Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-09-07 / 246. szám

160 kárpitosok, lakatos és rézművesek, kik között sokan nagyobb kiterjedésben űzik foglalkozásukat, mint ném­elly tartomé­­nyi gyárak. Más részt a lombard-velenczei királyságban u­­ralkodó iparszabadság hozza magával,, hogy az ott űzött iparágak kisebb intézetekre oszlanak, mellyek nagyobb szá­ma azonban ismét az egyesek jelentőségét múlja felül. Végre vannak bizonyos iparnemek, mellyek természetöknél fogva kevésbbé alkalmasok nagyobb gyári vállalatokra, mivel csu­­pán házi üzletként, vagy a földművelés mellék foglalkozá­sait, főleg hegyeken, gyümölcsöznek; illyenek a kézfo­nás, len, pamut és gyapjúszövés, mellyek készítményei többnyire a kikészítés , nyomtatás és festésnél jőnek a gyá­rakba. Sajátszerüleg­ fejlett ki a posztócsinálás, mivel sok és nevezetes gyárak foglalkoznak ugyanide a melly tulnyomó­­lag mégis egyes testületek, ’s czéhek által űzetik , mellyek az áru bevégzésére közös kikészitőintézeteket tartanak. Mint­­hogy ezek az egyes iparágaknál érintetnek közelebbről, áll­jon még itt az öszszes üzletek száma a közönséges bár nem eldöntő’, rendőri ’s kereskedés­i­ üzl­etek (Poli­­zeugewerbe), az elsőknek ismét emésztési és más tárgyakkal! felosztása szerint. Rendőri üzletek. Ezek emésztési adó tárgyait érdeklő ágaival az ausztriai tartományokban összesen 232,758 , Er­délyben 15,812, az Őrvidéken 7,357 üzlet foglalkozik ; más tárgyakkal az ausztr. tartományokban 229,045, Erdélyben 15 716, Őrvidéken 5341. Kereskedési üzletek az auszt. tar­tományokban 213,112, Erdélyben 18,101, Őrvidéken 5771. Az ausztriai tartományokbeli összes üzletek száma 664,915, Erdélyben 49,629, Őrvidéken 18,472, mind összevéve pedig 743,016. Magyarországra nézve hiányzanak az adatok. *) Egyes műiparágak tárgyalásánál nem fogunk a fentebbi so­rozathoz szigorún ragaszkodni, mivel itt tökéletes kimutatás­ról nem lehet szó. Az összes műiparnak, magasabb kifejlé­­sében vas és kőszén (vagy általában gyúanyagok) képezik alapját. A kőszén viszonyait, máskorra halásztjuk, ’s most még a vasiparról fogunk szólani. Vas­műipar. A vasműipar előadása két szakaszra osz­lik , mellyek egyike a nyers vasipart, másika a vasmüve­­ket (kivéve a gépeket) foglalja magában; e felosztás okai ’s minden üzletág felszámlálása az előterjesztés folytában bő­vebben fognak tárgyaltatni. Nyers vasipar. Itt az ipareredményeket bocsátjuk előre, hogy később azokra hivatkozhassunk. Országok. Vasipar összes eredménye má­zsákban. Érték, for. ez. p. Ausztria Ensen alól - - -107,648 1,060,179 Ausztria Ensen felől - -83,358 757,484 Stájerország - - - -440,392 4,221,426 Karinthia ------236,471 214,459 Karniolia ------51,586 454,014 Tyrol -------46,283 447,674 Csehország -----125,059 2,094,469 Morvaország és Szilézia - -151,690 1,467,619 Galiczia ------21,889 221,346 Lombardia -----104,100 1,089,000 Magyarország - - - -195,519 1,797,573 Erdély ------34,102 238,191 Őrvidék ------8,643 86,905 Összesen 1,696,740 16,065,339 Megyék, Csanádból, Makó, sept. I. Mai nap elnöklő első alispánunk rövid beszédében előadván főispánunknak változó egészsége miatti meg nem jelenhetését, évnegyedes közgyűlé­sünket megnyitotta. — Erre S. S. a háromfiak egyike előter­jesztő , hogy ő ml­ga a főispán nem tudatván hivatalosan a megyével beigtatását, azt törvényesnek nem tekinti, de úgy látszik, ő maga sem akar hivataloskodni, ámbár az elmu­lasztott beigtatást nem vévén figyelemre, óhajtva várta a pár­tokon kívül állót, hogy valahára már orvosa lenne e megye szomorú helyzetének, mert a tiszti kar kötelességét nem te­szi ; az adó roszul kezeltetik; az utakat csak a főispán ér­kezésére javítják takarítás idejében; hivatalos tolvajlás kö­­vettetéket sat. Ő felírást indítványozott ő felségéhez, mellyben megkeressék: adna e megyének olly főispánt, ki a megyében lakván, orvosolná az orvoslandókat. A háromfiak másika Ná— L.