Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-10-16 / 268. szám
Csütörtök October 16. 1845. HÍRADÓ. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban , hatvani utczai Horváth-házban 483 diksz alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s külföldre menendő példányok csak a bécsi császári postahivatalnál rendelhetnek meg. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasúm.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbelüs hasábsoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Halálozás. Névváltoztatás. — A pest-szegedi csatorna ügyében V. P. ur komoly szózatára őszinte szózat. Megyék . Főispáni helyettes beiktatása Hevesben. Tisztujitás ’s az uj tisztikar Verőczében. — Nyilt levél politikai drámánk több álarctos hőseihez Pozsonyban. — Zágrábban a személyes bátorság. — Budapesti hirharang. Hírlapi szemle. Ausztria. Külföld Nagybritannia. Francziaország. Olaszország. Poroszország. Szászország. Schweicz. — Magyar gazdasági egyesület augustusi közgyűlése (vége.) Hivatalos és magánhirdetések.____________________________________________ SKAGYilBORSKÁCs és EKiDÉKT. Ő cs. ap. kir. Fölsége a megüresült k. marmarosi kamra-igazgatóságra, az ezen hivatallal összekötött magy udv. kamrai tanácsnoki ranggal — báró Geramb János magy. kir. udv. kamrai titoknokot méltóztatott legkegy. kinevezni. Ö cs. kir. Felsége Ritter Ignácznak vezetéknevét ,Hős egyre változtathatni kegyelmesen megengedte. HALÁLOZÁS. Lehrmann József a keszthelyi gazdaképző-intézet egyik érdemdús aggastyánja — a szőlőművelés , és fűrészét rendes oktatója, néhány napig tartott betegség után, f. hábán élte 54-ik évében jobb létre szenderült. — Benne, kesergő özvegye példás férjét — árvái legjobb atyát, tanitványi jeles oktatót — az intézet fáradhatlan ’s buzgó egyént vesztett. Béke poraira. — P. J. egykori tanítványa. (A pest-szegedi csatorna ügyében Vásárhelyi Pál ur komoly szózatára, egy őszinte szózat.) E lapok 226, 227, 228, 229, 230, 231. és 232dik számaiban Vásárhelyi Pál urnak a pestszegedi csatorna ügyében közre bocsátott komoly szózatát nagy figyelemmel olvastam, azon kíváncsiságnál fogva, mellyel részint a kérdéses országos hasznú ügy fontossága, részint a szózatban felállított rittani elvek előleges képzelete bennem gerjesztett. És valamint olvasás előtt nagy volt bennem az érintett okoknál fogva felébresztett kíváncsiság, olly erőssé szilárdult bennem olvasás után hitem ’s várakozásomban megcsalatásom miatt azon szándék, vagy helyesebben kötelesség, melly ez ügyben jelenleg tollat emelnem késztet; mert, hogy V. ur saját szavaival éljek, „alig van károsb következésü, ’s azért megrovandóbb eljárás,mint illy főtárgyban hamis véleményeket a közönségben terjeszteni.“ ’S én hozzá teszem : főkép illy hitvallás mellett a közönség előtt még hamis adatokkal is föllépni. Gondolom, Beszédes úr meg fog bocsátani, hogy sz őt illető kérdéses tárgyban, némileg tán helyette, Vásárhelyi úrnak egy őszinte szózattal válaszolva, fölszólalok, ’s meg fog engedni, hogy tisztelt nevét értekezésem folyama alatt többször említésbe hozom; mert úgy vélem, hogy ezen tárgynak országos kérdéssé felavatása után, tökéletes megvitatásához ’s kifejtéséhez járulni — főleg több ízben hallott felhívó nyilatkozatok mellett — kötelessége minden honfinak, kit hivatása, szakja, a kérdéses tárgyhoz alkalmazható