Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)

1846-01-01 / 311. szám

-------------------- 100. § követk. tárgyak fordultak elő). Elnök Ő mlga előadván, mi­szerint a tiszujitást jövő évi ápril 27-én megtartandja, az erre szükséges előkészületek tárgyalásbavételét javaslá , é s ennélfogva, a már létező tiszujitási rendszabályok átvizsgá­lását tűzte ki tanácskozás tárgyául, mellyek is néhánynak halasztást sürgető felszólalásai ellenében átvizsgáltattak, ’s ollyformán módosíttattak, hogy a mennyiben eddig az olly külmegyeieknek is, kik a megye kebelében úrbéri vagy polgári birtokot bírnak, adatott szavazat, jövendőre szava­­zati joggal csak azon nemesek éljenek , kik vagy a megyé­ben laknak, vagy nemesi birtokot bírnak,­­ továbbá a más­kép ki nem kerülhető visszaélések megakadályoztatására, de kivált az olly igen káros vidéki befolyás meggátlására , a megbízó levelek megszüntetésével csak a jelenlévők választ­hassanak, ’s a vidékiek a részvéttől egyátalában kirekesz­tessenek ; — a nemesség öszveirása a szolgabirákon kívül kerületen­kint kiküldendő egyegy táblabiró által teljesilles­sék , és ez egy erre kirendelt választmány által hitelesilles­sék — hogy igy időközbeni közgyüléstartásra többé szükség­­épen ne legyen jegyzőkönyvileg még is megjegyeztetvén, hogy mennyiben előre nem tudható tárgyak időközbeni köz­­gyüléstartásnak szükségét idéznék elő, illyent , mlg a főisp. helyettes ur híhasson öszve. — Ezek folytában D. L. tábla­­biránk — az e gyűlés folyta alatt közbejött véres eseménye­ket felemlítve, kívánta, hogy az illyéseknek gondos előre­látással leendő meggátlása tekintetéből a kitűzött tisztujitás­­nál a rendnek fentartása katonaság közbejöttével biztositas­­sék, melly körülményeink­ parancsolta indítvány visz­­hangra találván , valamint ő magának a rend fentartására ez­­alkalommal is tett bölcs intézkedései méltányoltattak , úgy ő maga jövendőben is hasonló előgondoskodásra végzésileg felkéretett. Ugyancsak D. L. táblabiránk indítványára M. L. középponti szolgabiró , a közbejött véres eseményeket vizs­gáló küldöttségből, azon okból, minthogy a verekedés alatt lövések épen lakásából történtek, önkivánatára is kihagya­tott. És miután még az is meghatároztatott, hogy a főispán helyettesi beigtatásnál elmulasztottak pótlásául, s míga a tisztujitási ünnepélyre megyei huszárok előlovaglásával liszt-­­ viselők által kisértessék, a gyűlés több scentrális tárgyak felvétele után ez napra eloszlott. — December 22én hétfőn, a tiszti jelentések felvétele (oly— tattatott — majd több rendbeli felsőbb intézmények, és törvényhatósági levelezések tárgyaltatván, ezek között: A Tisza szabályozásának e vidékre is kiterjesztését tudató felsőbb rendelet hálás köszönettel fogadtatott. — Pestme­gyének országunk nádora félszázados ünnepének megölését tudató levele örvendetes tudomásul vétetett, egyszersmind e megye rendeinek ő főherczegsége iránti határtalan tisztelete, és legforróbb hálája külön alázatos felírásban is tolmácsol­­tatni rendeltetett. — Zágráb megyének az Erdödy-család örökös főispánsága iránti felszólalása, az országgyűlési uta­sítások kidolgozásának idejére előrejegyeztetett. — A mar­hahús ára 12 krban továbbá is meghagyatott. — Polgári és fenyitő törvényszékek ideje mart. 2ra h­atároztatott. December 23k án pedig a jegyzőkönyv hitelesíttetvén a gyűlés végkép berekesztetett — és bár e gyűlés napjaira gyászemléket borít a nemesség öszveütközéséből származott két halálos eset, mindazáltal ez a benne résztvetteknek köz­elismerése szerint Csongrádm­egye szellemi gazdagságát és a fentartási