ő méltósága beigtatását nem akará törvényesnek el­ismerni azért, mivel a megyével hivatalos levél által meg­érkezését és beigtatását nem tudatta; S. S. modorában ő is elmondá mondókáját. B. B. a háromfiak harmadika, a főis­pán beigtatását törvényesnek elismerte ugyan, fájlalta még­is e gyűlésekre meg nem jelenését; az elnök elleni végzési­­leg meghagyott panaszát egyedül neki nyújthatván be; az erősebb párttól védett és lábrakapott visszaéléseket egyedül főispánunk orvosolhatja; novemb. hónapban minden adózónak leírnia kellene már adókönyvét, és csak most osztogattatik Palotán az év végével, mit rögtön küldöttség által kellene orvosolni, hogy az eddig beszedett adó rendesen íratnék be kiki könyvébe; a falopót meg kell nevezni,mert ezzel gyalázat egy asztalnál ülni. — N. T. beszélt a főispániai rendszerről, nagy fizetésről, a megyébeni lakásról 'sat. Melly szónoklatokra L. J. és utána többen előadák, hogy ő méltósága beigtatása előtt a megyével hivatalosan nem levelezhetett, az üdvözlő és meg­hívó megyei küldöttség elnöke hivatalosan bejelentő az üsz­­vegyült kk. és írnek, hogy ő méltósága a múlt közgyűlés folyama alatt eljövend, ’s magát be fogja fglaltatni, mi tör­vényesen megtörténvén,’s az ellen senkinek kifogása nem le­hetvén, a legjobb reményű, hivatalra termelt, de változó egészségű főispánt illy csekélységekkel boszantani valamint illetlen úgy törvénytelen is: mert ő felsége azt nevezi ki fő­ispánul kiben bizalma van. Melly előadást átalanos helyes­ *) Milly szép volna, ezeket a­*­ipttregyesület összeállita­­nd és közlené. — Szere ?!és követvén B. B. a háromfiak egyike, nehogy, mint mondá, többször kényteleniltessék Szólani, az undorig hallott követ­választási eseményeket kezdé elősorolgatni ’s B. A. elnököt nem ismeré el alispánnak. E sértő előadást iszonyú rosszalé lárma követte, melly alatt egy ügyvéd, és egy másik, ta­nodát­ végzett egyén „ki vele !“ kurjongatással B. B. hajába kaptak ; a köz­nemesek közöl némellyek látván a gyalázatos példát, neki rohanva ütlegek között kifelé hurczolták *), de szerencsére U. M a terem ajtaját a lázongók előtt bezárá, B. J. a fegyvertelen B. Bt. a zavarból kiemelé, P. F. pedig őket rendre utasította. A kk. és rrk a további tanácskozást nem vélték jónak, mig a rendbontók azonnal el nem fogatnak és meg nem fenyittetnek, a sok lárma és idővesztés után végre a sodrából kiesett közgyűlés büntető törvényszékké változott, tanuk hallgattattak ki, a vádlottak mindent ár­tatlanul tagadtak, és a törvényszék eloszlott. — Imhol a szegény szólásszabadság és személyes bátorság! — Kit a többség megválaszt, azt el kell ismerni: azért B. B. kiejté­sével hibázott, az elnök úgy mint mindenkor észve tett ke­zekkel kérte csendre és békére a gyűlés előtt nála egy test­ben tisztelkedő nemességet, ’s világosan kijelenté haragját, ha legkisebb zavar történnék is, mit a törvényszék után is­mét kijelentett a verekedő ügyvédnek. A további eseményeket közlendem, Zólyomból. Augustus 26-án kezdődött évnegyedes gyűlésünk, főisp. helyettesünk