Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)

1846-01-11 / 317. szám

kevésnek mutatkozott. Helyes gazdálkodás ’s a munkának czélszent felosztása ki fogja-e jövendőben a most mutatkozó deficitet pótolni ? nem tudjuk, mert erőpazarlás a felügye­lők, ’s kelletlen és rest dolgozás a munkások részéről olly mély gyökeret vert bajok, miknek kiirtására, jószándékon ’s lelkesedésen felül, ügyismeret és hajlhatlan akarat is kí­vántatik. És a roppant néptömeget nem is a közmunkák iránti részvét, hanem a tisztujitás csődítette be. Megye ne­vében parancsoltak szolgabiró urak a helységek elöljáróival, ’s ezek által akarták képviseltetni az összes — velük nem mindenütt egy véleményben lévő — nemességet. A gyűlés mindkét párti alispáni jelöltek nevei hangoztatása közt kez­dődött és folyt le, azonban semmi kihágás nem történt. De kimondotta főisp. helyettes úr a tisztújítás határidejét f. évi jan. 26kára, és azonnal nap viradt a ’ kakastollakra. Egy megyei írnok előre elkészített már néhány fehér tollat, ’s azok és számtalan pitykével rakott mellénye olly hatást állított elő, hogy tisztviselők, ’s mások is tollasan és Vörös szalaggal felczifrázva, különös alakú, de épen nem magyar szabású fövegekben jelentek meg a múlt hó 30kán, Miskolcz városa részéről tartatott tisztújításon. — A gyűlés estvére gyaníttatta, hogy valami nagyobb történen­­dik, mert a fehértollas, vagyis Szei Szee-párt kardos hívei néhány közközlessel jelentek meg, ’s mint monda­tik, az ellenkező felekezetet érdeklő gúnydalokat éne­keltek a casinoi ebédlőben, ugyanazon érdemes gróf ve­zérlete alatt, ki a fehértollas pártnak Hevesben is vezére volt. Az ellenkező párt, mint a béke, rend és remény jel­képét, zöld bokrétát lett nemzeti szinü szalaggal szerényen díszített fövege mellé. Itt öszvecsapás nem történhetett, de a tisztelt fejértollas urak, sok kocsival és lármás zenével mentek ki a járásokba , és az egri járás egyik helységében két ember vagdaltatott meg — mint a föladás tartja, tisztvi­selői vezérlet alatt. De ugyan azon járásban, ’s egyik népes mezővárosban ennél még szomorúbb eset történt. Mert a mint ezen demonstráló sereg abból kiindult, ’s az ellenkező párt mulató tanyája előtt — hova azok némellyek szerint bámészkodni, némellyek szerint magokat ’s számokat muto­gatni , némellyek szerint épen csatarendbe kiállottak — el­vonultak, számos lövés történt, ’s több sebes, és egy halá­losan sebzett ifjú lön az áldozat, ki azóta — és ez már má­sodik halál — ki is múlt. Ezen szivet rázó jelenet kezdetét és lefolyását voltakép tudni nem lehet, ’s még csak annyi bizonyos, hogy a meglövöttek nem a kakastollas párthoz tartoznak. És föltűnő, ’s nem tudni vaktörténetnek vagy az ellenfél erőszakoskodásának tulaj­donitható-e? hogy a meg­öletett, ’s több helyen megveretett és saját lakukban meg­támadott és sebesitett emberek is mind a zöld bokrétások kö­zöl valók. Főispáni helyettes m­aga a panasz vételével azon­nal kisgyülést tartott ’s intézkedésre szólított föl bennünket. Itt kimondatott, hogy mivel tisztviselők vádoltatnak, ’s mi­vel a megye két pártra van szakadva, pártatlan küldöttséget nevezni nem lehet; ’s az érdekek csak úgy egyenlithetők ki, ha nyomozó tagok mindkét pártból egyenlő számmal nevez­tetnek, elnökül pedig főispáni helyettes úr kéretik meg, és ez meg is történt. Illy állásban vagyunk! ’s kinek keblét az illy kózállapot aggodalommal nem tölti el, az vagy igen erős lelkű, vagy elfásult. Mai napon tartott rendkívüli köz­gyűlésben , a pálinka­főzést tiltó határozatunk életbe lépte­tését fölfüggesztettük. _________ (5) BUDAPESTI HÍRHARANG. A híres „Szökött katona“ azt mondja ártatlan kovácslegény korában, amidőn még olly fehér a lelke, minő kormosak öklei: „Van sok keserű fa­lat, de van édes is!