Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-09-28 / 258. szám

208 felére és fentartására különösen figyelmeztettek; az adó be­hajtására és ezzel a köznép terhe öregbítésének elmellőzésére hasonló szorgos munkásságot fordítandván; mi végre a fe­­nyítő törvényszéki eljárás sikeresítését illeti: másodalispá­nunk tovább is eddigi buzgalommal a törvényszékeknek foly­­vástt tartására, ennek működhetése elősegélésére pedig az ügyészi hivatal a rabügyek kimerítő alakbani előterjesztésére, szolgabiráink végre K. G. J.biránk javaslatára oda utasittat­­tak, hogy minden rab beküldése esetét az alispáni hivatal­hoz azon alkalommal, mint szinte, ha a vizsgálat még be nem végeztetett volna, ennek sietősen kellő végrehajtása köz­ben is mibenlétét, meddig haladtát, avagy netalán közbe­jött akadály okát nyolcznaponkint folytonosan bejelentsék.— Egyébiránt a népnevelésben találtatván a legbizonyosb gyógy­szer, ennek alapját pedig a köziskolák vetvén meg, habár ezek iránti intézkedés rögtönös sikerrel nem jutalmaztatik is, üdvös eredménye azonban a jövendőségnek annál bizonyo­sabban gyümölcsözendik: az iskoláknak megyeszerte köz­­czélhoz alkalmazása, hiányaiknak földerítése, erre szolgáló és szolgálható tőkék mennyiségének mikép lehető megszaporitása ’s egyéb erre vonatkozó kellékek iránti jelentéssel egy, a hely­beli lelkészek közbenjöttével munkálandó bizottság küldetett ki. Ezek után 2­ főisp. helyettes ö­nlaga által bemutattatván ’s általa felbontatván, felolvastatott ő es. ’s ap. kir. felségé­nek a főmlrga magy. k. udv. canczellária utján f. évi kisasz­­szony hava­skérel abeli felírásunkra, mellyben az újnak keresztelt megyekormányzói rendszer tekintetében felszólal­tunk , és volt helyettesünket az üresen álló főisp. székünkbe ültettetni kértük, — kiadott kir. rendelete, mellyel kijelen­tetvén , mikép­p felsége a törvényhez, a törvényes rendhez és kir. igazaihoz tartván magát, ’s minden intézeteit ezen kútfőkből merítvén, e megyének f. évi sz. István hó­nkáról 646 d. sz. a. részint hír, részint valószínűséggel takargatott gyanúsításoknál ’s olly ürügyöknél fogva, mellyek nemcsak a nemzeti jellemmel meg nem férnek, hanem azon felírásban is a kép említett régi ösvénytől is, hogy csak az maga vezet­het üdvös eredményre, messze eltérnek, a felebbi kinyilat­koztatás olly parancscsal iratik meg, hogy a mostani kor­mányzó iránt a megye magát hódoló tisztelettel, a tisztikar pedig köteles engedelmességgel alkalmazza; egyszersmind azon határozat, mellyben a fenérintett felírás gyökerezik, ha­ladék nélkül fölterjesztessék. Melly alkalommal B. A. hely­tartósági titoknok és kedvelt t.biránk a felkivánt határozat czéliránytalanságát lelkes szónoklatában kimutatván, de azt is felemlítvén, miszerint ő mltságának főisp. helyettes urnak beiktatásakori valamint szíves , úgy fényes fogadtatása visz­­szautasíthatlanul bizonyítá, miszerint a kérdéses határozat a kk. és rrk. érzelmeinek hű tolmácsa soha sem volt; az ér­deklett felírásban kifejezett aggodalom elenyésztével úgyis törvényes alap nélkül maradott, és különben is kormányzói tekíntélylyel össze nem férő határozatot erőnélkülinek nyil­váníttatni és a meghagyáshoz képest e jelentéssel felterjesz­tetni, egyszersmind pedig a főisp. hivatal betöltése iránti fel­írás tiszteletteljes megújítása mellett, ő felségét az iránt meg­kéretni indítványozá, hogy miután az elnöklő főisp. helyettes a rrk szeretetét és közbizalmát már­is magáévá téve, az üre­sen lévő főisp. székbe épen őt ültetni kegyelmeskedjék, re­ményét nyilatkoztatván az iránt, hogy indítványa az ellen­zéki sorokban sem találand nehézségre, miután a beiktatási közgyűlésben épen annak vezére K. G. nyilvánitá, hogy az ujont k. kinevezett főisp. helyettesnek személye az