tudományos tapasztalatai ’s adatai a fölszólalásra jogosítanak, mondom kötelessége, legyen bár szózata az ügy mellett, vagy ellen intézve , csak a haza iránti szeretetből, ’s az olvasó közönség iránti tiszteletből, őszinte meggyőződés és a legtisztább szándék vezesse tollát. ’S illy értelemben fogom én V. ur komoly szózatát taglalni; ’s illy értelemben fogom én azon sok hibás, és ferde nézeteit, mellyek egész értekezésén átfonódnak, részint a tapasztalásból merített biztos víztani elvek után megigazitani, részint azoknak egy némelyikéről lehúzni azon lepelt, mellybe V. ur azokat sajátságos modorával az igazság színe alatt beburkolni igyekezett, mert őszintén megvallom, ismerem azon forrásokat, mellyekből azok V. ur által merilvék. ’S végre illy értelemben kívánom én V. urat felhíni, hogy a kérdéses ügynek életébe vágó, felhozott’s nyilvánossá tett hamis adatival a tisztelt olvasó közönséget mystificálni, hogyan bátorkodott ? ’s ezt tenni hogyan bátorkodott olly adatok ellenében, mellyeknek valósága olly bizonyos mint 2 X 2 4? ’S most a dologra. E lapok 226dik számában történetét adja V. ur, a Dunát a Tiszával összekötő csatorna eszméjének valósítása czéljául tett föllépéseknek, ’s elbeszélésében előadja a csatorna-vonal kutatásában követett kiindulási szempontokat, ’s ezek folytában megemlíti azon vonalakat, mellyeket a kitűzött szempontokhoz képest Bálla úr, egy a Tiszát a Dunával összekötő csatorna elfogadására lehetőknek véleményezett. Ezen vonalak legfelsőbbike Üllő, Pilis és Czegléd felé kötné össze Pestet Szolnokkal; a második vonal Harasztitól, Tószegnek, Alsónémedi, sári és czeglédi határokban hozná kapcsolatba a Dunát a Tiszával; a 3dik Harasztitól Tatár-Sz.Györgynek, innen egyenesen Kecskemét városán keresztül, a Gál és Vidra ezeken aláfelé, Gsongrádnál érintené a Tiszát. Bálla úr ezen 3dik elméletileg kitűzött vonalában, a Kecskemét városa ’s Tatár-Sz.-György között létező földházat 4 mérföld hoszban szinmérés alá vette, ’s eljárása eredményéből azt következtette, hogy Kecskemétig a csatornát ez után vezetni lehetetlen, mivel a tatár-szentgyörgyi lapályok sarkától, a benei csárdáig lenyúló emeltebb földhát 10—12 öl, onnan pedig a Nyírig 9 öl ásást kivánna ; de talán ezen munkát ellehetne kerülni, ha a csatorna vonala a tatár-szentgyörgyi lapályoktól a baracsi szomszéd pusztában vizállásos fenekeknek , onnét a kerekegyházi pusztán által a kecskeméti határban lévő Csalányos nevezetű álló tónak, onnét pedig a lejebb fekvő Széktónak vitetnék, melly vonalnak szinmérése azonban ezúttal függőben maradt. ’S ennyiben áll részint kivonatban, részint szorul szóra V. urnak elbeszélése a Bálla által véleményezett vonalak felett; ’s mindamellett, hogy azokat itt tökéletesen meghatározza, bátorkodik mégis V. ur a 227 ik számban imigy folytatni beszédét: „A Dunának a Tiszával hajózócsatorna általi összeköttetése eszméje ujabb időkben ismét megpendittetett, azon vonalra nézve, mellyet Bálla idézett jelentésének 3- dik pontjában kimutatott:“ ’sat. Azaz, ez máskép — mint a 228 ik számban nyíltan is vallja — annyit tesz: „Beszédes ur duna-tiszai csatornájának vonala nem ujóbbi kutatások szüleménye, hanem mit Beszédes ur magáénak tulajdonit, az Balla úr által már rég kimutattatott.