Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-10-17 / 269. szám
Péntek 269. October 17. 1845. BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni helyben « kiadó-hivatalban , hatvani útvozal Horváth-házban 483diksz alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s külföldre menendő példányt csak a bécsi császári posta - hivatalnál rendelhetnek meg- Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasam.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábtoráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések, előléptetés Magyar tudós társaság idei nagygyűlése. A pest-szegedi csatorna ügyében V. P. úr komoly szózatára őszinte szózat (bolyt ) Megyék: Közgyűlés Trencsénben, Baranyában, Csáktornyáról (skolaügy ) Hírlapi szemle. Hazai irodalom IV. (a] Kistörvény , vagy népszerü törvénytudomány, gyermekek számára. Irta Szűcs István. 1845. — Új Elemi magyar magánjog. Irta Szűcs István. 1845.) Ausztria. (Az irók emlékirata Folytatás.) Külföld. Francziaország. Nagybritannia. Spanyolország. Poroszország. Törökország. Afrika. China. — Pestmegyei gazdasági fiók-egyesület. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavízállás. MAGYARORSZÁG és ERDÉLT. A nagy magy. kir.udv. kamara a Schlachtován ideiglenesen meg-eyesült jegyszedőségre Czibhulski Károly ujsandeczi tisztgyakornokot alkalmazta. Rajacsics József karlowiczi érsek ur ő excllja fötisztelendő Mavromati Joszáf urat, a pesti görög-oláh község plébánusát ’s a budai megyés szentszék ülnökét, ennek jeles érdemei és kitűnő tehetségei tekintetéből, czimzetes kopovai apátnak kegyesen kinevezni és felszentelni méltóztatott. A magyar tudós társaság minden rendbeli tagjaihoz. Az academia idei nagygyűlése jövő november 11 én veszi kezdetét, az igazgatóságé azon november 16án; minél fogva a tiszteleti, rendes és levelező tagokra nézve a megjelenés napja november 16ike, az igazgatóság tagjaira nézve pedig november 15ike leszen. Költ Pesten , oct. 12én 1845. — Az elnök rendeletéből Dr. Schedel F., titoknok. (A pest-szegedi csatorna ügyében Vásárhelyi Pál ur komoly szózatára, egy őszinte szózat. Folytatás.) Ha Beszédes ur fent czimzett könyve kijövetele előtt V. urnak a pest-szegedi csatorna azon vonaláról, mellyet jelenleg Balla úrénak—csak az jó, hogy nem nagy ügyességgel — elbérmálni megkísértett , ismeretes adatai lettek volna, — a mint lenni kellett volna, hahogy arról hoszszelvényt és költségvetést készített — bizonyosan a Figyelmező 1839dik évi 31, és 32dik számaiban Beszédes ur tervére kelt czáfolatában nem mondaná : „B. ur magának tulajdonítsa, hogy ha adatok hiánya miatt, mellyeket B. urnak közzé tenni kötelessége lett volna, számításai a valóságtól eltérnek; mert azon esetben, a czáfolatban bizonyosan Bálla úr adataival lépett volna fel, és megemlíteni el nem mulasztotta volna, hogy Beszédes által kikutatott vonal az, mellyet Bálla ur már régen kimutatott. Különben tudja meg V. ur, ha eddig B. ur irataiból olvasni nem akarta, hogy a Tiszát a Danával összekötő csatorna vonalának kipuhatolására, B. ur által két év alatt külön irányú vonalakban, több rendbeli kutatások és mérések létettek, nevezetesen: 1) Soroksártól Loki és Vasadi pusztáknak Szolnok felé. — 2) Harasztitól Ócsa mellett Csikósnak, Uj-Hartyánnak, Hernádnak, Vacsnak, Dán-Sz.-Miklósnak Czegléd felé. — 3) Harasztitól Tatár-Sz.