Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-10-24 / 273. szám
Péntek 273. October 24. 1845. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, hatvértátozat Horváth-házban 483dik sz. alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s külföldre menendő példányok csak a bécsi császári postahivatalnál rendelhetnek meg. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasáru.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábsoraért 5 (öt) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Halálozás. A rajnavidéki porosz községek rendezése. Pest-szegedi csatorna ügyében V. P. ur komoly szózatára őszinte szózat Horváth Józseftől. (bolyt.) Megyék: Közgyűlés Szepesben. — Mikép lehessen a szobafűtésnél felét a költségnek megtakarítani?— Antithetica a váltótörvényszéki eljárás hibáiról a ,Pester Zeitungéban értekezőnek. (Vége.) Külföld. Poroszország. Szászország. Nagybritannia. Legújabb. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi Játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavizállás. MAGJYJLSSONSKÁG és KRIKILK. HALÁLOZÁS. F. hó 18kán elte 63dik évében szenderült jobb létre néhai Karacs Ferencznek, hazánk egykori jeles rézmetszőjének özvegye, a magyar irodalom egy pár évtized előtti küzdési korszakának egyik bajnoknője, a több jeles munkáiról ismeretes Takács Éva, szülőanyja mostani írónőink egyik legjelesbikének, a munkás és ügyes tollú Karacs Ter aznek. Béke poraira! (A rajnavidéki porosz községek rendezése). Ezen majd egész Németországban nagy feszültséggel várt törvény I. évi septemberben jelent meg, és az „Allgemeine Preussische Zeitung“ melléklapja 242. számában tétetett közzé. Az időszak, mellyben ezen fontos törvény keletkezett, azon iidok , mellynek számára alkottatott; műveltségi és politikai érettségének foka, és azon körülmény, hogy hazánkban is szőnyegen van ezen tárgy, minél hamarabbi és minél sikeresb eldöntése egyiránt arra látszanak inteni, hogy illy előzményekre kissé figyelmezzünk, mert a politikai institutiók többnyire olly természetűek, hogy a körülmények minden különfélesége daczára is, a merész eredetiségek hajhászásának szabad tért nem igen engedhetnek, mivel az emberi gyarlóságok többnyire mindenütt ugyanazok, és a rendfentartásra szolgáló eszközök és szabályok közt sem lehet mindig lényeges helybeli különbség. A kérdésben forgó törvény, mellynek szerkesztésére Európaszerte hires tehetségű és elismert tekintélyű státusférfiak folytak be, miilyenek: Eichhorn, Thile, Saligny, gr. Stolberg, Flodtwell, Uhden, négy czimre osztatik fel és 119 szakaszt foglal magában, mellyenben körülbelül mindazon szabályok kimerítvék, mellyek utolsó országgyűlésünk folytán a királyi városok rendezése tárgyában kidolgozott IX részben 445 szakaszra terjedő törvényjavaslatban foglaltatván . Az első czim meghatározza a községek és kerület általános fogalmát; a második czím taglalja első fejezetben a községi tagok jogait és kötelességeit; második fejezetben a polgári jogot; harmadik fejezetben a községek képviseletét; negyedik fejezetben a községek igazgatását, melly fejezet első része meghatározza a községi tanács (Gemeinde- Rath) jogait és viszonyait, Adika az elnökről, az adószedőről és alárendelt hivatalnokokról szól; harmadik« végre megállapítja a főpolgármester jogait és annak s a községi tanácsnak viszonyait a stáluskormányra nézve, melly rész a városi hivataloskodás körének legrészletesb és legvilágosb meghatározása. Most következik a harmadik czim, melly a kerület (Bürgermeisterei) főnöke hatáskörét határozza meg; az utolsó és negyedik czim végre a kormány főfelügyelését rendeli el. Ezen törvénynek,mint minden ezen tárgy körül forgó egyebeknek, alapelemei: a választáshoz szükséges qualificatio, a képviselet, és a főfelügyelő vagyis királyi polgármester. Ki múlt országgyűlésünkön jelen volt, és visszaemlékezik azon hoszadalmas vitákra, azon szenvedélyes szónoklatokra, azon senkit és semmit nem kímélő kifakadásokra, melyeket ezen tárgyak meghatározása előidézett, az nem fog csodálkozni, ha mi most az elmélkedésre alkalmas szélcsendet arra kívánnék használni, hogy széttekintvén Európának a miénknél sokkal műveltebb