Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-09-07 / 246. szám

162 Soult ministerelnök hátráltatott, kinek hadministeri helyébe Bugeaud lépvén, ezt könnyen keresz­tül viendi a ministerium. A pénzügyminister a vasárnapok megtartására szólita fel az alatta levő tisztviselőket az 1814iki nov. 14-ei törv.czikk értelmében; nem vallási szempontból ugyan, hanem mivel e nap a francziák nagyobb számának nyugalmi napja, tehát a többségnek tartozó méltányosságból , hasonlót tevének, egy párisi lap szerint, a többi ministerek is. SPANYOLORSZÁG. Aug. 15kei kir. rendelet által 65 új országos tanácsnak neveztetett ki. Madrid aug. 22kén töké­letesen lecsendesült, azonban szó volt Valenciában kibocsá­tott progressistai pronunciamentoról, carlistai mozgalmak­ról Valenciában, felforgatásokról Saragossában és más pon­tokon, főkép a soha nem nyugvó Cataloniában. BAJORORSZÁG. A bajor koronalűn, aug. 25-én regg. 1 órakor, Nymphenburg kir. mulatókastélyban szerencsésen liget szült. Ugyane nap ’s ugyanezen óra a mostani uralkodó király születésének napja ’s órája, melly különös véletlen kedvesen lepte meg a bajorokat, ’s a király születésnapja kétszeres vidámsággal ünnepeltetett. A csecsemő Otto Frid­­ik Lajos Miksa nevet nyert a szent keresztelésben. OROSZORSZÁG. Orosz lapok ismét kavkazi győzelmek­ről tudósítnak. Az orosz seregek Dargoig, „Samil főmenhe­­lyeig,“ nyomultak a hegyszorosokon át, és mindenütt heves ellenszegülésre akadtak. Jul. 23-án „súlyos és nyakas har­­czuk“ volt, mellyben orosz részen „sem volt csekély“ a vesz­teség. Passek és Viktoroff tábornokok él­töket vesztek; meny­nyi katona velők, arról hallgat a tudósítás, mig a hegyi la­kosok halottainak számát 400ra teszi. A tábor „visszafor­dult.“ Dargot maga Samil elpusztította; a mi még fenmaradt, azt az oroszok rombolták szét, mire a fővezér Dargoban to­vább maradni „haszontalannak tartá.“ Jul. 25 én megtámadá Samil csapatait, ki magát a Zentera hegyeken körülsánczolá, innen kimozdította őt stb. Részletes jelentések még hiány­zanak. Vájjon mindezen csatázásoknak meg fog-e várt gyü­mölcsük teremni, az nagy kérdés; annyi áll, hogy a harcz mindkét részen egyenlő elszántság és vitézséggel vívatik. A tudósítás vége ekép hangzik: „Tehát a tábor hat hét alatt harczra kelése óta, útját Csirkejen át eddig meg nem hódított törzsek közt folytatva, Szalatawia, Gumbet, Andia és les­­kerián keresztül vonult, és eddig oroszok által nem látogatott vidékekbe nyomult; és miután minden, a zordon hegyi égalj, járatlan utak és kétségbeeső ellenségben ellene gördült aka­dályt legyőzött, a hegyiek csapatait egynéhányszor megverő, és Dargot, Samil uralmának székhelyét, szétdúló, Gerzel- Alul mellett ismét nekünk hódoló törzsek határába lépett. Woronzoff tábornagy bizonysága szerint seregeink e hadjárást rendíthetlen szilárdság­ és mindig egyenlő buzgalommal tevék, és keserű nélkülözések, fanyarok és veszélyek közepette,orosz katonák nevére mindenkor méltóknak mutatkoztak.