-Györgynek, Lajosnak N.-Kőrös felé. — 4) Harasztitól Tatár-Sz.-György mellett Kerekegyházán két különböző úton át Kecskemét felé. — 5) Azon vonalban, ’s annak több kisebb részleteiben, melly fentebb részletesen előadatott, ’s melly a csatorna létrehozhatására B. ur által végre megállapittatott. Ezen elsorolt vonalak mindegyikén, ha kívánja V. ur pontról pontra elvezeteni, megmutatván több helyütt, a sűrűen elásott és elrejtett főpontokat. Az előadottak után világos, hogy a pestszegedi csatornának mostani határozott vonalát eredetien Beszédes úr kérésé fel, ’s annak felkeresése B. urnák törvényes sajátja, annálinkább is, mivel a duna-tiszai csatorna, Mailard és Steppe által készített, és Pest és Szolnok közt létrehozandó tervének lehetlensége, azon oknál fogva, miszerint az, csak a földrétezetei közt létező szivárgó vízre volt alapítva, általánosan elismételvén, azóta a duna-tiszai csatorna eszméje szunnyadótt, és szunnyadna még ma is — mert többen azon hiedelemben éltek, hogy minden lehető kutatások már megtétetvék — ha Beszédes úr a jelen időben nagy tapasztalatinál fogva újabb próbákkal más utakon megkísérteni elmulasztja ; annyit legalább bizonyosan állíthatok, hogy V. ur annak kutatásába saját költségén, mint B. ur tévé, nem ereszkedett volna .S ezek után világosan látja a tisztelt olvasó, minő szántszándékos fondorkodással képes V. ur a napkint világos tények hitelességét lerontani. Higye el V. ur, illy után végre is legtöbbet fog ártani neve hitelének, ’s kérdem, mi oknál fogva kívánja Bálla részére csempészni Beszédes tulajdonát? Hiszem azért, hogy nem legjobb szándéksugalla fellépését igazságosb lepelbe burkolhassa, ’s lehúzzon az előtte legkedvesebb (?) névről mindent, mit arra, szép eredménynyel sikerült munkák után Magyarország több megyéi, ’s kitűnő honfiai kegyessége ’s bizodalma ruházott. V. ur folytatva komoly szózatát, általmegy Beszédes ur tervének taglalására, ’s ennek kezdetén — azt vallja, „hogy a Duna és Tisza között létező emeltebb földhát 8 — 9 mérföld távolságban 6 — 9 öllel fekszik magasabban a Duna legkisebb vizénél és 18 — 21 öllel a Tiszáénál.“ Itt Y. ur alkalmasint kelepczébe kerül, mert én ellenben azt vallom, hogy azon földhát Beszédes vonala szerint a bugaczi Szekerczes-tó tájékán tetőpontját éri,’s alig 7 öllel áll magasabban a Duna legkisebb vize felett; ’s minthogy a 7 ölhez vágó magasság is csak néhány száz ölben létezik, ha 8—9 mérföld távolságot veszünk, lelkiismeretesen V. ur fentebbi adatát t. i. a 6—9 öl magasságot 3—6/2 ölre kívánom devalváltatni, és pedig a 6 '/2 öl emelkedés is csak mintegy ezer és néhány száz ölben létezik , azontúl leszáll a 6 ölre, és ez is két ezer öl körüli távolság után az 5 ölre, és így aránylag a 8—9 mérföldben, az egész földezet (terrénum) sebesen hanyatlik a 4 és 3 ölre. Képzeljük most ezen adatokat a V. ur által közlöttek helyébe iktatni, roppant lesz a különbség, és pedig épen a csatorna legkérdésesb szakaszánál a kiásandó földköl és költségvetésben , mert V. ur 8—9 mérföldben, tehát nagy távolságban 6—9 öl magasságot vett a Duna kis vize szine felett, holott 9 nincs is, 6 pedig csak néhány ezer ölben van. ’S azért, mivel ezen különbség roppant, ezennel ünnepélyesen felhívom V. urat: vagy vonja vissza hamis adatait, vagy tűzzön ki határidőt, mellyben kimenvén a helyszínére, megmutassam adatinak