Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)

1846-01-13 / 318. szám

30 F[1 nom .posztót, kazimir, me­rinos ’sat.Ausztriából 10,553 m., Stájerországból 85, Csehországból 141, Morva­ és Sziléziából 2173, Galicziából 30 m., együtt 12,982 Közönségesb és nem tiszta gyapjúk elme Ausztriából 3459, Stájerországból 121, Morva és Szi­léziából 9409, Galicziából 4538 m. 1­ 527 Kötött gyapjuáruk, halina, 5 pokrócz ’sat. Ausztriából 313 f1 Stájerországból 550, Csehországból 51, Morva- és Sziléziából 3765 Galicziából 51 m., együtt 5­7 550 Shawl és egyéb ke­ndő Ausz­triából 12, Stájerországból 2 m. 14 831,160 ft 21,000 ft Összesen 38,079 6,674,730 ft. I­93­­ben ezen zavatok kimutattattak: 20,521 3,933,395 ft; tehát a gyarapulás ezen czikknél is, bárha nem is olly arány­ban , mint az elsőnél, szembetűnő. Következik a len- és kenderáruk bevitele, melly 1844-ftnyi, t. i. 1844ben bevitetett. Kötött kelme Ausztriából 35 m., Morva- és Sziléziából 1 m., Gáli-Mázsa. Érték.­éziából 15 m., együtt Batist és fátyol Ausztriából V100, Csehországból v100, Galicziá-51­51,000 ft ból 1271oo m., együtt Szalag, szegély és czafrang Ausztriából 1306 m., Stájerország­ból 15 m., Morva- és Sziléziából 6 132/b­o 3,960 ft mázsa, együtt 1327 530,800 ft Finom gyolcs és asztalruh­a Ausztriából 620 m., Stájerorszá­g 7 m., Morva és Sziléziából 18 m­., Ga­licziából 4 m., együtt Közönséges vászon és asz­talruha Ausztriából 1­02,441 m., Stájerországból 180 m., Csehorsz.­ból 1 m., Morva és Szilé­ziából 11,406 649 389,400 ft m., Galicziából 9,059 m., együtt Legközönségesb, Ausztriából 2,597 m., Stájerországból 254 m., Tengermellékről 1 m., Morva és Sziléziából 524 mázsa, Galicziából 33,087 2,757,250 ft 13,641 454,700 ft 7S 1,190 476,000 ft öszvesen 49,4953y,mo 4,241,160 ft. Ezen tételek között némelly elő, de némelly viszont hátra­ment az 1843iki kimutatáshoz képest, melly ez Vala . Kötött len és kenderkelme Ausztriából 42, Gsehorsz.ból 3, Ga­licziából 11 fa. 56 Batist és fátyol Ausztriából Vio.i, Stajerorsz.ból GVioo, Galicziá­ból 7­ mp m. Szalag, szegély és czafrang Ausztriából 1,169 m., Stájerország­ból 7 m., Morva és Sziléziából 14 m., együtt F­inom gyolcs és asztalruha Ausztriából 344, Stájerországból 7, Csehorsz.ból 20, Morva és Sziléziá­ból 12, Galicziából 1 m. 1 384 230,400 ft Közönséges vászon Ausztriá­ból 13,035, Stájerországból 203, Csehországból 1, Morva és Sziléziá­ból 11 884, Galicziából 5,258 m. 30,381 2,531,750 ft Le­gköz­ö­ns­é­gesb fé­lék Ausz­triából 1742, Stájerországból 194, Morva és Sziléziából 443, Galicziá­ból 9,849 m. Viaszosvászon, vitorla és szu­nyog háló Ausztriából 658 40,400 ft 12,228 407,600 ft öszvesen 44,89 71á/joo 3,754,390 ft, melly öszvegek 1831 ben ezek voltak 30,076 m., 2,787,187 ft, és igy az ebeli szükség is a honi nevezetes lenipar daczára folyvást szaporodott, mi, ha igaz volna, hogy a nép folyvást szegényebbül­, nem történhetek, mert épen ezen áruknál a legközönségesbek teszik az öszveg legnagyobb részét. E szerint tehát az ország ezen legáltalánosabb három szükségeinek fedezésére 1831ben csak 9 millióval birt, 1844ben pedig 33 millióval­ és ezen tények ellenében ösz­­szecsapják színészi gestussal kezeiket az agitátorok és az el­­szegényülés örvényébe sodortatásáról a népnek szónokolnak! Ez hatással