“ Megvallom, midőn ezeket olvasom, különös érzet fogta el keblem; mert fel sem is tehettem, hogy valaki, annál kevesbbé V. ur, illyesmit egyenesen állítani bátorkodjék, ’s ő annál inkább is, minthogy Beszédes ur tervrajzai bizonyosan kezében forogtak. Hogy könnyebben ítélhessen a tisztelt olvasó, főkép a tárgyat illető vidéknek helyzetét ’s földszinti alkatát ismerő, ide tűzöm Beszédes ur vonalát kérdéses részeiben. Ez Harasztinál térne el a Dunától, és Ócsa, Sári, Dabas helységek alatt, a peszéri’s tatár-sz.györgyi határvonalon, az adacsi ’s baracsi határsarkok mellett, kerekegyházi ’s balázsi határvonalhoz közel, Ágosegyházán keresztül Orgoványnak, onnan a Szekerczés nevezetű tónak bugaczi határon által, onnan Móriczgátja pusztán keresztül aláfelé, közel Majsához, ’s onnét Dorozsma mellett, Szegednél szakadna a Tiszába. Ebből a csongrádi vonal Móriczgátjánál Sz. Lászlón és Galamboson át térne el Félegyháza alatt, Csongrád felé a Tiszába. Most hasonlítsa össze a tisztelt olvasó ezen vonalakat a fentebb említett Balláéval, azonnal látni fogja, hogy azok egymástól egészen különbözők és lényegesen eltérők. A duna-tiszai csatorna vonalának legfőbb characteristikája mindig azon pont leend, mellynél fogja azon csatorna a Duna és Tisza között, Pilistől Vacsnak, Lajosnak, Kecskemétnek, Köncsögnek, Jakab-Szállásnak, Bugacznak, Tázlárnak ’stb. aláfelé nyúló földházat átmetszeni, mivel ezen pont ’s környéke leend mindenkor a duna-tiszai csatornának legkérdésesebb része. Bálla urnák, igazán szólván, csak elméleti vonala szerint, azon pont Kecskemétváros környékén. Beszédes urnák pedig többrendü keresések után kikutatott vonala szerint, attól több mérföldekkel alább, a bugaczi határban létezik, így nem csuda, ha V. urnák számításai is annyira hibásak, mivel eddigelé a csatorna tökéletesen határozott menetelét és huzamát (Trace) sem tudja , vagy talán tudni nem akarja, vagy csak épen hamis állítását, nem a legjobb szándékból, itt a tiszt, olvasó közönség előtt könnyedén, amúgy sultonban átcsúsztatni megkisérté. Talán azt gondolja Y. ur, hogy mivel Balla úr Harasztit és Tatár-Sz.Györgyöt egyenesen, Kerekegyházát pedig mellesleg elméleti vonalában megemlité, Beszédes ur tulajdonát egy tollvonással megtagadni sikerülend? Épen ne higye, mivel Harasztitól Tatár- Sz.Györgyig eső szakasz már a természettől annyira határozott , hogy azt e környékben a csatorna menetelének nem lehet meg nem alapítani; de bezzeg itt megszakad egyszerre a kedvező földezet (terrénum) és százféle alkatba változik át, és itt veszik kezdetüket azon természeti akadályok, mellyek közt Bállá ur nem tudott, és V. ur mai napig sem tud tisztára vergődni a csatorna-vonallal; különben nem állíthatja, hogy Beszédes ur vonala már Bállá ur által kimutattatok, annál inkább sem, mivel V. ur saját mondása után is. Bállá ur a Kecskemét városához közel fekvő Csalányos és Széktó nevezetű tavakat tűzte ki elméleti vonala megérintendő főpontjaiul , tehát legfeljebb a kerekegyházi puszta északi részében vélte lehetőnek az odajuthatást, ellenben Beszédes úr azon nagy kiterjedésű puszta déli határán, a balázsi puszta szomszédságában, többszörös szintezéssel (libellatio) határozottan, a bugaczi Szekerczés tónak, melly a kecskeméti Csalányos tótól mérföldekre aláfelé fekszik, állapítja meg a duna-tiszai csatorna vonalát. Mindamellett tehát, hogy olly lényegesen eltérnek Bal- tának csak elméletileg kitűzött vonalai Beszédes ur