Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)

1846-06-11 / 401. szám

üzen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetűs hasáb­­soraét 5 (öt) ez. kr. fizettetik. Csütörtök 401. Junius 11. 1846, BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatva''.?' a'«. czal Horvath-házban ISSik szára alatt fi.'ldszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba­n külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg. Előfizetési figyelmeztetés. Folyó junius hó vég­ével a ,BUDAPESTI HÍRADÓ1 1846iki első félévi folyama lejárván, ezennel annak második félévi (julius—decemberi) folyamára előfizetés nyittatik, jelentvén az olvasó közönség iránti köteles tisztelettel egyszersmind, hogy e politikai lapok vezérlete és szerkesztése az eddigi marad. Elő­fizetési ár félévre Budapesten házhozhordással 5 ft, borítékban­­5 ft, postán borítékban szinte 6 ft pengőben. Pesten előfizethetni a kiadó­hivatalban (hatvani­utczai Horváth-házban 483 d. sz. alatt földszint) és azon kívül minden kir. postahivatalnál bécsi cs. k. postahivatalnál rendeltethetnek meg. Az ausztriai birodalomba ’s külföldre járatni kívánt példányok csak a Borsos Márton, tulajdonos. TANTALUM, Magyarország és Erdély. Kinevez­ések. Megyék. Közgyűlések Győrben. Zágrábban. — A Tiszaszabályozás­­ról. — Viszonválasz tiszántúli Melch­isedech urnák. Budapesti napló. Testgyakorló-intézet. Czáfolat Trencsinből. Védnyilatkozat Gömörből. Revalvationalis rovat, különös tekintettel a Hetilapra. XXIII. Kül­föld. Nagybritannia. Francziaország. Portugália. Olaszország. Afrika. Igazítás.Hivatalos és magánhirdetések. lHACi¥ABO»SZÁCI és ERDÉIif.­ ­ cs. kir. ap. Fölsége a csasmai társaskáptalanban L­a­ur­e­n­­chich Péter őrkanonokot olvasó­, Ghichko György iskolai ka­nonokot őrkanonokká; a megüresült két kanonokságra pedig Miczkovich Máté ivanichkolostort, és B­rez­a­k János ka­­meniczi plébánosokat érdemesíteni kegy. méltóztatott. IVIégig é­lt. a GYŐRBŐL, jun. 4. Május Vkétől tökéig tartott köz­gyűlésünkről, mellőzve az előfordult vitatkozásokat, egye­dül jegyzőkönyvünk kivonatát véltem közlendőnek. — Gróf Apponyi Györgynek másod-főkanczellárrá kineveztetését tu­dató helyt.tanácsi intézvény folytában örömmel értvén a kk. és rrk ezen kinevezést, tiszteletüknek üdvözlő­ irat által le­endő kijelentését elhatározták. A Győr városában lakozó ’s gabonakereskedést űző nemesekre, a nevezett város által ezen kereskedés tekintetéből vetett adó iránt már előbbi gyű­lésben tett panaszos felírásunkra tagadó válasz érkezvén, a kir. és rrk. bízván ő felségének minden alkalommal tanúsított igazságszeretetében, ezen nem törvényen alapuló rendeletet, a gyakorlatról a félszeg előadás következtében kiadottnak vé­lik, és ezért ő felségét alázatos felírásban megkérni határo­­zák, hogy miután törvény a nemes kereskedőt sehol adó alá vétetni nem rendeli, a folytonos és igy törvénynyé vált szo­kás pedig mindig mellettök harczolt, errőli meggyőződhetés és ezen olly igen sérelmes tárgynak minden oldalróli meg­vizsgálása végett, ki­. biztosságot kinevezni méltóztassék. — Szóba hozatván, hogy miután a naponkint nagyobb számmal érkező körlevelek kihirdetése végett azok számos példányok­ban­ kinyomatása a házi pénztárt felette terheli, e költséges ki­hirdetési módot megszüntetni ’s jövendőre minden járásban csak egy példányt kellene köröztetni, a nmltgy helyi­ tanács megkéretni rendeltetett, hogy a küldeni szokott példányon fölül e megye öt járásai számára még öt példányt nyomatni és küldeni méltóztassék. — Zágráb megyének a Horvátor­szágban létező ilirismus rajzát és történetét adó levele, az országgyűlési utasítások készítésére annak idején kineve­zendő választmánynak kellő tárgyalás végett ki fog adatni.