Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-07-09 / 417. szám

18 csatani. — Sajnos azonban, hogy a derék Garay nem talál kiadót balladái számára, pedig ő egyike kedvesebb költőinknek okát némellyek abban akarják keresni, hogy napjainkban annyi a fűzfa-poéta, mint májusban cserebogár, kik alig lépnek föl néhány vajúdó rímezettel, máris versfüzetekkel árasztják el az olvasó közönséget, melly aztán illy hasztalan semmiségekért adván ki pénzét, saját megcsalatásáért a ,valódi költők iránti részvétlenséggel áll beszét.— Múlt évek egyikén két csavargó egy nöszemélyt támadott meg a Rókus-templom mögötti szabad téren,’s midőn az asszony szaladással akarna menekülni, nagy kutyát uszítottak rá. A nő kiáltására egyébiránt emberek futottak össze ’s a két jó mákvirág elcsipetelt. — Az említett népünnep jövő vasárnap fog tartatni a városligetben; a kiragasztott czédulák olly sokat ígérnek, mikép félni lehet, hogy magára az ünnepre mi sem marad vissza. A jövendő mindazáltal már nehezebb rejtélyeket is megfejtett, azért hát várakozzunk. Bemeneti díj 10 kr. p. p. — Jelenleg a tolvajok, mint az eljárásukból kiderül, leginkább gyapjúra és nyersbőrre fenik fogaikat, mi igen természetes rokonszenv, miután a közéletben szinte tapasztalhatni, hogy napjainkban a gyapjúval le szokták egyszersmind húzni a bőrt is. Toldy szombaton a pesti arénában ismét birkózott, minthogy azonban a küzdők között a birkózási szabályok miatt egyenetlenség történt ’s így majdnem közbotrány jön: e testi gyakorlatok újólag eltiltanak. — A _______ SZERKESZTŐSÉGI NYILATKOZAT. Devalvationalis rovatunk szerkesztőjét, solidaritásunknál fogva, felhivatva vagyunk az ellene intézett legádázabb megtámadások ellen védeni, a mi jelen esetben különösen könnyű, mivel nem is kell hozzá egyéb, mint csupán magát a megtámadást bemutatnunk, és némi jegyzettel kisérnünk.------K.ur ugyanis a Hetilapban ilyen ismeretes csengésű nótát intézett a Devalvationalis rovat ellen „Mert az ő becsületéért nem azonítom a Devalv. rovat irkászál 1) a Híradóval 2). Devalválni annyit tesz, mint valamit igaz értékéről leszállítani 3). Olly foglalatosság, mellyel csak banquerotl emberek (esznek, pénzvagy ész-banqueroltok — a mint jó. — Itt ez utóbbi 4). De ez nem az én gondom 5 *). Hanem miután a Devalv. rovat írója soha még tárgyat nem vitatott °), ’s azon modorban, mellyet felvon, elménczkedni igen, de vitatkozni nem is lehet 7 *) ; miután ezen ficzkó s) a mióta ir, soha sem tesz egyebet mint piszkolódik és sületlen gorom-O Ki alkalmasint maradandóbb iró lesz, mint a „Vezérczikkn ek többnyire kölcsönzött fénynyel égett és már tökéletesen ellobogott írója. — Szerk. 2) Mi pedig becsületünknek tartjuk, őt attól el nem választani, — ami különben is absurdum volna. De K. ur szeretné, úgy e bár, mérgét valamelly individualitásra irányozni és kiönteni ? Nem megy. — S z e rk. 3) E prókátori fogás nem fogja soha többé régi értékekbe visszaállítani K. ur nagy szavait. Devalválni nem annyit tesz, mint valamit igaz értékérőle szállítani, így a Hetilap nagy szavait és statusoeconomiai téveszméit (mellyekkel volt egyedül dolga a devalvatornak , és nem becsületekkel vagy egyéni jellemekkel a Hetilap kezelőinek) devalválni sem lehetne, mert nagy szavaiknak és téveszméiknek tulajdonképeni értékök soha sem is volt, hanem devalválni annyit tesz, mint valamit, minek csak szintett és álértéke van , melly különbféle mesterfogások által tündöklik, valódi igaz értékére leszállítani Hogy ezen mint végeredmény felmaradt valódi igaz érték aztán a devalvationalis működés