határozott vonalaitól, mégis ugyan a 227. számban Vásárhelyi úr, mint Deus ex machina , egyszerre ezekkel áll elő: „Balta a csatorna vonalát Pesttől a soroksári Dunán Harasztiig, onnan Sári, Tatár-Sz.Györgyön át Csongrádig kimutatá ugyan, de sem tervet, sem költségvetést nem, adott róla, melly hiányt én a maga helyén hoszmetszési rajzzal és költségvetéssel igyekeztem kipótolni. Kezdetét venné ezen csatorna Pestnek alsó végénél és zsilip által köttetnék össze a Dunával, onnan a katonai kórházat megkerülve azon alul a közvéleményekhez képest 500—1000 öllel visszatér éltetnék a soroksári Dunaágba, melly Harasztiig csatorna gyanánt szolgálna. Harasztinál a csatorna délkeletnek fordulván, onnan Baracsig a Tisza felé 6 mérföldnyire 18 lábnyi mély ásással vezettetnék, hol a föld nagyobb emelkedése kezdődvén, közel Majsához 8—9 mérföld távolságra elvonul, 8 mérföldnyire a csongrádi vere a szegedi vonal szerint.“ Ezen vonalt, mellyet, hogy jó színbe burkolhassa ügyét, ildomosan Balláénak keresztel, ’s mellyhez hoszszelvényt és költségvetést maga készített, honnan teremté egyszerre Y. ur? Hiszen ezen vonal pontról pontra Beszédes urnak 1839dik évben kijött ,Gräcz-kolosvári nagy csatorna czimü könyvében fellelhető, ’s hova esnek ezen vonaltól a fentebb említett kecskeméti Csalányos és Széktó, Balla által kitűzve megérintendő főpontok? ’S kérdem V. urat: hogyan készíthetett hoszszelvényt és költségvetést olly vonalról, melly Beszédes ur előtt soha szintezve nem volt, mellyről Bálla álmodni sem akart? mert e tulajdonkép , mint Pestmegyének tett jelentése után többektől híven tudom, mindenkor csak a pest-szolnoki csatorna mellett nyilatkozott, Bugaczon át pedig Majsa felé Szegednek és Csongrádnak Bálla úr soha csatornát nem javaslott, és feltéve, de meg nem engedve , hogy arra javaslóit, bátran merem felhíni az illetéket bizonyságtételre, hogy annak vonalát ő soha szintezés alá nem vette, ’s ha nem vette, hogyan készített V. ur arról hoszszelvényt? Vedres úr javaslóit először is Szegednek csatornát, de ő is azt csak a pest-szolnokira bazirozván, N.Kőrösnek, Kecskemétnek és Félegyházának vélte vezethetni. Miről készíthetett hát V. ur hoszszelvényt és költségvetést — mert azt nem tagadom — a talányt megfejtem. Beszédes ur 139dik évben kiadván a duna-tiszai csatornának fentebb czimzett könyvében programmját, az Aedilis directio azonnal kiküldött egy pár egyedet, a kiknek egyikével gyermekkoromtól jó barátságban éltem ’s kitől mindeneket híven tudok — ezek vették Beszédes urnák irányt adó programmja után, Harasztitól Bugacznak, és Majsa felé Szeged és Csongrádnak szintezés alá a duna-tiszai csatorna vonalát, ’s ezt tevék mintegy ellenőrködés gyanánt: váljon Beszédes urnak a Tisza állását a Dunáéhoz megállapító szintezése helyes-és tehát erről készített, ha készített, V. ur hoszszelvényt és költségvetést. A soroksári Duna-ágnak V. ur által leirt, ’s állítólag Balla úrtól javaslott két helyeni zúgás elrekesztése, vallja meg őszintén V. ur, hogy nem Balláé, hanem saját eszméje; ’s igy azon egész terv is, mellyet a 227. és 228dik számokban előad ’s mellynek költségét 13,860,000 portra, később 23 millióra veszi, V. ur sajátja, azon roppant különbséggel, hogy az már Beszédes ur által felkeresett, hirdetett és kimutatott vonal után van téve. — Horváth József. (Folytatjuk.)