Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)
1846-06-11 / 401. szám
üzen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábsoraét 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Csütörtök 401. Junius 11. 1846, BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatva''.?' a'«. czal Horvath-házban ISSik szára alatt fi.'ldszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomban külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Előfizetési figyelmeztetés. Folyó junius hó végével a ,BUDAPESTI HÍRADÓ1 1846iki első félévi folyama lejárván, ezennel annak második félévi (julius—decemberi) folyamára előfizetés nyittatik, jelentvén az olvasó közönség iránti köteles tisztelettel egyszersmind, hogy e politikai lapok vezérlete és szerkesztése az eddigi marad. Előfizetési ár félévre Budapesten házhozhordással 5 ft, borítékban5 ft, postán borítékban szinte 6 ft pengőben. Pesten előfizethetni a kiadóhivatalban (hatvaniutczai Horváth-házban 483 d. sz. alatt földszint) és azon kívül minden kir. postahivatalnál bécsi cs. k. postahivatalnál rendeltethetnek meg. Az ausztriai birodalomba ’s külföldre járatni kívánt példányok csak a Borsos Márton, tulajdonos. TANTALUM, Magyarország és Erdély. Kinevezések. Megyék. Közgyűlések Győrben. Zágrábban. — A Tiszaszabályozásról. — Viszonválasz tiszántúli Melchisedech urnák. Budapesti napló. Testgyakorló-intézet. Czáfolat Trencsinből. Védnyilatkozat Gömörből. Revalvationalis rovat, különös tekintettel a Hetilapra. XXIII. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Portugália. Olaszország. Afrika. Igazítás.Hivatalos és magánhirdetések. lHACi¥ABO»SZÁCI és ERDÉIif. cs. kir. ap. Fölsége a csasmai társaskáptalanban Laurenchich Péter őrkanonokot olvasó, Ghichko György iskolai kanonokot őrkanonokká; a megüresült két kanonokságra pedig Miczkovich Máté ivanichkolostort, és Brezak János kameniczi plébánosokat érdemesíteni kegy. méltóztatott. IVIégig élt. a GYŐRBŐL, jun. 4. Május Vkétől tökéig tartott közgyűlésünkről, mellőzve az előfordult vitatkozásokat, egyedül jegyzőkönyvünk kivonatát véltem közlendőnek. — Gróf Apponyi Györgynek másod-főkanczellárrá kineveztetését tudató helyt.tanácsi intézvény folytában örömmel értvén a kk. és rrk ezen kinevezést, tiszteletüknek üdvözlő irat által leendő kijelentését elhatározták. A Győr városában lakozó ’s gabonakereskedést űző nemesekre, a nevezett város által ezen kereskedés tekintetéből vetett adó iránt már előbbi gyűlésben tett panaszos felírásunkra tagadó válasz érkezvén, a kir. és rrk. bízván ő felségének minden alkalommal tanúsított igazságszeretetében, ezen nem törvényen alapuló rendeletet, a gyakorlatról a félszeg előadás következtében kiadottnak vélik, és ezért ő felségét alázatos felírásban megkérni határozák, hogy miután törvény a nemes kereskedőt sehol adó alá vétetni nem rendeli, a folytonos és igy törvénynyé vált szokás pedig mindig mellettök harczolt, errőli meggyőződhetés és ezen olly igen sérelmes tárgynak minden oldalróli megvizsgálása végett, ki. biztosságot kinevezni méltóztassék. — Szóba hozatván, hogy miután a naponkint nagyobb számmal érkező körlevelek kihirdetése végett azok számos példányokban kinyomatása a házi pénztárt felette terheli, e költséges kihirdetési módot megszüntetni ’s jövendőre minden járásban csak egy példányt kellene köröztetni, a nmltgy helyi tanács megkéretni rendeltetett, hogy a küldeni szokott példányon fölül e megye öt járásai számára még öt példányt nyomatni és küldeni méltóztassék. — Zágráb megyének a Horvátországban létező ilirismus rajzát és történetét adó levele, az országgyűlési utasítások készítésére annak idején kinevezendő választmánynak kellő tárgyalás végett ki fog adatni.