Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-11-06 / 280. szám

Csütörtök 280. November 0. 1845. BUDAPESTI HifiAi 10. Siti Előfizethetni helyben a ki­adó-hivatalban , hatvani ut­­czai Horváth-házban 483dik sz alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s külföldre menendő példányok csak a bécsi császári posta­hivatalnál rendelhetnek meg. fizen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasam. jelennek meg. Előfizetési ár félévre B­uda­pesten házhoz—hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetüs hasáb­­soráért 5 (öt) ez. kr. fizettetik TARTALOM. Magyarország és Erdély. Előléptetés. Fo­lyamszabályozási tanácskozás Tisza-Dobon Széchenyi István gróf el­nöklete alatt. A magyar kereskedelmi társaság ideiglenes igazg. vá­lasztmánya jelentésének kivonata. — Igénytelen vélemény vagyonhi­­ány esetében az adós személyének nálunk jelenleg meg nem ítéltet­­hetéséről váltó törvényszékeknél. Budapesti hirharang. Gyülde a ,köz­­hasznuak baráti számára.1 K ü 1 f ö 1 d. Nagybritannia. Francziaor­­szág. Olaszország. Hivatalos és magánhirdetések. 31AGYARORSZÁG és ERDÉIT. A nagy magy. kir. udv. kamara a pamnai k. harminczadnál meg­­üresült ellenőrségre Wagner Antal landscei k. harminczadost; az althaui megüresült harminczadosi tisztségre D­r­e­x­­­e­r Rudolf pesti k. harminczadnál tisztirnokot; — a pesti kir. harminczadhiva­­talnál megüresült két tisztirnoki állomások közöl az egyikre Schrei­ber Károly, a másikra Grobe Guidó pesti gyakornokokat ; — to­vábbá a zágrábi h harminczadnál me üresült tisztirnokságra Hoff­mann Frigyes brucki tisztirnokot; ennek helyébe brucki tisztirnokká Galy Vendel dobrovai tisztirnokot; dobravai tisztirnokká pedig E­berth Ádám­ eszéki só- és harminczadhi­vatali gyakornokot alkal­mazta. Folyamszabályozási tanácskozás Tisza-Dobon Széchenyi István gr. el­nöklete alatt *J. — 1845ik October­bén amélt. gr. Széchenyi István kir. biztos ur ő kegyelmessége elnöklete alatt a Tisza folyónak szabályoztatása tárgyában tanácsko­zásra meghívott törvényhatóságok , nevezetesen: Bihar, Bor­sod és Szabolcs megyék, a II.-Kun és Hajdúkerületek, sza­bad kir. Debreczen város küldötteik, és a Tisza-Dobon már alakult vizszabályozó társulat több tagjai, mint szinte az ér­deklett több közbirtokos közbejöttével tartatott tanácskozás­ban elnök ő­nmaga előterjesztvén, „hogy ő cs. kir. felsége koronás királyunk személyével parancsolván a közlekedés tárgyában rendszeresítendő osztály elnökségével ruházta fel, melly bizalomnak legjobban úgy vél megfelelhetni, ha leg­előbb is a Tisza völgyére fordítja figyelmét , hol a gyakori vizáradások miatt anyagi tekintetben leginkább sinylik a ha­za; melly vizek szabályoztatására nézve ezekben pontosította nézeteit. Ideje már, hogy a Tisza-szabályozás tárgyában valami gyökeres történjék ,s mennyiben a választás csak két szempont közt lehetséges, vagy t. i. továbbra is rakonczát­­lankodni hagyni a végpusztulással fenyegető vizeket, vagy az egész Tisza völgyét egy kertté változtatni, a részenkinli szabályozási munkálatoknak ’s úgy szólván fok­ foltra ra­kásnak nem barátja , mellynek mindig csak provinciális ér­dek szüleménye, előtte a Tiszaszabályozás országos szem­pont már csak azért is , hogy a magyar vér, melly leginkább a Tisza völgyén üté föl sátorát, ’s a magyar elem , mellynek az alkotványos szabadság szeretete vérébe ment által — anyagilag gyarapiltassék. Vizszabályozást pedig csakúgy hajthatni végre, ha ez anyagi tekintetben hasznos; ’s bár meggyőződése szerint a czélba vett vizszabályozás költségit a nyerendő haszon sokszorosan felül fogja haladni, annak létesítése még is olly sok ’s meggyőzhetlenséggel határos ne­hézséggel jár, hogy azok legyőzésére egy akarat, állhatatos­ság ’s férfias kitürés kívántatik . nmsága nézetei szerint három főszempontra oszlik az egész: 1) a technikai rész, egy minta szerint készült, ’s egymással minden részletben tökéletesen öszhangzó terv az egész szabályozásról. 