Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-10-17 / 269. szám

Péntek 269. October 17. 1845. BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni helyben « ki­adó-hivatalban , hatvani útv­ozal Horváth-házban 483dik­sz alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s külföldre menendő példányt csak a bécsi császári posta - hivatalnál rendelhetnek meg- Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasam.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetűs hasáb­­toráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések, elő­­léptetés Magyar tudós társaság idei nagygyűlése. A pest-szegedi csatorna ügyében V. P. úr komoly szózatára őszinte szózat (bolyt ) Megyék: Közgyűlés Trencsénben, Baranyában, Csáktornyáról (s­­kolaügy ) Hírlapi szemle. Hazai irodalom IV. (a] Kistörvény , vagy népszerü törvénytudomány, gyermekek számára. Irta Szűcs István. 1845. — Új Elemi magyar magánjog. Irta Szűcs István. 1845.) Ausztria. (Az irók emlékirata Folytatás.) Külföld. Fran­­cziaország. Nagybritannia. Spanyolország. Poroszország. Törökország. Afrika. China. — Pestmegyei gazdasági fiók-egyesület. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játék­­rend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavízállás. MAGYARORSZÁG és ERDÉLT. A nagy magy. kir.udv. kamara a Schlachtován ideiglenesen meg-­eyesült jegyszedőségre Czibhulski Károly ujsandeczi tisztgyakornokot alkalmazta. Rajacsics József karlowiczi érsek ur ő excllja fötisztelendő Mavromati Jo­száf urat, a pesti görög-oláh község plébánusát ’s a budai megyés szentszék ülnökét, ennek jeles ér­demei és kitűnő tehetségei tekintetéből, czimzetes kopovai apátnak kegyesen kinevezni és felszentelni méltóztatott. A magyar tudós társaság minden rendbeli tagjaihoz. Az academia idei nagy­gyűlése jövő november 11 én veszi kezdetét, az igaz­gatóságé azon november 16án; minél fogva a tiszteleti, rendes és levelező tagokra nézve a megjelenés napja novem­ber 16ike, az igazgatóság tagjaira nézve pedig november 15ike leszen. Költ Pesten , oct. 12én 1845. — Az elnök rendeletéből Dr. Schedel F., titoknok. (A pest-szegedi csatorna ügyében Vásárhelyi Pál ur komoly szózatára, egy őszinte szózat. Folytatás.) Ha Beszédes ur fent czimzett könyve kijövetele előtt V. urnak a pest-szegedi csatorna azon vonaláról, mellyet jelenleg Balla úrénak—csak az jó, hogy nem nagy ügyességgel — elbérmálni megkí­sértett , ismerete­­s adatai lettek volna, — a mint lenni kel­lett volna, hahogy arról hoszszelvényt és költségvetést ké­szített — bizonyosan a Figyelmező 1839dik évi 31, és 32dik számaiban Beszédes ur tervére kelt czáfolatában nem mon­daná : „B. ur magának tulajdonítsa, hogy ha adatok hiánya miatt, mellyeket B. urnak közzé tenni kötelessége lett volna, számításai a valóságtól eltérnek; mert azon esetben, a czá­­folatban bizonyosan Bálla úr adataival lépett volna fel, és megemlíteni el nem mulasztotta volna, hogy Beszédes által kikutatott vonal az, mellyet Bálla ur már régen kimutatott. Különben tudja meg V. ur, ha eddig B. ur irataiból ol­vasni nem akarta, hogy a Tiszát a Danával összekötő csa­torna vonalának kipuhatolására, B. ur által két év alatt kü­lön irányú vonalakban, több rendbeli kutatások és mérések létettek, nevezetesen: 1) Soroksártól Loki és Vasadi pusz­táknak Szolnok felé. — 2) Harasztitól Ócsa mellett Csikós­nak, Uj-Hartyánnak, Hernádnak, Vacsnak, Dán-Sz.