— Zala megyének ismeretes levelében a kormány eljárása ellen elősorolt adatok, nevezetesen a kapcsolt részek visszacsatolása iránt, a kk. és rrk. már több ízben orvoslásérti kérelmüket felterjesztvén, ha a legközelebbi országgyűlésig ezen sérelmet orvoslás nem követi, azt küldendő követeik által ismét sürgetni határozák. A horvátországi, hontmegyei események, úgy a küldöttségek el nem fogadása iránt nézeteiket a fentebbi, úgy mult évi végzéseikben is már kifejezvén, azok mellett tovább is megmaradnak. A Biharmegyéhez állítólag érkezett parancs iránti előterjesztést, mint puszta, minden bizonyíték nélküli előadást a ki. és rk. nem pártolják, annál inkább is , miután Biharmegyébe legújabban kiküldött, minden felekezet által egy iránt szeretve tisztelt kir. biztos eljárásától a bihari zavarok lecsilapitását bizton reményük. Illyformán a kir. és rrk. Zalamegyének ezen levelét azon hozzáadással, hogy a mennyire levelében használt kitételeiből a kormány elleni bizalmatlanság tűnnék ki, azt nem oszthatják, tudomásul vették. — Pest megyének a horvátországi körülmények és az el nem fogadott küldöttségek iránt szóló levelét, a kk. és rrk. ezen tárgyak iránt már több ízben nézeteiket kifejtvén, azok mellett megmaradva, tudomásul vették. Mennyire azonban ezen levélnek szavaiból szinte kormány iránti bizalmatlanság tűnnék ki, ismételve kijelentik, miszerint ők azon nézeteket nem osztják. A törvényszéki táblabirák választása a legközelebbi gyűlés által elvileg kimondatvan, a választás alkalmával szem előtt tartandó szabályok elkészítésére választmány neveztetett ki, melly egyszersmind arra is megbizatott, hogy a közgyűlések alkalmával a tanácskozások körüli házi rend felállithatása végett mindazon végzést, mellyek már a tanácskozások miképi folyama körül különböző időkben hozattak, összeszedvén, és e felett még netaláni saját észrevételeit is előterjesztvén, véleményes jelentését minél előbb adja be. — Szabolcsmegyének országgyűlés tartása iránt kelt levelét — a kk. és rk. ez érdemben már kérelmüket felterjesztvén — tudomásul vették. — Sopronymegyének a Rába szabályozását tárgyazó levelénél, miután a kk. és rrk. ezen századok óta függőben levő munkálatnak sikeres végeredményét óhajtják , ő felségét alázatos felírásban megkérni határozák, hogy ezen szabályozást is a nmltgy helyi tanácsnál újonan felállított, a közlekedési módok körüli munkálatokkal megbízott osztály teendői közé sorozván, gr. Széchenyi István önmatgát mint ezen osztály elnökét ezzel kegyesen megbízni, és igy mintegy előre is már a sikerről biztosítani méltóztassék. — A magyar gazd.egyletnek pártolást kérő leveléről a közösség főbirák által járásonkint értesittetni rendeltetett, a netaláni adakozások gyűjtésével pedig levéltárnok ur bízatott meg. Főispán ur a borzasztó dühösségi vész ellen már nagy sikerrel használt és legutóbbi utazásakor