vidékein, szerezzünk tapasztalásokat, miszerint azután ezek nyomán a puszta theoriák természetes korlátit észrevévén, ezeken innét czélszerüket határozhassunk , nem pedig azokon tulcsapongván meddő tapasztalatlanságot áruljunk el, mellyet alkotmányterjesztés színe alatt a státusbölcseség körébe hiába törekszünk becsempészni. Az ember a községben születik, neveltetik; élete czéljait itt éli, gyönyöreit itt élvezi és keservein itt enyhít; ennek szerkezetében tanulja megismerni, tisztelni és fentartani a status szerkezetét, ennek tehát lényegesen amaitól különbözni nem szabad, csak hogy ez ugyanazon rendszert nagyban alkalmazza, melly amabban csak kicsinyben alkalmaztatik ; a kicsinyben betűzni tanul, kinek a nagyban olvasni lesz hivatása; ha erre nem képes, a községek rész vagy czélszerütlen állapotában van a hiba ; mert jól és hasonlóan elrendezett községek alapján könnyű szerrel rendeztethető a status, ennek legideális szerkezete pedig jótékonyan nem hathat az egyénekre, ha ezek hiányos vagy merőben különböző községi igazgatási elvek és visszaélések alatt nyomorognak, sopánykodnak és ingert táplálnak magukban, a fenállót felforgatni. Azt a szabadság ajándékával meg kell előzni , de ezt a rakonczállankodhatás által nem szabad megmérgezni. Ha pedig erre még a törvény maga is hibás szerkezet által alkalmat nyújtana, természetes, hogy a stabilizmus elve veszélyezve volna, ezen alap nélkül ingadozni fogna örökké minden polgári institutio. Innen természetesen foly, hogy azoknak, kik rend nélkül szabadságot nem képzelhetnek, azokkal, kik a szabadságot a rend fölé helyezik, körömszakadtáig küzdeni kell, valahányszor e két eszme körül forog a kérdés, mert az egyiknek kiterjesztése a másikat sorvasztja, és azon mathematical vonal kitalálása igen nehéz , melly egyik körét a másikétól választja, mindkettőét sértetlenül hagyva. De épen ebben fekszik oka, hogy ezen tárgyban nem lehet elvontan, minden példát félrelökve határozni; hanem hogy bölcsen, bizalmatlansággal kell viseltetnünk min belátásunk iránt és csak kellőleg nyomozott tényekből indulnunk, kivált ezen korszakban, mellyben annyi álbölcseség igyekszik a polgári társaság támaszain gyöngítni, és dúló igyekezeteiben mindenütt annyi készséggel találkozik. Senki sem fogja tagadni, mikép a rajnavidéki városok és községek a művelődés azon fokán állnak, hogy értelmi érettségüket politikai jogok gyakorlására kétségbe vonni nem lehet. Ha tehát ezekben a polgári jogok gyakorlása csak azokra bizatik, kik legtöbbet adóznak , igen helyesen következtethetjük, hogy (egyéb községeinkről e tekintetből még nem igen lehetvén szó) királyi városainkban, hol ezen jogok sokkal tovább terjednek, a műveltség foka még nagyobbrészint amazokéval távolról sem mérkőzhetik , bizonyos garantiáról egy általjában csupa szabadelmüség okáért lemondani nem lehet. A kérdésben forgó törvény a 6. §ban ekép szól: A választásokban ’s a község nyilvános ügyeibeni részvétel (községi jog) a 2dik fejezetnek világos szabálya szerint illeti csupán 1) a legtöbbet bírókat ’s igy legtöbbet adózókat; és 2)azokat, kikre az különösen ki van terjesztve *). Ezen második fejezet pedig azt határozza: (§. 33.) „A legtöbbet bírókhoz tartoznak: I. a tartományi gyűlésen városiak szerint képviselt községekben , és pedig 1) az őrlési és husvágási adót fizető községekben és az azokkal községi kapcsolatban álló osztályadót fizető kerületekben ama lakosok , kik mesterségükből, vagyonukból vagy más forrásokból tiszta jövedelmet húznak, melly tiszta jövedelem nem áll 200 porosz talléron alul, ’s nem 600 talléron felül; 2) az osztályadót fizető községekben azon lakosok, kik a) vagy a község-kerületben fekvő földbirtokaiktól főadó-részt fizetnek, mellynek minimuma nem áll két talléron alul ,s nem tíz talléron felül; vagy b) osztályadót fizetnek , mellynek legcsekélyebb évi mennyiségét egyaránt mind az egyesre mind a háztartásra nézve nem határozhatni 4 talléron alul és nem 12 talléron felül. II. Minden más községekben azon községi tagok, kik a község-kerületben lakházzal bírnak ’s ott fekvő földbirtokuktól fő-föld-adót fizetnek,mellynek minimuma nem áll 2 talléron alul ’s nem 5 talléron felül.