-Miklós­­nak Czegléd felé. — 3) Harasztitól Tatár-Sz.-Györgynek, Lajosnak N.-Kőrös felé. — 4) Harasztitól Tatár-Sz.-György mellett Kerekegyházán két különböző úton át Kecskemét felé. — 5) Azon vonalban, ’s annak több kisebb részleteiben, melly fentebb részletesen előadatott, ’s melly a csatorna létrehozhatására B. ur által végre megállapittatott. Ezen elsorolt vonalak mindegyikén, ha kívánja V. ur pontról pontra elvezeteni, megmutatván több helyütt, a sű­rűen elásott és elrejtett főpontokat. Az előadottak után világos, hogy a pestszegedi csatorná­nak mostani határozott vonalát eredetien Beszédes úr kérésé fel, ’s annak felkeresése B. urnák törvényes sajátja, annál­­inkább is, mivel a duna-tiszai csatorna, Mailard és Steppe által készített, és Pest és Szolnok közt létrehozandó tervé­nek lehetlensége, azon oknál fogva, miszerint az, csak a földrétezetei közt létező szivárgó vízre volt alapítva, általá­nosan elismételvén, azóta a duna-tiszai csatorna eszméje szunnyadótt, és szunnyadna még ma is — mert többen azon hiedelemben éltek, hogy minden lehető kutatások már meg­­tétetvék — ha Beszédes úr a jelen időben nagy tapasztalati­nál fogva újabb próbákkal más utakon megkísérteni elmu­lasztja ; annyit legalább bizonyosan állíthatok, hogy V. ur annak kutatásába saját költségén, mint B. ur tévé, nem ereszkedett volna .S ezek után világosan látja a tisztelt olvasó, minő szánt­szándékos fondorkodással képes V. ur a napkint világos té­nyek hitelességét lerontani. Higye el V. ur, illy után végre is legtöbbet fog ártani neve hitelének, ’s kérdem, mi oknál fogva kívánja Bálla részére csempészni Beszédes tulajdonát? Hiszem azért, hogy nem legjobb szándéksugalla fellépését igazságosb lepelbe burkolhassa, ’s lehúzzon az előtte leg­kedvesebb (?) névről mindent, mit arra, szép eredménynyel sikerült munkák után Magyarország több megyéi, ’s kitűnő honfiai kegyessége ’s bizodalma ruházott. V. ur folytatva komoly szózatát, általmegy Beszédes ur tervének taglalására, ’s ennek kezdetén — azt vallja, „hogy a Duna és Tisza között létező emeltebb föld­hát 8 — 9 mérföld távolságban 6 — 9 öllel fek­szik magasabban a Duna legkisebb vizénél és 18 — 21 öllel a Tiszáénál.“ Itt Y. ur alkalmasint kelepczébe kerül, mert én ellenben azt vallom, hogy azon földhát Beszédes vonala szerint a bugaczi Szekerczes-tó tájékán tetőpontját éri,’s alig 7 öllel áll magasabban a Duna legkisebb vize felett; ’s minthogy a 7 ölhez vágó magasság is csak né­hány száz ölben létezik, ha 8—9 mérföld távolságot veszünk, lelkiismeretesen V. ur fentebbi adatát t. i. a 6—9 öl magas­ságot 3—6­/2 ölre kívánom devalváltatni, és pedig a 6 '/2 öl emelkedés is csak mintegy ezer és néhány száz ölben lé­tezik , azontúl leszáll a 6 ölre, és ez is két ezer öl körüli távolság után az 5 ölre, és így aránylag a 8—9 mérföldben, az egész földezet (terrénum) sebesen hanyatlik a 4 és 3 ölre. Képzeljük most ezen adatokat a V. ur által közlöttek helyé­be iktatni, roppant lesz a különbség, és pedig épen a csa­torna legkérdésesb szakaszánál a kiásandó földköl és költ­ségvetésben , mert V. ur 8—9 mérföldben, tehát nagy tá­volságban 6—9 öl magasságot vett a Duna kis vize szine fe­lett, holott 9 nincs is, 6 pedig csak néhány ezer ölben van. ’S azért, mivel ezen különbség roppant, ezennel ünnepélye­sen felhívom V. urat: vagy vonja vissza hamis adatait, vagy tűzzön ki határidőt, mellyben kimenvén a