Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)
1846-01-01 / 311. szám
-------------------- 100. § követk. tárgyak fordultak elő). Elnök Ő mlga előadván, miszerint a tiszujitást jövő évi ápril 27-én megtartandja, az erre szükséges előkészületek tárgyalásbavételét javaslá , é s ennélfogva, a már létező tiszujitási rendszabályok átvizsgálását tűzte ki tanácskozás tárgyául, mellyek is néhánynak halasztást sürgető felszólalásai ellenében átvizsgáltattak, ’s ollyformán módosíttattak, hogy a mennyiben eddig az olly külmegyeieknek is, kik a megye kebelében úrbéri vagy polgári birtokot bírnak, adatott szavazat, jövendőre szavazati joggal csak azon nemesek éljenek , kik vagy a megyében laknak, vagy nemesi birtokot bírnak, továbbá a máskép ki nem kerülhető visszaélések megakadályoztatására, de kivált az olly igen káros vidéki befolyás meggátlására , a megbízó levelek megszüntetésével csak a jelenlévők választhassanak, ’s a vidékiek a részvéttől egyátalában kirekesztessenek ; — a nemesség öszveirása a szolgabirákon kívül kerületenkint kiküldendő egyegy táblabiró által teljesillessék , és ez egy erre kirendelt választmány által hitelesillessék — hogy igy időközbeni közgyüléstartásra többé szükségépen ne legyen jegyzőkönyvileg még is megjegyeztetvén, hogy mennyiben előre nem tudható tárgyak időközbeni közgyüléstartásnak szükségét idéznék elő, illyent , mlg a főisp. helyettes ur híhasson öszve. — Ezek folytában D. L. táblabiránk — az e gyűlés folyta alatt közbejött véres eseményeket felemlítve, kívánta, hogy az illyéseknek gondos előrelátással leendő meggátlása tekintetéből a kitűzött tisztujitásnál a rendnek fentartása katonaság közbejöttével biztositassék, melly körülményeink parancsolta indítvány viszhangra találván , valamint ő magának a rend fentartására ezalkalommal is tett bölcs intézkedései méltányoltattak , úgy ő maga jövendőben is hasonló előgondoskodásra végzésileg felkéretett. Ugyancsak D. L. táblabiránk indítványára M. L. középponti szolgabiró , a közbejött véres eseményeket vizsgáló küldöttségből, azon okból, minthogy a verekedés alatt lövések épen lakásából történtek, önkivánatára is kihagyatott. És miután még az is meghatároztatott, hogy a főispán helyettesi beigtatásnál elmulasztottak pótlásául, s míga a tisztujitási ünnepélyre megyei huszárok előlovaglásával liszt- viselők által kisértessék, a gyűlés több scentrális tárgyak felvétele után ez napra eloszlott. — December 22én hétfőn, a tiszti jelentések felvétele (oly— tattatott — majd több rendbeli felsőbb intézmények, és törvényhatósági levelezések tárgyaltatván, ezek között: A Tisza szabályozásának e vidékre is kiterjesztését tudató felsőbb rendelet hálás köszönettel fogadtatott. — Pestmegyének országunk nádora félszázados ünnepének megölését tudató levele örvendetes tudomásul vétetett, egyszersmind e megye rendeinek ő főherczegsége iránti határtalan tisztelete, és legforróbb hálája külön alázatos felírásban is tolmácsoltatni rendeltetett. — Zágráb megyének az Erdödy-család örökös főispánsága iránti felszólalása, az országgyűlési utasítások kidolgozásának idejére előrejegyeztetett. — A marhahús ára 12 krban továbbá is meghagyatott. — Polgári és fenyitő törvényszékek ideje mart. 2ra határoztatott. December 23k án pedig a jegyzőkönyv hitelesíttetvén a gyűlés végkép berekesztetett — és bár e gyűlés napjaira gyászemléket borít a nemesség öszveütközéséből származott két halálos eset, mindazáltal ez a benne résztvetteknek közelismerése szerint Csongrádmegye szellemi gazdagságát és a fentartási elem