elem értelmi és szónoki túlsúlyát olly teljes mér­tékben tünteté ki, miszerint biztosan remélhető, mikép a békés utáni józan haladást munkáló fentartási elem főispáni helyettesünk bölcs vezérlete alatt rég háttérbe szorított elveit minden túlzás kizárásval újra meghonosítani, ’s a felizgatott keblek nyugalmát visszaidézni és állandósítani is fogja. — BUDAPESTI HIRHARANG. E sorok az uj év első nap­ján fognak világot látni, és igy a régi jó szokás szerint min­denféle sok jó szerencsét kívánni tartoznak, mit ezennel tel­­jesitnek is. Először is a Mátrának kívánjuk , hogy aranybá­nyákat szüljön; a kártékony Tiszának, hogy hatályosan sza­­bályoztassék; a szőke Dunának, hogy minden tisztátlanságot tengerbe sodorjon; a lánczhídnak, hogy minden lánczot hasz­náljon föl; fiumei vasútnak, hogy ne csak a tengert , hanem a sziveket is közelebb hozza hozzánk; a Budapestnek, hogy ne csak házait, hanem a kenyeret is­ nagyobbulni lássa; a magyar színháznak, hogy a német színház mindig olly jó le­gyen mint most; a német lapoknak, hogy magyar szellemük legyen; a magyar újságoknak pedig, hogy német szeren­csével bírjanak előfizetőkre nézve Magyarországban ; végre, magunknak a legjobbat, azaz —semmit, mert semmiből ala­kult a világ, és semmiből gyártatnak az újdonságok ; semmi a legjobb gyógyszer romlott szemek és gyomor számára, és az újdonságírónak vajmi jó szemekre van szüksége , hogy azt is láthassa, a­mi soha nem történt, és vajmi jó gyomor­ra , hogy mind azon botrányokat megemészthesse, mikről írnia kell; semmi azon roppant hatalom, melly a magyar reményeket élteti; semmi az, mi sok fejben lakik , melye­ket hosszú doronggal sem érhet el a böcsületes ember; sem­mi azon nemes czél, melly után a járdarontók századai csengnek, bőséges anyagot szolgáltatva az ujdaságiróknak; semmi azon fényes kárpótlás, mellyet a magyar izó nyer, ha a kimondott szabad szó miatt megnyitják, vagy épen meg­döngetik ; semmi az, mi most nálunk általános kegyeletben áll; egyedül a semmi az, melly változatlanul az maradt, a­mi volt, sőt a legkedvesb helyen , erszényünkben is — semmivel találkozunk, és egyedül a semmi az, mit valóban elsajátíthatlan tulajdonunknak nevezhetünk, mert egyedül ez az, mit a magyar írótól senki nem irigyel, és mihez a magyarnak általánosan is különös joga van, ezen magyar közmondás szerint, melly más nyelvben nem is f­ordul elő: „Nesze­d semmi, fogd meg jól !“ Mi tehát beérjük semmi­vel , és azért nem is kívánunk magunknak egyebet, külön­ben is meg lévén győződve, hogy napjainkban leginkább ez azon hatalmas emeltyű, melly által­ boldogsághoz és ki­tüntetéshez juthatni. — Mindnyájan tudjuk, hogy az angol­­chinai háború óta kissé szabadabban juthatni a mennyei bi­rodalom belsejébe ; e szabadságot bizonyos angol utazó is használd, ’s többi közt egy csinos mezővároskában szóba eredvén valamelly tudós mandarinnal, ezen utóbbi kérdé, hogy ugyan milly réginek tartják az angolok a világot? Az angol erre azt válaszold, hogy mintegy ötezer esztendősnek, mit azonban írott oklevelekkel nem bizonyíthatni. Erre a mandarin megvetőleg mosolyga, ’s a városi levéltárból több oklevelet mutatott, mellyek nyolczezer évelőtt írattak, de miket a mostani chinaiak már nem tudnak olvasni. Az angol utazó néhány szót lopva tárczájába rajzolt azon régi okleve­lekből, ’s hű hasonmásban munkája mellett ki is adá. Mond­­ják , hogy egy pesti tudós azon ismeretlen írást — tiszta magyarnak ismerte, és e fontos ügyről rövid idő múlva ér­tekezést fog közrebocsátani, mellyből kitünendik , hogy azon oklevél tulajdonképen záloglevél, és Abel által