Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-08-05 / 227. szám

84 formábani alkalmazása által a csatornával le lehet szállani a Tiszába. Hogy a csatorna a legnagyobb dunai hajókat megbirhassa, fenekének 8 lábbal mélyebbnek kell lenni a Duna legkisebb vízállásánál, melly akkor áll be, midőn a budai vizpénz 2 lábat mutat; hogy pedig két hajó elmehessen, a csatorna alsó, vagy fenékszélességének 40 lábnyinak, felső vagyis vizszintinek 1 láb oldal rézsüvei 64 lábnyinak, és végre a vontató út szélességének 10—12 lábnyinak kell lenni. A csatornának keresztmetszései emelkedettebb helyen hágcsós alakot nyernének, hogy a föld szakadásának eleje vézessék. (Folytatjuk.) Megyék Árva megyének f. évi julius 29én tartatott tisztújító gyűlésén választottak, első alispánná: Monyák József; kik alispánná: Meskó Vendel; hadi föpénztárnokká: Reviczky Péter; honi pénztárnokká: Ambrózy Károly; fö szolgabirákká: Zmeskál Ferdinánd, Kubinyi Mihály, Szmrecsányi Dárius és Szontag Dániel; főügyészszé: Medveczky Ferencz; alügyész szé: Zmeskál Péter; főúti biztossá: Lehoczky Elek, mindnyájan közfelkiáltással. A többi tisztviselők neveit jövő alkalommal, Békésből. Miután e megyéről a B. P. Híradó olly igenigen ritkán emlékezik meg — pedig megérdemelné,hogy a hazai közönség tudna róla minél többet, megkísértek im szülőföldem méltó ismertetésére némelly vonásokat, ’s ha azok a B. P. Híradó hasábjain világot látni érdemesek, időről időre teendek szűk tehetségeim szerint annyit, mennyit a közügyek érdeke egy elvonult békés gondolkozást! ’s a politikai titkokba avatatlan honfitól méltányosan igényelhet *).— Megkezdem tehát közleményimet Békésmegyének múlt junius 30k án kezdetbe vett ’s öt nap alatt békén be is végzett közgyűlése nevezetesb tárgyaival, melly szerelve tisztelt főispánunk ő mlrga elnöklete alatt vala tartandó, de mellynek be nem következése méltó fájdalommal tölté el kebleinket; mert kínos sejtelemre leve újabb tanúság, minek nem valósulandása mindnyájunk tiszta óhajtása ! Lesz idő mindenesetre nyíltan is szólhatni, most addig szolgáljanak e sorok talányul; elnökölt tehát első alispánunk, azon férfiú, ki közigazgatásbani bölcs tapintata, igazságszeretete és lankadatlan fáradozási állat a béke pálmája alá vezérlé megyénk pártjait; mert valának Békésnek is békétlen perczei, ’s hogy több megyében szánandólag kitört zavargásokhoz hasonlóknak tanúi nem levénk, a rendek ’s tisztikar értelmisége ’s tekintélyének , úgy a köznemesség műveltségének elvíltatlan bizonysága. És felolvastattak több felsőbb parancsok ’s intézvények; imez utóbbiak között az is, mellyben felszólittatott megyénk: tudatná, hogy a törvények fordított példányaiból hányra ’s milly nyelvüekre lenne szüksége? de Békésmegye erdei általánosan minden illy forditmányok elfogadása ellen nyilatkoztak, fájdalommal vévén, hogy a helyt, tanács, miután a magyar alkotmány fenállásától fogva az 1836iki úrbéri törvényczikkig deák nyelven, mellyet az ország számos milliói közöl alig néhány ezer értett, aratván a törvények, soha a dicasteriumok illy fordításokba nem avatkoztak, azokat magánosokra hagyván— most már nemcsak egy czikk, hanem az egész törvénynek, az országgyűlés végnapjaiban tanúsított szilárd nemzeti ellenszenv daczára, midőn olly nyelven keltek azok, mellyet az ország minden néptöredékei közt a legnagyobb számú magyar nemzet beszél, melly hazai oskolanyelvvé lett —a törvény szellemével megütköző illy fordítása létesítéséhez segédkezeket nyújtott. — Tetszett azonban azon intézvény, melly magtárakat állíttatni, azok terveit ’sat. azonban