helyszínére, meg­mutassam adatinak valótlanságát, megmutassam a kérdéses helyen elrejtett és még fellelhető főpontokat, mellyeket azon­nal megvizsgálhatunk, és összehasonlíthatunk az Aedilis di­­rectio által elrendelt szintezés alkalmával vett pontokkal. A mérési költséget mindenesetre a vesztes fél fedezendi. Mindezekből csak az látszik, hogy V. ur Beszédes vona­lát legkérdésesb részeiben mai napig sem ismeri, vagy is­merni nem akarja, ’s még is Balláénak bérmálni szeretné. Szántszándékos tévedése pedig V. urnak megmondom honnan ered. Mint fen emlitem,az Aedilis directio kiküldött két egye­­det a pestszegedi csatornavonal szintezésére, ezek azon vi­dék hullámos alkatú földezetének sokféle alakban előtűnő változatai mellett könnyen tévedésbe jöhettek, és valójában, mint egyikétől, ki jó barátom lévén, részletesen elsorolni hallom a helyeket, mellyeken haladtak, nem azon vonalon tettek mérésöket, mellyet B­­urg határozottan megállapított, hanem csak annak környékén, isigylőn, hogy a kérdéses földháznak nem a legnyergesebb vonalán, hanem emeltebb részén mentek keresztül; következéskép az általok szintezett vonal egy pár éllel ezen kérdéses részben magasabb, a mel­lett, hogy szintezésöknek végeredménye, a Tisza és Duna állásához mérve, Beszédes úréval egészen egyezik. Azonban az V. urat nem menti, mert B­­ur tervrajzai kezében forog­tak, következéskép ha B. tervének czáfolatába ereszkedett, annak adatait kellett volna használni, vagy előbb azok hely­telenségét megmutatni. V. urnak illy szépen devalvált adatival azon 24 láb ma­gasság , mellyre V. ur Baracsnál az alsó csatorna vizéből a felsőbbe a vizet gőzerővel felszivattyúzni, mások gondolat­­szikrája után ajánlja, B. ur vonalán megkiméltetnék tete­mes részében, illetőleg megkiméltetnék B. ur 12—15 lábnyi alacsonyabb fekvésű vonalán több mint fele részében. — Horváth József. (Folytatjuk.) Megyék, Trencsinböl, oct. 2. A tegnapelőtti zajos ülésre, mellyben a kedélyek annyira föl valának ingerelve, melly az alkotmány egyik garantiájának a szólásszabadságnak kezdé sírját ásni, előre lehet­ sejteni, hogy a megszüntetett ziva­tar még egészen következő nap sem fog eltávozni. A jegyző­könyv hitelesítésénél azonnal emelkedtek az előbbi napi ülés iránt szózatok, míg ellenben Cs. L. és pártja, némelly kife­jezéseket kívántak lágyítani. Ez utóbbiak közt fölszólalt G. M. K., ki már tegnap és tegnapelőtt is segíté méltatlan kifa­­kadásival az ingerültség tüzét éleszteni. Figyelmeztetve jön tehát, hogy miután e megyében sem lakása sem birtoka nincs, az ingerültség növelésétől tartózkodjék, különben könnyen kérdezheti valaki: cum quibus? mert fogadatlan prókátorra nincs szükség, ámbár e megye rendei koránsem olly gyön­­gédtelenek, hogy igy is ki nem hallgatnák, sőt — ha mint béke egyeztető angyala jelenendik meg, véleményét köszönet­tel ne fogadnák. E figyelmeztetés több ellenészrevételre, a fogadatlan prókátori honorárium különösen számtalan üres, kopott elménetségre szolgáltatott alkalmat. — B. L. tiszti ügyész sept. 30-ai óvását a szavazást­ óhajtók elmellőzteté­­se iránt kívánta jegyzőkönyvbe iktattatni, mi egykét ellen­mondás után el is fogadtatott. Szóhoz jutván ezután U. I. kérdést tett az iránt: vájjon a tegnap följegyezve volt szólni akarók nem fognak , előbb kihallgattatni, miután ezt elnök ő maga is megígérte? E kérdés egészen más mezőre vezette a tanácskozást, mert most már nem a