íratott, szo­morú halála után három nap múlva. — Egy molnár hitvese bizonyos ismeretes arszlánnal megszökött, ’s a molnár más­nap tiz mázsa lisztet oszta ki szegények közt, imádkozásra szólítván fel őket, hogy neje többé vissza ne térjen. — Múlt vasárnap délután sűrűn szakadván hó és eső , este a magyar színház előtt szokás szerint olly mély patak zuhogott, hogy hölgyek ’s férfiak térdig merültek bele , és ez mindig igy van , valahányszor nagy eső szakad, ’s a közönség kényel­méért egyetlen lapát sem hozatik mozgásba ! — A Megyeri­emlék létesítésére ismét aláírási ivek nyittatnak, mellyek leginkább a három körben fognak köröztetni, ’s reményi­jük, hogy a nemzeti színház is teend valamit. Összesen mintegy hatszáz forintra van még szükség, hogy a temetőben síremlék állíttathassák föl, és Ferenczy által a művész szobrát lehessen elkészíttetni a színházi csarnok számára. E csekély­ség könnyen összegyűlhet az országból, főkép, ha az alá­írási ívek a pénzzel együtt pontosan beküldetnek; igen szo­morú azonban, hogy nálunk az eleje aláírási ívek vagy na­gyon elkésnek, vagy gyakran épen el is vesznek. Illy ese­tekben azután igen káros a kímélet, és nem ártana az olly gyűjtőket kissé szégyenkőre állítani, kiknél az illynemű ada­kozások vagy eltévednek, vagy évekig hevernek. — A tu­dományos egyetem kórháza, mint mondják, jövő nyárra a vá­rosival egyesiltetni fog. — A liliomutczában egy pinczelakás van, ’s abban mintegy luisz apró csecsemő tartatik dajka­­ságban; nem ártana , ha ezen emberfogyasztó intézetre őr­szemet vetnének az illetők. — A Külföldi Regénytár utolsó füzete e napokban jelenvén meg, e gyűjtemény ezzel vég­kép bezárólik, mert az eredeti szépirodalom mezején olly élénk munkásság uralkodik, hogy csekély számú olvasó kö­zönségünk már azt is alig győzi; azt pedig ugyan ki merné követelni, hogy tíz millió magyar ember közel mintegy hat­száz minden magyar könyvet megvegyen ! — Eötvös József b. „Falu jegyzője“ rövid idő múlva igen sikerült német fordí­tásban sajtó alá jutand. — A „Pesti Kör“ két tánczvrgalmat adand , és a részvények fölöslegét közhasznú czélokra fogja fordítani. — M­ivem­,: ti sam­biá*. Szombaton, január 3-án 1846. László javára, bérszünettel fog adatni: „V é g r e n d e- r e t.” Eredeti dráma 5 felv. Irta Czakó Zsigmond. HIOLimU, NAGYBRITANNIA. L­on­don, dec. 19. A ministereri­­sis lényegesen be van fejezve. John Russel lord elvállalta a cabinet alapítását. A Globe , melly az új kormány közlönyé­nek tartalik, e fontos lény közlését még következőkkel toldja meg : Russell lord tegnap délben Windsorból, hol meghalt, ide ismét visszatért, miután a királynéval a tegnapelőtti hosszú conferentia eredményét közlé , ’s a királyné további utasítását a cabinet alakítása iránt elfogadó. Mindjárt haza­jövetele után az előbbi whig cabinet fötagjait magához hi­­vatá, csaknem 2 óráig tanácskozók ismét velök ’s újra Windzorba ment, honnan estve visszajött. Ma az előbbi whig cabinet lotagjai déltől kezdve ismét a lordnál voltak. A legfontosabb ministeri helyek teljes szétosztása sem tör­ténvén még meg, a való és teljes programút csak holnap leen, közölhető. —A Times többek közt ezt mondja főczik­­kében: Ha jól vagyunk értesítve, Russell lord még múlt szerdán kinyilatkoztatá sir Robert Peelnek , mikép kilátásá­nak gondos megfontolása még erősíti eleintei idegenkedését a királyné megbízásának elfogadásától, és ha sir R. Peel hi­vatalában megmaradni és azon nézeteket, mellyek a cabinet leköszönését okozták, keresztülvinni akarja, a nemes lord és barátai minden fölök kitelhető módon támogatandják