Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-11-26 / 497. szám

— 8) Toldi mátkája. Népies költői beszély. (Jelige: „Nem valo már menyasszony Szürke gavallérnak.“ Egy ócska poéta.) 9) Mátyás király kalandja. (Jelige : „Ha tudsz Mátyás kalandiról Mondj prédikációt.“ Lisznyay.) — 10) Mátyás király Kolozsvárt. (Jelige: „Meghalt Mátyás király, oda az igazság.“ Közpéldabe­széd.) — 11) Tudós király. (Jelige: „Sok elsők lesznek utolsók, sok utolsók elsők.“ Biblia.) — 12) Vékony János. (Jelige: „Átok fogta meg a magyart , Mert az soha együtt nem tart. Népdal.) 13) Mátyás király Neszmélyen. (Jelige: „Hol Mátyás az igazsá­gos?“ Kisfaludy K. — 14) A czinkotai itcze. (Jelige: „így majd aztán csak megleszünk, Ha lesz mit, iszunk és eszünk. Testa­­mentom sem kell nekünk, Hiszen úgy sem lesz gyermekünk. Juh hej! juhi — Lauka G. — E tizennégy pályairat elitélésére birá­­lókul választottak: Bártfay , Gaal, Garay , Tóth Lörincz, Vörös­marty. — — Kivántatott legenda versben , Bosnyák Zsófiáról, ’s jött be hét pályamunka. 1) Bosnyák Zsófia. (Jelige: Beato e ben, chi nasce a tál destino. Petrarca ) — 2) Legenda Bosnyák Zsó­fiáról 1644. (Jelige: „Fellelik sírhelyemet.“ Csokonai.) — 3) Wesselényi hölgye. Legenda. (Jelige: „Heilig achten wir die Geister, Aber Nahmen sind uns Dunst. Würdig ehren wir die Meister , aber frei ist uns die Kunst.“ — 4) Bosnyák Zsófia. Le­genda. (Jeligéje: „Dal, minőt a lélek hall magában, Éjein ha boldog álma eljö. ’S a nem ismert tündérhon öléből Legrejtet­tebb vágya visszahangzik.“ Vörösmarty.) — 5) A hit világa. (Jel­mondat: „Die Leidenschaft flieht, Die Liebe muss bleiben.“ Schiller. — 6) Legenda Bosnyák Zsófiáról. (Jelige : „Ehret die Frauen.“ Schiller.) — 7) Bosnyák Zsófia. Legenda. (Jelige : „Küzdeni ’s győzni tanulj.“ Kölcsey.) — Bírálói lettek : Bajza, Czuczor , Eötvös J. báró, Schedel, Székács. — Mind a három rendbeli pályairatok jeligés levélkéi b. Jósika Miklós elnök által, a társaság és Tóth L. pecséteikkel lezárva, a titoknoki hivatalban őriztetnek; a jövő februári közülés fogván kihirdetni, mindegyik közöl mellyik leszen a nyertes. Kelt Pesten, nov. 21kén 1846. A társaság üléséből. — Erdélyi János, titoknok. A MAGYAR GAZD. EGYESÜLET (a földészeti, ismeretterjesztő és kertészeti szakosztályai f. évi nov. fékén tartott vegyes ülé­seinek tárgyai. (Folytatás.) 2) Heinrich N. János, Karácsonyi László és Szathmáry Sámuel az Amerikából szerzett pamutmagból nevelt és termesztett gya­potnak példányait beküldvén , és e próbatermesztésről Grindly Rudolf és Karácsonyi László hazánkfiai részletes tudósításokat terjesztvén elő , örömmel győződött meg azokból a szakosztály, hogy a pamuttermesztés hazánk melegebb vidékein illő ügyelet és állhatatos kitörés mellett épen nem lehetetlen, és ennélfogva kilátás nyílik a gazdasági termelés egy új és pedig olly ágának megalapítására hazánkban , mellynek hasznai mind státus-, mind mezőgazdasági tekintetben megmérhetlenek. Annálfogva a szak­osztály valamint a kisérlettevő uraknak őszinte meleg köszöne­tet szavazott, úgy a közönségnek nagyobb buzdítására a kísérle­tekről szóló tudósításokat az egyesület lapjaiban közrebocsátani és szétosztás végett újólag magot szerezni határozá. 