jegyzőkönyvről, sem a fölfüggesztésről, de arról volt szó, kik szóljanak előbb. Az e fölötti vita és a kortesek kiáltozásai annyira vitték a dol­got , hogy már némellyek szavazást kívántak az iránt, kik szóljanak előbb: a tegnap, vagy pedig a ma följegyezettek­ és az előbbit kívánók leginkább az elnöki kijelentésre, mint a kimondott végzés föltételére hivatkozván. A szavazás véghez is megy, ha első alispán azon indítványa, miszerint fölvált­va , egy a tegnapiak, egy a maiak közöl szóljon, el nem fo­­gadtatik, így az egyik bajon segítve volt ugyan, de nem a másikon, mert most már két tárgy vitattatott egyszerre. A vöröspártiak a Cs. L. által indítványozott szerkezet­változta­tásokat sürgeték, a zöld­pártiak pedig a főispánnak tegnapi ígérete következtében csaknem kivétel nélkül a megactiózot­­tak fölfüggesztését kívánták. Mert — u. m. — actiót vagy megye, vagy ö fölsége adhat, ’s ezek közöl akármellyik, az mindegy, hogy pedig itt tulajdonkép ö fölsége rendelte meg a bűnvádi keresetet, kitűnik onnan, mivel a megye maga fo­lyamodott ő fölségéhez, hogy a megháborított rendet helyre­állítani kegyeskedjék, mit ő fölsége a kir. biztos által tett. Fölhozatott továbbá, miszerint az, hogy a végzés már egy­szer kimondatott, mit sem tesz, miután volt arra példa, hogy egy ízben háromszor mondatott ki a végzés, és ismét történ­tek iránta fölszólalások , sőt hogy ugyanazon ülésben hozott végzés is megmásíttatott. Annál inkább tehetni ezt most, ho­lott a végzés akkor mondatott ki, midőn még számosan valá­­nak följ­egyezve, kik szólni akartak. A­hányan csak szót emeltek a zöld párt részéről, mindnyájan korán kimondottnak tartották a végzést,é s ennek semmi jelentékenyebb következ­ménye nem lett. Most Vi­t­i segédlelkészre kerülvén a sor, mindenek előtt fájdalmát nyilatkozta rá, hogy tegnap a szó­lásszabadságon olly érzékeny seb ejtetett egy zöldpárti szó­noknak ki nem hallgatása által. Ekkor a tárgyra térvén, a végzést több előbbi szóló nyomán törvénytelennek mondta. Tudja Isten miért, miért nem ? azon szó, melly mai nap már leg­alább húsz ízben kimondatott, most olly ingerültséget szült a liberális részen, hogy néhány hetvenkedő vezér feladá­sára a kortestömeg „actiót, actiót!“ ordított. Nem tudtuk, boszankodjunk, nevessünk, vagy szánakozzunk-e ezen bor­zasztó manoeuveren. Egy kolompos az ajtóban botránykozta­­tólag ugrándozva, kalapját emelgetve kiáltozta e szót, melly midőn rá kimondatott, tudom nem a legkellemesb ha­tással volt. Sikerülvén végre kis csöndet eszközölni, elnök ő maga azon szelídséghez képest, melly minden tetteit jellem­zi , lecsilapitá a vöröspárt ujongatásait, egyszersmind intvén a szólót, hogy illy keményebb kifejezésektől óvakodjék. — A fönebb említett G. M. K. ellenében Sz. S.z. U. - nak lob­­bant a szemére, hogy szólási joga nincs, mire ez következő­leg válaszolt: „Nem akarom vizsgálni, mi joggal szól itt Sz. S., de hogy rólam meggyőződjék : látogasson meg v. b-i birtokomban, hol szívesen fogom megvendégelni. Ha azon­ban nem úgy viseli magát, mint vendéghez illik, meg fogom mutatni, hogy én ott földesúr vagyok ’stb.