**) A 35. §. pedig e képen szól: „A községi jogot csak azon férfinemen lévő legfőbbet bírók gyakorolhatják, kik már a 24 éves életkort meghaladták, egyszersmind porosz alattvalók és feddhetlen életűek***). A 36. §. csak permissive olly földbirtokosokról szól, kiknek házuk nincs, és helyben nem laknak. Hogy pedig a polgári jog ezen korlátozásában az illető városok megnyugosznak , kitetszik egy a kölni újságban megjelent bíráló czikkből, melly több szakasz felett őszinte sajnálkozással nyilatkozik, tehát részrehajlásról nem vádoltatható. Ezen bírálatban imert olvashatni: „A jog eszméje a községi ügyekbeni részvétre a község mind azon tagjait hívja meg , kik bizonyos garantiát nyújthatnak azon joggali viszszaélés ellen ; ezen garantia semmi másban könnyen fel nem található, ha csak az adónak olly arányában nem , melly érdeket gerjeszthet a fenálló rend iránt, és legalább némileg belső jelességnek és érdemnek eredményéül tekintethető. Ennek nyomán ezen új rendezési törvény is igen helyesen köti a polgári jog qualificatióját bizonyos adómennyiséghez.“ Ezen szavakat annyiszor mennyiszer hallottuk utolsó országgyűlésünkön, de nemcsak semmi értelmi súly nem tulaj *) Die Theilnahme an den Wahlen und an den öffentlichen Geschäften der Gemeinde (das Gemeinderecht) steht nach näherer Vorschrift des zweiten Abschnitts nur 1) den Meistbeerbten (Meistbesleuerten) (§§. 33 35.) und 2) denjenigen zu, welchen dasselbe besonders verliehen worden ist (§. 36 ). **) Zu den Meistbeerbten gehören: I. in den auf dem Provinziallandtage imstande der Städie vertretenen Gemeinden , und zwar 1) in den mahl- und schlachtsteuerpflichtigen Gemeinden, und in den mit denselben im Gemeinde- Verbände stehenden klassensleuerpflichtigen Bezirken diejenigen Einwohner, welche aus ihrem Gtwrerbe, Vermögen oder aus anderen Quellen ein reines Einkommen beziehen, dessen geringster Betrag nicht unter 200 und nicht über 600 Reichsthaler festzusetzen ist; 2) in der klassensteuerpflichtigen Gemeinden diejenigen Einwohner, welche a) entweder von ihren im Gemeindebezirke gelegenen Grimdbesitzungen einen Haupsteuerbetrag entrichten, dessen geringster Satz nicht unter zwei und nicht über zehn Thaler festzusetzen ist; oder b) einen Klassensteuer-Betrag zahlen, dessen geringster Jahressatz gleichmäsig sowohl für den einzelnen als für die Haushaltung nicht nnter vier und nicht über zwölf Thaler zu bestimmen ist; II. in alle« andern Gemeinden diejenigen Gemeindeglieder, welche im Gemeindebezirke mit einem Wohnhause angesessen sind und von ihren daselbst gelegenen Grundbesitzungen einen Hauptgrundsteuer-Betrag entrichten, dessen geringster Satz nicht unter zwei und nicht über fünf Thaler zu bestimmen ist. * ■) Das Gemeinderecht kann nur von den Meistbeerbten männlichen Geschlechts ausgeübt W'erden, welche das 24te Lebensjahr zurückgelegt haben, preusische Unterthanen und unbescholten sind. domiaték nekik, hanem mint szabadságot veszélyeztető, mint pénzaristocratiát ápoló, mint bureaucratiát alapító elvek végtelenül ostromoltatok, kigunyoltattak — és a választók csak ,ezerek számra kellettek, minélfogva semmi sem is lett a városi coordinatióból. Pedig ha azon qualificatio mindezen politikai csapásokra vezetne, feltehetnéé, hogy olly értelmes városok, mellyekben az alkotmányi kérdések épen most olly erélyesen feszegettetnek, azoknak nyugodtan elitök nézzenek? és ha azon qualificatioróli vitatkozás annyi hónapokon át múlt országgyűlésünket ki nem fárasztja, a többi combinatiókat össze nem zavarja és a rokonszenveket el nem idegeníti, feltehető-e, hogy a nemzet és kormánynak a városok kívánt rendezése iránti annyi kecsegtető reményei meghiúsultak volna? A képviseletet illetőleg ezen törvény azt rendeli, hogy azon örökös választástól nem függő képviselőkön kívül, kik a legtöbbet adózók között földbirtokuk után legalább 50 tallérral adóznak, mások is, a zsidókat kivéve, választassanak 6 évre, kiknek fele minden három év után kilép, és pedig olly városokban, hol ezernél kevesebb lakos találtatik, 6; 1000—3000ig 12; 3001 —10,000ig 18; 10,001—30 ezerig 24; 30,000en felül 30; miből láthatni, hogy a tömeg városi belügyek kezelésére itt sem