— Zala megyének ismeretes levelében a kormány eljárása ellen elősorolt adatok, nevezetesen a kapcsolt részek visszacsa­tolása iránt, a kk. és rrk. már több ízben orvoslásérti kérel­müket felterjesztvén, ha a legközelebbi országgyűlésig ezen sérelmet orvoslás nem követi, azt küldendő követeik által ismét sürgetni határozák. A horvátországi, hontmegyei ese­mények, úgy a küldöttségek el nem fogadása iránt nézetei­ket a fentebbi, úgy mult­ évi végzéseikben is már kifejez­vén, azok mellett tovább is megmaradnak. A Biharmegyé­­hez állítólag érkezett parancs iránti előterjesztést, mint puszta, minden bizonyíték nélküli előadást a ki. és r­k. nem pártol­ják, annál inkább is , miután Bih­armegyébe legújabban ki­küldött, minden felekezet által egy iránt szeretve­ tisztelt kir. biztos eljárásától a bihari zavarok lecsilapitását bizton re­ményük. Illyformán a kir. és rrk. Zalamegyének ezen leve­lét azon hozzáadással, hogy a mennyire levelében használt kitételeiből a kormány elleni bizalmatlanság tűnnék ki, azt nem oszthatják, tudomásul vették. — Pest megyének a horvátországi körülmények és az el nem fogadott küldöttsé­gek iránt szóló levelét, a kk. és rrk. ezen tárgyak iránt már több ízben nézeteiket kifejtvén, azok mellett megmaradva, tudomásul vették. Mennyire azonban ezen levélnek szavaiból szinte kormány iránti bizalmatlanság tűnnék ki, ismételve kijelentik, miszerint ők azon nézeteket nem osztják.­­ A törvényszéki táblabirák választása a legközelebbi gyűlés által elvileg kimondatvan, a választás alkalmával szem előtt tar­tandó szabályok elkészítésére választmány neveztetett ki, melly egyszersmind arra is megbizatott, hogy a közgyűlések alkalmával a tanácskozások körüli házi rend felállithatása végett mindazon végzést, mellyek már a tanácskozások mi­képi folyama körül különböző időkben hozattak, összeszed­vén, és e felett még netaláni saját észrevételeit is előter­jesztvén, vélemény­es jelentését minél előbb adja be. — Sza­­bolcsmegyének országgyűlés tartása iránt kelt levelét — a kk. és r­k. ez érdemben már kérelmüket felterjesztvén — tudomásul vették. — Sopronymegyének a Rába szabályozá­sát tárgyazó levelénél, miután a kk. és rrk. ezen századok óta függőben levő munkálatnak sikeres végeredményét óhajt­ják , ő felségét alázatos felírásban megkérni határozák, hogy ezen szabályozást is a nmltgy helyi­ tanácsnál újonan felállí­tott, a közlekedési módok körüli munkálatokkal megbízott osztály teendői közé sorozván, gr. Széchenyi István ö­nmatgát mint ezen osztály elnökét ezzel­ kegyesen megbízni, és igy mintegy előre is már a sikerről biztosítani méltóztassék. — A magyar gazd.­egyletnek pártolást kérő leveléről a közös­ség főbirák által járásonkint értesittetni rendeltetett, a ne­taláni adakozások gyűjtésével pedig levéltárnok ur bízatott meg.