e­sliga elnöklete alatt; a be­köszöntések 1­1 óráig húzódván el, olvastatott a nagy helyi, tanácsnak a katonai karhatalom iránt kibocsátott intézménye. Azonnal aggodalmas szózatok emelkedtek ellene, a tiszt- és közetválasztásoknál történő korteskedési kicsapongások szük­ség okozta intézkedésnek nézetvén , miket ismét a megrögzött hivatalvadászat szül. E baj orvoslására a szurony hatalmas eszköz ugyan, de egyszersmind legveszélyesb is. Hiba ben­nünk a hivatalvágy; hiba a kormányban, melly mind ezek­nek, nem szuronynyal, de egy elvnek felállításával elejét vehetné, ’s nem veszi; illy elv volna, a korteskedés által alispáni székbe jöttét elő nem léptetni. Noha e megye nem kétli, hogy a kormánynak a zavarok elfojtására ezélzó szán­déka jó volt, de valódi gyógyszernek azt nem vehetvén, el nem fogadja, és utasítja azt az országyűlési választmányhoz javaslatkészités végett.Zala felszólítására a kapcsolt megyék iránt felírás határoztatok. — Másnap a magtárak miképeit létrehozhassa, ’s a jelen évi silány termés kinyomozása vé­gett küldöttség neveztetett. Olvastatott m. alispán ur jelen­tése , miszerint megbizatása nyomán az ev. rabok számára imahelyet nem találván, ő végre a fenálló megyei kápolnát közös imahelyül javasolja. Ez ellen néhány kath. lelkész til­takozása mit sem használt; határozatta jön, hogy a kápolna közösen, felváltva, ’s különös oltár mellett a lulh­. raboknak is nyitva álljon; a suth. lelkésznek pedig, valamint a kato­likusnak ezért 30 ezüst forint évi fizetés szolgáltassék ki.­­ Harmadik napon előfordult egy helyi,tanácsi intézvény, mi­nélfogva a püspökség utján bejelentetett, hogy bizonyos 12 és 17 éves kath.­egyének az átmenetre szándékukat kijelent­vén, ’s azt végrehajtani igyekezvén, vizsgálattétel s ennek az evang. lelkészek írásbeli nyilatkozata mellett felküldése ha­­gyatik meg. Ezt egész tisztelettel félretevők Zólyom rendei ’s a dolog tárgyalásába sem ereszkedtek, mert­­ szőt csak szándéknak mondalik, a törvény pedig a megtörtént átmene­teinek a püspöki hivatal általi bejelentéséről szól; — s mert 2szor a korra nézve legkisebb különbséget sem lesz. — Más intézvény szerint a megyének meghagyalik, hogy egy kath. szülék által evang. hitben neveltetett leányt a kath. hitszent­ségek felvételére szorítson. A szülők akaratát­­s hatalmát a legújabb törvény és ke­leirat szelleménél fogva a megye erdei akadályozni s megszorítani lehet ennek tartván, ezt felírásban tudatni fogják a kormányszékkel. Az elemi tanodák elrende­zését tárgyazó intézmény, az országyülési tárgyakkal foglal­kozó választmánynak adatik ki. — A közgyűlés december 2-ra tűzetett, ’s a hús ára octobertől kezdve 13 kra emelte­tett. — Negyednapon ismét a takarékpénztár sikeres­ ered­­ményezése tekintetéből minden hónap elején betáblázási köz­gyűlés tartása határozatott. A stureczi útra szükséges fa ki­szolgáltatása fölött jogi szempontból időközben a város és kamara részéről utalványozás kévetik.