“ Az újdonságíró ellenben csak így só­hajthat : „Van sok keserű falat, és egy édes sincs!“ mert ő nemcsak lelkes és párás állatoktól kénytelen bántalmakat eltűrni, ha hibáikat a harangkötél végével kissé meglegyin­­ti, hanem még a föld gyomrából is szózatok emelkednek el­lene, még a tápláló burgonyával is meggyül baja, habár még olly hő tisztelője is ezen olcsó eledelnek! Ez kimondhatla­­nul fáj! Mi csak azt mondottuk , hogy két családnál hibás burgonyát ettek,’s hogy ez keresztúri volt,’s azért meg kel­lene ez ügyet vizsgálni, mi meg is történt, és a keresztúri burgonya ártatlannak nyilváníttatott, még pedig leghitelesb hivatalos utón, ’s ez által a burgonya böcsülete helyre volt állítva, és­­ mégis neheztelve szónokoltat ellenünk; ámde mi felebarátilag megbocsátunk,’s naponkint burgonyával pó­toljuk a szűk mértékű marhahús tetemes hiányát, és ezennel végképi békülésre nyújtjuk jobbunkat a keresztúri burgo­nyának, ünnepélyesen megismerve , hogy az ő védelme ke­serű ugyan, de az ő íze annál édesebb ! — Ma délelőtt tar­­tatik a Pestalozzi-ünnepély a „Pesti Kör“ szállásán; a Hu­­nyady, Kölcsey ’sat. ’sat. ünnepélyek máskor fognak tartat­ni. — Új évre valamennyi magyar lap előfizetőinek száma szaporodott, érdekes lenne tudni, hogy a pesti magyar’s német lapok hány példányban nyomatnak. Mi csak annyit mondhatunk ezúttal hitelesen, hogy az „Életképek“ első szá­mából 1300 , a másodikból pedig már 1400 példány nyoma­tott; tudtunkra ez a legnagyobb szám, mellyre eddig nálunk nem politikai magyar folyóirat emelkedett, ámbár még ez sem üti meg azon számot, mellyen a német mulattató lapok állnak , noha ezek számtalan külföldiek által nyomatnak , mikből szinte igen sok példány jár Magyarországba. —^$A Duna pár nap óta erősen zajlik, ’s ha az idő hirtelen nem lágyul meg, úgy e hét folytában már alkalmasint állandó, vagy álló hídon járhatunk, ha nem is lánczhídon, de leg­alább magyar jéghidon, melly minden lanyha szellőtől, vagy kegyesb napsugártól ismét elolvad. — A nemzeti szín­ház csütörtök óta füttetik, ’s mi csak azt kívánjuk, hogy a részvét ez intézetünk iránt mindig melegebb legyen ezen fű­tés melegénél. Itt egyszersmind meg kell említenünk, hogy a legközelebb készült új színpadi öltözetek „Bánk bán“ és „Ruy Blas“ számára ,csak­ kétezer fiba kerültek, de mind­emellett is áll ezen arab közmondás: „Légy bármilly gazdag, ha szük­ségtelenre egy fillért költesz is, már tékozló a neved!“ —A játékszíni választmány Petőfitől „Tigris és hiéna“ czimű 4 felvonásos történeti drámát fogadott el, mellynek tárgya Predzlava és Borics vak Béla király idejében. Ezzel tehát már öt egészen új eredeti színmű, ’s ezentül két teljes át­dolgozás Szigligetitől, várakozik előadásra ; a közönség te­hát ismét nagyobb változatosságot reménylhet, ha színész­nőink sűrű betegeskedései és a botrányos vándorlások ismét gátul nem szolgálandnak. Igen szomorú és sajátszerű az, hogy színésznőink szebbek és fiatalabbak a németeknél, és mégis hasonlíthatlanul gyakrabban vannak ágyban, beteg­ség miatt, mint a németek. Valamelly vidéki levelező a kár­tékony vendégszerepelések mellett azt hozá föl védekül, hogy az egész ország adózott a pesti színházra, méltányos tehát, hogy annak legalább egykét tagját ollykor láthassa. Ha ezen okoskodás figyelmet érdemel, úgy nemzeti museu­­munknak kincseit nyakra-főre ládákba kell rakni ’s hazánk külön részeiben osztályonkint mutogatni.