folytában vagy igen csekélynek vagy semminek mutatkozik, az nem a devalvator hibája, hanem a devalvalás szerencsétlensége, így p. o. forog a pénzcsarnokon egy 3 p centet hozó részvény-papiros, és mesterfogások által 200 ftra csigáztatik; de eljő a körülmények hatalma,jönek férfiak és azon igyekeznek, hogy ezen papiros leszálljon 80ra, ami valódi igaz értékének jobban megfelel . — kérdjük: vájjon valódi igaz értékéről leszállítani ezen papirost vala-e a czél, és nem inkább annak valódi igaz értékére leendő devalválása vala czélba véve? — Vegyünk más példát. Parisban péld. oly spanyol papirosok is forogtak a börzén , mellyek épen semmi kamatot sem hoznak, még a tőke megkaphatása is felette kétes. És mi történt? Összeálltak a tőkepénzesek , és egyik ügyelőknek indítványára elhatározták , hogy ezen papirost, mert csak bitorlott értéke van , a börzéről egészen ki kell tiltani. Kérdjük : váljon ezen indítváványozó , igaz értékéről akarta-e ezen papirost leszállítani, és nem inkább álértékéről, vaódi értéké**« , a mi pedig 10? így járt a Hetilap , 's hibája az , hogy ezen felakad , és nem száll inkább magába. A valódi érték és nominális érték között nagy a különbség. Az 1811 ki devalvationalis pátens elött például egy 100 ftos bankóra csak szintúgy száz forint volt írva , mint ma a 100 ftos bankóra, de amaz mégis csak nominális érték volt, és nem a devalvationalis patens szállította le a bankópénz értékét, hanem a bankópénz megsokasodása okozta, hogy az életben a nominális értékről a valódira szállott le a bankópénz becse, és így a pátens is, nem valódi, hanem csak nominális, fdzitivus habzó értékétg és egy valódira, állandóra igyekezett a anop az értékét leszállítani, és ezért szabott egy bizonyos határozott arányt, amelly cal9 eléretett -és az nem ide tartozik. Ezen példákból világos, hogy csak azt, minek licitivus és képzelt az értéke, lehet -lszállítani , és ez oka, hogy devalvatorunk a Hetilap irányában annyi szerencsével működött. ~ S z e r k *) Hogyan morzsolhatta mégis szét K.urnák nemcsak egy ábrándos eszméjét? Az ész-banquerot alkalmasint más csinált banquerottá. — Szerk. 0) Hát ez mit tesz? — Szerk. r.) És ugyan kivel is vitatott volna tárgyat, mikor csupa ábránddal és nagy szóval találkozott? Nevetséges dolgok fölött nem is szükség vitatkozni, hanem csak átadni a köznevetségnek. Szerk. 7) E rovat fönállása óta más sem tartotta méltónak K. úrral vitatkozni. Még saját pártja is a P. Hírlapban csak gimnynyal utabaságokat köpköd maga körül), annyit egyszer mindenkorra ki kell mondanom, hogy aki tárgyakat vitat, okokkal küzd, annak nevét soha sem kérdem 30, de aki csak piszkolódik, és piszkolódik anonymitás palástja alatt, az gyáva becsüle 11- val ")• Mert nincs alábbvaló gyávaság, mint névtelenül gorombáskodni ,2). Több önérzetem van, mintsem hogy tollharczra velemedheteném illy ember ellen 13).Ki a napfényre , ha gyávának tartatni nem akar M), vagy pedig le a piszkolódás teréről a tárgyvitatás komoly terére“ ,5). Ezen mennydörgés nótára még csak azt jegyezzük meg a halhatatlan Buffonnal: le style c’est l’homme, ollyan az ember, miilyen a stylusa. ’S ha valaki K. urat ismerni még szerencsés nem volna, csak olvassa meg ezen kis remekét, ’s nem szükség Lavaternek vagy Vireynek lennie, hogy meglehetősen találó ítéletet hozhasson. ÉSZREVÉTELEK az evang. fő felügyelő urnak ,Viszon válaszáéra (Vége.) Én főfelügyelő ur jellemét csak az Orsz. Naplóból és irataiból ismerem ; sajnálom , hogy személyesen tisztelhetni szerencsém nem volt, meglehet másként látnám méltóságodat ; dicsérni hallom