2) A terv pontos vég­rehajtatása, melly két pontra nézve szükséges, hogy az egész tervezetben egység uralkodjék, tehát egy tervező ’s a tervnek ugyanazon általi végrehajtása szükséges. 33 Pénz, még­pedig ha gyökerest akarunk tenni, igen igen sok pénz, munka és értelmi tehetség, különösen pe­dig mint fő kellék az egyetértés. A pénz-előállításra négy forrást lát: Iső forrás a közlekedés érdekéből — te­kintettel a sószállításra — magának a kormánynak, hogy megnyittassék az­t fekszik érdekében ; kik forrás a párt­­birtokosoktól, kik a szabályozás által viz alól kiszabadulandó földeket nyernek; mert kik a hasznot leginkább húzzák, a terhet viselni azoknak leginkább kötelességük. 3dik forrás az ország maga, melly kötelessége elismerését mutatják a leg­közelebbi országgyűlés működései. 4-szer: szükséges a föld be­csét emelni, mert ha egyszer a szabályozás fővonalaiban megtörtént, azzal még minden bevégezve nincs, a sok gátat ki fogja fentartani? ezeket folyton és lankadás nékül tökélye­­sitni kell ’s azért e végre egy politikai szellem kifejtése ’s az ősiségi törvény módosít­tatása szükséges. — Mi az egyetértés eszközlését illeti: ettől mint legfőbb nehézségtől leginkább tart ’s ennek teljesítését a megyéktől — mint törvényhatóságoktól, hol az administrativ kérdések is pártkérdéssé válhatnak — nem várhatja, hanem az erre megkivántató lelkületet csak a legközelebbről és egyenesen érdeklettekből alakult társulatokban véli föltalálhatni, melly czél-elérésre — valamint Zemplén megyében már alakult, a vásáros-naményi tanácskozvány nyomán az ott képviselve volt törvényhatóságokban pedig alakulni fognak, itten Tisza- Dobon pedig már alakult társulat, úgy több társaság is ala­kuljon, még­pedig nem megyék szerint, hanem a víz con­­stelláliójához képest szakaszonkint, és így egy vagy több megyében is törvényhatóságban egy, — vagy pedig a hely­zetekhez képest egy megyében is több társulat, — ezen tár­saságok a viz constellatiójának bajait ’s tájérdekeiket legjob­ban ismervén — hogy öszhangzásban működhessenek és egyetértés eszközöltethessék —­ szükséges lenne, hogy az egész Tiszafolyem szabályozására alakult ’s alakulandó tár­­sulatok a legközelebb jövő január első napjaira Pestre teljes hatalommal felruházottakat küldenének e kegyelmessége el­nöklete alatt a teendőkről határozni. ’S ha az egyetértés nem sikerülne, vagy minden egyesület részéről teljes hatalommal felruházott képviselők nem jelenhetnének meg — ugyanazon év ápril vagy május hónapjaira — egy újabb, még­pedig minden érdeklett társulat fekvésére tekintettel legalkalmasb helyen — ismét összejövetel fogna tartatni, így remélhetvén csak, hogy a minden társulat érdekeit ismerő és képviselő megbízottakkal a teendők iránt határozni lehessen. Hogy így az ez után nyerendő megállapodás a küldő társulatoknak bi­­zottaik által, az illető törvényhatóságoknak pedig a társula­tok részéről bemutattatván — az egészre megkivántató egyesült akarat és erő kifejtethessék. ’S a mennyiben minden nagyobb teendő