előbb felküldetni rendeli; mivel pedig megyénkben illyesek — ámbár egy jeles t.biró b. W. L. ez eszmét már régebben megpendítő — mindekkorig sem léteznek, pedig a gyakori bőség mellett is sok éhező felebaráton volt számtalan alkalmunk szánakozni! — megkéretni határoztatott a nmltgu helyt, tanács: küldené le a már több megyék részéről vizsgálat végett felküldetett ’s bizonyosan helyben is hagyott magtári terveket Útmutatásul; sőt szomszéd Biharmegye is megkerestetik, hogy a kebelében fenálló illy magtár körül szerzett tapasztalásból ’s annak jövedelmi ’s kiadási körülményeiről, a terv közlése mellett bennünket értesítene. Egy más intézvény tudtul adá, hogy a katonai gyakorlat ’s ezredi összevonulás az idén megyénk kebelében leend; ’s noha szó emelkedett, mikint a rendkívüli árvíz által megyénk sok ínségnek jön kiléteive, mindazáltal a gyakorlati helyek kijelöltettek, jelesen az ezred összevonulása helyéül Csaba városa, de mivel itt a közbejött ’s végre is hajtatott úrbéri egyességnél fogva immár közlegelő nem létezik, a birtokosok nem tartoznak, a köznép pedig nem kényszerittethetik, hogy megszükült ’s az árvizek által még öszvébb szorított legelőjének rongáltatását ingyen szenvedje; ugyanazért megiratni rendeltetett elnökileg mind az ezred kormányának, mind megyeileg a helyi, tanácsnak, hogy a hadi kormányt értesítse, mikint a katonaság gyakorlati térről gondoskodjék, illetőleg pénzért váltson. A Körösök szabályozása körében kb. biztoságilag megállapított 72 átvágások között, mellyek már eddig, néhányat kivéve, nagy erőfeszítéssel ’s a birtokosok tetemes pénzáldozatival létesítettek is, kifüzetve lévő azon egy átvágás tárgyában, melly Hevesmegyének kebelén a mezőturi határban lenne ásatandó, de mellyet ezen szomszéd megye számos megkeresésre sem teljesitett, különben is két megye közti állapot forogván fen, nádori intézkedésért folyamodók Békés, minek következtében ő fensége értesítő jelenleg megyénket, jelölne ki egy elnököt’s egy kebelbeli tagot választana ; tehát elnökül gr. Zichy Ferencz kir. vizi-biztossági elnök, vagy gátoltatása esetében ő fensége bölcs belátása szerint *) 4 t. sz. közlőnek kecses sorait valamint most köszönettel veszi, úgy azontulra is bizodalmasan kikéri a Szerit, kinevezendő bár kiben megnyugszik, tagul pedig egyik kebelbéli föbirtokos, ’s vizi küldöttségünk sok ideig volt igen jeles elnökét b.W. B. t.birót választék a rendek, miről is mind Hevesmegye tudósittatni, mind ő fensége is egy felterjesztésben értesíttetni fog. — Borsodmegye levelét az országgyűlésnek rendkívüli öszvehivása iránt, miután megyénk a nemzeti átalakulás eszméinek megérlelésére, ’s a teendők legszükségesbikének kifejlődésére időt lát szükségesnek, ’s igy a rendkívül ’s rögtön egybehivatandó országgyűléstől jelen zavart körülményeink közepett nemcsak semmi üdvöst nem reményt, de sőt káros következésektől tart, előbbi határozatukhoz képest a rrk ciak tudomásul vették. Beérkezének a járásbeli szolgabiráknak a megye kebelében létező társulatok iránti jelentéseik, mellyek szerint, semminemű, az állomány veszélyeztetésére czélzó társulatok kebelünkben nem találtatnak, léteznek ellenben casinoi- és cv.társulatok mind a 4 sz.biróság járásiban, mellyeknek alapszabályaik felmutattattak; továbbá gazdasági fiókegyesület Szarvason, védegyletiek Gyulán és Csabán , mellyeknek alapszabályai a pesti főegyletnek szabályai lévén, a jelentésekhez itt nem csatoltattak ; továbbá a gyáralapító- és az agarászati társulatnak számos részvényes tagjai vannak megyénkben; ezen jelentések tehát felküldetnek, kijelentetvén