eszét és szivét, csakhogy engem e tekintetben főfelügyelő úr egyházi elvei és nyilatkozásai aggódtanak ; úri személyét azonban, mellyel tisztelni polgári kötelességem, ide hozni illegalistásnak tartom ; nekem e téren sitotta el magától a felelősséget K. ur ábrándiért, — s vele komoly vitába bocsátkozni átallotta. — S ze rk. 8) Az óriásnak meg kellett vénülnie, mert már csak mérgelődni , szitkozódni ’s földhöz verettetni tud. ( S z e r k. fl) Ilii figura docet, erre K. ur adja a példát, mellyet a devalvator soha sem követett, mert nem volt soha K. urnak sem személyével sem becsületével dolga , hanem mindig csak nagy szavaival, mellyeket szerencsétlenségére önneve alatt terjesztett K. ur a Hetilapban közönségelibe, mit ha nem tesz, még ma sem tudja a közönség , hogy ki dévai váltatott, mi K. urra nézve mindenesetre nyereség lett volna. — Szerk. 10) Nem is kell tudni, mert a sajtónak csak úgy van hatása, ha nem nevekkel, hanem észszel és elmével okoskodik — Szerk. 1!) Talán jobb lesz , ha azt mondjuk : nimbusz-tolvaj, mert K ur becsülete ellen egy nyilat sem intézett a devalvator. Egyébiránt a devalv.rovat szerkesztője derék, becsületes és tanult ember, kinek múltja és jelene nem szorul semmi rehabilitatióra, és kezeskedik jövőjéért. Hogy Kurnák álnimbuszát eloszlatni segitette , azt neki csak hazafiui érdemül róhatni fel. Szek. 12) Gorombáskodás csak a Hetilapnak volt szokása. (Lásd mindenik ,vezérczikkét és az ifj. Szabó Pál-féle czikkeket.) Hogy ezen irodalmi daróczok és lapoknak a nevek fényét is akarta kölcsönözni a Hetilap, ezt alkalmasint nem bűn- vagy igazságszeretetből, hanem hihetőleg előfizetési díjszeretetből tette. Mi ezt szemére nem hányjuk, és amit vele nyert, azt sem irigyeljük. Menjen csak vissza K. úr a Hetilap eddigi, január 1 jétől megindult számaira, és a goromba kifejezések egy egész szótárát lesz módja belőlök készíteni. A devalvator elmésséggel működött, ’s a gorombaságokra mindig több több éllel felelt. Hogy aztán fájt is ollykor az illetőknek a kíméletlen bonczolás, meglehet. Nekünk ’s a devalvatornak az ellenünk intézett sok durva kifejezés épen nem fájt; tudtuk, hogy ezzel a pattogók magukat teszik nevetségesekké; és meg akartuk mutatni, hogy gorombasággal bennünket letorkolni nem fognak , s hogy erre is lehet felindulás nélkül és észszel megfelelni. — Szerk. n) Ilát ez tán barátságos ölelkezés? — Szerk. 14) Perse már K.ur ebben a legfőbb itélőszék ! A devalvator, úgy látszik , nem gondol semmit is K. ur véleményével, és azt tartja: itt vitézségre, kurázsira semmi szükség, — hanem a példabeszéd szerint: szólj igazat ’s betörik a fejed —inkább ildomosságra. Ismerte a devalvator Kur publicumát, és tudta, hogy az türelmetlen, és ezért vola ildomos. Ezen türelmetlenséget tekintve, már csak ilyen ildomossághoz is több lelki erő kívántatik, mint a hetilapi nóták énekléséhez. Ildomosság tehát nem gyávaság. Jól mondá Dupin: „a nyilvánosság, urak, nem olly dolog, mellynek minden időben egy hatása volna. A körülmények és idők viszontagságai, gyökeresen módosítják a nyilvánosság javadalmait. Békés és zavaros időknek nem egyenlők igényei. Ha voltak Boissyd’Auglas -ok és Laujuinais-ok, bányán voltak , kik elhallgatnak, ha biztosságot nem találnak a titkos szavazás institutiojában ?“ Jól mondta gr. Dessewffy Aurél az X Y. Z. könyv 18. 19d. lapján , midőn a névtelenségről értekeznék : „Ismerem ellenvetéseiteket ,gyáva az , ki meggyőződéseit kimondani ’s érte minden veszélyt elszenvedni nem készi........ „Non ardor civium prava jubenlium“ .... „si fractus illabator orbis“ .... ’« több efélék. Ezek itt phrasisok , főleg a k ajkaitokon, kik még legizetlenebb beszédeitekért is zajongó helybenhagyást arattok. Kopjatok csak egy két macskazenét, piszszegjenek te benneteket jóformán vagy háromszor , inditványoztassék czikkeitek részére egy kis antodafé, ’s ha még akkor is igy fogtok beszélni, akkor azután térdet fejet hajtok; de addig engedjétek meg, hogy vélekedésemnél maradjak. — S ez mind az , mit e részben mondani óhajtónk. Junius leveleinek szerzője még ma sem tudatik, azért becsükből nem vesztenek; az angol lapok lelvek érdekes közlésekkel, mellyeket Verax, Philaretes , Timon és más ilyen képzeleti lények írnak alá. A mi ott a nyilvánosság hazájában szabad : nekünk egészen kivételes jelenlegi körülményeinkben tiltva bizonyosan nem lehet.“ A Napfényre csak a dolgokat s nem a neveket kell állítani , midőn eszmefejlesztés mezején mozgunk. Aki önkényesen a színpadra kiáll, mint Kár , tűrnie kell a nyilvánosság égető sugarit. Ha a Hetilap olly gyakran nem lobban nevetséges boszuságra , sokkal kevesebb lett volna s devalvationalis anyag. — Szerk. :19 Az elsőn soha sem volt devalvatorunk , a másodikra már alkalmasint nincs kivel; sport a mit talált, azt mind devalválta; a mi megmaradt, azt majd devalválja az idő és a tények , — és ha kedve tartja — agyszor másszor — a devalvator. Szérit, személyekkel semmi közöm. — Boszanlani valakit sem nevelésem sem termékelem, kétségbe ejteni pedig már hivatalom ellen is van. — Én csak azt mondtam : nem merném állítani, hogy az egyháziaknak bizodalmik lehetne főfelügyelő úrhoz; de méltóságod igazságszeretetére, emberségére hivatkozva, kérem, mondja meg, lehet-e bizodalmuk, mikor főfelügyelő létére a papság állását, jogait az egész világ bámulatára űzőbe vette? — Mi biráját illeti főfelügyelő úrnak, ennek elseje a biblia, és nemcsak az egyetemes gyűlés, hanem minden egyes protestáns is fel van jogosítva arra, hogy főfelügyelő úr eljárásai és szavai felett bátran és szabadon ítéljen. Tűrni kell azt. Mert midőn uraságok egyházi viszonyaink küszöbén átlépnek, akkor a gróf, a báró, a dominus spectabilis bűn marad, mert az egyházban sem szolga, sem szabados, hanem mindnyájan egy vagyunk. . . ., de ezen evangéliumi igazság sok úri hittársunknak sehogy sem megy fejébe, és én ez igazságnál fogva bátorkodom felszólalni. Szólunk? csak ne haragudjunk , és ha megharagszunk is uraim! a nap le ne menjen a mi haragunk felett, mindenek felett a szeretet. Hogy e hazában a magyar nemzetiség ellen resensus támadt, azt főképen új general conventünknek kell tulajdonítani, és ha a convent türelmetlenkedni fog, a resensus annál jobban növekedendik. Az uniós kísérlettel legjobb lesz felhagyni; nemzetiségi és felekezetségi sajátságaink azt kivihetlenné teszik, és csak szakadások támadandnak, mit méltóságod sem akar. — Az egyháziak fizettetésének tervét legközelebbi alkalommal szerencsém lesz bemutatni; kár, hogy illy kellemetlen viták húzzák ki időnket, de ki tehet róla, főfelügyelő ur táborozásait, mellyeket állásunk ellen irányzott, veszteg nézni nem lehet. Isten tartsa meg méltóságodat egyházunk javára, díszére, papságának uralmára! írtam túl a Tiszán julius 1 jén 1846 —Melchizedech. MÁSODIK FELSZÓLÍTÁS a magyar orvosok és természetvizsgálók Kassa -Eperjesen tartandó VII. nagygyűlés érdekében. Folyó évi május hótkén tett első felszólításunk következtében van szerencsénk a két testvérhoni orvosokat, természetvizsgálókat és tankedvelőket ezen VII. nagygyűlésre figyelmeztetni. E két városnak, ’s illető megyének minden tekintetben