Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-10-03 / 261. szám

224 Tisza-szabályozás tárgyában értekezzék, melly egyszersmind élő szóval tolmácsolandja Heves áradozó örömét azon, hogy e nagy munka vezérlete, melly a hazának nagy részben mintegy viszszaszerzését föltételezi, olly tisz­tán hű, olly biztos, olly ernyedellen buzgóságu férfiúra bi­­zaték. Isten! áldd meg a nagy hazafit, e tiszta becsü­letessé­­gű­ reformátort egészséggel, tartós élettel, hogy keble szent melegénél magyar hazafiságra melegüljünk, keljen mostani útja nyomán a Tisza két partján, a magyar vér főtanyáján, a magyarra jólét és megelégedés; lássák szemei a mocsárból kiviruló uj hazát! — Olvastatok az ismeretes honti levél. 12 szótöbbséggel Hontmegye levelének véteték *­. Ő felsége alázatos felírással megkéretni határoztatok, hogy a föispáni helyettes ellen nyomozást rendelni, és ha a panasz valósága kiviláglanék, az 1536: 36. és 1647: 76. törvény értelmé­­ben, fenyíték alá vonatni méltóztassék. B á­c­s b­ó 1, sept. 25kén. (Folytatása a 356dik számú tudósításnak.­ Közgyűlési eseményeink közöl kitű­nőleg ér­deklő volt magos főispánunk azon érzékeny buzgoságu föl­­szólalása, melly szerint a cs. kir. fönsége hódolva tisztelt nádorunk félszázados választási emlék­napját Bács kir. és­zrei üdvözlő felírásával megünnepelni indítványozó. Egye­sült örömszó viszhangoztatá a hódolati üdvözlést, ’s a csü­törtöki posta elvivé szivünkkel, innét kiirt legtisztább kivá­ltunkat, mellyben kifejtve van, mikint az Ég ura szerété dicső nádorunkat, mert föbecsü életét félszázadig azon kor­szakban , melly a mult idők nagyságait háború ’s polgárzali változásokban­­ homályba borítja, legfényesb szerencsék között föntarjá, szereté a haza ’s hű magyar nemzet, kinél elég volt „imádott neve“ áldozatra buzdítani, ’s a legviha­­rosb politicai fordulatok tengerén szabaditó remény-horgo­nyát ehez fűzni. Engedje a magyarok istene, hogy nagy ne­vével nádori fenséges hivatalát, halandó életünk legkésőbb határáig díszesítse.­­ Közfigyelemmel kisértetett a selyem­tenyésztés virágoztatására felügyelő választmánynak f. e. sz. Iván hava 24­. napján 23,140 sz. a. k. htt. tanácsi k. intéz­­vényre beadott érdekes jelentése, mellynek soraiból kivilág­lott, hogy ámbár a selyemtenyésztés 1844­. év óta a sze­derfa ültetvények szaporításához képest nem növekedett az­ért, mert a rendkívüli késő kikelet, ’s hosszasan tartott ta­vaszi esős hideg időjárás nemcsak a szederfák hajtását hát­ráltatta, hanem a gyenge bimbókat részint elfagyasztá, ré­szint elsanyaritá, ’s imigy a többnyire melegen fűtött szo­bákban vagy melegített ágyakban idöelött kiköltetett ezer­­meg ezer gyenge selyembogszacskák eledelt nem nyerhetvén, ennek hiánya úgy a hideg­ség, ’s a vizes levelekkeli étetés mi­att elveszvén, a tenyésztők lelkes törekvésének is enyésznie kellett; mégis 130,771 font gubó váltatván be selyemgyári intézeteinkben; mintegy 1300 **­ mázsa selyem, ’s igy az egész magyarhoni tenyésztés negyedrészén felüli mennyiség került ki a Bácskából, mellyért 81,748 for. 132/6 kr. p. p. vétetett be. Szép öszveg leginkább azért, mivel ez csaknem egészen az adózónép kezeibe szivárgott. A választmány je­les— igen jeles javaslattal fejezi be tudósítását, mellynek főpontjait terjedelmedben közleni föltevém.