lehet az „Eljegyzés álarcz alatt“ czimei bohózat­ban szereplőkre, de kinek láthatára a színpadi deszkákon túlterjed — azokra nem. Mi örülni fogunk, ha egyszer inten­­­sivusabban leszünk képesek gazdálkodni, és szükségeink legnagyobb részét, nyereséges productio útján, magunk ál­­lítandjuk ki, de azért, hogy még ezt tenni képesek nem va­gyunk , és szaporodott szükségeinkre több pénzt tudunk ki­adni mint ezelőtt 15 évvel, ezért bizony kétségbeesni, és jaj veszek élni soha sem fogunk. Megyek. FEMEKBŐL. Sz. - F­e­h­é­r­v­á­r. Jan. Bén tarjó e megye évnegyedes első nagygyűlései, főispán-helyettes ur elnök­lete alatt. Már a gyűlést megelőzött estre, nagy számmal gyűltek egybe az ellenzék férfiai a kitűzött helyen, kik kö­zött, több szomszéd megyéből meghívottak is voltak jelen, úgynevezett emissariusai e felekezetnek, kiknek arczaikból, mint egyik szónokuk megjegyzé, eleve ki lehete másnap a teremben olvasni szándékukat. Miután főispáni­ helyettes úr, üdvözlő­ beszédében, komoly férfiasságot ’s minden pártér­dektől és személyeskedéstől ment higgadtságot ajánlt a ren­deknek , a tanácskozást azonnal megnyitotta. Legelsőbb is gr. B. K. emelt szót, kérdést tevén az iránt, vájjon megér­­kezett-e már Pestmegye azon levele, melly a horvátországi ügyeket tárgyazza? melly kérdésre első alispánunk, röviden válaszold: nem. — Mire az indítványozó gróf azon meg­jegyzést téve, hogy ez semmit sem változtat a dolog lénye­gén, ’s nem kívánja ennek megérkeztétől felfüggeszteni a dolgot; mert az ügy, úgymond, országos ’s az egész nemzetet érdekli, tehát nem pártkérdés’s nem hiszi, hogy legyen magyar, kit a horvát események fel ne riaszszanak, ’s lé­tezhessék törvényhatóság, melly behunyt szemmel nézze a már kifejlett viszonyokat. Ezek részletes előadásába azonban nem bocsátkozik, mert hisz úgyis eléggé tudva van,mikép a taio­­polyaiak kir. leirat következtében a tart.gyülés által nemesi jogaiktól önkényesen megfosztattak. Felhivja tehát Fehérme­gye rendeit, hogy ns Pestmegye példájára ők is ő felségé­hez küldöttséget nevezzenek ki, melly ezen törvénybe és százados gyakorlatba ütköző eljárását a tárt.gyűlésnek sére­lemkép terjeszsze elő; a külön h.tanács és érsekség ala­­pithatása iránti kérelmek elmellőzéséért pedig mély alázat­tal esedezzék.­­ Ezután F. I. táblabiró emelt szót, hosz­­szasan előadván az ellenzék szájában már annyira szokássá vált kormányelleni vádakat. — A tisztelt gróf indítványát pártolja, ’s még azt teszi hozzá, hogy a küldöttek, mind addig zörgessenek, mig ki nem hallgattatnak. — E szónokot F. F. K.t. váltá fel, ’s különösnek nyilvánitá ollyasminek tárgyalását, minek tárgya jelen nincs, mert hogy az indít­ványozó grófnak privát tudomása lehet a dologról, azt két­ségbe nem hozza. Egyébiránt, lehessen a megelőző szónok­nak beszédére, azon megjegyzést nem tennie, hogy azok olly heterogének ’s olly sokak, hogy ő annyi hamis tudomány­nyal nem bir, ’s csak azt mondja el, mit csak igazán ’s ala­posan tud. Hogy Horvát­ és Magyarország között olly szi­lárd kapcsolat létezik ma, és létezett századok óta, minőt egy társnemzet sem mutathat fel. ’S azon nemzet, melly a magyarral véres zivatarokat állott ki, ’s majd a béke üdveit is együtt élvezi, ma sem szűnt meg testvére lenni, ’s min­den gyanusitgatás csak