Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)
1846-03-17 / 354. szám
munkája vételénél, nevemet benne díszleni látván, legelső vágyam vala önt viszont megajándékozni, de csakhamar átlátom ennek lehetlenségét. Azért küldök önnek egy rajzont, mellyel jegyezze föl, hogy örökös adósnéja maradok: Nádasdyné."— Degré, Jókay, Kaján, Lisznyay, Obernyik, Pálffy, Petőfi, Tompa é s még néhány fiatal író becsületszó mellett kötelezék magukat, hogy többé egyik divatlap számára sem fognak dolgozni. Mondják, hogy a divatlapszerkesztők csendes kétségbeeséssel küzdnek, és sorsukban megnyugosznak. Bár inkább minden tehetséges biró valamennyi divatlapba ima, becsületes díjért, mert ez által mind a közönség, mind az irodalom, mind ők maguk is bizonyosan csak nyerni fognának. — Beszélik , miszerint aláírási ív van készülőben, mellynél fogva a tudós társaság valamennyi levelező tagja kilépni szándékozik, ha a jövő nagygyűlés által szavazatjoggal nem ruháztatnak föl, mert azt hiszik, hogy a rendes tagok csak fizetésük által különböznek tőlök. Nem hiszszük, hogy e szándék valósuljon, mert Magyarországban még a tudósok sem tudnak egy véleményre vergődni. — A király utcza végén ’s városerdei fasor kezdetén egy csinos házon nagy betűkkel irva ezt olvashatni: „Első magyar illatszergyár11,*) ’s ugyanott veszi kezdetét egy nagytér, mellynek büdüssége olly iszonyú, hogy még a lovak is prüszkölve sietnek előre. Ugyan nem temethetné be a hatóság azon nyílt árkokat, mellyek e helyen a levegőt megmérgezik? Az illatszerész pedig talán azért lakik épen ott,hogy a rendkívüli ellentét által minél több vevőt szerezzen áruinak? — O B o s c o , a híres bűvész, mondottuk már, hogy fővárosunkban van, és most azt is mint bizonyost jelenthetjük, hogy nemzeti színházunkban lépend föl, ’s elutazása előtt 3 előadást fog adni napkeleti bűvészetéből, úgymint csütörtökön mart. 19én, vasárnap mart.22én és kedden mart. 24én. Mutatványai mindig pontban déli 12 órakor kezdődnek. Páholy-és zártszék-jegyek kaphatók önlakásán Cangol királynő vendégfogadóban lső emeletben 15 számú ajtó.) — Bővebb tudósítást a falra ragasztott hirdetmény adand. — És mi meg vagyunk győződve, hogy a színház zsúfolásig tömve lesz látogatókkal, kiket vissza nem rezzent sem vihar sem förgeteg. _______ A KISDEDOVÓ-INTÉZETEKET MAGYARORSZÁGBAN TERJESZTŐ EGYESÜLET. (Folytatása a febr. 13-ai rendes közgyűlésrőli tudósításnak.) II. Áttérve immár a képző intézet szellemi fejlesztése körül történtekre. h) Megnyugtató vola a választmány azon jelentése, miszerint a növendék kisdedóvók, hivatásukat fölfogva, szorgalommal járják az intézet elméleti és gyakorlati tanóráit, hogy egykor lehetőleg kiképzetten léphessenek ama pályára, mellyen vajmi sok hasznos szolgálatot tehetnek a hazának.) Miután a választmány a képző intézet számára szükséges egy kis ásványgyűjteménynek egyes adakozások utjáni beszerzését sükertelenül kisérjé meg , végre az iparegyesület tisztelt választmánya a hozzá intézett fölszólítás következtében kitűnő jeleit adó azon szives készségnek, minél fogva ásványgyűjteményének rendbeszedése után , a kettős példányokban találandó darabok mindenkével képző intézetünk fölsegélésére kezet nyújtani elhatározó. j) A képző intézetbeli növendékekről bemutatott statisticai táblák szerint , az intézetnek 1836dik évben Tolnán lett megnyitása óta, 1845dik év végéig 11 -re megy azon ifjak száma , kik a kisdedovásban nyertek képeztetést. A mult évben beholtak közt volt 8 r. cath., 5 helv. ref. és 1 ágost. vallása; jelenleg pedig van 5 r. cath., 5 helv. ref., 1 ágost. és 1 izrael. vallásu, ezek közül 4en egész segélydíjasok, 4en