­­ Főispán ur a borzasztó dühösségi vész ellen már nagy sikerrel használt és legutóbbi utazásakor szerzett gyógy­szer-rendelvényt mutogatván be, ő amltgának a szenvedő emberiség érdekébeni gondoskodása köszönettel fogadtatván, a rendelvény az orvosi hivatalnak kiadatott. — Győr városa felszólítása következtében ő felsége alázatos felírásban meg­kéretni rendeltetett, hogy a Bruckon, Győrön és Székesfe­­jérváron át Pestre és Eszékre vasutat vezetni szándékló tár­saságnak az építési engedelmet kegy. megengedni méltóz­tassék. — Rend. lev. ZÁGRÁBBÓL, máj. 20. Mit régóta óhajtok, t. i. Zágráb közgyűlésén jelen lehetni, ma teljesült. Zágrábmegye, gon­dolom , az egész hon figyelmét maga iránt felkelteni, a ke­délyeket ittott egész a túlzásig felizgatni, annyira szerencsés volt, a mint legújabb időben úgyszólván csak ő epoh­áz a magyar megyéknél, egész Horvátország szerepét neve alá erőszakolván; nem kis szerencse egy magyarnak ez óriást bámulni megyeházi körében! — Üdvözölvén az egy kis tur­­mezei kortescsapatkával, (hisz kevesen is voltak e szőrösek) körülprémzett rendeket, megnyitá a gyűlést — most már, mióta t.i. felségünk születésnapján casinoi patens nélkül püs­pök ő exclja asztalához elbátorkodott menni — a saját em­berei előtt sem kedves első alispán ; azonnal !) olvastatott Varasd megye azon csipős levele, mellyet ez Trencsin meg­keresésére kényszerült írni Zágrábnak. Tudjuk, miszerint Zágráb a magyar megyékhez körlevelet irt Varasd ügyében, hogy t i. ez Erdödy János gróf helyett, más helyettest ka­pott. Varasd — a mi bizony kissé furcsa is — nem irt. Hát Varasdmegye bajait Zágráb érzi, osztja? jó szomszéd, ked­ves testvér­e szerint, ha igaz volna, de mégis ha rendet akar, miért panaszkodik most Zágrábmegye Varasd bajáról még akkor is, midőn Varasd azt mondja, hogy biz neki baja nincs, hogy hódol annak, mit a bizalmát biró kormány vele tesz , ’s azt bajnak soha sem fogja ismerni; hogy ha bár — mint Zágráb tudja a jó Erdődy helyett más szinte jót — ’s a kormány tudja kit és miért — főispáni helyettesül adott neki. Trencsin a magyar megyék között eddig legokosabban cse­lekszik; nem Zágrábot, hanem Varasdot kérdi: mi baja főisp. helyettesével? Varasd feleli: semmi. Tren­­csinmegye hihetőleg Varasd feleletére Zágrábnak azt m­ondja: fogadatlan prókátor, ne zavarogj. —­ Varasdmegye Zágráb­nak jelen közgyűlésére megirá, hogy ügyeibe ne avatkozzék, meg akarván neki súgni azt is, hogy valóban ne zavarogjon. Azt hiszi valaki, Zágráb adós marad? dehogy marad, azt írja Varasdnak, hogy ő se avatkozzék olly nyers tollal az ő ügyeibe, kivált midőn törvényt teljesít, mint ezt tévé az administrátorok ellen is! Aztán meg, tudhatná Varasdmegye, hogy Zágrábmegye csak egy van széles e világon, ’s kivált a mostani azt teszi, akár tetszik Varasdnak akár nem, a mit akar. Úgy , ’s azért is 2) szőnyegre jött Zalának ismeretes körlevele a részek visszacsatolása iránt; aztán a honti, bihari és zágrábi események miatti. Mi természetesb , mint hogy e levél pártoltatott ’s pedig úgy, a mint egy ebből kifolyó kör­levéli kis fiú származik, mellynek szárnya lesz ’s beröpüli ő is Magyarországot, mint Zala levele ; mert mikép is lehetne, hogy Zágráb ne figyelmeztesse Zalát arra, miszerint nem minden, a mit levele a visszacsatolási ügyben tartalmazni szándéklott, foglaltatik benne; ’s a mi kimaradt, abból lesz ám a körlevél-fia! — Ezen leendő körlevélnek apja ugyan a zalai