őt. Peel azonban ez ajánlatot el nem fogadó, nem akarván a whigek kegyelméből minister lenni. A Globe még más érdekes közléseket is tesz. Szerinte a parliament szétoszlatása és új alsóháznak választása , whig ministerium alakulása után igen valószínű — Londonban az amerikai követ, előre megkapta az elnöki üzenet másolatát, é s abban semmi aggasztó nem foglaltatik. — Sir R. Peel a gabnatörvények eltörlésére e lap szerint csak Aberdeen és Lincoln lordokat, sir. J. Grahamot és Sidney Herbert urat nyerhető meg, míg Wellington és Buccleubi­ngek, Stanley, Wharncliffe, Ripon, Haddington, Lyndhurst, Granville és Somerset lordok, valamint Goulburn kincstárnok ellene nyi­latkoztak. A gabnatörvény elleni társaság tanácsa e napokban Man­chesterben gyűlést tartván, abban a pártoknak a gabnatör­­vények irányábani megváltozása tekintetéből az h­atároztatott, hogy a társulat azon munkálkodjék , miszerint a parliament a királyság minden városából és megyéjéből kapjon folya­modványt a gabnatörvények végképeni eltörléséért. Továbbá h­atároztatot­, hogy aláírás utján 250 ezer font sterling be­szerzése tüslint megkezdessék , e somma ötöde az aláíróktól tüstint beszedessék, és 23 óra Manchester városházában e határozatok foganatosítása végett nyilvános gyűlés tartassák. Sokan, kik azelőtt 100 fonttal járultak a társaság tőkéjéhez, most 500 fontot ígérnek aláírni. Felebbi közleményekkel ellenkezőleg a Globe­­lly rövid közlést vehetett még fel dec. 20ai számába. ..Us ministeri crisis! Sajnosan értesültünk a legjobb forrásból, hogy Rus­sell lord alatti kormány alakítására minden kilátás eltűnt, és hogy a nemes lord kénytelen volt felhagyni a kísérlettel, mellyel tegnap foglalkozott. Halljuk, hogy sir Robert Peel ma délután a vasúton Windsorba ment.“ Egy whig lap (Sun) dec. 20-ai számának harmadik ki­adásában a whigek felakadásának okául az adatik elő, hogy némelly pártvezetők a leendő ministérium alapját nagyon ki akarták szélesíteni, és egész Cobdenig , a híres gabna­törvény elleni agitátorig kiterjeszkedni, kinek hivatalba jönni vagy hivatallal megkínáltatni kellett volna. Ez és egyéb ki­sebb személyzeti villongások lettek volna a meghasad­ás és hajótörés okai. FRANCZIAORSZÁG, Paris, dec. 20. Peel ministeriu­­mának megbukása a hírlapok szerint komoly csapás a Gui­­zot ministeriumra, miért? nehezen látható át. Anglia álla­potai igen különböznek Francziaroszág állapotaitól. Angliá­ban az aristocratia régi tusája történik a legfensőbbtől a leg­alsóbbig, az egész nemzet aristocraticus alkotása kézműves­től kezdve lordig ; az első­szülöttben gyökerezik minden bár­­milly rangú család; az utószülött­eknek minden rangfokon maguknak kell maguknak állást szerezni. Francziaországban a democratia régi tusája létezik; minden család, a leggaz­dagabb úgy mint a legszegényebb , democratiai szerkezetű. Illy körülmények közt nincs analógia a benső történetekben. Mi a külső állást illeti, Francziaország ellenében csak egy angol politika áll; e politikát a whigek, lovyk és radicalok egyenlően követik. Peel előbb utóbb ismét az ügyek élére jövend, mert ő azon férfiú, ki magát hazája jelenében leg­­jobbban tudja tájékozni; ha nem Peel lép a cabinetbe, bi­zonyosak lehetünk abban , hogy az csak ideiglenes leend. Kellemetlen lehet ugyan a franczia ministériumnak az an­gol cabinet feloszlása, de csak is kellemetlen. Malé cabinete, módosítva némelly részekkel a tiers-partiból, nem fehetlen ugyan, de magát nehezen tarthatná fen, mert, rést képezne Thiers úr számára a ministeriumba törés vé­gett; Thiersnek pedig semmi kilátása nincs a