két részre oszlik , úgymint: mit kelljen tenni ma’s mit azután? ugyanazon társulati küldöttek a teendők sora iránt is végeznének — mert igen sokat tesz a vízi mun­kálatoknál, ha kedvez a sors; de lehet, hogy az évi munkát a más esztendei viz­el­hordj­a , lehet, hogy egyes határokat ideiglen az egész szabályozás bevégzése előtt még jobban fogja rongálni ,s ezen körülményeket a társulati szellem­ al­­kotta testületeknek leend morális kötelességük enyhíteni. A szükséges pénzmennyiség kiállítására nézve pedig ö­nmsága oda nyilatkozott, hogy ha a köz­megállapodás és egyetértés eléretik — az előlegezést eszközölhetni teljesen reményű. — Minden esetre pedig előleg egy kulcs lesz kidolgozandó, melly szerint hozzávetőleg meghatároztassék, hogy kinek kinek mennyi birtoka fog a vizek szabályozóval viz­élól kiszaba­dulni, ’s igy mennyi birtoktól leend köteles a szabályozási költségekért jót állani. — Megjegyeztetvén, hogy ezen kulcs a szabályozás bevégeztével a telileg és valósággal víztől fel­szabadult földek irányában kiigazítandó leszen.“ Ez elnöki előterjesztés folytában um. kir. biztos ur ő ke­gyelmessége által a jelenlevők véleményeik kijelentésére fel­­szólittatván, előleg még a S.-Ujhelyben és Vásáros Namény­­ban tartatott tanácskozások jegyzőkönyvei olvastattak fel, mellyek folytában Szabolcsmegye küldöttei résziről azon észrevétel létetett, hogy csupán társulatok a megye kö­zönségének melleztével nem végezhetnek, ’s hogy az adózó nép érdekéből a beleszólhatási jogot a megyének fentartani kívánják ’s e kijelentés ugyanazok résziről oda módosíttatott, hogy a megyét csak őrködés ’s felü­gyelés, nem pedig gátul szolgálható egyenes beavatkozás illetvén ’s csak ez, a mit fentartani kívánnak. — B­or­sod­ megye küldöttei részirül pedig előterjesztetvén, hogy [a tisz­telt megye keblében is már alakult egy társulat ’s an­nak programmja felolvastatván azon kérdés téteték: ha várjon a Tiszának szabályoztatásával azon mellékfolyók­ra, mellyek a Tiszába ömlenek ’s Borsod határában foly­nak — leend­ é tekintete? ’s azokat érdeklöleg van-é már terv készítve? —Továbbá Biharmgye küldöttei részi­rül hasonlag azon észrevétel ’s illetőleg kérdés tétetvén, hogy mivel megyéjök határán a Tisza nem foly ’s oda csak árja hat, ez érdeken kiről a megyét hasitó Berettyó és Körös fo­lyók a szabályozási tervbe fölvételtek-é? ’s a szabályozási munkálat illetőleg azokra kiterjesztetik-es kijelentet­ék­, hogy bár egyedi nézeteik szerint elnök ö­n­ságának előterjesztését a törvényhatóság őrködő és felügyelő jogának a szabolcsi módosítás értelmében fentartása mellett helyesült, telleg mindazáltal beegyezésöket csak annyiban nyilváníthatják, mennyiben megyéjök közönségétől semmi megbízatást semmi utasítást nem nyervén csak alisp. kiküldetés mellett vehetnek részt ’s úgy, ha az itteni megállapodásról teendő jelentésü­ket megyéjök jóváhagyása követendő Mellyek folytában el­nök ő úmsága kijelentvén, hogy a Tiszába folyó egyéb vizek is tárgyai lesznek a szabályozásnak , és hogy mennyiben a mellékfolyók constellatiója külön társulatok alakítása eszköz­lését kívánná, az illető törvényhatóságok buzgalmától várja. Vásárhelyi Pál hajózási felügyelő és igazgató vízmérnök úr részéről pedig a borsod- és biharmegyei kérdésekre feleletül adatott, hogy a mellékvizek a szabályozási tervbe még ez ideig csak azon pontokig vannak felvéve, meddig rájuk a Tisza árjának behatása van, és hogy azokon felül a szabályo­zási tervek még csak ezentúl lesznek