szerzett gyógyszer-rendelvényt mutogatván be, ő amltgának a szenvedő emberiség érdekébeni gondoskodása köszönettel fogadtatván, a rendelvény az orvosi hivatalnak kiadatott. — Győr városa felszólítása következtében ő felsége alázatos felírásban megkéretni rendeltetett, hogy a Bruckon, Győrön és Székesfejérváron át Pestre és Eszékre vasutat vezetni szándékló társaságnak az építési engedelmet kegy. megengedni méltóztassék. — Rend. lev. ZÁGRÁBBÓL, máj. 20. Mit régóta óhajtok, t. i. Zágráb közgyűlésén jelen lehetni, ma teljesült. Zágrábmegye, gondolom , az egész hon figyelmét maga iránt felkelteni, a kedélyeket ittott egész a túlzásig felizgatni, annyira szerencsés volt, a mint legújabb időben úgyszólván csak ő epoház a magyar megyéknél, egész Horvátország szerepét neve alá erőszakolván; nem kis szerencse egy magyarnak ez óriást bámulni megyeházi körében! — Üdvözölvén az egy kis turmezei kortescsapatkával, (hisz kevesen is voltak e szőrösek) körülprémzett rendeket, megnyitá a gyűlést — most már, mióta t.i. felségünk születésnapján casinoi patens nélkül püspök ő exclja asztalához elbátorkodott menni — a saját emberei előtt sem kedves első alispán ; azonnal !) olvastatott Varasd megye azon csipős levele, mellyet ez Trencsin megkeresésére kényszerült írni Zágrábnak. Tudjuk, miszerint Zágráb a magyar megyékhez körlevelet irt Varasd ügyében, hogy t i. ez Erdödy János gróf helyett, más helyettest kapott. Varasd — a mi bizony kissé furcsa is — nem irt. Hát Varasdmegye bajait Zágráb érzi, osztja? jó szomszéd, kedves testvére szerint, ha igaz volna, de mégis ha rendet akar, miért panaszkodik most Zágrábmegye Varasd bajáról még akkor is, midőn Varasd azt mondja, hogy biz neki baja nincs, hogy hódol annak, mit a bizalmát biró kormány vele tesz , ’s azt bajnak soha sem fogja ismerni; hogy ha bár — mint Zágráb tudja a jó Erdődy helyett más szinte jót — ’s a kormány tudja kit és miért — főispáni helyettesül adott neki. Trencsin a magyar megyék között eddig legokosabban cselekszik; nem Zágrábot, hanem Varasdot kérdi: mi baja főisp. helyettesével? Varasd feleli: semmi. Trencsinmegye hihetőleg Varasd feleletére Zágrábnak azt mondja: fogadatlan prókátor, ne zavarogj. — Varasdmegye Zágrábnak jelen közgyűlésére megirá, hogy ügyeibe ne avatkozzék, meg akarván neki súgni azt is, hogy valóban ne zavarogjon. Azt hiszi valaki, Zágráb adós marad? dehogy marad, azt írja Varasdnak, hogy ő se avatkozzék olly nyers tollal az ő ügyeibe, kivált midőn törvényt teljesít, mint ezt tévé az administrátorok ellen is! Aztán meg, tudhatná Varasdmegye, hogy Zágrábmegye csak egy van széles e világon, ’s kivált a mostani azt teszi, akár tetszik Varasdnak akár nem, a mit akar. Úgy , ’s azért is 2) szőnyegre jött Zalának ismeretes körlevele a részek visszacsatolása iránt; aztán a honti, bihari és zágrábi események miatti. Mi természetesb , mint hogy e levél pártoltatott ’s pedig úgy, a mint egy ebből kifolyó körlevéli kis fiú származik, mellynek szárnya lesz ’s beröpüli ő is Magyarországot, mint Zala levele ; mert mikép is lehetne, hogy Zágráb ne figyelmeztesse Zalát arra, miszerint nem minden, a mit levele a visszacsatolási ügyben tartalmazni szándéklott, foglaltatik benne; ’s a mi kimaradt, abból lesz ám a körlevél-fia! — Ezen leendő körlevélnek apja