azonban jegyzőkönyvileg ismét, mikint Békesmegye tiszteli ugyan azon felsőségi jogot, melly szerint az álladalomban létező minden társulat czélja’s szerkezete iránt a kormány magát felvilágosíthatja,’s azokba betekinthet,’sat, mindazáltal azt, mikint semmi, a törvényekkel öszve nem ütköző szándéku társulat addig, mig alapszabályai felküldetve ’s jóváhagyatva nem lennének , ne alakulhasson, vagy az ellillalhassék, el nem ismerheti, nem tudván illyesmit a nemzet alkotmányos szabadságával öszveegyeztetni — bővebb nézetei ’s indokai kifejtését akkorra tartja egyébiránt fen a megye, ha valamellynem reményű alkalom ezt szükségesitné. — A viz által károsult gyulaiak segedelmezésére begyült öszveg kezelésével megbízott választmány jelenté, hogy a károk voltaképeni kitudhalása, ’s a megteendő feloszlás pontossága okából uj öszveirást tévén, ennek elkészültével fognak a segedelmi sommák felosztatni, egyszersmind az adakozók névjegyzékét is bemutató, főhelyen áll felséges özvegy császárné ’s királynénk, kinek magas kegyelmét a megye felírásában köszönendi meg; utána méltó helyen a helybeli mirgos földesasszony gróf Wenkheim Ferencz , egy a jobbágyai szivében szeretete, ’s kegyessége jeléül örök emléket emelt földesurnak méltó özvegye sz. Pálffy Borbála grófnő, ki tulajdon lakszobáit ’s díszes teremeit nyitá meg a százakat számban meghaladó szerencsétleneknek, azokat ruházat, élelem- ’s mindennemű ápolási szerekkel ellátván, őket naponta meglátogatva vigasztalván, ’s több hét múlva a viz leapadtával épületi anyagokkal segítvén. — Könnyek szököttek az ember szemébe, ki látá, mint valának a nagyértékü hintós lovak mind nap keltétől fogva késő estig a szerencsétlenek gyermekei, pogyászaival terhelt szekerek előtt folyvástt munkában, és mint nem volt kimérve semmi, mi csak szabaditási és segedelmi eszközül e magaslelkü úrnő birtokában található volt! Feladása a küldöttségnek, melly hozzá megyeileg kiküldetett, igen nagy, ha a dicső tetteket hozzájok mérhető arányban köszönendi meg, mert arra emberi nyelv kevés! — Nálunk az országutak gátakból állnak nagyrészben, mellyek egyszersmind vizmentő gátakul vannak , de tömérdek pénzbe és munkába került vizszabályozásunk daczára azok majd minden tavaszon elmosatnak, viz alatt vannak, ’s az országút egy sík tengeren ott van, meire a ladik evezője szeszélye szerint a habokat hasítja! — libelláltuk a gátakat már, feltöltöttük, átvágásokat tétettünk, pénzt, erőt nem kíméltünk, ’s mindezekkel nemcsak nem segítettünk az ínségen, sőt olly helyekre is láttuk emelkedni a vizárt, hol emberi emlékezetre viz soha sem volt. ’S mi ennek oka? szegény, gazdag paraszt, az azt fontolgatja, egyik az Európában széltiben tapasztalt rendkívüli áradást, másik az Arad megyéből néhány óra alatt ránk rohanó vízmennyiséget, mellynek lefolyására eddig eső, mig az aradi malomcsatorna nem létezett, 10—14 nap kellett, másik ismét a gáláinkon ezek előtt létezett hidak eltöltetését, ’s igy a sebesen rohanó viz felakadását hozza indokul fel; mások mindezen okokat öszvefoglalva zúgolódnak a szabályozás ellen, pedig alighanem az az ok, mivel, valljuk meg , a szabályozáshoz nem értünk; mit ma nagy erővel véghez viszünk, holnap elrontjuk kitartásunk nincs; és míg a vizek szabályozása országos munka tárgya nem lesz , addig az árvizektől mentiek nem leszünk, de országainkat sem leszünk képesek járható állapotban tartatni fen, főleg miután az eddig kiállított száz meg százezer ingyen-napszám helyett az újabb törvény által kiszabott sokkal kevesbre ütő közmunka sorompó közé szorult. És innen