-------------A „Hetilap“ legújabb száma szerint a Száva szabályozásához már hozzáfogtak. Azon vita alatt, melly két ellenkező után akará a magyar tengerpartot az anyaországgal összekötni, kormányunk b. Zornberg urat bizá meg a Száva tisztításával. A munka két osztályban, Sziszektől lefelé erélyesen folytattatik. Már több elsülyedt hajót és tőkét húztak fel, mellyek azelőtt a hajózást akadályoztatták, vagy veszélyessé tették. Hegy él • Hevesből. Heves odiokán polgári ünnepet ült, ünnepére meghivá szomszédait, barátait; az első estén megdördültek a mozsarak, de dörgésük nem vala iszonyatos, nem hirdeték dulongó kényur jöttét; hirdeték jöttét a férjfiunak, az ünnep hősének, brezovai Brezovay József ur őrlsgának, ki Hevest kormányozandó, törvény és igazság szerint; és száguldozának sokan délezeg paripákon, robogának többen diszhintókban; Eger utczáin néptenger hullámzott, ’s vig zene harsogott. Megjövének Heves szomszédai , baráti, Borsodból számban és aranyban gazdagok, jövének a Jászságból és Nógrádból; — úgy van, jövének Nógrádból, honnan a főispán? helyettesek ellen e haza minden megyéjéhez fölszólitás íratott, és sietének a tisztelet adóját megvinni a főisp. helyettesnek, kinek t. i. tiszteletére, üdvözlésére küldettek; jövének még Hevesnek úgynevezett baráti’s atyafiai Gömörből is, (hir szerint megyeileg küldetve); de ezek Hevesnek nem baráti, nem atyafiai, mert a barát az atyafi , nem jó barátja ’s atyafia ünnepét botránynyal fertöztetni, a gömöriek pedig botrányt okozának, a mennyire megyeileg küldetve bár, a főisp. helyettesnek, az ünnep hősének, hivatalos és igy köteles üdvözletet nem mondának, hivatalos és igy köteles tiszteletére nem ménének; de ezek a gömöriek Gömörnek sem baráti, sőt ezek e szép honban egy megyének sem baráti, mert ki megyéje végzése fölé emelkedik, ki megyéje végzését szeszélye szerint elveti, az nem megyebarát. Heves az illyeket, mint végzésének ellenszegülőket, tiszti kereset alá venné ’s megfenyítené *) — Sokan botránykozának főleg abban, hogy a gömöriek, ugyanazon főisp. helyettes urtól, kit megyei küldetésük ellenére, meg nem tisztelének, a táblabiróságot elfogadák; de ezen nincs miért botránykozni, hisz annyi előfogat-fölhasználás után csak kelle valamit elérniök, és ők nem akarának ugyan apát, de öröksége mégis kelle. — Ki volt a város világítva, volt tánczvigalom, lakoma, volt áldomás és volt sok más, mi tanusitá, hogy tiszteletes ünnep van a megye székvárosában; a kivilágításnál sokan botránykoztak, hogy az érseki lak, és minden mellék, bár főutczai épületei és több megyei hivatalnokok ablakai sötéten éjjeleztek , de ezen jámborok nem tudják, hogy jaj a botránykozónak! Lássuk a gyűlést! October 6kán 10 órakor megnyitó lsó alispánunk a közgyűlést, küldöttséget indítványozott, melly Heves régi szokásához képest főispáni helyettes ur e misgát a megye teremébe meghívja. Az indítvány elfogadtatott, ’s másodalispánunk elnöklete alatt ’s szónoklata mellett küldöttség rendeltetett. Főispáni helyettes ur zajos éljenek közt megérkezve, öröm- és szivességteljesen fogadtatott. — beszédét a megye főjegyzője magyar szívességgel szerkesztett üdvözlő beszéde *) E vélemény föltételezi, mikép a jelenlevő gömöriek megyeileg küldetve voltak, mert ellenkező esetben nem tartja levelező jogosítottnak magát magánosok ellenében igy nyilatkozni. Várja a cáfolatot a Levelező.