Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-10-16 / 268. szám

Csütörtök October 16. 1845. HÍRADÓ. Előfizethetni helyben a ki­adó-hivatalban , hatvani ut­­czai Horváth-házban 483 dik­sz alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s külföldre menendő példányok csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendelhetnek meg. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasúm.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbelüs hasáb­­soráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Ha­lálozás. Névváltoztatás. — A pest-szegedi csatorna ügyében V. P. ur komoly szózatára őszinte szózat. Megyék . Főispáni helyettes beiktatása Hevesben. Tisztujitás ’s az uj tisztikar Verőczében. — Nyilt levél politikai drámánk több álarctos hőseihez Pozsonyban. — Zágrábban a személyes bátorság. — Budapesti hirharang. Hírlapi szemle. Ausztria. Külföld Nagybritannia. Francziaország. Olaszország. Poroszország. Szászország. Schweicz. — Magyar gazdasági egyesület augustusi közgyűlése (vége.) Hivatalos és ma­­gánhirdetések.____________________________________________ SKAGYilBORSKÁCs és EKiDÉK­T. Ő cs. ap. kir. Fölsége a megüresült k. marmarosi kamra-igazga­tóságra, az ezen hivatallal összekötött magy udv. kamrai tanács­noki ranggal — báró Geramb János magy. kir. udv. kamrai titoknokot méltóztatott legkegy. kinevezni. Ö cs. kir. Felsége Ritter Ignácznak vezetéknevét ,H­ő­s e­gyre változtathatni kegyelmesen megengedte. HALÁLOZÁS. Lehrmann József a keszthelyi gazdaképző-intézet egyik érdemdús aggastyánja — a szőlő­művelés , és fűrészét rendes oktatója, néhány napig tartott betegség után, f. há­bán élte 54-ik évében jobb létre szen­­derült. — Benne, kesergő özvegye példás férjét — árvái legjobb atyát, tanitványi jeles oktatót — az intézet fárad­­­hatlan ’s buzgó egyént vesztett. Béke poraira. — P. J. egy­kori tanítványa. (A pest-szegedi csatorna ügyében Vásárhelyi Pál ur komoly szózatára, egy őszinte szózat.) E lapok 226, 227, 228, 229, 230, 231. és 232dik számaiban Vásárhelyi Pál urnak a pestszegedi csatorna ügyében közre bocsátott komoly szó­zatát nagy figyelemmel olvastam, azon kíváncsiságnál fogva, mellyel részint a kérdéses országos hasznú ügy fontossága, részint a szózatban felállított rittani elvek előleges képzelete bennem gerjesztett. És valamint olvasás előtt nagy volt ben­nem az érintett okoknál fogva felébresztett kíváncsiság, olly erőssé szilárdult bennem olvasás után hitem ’s várakozásom­ban megcsalatásom miatt azon szándék, vagy helyesebben kötelesség, melly ez ügyben jelenleg tollat emelnem késztet; mert, hogy V. ur saját szavaival éljek, „alig van ká­­rosb következésü, ’s azért megrovandóbb el­járás,mint illy főtárgyban hamis véleménye­­ket a közönségben terjeszteni.“ ’S én hozzá teszem : főkép illy hitvallás mellett a közönség előtt még hamis adatokkal is föllépni. Gondolom, Beszédes úr meg fog bocsátani, hogy sz őt illető kérdéses tárgyban, némileg tán helyette, Vásárhelyi úrnak egy őszinte szózattal válaszolva, fölszólalok, ’s meg fog engedni, hogy tisztelt nevét értekezésem folyama alatt többször említésbe hozom; mert úgy vélem, hogy ezen tárgy­nak országos kérdéssé felavatása után, tökéletes megvita­tásához ’s kifejtéséhez járulni — főleg több ízben hallott fel­hívó nyilatkozatok mellett — kötelessége minden honfinak, kit hivatása, szakja, a kérdéses tárgyhoz