lett, hogy megyénk a vizi küldöttség véleménye szerint a községeket felszólitlatni rendelé, nem volnának-e hajlandók az eddigi gyakorlat helyett, a szakmányt elfogadni; t.i. jelenleg meg van állapítva,melly községek melly vonalt csináljanak meg, azonban mikor ’s mint készíttessék meg ? kiadatik ugyan a parancs, de létesitése közönségesen vagy hanyagul: például a kiparancsolt 2-300 ember helyett 20—30 gyermek, ’s többnyire gyenge leányok által — történik, vagy épen el is marad, vagy a dologidő megszűntére, vagy alkalmasabb u. m. szárazabb időszakra várakozván — az uj terv szerint minden községre kivettetnék a munkamennyiség, ez pedig minden azzal tartozó lakosra öl szerint ismét kivetné a munkát, felelettel azonban a község elöljárói tartoznának; — mondatott, hogy ezen tervet a községek is örömest elvállalandják, az October 30-án kezdetendő közgyűlésen majd meglátjuk! A marhahús ára 12 vokrra emeltetett. — U h a ! m i. Zágrábból rendes levelezőnktől az itt lefolyt megyei tisztújításról tudósítást még nem vehetvén, közöljük addig is az épen most kezünkhöz érkezett zágrábi német politikai újság e tárgybani értesítéséből a következőket: „Zágráb. A minit a tiszújítás másod napján, jul. 29én esti 8 óra felé, a szavazás némi zavaró, de semmi kicsapongást nem okozó jelenetek után bevégeztetett, kitűnt, mikép Lentulay urnak csak 974, Sávichnak pedig 1289 szavazata van, kik között 570 turopolyai folyt be eldöntőleg. Első alispánul az utolsó választaték meg. — Midőn erre az úgynevezett ilir párt eltávoznék a tiszujitás helyéről, — mint közönségesen beszélik, Fa házból a Márkpiaczon lövés történt, melly alkalommal egy pisztoly is az utczára esett; ez a különben is ingerült pártnál köz elkeseredést szült, ’s a házat legott megrohanni s lerombolni készültek. Az itt keletkezett átalános futamodás és zavarban a Márk-piacz ’s a közel utczák a katonaság által elzáratván , mindkét részről számos lövés esett, minek is több halott és még több sebesült jön igen szomorú eredménye; az elsők közt S. Károly ’s C. ügyvéd ’stb. találtattak. — A tisztújitás holnap folytattatni fog.“ Győr megyében lépvén azon pályára, mellyen e pillanatban a legcsekélyebb erő is számba vehető, Györmegyének kívánván ezentúl is szentelni ha még olly parányi tehetségemet, elkeseredve olvastam a Pesti Hírlap i. e. 513. számában, hogy ott, a legközelebb tartott tisztujitáskor, ’s pedig azon országszerte tisztelt férfiú által, kit eddig, mint alkotmányhoz hűt, mint a törvények szigorú tisztelőjét ismertünk, alkotmányunk, törvényeink sérelmet szenvedtek. Nőtt aggodalmam, miután törvényczikkeket láttam idézve, különösen az 1504: 2; 1548: 70. és 1723: 56ik czikkeket, nyilván, — legalább józan logicával azt kellett feltennem — a panaszosan előhordott sérelmek valódiságát igazolandókat. Vészt láttam szeretett szülőföldem jövendője felett, midőn épen ezen tisztválasztástól egyességet, nyugalmat, örömteljes napokat vártam az alkotmány pajzsa alatt. — De tovább olvasván a hosszú jeremiádot, könnyebbült lelkem , mert láttam, hogy az olly nagy pathossal, olly keservesen elmondott alkotmánysértés , csak Szabó Péter táblabirónak, az első alispánságral candidatióbul lett kihagyatásán alapszik, Szabó Péternek, kit a „nevét sem e milve“ kívántak első alispánnak az ellenzékiek, kinek kijelölésére „a tömeg ajkai csendben“ „de úgy, hogy senki sem hallotta“ — „egy általános óhajtást rebeg ének“, kinek elválasztására minden korteskedés (?) nélkül „roppant többség gyülekezett az ellenzékiek“ „„talán ismét csak szivek legtitkosabb redőikben““ „kitüzött zászlójok alá.