féldíjasok, sen önkéntesek. A kisdedovás eszméje terjedésének és különösen a képző intézet szellemi haladásának egyik örvendetes jeléül véve a közgyűlés azon értesítést, miszerint a múlt évben ismét négy kisdedovó növendék nyert a vidéki intézeteknél alkalmazást, ezenfelül egyik növendékünk saját merényletére nyitott Váczon intézetet, hárman magánházakhoz hivattak meg nevelőkül, ketten pedig elemi tanodákhoz oktatókut. k) Az intézetben a volt kisdedek számát illetőleg is örvendeztető adatok terjesztettek elő. Ugyanis a múlt évben 115 kisded avatott az intézetben, közölték 104 r. cath., 4 ágost. vak és 7 izraelita. Anyanyelvükre nézve 18 magyar , 97 német ajkú. Ez utóbbiak is azonban könnyű szerrel elsajátítván nyelvünket, mi lehet vigasztalóbb , mint nemzetiségünknek ezen legbiztosb utoni terjedése! Az ovott kisdedek közt 52 fiu , 63 leány valt, ’s köztök csak 6 olly szegény, ki ovódíjt nem fizethetett. Hónapok szerint véve a kisdedeknek az intézetbejárását, azt tapasztalni, hogy nyári hónapokban,— midőn t. i. a szülők leginkább el vannak foglalva — legnagyobb az ovotiak száma; a téliekben legkisebb. Az intézet e részbeni előhaladásának kitüntetéséül felmutattaték az 1844. és 1845. évben ovott kisdedek száma közti különbség, miszerint ez , az előbbihez hasonlítva, 26-taji szaporodást mutatott. III. Az országszerte létező, vagy még csak keletkező intézeteket illetőleg: I) jelenté a választmány, hogy Budapesten meglehetős számra növekedvén ezek, azoknak lelkes óvóik folyvást tartják eszmecsere társalgásaikat az intézet’ teremében ; a szokott felolvasásokon és értekezéseken kivül legközelebb negyven ’s néhány olly népszerű , a kisdedek fogalmához alkalmazott dalt gyűjtöttek öszsze, mellyek, mint szivképző erkölcsi mondatok, ajánlatosak az intézetekbeni elfogadásra. m) Szigethy István, az intézet egykori növendéke, meglátogatva hazánk számos intézeteit, ’s azok ismertetését a választmány elibe terjesztvén, ez által ez olly intézkedések’ tételére hivaték föl, miknél fogva remélhető, hogy a’ befolyással biró honfiak és hölgyek vidékeiken kisdedóvó-intézetek megalakítására , vagy a netalán hanyatlónak fölélesztésére közremunkálni szívesek leendőnek. Ugyancsak a nevezett Szigethy István jelennen az erdélyi intézetek látogatásában fáradozik, és minthogy az egyesület érdekében utazónak az egyesület pénztára úti költséget nem adhatott, a választmány maga körében nyitott AfJRZTMJk.. A Tarnowban febr. 18. és 19én történteket megemlítettük már lapjainkban. Egy e városban febr. 22én kelt levél e történetekről következő közelebb részleteket közöl: „Miután annak híre, hogy az összeesküvők városunkat nem sokára megtámadni szándékoznak , hovatovább szaporodott, 17én bezárkóztunk és hadi lábra állottunk kis őrségünkkel. 18án hadierőnk két bejött lovas századdal gyarapodék, mellyeket osztálynokunk, a felette sürgető körülmények által arra késztetve, beparancsola. Bizonyos tudósításoknál fogva a 18—19es éj volt a zendülés kiütésére kitűzve. Az első megrohanás Tarnówra volt tervezve, és e város az álalános felkelés kiindulási pontjául rendelve. A legrettentőbb megsemmités várt ránk, és minden német vagy nem forradalmi lengyel számára az orgyilkos már kijelölve volt. Az isteni gondviselés legalább 24 órával előbb fedezte fel a veszedelmet, ’s még annyi időt nyertünk, miszerint 2 Heynau gyalog ezredebeli zászlóaljból és 3 lovas századból álló kis őrségünket védelmünkre felállítsuk, ’s legalább e fegyverekre bízzuk sorsunkat. A zendülők részéről, mint azt a következés megmutatá, minden előkészület tökéletesen megtéve, ’s felosztásaik, gyűlés megtámadási helyeik jól megválasztva valának ; csak egy volt az utolsó pillanatra fentartva és annak benyomására kiszámítva. 