általa in­dítványozott, most kérdés alá jett határozat által érdekelteim nem czéloztatott. E remény azonban meghiúsult, mert az ellenzéknek e megyei vezérszónoka K. G. J.biránk szót emel­vén , bár előrebocsátá, mikép­p komoly tárgyhoz komolyan kíván szólani, hevétől csakhamar elkapatva, órahosszant tartott, a kormány és fentartó párt irányában gyanúsítások és recriminatiókkal tüzdösött beszédében semmit sem hallgatott el, mivel főkép a rrk azon részét, melly búshangu szavai után már nem egyszer indult meg, elragadni reményié; nem hiány­zanak ezek közt a felelős kormányzóli divatszerű tyrádák; fel lőnek említve a dynasták és főpapok, kik adómentesek, mig a jobbágytelken lakó nemesség az adófizetésben osztozik; ügyesen elhintettek az egymás iránti bizalmatlanság és gyű­­lölség vészthozó magvai; és igy felpuskaporozva, miután a kormány az iránt: vájjon húznak-e a főkormányzók a kincs­tárból fizetést ? egyenesen nem felelt, és így az ő aggodalma elenyésztetve nincs; de azt, hogy az egyik gyűlés a másik­nak határozatát felbontsa, tanácsosnak nem is látja, a vég­zés fentartása mellett az indítvány elmellőzését javasla.­­ Folyt a tanácskozás, és míg B. A. indítványát a tisztikar né­­melly egyénein kivül, az ellenzék által olly sokszor emlege­tett intelligens státusok okadatos szónoklattal csaknem kizá­rólag pártolók, addig az indítvány mellőzését, a tisztikar na­gyobb részén kívül, egyes egyedül S. A. Pozsony megyéből elszármazva nálunk megtelepült táblabíró sürgeté, ugyany­­nyira, hogy miután az indítványt pártoló szónokok már kö­zel 48an nyilatkoztak, az ellenzék szónokai a 18at alig ha­­ladak, mit némelly ellenzéki tisztviselő látva — alkalmasint hogy a végzést nyers erővel leromboltnak kürtölhesse — ben­­lévő nemeseit szólásra kisérteté, mit természetesen a más oldalon levők ellenkező iránybani felszólalása, ezt pedig a szavazásnak ellenzék részéről, sürgetése követte. Főisp. he­lyettesünk azonban a szavazás elrendelésének szükségét nem látván, kinyilatkoztató, miszerint mindenkit, kinek a terem­ben szavazata van, meg fog hallgatni, és a végzést az előtte élő szóval nyilatkozók többségéből mondandja ki, a­mint ezt a mindkét részre nyilatkozók neveinek felolvasása mellett, d. u. 5 óra után abban mondá ki, hogy B. A. t.biránk indít­ványa 168 nyilatkozó által 78 ellenében egész kiterjedésében elfogadtatott *). — 3) és Monus Józef, a tiszántúli járás fő­szolgabírája által, az I. Rész 9. czíme biztosította nemesi szabadságának sérelmével, csupán puszta gyanúból lett tör­vénytelen letartóztatását panaszolván, miután a vádolt fő­szolgabíró előadásából az nyilvánult, hogy a panaszoskodó még soha megróva nem volt, tetten sem kapatott, de iránta, házzal és földdel bírván, elszökés veszélye sem forog fen­n K. K. táblabiránk azon indítványt téve, hogy miután a nemes személy befogathatásának törvény által meghatározott ese­tein kivül, a befogatás törvénytelenül eszközöltetett, a ne­mesi kiváltságokon ejtett ebeli sérelem, fenmaradván a sér­tett keresetének maga utjáni előadhatása, a helytelenül le­tartóztatott elbocsáttatásának azonnali megrendelésével or­­vosoltassék. Az ekép előterjesztett indítványt, gyanúsításo­kat ezúttal sem mellőzhetve, K. G. táblabiránk azzal támadt meg, miszerint, bár sok helyütt megfordult, még soha sem tapasztalt, hogy az elfogatás törvényessége vagy törvénytelensége felett közgyűlésben emeltetett volna szó, — annálfogva ennek elitélését törvényszékre, hová a vizsgálati iratok úgy is bemutatatni fognak, kívánta bízatni. B. A. J.