alkalmazható tu­dományos tapasztalatai ’s adatai a fölszólalásra jogosítanak, mondom kötelessége, legyen bár szózata az ügy mellett, vagy ellen intézve , csak a haza iránti szeretetből, ’s az ol­vasó közönség iránti tiszteletből, őszinte meggyőződés és a legtisztább szándék vezesse tollát. ’S illy értelemben fogom én V. ur komoly szózatát tag­lalni; ’s illy értelemben fogom én azon sok hibás, és ferde nézeteit, mellyek egész értekezésén átfonódnak, részint a tapasztalásból merített biztos víztani elvek után megigazitani, részint azoknak egy némelyikéről lehúzni azon lepelt, melly­­be V. ur azokat sajátságos modorával az igazság színe alatt beburkolni igyekezett, mert őszintén megvallom, ismerem azon forrásokat, mellyekből azok V. ur által merilvék. ’S végre illy értelemben kívánom én V. urat felhíni, hogy a kérdéses ügynek életébe vágó, felhozott’s nyilvánossá tett hamis adatival a tisztelt olvasó közönséget mystificálni, ho­gyan bátorkodott ? ’s ezt tenni hogyan bátorkodott olly ada­tok ellenében, mellyeknek valósága olly bizonyos mint 2 X 2­­ 4? ’S most a dologra. E lapok 226dik számában történetét adja V. ur, a Dunát a Tiszával összekötő csatorna eszméjének valósítása czéljául tett föllépéseknek, ’s elbeszélésében előadja a csatorna-vonal kutatásában követett kiindulási szempontokat, ’s ezek foly­tában megemlíti azon vonalakat, mellyeket a kitűzött szem­pontokhoz képest Bálla úr, egy a Tiszát a Dunával össze­kötő csatorna elfogadására lehetőknek véleményezett. Ezen vonalak legfelsőbbike Üllő, Pilis és Czegléd felé kötné össze Pestet Szolnokkal; a második vonal Harasztitól, Tószegnek, Alsó­némedi, sár­i és czeglédi határokban hozná kapcsolatba a Dunát a Tiszával; a 3dik Harasztitól Tatár-Sz.­György­­nek, innen egyenesen Kecskemét városán keresztül, a Gál és Vidra ezeken aláfelé, Gsongrádnál érintené a Tiszát. Bálla úr ezen 3dik elméletileg kitűzött vonalában, a Kecskemét városa ’s Tatár-Sz.-György között létező földházat 4 mérföld hoszban szinmérés alá vette, ’s eljárása eredményéből azt következtette, hogy Kecskemétig a csatornát ez után vezetni lehetetlen, mivel a tatár-szentgyörgyi lapályok sarkától, a benei csárdáig lenyúló emeltebb földhát 10—12 öl, onnan pedig a Nyírig 9 öl ásást kivánna ; de talán ezen munkát el­lehetne kerülni, ha a csatorna vonala a tatár-szentgyörgyi lapályoktól a baracsi szomszéd pusztában vizállásos fenekek­nek , onnét a kerekegyházi pusztán által a kecskeméti határ­ban lévő Csalányos nevezetű álló tónak, onnét pedig a le­­jebb fekvő Széktónak vitetnék, melly vonalnak szinmérése azonban ezúttal függőben maradt. ’S ennyiben áll részint kivonatban, részint szorul szóra V. urnak elbeszélése a Bálla által véleményezett vonalak fe­lett; ’s mindamellett, hogy azokat itt tökéletesen meghatá­rozza, bátorkodik mégis V. ur a 227 ik számban imigy foly­tatni beszédét: „A Dunának a Tiszával hajózó­csatorna általi összeköttetése eszméje ujabb időkben ismét megpendittetett, azon vonalra nézve, mellyet Bálla idézett jelentésének 3- dik pontjában kimutatott:“ ’sat. Azaz, ez máskép — mint a 228 ik számban nyíltan is vallja — annyit tesz: „Beszédes ur duna-tiszai csatornájának vo­nala nem ujóbbi kutatások szüleménye, ha­nem mit Beszédes ur magáénak tula­j­do­nit, a­z Balla úr által már rég kimutattatott.