18—19 én éjjel t. i. a községek követésre felszólitandók, ’s megrettentés és erőszak által kényszerítendők voltak. Egész 18án közel és távol fekvő községekből, hol őket a székvárosunk elleni menetre már izgatni kezdették, számos küldöttségek jöttek a kerületi igazgatósághoz, a legnagyobb rémüléssel beszélve el a ránk váró irtózatosságokat, a kormányhozi ragaszkodásukat és a lázitók ügyétőli borzadásukat nyilvánítva, és kérdve, mit tevők legyenek. Mindnyájuknak ez mondatott: „Ne bocsátkozzatok semmi ilyetén mozgalmakba, a status, a császár elárulása az, kinek alattvalói vagytok. Jelentsétek fel porosan, mi történik nálatok, ez legszentebb kötelességtek. Ennek teljesítésében ne féljetek; ha fegyverrel és erőszakosan kényszeritni akarnak benneteket, itten találandjátok azon helyt, hol hozzánk csatlakozhattok és az igazságos ügyet védhetitek ; hozzátok azon fegyvereket, mellyekkel benneteket ellenünk ellátni akarnak, a kerületi hivatalba, és ha valaki czimboraságra szólít fel, ragadjátok meg, és a csak legvégsőbb szükség által parancsolt erőszak használása nélkül, adjátok őket az igazság kezeibe.“ E küldöttségek némellyike már első bejövetelük alkalmával is hozott néhány megkötözött lázitót. Míg ezalatt éjjel számos új küldöttségek érkeztek, és a többieknek legnagyobb része, félvén hogy vissza nem mehet, itt maradt, igen sok helyen, név szerint Lissa-Gurában kiütött a vérengzés. Midőn a községek vezetőik parancsára összegyűltek, és vasvillákkal, csépekkel, dsidákkal, mellyeket a lázadók titkon készítettek, késekkel és mindennemű öldöklő fegyverekkel felfegyverezve voltak, eljővén a Tarnow felé indulás pillanatja, azok ellen forditák fegyvereiket, kiktől azokat kapták, ’s részint magok támadván meg, részint indulni vonakodásuk miatt megtámadtatván, majd minden gyálhelyen kisebb nagyobb mértékben véres ütközetek történtek. Mig mi a városban a 18—19ei éjszakát aggodalmak és sok üres zaj közt töltöttük, 19kén reggel a dolgok szintolly rögtönös mint váratlan megoldása mutatkozék, midőn a parasztok minden vidékről áldozataikkal a városba nyomultak,’s részint agyonvert részint megkötözött nemeseket, ügyvédeket, gazdatiszteket, lelkészeket ’sat., hoztak magokkal, és őket a tőlök elszedett fegyverekkel együtt átszolgáltatták. Borzasztó menet volt ez; azonban a parasztok , melly csupán az iszonyatos csapást akará az országtól elháritni, annyival kevesbbé kárhoztathatók, mivel akkor, midőn az irtó háborúra már felfegyverzett és megindult zendülőket lefegyverezni iparkodtak, eleinte csak magukat védték. A megyénkbeli izgatás fejei, többnyire főnemesek , a kisebb vezetők és résztvevők nagy részével, megkötözve, vagy saját jobbágyaik által agyonverve feküdtek a szekereken. Hogy számos áldozat hullott, kikre a törvény semmit ki nem süthetett volna, sőt némelly ártatlanok is, valómin. Azonban azt maga az esztelen lázitók által előidézett szomorú állapot hozta mey magával. Elképzelhető, milly véres verekedésnek kellett történni , mert eddig már 98 halott van , kik részint halva hozattak be, részint itten haltak meg sebeikben. ’sat. (Oesl.Beob.) *) Ott csak ez áll: „Első magyar illatgyár,“ persze hogy igen roszul áll; ámde hogy ,illatszergyárnak a mint kell — olvashassuk", előbb kijavíttatást kíván. Szerk. aláírási ivet fölsegélésére. n) Az intézet igazgatója múlt nyáron Zemplén vármegyébe egy kirándulást tevén, úgy tapasztala , hogy Nagy-Mihályon a földesúr , lelkész és illető járásbeli tisztviselők buzgó törekvéseiknek sikerülene nemsokára intézetet nyithatni