az antipathiát neveli. Tudja azt is, hogy létezik az ilirek és úgynevezett magyarománok pártja ; de vájjon nálunk nincsenek-e pártok szinte ? Hogy a turo­­polyai nemesség azon tart,gyűlésből, mellyben képviselve van, kizáratott, abban semmi sérelmet nem lát, mert úgy­mond, hol egyik fél csak képviselője által jelenhetik meg, hogy ott a másik, mint képviselő és képviselő lehessen jelen, ez a rend lelkével valóban ellenkezik, és sem törvényben, sem gyakorlatban nem gyökerezik. — Például hozza fel a magyar megyéket; ha itt úgymond Pozsony nemessége, sze­mélyes befolyási joggal bírna az orsz.gyűlésen, mit hasz­nálna a többi megyék képviselése ? A resolutióban sem lát semmi sérelmet, mert ő felsége csak ideiglenesen fü­ggeszté fel Turopolya voksát, míg t. i. a tartománygyülés magát rendezné, melly tart.gyülés Zágrábmegye egy kis fractio­­ján kívül, köszönetet szavazott. A tények illy állásában te­hát semmi erőszakos szétszakasztást ’s a nemzet nyílt ellen­sége pártolását, — bár milly szépen hangozzanak is e sza­­­vak az ellenzék emberei szájában — nem látja; azért is Pestmegye e kérdéses tárgybani levelét, ha megérkeznék, az ad­ók közé tétetni indítványozza. — Ezután M. R. J.biró szól, a lisztelt gr. indítványát egész terjedelmében pártolva.—Ezután gr. C. J. a levelet egyszerűen tudomásul vétetni kívánja. — Most P. M. volt tolnai követ, a gróf indítványa mellett sza­vazott. E szónokot felváltó V. Józs. tolnamegyei főispán, és F. F. h. t. véleményét pártolja. — M. J. ügyész azonban, mint­hogy már e tárgyban Fehérmegye 1841 ben rokonszenvét nyilvánitá, a felírást pártolja. — Szavaira S. k. k. tb. ülnök röviden válaszolás igaz, úgymond, hogy Fehérmegye a nem­zetiség általános szempontjából indulva ki, követei által az ügyet általánosságban pártoltatta, dehogy specialiser bele ereszkedjenek , ’s municipális jogait a testvérhonnak meg­támadják , — soha sem adá utasításul. Jelenleg is minden kihallgatás nélküli beavatkozásokat nem helyeselhet, véle­ménye szerint e tárgy országgyűlésre tartozik, ’s a levél félretételét pártolja. — Ugyan e szellemben nyilatkoztak , Sz. I., A. F., I­. L. szónokok, ’s több tisztelendő ur és számos táblabirák. A többek között másod alispán ur, véleményét ezen egyszerű de fontos szavakban fejezé ki. Kereszteltes­­sék bár az opposilio emberei által ez ügy nem pártolása ha­­zafiatlanságnak, egyedárusságnak, szóval bár minek, mint­hogy a felhozott 1715 . ’s 1790. ’stb. törvényekben biztosí­tást nem lát, úgy hiszi, lelke tiszta meggyőződését fejezi ki akkor, ha a levél félretételére szavaz. Végül Gs.K. főügyész, és szerinte többek a „proximusardet­icalegon,“ aggodalmat hordozva szívükön, felírást pártolnak.—A tanácskozások illy eredménye mellett, mellyek már is igen hosszúra nyúltak, elnök főisp. helyettes a tárgyat szavazatra bocsátó. En­nek végeztével a szavazatok többsége által, végzéskint ki­mondatott a pestmegyei levél félretétele.—Eze a Képilés eldöntése után , az ismeretes honfi levél tárgyalásához fog­tak a rendek, mellyel főisp. helyettes ur mint formájára néz­­ve szo­tlant, ’s magánpecséttel ellátottat, felbontób­an mutatott be. Legelsőbb is V.J. nyilatkozott e tárgyban, igen röviden ,­­s a levelet, melly hivatalos pecsét nélkül, Hont­­közönsége czimét bitorolja, ’s melynek felbontása alal, csak a formalitásokat rontanék meg, mellyek annyira­­szeri­ek a magyar alkotmány ítéletében : ugyan ez okból a ‘nV.