***­ Ezt követé u­­gyanezen választmány nem kisebb érdekű jelentése, melly szerint a nm. helyt, tanácsnak i. e. január 28tól 3837 sz. a. k. k. intézményében — azon a legközelebb vett k. udv. hatá­­rozvány nyomán, mellynélfogva a velenczei cs. k. hajógyár­ban az apathini kenderrel újabb kísérletek tétetni szándékol­tatak. Bácsmegye felszólíttalik, vájjon az apathini kender termesztése 1836­. év óta javíttatott-e? mi legyen a ter­­mesztmény évenkinti mennyisége? mennyibe kerülne kötél­­gyártásra alkalmas­ erősszáru ’s hibátlan kender mázsája a velenczei hajógyárig leendő díjmentes szállítással együtt? ’s mi módon lehetne ezen czikknek mintegy 80-100 mázsáját a czélbavett kísérletre megszerezni? ’s e pontokról alapos tu­dósítás fölterjesztetni rendeltetett. E nyomos jelentés soraiból — mellynek javaslati tervezetét egész terjedelmében közlem­ hasonlóan czélszerünek találtam,—napfényre derült, mikép a kendertermesztés Bácsban 1836­. év óta tetemesen javíttat­ván, e termény esztendei mennyisége közelítőleg következő: jó mennyiségű 76,000, középszerű 54,300, alávaló 33,850 mázsa. f­ A velenczéig díjmenten szállítandó 80—100 m. jómennyiségű­ kendernek Triesztig fuvarozása mázsánkint 13 ft 30 krral p. p. eszközöltethetnék, ’s ezen árért Szemző Já­nos Ib. apathini kendergyárából kiszolgáltatásra ajánlkozott is. Csudálatra feszité figyelmünket Bácsnak anyagi emelke­dése ’s iparszorgalma , és e kincsforrás csaknem egészen a­­dózóink kezében találtatván, országos példa méltánylattal kísérendő. Kitűnő tehát, hogy Bácsmegyével anyagi haladás­ban, mellynek természetesen szellemi emelkedés következ­ménye, bármilly fennen magasztalt megye csak versenyez­het, felülmúlni azt alig tudandja. — Az elemi iskolák rende­zése tárgyában érkezett üdvös közintézmény czélszerű alkal­­mazási szabályok kimutatása végett, választmánynak kiadat­ni rendeltetett. Fájdalmasan lepett meg bennünket lelkes fő­jegyzőnk azon nyilvánítása, melly szerint uj hivatala kezdetén kivallá, mikint Bácsmegyében az írószerek roppant ára 4500 p. forintnyi öszveg, lelkét rendité meg, ’s ismer­vén tiszttársait, a szegény adózó népnevében érzékenyen föl­hívá azokat, mikint az eddigi egy pg. garasos toll- ’s túl­ságos áron vásárlott „cottenschlosz“ papírt, olcsóbb honi gyárival cserélnék föl, ’s buzgókodó szava nemcsak visz­­hangra talált, hanem áldozatra is késznek lelvén tisztbarátit, — azok a papíron kivül, miilyen a vörösviasz, írón, toll­­kés, olló, egyszerűen lemondottak,—’s imigy ezer öt­száz p. forint a nagy öszvegből egyszerűen lehajlott. Közfi­gyelemre választatott főjegyzőnk által a marhás levelek hi­telesítésére készíttetett bélyeg (stempel), — melly egy 1844ik évben a naponkint mesterségesb fortélyok, ’s hami­sítási cselszövények között elterjedő marha, ’s lótolvajlások akadályozása, ’s megszüntetése tekintetéből keletkezett köz­gyűlési végzeménynél fogva kiküldött választmány javaslata nyomán kerülvén szőnyegre, miután érzékenyen fölemlítve jön, mikint a fenyitó törvényszékeken botrányos események derülvén napfényre, főirányul választatott, hogy a tolvajlási csinytettek mennyire lehetséges, minél több akadályi korláto­zásokkal megelőztetvén, a még­is elkövetetteknek hamarább nyomába kerülve, a kárvallottak minél előbbi kárpótlást nyerhessenek ,­­ a bűntett pedig semmi esetben eltitkolva ne maradhasson; e főirány lehetőlegi megközelítésére czél­szerünek találtatott az elömutatott bélyeg használandása. — ’s imigy minden községnek részére illy bélyeg csináltatása elhatároztatván, az uj marhás levelek milly alakbani készi­­tendése m a már e tárgyban működött választmányra bízatott. — Nem kis indignatiot szült magos főispán ur előterjesztése, melly szerint figyelmeztetőleg felszólalt, mikint a tartozék­kal együtt 388,000 p.forint kh­. adóból eddigien alig 50,000 szedetvén be, a 176,000 pengő forimnyi házi adóból is csak 26,000 szolgáltatván be