értelmi és szónoki túlsúlyát olly teljes mértékben tünteté ki, miszerint biztosan remélhető, mikép a békés utáni józan haladást munkáló fentartási elem főispáni helyettesünk bölcs vezérlete alatt rég háttérbe szorított elveit minden túlzás kizárásval újra meghonosítani, ’s a felizgatott keblek nyugalmát visszaidézni és állandósítani is fogja. — BUDAPESTI HIRHARANG. E sorok az uj év első napján fognak világot látni, és igy a régi jó szokás szerint mindenféle sok jó szerencsét kívánni tartoznak, mit ezennel teljesitnek is. Először is a Mátrának kívánjuk , hogy aranybányákat szüljön; a kártékony Tiszának, hogy hatályosan szabályoztassék; a szőke Dunának, hogy minden tisztátlanságot tengerbe sodorjon; a lánczhídnak, hogy minden lánczot használjon föl; fiumei vasútnak, hogy ne csak a tengert , hanem a sziveket is közelebb hozza hozzánk; a Budapestnek, hogy ne csak házait, hanem a kenyeret is nagyobbulni lássa; a magyar színháznak, hogy a német színház mindig olly jó legyen mint most; a német lapoknak, hogy magyar szellemük legyen; a magyar újságoknak pedig, hogy német szerencsével bírjanak előfizetőkre nézve Magyarországban ; végre, magunknak a legjobbat, azaz —semmit, mert semmiből alakult a világ, és semmiből gyártatnak az újdonságok ; semmi a legjobb gyógyszer romlott szemek és gyomor számára, és az újdonságírónak vajmi jó szemekre van szüksége , hogy azt is láthassa, ami soha nem történt, és vajmi jó gyomorra , hogy mind azon botrányokat megemészthesse, mikről írnia kell; semmi azon roppant hatalom, melly a magyar reményeket élteti; semmi az, mi sok fejben lakik , melyeket hosszú doronggal sem érhet el a böcsületes ember; semmi azon nemes czél, melly után a járdarontók századai csengnek, bőséges anyagot szolgáltatva az ujdaságiróknak; semmi azon fényes kárpótlás, mellyet a magyar izó nyer, ha a kimondott szabad szó miatt megnyitják, vagy épen megdöngetik ; semmi az, mi most nálunk általános kegyeletben áll; egyedül a semmi az, melly változatlanul az maradt, ami volt, sőt a legkedvesb helyen , erszényünkben is — semmivel találkozunk, és egyedül a semmi az, mit valóban elsajátíthatlan tulajdonunknak nevezhetünk, mert egyedül ez az, mit a magyar írótól senki nem irigyel, és mihez a magyarnak általánosan is különös joga van, ezen magyar közmondás szerint, melly más nyelvben nem is fordul elő: „Neszed semmi, fogd meg jól !“ Mi tehát beérjük semmivel , és azért nem is kívánunk magunknak egyebet, különben is meg lévén győződve, hogy napjainkban leginkább ez azon hatalmas emeltyű, melly által boldogsághoz és kitüntetéshez juthatni. — Mindnyájan tudjuk, hogy az angolchinai háború óta kissé szabadabban juthatni a mennyei birodalom belsejébe ; e szabadságot bizonyos angol utazó is használd, ’s többi közt egy csinos mezővároskában szóba eredvén valamelly tudós mandarinnal, ezen utóbbi kérdé, hogy ugyan milly réginek tartják az angolok a világot? Az angol erre azt válaszold, hogy mintegy ötezer esztendősnek, mit azonban írott oklevelekkel nem bizonyíthatni. Erre a mandarin megvetőleg mosolyga, ’s a városi levéltárból több oklevelet mutatott, mellyek nyolczezer évelőtt írattak, de miket a mostani chinaiak már nem tudnak olvasni. Az angol utazó néhány szót lopva tárczájába rajzolt azon régi oklevelekből, ’s hű hasonmásban munkája mellett ki is adá. Mondják , hogy egy pesti tudós azon ismeretlen írást — tiszta magyarnak ismerte, és e fontos ügyről rövid idő múlva értekezést fog közrebocsátani, mellyből kitünendik , hogy azon oklevél tulajdonképen záloglevél, és Abel által