—A „Magyar nép­dalok“ már sajtó alatt vannak, ’s mivel e kiadásnak czélja, hogy leginkább a nép közt terjedjen el, nem ártana, ha egyesek ’s társulatok jó előre több példányt biztosítnának magoknak Erdélyi János kiadónál (Pesten, Leopoldváros, főút, Ürményi-házban) a nép közli ingyen kiosztás végett, mikép ez a „Mezei Naptárral folyvást történik, mert e szép vállalat csak igy fog valódilag ezért érhetni.” Bejezésül egy kis számolati mulatsággal kedveskedünk­­. olvasóinknak. Budapesten a legújabb összeírás szerint mintegy 130.000 ember lakik, de tegyük föl, hogy kerek számmal csak épen százezer van, kiknek fogai és gyomra megengedik, hogy a húsétel gyönyöreiben részesülhessenek; tegyük föl továb­bá, hogy ezen százezer ember mindennap csak fél font mar­hahúst fogyaszt el, és napnál világosabban kitűnik, hogy csupán azon négy krajczárból, mellyekkel a hús aránytala­­lanul magasbra emeltetett, félév alatt épen 600.000 forint­tal növekedik a mészárosok jövedelme. Ezenkül minden fontból négy latnak szabad hibázni, és igy ezen négy latból, mellyet nem is adnak ki birtokukból, félév alatt, 16 kraj­­czárjával épen 300.000 forintot kapnak a mészárosok; mi­vel pedig mindnyájan jól tudjuk, hogy minden fontból több hiányzik négy latnál, tehát épen nem állítunk sokat, mond­ván, hogy a lökrajczáros limitatio mellett félév alatt leg­alább egy millió váltóforintot adóznak Budapest lakosi igaz­ságtalanul a mészárosoknak. Illy eredmény mellett aztán igen könnyen átláthatja a közvélemény, hogy leghangosb nyilatkozatai is bajosan fogják e túlfeszített árszabást leszál­líthatni , mert egy millió forint további megtarthatásáért igen sokat képes az ember tenni a mai gyarló világban! —­­ A BUDAI TUNNEL-TÁRSASÁG megalakulván, ’s sza­bályait megállapítván, az aláírások gyűjtését elkezdetni ha­tározta. Mihez képest tudtul adatik, hogy Budán t. ez. Thoma József, Kiss Károly, Penkovics Kozma, Porkoláb Dániel, Jakobson Károly és Rózsa Lajos uraknál.— Pesten pedig a hidépitészi­ hivatalban és Burgmann Károly nagy­­kereskedő urnái lesznek mától kezdve letéve az ívek, hol az alapszabályok is megtekinthetők ’s aláírások elfogadtat­nak. Jan. Vén 1846. A választmány rendeletéből Rózsa Lajos m. k., tollvivő. GYÁRALAPÍTÓ TÁRSASÁG. Az igazgatóság által újabban következő ügynökök neveztettek ki: Lugoson: Piacsek Pál, és Nyitrán: Siegler Mihály urak. A gyáralapító-társa­ság igazgatósága. A PESTI MÜEGYESÜLETTŐL. Ezen egyesület által az 1945. évi pénztárnoki számadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése az 1845. évi dec. 27-én tartott közgyűlés alkalmával felvétetvén, a szerint a számadás kellő rendben ’s követk. álla­potában lenni tapasztaltatott, úgymint: B­evé­tel: 1) pénztár­maradvány 1844 dik évről 153 ft 10 kr.; 2) az 1844­. évben tartalékba tétetett tőke 287 ft 30 kr.; 3) az 1844. évre utánfi­­­zetett 8 db részvényért 40 ft; 4) az 1845. évben befizetett 1102 részvényért 5510 ft; 5) a műkiállításhoz bevett belépti dijak, és eladott műlastromokért 1476 ft 50 kr.; 6) magánosak által megvett képek ára 1075 ft; 7) kamatokban 90 ft; 52 kr.; 8) különös bevétel 25 ft 12 kr. Bevételi öszveg 8658 ft 34 kr. p. — Kiadás: 1)Az egyesületi műlapra 1208 ft; 2) tisztviselők fizetéseire 630 ft; 3) nyomtatási ’s könyvkötői költség 271 ft 37 kr.; 4) írószerekre ’s levelezésre 58 ft 42 kr.; 5) vám- é s szállitásbérre 717 ft 2 kr.; 6) a mükiállitási terem és raktárért 200 ft; 7) a megvásárlott művek összes ára 4755 ft; 8) müki­állitási költség 346 ft 47 kr.; 9) különfélék 11 ft 36 kr.; kia­dási öszveg 8198 ft 44 kr. — Az egyesületi alapszabályok 40. §a szerint a tartalékba teendő 400 ft; valamint a pénztári ma­radványt 59 ft 50 krt hozzáadván, a kiadás hasonló a bevétel­hez ; t. i. 8658 ft 34 kr. p. p. A közgyűlés rendeletéből közli Ritter Sándor egyesületi titkár. HIVATALOS KÖZLEMÉNY és felszólítás a Pes­­ten állítandó prot. főiskola tárgyában. A számadási vizsgálatok és ellenőri tudósítások szerint kegyült eddigelé a tervezett főiskolára: a) kötelező ajánlatokban 60977 pft. 11 */4 kr. és 8 db arany; b) készpénzben 11064 pft 21 kr. és 15 arany; összesen 72,041 p­ft 321­4 kr. és 23 arany.