ott. o) A Vácz városában megnyitott intézetről azon értesítés terjeszteték a közgyűlésekbe , hogy az ottani kisdedóvó csupán a városi polgárság szives részvéte által gyámolittatik , ellenben egyik különben lelkes hazánkfia visszahúzó azon alapítványát, mellyet az ottani intézet fölállítására végrendeletileg tett , a új városi tanács pedig határozottan kimondó, mikép jelennen nincs anyagi ereje a már megnyitott intézetet fölsegélhetni. p) A gyomai intézet fölelevenítéséhez legtöbb remény mutatkozik , miután a helység földesura Wodianer Samu úr az oda kijelölendő óvó alkalmazási dijára nézve elfogadható föltételeket sziveskedek ajánlani. — (Vége köv.) A PESTBUDAI HANGÁSZEGYSÜLETNEK második nagy hangversenye e f. 1 Dik 1845/1, zene évben f. évi vasárnap martius 22én délutáni 4*/a órakor a városi nagy redout-teremben tartatik. — Az abban előadandó hangművek következők, u. m.: 1) Spontini „Cortez Ferdinand“ czimü dalművének nyitánya. 2) Négyes dal karénekkel, Erkel F. „Báthory Mária“ czimü dalművéből. 3) Titl Emil „Vitézek karéneke“. 4) Cherubini „Alibaba“ czimü dalművének nyitánya. 5) Ábrány karénekkel, zongorára Beethoven L-tól. 6) Preghiera , Rossini J. „Moses“ czimű dalművéből. 7) Rákóczy-induló , Berlioz Ilektor által ujan műszerezve. Közli Ritter Sándor, egyesületi titkár. KlILFOIID* (A lengyel emigratio.) Eddig még egy név sem neveztetik bizonyosan a külföldön tartózkodó lengyel nevezetességek közöl, mint résztvevő a legújabb forradalmi történetekben. Amit a London, Paris és Brüsselben létező lengyel egyesületek összeköttetéséről a Posenben felfedezött összeesküvéssel beszélnek, valamint az, hogy a lengyel menekültek különféle pártjai és rendszerei összeolvadtak volna, mind csak puszta hit. Csak annyi van tudva bizonyosan, hogy a külföldre menekült lengyelek közt különbféle társulatok léteznek, mellyek csak a közös czélban, a nemzetiség visszaállításában egyeznek meg, az ehez vezető utak és módok iránt szerteágazván. A titkos társaságok hatalma mindig nagy volt Lengyelországban, ’s ha küzdelmeinek történetét vizsgáljuk, azokat munkás , kemény üldöztetésük daczára is újra meg újra létesülő eszközöknek látjuk. Midőn Lengyelország 1831 ben meghódittatott, az ,Emigratio a hazától távol, uj egyesületeket alkotott. A ,Réunion générale des Polonais" 1832ben, Parisban alakulatokt és a számos menekülési helyeken fiók-egyesületekkel láttatott el. Egysége azonban nem sokáig tartott. Mindenik töredéke elszigetelte magát és saját ösvényén járt. Részből szomorú tapasztalások ismét közelebb hozván ezeket egymáshoz. 1836ban egyes kibékülések és egyesülések történtek , úgy hogy most a lengyel emigratio három nagyobb táborra oszlik, különös vezérekkel és jelszavakkal. A gazdag lengyel aristocratia hölgyeinek és lovagainak fényével Parisban Czartoryski Ádám herczeg körül tartózkodik. A herczeg egyenes vonalban a Jagellóktól származva 4776 ban született és zsenge kora óta a haza szolgálatára szentelé magát. E pártról azt mondják, hogy tudomást nem véve a kor igényeiről, a régi uraság és túlságos főúri jogok visszaállítását kívánja; hogy egy ,országgyűlésen Schweizban Czartoryski liget jövendő lengyel királynak választá, ’s neki és bájos nejének Saplehangnőnek a Lambert palota belsejében, hova avatlan szemek nem halnak, hűbéri hódolatokat tesz. E párt 1837ben (miután 1836ban a democrata párt magát összpontosította és lélegesítette volna) alakult meg ,honszabadítók társaságának czime alatt. Ezzel összeköttetésben áll a ,katholikus kolostor, mellyben 1836 óta a lengyel ifjúsági Parisban az egyházi rendre neveltetett volna. Igazgatója Semenko lelkész volt, ki azonban 