levél marad,hanem fájdalom egy conservativ szolgál­tatott arra alkalmat, hogy hamarább megszülessék. Ugyanis, épen a conservativek közöl egy úr, nem akarván pártolni a részek visszacsatolása érdemében Zala körlevelét, többi kö­zött ezt is mondá: „ha épen valamit a visszacsatolásról kellene szólni, ha a lehetőség és könnyű kivihetés kéznél volna, ha a kormány által is elmozdíthatlan akadályok nem volnának útban t. kk. és rrk, mondá, nem kellene nekünk olly messze mennünk. — Erdélynél közelebb is találhatnánk, mit vissza­csatolni sürgetnünk kellene; itt volna Zeng városa ’sat., sőt maga Dalmátország“ — mire természetesen éljent kapott a conservativ, ’s hát ezek visszacsatolása érdemében is pe­­remptorre menjen ’s röpüljön a körlevél, és azután holnap­után azonnal csatoltassanak ezek is vissza. — Akarják a kir. és krk, hogy Hontban és Biharban rend legyen ; azok az ármányos administratorok jobbak legyenek,’s azok a kir. commissariusok is ne olvassanak annyit, hogy szemök gyu­­ladásba jöjjön, ’s rögtön ne mehessenek küldetésök helyére, akkor fájjon szemök, midőn visszatérnek. — Zágráb is benne volt a körlevélben, nem is tudom már , mit tett ő felsége a turmezei nemesekkel a voksra nézve, jobban emlékezik tán az olvasó; midőn ez olvastatnék a zalai körlevélből — ttt ott észre lehete venni — hogy bizonyos urak pirultak , hanem J. lángesze kivágta őket, azt mondván helyeslőleg Deák szavaira: „a kormány épen úgy tett a szegény turme­­zeiekkel, mint a zágrábi püspök­e— plébánossal“, mire mi azt mondtuk , de perse csak úgy, hogy senki se halljon bennünket, „hogy Z— plébánossal igenigen kegyesen procedál püspök ő excllja, ’s a lehető legigazságosabban.“ — A körlevelet megéljenezték, szinte Deákot is; — mi is mondtuk neki, mert megérdemli, hogy — hanem kissé óva­tosabban — éljen! — A körlevél­ fia szinte útnak megy. Szerencsésen! 3) Ő felségének azon roszalása olvaslatok, melly szerint Zágrábmegyének abeli makacskodása ’s enge­detlensége fejedelmi hangon rendre igazittalik ’s megfedde­­tik, hogy a rendelt biztosnak, mint ő felsége személynöké­­nek, Turmezőre vonatkozólag a tartozó engedelmességet, készséget és főhajtást nem adja meg, és az assistensiát meg­tagadja tőle, ezzel azt tanúsítván, hogy a rendet nem akarja. A dorgálásra nyilatkozott J—, elmondván: miként ha már meg kell lenni, ám legyen — ő a követelt irományokat reversalis mellett kiadja a biztosnak, mert meg van győ­ződve , hogy ridiculus mus jő ki belőle. — A kk. és rrk ezen nagylelkű nyilatkozatra egészen neki idültek, némellyek közölök nagyot lélekzenek. — Mi ketten hárman — a ridi­culus must — nem hagytuk megjegyzés nélkül. Én bizony megvallom, azt mondtam: „ne vélje senki, hogy az egér olly megvetendő állat, hisz sokszor egy kis egér az egész háznép nyugalmát háborítja, ’s ha a turmezei kis egér, Hor­vátország nagy bajainak egere, ’s azt a kir. biztos megcsípi, helyre áll a békesség.— A kik hallák ezt, nevettek ’s magok is kívánták, hogy az egér hurokra kerüljön, ’s azon tömér­dek baj- és nyugtalanságért, mellyet okozott, lakoljon. 