“ Megval­lom, midőn ezeket olvasom, különös érzet fogta el keblem; mert fel sem is tehettem, hogy valaki, annál kevesbbé V. ur, illyesmit egyenesen állítani bátorkodjék, ’s ő annál inkább is, minthogy Beszédes ur tervrajzai bizonyosan kezében fo­rogtak. Hogy könnyebben ítélhessen a tisztelt olvasó, főkép a tárgyat illető vidéknek helyzetét ’s földszinti alkatát ismerő, ide tűzöm Beszédes ur vonalát kérdéses részeiben. Ez Ha­rasztinál térne el a Dunától, és Ócsa, Sári, Dabas helységek alatt, a peszéri’s tatár-sz.györgyi határvonalon, az adacsi ’s baracsi határsarkok mellett, kerekegyházi ’s balázsi határ­vonalhoz közel, Ágosegyházán keresztül Orgoványnak, onnan a Szekerczés nevezetű tónak bugaczi határon által, onnan Móriczgátja pusztán keresztül aláfelé, közel Majsához, ’s on­nét Dorozsma mellett, Szegednél szakadna a Tiszába. Ebből a csongrádi vonal Móriczgátjánál Sz. Lászlón és Galamboson át térne el Félegyháza alatt, Csongrád felé a Tiszába. Most hasonlítsa össze a tisztelt olvasó ezen vonalakat a fentebb említett Balláéval, azonnal látni fogja, hogy azok egymástól egészen különbözők és lényegesen eltérők. A du­na-tiszai csatorna vonalának legfőbb characteristikája min­dig azon pont leend, mellynél fogja azon csatorna a Duna és Tisza között, Pilistől Vacsnak, Lajosnak, Kecskemétnek, Kön­­csögnek, Jakab-Szállásnak, Bugacznak, Tázlárnak ’stb. alá­felé nyúló földházat átmetszeni, mivel ezen pont ’s környéke leend mindenkor a duna-tiszai csatornának legkérdésesebb része. Bálla urnák, igazán szólván, csak elméleti vo­nala szerint, azon pont Kecskemétváros környékén. Beszé­des urnák pedig többrendü keresések után kikutatott vonala szerint, attól több mérföldekkel alább, a bugaczi határban létezik, így nem csuda, ha V. urnák számításai is annyira hibásak, mivel eddigelé a csatorna tökéletesen határozott menetelét és huzamát (Trace) sem tudja , vagy talán tudni nem­ akarja, vagy csak épen hamis állítását, nem a legjobb szándékból, itt a tiszt, olvasó közönség előtt könnyedén, amúgy sultonban átcsúsztatni megkisérté. Talán azt gondolja Y. ur, hogy mivel Balla úr Harasztit és Tatár-Sz.Györgyöt egyenesen, Kerekegyházát pedig mellesleg elméleti vonalában megemlité, Beszédes ur tulajdonát egy tollvonással megta­gadni sikerülend? Épen ne higye, mivel Harasztitól Tatár- Sz.Györgyig eső szakasz már a természettől annyira határo­zott , hogy azt e környékben a csatorna menetelének nem le­het meg nem alapítani; de bezzeg itt megszakad egyszerre a kedvező földezet (terrénum) és százféle alkatba változik át, és itt veszik kezdetüket azon természeti akadályok, mellyek közt Bállá ur nem tudott, és V. ur mai napig sem tud tisz­tára vergődni a csatorna-vonallal; különben nem állíthatja, hogy Beszédes ur vonala már Bállá ur által kimutattatok, annál inkább sem, mivel V. ur saját mondása után is. Bállá ur a Kecskemét városához közel fekvő Csalányos és Széktó nevezetű tavakat tűzte ki elméleti vonala megérintendő fő­pontjaiul , tehát legfeljebb a kerekegyházi puszta északi ré­szében vélte lehetőnek az odajuthatást, ellenben Beszédes úr azon nagy ki­terjedésű puszta déli határán, a balázsi puszta szomszédságában, többszörös szintezéssel (libellatio) határo­zottan, a bugaczi Szekerczés tónak, melly a kecskeméti Csa­lányos tótól mérföldekre aláfelé fekszik, állapítja meg a du­na-tiszai csatorna­ vonalát. Mindamellett tehát, hogy olly lényegesen eltérnek Bal- tának csak elméletileg kitűzött vonalai Beszédes ur határo­zott