a pénztárba, — ez elmaradást ko­moly szavakkal helytelenítvén; szivükre köté pénztárnoka­inknak , a buzgó ’s ügyes pontosságú eljárást. Adóbeszedés­ben szigorú , ’s észszerű rend lenne alapítandó,— szigorú, melly által a bevétel biztosittassék , — észszerű, hogy az adózó nép túl ne terheltessék ; az elsőt fáradhatlan pontos­ság ’s kitűnő buzgalom, a másikat tapintatos buzdítás’s eltalált időponti incassatio czélszerűen eszközlené­k­. Ennek kapcsolatában miután a B. P. H. levelezője az 1845/­ évre a házi pénztár történendő költségei kulcsát eddig nem közlé — ámbár ez a múlt közgyűlésen tárgyaltatott, — érdekesnek véltem mégis ennek ezúttali kijegyzését: előlegeztettek ösz­­vesen 106,708 ft 20 kr; jelesen a rabok tartására 8015 ft, épületek igazítására, hidak és utak csináltatására 4800 for., a katonaság tartásából származandó veszteségekre 15,120 ft, szolgák ruházatára 4962 ft, napidíjakra 2000 ft, különféle kiadásokra 18,605 ft igyben, az ezenkivüli többi öszveg ren­des kiadásokra fordítandó. Végre szőnyegre kerülvén az 1844dik évi t.czikkek alkalmazása tárgyában működött vá­lasztmányjelentése, a IX. t­ez., a közmunkák szabályozását illető, tiszta értelmében a választmány javaslata módosítá­sával olly alkalmazást nyert, hogy az országos nemeseken kívül, az úgynevezett honoratiorok és diplomások közöl men­tesítést senki se nyerjen. Bácsnak roppant ereje lévén, szi­gorú végrehajtás mellett bámulandólag működhetendik **­. November 3 án kezdendő, ’s három hétig tartandó, polg. ’s fenyitó törvényszék rendeltetvén, közgyűlés december 15én leend. — ov. Kassa-Eperjes, az ikerváros­ok.***­ A termé­szetbúvárok ’s orvosok ezidei pécsi gyülésökben jövő évi gyálpontokul Kassát és Eperjest választék, mint tudva van; mi, nézetünk szerint annyit teszen, mint ümni két szék közé, melly megosztott kegy ollyan mint egy szűznek megosztott szerelme, — hadd jusson a szőkének is, hadd jusson a bar­nának is — ’s vége a szerelemnek , hogy egy sem viszi; ez *) Igaza van t. levelezőnknek. Számtalanszor megmutatta a tapasztalás, hogy nincs rosszabb következésü philanthropia, mint az adózót illető terheket vallain meg szaporodni engedni, mi által a nép rendellenséghez szokik , ’s elébbutóbb tönkre jut sok kö­­zéle. Minden megyében más más rend divatozik e tekintetben , ne­künk azonban az látszik leginkább czélravezetőnek, hol a behajtás minden hónapban történik, és annak eső napján a szolgabiró által járásában kitűzendő helyre az elöljárók által elvitetik a beszedett somma. Oda rendeltetvén akkorra az albeszedő, az úgynevezett administratio a szolgabíró előtt történik, a­ki a befizetett sommák­ról az illető főpénztárnokot és alispánt rögtön tudósítja , mi­alatt az illető főpénztárnok a megye székhelyén , a pénzt egyenesen oda vivő albeszédöklöl által veszi, és a pénztárba beteszi. Ez után minden hónapban tudatván a jó és rendes, meg a rendetlen és rósz fizető községek, azoknak elöljáróik nagyobb szigorra, pon­tosságra idejében buzdittathatnak , ’sat. — S­z­e r­k. **) Adja Isten ! A törvény világos —az alispánok a mulasz­tásért is felelősek, és azon kárt, mellyel ez által a közönségnek okoznak , teljesen pótolni köteleztetnek. Mivel pedig más részről senkinek sincs joga törvényszabta terhekkel dispensálgatni, nincs egyéb hátra , mint alkalmazni pontosan a törvényt. A kinek a lé­tező törvény nincs ínyére, mérgelődjék otthon ’s tegyen indítvá­nyokat , hogy az jövendőre megmásíttassék — de addig míg fen­­áll, tisztviselő és nem tisztviselő, egyiránt tartozik magát hozzá alkalmazni. Ha valahol például sok a készítendő út, ebből nem az