valótlanságát, megmutassam a kérdéses helyen elrejtett és még fellelhető főpontokat, mellyeket azonnal megvizsgálhatunk, és összehasonlíthatunk az Aedilis directio által elrendelt szintezés alkalmával vett pontokkal. A mérési költséget mindenesetre a vesztes fél fedezendi. Mindezekből csak az látszik, hogy V. ur Beszédes vonalát legkérdésesb részeiben mai napig sem ismeri, vagy ismerni nem akarja, ’s még is Balláénak bérmálni szeretné. Szántszándékos tévedése pedig V. urnak megmondom honnan ered. Mint fen emlitem,az Aedilis directio kiküldött két egyedet a pestszegedi csatornavonal szintezésére, ezek azon vidék hullámos alkatú földezetének sokféle alakban előtűnő változatai mellett könnyen tévedésbe jöhettek, és valójában, mint egyikétől, ki jó barátom lévén, részletesen elsorolni hallom a helyeket, mellyeken haladtak, nem azon vonalon tettek mérésöket, mellyet Burg határozottan megállapított, hanem csak annak környékén, isigylőn, hogy a kérdéses földháznak nem a legnyergesebb vonalán, hanem emeltebb részén mentek keresztül; következéskép az általok szintezett vonal egy pár éllel ezen kérdéses részben magasabb, a mellett, hogy szintezésöknek végeredménye, a Tisza és Duna állásához mérve, Beszédes úréval egészen egyezik. Azonban az V. urat nem menti, mert Bur tervrajzai kezében forogtak, következéskép ha B. tervének czáfolatába ereszkedett, annak adatait kellett volna használni, vagy előbb azok helytelenségét megmutatni. V. urnak illy szépen devalvált adatival azon 24 láb magasság , mellyre V. ur Baracsnál az alsó csatorna vizéből a felsőbbe a vizet gőzerővel felszivattyúzni, mások gondolatszikrája után ajánlja, B. ur vonalán megkiméltetnék tetemes részében, illetőleg megkiméltetnék B. ur 12—15 lábnyi alacsonyabb fekvésű vonalán több mint fele részében. — Horváth József. (Folytatjuk.) Megyék, Trencsinböl, oct. 2. A tegnapelőtti zajos ülésre, mellyben a kedélyek annyira föl valának ingerelve, melly az alkotmány egyik garantiájának a szólásszabadságnak kezdé sírját ásni, előre lehet sejteni, hogy a megszüntetett zivatar még egészen következő nap sem fog eltávozni. A jegyzőkönyv hitelesítésénél azonnal emelkedtek az előbbi napi ülés iránt szózatok, míg ellenben Cs. L. és pártja, némelly kifejezéseket kívántak lágyítani. Ez utóbbiak közt fölszólalt G. M. K., ki már tegnap és tegnapelőtt is segíté méltatlan kifakadásival az ingerültség tüzét éleszteni. Figyelmeztetve jön tehát, hogy miután e megyében sem lakása sem birtoka nincs, az ingerültség növelésétől tartózkodjék, különben könnyen kérdezheti valaki: cum quibus? mert fogadatlan prókátorra nincs szükség, ámbár e megye rendei koránsem olly gyöngédtelenek, hogy igy is ki nem hallgatnák, sőt — ha mint béke egyeztető angyala jelenendik meg, véleményét köszönettel ne fogadnák. E figyelmeztetés több ellenészrevételre, a fogadatlan prókátori honorárium különösen számtalan üres, kopott elménetségre szolgáltatott alkalmat. — B. L. tiszti ügyész sept. 30-ai óvását a szavazást óhajtók elmellőztetése iránt kívánta jegyzőkönyvbe iktattatni, mi egykét ellenmondás után el is fogadtatott. Szóhoz jutván ezután U. I. kérdést tett az iránt: vájjon a tegnap följegyezve volt szólni akarók nem fognak , előbb kihallgattatni, miután ezt elnök ő maga is megígérte? E kérdés egészen más mezőre vezette a tanácskozást, mert most már nem a jegyzőkönyvről, sem a