íratott, szomorú halála után három nap múlva. — Egy molnár hitvese bizonyos ismeretes arszlánnal megszökött, ’s a molnár másnap tiz mázsa lisztet oszta ki szegények közt, imádkozásra szólítván fel őket, hogy neje többé vissza ne térjen. — Múlt vasárnap délután sűrűn szakadván hó és eső , este a magyar színház előtt szokás szerint olly mély patak zuhogott, hogy hölgyek ’s férfiak térdig merültek bele , és ez mindig igy van , valahányszor nagy eső szakad, ’s a közönség kényelméért egyetlen lapát sem hozatik mozgásba ! — A Megyeriemlék létesítésére ismét aláírási ivek nyittatnak, mellyek leginkább a három körben fognak köröztetni, ’s reményijük, hogy a nemzeti színház is teend valamit. Összesen mintegy hatszáz forintra van még szükség, hogy a temetőben síremlék állíttathassák föl, és Ferenczy által a művész szobrát lehessen elkészíttetni a színházi csarnok számára. E csekélység könnyen összegyűlhet az országból, főkép, ha az aláírási ívek a pénzzel együtt pontosan beküldetnek; igen szomorú azonban, hogy nálunk az eleje aláírási ívek vagy nagyon elkésnek, vagy gyakran épen el is vesznek. Illy esetekben azután igen káros a kímélet, és nem ártana az olly gyűjtőket kissé szégyenkőre állítani, kiknél az illynemű adakozások vagy eltévednek, vagy évekig hevernek. — A tudományos egyetem kórháza, mint mondják, jövő nyárra a városival egyesiltetni fog. — A liliomutczában egy pinczelakás van, ’s abban mintegy luisz apró csecsemő tartatik dajkaságban; nem ártana , ha ezen emberfogyasztó intézetre őrszemet vetnének az illetők. — A Külföldi Regénytár utolsó füzete e napokban jelenvén meg, e gyűjtemény ezzel végkép bezárólik, mert az eredeti szépirodalom mezején olly élénk munkásság uralkodik, hogy csekély számú olvasó közönségünk már azt is alig győzi; azt pedig ugyan ki merné követelni, hogy tíz millió magyar ember közel mintegy hatszáz minden magyar könyvet megvegyen ! — Eötvös József b. „Falu jegyzője“ rövid idő múlva igen sikerült német fordításban sajtó alá jutand. — A „Pesti Kör“ két tánczvrgalmat adand , és a részvények fölöslegét közhasznú czélokra fogja fordítani. — Mivem,: ti sambiá*. Szombaton, január 3-án 1846. László javára, bérszünettel fog adatni: „V é g r e n d e- r e t.” Eredeti dráma 5 felv. Irta Czakó Zsigmond. HIOLimU, NAGYBRITANNIA. London, dec. 19. A ministererisis lényegesen be van fejezve. John Russel lord elvállalta a cabinet alapítását. A Globe , melly az új kormány közlönyének tartalik, e fontos lény közlését még következőkkel toldja meg : Russell lord tegnap délben Windsorból, hol meghalt, ide ismét visszatért, miután a királynéval a tegnapelőtti hosszú conferentia eredményét közlé , ’s a királyné további utasítását a cabinet alakítása iránt elfogadó. Mindjárt hazajövetele után az előbbi whig cabinet fötagjait magához hivatá, csaknem 2 óráig tanácskozók ismét velök ’s újra Windzorba ment, honnan estve visszajött. Ma az előbbi whig cabinet lotagjai déltől kezdve ismét a lordnál voltak. A legfontosabb ministeri helyek teljes szétosztása sem történvén még meg, a való és teljes programút csak holnap leen, közölhető. —A Times többek közt ezt mondja főczikkében: Ha jól vagyunk értesítve, Russell lord még múlt szerdán kinyilatkoztatá sir Robert Peelnek , mikép kilátásának gondos megfontolása még erősíti eleintei idegenkedését a királyné megbízásának elfogadásától, és ha sir R. Peel hivatalában megmaradni és azon nézeteket, mellyek a cabinet leköszönését okozták, keresztülvinni akarja, a nemes lord és barátai minden fölök kitelhető módon támogatandják