elkészítendők. A Nagy- Kun és Hajdúkerületek, sz. kir. Debreczen városa ’s a több jelenlevő által pedig elnök ö­nmsága előterjesztése elfogad­tatván következő végzés alkottatott: „E gyülekezet tagjai osztozva a nemzet többségének azon véleményében, melly szerint tettek kellenek a haza fölemelésére — örömmel értet­ték, hogy magas kormányunk a nemzet anyagi tekíntetbeni fölemeltetését eszközlendő, elnök kir. biztos ,­ámságát, a kivitel és tettek emberét, a nm. m. kir. helyt.tanácsnál rend­szeresítendő közlekedési osztály élére állitá­­s hálás elisme­réssel fogadva tisztelt úmsága kir. biztos urnak azon haza­fias kebelből eredt lépését, melly szerint átlátva azon anyagi kárt, mellyet a Tisza és beleömlő folyók kiöntései okoznak ’s áttekintve azon anyagi és szellemi hasznot, melly ezek szabályoztatása által elérhető, a magyar elem, a magyar nem­zetiség ’s igy országos szempont érdekéből legelőször is e tájra forditá becses figyelmét, mély benyomást tőnek keble­ikben egyetértésre ’s egyetértés eszközlésére felhívó szavai, azért is közakarattal elhatározzák, hogy azon buzgósággal, mellyet egy illy nemzeti nagy vállalat létesítése igényel — küldőik körében­­igyekezzenek elkövetni mindent, hogy a vizek szabályoztatására — egyedüli tekintettel a szabályoz­­tatandó vizek helyeztetésére szakaszonkint — minden tör­­­­vényhatóságonkinti megkülönböztetés nélkül társulatok ala­­ tt Korszerű és közhasznú tartalma végett közöljük egész ter­jedelmében, a Jelenkor u­tán, — a­z­e­r k.­ kuljanak az egy­érdekű ’s a két parton egyenlőn érdeklett törvényhatóságokban, a már létező társulatok pedig egygyé olvadjanak ’s ezek még a f. e. december iső napjáig eképen alakulván teljes hatalmú biztosokat a végből válaszszanak, hogy ezek a legközelebb január havában elnök ö kegyelmes­­ségével ’s elnöklése alatt a teendők iránt tanácskozzanak és végezzenek ’s mindezekről küldőiknek jelentést tegyenek. Az eképeni megállapodásról tudósított társulatok pedig az adózók érdekében őrködhetés és felügyelés tekintetéből az illető tör­vényhatóságokhoz kimerítő tudósítást terjeszszenek. Egyéb­iránt ezen czélba vett szabályozási munkálat az érdekek egyik leghatalmasbika, az önérdek, által is gyámolittatván , a je­lenlevők elnök ö­nmsága azon felszólítására, hogy a kitűzött czél elérésére megkivántató egyetértés ’s nemzeti közakarat ’s ezt támogató közszellem ki­fej­tésére, melly nélkül semmi nagyobb nem létesíthető , a vélemények felvilágosítása ’s helyreigazítása utján mindent kövessenek el, amennyiben ezt tenni hazafiui kötelességüknek ismerik — , végre mago­kat azon viszonti kérelem mellett ajánlják föl, hogy e ke­gyelmessége is magas kormányunkat részvétre buzdítani le­gyen szives ’s figyelmeztesse az alkalomra, mellyel jól fel­fogott önérdekében hazánk fölemelésére működhetik ’s a let­tek után sóvárgó nemzetet őszinte szándékáról és jóakaratá­ról tettleg győzheti meg. Jegyzet­­e Bay Ferencz sza­­bolcsmegyei főjegyző. — Hason tartalmú ’s határozatu ta­nácskozás tartaton sept. 12-én Szolnokon , Heves, Pest’s Békés vmegye küldötteivel, melly utolsó maga a főisp. gr. Károlyi György vezérlete mellett Wenkheim gr. Wenkheim Béla és László bárók, továbbá Szombathelyi, Tomcsányi ’stb állott — innen Kun Sz.-Márton felé Szegedre menvén az itteni tanácskozáson is a közlettel rokon szellemű végzés kelt Csongrád, Bácsbodrog és Torontálmegyék és sz. kir. Szeged városa képviselőivel od­. lökén, a szegedi elöljáróság a rév­nél kitűnő tisztelettel fogadván kir. biztos ö­rmságát. — N.