­biránk az előtte szólónak imer állításán csudálkozott, és em­lékezetébe hivá azon időket, midőn az 1836dik évben fel­ségsértés czime alatt közbenjött elfogatásoknak törvénytelen­ségét közgyűléseinken épen ő vitatá, és eszébe sem juta ez esetben a kir. Ítélőtáblának, hova pedig a vizsgálati iratok bemutatandók voltak, illetőségét védeni; és e következetlen­séget onnan származtató, mivel az ellenzék sorai telvék ol­­lyakkal, kik minden iránt, mi felették áll, gyűlöletességgel viseltetvén, sérelemnek nyilvánítják azt, ha felülről jön, mit polgári erénynek vallanak, ha tőlök származik. Az in­dítvány hoszabb vita után elfogadtatott, ’s a helytelenül le­tartóztatottnak szabadságba tételére a középponti szolgabiró rögtön ki is küldetett. *) — 4) Némelly önadózók kérelmé­re múlt gyűlésünkből — a fizetési kulcs kidolgozása végett megbízott küldöttség jelentése nyomán — B. A. táblabiránk indítványozá, hogy miután az önkéntes ajánlatokat adónak nevezni már csak azért sem lehetne, mivel az azokra nézve kidolgozott fizetési kulcs — a többi adózóra nézve használt­tól olly annyira eltér, hogy mig az úri adózással terhelt úr­béri föl holdjától csaknem 20 kr. fizettetik, az önkéntes a­­dó alá vetett földesúri szabad birtoknak holdja után nem több mint 3 kr. számittatik; de egyébként is a nemességre törvé­nyeink ellenében — a törvényhozás utján kivül adó czim a­­latt semmi ki nem vettethetik — a tett ajánlatok, mint az adózónép felsegélésére ezélzek, köszönettel fogadtassanak ugyan, ’s a honi pénztár rendkívüli bevételei közé iktattassa­­nak, azoknak azonban adó czime el nem ismertetvén, a megye sem kivetésükbe, sem beszedésükbe ne avatkozzék,melly in­dítvány elfogadtatván — az önadózók legnevezetesbikerend­­szerinti alispán K. B. az ajánlata szerint rá eső 200 pengő forintot horgosi jobbágyainak adójárandóságában beszámitat­­ni kérte, melly követésra méltó nemes tette jegyzőkönyvileg méltányoltatván, ebben a szentesi nemesség hadnagyának abeli óvása is bejegyeztetni rendeltetett, miszerint ő magát az önadózási ív aláírására csak elcsábitottnak lenni állitá**). — 5) T. B. sz.biró azon eljárása, miszerint egy községi ta­nácsbelit , személye iránti állítólagos tiszteletlenség végett, hivatalától elmozdított — miután bármi hivataltóli elmozdí­tás csak bírói ítélet következtében történhetik, túlszigorúnak és tiszti körét meghaladónak találtatván , az elmozdított ta­nácsbelinek hivatalábai visszahelyeztetése megrendeltetett. — 6) Gr. Széchenyi István ur­­­rmságának k. kinevezteté­­sét tudató kir. helytartósági körlevél felolvastatván, valamint ő cs. ap. k. felségének, a nemzeti jólét iránt nyilvánított ke­gyelmes atyai gondoskodását jobbágyi alázatossággal és há­lás köszönettel, úgy az országos érdemekkel tetézett nmlgu gróf k. kineveztetését hazafiui örömérzésekkel fogadták a kk. és rrk. bizton remélvén, mikint a nemzet közvárakozását ’s óhajtását a hon előtt ismert buzgósága és erélyes közremun­­kálásával betöltendi. ( 7) Ennek folytában felvétetett ö­nmságának abeli megkeresése, melly szerint a Tisza szabá­lyozásának annyi reményeket ébresztő nagy munkáját meg­okokat, mellyek az akkori csekély számú gyűlést arra ragadták, miszerint háborús lábra állítsa a megyét, törvénynyel, törvényes szokással és a főispáni helyettessel, mert ime a sokkal nagyobb számú megyei rrk, ünnepélyes és többoldalú vitatás után, elismer­ték , hogy háborúságra semmi ok sincs, és csupán béke és tör­vényes elöljáróval, egyetértés útján lehet akár a haza, akár a m­e­­gyei ügyeket előmozdítani. ( S­z­e r­k.