következik, hogy semmit, hanem az folyik, hogy annyit kell éven­­kint csinálni, mennyit jól elkészíteni és fentartani lehet. Szerit. ***) Adjuk e czikket annak tanúságaid, hogy némelly embe­reknek idejök van illyen dolgokért is haragudni! — S z o r k. olly praktika, mellynél sem a farkas jól nem lakik, sem a bárány életben nem marad ; valóságos egy balfogás és két­­­helyűség. Távol legyen azonban tőlünk ezen érdemes testü­let főbbjeit és jobbjait legkevésbé is sérteni akarni; mint­hogy tudva van, hogy a gyűlés bizonyos személyes és írás­ban­ korteskedések nélkül, mi­által a gyengébbek elcsábí­tanak , hű maradt volna Eperjesnek már Kolosvárott lekötött szavához. Eperjes városa ugyanis már Kolosvárról bízta meg szives vendégszeretettel a társulatot Gik gyűlése keblébeni tartására, mire a gyűlés Pécsnek adá az elsőséget, méltán pedig, minthogy általa már másodízben vala hivatalos; ha azonban — igy hangzott a végzés — még Pécsett is fel­szó­­­líttatnék Eperjes városa részéről, hívásának engedni édes­­örömest fogna. Eperjes városa a társulatot másodízben is megbízta, melly meghivó-levele felolvasta van határozatta­lan: Kassa és Eperjes! Köszönjük a férezet ’s legyen sza­bad hinnünk, hogy itt csak némelly lelki és testi orvosok jártak el hivatalukban, mert hiszen hány gutaütés követ­­kezhetik be annak hallattára, hogy ezen kis Bethlehem nyert volna elsőséget a felsőmagyarhoni fenhangú Jerusalem fe­lett! Milly fájdalmas bántalom kerekedék vala abból, ha a dús Ninive nem elébb mutatható be a természetvizsgálóknak 18 faluja hizlalt kappanjait és természettudományi n­eveze­­tességeit, valamiilyenek : a k. harminczad, a nagy kaszár­nya, főpostahivatal ’s több eféle, mellyekkel Eperjes fe­lett méltán dcsekszik, és — majd kifeledök — azon bá­nyalyukat, mellynek megnyitásához hirtelen fogának a kassaiak, midőn az 1840 ki 29ik törvényezikk alkottaték — a zsidóknak minden sz. kir. városokban, „hol bányászati üz­letek nincsenek,’ lakhatási jogot engedő.­­ Különben meg­eshetnék, hogy unatkozni találnának a harmadik és negye­dik napon a vidék természeti nevezetességeit vizsgálni óhajtó vendégek a nagy város falai közt, miután a dissertatióknak vége lenne, hacsak netalán Opászka gyógyvizeire akar­nák fordítani minden figyelmöket, avagy folytatni a Pécsett megizlelt püspökfalatok bonczolását! Ránk lehetne te­hát a tudományos élvezetet ígérő vidéki gyülhely; de sze­rencsétlenségre ennek is fele, még pedig főforrása is, sárosi földön fekszik. — Ezen természeti szegénység ellenében a lenézett Eperjes vidéke be fogja mutatni a tudós vendégeknek Sóvár kincseit egyetlenegy magyar szárazföldi sósvizpárolgó kazánjaival, mellyekből naponkint 300 mázsa sókristályo­kat kanalaznak kifelé; közel hozzá azon sötét üregeket, mel­­lyekben a nemes opál gyöngye lángol egyetlenegyedül Európában ! — ’s innen kissé fölebb a S­i­m­o­n k­ö­t, melly­nek nem fáradalmas csúcsáról számszerűit 13 vármegyébe láthatni be, a marmarosi havasoktól Árvának Ghotsáig és a Mátrákig ’s be Gilicziába! Eperjes ki fogja kérni tudós véleményét a társulati tagoknak azon kőszénréteg felöl, melly közelében Finta, Kapi, Láda és Tölgyszék helységek közt vonul el és imittamott a napfényre is kibukkan. Be fogja mutatni a piller-peklényi meglepő szépségű és terje­désű csepegőköves vitézbarlangot, és bizonyos benne, hogy semmi város sem fogja szívesebben látni a kirándulandó társulatot mint a régi Bártf­a régi hires áldott érczvizeivel, számos szép épületekkel környezve ! ’S bemutatná , ha bír­nának annyifelé szakadni, a sós M­a g­y­a r - I­s­t­á­t, be L­i­­póczot, hol a