­­Kunság mind n. k. Madarason mind Kun-Sz.-Mártonban a legkitűnőbb tisztelgéssel és legszivesb vendégszeretettel látta kir. bztos ö­nmságát, Kun-Sz.­Mártonban ugyanis még dia­dalkapu is volt felállítva üdvözlésére a körösfolyami hídon; nagy­kun kapitány Illésy János aranysarkantyús vitéz egész nagykunsági útjában szakadatlan kísérője ’s kalauza volt e excitiájának, a hazát, fejdelmet’s érdemet tisztelvén meg az által, midőn a nagy hazafi ’s mint e nagyfontosságu ha­zai ügy iránt e felségétől megbízott iránt is a nemes kerület őszinte örömtiszteletét tolmácsolta. (A magy. kereskedelmi társaság ideiglenes igazgató választmánya jelentésének kivonata.­ Ideiglenes igazgató ifj. Szabó Pál urnak felolvasott jelenté­séből méltóztatott a tisztelt közgyűlés társaságunk jelen álla­potát és első évi munkálatunk eredményét megérteni. A társaság hitele a legelső rendű kereskedelmi házakkal, összeköttetésekben nemcsak európaszerte, hanem távolabb világrészekben is meg van alapítva, és pedig meg van ala­pítva önállólag, nemzetileg, nem pedig mások közbenjáró kegyelméből. Ezen hitel okozá, hogy ámbár még alapszabályaink 2dik­usza szerint 2626 részvényünk nincs kibocsátva, mégis jó­nak véltük a részvény-kibocsátást ideiglenesen felfüggesz­teni , mert ügyvitelünk kedvező állapota mellett, hitelünknél fogva olcsóbb erővel rendelkezhetünk, mint mellyet a további részvény-kibocsátás útján nyerhetett alaptőke-szaporodás nyújthatott volna; ’s igy nem tartanuk méltányosnak, szük­ség nélkül többeket ’s pedig ollyanokat osztoztatni üzletünk nyereségében, kik, midőn intézetünk annyi ellenségeskedé­sek között még csak keletkezendőben valt, megvonták tőlünk csatlakozásukat, ’s nem segiték viselni a megalapítás bizony­talan jövendőjének veszélyeit. A hova hazánk termékeinek alkalmatos volta megengedő, egyenes ’s közvetlen kereskedelmi összeköttetést nyitottunk meg; ’s ha a társaság ez ösvényem tovább haladásának Isten és szerencse kedvezend, a magyar nem szoruland többé ide­gen közvetítőkre, hogy termékeit oda adhassa el, hova leg­több haszonnal lehet, ’s szükségeit onnan fedezhesse, honnan legjutányosabban fedezhetők. És ezen egyenes összeköttetési kaput nemcsak társaságunk monopolizált tulajdonául, hanem az összes nemzeti kereskedés számára nyitottuk meg; — az általunk tört ösvény nyitva áll mindenkinek. Ezen egyenes és közvetlen kereskedelmi összeköttetés Európára és Afrika földközi tengerpartjára nem szorítkozott. A távol Brasiliába is küldőnk kísérletül honi nyers termékek­kel rakodott hajót, ’s örömünkre válik megjegyezhetni, hogy ha Isten is úgy akarja, különösen pangásnak indult borainkra nézve egészen új piaczokhoz nyitottunk csatornát Dél-Ame­­rika távol részeiben! Segítők a honi termesztést nagyszerű vásárlásokkal, elő­legezésekkel , bizottmányi eladásokkal; segítők a keletkező honi műipart pénzzel, hitellel és sikeres közbenjárással. Oláhországban eszközlésünk következtében magyar butorrak­­tár van immár, melly az ottani kényes franczia­ izlésü pia­­czon a francziákkal is győzedelmesen versenyez. Hazánk nagy folyóin harmincznál több nagy hajónak nyújtottunk keresetet, é s a tengeren 18 hajó úszott és úszik Anglia, Francziaország, Belgium, Hollandia, Amerika és Afrika felé, miket az adriai tengerről útnak inditunk. Azt gondoljuk, hogy ha annyi nehézségek között társa­ságunk első évi munkálata csak ezen eredményeket szülte volna is; a tisztelt közgyűlés anyagi közvetlen nyereség­nél-

Next