­­ A készpénz-bevételekből tőkesíttetett 6717 pft 16 kr. A vállalat előmozdítására tett különféle költségek 5 év alatt mentek 4240 pftra 31 krra, (és pályadíjakra pótlékul 11 arany). A pénztár jelen állapota készpénzben 106 ft 34 kr. p. p. és 4 arany, melly 3 tétel az eddigi készpénz bevétel összegét egyenlíti.­­ Minthogy még igen számos aláírási iv be nem küldetett, újó­lag tisztelettel felszólittatnak az illető t. ez. ivtartó urak azok­nak alkalmilag vagy bérmentesen leendő mielőbbi beküldésére. Választmány rendeletéből, Pesten 1846. jan. 6-án. B­a­­­k­a­y Endre jegyző. KÜLFÖLD. AMERIKA. Washington, dec. 3. Az Oregonvidék iránt mind Európában mind Amerikában különböző vélemé­nyek lehetnek. Szabad legyen itten a tényeket részrehajlás nélkül előadnom. Először , az Északamerikai státusok ötféle jogczímmel bírnak ama vidékre, t. i. mindenek előtt, mivel ők üldözték fel. Gray kapitány Bostonból (Massachu­setts) volt az első keresztény tengerész, ki Columbia nevű hajójával a Columbia folyóba indul. Valamelly folyó felfede­­zése pedig jogot ad a folyó völgyének birtokához, nem kü­lönben mint valamelly tengeröböl feltalálása a mellette fekvő vidékhez. Továbbá Lewis és Clarke, mindketten az Egye­sült státusok szolgálatában, elsők fedezték fel a Columbia­­völgyet, és Astor János Jakab, az Egyesült státusok pol­gárja, ottan az első telepet alapította meg. H­a ezen fölfe­dezési jog még nem elegendő , az amerikaiak még egy ré­gibbel is bírnak Spanyolország igényeiben, mert Másod­szor, spanyolok voltak, kik Mexikóból Californiába egész Mendocino partjokig felvitorláztak. Továbbá mindkét ellen­fél megengedő , hogy spanyol hajók jelentek meg legelő­ször azon tengeröbölben, mellybe a Columbia ömlik. Spa­nyol hajósok födözték fel a Nootka szigetet és a Juan-Juca utat. Spanyolország első épített ottan erősséget és a Noolka­­szoros mellett gyarmatot alapítottak. Ezek a spanyol korona jogai a 421k foktól észak felé , ámde azokat nemcsak Spa­nyolország az ISI9i Floridaszerződésben, hanem utóda Mexikó is az 1828ikiban az Egyesült statusoknak engedték át. Harmadszor, az északamerikai egyesült statusok Francziaország által bíznak joggal a Oregonvidékre. Loui­siana északi és nyugati határ nélkül engedtetett át az Egye­sült státusoknak, azaz Francziaország minden igényeivel együtt az észak és nyugat felé fekvő vidékre, mennyiből arra más nemzetnek még nem voltak igényei. Ez igények azonban csak Spanyolországra vonatkoznak, nem pedig Angliára, mert ez a párisi békekötésben, mellyben Fran­­cziaország Canadát Nagybritannniának átadta , világosan a Mississippi folyamot ismeri el a brit Amerika nyuga­ti határszélének. Francziaország minden jogai és igényei a Louisiana szerződés által 1803 az Egyesült statusokra szál­lották át. Negyedszer, Oroszország által, mennyiből ennek valaha 54' 40-töl délfelé Oregonra jogai voltak; mert ezen jogokról Oroszország az 1825i szerződésben, mellyben igéré, hogy a Prince-of-Wales sziget legdélsőbb csúcsán túl gyarmatokat nem alapítand, ünnepélyesen lemondott. Ötöd­ször azt állítják az északamerikai