­­Ötödnapon a deser­­ták és közmunkák összeírására kerü­letenkint küldöttségek ne­veztettek. A gyűlés következő héten folytat fatni fog, ’s illy módon eltarthat tudja Isten meddig. A zágrábi német lap tudósítása nyomán Horvát­ország és Slavonia tartománygyülésének megnyitása napjául folyó évi September 2 - ka van kitűzve. ________ BUDAPESTI HÍRHARANG. Budán igen regényes kis esemény történt, melly azonban egyszersmind szomoruan ta­núsítja a növekedő romlottságot. A Vízivárosban ugyanis igen szép csecsemőt leltek finom pólyákban­­s minden szükséges gyermekruhával legjobb minőségben ellátva. A gyermek leány vala­mi legfölebb két napos lehetett; a pólyák közt le­velet is találtak, melly bizonyitá, hogy a gyermek már meg van keresztelve, ’s titokban maradni kívánó szülei évről évre tetemes tartáspénzt fognak érette fizetni. A levél e része ter­mészetesen több könyörületes emberbarát szivét inditá meg, ’s ezek közöl egy gyermektelen házaspár szemelleték ki a szerencsétlen lelencz fölnevelésére. Az ismeretlen szülök te­hát vagyonosak, ’s mégis eltasziták magoktól gyermeküket! — Az ácslegényeknek szigorúan tiltva van a mesterek tudta *) Szomorún tapasztaljuk , hogy ns Csanádmegye még foly­vást megtartja és népgyű­lési typusát, milly botrányos jelenetek egy megye tanácskozási teremében ! No, de emlékezzünk csak Pestmegyének­ folyó évi aug. 26kai közgyűlésére ’s a Csanádi kép csak másolat. És ezek után kérdezzük, tdhol-e katona nélkül sze­mélyes bátorság mellett gyűlést tartani ? — Szerk. nélkül munkát vállalni, é s e szerint lopni lesznek kénytele­nek, ha a mesterek által folyvást munkában nem tartatnak. E tilalom egyébiránt a közönségre nézve is igen kártékony, mert néhány nap előtt győződtünk meg, hogy egy kertkerítés föl­állításáért egy ácsregény 28 forintot kívánt; a mesterek azon­ban mindjárt a munka kezdetekor a legényt elfogatván be­­csukaták, és a kert tulajdonosa ugyanazon munkáért a mes­ternek negyven forintot fizetni kényszerült! — Budán a vasút miatt a várhegyet csakugyan alkalmasint átfurandják, talán épen Sándor gr. palotája alatt. Annyi legalább bizonyos, a vasúti vállalkozók a szükséges lépéseket ez iránt már meg­tevők. Ennek hírére a halász- és krisztinavárosi házak ára ismét emelkedett, és ez annyira megy , hogy egy halászvá­rosi házért, mellyet öt év előtt tízezer váltó forintért kínáltak, most tizenkét ezer peó forintot követelnek. A lánczhíd elké­szülte után alkalmasint ismét leszállnak majd e magas köve­telések , mert a szállásbér olly magasra semmi esetre nem fog emelkedni, hogy illy drágán lehetne a házakat fizetni.­ Egy pesti háziúr adója ez évben 58 forinttal emeltelék ma­­gasbra, és ő azonnal tanácsot tartott fiával: mikép lehetne magát kármentesítnie ? A fiú úgy okoskodott, hogy minden lakos szállásbérét annyival kellene fölemelni, mennyibe kö­rülbelül a kiköltözködés költsége kerülhetne, mert így föl­tehetni , hogy a lakos kényelem kedvéért csakugyan meg fog maradni. És ez valóban így történt,­­s a háziúr összesen épen ötszáz forinttal emelte föl évi jövedelmét, és az adó fölemel­­tetése ellen mégis keservesen panaszkodik!­­ Az állatkínzás elleni társulat első teendői közé sorozá, hogy az úgynevezett ácsi gyors parasztok fuvarozásának megszüntetésére fog tö­rekedni , é s ezen üdvös határzat után ácsi gyors parasztokkal folytatá útját néhány társulati tag. — A csődületek már al­sóbb osztályunkra is ragadnak , legközelebb egy pesti viz­­hordó asszony is annyi adósságba merült , hogy targonczáját szamarával együtt negyven forinton eladák. Ki hitte volna, hogy nálunk illy csekély becse van a szamárnak! — Most jelent meg ’s egy forinton kapható Samarjay „Költeményei“, és „Tiszti Szótár“ Geibelnél. E szótár magában foglalja az udvari kanczellara, helytartótanács ’sát, által használatul hivatalosan elfogadott műszókat,­­s igy hasznosságát, főkép tisztviselőkre ’s ügyvédekre nézve nem szükség hosszasan bizonyítgatnunk. Ára csak egy forint. — © NEMZETI SZÍNHÁZ. Az igazgatóság által f. é. február 17étöl kihirdetett három drámai jutalom elsejére, — melly f. é. sept.