4) A helyi­ tanács azon jelentésére, hogy gr. Apponyi György 5 exelja másod-főkanczellárul neveztetett, Savich első alispán ur egy hozzá intézendő levélben inditványozá tolmácsoltatni a megye örömét ez előléptetés fölött; de a turmezei gróf ve­tő­t mondott, ’s mi természetesebb — mert szemeivel körül is villámlott — szava megállóit .) Tudtul adatott a nmviltgu helyt.tanács utján őfelségének azon legmagasb intéz­­vénye, melly szerint a szabad átmenetet tárgyazó legújabb törvény, a nemegyesült görögöket is magában foglalván, ’s igy az egyesültek és viszont szabadon ideoda járnak kelhet­nek ; mire inditvány létetett, hogy ő felségének ezen kegyes intézvényét az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választ­mányra kell bizni, a­mint ez úgy jegyezte fel, mikint a jövő országgyűlésre küldendő követeknek kötelességökül tétet­hessék, kívánni a jövő országgyűlésen, hogy ezen intézmény törvénybe is foglaltassák. PESTm­egyének tegnapelőtt azaz jun. Okén kezdetét vett közgyűléséről, ugyszinte LIPTÓ- és POSEGAmegyék közgyűlésiről rendes levelezőink tudósitásit közelebbi szá­mainkban adandjuk —.---------­A TISZASZABÁLYOZÁSROL. Sárköz nyárelő­­ha­jdikán 1846. Miután Lamm Jakab kir. mérnök hazánk­fiának „Ansicht zur Regulirung der Theis“ Kassán Verfer Károlynál legközelebb nyomatott munkáját olvastam : szoros hazafiui kötelességemnek ismerem irántai véleményemet a tisztelt közönség előtt kimondani, melly abból áll, hogy ezen munkácska tökéletes vázlata annak, a mit csak jót és töké­letest a tudományon és tapasztaláson építve a Tisza szabá­­lyozásáról mondani, vagy írni lehet.­­ Csekély véleményem szerint csak ezen elveket követve lehet a Tiszát jól és helye­sen szabályozni, valami pedig ezen elveken kívül a Tisza körül léteznék, sem állandó jó sikerű, sem későbben követ­kezhető károk és veszedelmek nélkül nem fogna lenni. Egyik fő elve e munkának t. i. az, hogy a Tisza egy ré­szének uj medet kerestessék; ez elmellőzhetlen kellék, miu­tán a régi medernek helyzete természet elleni, és ezen med­ret jóvá tenni majd nem lehetlen. Ezen elv szerint javasolja a szerző , hogy a Szamos és Kraszna visszatétessenek régi medreikbe, az ér folyásába és legrövidebb után a Berettyó­val és Körösökkel együtt Csongrádnál az alsó Tiszába utasi­­tassék. Kiki átlátja, hogy ha ezen folyók víztömegétől a fel­ső Tisza megmentetik, akkor Szatmár, Ugocsa, Bereg, Sza­bolcs, Heves, Zemplin és Ung vármegyék sorsa annyira meg­­könnyittetik, hogy határin úgyszólván majd minden tetemes­ vizi munkálat feleslegessé válnék. A Szamos és ecsedi láp körül telt mérések adatai, azon vidéknek, mellyen valaha a Szamos régi útjában folyt, szem­léje, és a legalaposabb eszmélkedés aziránt, milly körülmé­nyek közt volt légyen a Tisza és Szamos azon időtájban, mi­dőn az alföldet borító tenger visszahúzódott, erős meggyőző­dést gerjesztenek, hogy ezek a Tiszát különösen nevelő vizek hajdan ezen utón folytak le, ’s következőleg most is vissza­tétethetnének. Azon férfiú, ki eddig hazánkban legtöbb ’s legnagyobb vizi építményeket szerencsésen végrehajtott, kinek theoreti­kus tudománya, és practikus kiviteli tehetsége valóban eu­rópai hírre és névre érdemes (Beszédes József urat értem) ezen eszmét már több év előtt irt munkájában érintette. Most ezen elvet Lamm Jakab kir. mérnök úr, szintúgy igen tudós és a Tiszát 35 évig szemmel tartó, a vidéket és a Tiszá­ba fo­lyó vizeket tökéletesen ismerő egyén újra nemcsak ajánlja, hanem mint egyedüli eszközt a Tisza szabályozására nélkü­­lözhetlennek állítja, és erős adatokkal támogatja. A dolog

Next