státusok, hogy ha mind­ezen jogczímek érvénytelenek volnának, a szomszédságuk­ban fekvő lakatlan, vad vidék tulajdonuk. — N­a­g­y b­r­i­­tannia csak az utolsó amerikai háború után kezdő jogait az Oregonvidékre támogatni, mégpedig következő­leg i) Drake utazása által 1580 ban, mire Amerika azt fe­lelé, hogy Drake csak kalóz volt, és tehát jogczimet nem alapíthatott; azonfelül spanyol hajósok 40 évvel előbb vol­tak ott, és Drake semmi gyarmatnak nem vetett alapot. An­glia tehát e tárnokot visszavevén, helyette 2) Cook utazását a Nootka szigetre 1778 hozta fel. Amerika bebizonyította, hogy ottan több spanyolok már 1774,75 és 76ban voltak, mire Anglia ezt is visszavonván 3) Vancouver utazását a Columbia fólyóba állította fel. Erre azt mondák az Egyesült státusok, hogy a bostoni Grey kapitány előbb Volt ottan és Vancouver maga is megváltja, hogy csak Grey útleírása nyomán tette ama kísérletet. Ezen ellenvetés után Anglia egészen felhagyott tengerészeti jogainak hrány forgatásával és 41 Mackenzie 1792i utazására hivatkozott, mellyet a szára­zon keresztül tett. De az amerikai kormány bebizonyitá az utazó naplójából, hogy azon források, mellyeket a csendes tenger felé való utazásában érintett, nem Columbia, hanem Taeoutchee Tesse forrásai voltak. Ezután Nagybritannia fel­áldozván minden históriai jogát, ekép szólott: „Nagybritan­nia nem igényel kizáró uralkodást a kérdéses vidék semmi része felett; mostani igénye nem valamelly részre, hanem az egészre , a más statusokkali közös birtokolás jogára szo­rítkozik, a nélkül hogy jelenleg a kizáró leírást tovább kö­vetelné. Vagy­is más szavakkal: Nagybritannia még mindig igényt tart Északamerika minden műveletlen tartományaira mint tulajdonára, minden egyéb jogczim nélkül, mint csu­pán azért, hogy minden, mit Amerikában még senki el nem foglalt, szükségképen az angoloké. Erre vonatkozik Polk el­nök üzenetében azon tétel, melly azt nyilvánítja, hogy ide­jén van nemcsak Angliának, hanem a többi európai hatal­maknak is kinyilatkoztatni, mikép az északamerikai státu­sok innentül semmi európai lelepedést vagy foglalást el nem tűrendnek. Mit javasoltak még az Egyesült státusok békes­ség kedvéért az angoloknak, tudva van az üzenetből. Ter­mészetes , hogy az Egyesült státusok hatalmának növeked­­tével növekedik kedvök is, jogaikat fentartani, úgyhogy most nincsenek megelégedve azzal, mit néhány év előtt ma­gok ajánlottak fel, hanem az egészet követelik, mi azonban a békés megosztást a 49 ik fokig koránsem teszi lehellenné. Csak az különös, hogy e vitában az Egyesült státusok hi­vatkoznak históriai jogra; míg Anglia azt elhagyva, egy ál­tala felállított hatalomszóval akar igényeinek érvényt adni. NAGYBRITANNIA, London, dec. 29. Az új Peel­­ministerium már ki van egészítve. A meghalt Wharncliffe lord helyébe Buccleubi­ng lett tanácselnök; a herczeg he­lyébe most Haddington gróf lépett, mint titkos pecsétőt ; ’s ennek helyébe Ellenborough gróf mint első admirálsági lord vagy­is a tengeri ügyek ministere. Az országban folytatják az előkészületeket az átalános parliamentkörelválasztások­­hoz, a gabnatörvény elleneinek, de a földművelést védők gyűlései is szaporodnak számban és nagyságban. O’Connell és Izland háttérbe szorultak. O’Connel Móricz hosszú leve­let bocsátott közre a Times utazója ellen, és ennek azon állítását czáfolja, hogy O’Connell, ki annyit beszél a ke­gyetlen ír földesurak ellen, maga legkevésbé atyja bérlőinek. FRANCZIAORSZÁG, Paris, dec. 30. Az ellenzéknek az országgyűlésen igen csekély kilátásai vannak. A követ­kamara elnökének megválasztása ez idén még nagyobb mérv. 27

Next