savanyúviz malmot hajt ’s a mellette lévő kis kedves Schweiczet és Bártfa közelében jódvizeiről már is sokfelé ismeretes Gzigelkát és Szulint — mert Sáros­megyében közel 109 érezvizforrást számíthatni; nem is em­lítvén a természetnek csudaszép tájékait, nem az eperjesi tájon fekvő , szinte kézzel fogható Sóvár, Kapi és Sá­­rosvárat a Rákócziak ezen fészkeit és a makoviczait és zboróit — a „dabam sub centum tiliis“ költröl isme­retest. — Mind­ezek ellenében mit vethet a serpenyőbe Abauj? Aranyitkát? — A mi Zlatobányánk még inkább nevezetes azon tulajdona miatt, minthogy itt agyagban jön elő az arany, valóságos sárarany, ’s épen ezen ritka tu­lajdona okozó, hogy ezen bánya annyi sok szép tiszta aranyat nyelt már el! De hagyján ! — Tied legyen a dicsőség a harminczados Kassa! mert tied a hatalom,dissertáltasd és tartsd jól a ben­nünket bőven megáldotta természet kebelébe hozzánk kíván­kozó tudósokat, hadd nézhessenek körül az áldott hon ezen nem megvetendő zugában is ; vezess számukra ezüst- meg bronce-emlékpénzeket, — mellyeket most e szegényebb tűz­és viz-rongálta város kiállitni nem képes — ’s valamint fél­ted e szegény Míndus előtt híredet nevedet, úgy vigyázz, nehogy azon esetre, ha előbb üt sátort vidékeden a tudós vándorsereg — keresztül keljen a tekervényes ulú hegyen, mielőtt leáldoznék a negyedik nap , és ha utóbb telepednék meg benned , a negyedik nap végét még csak a tőlünk ki­kölcsönzött két jeles hitű elnök *­ sem várandja be. — Egy teljes reményű­ kétforintos tagtárs. NEMZETI SZÍNHÁZ. Szombaton, October­ben adatik bérletszünéssel Pecz javára: Montecchi és Capuletti párt. Nagy opera 3 felvonásban Bellinitől. el Erre csak az a megjegyzés, hogy a fekete holló csakugyan fekete marad, ha százszor fogja is 12, vagy bármennyi szótöl b­­lég fejérnek canonizálni. A kérdéses levelet, melly a hitelesség legkisebb attribútumával sem bir, egyéb mint pártszellem, Hont­­megye levelének ismerni nem fogja soha; az pedig, hogy a megye egy fractiója a közgyűlés minden törvényes attribútumait és megkivánhatóságait mellőzve, a megyének diplomatikus czimét és tekintélyét bitorolta , mindig palmaris egy kihágás fog maradni, mellyel mindenkinek roszalni kell, kinek a megyeszerkezet fen­nmaradása valódilag szivén fekszik, legyen egyébiránt lelke bár­mennyi rokonszenvvel a honti fractio iránt teli. — Szerk. **} Itt talán 130nak kellene állani — minek felvilágosítását legközelebbi becses tudósításában­­. levelezőnk nem fogja megta­gadni. — S z e r k. ***) Nyugtalanul várjuk. — Szerk. -j-} Ez együtt 166,000 mázsát tesz. Köszönet ezen érdekes adatért! Magyarországban csupán a megyéktől függ az ország leghitelesebb és körülményesebb statistikájának előállítása — pe­dig e nélkül törvényhozás és közigazgatási testületek csak ho­mályban fognak mindig tapogatódzni. Lesz alkalmunk még erre visszatérni. — S­z­e­r­k. Egyesületi közlés. Magyar gazdasági egyesület. ( Utasí­tás a gazdaképző intézet, számára utaztatandó 's egy­szersmind a növény- és állattan tanítójául kikép­zendő Bartók Já­nos ur számára.) A létrehozandó gazda­képző intézetben az egyik főszemélyt azon tanító fogja képezni, ki a mezőgazdasági növények termesztését é s az állattenyésztést a ta­nulók felsőbb osztályában adja elő, mert a mezei foglalkozások legfontosb és legnagyobb része ezekben pontosul össze. — Azért is nem veendi rész néven uraságod , ha előre is azon felszólitást bocsátjuk önh­ez , miszerint minden erejét és tehetségeit öszponto­­ l) Gróf And­r­áss­y György, Sárosmegye főispánja és Pulszky Fer­e dós urak, ezen megye táblabirája és e város lakosa.

Next