fölfüggesztésről, de arról volt szó, kik szóljanak előbb. Az e fölötti vita és a kortesek kiáltozásai annyira vitték a dolgot , hogy már némellyek szavazást kívántak az iránt, kik szóljanak előbb: a tegnap, vagy pedig a ma följegyezettek és az előbbit kívánók leginkább az elnöki kijelentésre, mint a kimondott végzés föltételére hivatkozván. A szavazás véghez is megy, ha első alispán azon indítványa, miszerint fölváltva , egy a tegnapiak, egy a maiak közöl szóljon, el nem fogadtatik, így az egyik bajon segítve volt ugyan, de nem a másikon, mert most már két tárgy vitattatott egyszerre. A vöröspártiak a Cs. L. által indítványozott szerkezetváltoztatásokat sürgeték, a zöldpártiak pedig a főispánnak tegnapi ígérete következtében csaknem kivétel nélkül a megactiózottak fölfüggesztését kívánták. Mert — u. m. — actiót vagy megye, vagy ö fölsége adhat, ’s ezek közöl akármellyik, az mindegy, hogy pedig itt tulajdonkép ö fölsége rendelte meg a bűnvádi keresetet, kitűnik onnan, mivel a megye maga folyamodott ő fölségéhez, hogy a megháborított rendet helyreállítani kegyeskedjék, mit ő fölsége a kir. biztos által tett. Fölhozatott továbbá, miszerint az, hogy a végzés már egyszer kimondatott, mit sem tesz, miután volt arra példa, hogy egy ízben háromszor mondatott ki a végzés, és ismét történtek iránta fölszólalások , sőt hogy ugyanazon ülésben hozott végzés is megmásíttatott. Annál inkább tehetni ezt most, holott a végzés akkor mondatott ki, midőn még számosan valának följegyezve, kik szólni akartak. Ahányan csak szót emeltek a zöld párt részéről, mindnyájan korán kimondottnak tartották a végzést,é s ennek semmi jelentékenyebb következménye nem lett. Most Viti segédlelkészre kerülvén a sor, mindenek előtt fájdalmát nyilatkozta rá, hogy tegnap a szólásszabadságon olly érzékeny seb ejtetett egy zöldpárti szónoknak ki nem hallgatása által. Ekkor a tárgyra térvén, a végzést több előbbi szóló nyomán törvénytelennek mondta. Tudja Isten miért, miért nem ? azon szó, melly mai nap már legalább húsz ízben kimondatott, most olly ingerültséget szült a liberális részen, hogy néhány hetvenkedő vezér feladására a kortestömeg „actiót, actiót!“ ordított. Nem tudtuk, boszankodjunk, nevessünk, vagy szánakozzunk-e ezen borzasztó manoeuveren. Egy kolompos az ajtóban botránykoztatólag ugrándozva, kalapját emelgetve kiáltozta e szót, melly midőn rá kimondatott, tudom nem a legkellemesb hatással volt. Sikerülvén végre kis csöndet eszközölni, elnök ő maga azon szelídséghez képest, melly minden tetteit jellemzi , lecsilapitá a vöröspárt ujongatásait, egyszersmind intvén a szólót, hogy illy keményebb kifejezésektől óvakodjék. — A fönebb említett G. M. K. ellenében Sz. S.z. U. - nak lobbant a szemére, hogy szólási joga nincs, mire ez következőleg válaszolt: „Nem akarom vizsgálni, mi joggal szól itt Sz. S., de hogy rólam meggyőződjék : látogasson meg v. b-i birtokomban, hol szívesen fogom megvendégelni. Ha azonban nem úgy viseli magát, mint vendéghez illik, meg fogom mutatni, hogy én ott földesúr vagyok ’stb.