1840 ben több növendékével Romába, innen pedig 1842 ben Posen nagyherczegségbe ment. Czartoryski fővezére Dembinski tábornok, kit a párt, mondjuk, már marsalli pálczával ajándékozott meg. — A másik nagy párt a democraták pártja. Ez fejének Lelewelt ismeri el, a mostani lengyel világ legjelesebb politikai íróját, ki azonban nem tekintetik föltétlen vezetőnek, sőt sok pontban egyet nem ért az ifjabb democratai párttal. Lelewel 1786 ban született Varsóban; már 1830ban és az azt megelőzött években a republicans clubbok lelke volt. Ő alakította a philaretek és philometek ismerés rendjét, mellyet a lengyel nemesség az orosz igánál is jobban gyűlölt; ’s midőn 1830 ban az ideiglenes nemzeti kormány elnöke és egyházi minister jön, mint egy második Cato minden beszédét azzal végezte, hogy a nemesi jogok és czimek eltörlendők. A számkivetés szomorú évei, üldöztetésekkel és nélkülözésekkel összekötve, nem változtatták ugyan meg jellemét, hajlhatlanságát mégis enyhíték és kölcsönös engedés szükségéről győzték meg őt. Lelewel jelenleg Brüsselben él és az ,Orzel bialy (fejér sas) czimü hírlapot szerkeszti, mellynek ,Tjedoczeniek (egyesülés) toldalékja különösen illy kölcsönös kiengesztelésre van rendelve. A lengyel damocratai társulat 1836ban hirdette programját, ’s 1837ben egy,összpontosító választmányt állított fel, melly az egész Francziaországban szétszórt fióktársulatok kérdéseit és viszálkodásait elintézi. E választmány oldalán hadvezérül — ki nélkül lengyel társaság soha sincs — Dwernicki érdemdús tábornok áll. — A harmadik a ,vallásilag politikai párt Mickiewitz költő vagy ennek tanítója Towianski vezetése alatt. Mickiewitz a panslavismus apostola, ’s arra izgat, hogy az orosz és lengyel nemzetek félretéve minden további ellenségeskedést, egy szláv szabad szövetségi status létesítésére törekedjenek, ’s kölcsönösen védjék egymást a politikai és egyházi kényhatalmak ellen. A tervezett új köztársaság számára új vallás is ki van már főzve. E párt ábrándossága első pillanatra szembeszökik, és mi még csak azt teszszük hozzá, hogy több orosz mint lengyel taggal bir (Wes. Zg.) NAGYBRITANNIA. A keletindiai sürgönyök keserű kritikákat szültek az angol sajtóban, név szerint a Times, M. Chronicle és Daily Newsben (Dickens által nem rég alapított lap). Az újságírók egész komolysággal nekigyürköztek a hadi operahrók rostálásának, a tábornokok, különösen a fővezér rendszabályai gáncsolásának, és azzal végzik óvatlan tirádáikat, hogy sir Charles Napier tábornagy, a hasonló nevű admirál rokona, jobb vezér volna. E megjegyzésekre a Standard következőleg válaszol: „A hadviseléshez , különösen ásiai háború viseléséhez keveset értő emberek roszalják mindkét rész harczmunkálatait. Mi nem toljuk fel magunkat illető bíráknak , azonban , ha az egész tusát tekintjük és az ország történetét és hagyományait vizsgáljuk, nem vagyunk képesek olly nagy hibákat felfedezni akár a szikhek , akár az angolok eljárásában. Aki a szikheket azért hibáztatja, hogy Kerospurt őrizve, Delhi felé előnyomulni iparkodtak, nem látja át berontásuk czélját, melly nem volt kevesebb, mint India elfoglalása, e roppant birodalom uralkodó pálczájának Nagybritanniától elragadása. A szikhek megemlékeztek arról, hogy e czért hajdan sokkal kisebb hadi erővel is elérték az északi hódítók, és kabuli szerencsétlenségünk következtében a britt hadsereg vitézségét kevesebbre becsülték. Ha Delhit, az ó mogulvárost egy csapással elfoglalták volna, úgy a következmények igen komolyak leendettek. Hogy a szikhek kisebb czelt tartottak volna szem előtt, hogy illy’hatalmas sereggel, sőt cum foto corpore regni csupán 175