“ De mit nyer ez által Oroszország? Kandiák vagyunk a tábor vissza­­menésére, melly barbár népekkeli háborúban nagy bajjal szo­kott járni. Samil visszavonulása vészterhes előjel, kivált ha az orosz tábor magát az ősz hidege által meglepni hagyja. Woronzoff tábornokot a czár e szolgálatiért herczegi rangra emelte a grófiból. A czárné egészsége helyreállítása végett, hir szerint, Berlinen át Olaszországba utazik. PERSIA. A frankfurti főpostaujság következő szemlét tart ez ország felett: „Feth Ali, az 1834­. meghalt sah 1768, tehát Napoleon és Wellingtonnal csaknem egy időben szüle­tett. A trónra 1796 lépett, ’s igy 38 évig uralkodott, mi Persiában, a forradalmak honában rendkívül sok, 60 fia és 300 leánya közt kevés a megemlíthető. Teheránban a mű­veltség még nem szült kalendáriumot. Legtöbbször említte­­tett Abbas Mirza, Feth Ali harmadik fia, ki Oroszország megegyezésével trónörökösnek nyilváníttatott, de 1833ban meghalt. Örökösödési joga Mohammed Mirzára szállt, legi­­dősb fiára, ki most már 11 év óta uralkodó sah. Persia rég­óta bir névvel a történetben, van mesés és hős kora, mint Görögországnak, vannak hősei és törvényhozói, költői, böl­csei is vallása, mindez más, gyakran nagyobbszerű mér­tékben mint a Nyugatnak. A nagy Sándor által szétdöntött persa monarchia 208 évig tartott. Ezóta 1331 Kr.el.) idegen hódítók martaléka volt e szép ország. Előbb a parthok az­után 637 óta az arabok uralkodtak benne. Az izlám szelleme vakbuzgó dühkel rontott a régi trónok és oltárok düledékei­­re; a tudományos műveltség minden csirái kiszáradtak. A kalifátus is szétdőlt, és Persia helytartóiból dynastiák lettek. Ezek (samaridák, szeldsukidák és gasznevidák) alatt a szel­lemi műveltség, kivált a költészet ismét feléledt. A mongol ár azonban Persiába is beszakadt. Csingis kán utódait Timur szob­ta ki. Ezután a vad turkománok jöttek, kik 1468tól kezdve 100 évig nyomaszták Persiát. Következett a Sofis dynastia 1722ig, midőn Hussein sah trónját veszté. Az af­­ghánok jutottak uraságra; utánok a bősz Nadir sah, kit szám­talan kegyetlenségei után 1747. saját törzsebeli emberei gyil­koltak meg. Ez volt Nadir sah vége, ki 1738­. Indostant pusztitá, Delhit elfoglalt és egyetlenegy napon százezer em­bert végeztetett ki. A zsarnok halála után meghasonlás, pol­gárháború és mindennemű fanyar szállott Pestára. A biroda­lom keleti része Afghanistán (Kandahar) 1­749 óta elvált a főországtól. Nyugati Persia (Irán) csak 1796 jen békés. Ba­ba d­án, szerencsés hadvezér, országfőnök ismertetett el. Feth Ali, azaz Ali diadala nevet adott magának és Teheránt választá székhelyül. Feth Ali két ízben viselt háborút az oroszszal, 1809—1813 és 1828ban. Mindkét ízben drágán kellett (Daghestan és Eriwan átengedésével) a békét megvá­sárolnia. Nyugati Persia legújabb adatok szerint még 22000 □ mldet és 18 milló lakost számlál. IGAZÍTÁS. Múlt számunk külföld rovatában 157.1. 3 has. 30 sorb, alulról,Nem vannak' h. olv. ,Nem vagyunk' ’s az előttei sorban ,toulousei‘ h. olv. ,t 0 u 1 0 u s e’i.‘ Gr. Dessewffy Emil vezérlete mellett szer­­keszti Szenvey József. (Szerkesztőségi szállás érintésa Horváthház 410d. 1. ev.­T H­IVATALOS TUDÓSÍTÁSOK. 1048) * Hirdetmény: 0,3) A’ diósgyőri kir. koronás uradalom részéről közhírré tétetik, hogy e­ folyó 1845dik évben ter­mett gubics-szedés és makkoltatás használata iránt Felső-Győrben az illető erdőtisztség irodájában folyó évi September 15-én nyilvános árverés fog tartatni; ennélfogva ezen fentebbi haszonvételeket bérbe kivenni szándékozók ezennel hivatalosak; a’ gubics és makkoltatás iránti becs­, ugyszinte az árverési feltételek ugyanazon irodában olvashatók lévén. Költ Miskolczon, augustus hó 14ken 1815. C116) Hakker Izsák és Mózes elleni csődper. 0,3) Határnap sept. 10, 11. és 12dike 1845. 