conservati­­veknél, a koronánál pedig szinte kevés. A ministerium ellen nagy erők fognak mozgásba tétetni: Algir, Salvandy, és egyéb dolgok; a szétoszlatott tanulmányi tanácsnak két szó­noka van a kamarában: Dubois Nantesből, és Saint-Marc- Girardin,Dupin és Thiers dörögni fognak; a kamara azonban megeléglette már az egyetem és papság körüli czivódáso­­kat, és illyetén dolgok iránt alalán csak kevés érdekkel bír. A Sorbonneban dec. 12én Lenorment, ur felolvasásai megzavartattak. „Mintegy 20 egyén, mond a Gazette de France, kik szemlátomást ellenséges czélból jöttek, midőn a professor a pápák történetét kezdené, le a jezuitával! le a dochrinairrel! kiáltoztak. Az oktató nagy hidegvérüséggel és erélylyel viselte magát. Némelly hallgatók a zavargók ellen keltek ki, miből párbajra hívások következtek. A rend­őrség közbenjárása után a professor nyugodtan folytató fel­olvasását.“ AFRIKA. Említettük már, hogy a híres Bu-Maza egyik öcscsét a francziák elfogván, az Algírban hadi birószék elé állíttatott. Érdekes, és az algíri állapotokra felvilágosító fényt vet annak vallatása, mikép azt a J. d. Débats közli. E vallatás következőképen folyt: „K­é r d­é s: Mi a neved ? F­e­­lelet: Nevem Mohammed-Ben-Abdalia. K.: Nem nevez­­nek-e Bu-Mazának is ? F.: Nem, e nevet az arabok bátyám­nak adták. K.: Miért iríják bátyádat igy? F.: Bátyámnak neve szinte Mohammed-Ben-Abdalla, mint nekem, ’s az arabok azért tulajdoníták neki e nevet, mert gyakran látták egy zerge kíséretében, mellyet Isten küldött, hogy őt ki­sérné zarándoklatain. K.: Hány esztendős vagy ? F.: Azt nem tudom. Mi mozlimek halálunkig sem gondolunk ko­runkra. K.: Honnan való vagy ? F.: Tarudeniből, melly 300 házból álló falu Marokkóban , Szűz tartományban. K.: Mióta vagy Algériában? F.: Mintegy hét év óta. Mulay Thayeb, a mi urunk azért küldött ide, hogy a szent marabu­tokat meglátogatnám és kegyes műveket vinnék véghez. K.: Mióta van bátyád Algériában? F.: Ugyanezen idő óta. Ő nőt vett az Ulad-junesz törzsnél, hol szentségének nagy hite lett. A dahrai törzsek meglátogatták őt, vele beszélendők azon kívánságukról, hogy szent háborút viseljenek; ő élökre állott, ’s a mi történt, az előttetek tudva van. K.: Ki báto­rította őt erre, bizonyosan Abd-el-Kader, kik ti zuhannak neveztek? F.: Ő maga kezdte a szent háborút. Hire elter­jedt messzire: a flid­ák, zbeáka beni-ligrinek és keraj­­sokhoz, ’s aztán leveleket kapott Muley-Abderrhaman, El- Hads-Abd-el-Kader ’s a tunisi és konstantinápolyi Zoltá­noktól. A levelek azt mondák neki, hogy csak folytassa művét, hogy ő azon óra ura, melly a szent írásokban hir­­dettetik, és hogy ha a keresztényeket elűznie sikerül,zultán­­joknak kiáltandják őt ki, megelégedve, ha kalifáinak ne­vezhetik magokat. K.: Láttad-e leveleket és pecséteiket ? F.: Olvasni nem tudok , de a leveleket láttam ’s kezeimben is voltak. K.: Mellyek azon törzsek , mellyek bátyádnak szavokat adták? F.: A fi­tták, ’stb.— ’s egymásután 35 törzset nevezett. K.: Hogyan jöttek ezek hozzá , régi főnö­keikkel—e , vagy azokkal , kiket mi adtunk nekik ? F.: A törzsek nem jöttek tömegesen, hanem követeket küld­tek hozzá és régi főnökeiket, némellyek azokat, kiket ti ad­tatok nekik. K.: Mivel vádolták a francziákat? Lopás- ? zsarolás-? vagy igazságtalansággal? Mond meg bátran az igazat. F.: Az arabok megvetnek titeket, mert vallásian nem az ő vallásuk , mert idegenek vagytok, kik ma hazá­­jukat foglaltátok el, holnap szüzeiket és gyermekeiket he­renditek. Ők igy szóltak bátyámhoz: régi vezetünk, koljunk ismét harczra. Minden lefolyó nap erősebbekké teszi a ke­­*

Next