őt. Peel azonban ez ajánlatot el nem fogadó, nem akarván a whigek kegyelméből minister lenni. A Globe még más érdekes közléseket is tesz. Szerinte a parliament szétoszlatása és új alsóháznak választása , whig ministerium alakulása után igen valószínű — Londonban az amerikai követ, előre megkapta az elnöki üzenet másolatát, é s abban semmi aggasztó nem foglaltatik. — Sir R. Peel a gabnatörvények eltörlésére e lap szerint csak Aberdeen és Lincoln lordokat, sir. J. Grahamot és Sidney Herbert urat nyerhető meg, míg Wellington és Buccleubingek, Stanley, Wharncliffe, Ripon, Haddington, Lyndhurst, Granville és Somerset lordok, valamint Goulburn kincstárnok ellene nyilatkoztak. A gabnatörvény elleni társaság tanácsa e napokban Manchesterben gyűlést tartván, abban a pártoknak a gabnatörvények irányábani megváltozása tekintetéből az határoztatott, hogy a társulat azon munkálkodjék , miszerint a parliament a királyság minden városából és megyéjéből kapjon folyamodványt a gabnatörvények végképeni eltörléséért. Továbbá határoztatot, hogy aláírás utján 250 ezer font sterling beszerzése tüslint megkezdessék , e somma ötöde az aláíróktól tüstint beszedessék, és 23 óra Manchester városházában e határozatok foganatosítása végett nyilvános gyűlés tartassák. Sokan, kik azelőtt 100 fonttal járultak a társaság tőkéjéhez, most 500 fontot ígérnek aláírni. Felebbi közleményekkel ellenkezőleg a Globelly rövid közlést vehetett még fel dec. 20ai számába. ..Us ministeri crisis! Sajnosan értesültünk a legjobb forrásból, hogy Russell lord alatti kormány alakítására minden kilátás eltűnt, és hogy a nemes lord kénytelen volt felhagyni a kísérlettel, mellyel tegnap foglalkozott. Halljuk, hogy sir Robert Peel ma délután a vasúton Windsorba ment.“ Egy whig lap (Sun) dec. 20-ai számának harmadik kiadásában a whigek felakadásának okául az adatik elő, hogy némelly pártvezetők a leendő ministérium alapját nagyon ki akarták szélesíteni, és egész Cobdenig , a híres gabnatörvény elleni agitátorig kiterjeszkedni, kinek hivatalba jönni vagy hivatallal megkínáltatni kellett volna. Ez és egyéb kisebb személyzeti villongások lettek volna a meghasadás és hajótörés okai. FRANCZIAORSZÁG, Paris, dec. 20. Peel ministeriumának megbukása a hírlapok szerint komoly csapás a Guizot ministeriumra, miért? nehezen látható át. Anglia állapotai igen különböznek Francziaroszág állapotaitól. Angliában az aristocratia régi tusája történik a legfensőbbtől a legalsóbbig, az egész nemzet aristocraticus alkotása kézművestől kezdve lordig ; az elsőszülöttben gyökerezik minden bármilly rangú család; az utószülötteknek minden rangfokon maguknak kell maguknak állást szerezni. Francziaországban a democratia régi tusája létezik; minden család, a leggazdagabb úgy mint a legszegényebb , democratiai szerkezetű. Illy körülmények közt nincs analógia a benső történetekben. Mi a külső állást illeti, Francziaország ellenében csak egy angol politika áll; e politikát a whigek, lovyk és radicalok egyenlően követik. Peel előbb utóbb ismét az ügyek élére jövend, mert ő azon férfiú, ki magát hazája jelenében legjobbban tudja tájékozni; ha nem Peel lép a cabinetbe, bizonyosak lehetünk abban , hogy az csak ideiglenes leend. Kellemetlen lehet ugyan a franczia ministériumnak az angol cabinet feloszlása, de csak is kellemetlen. Malé cabinete, módosítva némelly részekkel a tiers-partiból, nem fehetlen ugyan, de magát nehezen tarthatná fen, mert, rést képezne Thiers úr számára a ministeriumba törés végett; Thiersnek pedig semmi kilátása nincs a