­lpt felbontatlan visszaküldőim indítványoza.—Ugyan a szellemben nyilatkozott gr. Cz. J.,F.F. h. J. és többen a corUb­servativ részről, mig az ellenvéleménynek,­ jelesül M. R. és P. M. a pecsétet lényegesnek nem tartván , a levél felbon­tását, ’s az ügy leendő tárgyalását pártolják. Mert úgymond egy hiba ezer vétket szül,’s mik Honnban, Biharban ’stb. meg­történtek, könnyen bekövetkezhetők mindenütt.— Ezen agi­­tatio azonban a dolog lényegén semmit sem változtatott, ’s a kérdéses levél, kivéve az ellenvéleményüeket, közfelkiál­tással visszaküldetni rendeltetett. Ennyit közgyűlésünk első napjáról, melly reggeli­­töl délutáni­áig tartott. ’S örömmel emlithetem, hogy e hosszú folyamu tanácskozás komoly csenddel ment véghez, kivéve némi ficzamodolt elménezke­­déseket a kormány simpathiája ’s antipathiája felett, ’s vé­gül R.L. Ibiró és Sz. kun kapitány személyeskedését, melly egyedüli salakja e napi tanácskozásunknak. — A gyűlés kö­vetkező napjairóli tudósításom az érdekes­ tárgyakról szin­te közleni fogom. — ZEMPLÉNBŐL. S.A.-Ujhely, dec. 23. F. hó 18-án berekesztett évnegyedes közgyűlések alkalmával, az elnöki előterjesztés nyomán Zemplénmegye statistikai és politikai jelen állapotja felöl következő kivonat közölteték, u. m. nmltgu gróf Széchenyi István kir. biztosnak előterjesztése következtében, a nmltgu helyt. tanács által a tárkányi Tisza­­töltések kiigazítása és györöcski átmetszés végett 10,000 pfl. a só felemelt árából határozott előlegeztetése. — Az ügyészi hivatalt illetőleg, az augustusi törv­székek alatt és azóta tartott rendkívüli törvényszékeken rövid uton elítélte­tett 36 külön bűneset; elítéltetett 5 főbenjáró és lenyitó per; elhatároztatott 7 főbenjáró kereset; kihirdettetett részint tör­vényszéki, részint curiális ítélet 41 egyénnek; előkészüle­tek létettek 15 külön tárgyban; perek száma összesen 56. A múlt törvészéki ülésektől csak 3 ollyan raboskodó maradt itéletlenül, kiknek ügyök rövid uton tárgyaltak­k, és ezek ketteje azért, mert Szabolcs­ és Pest megye válaszát kell be­várni ; a múlt törvényszéki ülésekre vagy azóta bejelente­tett összesen 22 bűneset, behozatott a megye tömlöczébe 16 egyén, de ezek közöl is 4 már elítéltetett, vagy más tör­vényhatóságnak átküldetett. Jelenleg van a tömlöczben 149 raboskodó, kik közöl 21 nő és 128 férfi; ezen raboskodók közöl 128 el van ítélve, 8 főbenjáró per alatt áll, 13nak ügye tárgyalást kíván, ezeken kívül kezességen vannak, ösz­­szesen 43an kik közöl elítéltetett 27, de pörök felebb fize­­tett, 16nak ügye folyamatban van. Múlt törvényszéki ülé­sek óta két rab­ szökés történt; egyik Ujhelyből köz­munkáról szökött el, de harmadnapra magától visszajött; a másik Patakról a megye munkájából, és kerestetik ; a ré­gebben szököttek közöl is egy magától visszajött. A rabok munkájából bejövő pénztárban van jelenleg 1044 ft 49 krp.p. A megye portárát illetőleg. A szentistváni törv­székek beállásával a megye polgári törvényszéke és hivatalnokainak bíróságaink előtt, úrbéri, nemesedési, elválásbeli és minden egyéb czimzetű polgári pereknek száma 441 volt, megm­­­indíttatott 37 per, összesen tehát folyamatban volt 478, mellyek közöl 21 ítélet által bevégeztetett, ’s igy folyamat­ban maradt 457 polgári per. A tisztujitási kihágásokat fe­­nyitő és folyamatban volt 10 perből 8 Ítéltetvén, már csak két per maradt folyamatban. — A közbátorság semmi neve­­zetesb eseményekkel veszélyeztetve nem vala; az egészség állapotja általánosan jó karban van.