“ — Uraim! néma gyermeknek az anyja sem érti szavát, és a győrmegyei cortes urak jól tudják, hogy a szólásszabadság nem titkos óhajtások, nem elfojtott sóhajok által gyakoroltabb.De hagygyán ! tegyük fel, hogy teli torokkal kiáltották volna a titkon annyira óhajtottnak nevét, é s a főispán őt a kijelölésből mégis kihagyta volna; hol itt az alkotmánysértés, hol a törvények iránti tiszteletlenség? nemde a felidézett törvényczikkek meg nem tartásában. Félek, hogy azokban is a jogsértés csak olly titkosan rejlik, mint az emlitett közohajtás! Mit mondanak a törvények? Az 1504 : 2ik ’s 3 §a igy szól: Eo quod vicecomitem quemlibet Comes parochialis de numero et Coetu verorum nobilium ipsius Comitatus, cuius honore fungitur eligat.— 4. §. Quem tamen absque Consensu et voluntate (itt talán nem értett a törvény titkos óhajtásokat) eligere nusquam valeat. Az 1548: 70. vicecomites non per Comitem solum, sed consensu lotius Comitatus, (de talán mégis említve legalább az annyira óhajtottnak nevét) juxta Decreta regni eligantur. Már, kérdem, hol itt az az annyira szeretett conferentia? hogy vonják ki ezekből az általam különben felette tisztelt Szabó Péter táblabíró úr candidatioját? meg vagyok győződve, hogy ő, mint korunk egyik legkitűnőbb turistája, soha nem egyezett volna ezen törvénycikkek idézésébe. Valljuk meg igazán uraim! mert nem tudtak a tisztujításon máskint kifogni, most eső után hordanak fel ollyasmit, miről tisztujítás előtt maguk sem álmodtak, vagy csak amúgy nagy titokban, és ha ezt tették, egy perczig sem vonakodom kimondani, hogy ezen lovagiatlan, és a magyar őszinteséggel épen meg nem férő eljárással, csak vezérüket akarták amúgy suttomban a tisztikar fejévé becsempészni, elég hála—datlanul feledvén, hogy a megye két — különösen ez időkben nevezetes a hivatalra, a fő - és alügyészi hivatalokra, ellenzéki pedig ’s nagyon is ellenzéki egyének választottak, és pedig nagy részben conservativek által, mert hisz az ellenzék csak titkon óhajtott és sóhajtott. Ezen pontra nézve tökéletesen egyetértek a Budapesti Híradó i. e. 225. számában nyilatkozott győri levelezővel, hogy azon magasban ülő urak, kik a közkedvességű Dorner Ede mellőzését, az ég tudja mi mellékes tekintetek vagy talán tekintélyek miatt leginkább okozták, a kormánynak, de különösen a megyének rosz szolgálatot tettek. Ám legyek hamis jósló! szívesen eltűröm. Ez szolgáljon egyszersmind bizonyítványul, hogy lélekvásárlás nemigen gyakoroltatott, mert hiszen akkor a két ügyészi hivatal nézetünk szerinti betöltésére is megtudtuk volna azon szelíd lelkeket vásárolni. Szólhatnék még azon olly gúnyosan előhordott fekete tábláról, mellyről a főispán állítólag azok neveit— „kiket választatni nem akart“ — vagy jobban mondván: kiknek nevét senki sem hangoztatta, — kitörlötte; de sokkal erősebb alapon nyugszik a tisztelve szeretett kormányzó igazságszeretete, minthogy vagy illyes fészkelődések által sértethetnék, vagy az én védelmemre szorulna, azért kinyilatkoztatván , hogy csak azért szólaltam fel, mert a hírlapi levelezők elménczkedéseit, rajtunk hagyni, a szülőföldem iránti kötelességeim sértésének tekintem, biztosan reményem , hogy Győrmegye mint eddig, úgy új kormányzója , új tisztikara mellett is, a törvényszabta pályán haladni fog, ha nem is lett Szabó Péter alispán. — Budán, Kisasszony hómán 1845. — B. K. Szombathely, jul. 25. Nem sokára anniversariumán leszünk azon nagy napnak, mellyen honunkra — a szegényre — annyi áldást, hatalmat, gazdagságot szórni mindenhatónak mondott satyra-nevü gyermek — a védegylet — meg-