“ — A hoszszú vi­tának az lett vége, hogy a megad­tózott egyének hivataltóli fölmentetésök csakugyan elhalasztatott a fölirásra adandó válasz megérkeztéig, egyszersmind némi szerkezeti változta­tások elfogadtattak. Jellemzésül meg kell még említenem, hogy e vitában legtöbbet és leggyakrabban az érdeklettek be­széltek. Szerénység, tbi es? — S így ismét elmúlt egy nap csaknem egészen sikeretlenül, mivel a tömeg a csöndes ta­nácskozást akadályozá. Nem jobb lett volna e ezen népnek a közelgő ínség könnyebb elviselhetése végett honi termékeit — burgonyáját — beszedni, mint folytonos részegség között a fenyeséghez szokni? Nem kellett volna eh.Egy bri ura­dalmi tiszteinek az úgyis nagyon elkésett szántásvetésnél ma­­radniok, miután csak 24 órai távollétre kaptak engedelmet, mint itt 3—4 napig a viszálkodások magvait tovább hinte­getni? — Jaj neked haza, hol illy eszközökkel mozdítják elő virágzásodat! Jaj neked municipális élet, hol pajzsod alatt illy méltatlanságok követtetnek el, mint itt már 1 '/* év óta! ’S jaj nekednép, melly fölpirult korányodat így nem használ­va, múltad éjéhez uj borús napokat tüzesz! Vájjon tő e Isten angyala, melly megszabadít bennünket e gonosztól ? Ma, miután a két ellentábor előbbi napokon kidühöngé magát, csöndben és rendben következő tárgyak jöttek sző­nyegre : 1) Az előbbi napon hozott végzésnek zaj nélkü­li hitelesitése. 2) Főispán ur ö­­lsga előadta a kir. biztos azon levelét, mellyben jelenti, hogy a delegált törvényszék aug. 7kei ülésében a kicsapongókat kereset alá vétetni ren­delte. 3) A húsár szabályozása, melly oct. 15től két krajczár­­ral alábbszállittatik. 4) A sept. 29-én az éhség eltávoztatása iránt kiküldött választmány jelentése elfogadtatott, melly kö­vetkező pontokon alapul: a) a vendégeskedések tiltatnak; b) a szeszes italokkali mértékletlen élés, ’s korcsmárosoknak egy személy számára 2 szezénél több bornak adása tilalmaz­­tatik; c) az idegenek, kóborlók, tüszint eredeti ’s lakó he­lyekre küldessenek. d) A nép a földesurak által segittessék. e) A nm. helyt. tan. egyetértése mellett a kincstárból kölcsön keressék. — 5) Intézvények olvastattak.------’S ezzel a le­folyt gyűlésnek hű leírását adván, leteszem rövid ideig tar­tott levelezői tisztemet, miután tapasztaltam, hogy e lapok t. oz. szerkesztősége nem örömest közli tudósitásimat. *) Baranya. M. hó 2yikén törvényszékeink tartatván, azokban föisp. helyettes ő­sltga elnökölt; éghajlat, faj, nevelés, vagy mi az egy tájnak népét a gondolkozásmódra nézve annyira különbözteti sokszor csak a tőszomszédtól is,­­ azt fejtse meg a ki akarja; mi részünkről csak annak ör­vendünk, hogy míg mások az illy törvényszéki elnökségekben valami vésztjósló kormányi embryókról ábrándoznak, addig mi, és pedig tisztelt szomszédunk, barátink és atyánkfiai, mi is tudjuk ám hogy mi teszünk;—addig mondám mi, és in­­stitutiónk törvényeinek gondtalan eltévesztett ösvényeire, szelíd és bölcs fejedelmi kezek által visszavezettetvén, — azért testestül lelkestől szabadok, élvezzük azon lelki megnyugvást, melly a helyesen cselekedteknek öntudatából jótékony malasztkint fakad; — főispánaink justitiariusi mi­nőségüket, számos törvényeink, mint nemrég a zempléni gyűlésen elsoroltattak, igazolják; hogy pedig szokáson kí­vül lett volna, azt több megyék, jelesen Bács, megc­áfolta. Szinte hallom az ellenzéktől, hogy ime törvényeink már ré­giek és elavultak lévén, azokat az ellenkező gyakorlat, vagy inkább nem gyakorlat, megszüntette legyen; igenis meg­szüntette , mivel ez nektek uraimék most úgy tetszenek. — *) Ebben csalatkozik az érdemes beküldő, igen szívesen vesz­­szük és közöljük tudósításait, és azok további folytatására bizodal­­masan kérjük. — Szerk.

Next