vonalaitól, mégis ugyan a 227­. számban Vásárhelyi úr, mint Deus ex machina , egyszerre ezekkel áll elő: „Balta a csatorna vonalát Pesttől a soroksári Dunán Harasztiig, onnan Sári, Tatár-Sz.Györgyön át Csongrá­dig kimutatá ugyan, de sem tervet, sem költségvetést nem, adott róla, melly hiányt én a maga helyén hoszmetszési rajzzal és költségvetéssel igyekeztem kipótolni. Kezdetét venné ezen csatorna Pestnek alsó végénél és zsilip által köttetnék össze a Dunával, onnan a katonai kórházat megkerülve azon alul a közvéleményekhez képest 500—1000 öllel visszatér éltetnék a soroksári Dunaágba, melly Harasztiig csatorna gyanánt szolgálna. Harasztinál a csatorna dél­keletnek fordulván, onnan Baracsig a Tisza felé 6 mér­­földnyire 18 lábnyi mély ásással vezettetnék, hol a föld nagyobb emelkedése kezdődvén, közel Majsához 8—9 mérföld távolságra elvonul, 8 mérföldnyire a csongrádi v­ere a szegedi vonal szerint.“ Ezen vonalt, mellyet, hogy jó színbe burkolhassa ügyét, ildomosan Balláénak keresztel, ’s mellyhez hoszszelvényt és költségvetést maga készített, honnan teremté egyszerre Y. ur? Hiszen ezen vonal pontról pontra Beszédes urnak 1839dik évben kijött ,Gräcz-kolos­­vári nagy csatorna­ czimü könyvében fellelhető, ’s hova esnek ezen vonaltól a fentebb említett kecskeméti Csalányos és Széktó, Balla által kitűzve megérintendő főpontok? ’S kér­dem V. urat: hogyan készíthetett hoszszelvényt és költség­­vetést olly vonalról, melly Beszédes ur előtt soha szintezve nem volt, mellyről Bálla álmodni sem akart? mert e tulaj­donkép , mint Pestmegyének tett jelentése után többektől hí­ven tudom, mindenkor csak a pest-szolnoki csatorna mellett nyilatkozott, Bugaczon át pedig Majsa felé Szegednek és Csongrádnak Bálla úr soha csatornát nem javaslott, és fel­téve, de meg nem engedve , hogy arra javaslóit, bátran me­rem felhíni az illetéket bizonyság­tételre, hogy annak vona­lát ő soha szintezés alá nem vette, ’s ha nem vette, hogyan készített V. ur arról hoszszelvényt? Vedres úr javaslóit elő­ször is Szegednek csatornát, de ő is azt csak a pest-szolno­kira bazirozván, N.Kőrösnek, Kecskemétnek és Félegyházának vélte vezethetni. Miről készíthetett hát V. ur hoszszelvényt és költségvetést — mert azt nem tagadom — a talányt megfejtem. Beszédes ur 1­39dik évben kiadván a duna-tiszai csatornának fentebb czimzett könyvében programmját, az Aedilis directio azon­nal kiküldött egy pár egyedet, a kiknek egyikével gyermek­koromtól jó barátságban éltem ’s kitől mindeneket híven tu­dok — ezek vették Beszédes urnák irányt adó programmja után, Harasztitól Bugacznak, és Majsa felé Szeged és Csong­rádnak szintezés alá a duna-tiszai csatorna vonalát, ’s ezt tevék mintegy ellenőrködés gyanánt: váljon Beszédes urnak a Tisza állását a Dunáéhoz megállapító szintezése helyes-és tehát erről készített, ha készített, V. ur hoszszelvényt és költségvetést. A soroksári Duna-ágnak V. ur által leirt, ’s állítólag Balla úrtól javaslott két helyeni zúgás elrekesztése, vallja meg őszintén V. ur, hogy nem Balláé, hanem saját eszméje; ’s igy azon egész terv is, mellyet a 227. és 228dik számokban előad ’s mellynek költségét 13,860,000 p­ortra, később 23 millióra veszi, V. ur sajátja, azon roppant különb­séggel, hogy az már Beszédes ur által felkeresett, hirdetett és kimutatott vonal után van téve. — Horváth József. (Folytatjuk.)