conservativeknél, a koronánál pedig szinte kevés. A ministerium ellen nagy erők fognak mozgásba tétetni: Algir, Salvandy, és egyéb dolgok; a szétoszlatott tanulmányi tanácsnak két szónoka van a kamarában: Dubois Nantesből, és Saint-Marc- Girardin,Dupin és Thiers dörögni fognak; a kamara azonban megeléglette már az egyetem és papság körüli czivódásokat, és illyetén dolgok iránt alalán csak kevés érdekkel bír. A Sorbonneban dec. 12én Lenorment, ur felolvasásai megzavartattak. „Mintegy 20 egyén, mond a Gazette de France, kik szemlátomást ellenséges czélból jöttek, midőn a professor a pápák történetét kezdené, le a jezuitával! le a dochrinairrel! kiáltoztak. Az oktató nagy hidegvérüséggel és erélylyel viselte magát. Némelly hallgatók a zavargók ellen keltek ki, miből párbajra hívások következtek. A rendőrség közbenjárása után a professor nyugodtan folytató felolvasását.“ AFRIKA. Említettük már, hogy a híres Bu-Maza egyik öcscsét a francziák elfogván, az Algírban hadi birószék elé állíttatott. Érdekes, és az algíri állapotokra felvilágosító fényt vet annak vallatása, mikép azt a J. d. Débats közli. E vallatás következőképen folyt: „Ké r dé s: Mi a neved ? Felelet: Nevem Mohammed-Ben-Abdalia. K.: Nem neveznek-e Bu-Mazának is ? F.: Nem, e nevet az arabok bátyámnak adták. K.: Miért iríják bátyádat igy? F.: Bátyámnak neve szinte Mohammed-Ben-Abdalla, mint nekem, ’s az arabok azért tulajdoníták neki e nevet, mert gyakran látták egy zerge kíséretében, mellyet Isten küldött, hogy őt kisérné zarándoklatain. K.: Hány esztendős vagy ? F.: Azt nem tudom. Mi mozlimek halálunkig sem gondolunk korunkra. K.: Honnan való vagy ? F.: Tarudeniből, melly 300 házból álló falu Marokkóban , Szűz tartományban. K.: Mióta vagy Algériában? F.: Mintegy hét év óta. Mulay Thayeb, a mi urunk azért küldött ide, hogy a szent marabutokat meglátogatnám és kegyes műveket vinnék véghez. K.: Mióta van bátyád Algériában? F.: Ugyanezen idő óta. Ő nőt vett az Ulad-junesz törzsnél, hol szentségének nagy hite lett. A dahrai törzsek meglátogatták őt, vele beszélendők azon kívánságukról, hogy szent háborút viseljenek; ő élökre állott, ’s a mi történt, az előttetek tudva van. K.: Ki bátorította őt erre, bizonyosan Abd-el-Kader, kik ti zuhannak neveztek? F.: Ő maga kezdte a szent háborút. Hire elterjedt messzire: a flidák, zbeáka beni-ligrinek és kerajsokhoz, ’s aztán leveleket kapott Muley-Abderrhaman, El- Hads-Abd-el-Kader ’s a tunisi és konstantinápolyi Zoltánoktól. A levelek azt mondák neki, hogy csak folytassa művét, hogy ő azon óra ura, melly a szent írásokban hirdettetik, és hogy ha a keresztényeket elűznie sikerül,zultánjoknak kiáltandják őt ki, megelégedve, ha kalifáinak nevezhetik magokat. K.: Láttad-e leveleket és pecséteiket ? F.: Olvasni nem tudok , de a leveleket láttam ’s kezeimben is voltak. K.: Mellyek azon törzsek , mellyek bátyádnak szavokat adták? F.: A fitták, ’stb.— ’s egymásután 35 törzset nevezett. K.: Hogyan jöttek ezek hozzá , régi főnökeikkel—e , vagy azokkal , kiket mi adtunk nekik ? F.: A törzsek nem jöttek tömegesen, hanem követeket küldtek hozzá és régi főnökeiket, némellyek azokat, kiket ti adtatok nekik. K.: Mivel vádolták a francziákat? Lopás- ? zsarolás-? vagy igazságtalansággal? Mond meg bátran az igazat. F.: Az arabok megvetnek titeket, mert vallásian nem az ő vallásuk , mert idegenek vagytok, kik ma hazájukat foglaltátok el, holnap szüzeiket és gyermekeiket herenditek. Ők igy szóltak bátyámhoz: régi vezetünk, koljunk ismét harczra. Minden lefolyó nap erősebbekké teszi a ke*