerint adó csupán a törvényhozás által szavaztathatik, az illy eljárás által könnyen csorbát szenvedhetne, ha számos követőkre találnia sikerülne. — Szerk. *) így tehát csakugyan nem hibáztunk, midőn a júniusi gyűlésre tett néhány igénytelen észrevételeinkben kétségbe vontuk azon kezdendő, és e végett a szükséges elővizsgálatokat megteendő, e megyébeni megjelenésének October 14re határzott idejét tudatja, egyszersmind a kellő értekezések megtehetése végett egy kiküldöttséget megbizatni kíván — melly örömmel fogadott felszólítás folytában az ő nagyméltóságával értekezendő küldöttség, ö mságának elnök főisp. helytartónknak kikért elnöklete alatt azonnal ki is küldetvén — egyszersmind a járásbeli szolgabiró urak ő nagyméltóságának a megye határszélétől kezdve, ünnepélyes fogadásával megbizattak. 8) A nmlgu kir.httó tanácsnak, középponti szolgabiránk rendőri eljárását megsemmisitő, úgy nemkülönben 9) az izraelitáknak úrbéri telek szerezhetését — az ellenkező előbbi gyakorlatnál fogva jövőre is tiltó kegyes intézményei — múlt közgyűlésünkből tett ellenfelirásaink folytában megujittatván — tisztelettel fogadtattak, és sikeresitésök megrendeltetett. — 10) Ugyanazon kormányszéknek az idei mostoha termésből könnyen származható szükség elhárítását célzólag kibocsátott körlevele folytán feljelentetni határoztatott, hogy bár az ez idei bearatás iránt táplált remények meghiúsultak is, mégis e törvényhatóság keblében a szükség bekövetkezésétől tartani nem lehetvén, a kk. és rrk a tisztelt kormányszéknek teljes méltánylattal fogadott előgondoskodási intézkedéseit foganatba venni szükségesnek ez okból nem tartják. — 11) Szabolcsnak a helyettesek sűrű kinevezése ellen tett felírása pártolását sürgető levele — e gyűlés folyta alatt hozott ellenkező határozatunknál fogva csak tudomásul vétetett. 12) Zalának a részek visszakapcsolása iránt hozott törvény végrehajtását illetőleg tett felhívása folytában olly értelemben írunk fel, miszerint méltányoljuk ugyan mindazon terhes akadályt, mellyek a törv. rögtönzéséből eredve annak végrehajtását eddig is gátolák, a meghozott törvény végrehajtását mégis, az az iránti tisztelet parancsolván, ő felsége az akadályokat elhárítani, és az alkotott törvényt életbeléptetni méltóztassék. ( 13) Varasd felszólalását a zágrábi események tárgyában nem pártoltuk. — 14) Hevesnek a törvényhatóságokkali levelezésekben használt czimek változtatását tudató levelét, követés nélkül vettük tudomásul. — 15) A marhahús ára 12 hiba továbbra is meghagyatott. — 16) A házi pénztár költségeinek lehető megkimélése tekintetéből, mlig a főispáni helyettes úr előterjesztésére , némelly tisztviselőink mellett eddig volt lovas katonák helyébe a részekre kijárt lótartás megszüntetésével gyalogokat rendeltünk, és a tisztviselők hat pengő forint havi fizetéssel ellátott gyalog legényeinek eddig szokásban volt búza járandóságát megszüntettük, egyszersmind annak elérésére, hogy a megye egyenruháját használó legények úgy külsejükre, mint erkölcsi magok viseletükre kitűnőek legyenek, azt is meghatároztuk, hogy azok az év vége felé egy választmányunk elibe állíttatván, — ezáltal, ha irántuk valamelly észrevétel forogna fel, szolgálatokból elbocsáttathassanak. — 17) Törvényszékeink határideje november 24k ére, évnegyedes közgyűlésünké pedig december 16ikra határoztatott. — És ezek valónak jelentékeny közgyűlésünk nevezetesb tárgyai, mellyek megvitatásában, az ismételve előfordult, és mindkét részről *) férfiasan vitatott ellenvélemények daczára szeretve tisztelt helyettesünk legbuzgóbb hálánkat és köszönetünket felhívó részrehajlatlan és bölcs tapintatú vezérlete folytán a törvényes rend soha meg nem zavartatott, és habár a viták hevében néha egy egy sértő szó hangzott is a szólók ajkairól,az illy sértések az illetőktől elnökileg megkívánt és készségesen megadott világosító nyilatkozatok által rögtön meg is szüntettek. A gyűlést, ő mlzga, miután a kk. és rrknek a közügyek elintézésébeni szives részvétükért és kitüzésökért szives köszönetet mondott, eloszlatván, termeibe távozott, hol a tömegesen megjelent kk. és rrknek, úgy nem különben a tiszti karnak búcsúszavait fogadá. — A katonai hatalomkar iránti közintézvény nálunk még a július 1 jén tartott székfoglalási közgyűlésen tárgyaltatván, minthogy az erre hozott határozat megemlítését, a mondott gyűlésről küldött tudósításomból kihagyom, nem tartom feleslegesnek, ez időközben annyi vitákat előidézett közintézvényröl a közönséggel tudatni, mikép az Csongrádban — minden ellenmondás nélkül — elfogadtatott, és az illetőknek, magok alkalmazása végett kiadatott. 100. Torontáiból. N. Becskerek. F. hólőö sszkén tartatott megyénkben a régvárt tisztujitás legszebb rendben, melly erélyes főisp. helyettesünk igazságszeretetének tulajdonítható. Első alispánná: beodrai Karácsonyi László, 2 dikká: boddai Gyertyánffy János, mindkettő közlelkesedéssel választatott; ugyszinte főjegyzővé: Rónay Móricz; főügyészszé: Sztojanovics Mihály.Főadószedők: hadi: Szathmáry Sámuel; házi: Dániel Tódor. Táblabirákká: Bárány Ágoston és Szalay István, lső alügyész: Botka Ferencz; 2dik: Kiss György.Itt nem lehet meg nem érinteni, mikint két vetélkedő közt a harmadik jön nyertes, világos jeléül annak, hogy a kortesek nyers tömegével jó szorosan barátkozni.) Tisztib. alügyészek: Dániel János, Varga Ferencz, Czvetkovics Lajos, Bartók Imre. Aljegyzők: Termazsics Rudolf, Dániel Pál; tisztib.: Mocsonyi György, b. Lipthay Antal, Gyertyánffy Gyula, Gyertyánffy Zsigmond, Virányi József, Rigyicsky János. Számvevő: *) Itt helyén látom megjegyezni, mikint az ellenzék vezérszónoka K. G. hívének S. A.nak társaságában, első napi kevesebbségben maradta után, a gyűlés helyét, másnap azonnal elhagyá, és igy a feje vesztett ellenzéket f) a gyűlés többi napjain kizárólag a tisztikar egyénei képezék. — A 1 e v. t) Ezen kétértelmű kifejezés: „feje vesztett ellenzék“ bizonyosan csak tollhibából csúszott ide be, „főnökét nélkülöző ellenzék“ helyett, ami sokkal világosabb , de azért az ilyen érdekes jelentés szövegében mint a felebbi, világért sem mertünk volna valamit igazítani vagy változtatni, félvén hogy az egész rajznak eredetiségéből és a helyzet benyomásait híven visszaadó sajátságaiból vonunk el valamit, és ezért valánk bátrak jegyzetileg tenni itt az olvasót a felebbi tollhibára figyelmessé. — Szerk.