3) Szokodi István veszprémi evang. tanító által beküldött bakonyerdei gyapotszerü termény haszonvehetőségének kipuhato­­lása végett nagyobb mennyiségre lévén szükség, az illető úr en­nek beküldésére megkéretni rendeltetett. — 4) Néhány csak au­­gustus havában történt vetés után támadt czukor-répa példányok bemutattatván , annak tanúságául szolgált, hogy a burgundi-ré­pa , az országnak alsóbb és melegebb vidékein aratás után elvet­ve , azon tarló- vagyis kerékrépát pótolja, melly második ter­mesztésre csak a nedvesebb és hűvösebb éghajlatú felső vidéke­ken használható; ’s hogy e répa alkalmas , meleg ’s hosszú ösz­­szes megáldott esztendőkben, habár aratás után vetve, még annyi édanyagot nyer, hogy czukorgyárak azt nyereséggel használhas­sák. — Török János titoknok, mint szakoszt. jegyző. Az ismeretterjesztő szakosztály kertészetivé alakulván ál­tal 1) is, miután a gyümölcstenyésztés azon barátai és előmozdí­tói u. m. baranyai fiókegyesület, Gaján György tbiró, Gorove Ká­roly tbiró , Hölczel József tiszttartó , Nendtwich Tamás gyógy­szerész, Sztraka Károly B.­csabai tanító , és Wölffel József kő­szegi polgár, kiknek szives küldeményéből jött létre a jelen gyümölcskiállitás, bejelentették, e szívesség illő méltánylata , ’s kellemes tudomásul vétele mellett az imént említett társulat ’s ér­demes hazafiaknak az egyesület részéről őszinte köszönet szavaz­tatott ; egyszersmind a beküldött gyümölcs példányok bírálatára Havas Ignácz, Hegyessy Péter, Nagy István tbirák és egyesületi tagok kérettek fel. 2 szor dr. Encz a saját faiskolájában találtató gyümölcsfajok magyarított névjegyzékét a czélból mutatván be , miszerint az abban előforduló elnevezések iránt, hogy azok a kö­zönség előtt nagyobb nyomatékot nyernének az egyesület mint szakbeli tekintély véleményt adni, és illetőleg határozni méltóz­­tatnék, a szakosztály a gyümölcstenyésztésnek a hazában minden oldalróli előmozdítását különben is az egyesület egyik igen szép, igen fontos feladásának tekintve , dr. Encz úr korszerű igyeke­zete iránt a legu­lóbb elismerést véli tanusítni akkor, midőn e tárgybeli munkálat tökéletes kiegészítése és befejezésére egész készséggel kezet nyújtandó, abban állapodott meg, miszerint a pomologia baráti szerte a hazában az ott körükben találtató gyü­mölcsfajok neveinek beküldésére keressenek, hogy ekint azok rendszeres összeállítása által a gyümölcstenyésztő közönség egy tökéletes gyümölcslajtrom birtokába jusson; minek czélszerü el­intézésére a szakosztály ngos Havas József helyt, tan., Havas Ig­­nácz, Nagy István ’s Hegyessy Péter tbirák, Vass Pál debreczeni kertész s egyesületi tagokat bízta ’s kérte fel. — Végre 3 szor az idei érdemdíjazásra négy hazánkfiai lévén ajánlva, különösen sör Sztraka Károly békés-csabai iskolatanitó, a benyújtott megyei, ’s községi hiteles bizonyítványok szerint még 1831 töl kezdve állan­dóul buzgón iparkodik a gyümölcstenyésztés előmozdításán, terje­delmes faiskolájából a községet,’s vidéket számos nemes gyümölcs - csemetékkel látván el, ’s tanítván növendékeit a gyümölcstenyész­tés gyakorlati fogásaira . 