-------------­A „Hetilap“ legújabb száma szerint a Száva szabá­­lyozásához már hozzáfogtak. Azon vita alatt, melly két ellenkező után akará a magyar tengerpartot az anyaor­szággal összekötni, kormányunk b. Zornberg urat bizá meg a Száva tisztításával. A munka két osztályban, Sziszek­től lefelé erélyesen folytattatik. Már több elsülyedt hajót és tőkét húztak fel, mellyek azelőtt a hajózást akadályoztatták, vagy veszélyessé tették. Hegy él • Hevesből. Heves od­i­okán polgári ünnepet ült, ünnepére meghivá szomszédait, barátait; az első estén meg­­dördültek a mozsarak, de dörgésük nem vala iszonyatos, nem hirdeték dulongó kényur jöttét; hirdeték jöttét a férjfiunak, az ünnep hősének, brezovai Brezovay József ur ő­rlsgának, ki Hevest kormányozandó, törvény és igazság szerint; és szá­­guldozának sokan délezeg paripákon, robogának többen disz­­hintókban; Eger utczáin néptenger hullámzott, ’s vig zene harsogott. Megjövének Heves szomszédai , baráti, Borsodból számban és aranyban gazdagok, jövének a Jászságból és Nógrádból; — úgy van, jövének Nógrádból, honnan a fő­ispán? helyettesek ellen e haza minden megyéjéhez fölszóli­­tás íratott, és sietének a tisztelet adóját megvinni a főisp. helyettesnek, kinek t. i. tiszteletére, üdvözlésére küldettek; jövének még Hevesnek úgynevezett baráti’s atyafiai Gömörből is, (hir szerint megyeileg küldetve); de ezek Hevesnek nem baráti, nem atyafiai, mert a barát az atyafi , nem jó barátja ’s atyafia ünnepét botránynyal fertöztetni, a gömöriek pedig botrányt okozának, a mennyire megyeileg küldetve bár, a fő­­isp. helyettesnek, az ünnep hősének, hivatalos és igy köteles üdvözletet nem mondának, hivatalos és igy köteles tisztele­tére nem ménének; de ezek a gömöriek Gömörnek sem ba­ráti, sőt ezek e szép honban egy megyének sem baráti, mert ki megyéje végzése fölé emelkedik, ki megyéje végzését sze­szélye szerint elveti, az nem megyebarát. Heves az illyeket, mint végzésének ellenszegülőket, tiszti kereset alá venné ’s megfenyítené *) — Sokan botránykozának főleg abban, hogy a gömöriek, ugyanazon főisp. helyettes urtól, kit megyei kül­detésük ellenére, meg nem tisztelének, a táblabiróságot el­­fogadák; de ezen nincs miért botránykozni, hisz annyi előfo­­gat-fölhasználás után csak kelle valamit elérniök, és ők nem akarának ugyan apát, de öröksége mégis kelle. — Ki volt a város világítva, volt tánczvigalom, lakoma, volt áldo­más és volt sok más, mi tanusitá, hogy tiszteletes ünnep van a megye székvárosában; a kivilágításnál sokan botránykoz­­tak, hogy az érseki­ lak, és minden mellék, bár főutczai épü­letei és több megyei hivatalnokok ablakai sötéten éjjeleztek , de ezen jámborok nem tudják, hogy jaj a botránykozónak! Lássuk a gyűlést! October 6kán 10 órakor megnyitó lsó alispánunk a köz­gyűlést, küldöttséget indítványozott, melly Heves régi szo­kásához képest főispáni helyettes ur e misgát a megye tere­mébe meghívja. Az indítvány elfogadtatott, ’s másodalispá­nunk elnöklete alatt ’s szónoklata mellett küldöttség rendel­tetett. Főispáni helyettes ur zajos éljenek közt megérkezve, öröm- és szivességteljesen fogadtatott. — beszédét a megye főjegyzője magyar szívességgel szerkesztett üdvözlő beszéde *) E vélemény föltételezi, mikép a jelenlevő gömöriek me­gyeileg küldetve voltak, mert ellenkező esetben nem tartja levele­ző jogosítottnak magát magánosok ellenében igy nyilatkozni. Vár­ja a c­áfolatot a Levelező.

Next