ugyan a zalai levél marad,hanem fájdalom egy conservativ szolgáltatott arra alkalmat, hogy hamarább megszülessék. Ugyanis, épen a conservativek közöl egy úr, nem akarván pártolni a részek visszacsatolása érdemében Zala körlevelét, többi között ezt is mondá: „ha épen valamit a visszacsatolásról kellene szólni, ha a lehetőség és könnyű kivihetés kéznél volna, ha a kormány által is elmozdíthatlan akadályok nem volnának útban t. kk. és rrk, mondá, nem kellene nekünk olly messze mennünk. — Erdélynél közelebb is találhatnánk, mit visszacsatolni sürgetnünk kellene; itt volna Zeng városa ’sat., sőt maga Dalmátország“ — mire természetesen éljent kapott a conservativ, ’s hát ezek visszacsatolása érdemében is peremptorre menjen ’s röpüljön a körlevél, és azután holnapután azonnal csatoltassanak ezek is vissza. — Akarják a kir. és krk, hogy Hontban és Biharban rend legyen ; azok az ármányos administratorok jobbak legyenek,’s azok a kir. commissariusok is ne olvassanak annyit, hogy szemök gyuladásba jöjjön, ’s rögtön ne mehessenek küldetésök helyére, akkor fájjon szemök, midőn visszatérnek. — Zágráb is benne volt a körlevélben, nem is tudom már , mit tett ő felsége a turmezei nemesekkel a voksra nézve, jobban emlékezik tán az olvasó; midőn ez olvastatnék a zalai körlevélből — ttt ott észre lehete venni — hogy bizonyos urak pirultak , hanem J. lángesze kivágta őket, azt mondván helyeslőleg Deák szavaira: „a kormány épen úgy tett a szegény turmezeiekkel, mint a zágrábi püspöke— plébánossal“, mire mi azt mondtuk , de perse csak úgy, hogy senki se halljon bennünket, „hogy Z— plébánossal igenigen kegyesen procedál püspök ő excllja, ’s a lehető legigazságosabban.“ — A körlevelet megéljenezték, szinte Deákot is; — mi is mondtuk neki, mert megérdemli, hogy — hanem kissé óvatosabban — éljen! — A körlevél fia szinte útnak megy. Szerencsésen! 3) Ő felségének azon roszalása olvaslatok, melly szerint Zágrábmegyének abeli makacskodása ’s engedetlensége fejedelmi hangon rendre igazittalik ’s megfeddetik, hogy a rendelt biztosnak, mint ő felsége személynökének, Turmezőre vonatkozólag a tartozó engedelmességet, készséget és főhajtást nem adja meg, és az assistensiát megtagadja tőle, ezzel azt tanúsítván, hogy a rendet nem akarja. A dorgálásra nyilatkozott J—, elmondván: miként ha már meg kell lenni, ám legyen — ő a követelt irományokat reversalis mellett kiadja a biztosnak, mert meg van győződve , hogy ridiculus mus jő ki belőle. — A kk. és rrk ezen nagylelkű nyilatkozatra egészen neki idültek, némellyek közölök nagyot lélekzenek. — Mi ketten hárman — a ridiculus must — nem hagytuk megjegyzés nélkül. Én bizony megvallom, azt mondtam: „ne vélje senki, hogy az egér olly megvetendő állat, hisz sokszor egy kis egér az egész háznép nyugalmát háborítja, ’s ha a turmezei kis egér, Horvátország nagy bajainak egere, ’s azt a kir. biztos megcsípi, helyre áll a békesség.— A kik hallák ezt, nevettek ’s magok is kívánták, hogy az egér hurokra kerüljön, ’s azon tömérdek baj- és nyugtalanságért, mellyet okozott, lakoljon. 