30848. Pest vármegye felírása szerint kebelbeli Majosháza helységben volt haszonbérlők Hakker Izsák és Mózes tömegük ellen csődper határoztatván, az illető hitelezők megjelenésére f. évi sept. 10, 11 és 12ke tűzetett ki határnapul, és ideiglenes tömeggondnokul Matekovich Imre, perügyelőnek pedig Erős István ügyvéd neveztettelek Költ Kisasszony hó 18dikán 1845. 10 .) Csődület. (L3) A’ rónaszéki kir. kamarai sebészi állomás — mellyel évi fizetés 300 ft, 12 köb­öl tűzifa, 260 font só, 6 szekér széna, 52 pozs. mérő zab, 6000 ét ölnyi rét, 20 pozs. mérő búza szabott áron, és szabad szállás összekötve vannak — megürült; azok tehát, kik ezen helyet megnyerni kívánják, a’ sebészi tudományaikról, magyar nyelvnek tökéletes tudásáról és jó viseletűkről szóló bizonyítványokkal ellátandó kérésüket folyó évi September 24-ig a’ marmarosi kir. kamarai igazgatóságnak nyújtsák be. Egyébiránt megjegyeztetvén az, hogy a’ seborvosnak hivatalos utazásakor kerületjében, hova a’ kobo­­lopojánai kir. vasmű-gyár is csatoltatik, fél napdíj és lópénz megadatik 617) Fischer János elleni csődper. CL3) Határnap sept. 10, 11, és 12dike 1845. 30849. Pest megye felirása szerint, megyebeli Bia helységbeli mészáros Fischer János ellen csőd határoztatván, az illető hitelezők megjelenésére f. é. sept. 10, 11, és 12dike tűzetett ki határ­időül, ideigleni tömeggondnoknak Boros János helybeli lisztartó, perügyelőnek pedig Kéler Sándor ügyvéd neveztetvén. Költ Kisasszony hó 18dikán 1845. OMV Nemes Czagányi Albert elleni csődper. 0,3) Határnap sept. 10, 11, és 12dike 1845. 30850. Pest megye csődtörvényszékének felírása szerint bugyi lakos nemes Czagányi Albert ellen csőd rendeltetvén, az illető hitelezők megjelenésére folyó évi sept. 10, 11, és 12dike tűzettek ki határnapul, és ideigleni tömeggondnokká Hajdú József ügyvéd, perügyelővé pedig Ensel József ne­veztetvén Költ Kisasszony hó 18dikán 1845. * 1047) Váltótörvényszéki idézés. (L3) Huber Mátyás, kinek jelenlegi holtartózkodása nem tudatik, az elle­ne Blau Leopold által 507 p.ft és 36 kr. iránt indított váltókereset tárgyalása végett f. 1845. October 16kán reggeli 9 órakor ezen váltótörvényszék előtt jelenjen meg; meg nem jelenése esetére h. ügyvéd Fejér Miklós rendeltetvén gondnokául. Költ Pesten a’ kir. e. b. váltótörvényszék 1845. évi sept. iső napján tartott üléséből. 0°3) Ifjabb Windisch Mátyás elleni csődper. 0,3) Határnap September 15-ike 1845. 29540. Mosony vármegye törvényszéke jelentése szerint vagyonában megbukott Ifjabb Windisch Mátyás bezenyei lakos ellen csődület inditatott, ’s ’a hitelezők megjelenésére f. évi sept. I5dik napja határidőül azzal tűzetett ki, hogy h­imeggondnoknak Mieszl Ferenci esküdt, perügyelőnek pedig Heirich Lipót tiszti alügyvéd neveztetett. Költ Kisas­zony hó 12.ikén 1845 (74) Hajnik Károly és neje Zendy Etelka elleni csődper. 0­ 3) Határnap September ildike 1845. 27333. Pest város tanácsa eladósult Hajnik Károly és neje Zendy Etelka tömegük ellen csődü­letet határozván, az illető hitelezők megjelenésére­­. 1845. évi September 15-ét tűzte ki, tömeggond­­nokká Hajnik Pált, pergondviselővé pedig Molnár József hites ügyvédet nevezvén. Mi is az említett város tanácsa felírásához képest kihirdettetik. Költ Sz. Jakab hó 2edikén 1845. 125) Néhai Reiter Ferencz, és Tóthfalusy István elleni csődper. (2,3) Határnap September 13dika 1845. 