tartalik alkalmasnak, még a philosophusok nemzeténél sem; tömeget pedig nemcsak ezerek képeznek, hanem tanácskozás közben már néhány száz is elég a tömegnek. A törvénynek szövege idézésével nem akarjuk t. olvasóinkat untatni, de bizonyossá tehetjük, hogy ebben, valamint a következő tárgyat illetőben, többnyire azon elvek foglaltatnak , mellyek múlt országyűlésünkön elég erélyesen ugyan, de sikertelenül ajánltattak. Következik a főfelügyelő, mellyel szinte a múlt országgyűlésen, mint a főrrktól eredeti eszmét, rémképen használták a roszul értett szabadság védőjt, hogy a városokat tőle elrettentsék. Ezen porosz coordinatióban pedig még sokkal több jogokkal felruházva találjuk ezen hivatalnokot, mint mellyekkel felruháztatni terveztetett a magyar királyi városok számára a főrendek által, miből tehát ismét azt kell következtetni , hogy egy monarchiai státusban , politikai jogokkal felruházott testület irányában, illy hivatalnok nélkülözhetlen, és hogy nálunk ezen eszme nem a főrendek aristocraticus kedélyében gyökerezik, mint annyiszor felhozatott, hanem a monarchicus status szerkezetében, mellynek egy lényeges kereke hiányzanék, ha az eszme népszerűtlensége annak alaposságán és természetszerüségén gyözedelmet venne. Felhozhatnók még a statútumok körüli rendszabályokat is, de tartunk tőle, hogy majd arról vádoltatunk, mikép mi ezen porosz törvényben olly tökéletes mintát látunk, mellyet csak szolgailag utánozni szükséges, ha városaink és községeink rendezéséhez fogunk. Nem, koránsem! Városunk tervezett coordinatiojában több szakaszokra nézve már is megvan az egyesség, mellyek szabadabb mozgást engednek és a városok önállóságát biztos alapra állítják, mint ezt a rajnavidéki városokban látjuk; mindezekről visszalépni nincs ok, hanem inkább azoknak életbeléptetését siettetni szükséges, és azért azon szabályok, mellyek mellőzhetlenek, népszerűtlenségének gyöngitésére vagy teljes megszüntetésére törekedjünk, mellyek inkább az akaratosságnak és szűkkeblüségnek tulajdoníttattak, mint státustani elvek kifolyásának, olly példák felhozása által, mellyek nálunk műveltebb és érettebb népeknél előfordulnak. Illyenek pedig a qualificatio, a képviselők száma és a főfelügyelők hatásköre és kineveztetése; ha ezekre nézve azon meggyőződés állapíttatik meg , hogy a szabadság korlátozása általok csak annyiban eszközöltetik, mennyiben a rend, a status főczélja, fenállhatása azt mellőzhetlenül igényli és mennyiben a monarchicus szerkezet azt követeli; és ha a teendő javaslatok ezen mértékhez alkalmaztatnak , akkor népszerűtlenségök szükségképpen megszünendik, mert rend ellen nem küzdhet senki, és a szabadság hősei ezt nem is teszik, igaz, de annak fenállhatását a véletlennek akarják kitenni; a gyakorlati férfiak meg ettől nagy bölcsen iszonyodnak, mert experimentumokra felhatalmazva magokat nem érzik, mellyek többe is kerülhetnének, mint mennyit előre sejdíthetni. Azért is feleslegesnek nem tartathatik, ha a közfigyelmet illy rokon tárgybeli törvényekre irányozzuk, mert azt tagadhatlanul tanulhatni belőlök, hogy a státust annak is bizonyos formulái vannak, mellyeket ignorálni egyáltalában nem lehet. Mi mindenütt elkerülhetsen, az Magyarországban nem szükségtelen. Ne mondja pedig senki, hogy mivel ezen qualificatiót, korlátoltabb képviseletet és főfelügyeletet illető elvek végre egyrészben csakugyan elfogadtattak, nem ezek ellenzése okozó a városi kérdés bukását; mert mindnyájan tudjuk, hogy az egyiknek unalomból vagy kénytelenségből történt elfogadása mindig újabb zavart hozott másba és az egészbe; mert a le nem győzött népszerűtlenség és szabadságféltés azonnal másban újabb sánczokat emelt, ellenkező irányban meg újabb réseket nyitott, úgy, hogy mindig ugyanannyi tér veszve volt, mennyi nyelve látszatott, és egyéb nem is maradt hátra, mint az egészszel felhagyni. Igen kívánatos tehát, hogy fogalmaink tisztuljanak, hogy mi stítustanilag szükséges, azt népszerűtlenítni ne lehessen, hogy elismerjük, mikép községi szabadság után nemcsak Magyarországban, de másutt is vagynak, és melly rendszabályok által más műveltebbek nem látják azt veszélyeztetve — azok mellett nálunk is fenállhatank. --------