—A m. kórházra nézve, a kórházi igazgatóság jelentése szerint, ezen intézet gyümöl­csöző tőkéinek sommája teszen 32,442 ft 48 kr p.p., ka­matjai pedig 2176 ft 55 krt pgőben. — A kórházban f. évi sept.­lső napjától nov. 25keig az orvosoltak száma teszen 48at, ezek közöl meggyógyult 35 , javult 3, meghalt 2, or­voslás alatt van 8. — A néhai Kasztenbaum Márton hagyo­mányos tömege kész­pénzben 50,894 ft és 42 kr v. cz. volt. — A helyi, tanácsnak két rendbeli kegyes intézvényei, mi­szerint a szűk termés miatt beállható éhség enyhítése tekin­tetéből a megye részéről is tétessenek kellő intézkedések, tárgyaltatván, a megye 21 szolgabírái beadták az idei ter­mésről szóló táblás jelentéseiket, a helyi, tanácshoz leendő fölterjesztés végett; azonban, miután azok tartalmából az tetszett ki, hogy 123,996 egyén lenne e megyében élelem nélkül, és azoknak élelmükre a most idézett szolgabirói je­lentések szerint 94,111 köböl gabona kivántatnék — erre világosan kimondatott a gyűlésben, hogy ezen összeírás csak ideális számolaton nyugodván — a helyi, tanácsnak sikerrel föl nem terjesztethetik; azonban a hegyaljai járás fösz­birája fölvilágosító a­riket, mondván, hogy Zemplén megyében több mint 12.000 zsellér van, és az az ország termőbb vidé­kére élelem­ keresés végett minden télen levándorol a sz.bírói jelentéseket csupa ideális számolatoknak venni nem lehet — hanem ezen körülményt is a felírásban érinteni kell és úgy fölterjesztését eszközleni — m­elly­el is fogadtatott. IGAZÍTÁS. Múlt számunkban az Esztergomm­egye közgyűléséről szóló tudósításban (26. l. 2. has. *44. sord.) ,R y Zs. hibásan áll r—y­­.‘ helyett.—Midőn ezen véletlen tévedést, mikop a méltányos­ság követeli, itt helyre igazítjuk, egyszersmind bátrak vagyunk re­ményben­­, hogy t. cz. levelezőink jövőre alapos tudósításaikat az elő­forduló vezeték és keresztnevek kezdő betűire nézve is tökéletesen hibátlanokká tenni sziveskedendnek. (FELELET a Pesti Ilirlap s­o­p­r­o­n­y­i leve­le­z­ő­i­n­e­k.) So­p­r­o­n­y. Éljen az erős, veszszen a gyáva! Az alkotmányos élet küzdterén osztalékul esett hazafiul szent kö­telesség, egy levethetlen öltöny, melly alatt a köznapok egysze­rűségében úgy, mint az ünnepek pompáiban hazájáért csüggedet­­len dobogjon a lipali vér. — Küzdeni, hivatása a férfiúnak, — a felemelt keztyűt az erősen kivívott istenítéletkint, mutassa meg leküzdött ellenének; vagy dicsőségtelen döfjön a küzdtér homok­­z­a­tár­a , önvére salakjában kifetrengeni az igaztalan harer, bünte­tését. — Önökhöz intézték szavaim a Pesti Hírlapnak „Többen levelezői. A Budapesti Híradó hasábjain bátorkodtam tüzes szen­vedélyüknek tág kantárát kissé megrántani, 's néhány sületlen 3,894,600 ft 1,927,970 ft 56,000 ft 2,340 ft 10,265 m.3 együtt Viaszosvás­z­on Ausztriából 619 m., Stájerországból 1 m., Morva és Sziléziából 1 m. Vitorla és csatornavászon 621 31,050 ft Ausztriából 99 m., együtt 99 9,900 ft Szúnyogháló Ausztriából 29 m. 29 2,900 ft

Next