4) A helyi tanács azon jelentésére, hogy gr. Apponyi György 5 exelja másod-főkanczellárul neveztetett, Savich első alispán ur egy hozzá intézendő levélben inditványozá tolmácsoltatni a megye örömét ez előléptetés fölött; de a turmezei gróf vetőt mondott, ’s mi természetesebb — mert szemeivel körül is villámlott — szava megállóit .) Tudtul adatott a nmviltgu helyt.tanács utján őfelségének azon legmagasb intézvénye, melly szerint a szabad átmenetet tárgyazó legújabb törvény, a nemegyesült görögöket is magában foglalván, ’s igy az egyesültek és viszont szabadon ideoda járnak kelhetnek ; mire inditvány létetett, hogy ő felségének ezen kegyes intézvényét az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányra kell bizni, amint ez úgy jegyezte fel, mikint a jövő országgyűlésre küldendő követeknek kötelességökül tétethessék, kívánni a jövő országgyűlésen, hogy ezen intézmény törvénybe is foglaltassák. PESTmegyének tegnapelőtt azaz jun. Okén kezdetét vett közgyűléséről, ugyszinte LIPTÓ- és POSEGAmegyék közgyűlésiről rendes levelezőink tudósitásit közelebbi számainkban adandjuk —.---------A TISZASZABÁLYOZÁSROL. Sárköz nyárelőhajdikán 1846. Miután Lamm Jakab kir. mérnök hazánkfiának „Ansicht zur Regulirung der Theis“ Kassán Verfer Károlynál legközelebb nyomatott munkáját olvastam : szoros hazafiui kötelességemnek ismerem irántai véleményemet a tisztelt közönség előtt kimondani, melly abból áll, hogy ezen munkácska tökéletes vázlata annak, a mit csak jót és tökéletest a tudományon és tapasztaláson építve a Tisza szabályozásáról mondani, vagy írni lehet. Csekély véleményem szerint csak ezen elveket követve lehet a Tiszát jól és helyesen szabályozni, valami pedig ezen elveken kívül a Tisza körül léteznék, sem állandó jó sikerű, sem későbben következhető károk és veszedelmek nélkül nem fogna lenni. Egyik fő elve e munkának t. i. az, hogy a Tisza egy részének uj medet kerestessék; ez elmellőzhetlen kellék, miután a régi medernek helyzete természet elleni, és ezen medret jóvá tenni majd nem lehetlen. Ezen elv szerint javasolja a szerző , hogy a Szamos és Kraszna visszatétessenek régi medreikbe, az ér folyásába és legrövidebb után a Berettyóval és Körösökkel együtt Csongrádnál az alsó Tiszába utasitassék. Kiki átlátja, hogy ha ezen folyók víztömegétől a felső Tisza megmentetik, akkor Szatmár, Ugocsa, Bereg, Szabolcs, Heves, Zemplin és Ung vármegyék sorsa annyira megkönnyittetik, hogy határin úgyszólván majd minden tetemes vizi munkálat feleslegessé válnék. A Szamos és ecsedi láp körül telt mérések adatai, azon vidéknek, mellyen valaha a Szamos régi útjában folyt, szemléje, és a legalaposabb eszmélkedés aziránt, milly körülmények közt volt légyen a Tisza és Szamos azon időtájban, midőn az alföldet borító tenger visszahúzódott, erős meggyőződést gerjesztenek, hogy ezek a Tiszát különösen nevelő vizek hajdan ezen utón folytak le, ’s következőleg most is visszatétethetnének. Azon férfiú, ki eddig hazánkban legtöbb ’s legnagyobb vizi építményeket szerencsésen végrehajtott, kinek theoretikus tudománya, és practikus kiviteli tehetsége valóban európai hírre és névre érdemes (Beszédes József urat értem) ezen eszmét már több év előtt irt munkájában érintette. Most ezen elvet Lamm Jakab kir. mérnök úr, szintúgy igen tudós és a Tiszát 35 évig szemmel tartó, a vidéket és a Tiszába folyó vizeket tökéletesen ismerő egyén újra nemcsak ajánlja, hanem mint egyedüli eszközt a Tisza szabályozására nélkülözhetlennek állítja, és erős adatokkal támogatja. A dolog