nevezetes környéke, az első felszólításunkban kiemelt fénypontjain kívül természettudományilag is olly gazdag, hogy számos természettan kedvelőinek megjelenését méltán igényelheti. — Kezdődik e gyűlés Kassán , augustus hó 6, 7. és 8án a tagok szokott beírásával. — Az augustus hó sikére kitűzött megnyitó ülésszakokra felosztatva augustus 11 én szaküléseket tartand. — Augustus 11 én kirándulás Aranyidkára, az arany foncsolozás megszemlélésére, onnét Rudnoknak a hires jászói apátságba délre , estve Szepsinek vissza Kassára. — 12én szakülések, közülés ’s rövid ebéd után, éjszakára a két megye határán lévő ranki fürdőbe (második kirándulás.) — 13án a társulat e napot a világhírű vörösvágási opál bányákban töllendi, éjszakára pedig Eperjesre menend. — Idén a munkálatok a közülésben és szakülésekben folytattatnak. — 15én szakülések ’s délután (harmadik kirándulás) a várossal határos sóvári sóbányákba. — 16án közülés, szakülések ’s (negyedik kirándulás) a czemelei ’s magyarislai fürdőkbe. — 17én berekesztő közülés, mellyből választmányok küldetnek ki a bártfai és lipóczi fürdőkbe, ’s az oruzsini barlangba. Melly kirándulásokról a választmányok jelentéseiket a Vil. nagygyűlésnek 1847 ben adandják be. Miknek előterjesztéséből látható, hogy a 8 napra kiterjesztett gi ülés ideje, a teendők különféleségéhez és sokaságához képest inkább elégtelen, mint felesleges. — Az évről évre e gyűlések iránt növekedő részvét , különösen pedig e nagygyűlés teendőinek érdekessége minél több tag uraknak,a kik tapasztalásaik eredményeit előadni kívánnák — történendő megjelenését valószínűvé tévén, a kellő rend fentartása végett, mind azotan. ez urak , kik ismereteikkel e nagygyűlést gazdagítani kívánják, illőleg megkerestetnek, mikép szándékukat a beírásnál nyilvánítván , értekezéseiket tisztán leírva, az előadás után a fitoknokoknak átadni szíveskedjenek, hogy azok a társulat évkönyveibe kinyomathassanak. Örömmel jelentjük egyszersmind, hogy a vendégek illő fogadására mind a két sz. kir. városban minden előkészületek megsételték, aminek következtében : a résztvenni kívánó r. ez. urak, megjelenési szándékukat két héttel előbb a litoknokok egyikével bérmentes levében közölni siessenek, megjegyezvén egyszersmind azt is, várjon mind a két, vagy csak az egyik városban megjelenni akarnak-e. A könnyebb utazhatás végett, a fővonalon Pestről Kas-,sáig — az előfogatok iránt minden állomáson rendelések tétettek; figyelmeztetjük azonkívül t. ez. vendégeinket a királyi, melly mindennap egy, ’s a pest-eperjesi gyorskocsi - intézetre, melly aug.5től fogva naponkint két, hat személyre való kocsit, Pestről Kassáig küldend. — K. Eperjesen, jul. 1rén 1840 Pulszky Ferencz, mint alelnök. Dr. Sárosy József, mint titoknok.-----—— A TESTI MÜEGYESÜLET RÉSZÉRŐL ezennel közhírré tetetik, miszerint az ez idei műkiállitás , vasárnap f. évi július 12ik napján fog kinyittatni; tisztelettel felszólittatnak tehát ezen egyesület t.ez. részvényesei, hogy ingyen belépti jegyeiket boldogul! Klausz A.L. likorraktárában, a városi színház épületében , az ez idei részvény előmutatása mellett, kezeikhez venni meltóztassanak , minthogy a műkiállitusbani bemenet csak ezen fioripti jegyek elmusalása mellett, engedtethetik meg. Azon t. ez. részvényesek pedig , kik a folyó évre járó részvénydíjaikat meg le nem tették , azoknak minél elöbbi letételére ezúttal ismét megkerülnek , mert az egyesület csak igy tudhatja meg, mennyi sommi pénzt fordíthat az ez idei sorshúzáshoz szükséges képek vásárlására. Azon július 7-én berekesztott bécsi műkiállításból él.