­léig beküldendő, — egy a magyar életből vett tárgyú népies, de aljasságoktól ment színműre, 50 arany pályadij, ’s azon fölül a ju­talomhirdetésben nyilvánított részilletőségekben állapíttatott meg — a kijelölt határidőig, következő színművek érkeztek be, u. m.: 1) Szerelem műve. Regényes színmű, da­lok , és látványokkal, 4 szakaszban. Jelige: „Hej magyar! a fegyvert eldobád, kötözd be sujtásiddal sérveid.“ — 2. Mes­terember. Eredeti színmű, dalokkal 3 szakaszban. Jelige: „Jelen körü­lményink közt hazánknak egyik fő figyelmet igénylő néposztálya lévén az iparüzöké, — illő, sőt szüksé­ges, hogy a költészet, különösen az életbevágó színpad is, becsülést gerjeszszen irántok, ’s nemesitőleg hasson reájok,* — 3. Hamis játékosok. Eredeti vígjáték 4 föl van. Jel­ige: „Ember embernek farkasa.“ — 4. Titok és csaló­dás. Eredeti drámai szinmű dalokkal, 4 szakaszban. Jelige: „A titkot a lyuk is kikaparja. Közmonda.“ — 5. Berta: Népszínmű 4 fölvonásban. Jelige: „Erény az, mi kiemel az állatiságból, ’s Istenekhez hasonlóvá tesz. Régi író.“ — 6. Isten keze, vagy a szabó legény. Szinjáték 4 sza­kaszban. Jelige : „Tűrj, de ne zúgj, fáradva remélj.“ — 7. A két gyám. Népszínmű 4 fölvonásban. Jelige: „Linea recta est brevissima.“ — 8. Az obsitos. Népies szinmű dalokkal 4 szakaszban. Jelige: „Katona vagyok én, kiszol­gált katona. Csak káplár sem voltam, mindig közkatona. Petőfi.“ — 9. 18­38. Eredeti szinmű 3 szakaszban. Jelige: „Hol népes házsorok — Jegyzék az utakat, — Most vad moraj között — Fut gyilkos áradat,“ — 10. Főiskolai élet. Vígjáték 5 felvonásban. Jelige: „Itt a pohár! itt a bor, — Vigasztal ez mindenkor.“ Kisfaludy K. — 11. A rabló. Népszínmű 3 szakaszban. Jelige: „Aujourd’hui le poéte dit le peuple. Victor Hugo.“ — 12. Halász le­ány. Eredeti szinmü 3 fölvonásban. Jelige: „Népnevelésnek ügyét hány szó vitatta meg immár. — A nép folyvást nő, ’s nincs nevelése különb.“ Czuczor Gergely. — 13. Úri hölgy és paraszt legény. Eredeti népszínmű 3 sza­kaszban , dalokkal és lánczczal. Jelige : „Von eignen Boden, dem du bist entspressen . — Musst du hinan zur höh’ren Kimslregion.“ — 14. Szerelem és áldozat. Dráma 3 fölvonásban. Jelige: „Un coeur amorteux prend un plaisir extrémé. — A’ se voir redevable — a ce qu’il aime.“ Mo­­liére. — 15. Catanzaro Conrad. Történeti dráma 4 fölvonásban. Jelige: „Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyar!“ — 16. Szeget szeggel. Szinjáték 3 fölvonás­ban, és 17. Hontalan. Szinjáték 4 fölvonásban. Mind­kettő egy kísérő levéllel, mellynek felső czimboritéka alill­írt hoz, belső boríték mgos gróf Ráday Gedeon urhoz szó­lott, azon hát­raltal, hogy: „A Hontalan és Szeget szeggel nevezett két munkácska, figyelemre méltatása után bontandó fel, ellenkező eset­ben bontatlan elégelendő.“ — Az elsőtől tizen­negyedik számig bezárólag terjedő színművek,— Jeligés leveleik az elnök, ’s még két tag pecsétjeikkel lezárt borítékban az elnöknél letételvén, —a jutalomhirdetésben megnevezett pályabírók között kiosztattak. A bírálat eredmé­nye —­­s a jutalom kiszolgáltatásáróli jelentés annak idejé­ben következni fog.— A 15dik számú, mint történeti dráma, a választmány véleménye szerint, az 1840iki sept.­lére kijelölt 100 aranyos pályára tartozónak tekintetvén, az akkorra beérkezendő pályaszinművekhöz fog soroztatnk . A 16. és 171k számnak pedig, szerzőjük a beküldés módjára

Next