2) Szarvassy István szinte tanító Lajos­­komáromban, ki saját nemes gyümölcsfáit, megyei, uradalmi’s községi bizonyítványok szerint, részint igen jutalmas áron , de ÁRVÁK ÜGYE. Az ügyefogyott árvák sorsa minden jól rendezett státusban a közigazgatás egyik főgondját képezi. Nemcsak a humanitás, hanem a nemzetgazdaság érdeke is parancsolja, hogy a társaság azon tagjainak kiképzéséről és felneveléséről intézkedjék, kiket a sors természetes táma­szaiktól, szüleiktől megfosztott. Igen hajlandó volnék az eu­rópai státusok kormányzati bölcseségét a nevelési eszközük arányához mérni, de a status-igazgatás keresztényi szelle­mét mi sem tükrözi hívebben vissza, mint a figyelem és rész­vét, melly az árvák ügyére fordittatik. ’S alig lehetne kije­lölni statust, melly Helvecziát e tekintetben felülmúlná. Min­den lépten intézetekkel találkozik ott az utazó, mellyeknek feladása hasznos statuspolgárokká nevelni az elhagyott szü­­letlen árvákat. Feilenberg és Pestalozzi halhatatlan útmuta­tók valának e téren, ’s nemes tetteik szent emlékezete pie­­tással tölt el minden jobb keblet. Hazánkban már régibb időkben találkoztak egyes ember­barátok , kik költséges árvaházakat állítottak. Polgári köz­szellem több nagy városban hasonló szent menhelyet hozott létre. ’S ha az üdvös szél mégis általuk teljesen elérve nem volt, annak merném tulajdonítani, hogy ezen intézetek tö­rekvése nagyon egyoldalúlag abban látszott csak öszponto­­sulni, miszerint az árva ne éhezzék, holott nevelés és kiképzés az egyedüli ok, melly az intézeteket árvák számára szükségessé teszi. Annyi emberi érzelem a legvadabb ke­belben is lakik, hogy az elhagyatott árvát éhenhalni ne hagyja; de magánosak könyörülete ritkán terjed ki továbbra a szoros testi táplálatnál; polgári nevelést és közhasznú szak­képzést egyedül közintézetekben várhatnak olly árvák, kik­nek a sors egyéb örökséget nem hagyott, mint a közirgalom jogát. Az árváknak már illy közintézetben meg kell adni az irányt jövendő életpályájokra, rokonszellemben azon nem­zetgazdasági forrásokkal, mellyekből a nép nagyobb része keresetét veszi. Azért Angliában az árvaintézetek egyszers­mind ipartanodák, midőn ellenben Helvetiában gazdasági iskolák. Helyesen fogták fel e szempontot Karap és Dió­­­szeghy tiszteletre méltó hazánkfiai, midőn árvák számára a zelemiri gazdasági intézetet alapíják. ’S azt hiszem, hogy én is részemről a szőkehalmi (Czegléd melletti) gazdaképző­intézetnek teljes közhasznúságát csak az által egészítem ki, hogy azt egy gazdasági árvanöveldével kötöm össze. Mit is ezennel csak azon okból kívántam közhírré tenni, miszerint azon emberbarátok és hatóságok, kik az alkalmat használni kívánják, ajánlásra méltó védenczeik iránt mielőbb nyilat­kozhassanak. Jövő tavaszszal, vagyis április lső napján 8 árva, ’s azontúl évenkint csak 4 vétetik fel az intézetbe, ’s azok onnét nyolcz év lefolyta előtt ki nem léphetnek. A fel­vétel főfeltételei: az árva 8 éves és egészséges legyen, ’s bizonyságot hozzon, hogy szülei nem élnek ’s vagyonos ro­kona nincsen , ’s reá semmi örökség nem maradt, gyámno­­kai pedig személyére nézve a 8 nevelési esztendő lefolytáig minden gyámatyai jogaikról lemondanak. Ez idő alatt az ár­vák élelmöket ’s ruházatukat ’s minden képzési eszközeiket az intézet költségén veendik. — Pesten, november 18-án 1846.