“ — A hoszszú vitának az lett vége, hogy a megadtózott egyének hivataltóli fölmentetésök csakugyan elhalasztatott a fölirásra adandó válasz megérkeztéig, egyszersmind némi szerkezeti változtatások elfogadtattak. Jellemzésül meg kell még említenem, hogy e vitában legtöbbet és leggyakrabban az érdeklettek beszéltek. Szerénység, tbi es? — S így ismét elmúlt egy nap csaknem egészen sikeretlenül, mivel a tömeg a csöndes tanácskozást akadályozá. Nem jobb lett volna e ezen népnek a közelgő ínség könnyebb elviselhetése végett honi termékeit — burgonyáját — beszedni, mint folytonos részegség között a fenyeséghez szokni? Nem kellett volna eh.Egy bri uradalmi tiszteinek az úgyis nagyon elkésett szántásvetésnél maradniok, miután csak 24 órai távollétre kaptak engedelmet, mint itt 3—4 napig a viszálkodások magvait tovább hintegetni? — Jaj neked haza, hol illy eszközökkel mozdítják elő virágzásodat! Jaj neked municipális élet, hol pajzsod alatt illy méltatlanságok követtetnek el, mint itt már 1 '/* év óta! ’S jaj nekednép, melly fölpirult korányodat így nem használva, múltad éjéhez uj borús napokat tüzesz! Vájjon tő e Isten angyala, melly megszabadít bennünket e gonosztól ? Ma, miután a két ellentábor előbbi napokon kidühöngé magát, csöndben és rendben következő tárgyak jöttek szőnyegre : 1) Az előbbi napon hozott végzésnek zaj nélküli hitelesitése. 2) Főispán ur ölsga előadta a kir. biztos azon levelét, mellyben jelenti, hogy a delegált törvényszék aug. 7kei ülésében a kicsapongókat kereset alá vétetni rendelte. 3) A húsár szabályozása, melly oct. 15től két krajczárral alábbszállittatik. 4) A sept. 29-én az éhség eltávoztatása iránt kiküldött választmány jelentése elfogadtatott, melly következő pontokon alapul: a) a vendégeskedések tiltatnak; b) a szeszes italokkali mértékletlen élés, ’s korcsmárosoknak egy személy számára 2 szezénél több bornak adása tilalmaztatik; c) az idegenek, kóborlók, tüszint eredeti ’s lakó helyekre küldessenek. d) A nép a földesurak által segittessék. e) A nm. helyt. tan. egyetértése mellett a kincstárból kölcsön keressék. — 5) Intézvények olvastattak.------’S ezzel a lefolyt gyűlésnek hű leírását adván, leteszem rövid ideig tartott levelezői tisztemet, miután tapasztaltam, hogy e lapok t. oz. szerkesztősége nem örömest közli tudósitásimat. *) Baranya. M. hó 2yikén törvényszékeink tartatván, azokban föisp. helyettes ősltga elnökölt; éghajlat, faj, nevelés, vagy mi az egy tájnak népét a gondolkozásmódra nézve annyira különbözteti sokszor csak a tőszomszédtól is, azt fejtse meg a ki akarja; mi részünkről csak annak örvendünk, hogy míg mások az illy törvényszéki elnökségekben valami vésztjósló kormányi embryókról ábrándoznak, addig mi, és pedig tisztelt szomszédunk, barátink és atyánkfiai, mi is tudjuk ám hogy mi teszünk;—addig mondám mi, és institutiónk törvényeinek gondtalan eltévesztett ösvényeire, szelíd és bölcs fejedelmi kezek által visszavezettetvén, — azért testestül lelkestől szabadok, élvezzük azon lelki megnyugvást, melly a helyesen cselekedteknek öntudatából jótékony malasztkint fakad; — főispánaink justitiariusi minőségüket, számos törvényeink, mint nemrég a zempléni gyűlésen elsoroltattak, igazolják; hogy pedig szokáson kívül lett volna, azt több megyék, jelesen Bács, megcáfolta. Szinte hallom az ellenzéktől, hogy ime törvényeink már régiek és elavultak lévén, azokat az ellenkező gyakorlat, vagy inkább nem gyakorlat, megszüntette legyen; igenis megszüntette , mivel ez nektek uraimék most úgy tetszenek. — *) Ebben csalatkozik az érdemes beküldő, igen szívesen veszszük és közöljük tudósításait, és azok további folytatására bizodalmasan kérjük. — Szerk.