24378. Nagybánya városa tanácsának jelentése szerint néhai Reiter Ferencz szabómester, és Tóth­­falusi István szíjgyártómester hitelezői csődületeiknek határnapja 1. évi September 13kára tűzetvén ki, és Reiter Ferencz csődületében tömeggondnokká Lászlófy István tiszti alügyész, Tóthfilusi István csődü­letében pedig tömeggondnokká Füley József levéltárnak neveztetvén. Költ Sz. Jakab be­lsőjén 1845. 002) Herman Fülöp elleni csődper. 0, 3) Határnap September 17dike 1845. 29539. Fejér vármegyének törvényszéke jelentvén, hogy Hermann Fülöp fel­csuthi lakos hite­lezői megjelenésére i. é. September i1dik napja tűzetett ki határidőül, tömeggondnokká Vasanics László táblabiró, pelügyelővé pedig Hollósy László tiszteletbeli alügyész neveztetett, ugyanez köz­hírré tétetik. Költ Kisasszony hó 12dikén 1845. 03) Néhai Spiró Leo és életében levő neje Krisztina ell. csődper. 0, 3) Határnap September 10dike 1845. 27332. Buda város tanácsa néhai Spiró Leo ’s életben levő neje Krisztina tömege ellen csődü­letet határozván, az illető hitelezők megjelenésére 1845.s September tökét tűzte ki, pelügyelőnek Mári Károly hites ügyvédet nevezvén. Mi is az említett városi tanács felírásához képest kihirdettetik. Költ Sz. Jakab hó 2edikén 1845. (3°) Schönvald Lipót elleni csődper. (2­ 3) Határnap September 12dike 1845. 24879. Pest városa tanácsa jelentvén, hogy Schönvald Lipót tömege ellen csődület rendeltetett, ’s az illető hitelezők megjelenésére folyó évi sept. 12-dike tűzetvén ki határidőül, és tömeggondnokul Lövy Ignácz, pelügyelőül pedig Görgey János hites ügyvéd neveztettek. Kelt Sz. Jakab de­lsőjén 1845. 0034) Árverési hirdetmény. 31 A’ nagyméltóságu magyar kir. udv. kincstárnak 1845. évi augustus 1 Ildikén 31156. sz. a kelt kegyes rendelete következtében, a’ kir. építési főigazgatóság részéről ezennel közhírré adatik, hogy 1845/11. évben, a’ budapesti kir. épűleteknél előforduló fogyatkozások kiigazítása 's helyre hozása, nyilvános árcsökkentés útján, azoknak a’ mismestereknek fog általengedtetni, kik ezen munkákat leg­­tartósabban, és legkisebb árért véghezvinni magukat kötelezendik. Minél fogva mindazon építő­­fsmesterek, úgymint: kőművesek, kőfaragók, cserepesek, ácsok, aszta­losok, lakatosok, üvegesek, fazekasok, jészművesek, bádogosok, kötélgyártók, kovácsok, kefekötők, kút­­mesterek, és kárpitosok, kik egy vagy más munkát általvenni szándékoznak, és az alább kitett bánat­pénzt, melly az árcsökkentés bevégeztével meghatározandó, 's a’ kezesség fejében leteendő summába foglaltatni fog, az árcsökkentés előtt készpénzben letenni képesek; ezennel azon megjegyzéssel érte­­sittetnek, hogy a­ kir. kincstár biztosítására nézve a’ szerződéseknek felsőbb helyi jóváhagyása utján, a’ fent érintett biztosítási summa akár kamatozó statuspapirosok, akár házakra vagy házhelyekre ’s egyéb birtokokra törvényes idomban szerkezeti bizonyítványok által kicseréltethetik. Az illető épitő­műmesterek tehát, az itt levő kir. kincstári épület második emeletében, a' szám­vevői tisztség biztosság! szobájában a’ következő napokon reggeli 9 órakori megjelenésre ezennel Árcsökkentés napja 1845ik évi September f6kán. Bánatpénz pengőben: 13 ft. felszólíttatnak, úgymint: Árcsökkentés napja 1845ik év September 15kén. Építőmesterek: Bánatpénz pengőben: Kőműves...............................139 ft. Kőfaragó Cserepes Ács Asztalos Lakatos Üveges Fazekas 11 32 45 208 172 54 89 Építőmesterek : Rézműves Bádogos . Kötélgyártó . Befestő . . Kádár . . Kerékgyártó . Kovács Kefekötő Kútmester . Kárpitos 12 3 22 14 10 22 9 3 10 A’ közelebbi föltételek az árcsökkentés napján közöségessé fognak tétetni, mellyek azonban addig is, valamint az előlegesen meghatározott munkabér is, a’ rendes hivatalos órákban, Budán a’ kir. építési főigazgatósági hivatalnál megtekinthetők. ... Egyszersmind arra figyelmeztetnek az illető m­űmesterek, hogy azon esetben, ha az arcson­­kentes által megalapított munkabér, az épen említett és előlegesen meghatározottnál alább szállna, későbbi ajánlatok el nem fogadtatnak. A’ kir. magyarországi építő főigazgatóság által. Budán augustus 29dikén 1845dik évben. 1050) Haszonbérlet. 6,3) A' főméltóságu magy. kir. udv. kincstár rendeléséből a’ megüresedett váczi püspökség részéről ezennel közhírré tétetik, hogy mindazon földesúri haszonvételek, és alább említett sziget, mellyek Iránt a’ haszonbérlési szerződések a’ f. évi december utosó napjával megszünendenek, 1846dik évi január iső napjától számítandó három egymásután következő esztendőkre a’ folyó évi September 27-n délelőtt Váczon az igazgatói épületben levő uradalmi irodában, felsőbb jóváhagyás fentartása mellett tartandó árverés útján bérbe adandók lesznek, jelesül: a) Nagyszál hegyben Vácz mellett az úgy nevezett bodor-árkában malomkövek készítésére alkalmatos kőbánya. b) A’ váczi dunán levő uradalmi úgynevezett kompkötő sziget az abban­ fülesen és reket­tyésen kívül. .... c) A’ verőczei határban fekvő uradalmi úgynevezett károlyvölgyi kőbanya, végre d) a’ nógrádi két pat­ikmalmok. Bérleni kívánók a’ feljebb kitett helyen ’s napon reggeli 9 órakor a’ szokott száztól számítandó kiz kamatos bánatpénzekkel, és biztosításul lekötendő értékükről szóló hiteles bizonyítványokkal ellátva, azon megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a’ bérfeltételek az uradalmi igazgatói hivatalnál árverés előtt is megtekinthetők, és hogy az árverés után semmiféle ajánlat el nem fogadtatván, a’ megígért árak, és úgy a’ bánatpénzek is ezüst pénzben lesznek leteendők. Költ Váczon, Julius 29-én 1845.________ 0040) Hirdetmény. (2’ 3) Tudósittatnak minden renden levők, hogy a' jö­vendőben esendő szegzárdi országos­ vásár sept. hó 15dik és 16dik napján fog tartatni. Költ Szegzárdon, augustus 31zkán 1845._____ (1027) ^ ^ (2, 2) Nemesi jószág eladása. Heves vármegyében Eger mezővárosához két órányi távolságra fekvő Noszvaly helységében egy nemesi részjószág örök áron eladandó. Ér­tekezhetni Izánta Egerben Nánásy Mihály ügy­véd urnál. — Költ Pesten, augustus 28 dikán 1845. (1038) ~Haszonbérlet. « 2. Szabad Kecskemét város három belső vendég­fogadója, mészárszékes, fü­rdőház és a’ szent-lőrin­ezt pusztán levő vendégfogadó a’ hozzá tartozó földdel együtt, f. évi September hónap 23dikán reg­geli 9 órakor a’ város­házánál tartandó árverés útján, f. évi november lső napjától számítandó há­rom egymásután következő évekre haszonbérbe fog adatni. A’ bérleni szándékozók bánatpénzzel ellátva ezennel illendően meghivatnak. Költ Kecskeméten, augustus 29dikén 1815. (1045)­­Széna-eladás. (20­3) Ötven öl széna, mellynek öle 120, egész 130 m­ázsányit nyom, 80 ft. pengő pénzért a’ helyszínén (gyáli pusztán), vagy Pestre szálítva 100 ft. p. pénzért, eladandó. Bővebb tudósítást kapni, ujvilág-utczában 60?.­sz­­aletti házban, a’ házi biztosnál. Tulajdonos: Borsos Márton.­­ Nyomtatja Landerer és Hepkenast Pesten.

Next