­­) Csekély véleményünk szerint, mindamellett, hogy igen talp­ra esett vala az indítványozó és támogatójának okoskodása, talán czélszerűbb és jövendőre nézve is megnyugtatóbb lett volna , a közgyűlésnek a helytelen tiszti eljárás rászólására szoritkozni, a befogatott egyén felett pedig egy rögtön egybehívott törvény­szék által bírói ítéletet mondatni, melly stantibus praemissis amúgy sem üthetett volna ki máskép mint a közgyűlési határozat. A for­máknak megtartása legbiztosabban őrzi meg a rendet és szabad­ságot, ’s legbiztosabban rekeszti ki az önkényt, és részrehajló szenvedélyességet, melly politikai testületekben olly könnyen fész­keli magát meg. — Szerk. **) Hogy az annyira hiresztelt önadózás — a kívánt czélnak, azaz: az adózók terhei csökkentésének, meg nem felel — azt annak megyénkbeni eredménye világosan tünteti elő — hol K. B. rendszerinti alispánunk felérintett ajánlatán túl — a többi 59 ön­adózóra 47 ft lett volna, — a tiszti fuvarozásokat számba véve könnyen 50 ftba kerülhetett választmány terve szerint kiveten­dő. t) — A lev. t) így tehát ezen szerencsétlen gondolat csakugyan nem volna gyakorlatilag egyéb, mint a lehetőleg legolcsóbb liberalizmus azok részéről, kik illy módon és formában önmagukat adóztatnak ? Mi min­dig i­lyesmit gyanítottunk , és soha sem tudtuk belátni, hogy mit nyer a közös teherviselés ügye vagy elve az illy eljárás mellett — hanem azt inkább véltük észrevehetni mit veszt, azt tudniillik , hogy a leg­főbb alkotmányos elv, miszerint adó csupán a törvényhozás által sza­­vaztathatik, az illy eljárás által könnyen csorbát szenvedhetne, ha számos követőkre találnia sikerülne. — Szerk. *) így tehát csakugyan nem hibáztunk, midőn a júniusi gyű­­­­lésre tett néhány igénytelen észrevételeinkben kétségbe vontuk azon kezdendő, és e végett a szükséges elővizsgálatokat megte­endő, e megyébeni megjelenésének October 14re határzott idejét tudatja, egyszersmind a kellő értekezések megtehe­­tése végett egy kiküldöttséget megbizatni kíván — melly ö­­römmel fogadott felszólítás folytában az ő nagyméltóságával értekezendő küldöttség, ö mságának elnök főisp. helytar­tónknak kikért elnöklete alatt azonnal ki is küldetvén — egy­szersmind a járásbeli szolgabiró urak ő nagyméltóságának a megye határszélétől kezdve, ünnepélyes fogadásával meg­­bizattak. 8) A nmlgu kir.­httó tanácsnak, középponti szol­­gabiránk rendőri eljárását megsemmisitő, úgy nemkülönben 9) az izraelitáknak úrbéri telek szerezhetését — az ellenke­ző előbbi gyakorlatnál fogva jövőre is tiltó kegyes intézmé­­nyei — múlt közgyűlésünkből tett ellenfelirásaink folytában megujittatván — tisztelettel fogadtattak, és sikeresitésök megrendeltetett. — 10) Ugyanazon kormányszéknek az idei mostoha termésből könnyen származható szükség elhárítását c­élzólag kibocsátott körlevele folytán feljelentetni határozta­­tott, hogy bár az ez idei be­aratás iránt táplált remények meghiúsultak is, mégis e törvényhatóság keblében a szük­ség bekövetkezésétől tartani nem lehetvén, a kk. és rrk a tisztelt kormányszéknek teljes méltánylattal fogadott előgon­­doskodási intézkedéseit foganatba venni szükségesnek ez okból nem tartják. — 11) Szabolcsnak a helyettesek sűrű kinevezése ellen tett felírása pártolását sürgető levele — e gyűlés folyta alatt hozott ellenkező határozatunknál fogva csak tudomásul vétetett. 12) Zalának a részek visszakapcso­lása iránt hozott törvény végrehajtását illetőleg tett felhívása folytában olly értelemben írunk fel, miszerint méltányoljuk ugyan mindazon terhes akadályt, mellyek a törv. rögtönzéséből eredve annak végrehajtását eddig is gátolák, a meghozott tör­vény végrehajtását mégis, az az iránti tisztelet parancsolván, ő felsége az akadályokat elhárítani, és az alkotott törvényt életbeléptetni méltóztassék. ( 13) Varasd felszólalását a zágrábi események tárgyában nem pártoltuk. — 14) Heves­nek a törvényhatóságokkali levelezésekben használt czimek változtatását tudató levelét, követés nélkül vettük tudo­másul. — 15) A marhahús ára 12 hiba továbbra is megha­gyatott. — 16) A házi pénztár költségeinek lehető megkimé­­lése tekintetéből,­­ mlig a főispáni helyettes úr előterjeszté­sére , némelly tisztviselőink mellett eddig volt lovas katonák helyébe a részekre kijárt lótartás megszüntetésével gyalogokat rendeltünk, és a tisztviselők hat pengő forint havi fizetéssel ellátott gyalog legényeinek eddig szokásban volt búza járan­dóságát megszüntettük, egyszersmind annak elérésére, hogy a megye egyenruháját használó legények úgy külsejükre, mint erkölcsi magok viseletükre kitűnőek legyenek, azt is meghatároztuk, hogy azok az év vége felé egy választmá­nyunk elibe állíttatván, — ezáltal, ha irántuk valamelly észrevétel forogna fel, szolgálatokból elbocsáttathassanak. — 17) Törvényszékeink határideje november 24k ére, évne­­gyedes közgyűlésünké pedig december 16ikra határoztatott. — És ezek valónak jelentékeny közgyűlésünk nevezetesb tárgyai, mellyek megvitatásában, az ismételve előfordult, és mindkét részről *) férfiasan vitatott ellenvélemények da­czára szeretve tisztelt helyettesünk legbuzgóbb hálánkat és köszönetünket felhívó részrehajlatlan és bölcs tapintatú ve­zérlete folytán a törvényes rend soha meg nem zavartatott, és habár a viták hevében néha egy egy sértő szó hangzott is a szólók ajkairól,az illy sértések az illetőktől elnökileg meg­kívánt és készségesen megadott világosító nyilatkozatok által rögtön meg is szüntettek. A gyűlést, ő mlzga, miután a kk. és rrknek a közügyek elintéz­ésébeni szives részvétükért és kitüzésökért szives köszönetet mondott, eloszlatván, termeibe távozott, hol a tömegesen megjelent kk. és rrknek, úgy nem különben a tiszti karnak búcsúszavait fogadá. — A katonai hatalomkar iránti közintézvény nálunk még a július 1 jén tar­tott székfoglalási közgyűlésen tárgyaltatván, minthogy az erre hozott határozat megemlítését, a mondott gyűlésről küldött tudósításomból kihagyom, nem tartom feleslegesnek, ez idő­közben annyi vitákat előidézett közintézvényröl a kö­zönséggel tudatni, mikép az Csongrádban — minden ellen­mondás nélkül — elfogadtatott, és az illetőknek, magok al­kalmazása végett kiadatott. 100. Torontáiból. N. Becskerek. F. hólőö sszkén tartatott megyénkben a régvárt tisztujitás legszebb rendben, melly erélyes főisp. helyettesünk igazságszeretetének tulajdo­nítható. Első alispánná: beodrai Karácsonyi László, 2 dikká: boddai Gyertyánffy János, mindkettő közlelkese­déssel választatott; ugyszinte főj­egyzővé: Rónay Móricz; főügyészszé: Sztojanovics Mihály.Főadószedők: ha­di: Szathmáry Sámuel; házi: Dániel Tódor. Táblabi­­rákká: Bárány Ágoston és Szalay István, lső alügyész: Botka Ferencz; 2dik: Kiss György.­­Itt nem lehet meg nem érinteni, mikint két vetélkedő közt a harmadik jön nyertes, világos jeléül annak, hogy a kortesek nyers tömegével jó szorosan barátkozni.) Tisztib. alügyészek: Dániel Já­nos, Varga Ferencz, Czvetkovics Lajos, Bartók Imre. Al­jegyzők: Termazsics Rudolf, Dániel Pál; tisztib.: Mocso­­nyi György, b. Lipthay Antal, Gyertyánffy Gyula, Gyertyánffy Zsigmond, Virányi József, Rigyicsky János. Számvevő: *) Itt helyén látom megjegyezni, mikint az ellenzék vezér­szónoka K. G. hívének S. A.nak társaságában, első napi kevesebb­­ségben maradta után, a gyűlés helyét, másnap azonnal elhagyá, és igy a feje vesztett ellenzéket f) a gyűlés többi napjain kizáró­lag a tisztikar egyénei képezék. — A 1 e v. t) Ezen kétértelmű kifejezés: „feje vesztett ellenzék“ bizonyo­san csak tollhibából csúszott ide be, „főnökét nélkülöző ellenzék“ helyett, a­mi sokkal világosabb , de azért az ilyen érdekes jelentés szövegében mint a felebbi, világért sem mertünk volna valamit igazí­tani vagy változtatni, félvén hogy az egész rajznak eredetiségéből és a helyzet benyomásait híven visszaadó sajátságaiból vonunk el valamit, és ezért valánk bátrak jegyzetileg tenni itt az olvasót a fe­lebbi tollhibára figyelmessé. — Szerk.

Next