— Török János. A pest-váczi va­s­u­t - v­o­n­a­l­o­n novemb. 16 án utazott 1489 személy; 17én 1014 sz., 18 án 692 sz.; 19én 501 sz.; 20án 478 sz.; 21én 445 sz.; 22én 816 sz.; és igy nov. 16iká­­tól 22keig bezárólag öszvesen 5,525 személy, részint ingyen osztogatja lakos társainak , sőt azok gyümölcsfáit ön maga nemesíti is, ’s tanítja hetenkint annak gyakorlatára nö­vendékeit. 3) Háry Károly kassai polgár, kit a f. évben Kassán ’s Eperjesen tartott magyar orvosok ’s természetvizsgálók gyűlé­sének gazdasági szakosztálya ajánl a megjutalmazásra, mint olly szenvedélyes gyümölcstenyésztőt, kinek fáradhatlan szorgalma ’s tárgyszeretete után a legmostohább helyen szemlélhetni Pomona áldását, ’s ki 30 — 40 ezer eladható nemes csemetékkel bírván, ez által 's fáradhatlansága példájával ’s szakismeretével igen igen eszközli a gyümölcstenyésztés terjesztését, ’s előmenetelét; végre 4) Farkas Imre enyingi tiszttartó, ki a herczegi uradalomban egy terjedelmes faiskolának létesítésén kívül, a jobbágyoknak a gyü­­mölcstenyésztésre szorgalmas ébresztője, nemcsak példája, melly az utak mindenütti beültettetésében is szépen­ mutatkozik , hanem azáltal is, hogy azoknak a faiskolahelyek leendő magajánlását tárgyazó kérelmeiket az illető helyen sikeresen pártolja , mind­ezen hiteles bizonyítványok s tanúsított lelkes ügyszeretetnél fogva , ébresztésül másoknak is a követésre, a szakosztály a kellő méltánylat őszinte érzete mellett, felhivatva érzi magát a gyü­mölcstenyésztés említett barátai, ’s hazafiaknak a lelkes gr. Zi­chy Miklós bőkezűségéből alapított érdemdíjak­ megjutalmazást in­dítványozni. Pesten nov. 15én 1846. Péterfy József s. k. szakosztályi segédjegyző. AU&FCIif­. (A. Alig. Ztg.) Úgy halljuk, a két német hatalmasság szembeszökő idegenséggel nyúlt Krakó bekeblezésének rendszabályához. Hír szerint, Oroszország, a köztársaság lé­telét ennek magaviseletétől feltételező régibb szerződésekre támaszkodva, erélyesen sürgette, és végre határozottan ki­mondotta, hogy Krakó területének el kell a három hatalom valemellyike által foglaltatni. Az ausztriai cabinetnek, mely­­lyet ez elfoglalás a szerződéseknél fogva illetett, állítólag ezen rövid, de határozott dilemmát adta Oroszország. „Vagy te, vagy én.“ A köztársaság, úgymond, áruló berontása ál­tal Galicziába, elvesztette jogát a további létre, és nevetsé­ges lenne, illy merény után a köztársaság közönyösségéről és annak fentartásáról szól vesztegetni. Azok, kik a lengyel nemzetiséget pártolják, valóban nem tudják, mi az a lengyel nemzetiség. A három hatalmasság legelkeseredettebb ellen­sége az, ki ellen magukat védelmezni nemcsak joggal bír­nak, hanem kötelességek is.­­ Tekintvén, hogy a három hatalmasság közt e történhető bekeblezés iránt szerződések voltak, sajnálatos, hogy az már ennekelőtte nem történt meg. Azáltal az utolsó zendülés szörnyűségei elhárittathattak volna. — Krakó leírása, a katonai szemponton kívül, csekély fontosságú. Kezdetét tetemes pénzügyi áldozatok jellemzik, ’s kárpótlás a kis föld szegénysége mellett nem várható. El­lenben Németország védereje a keleti szomszéd ellenében tetemesen gyarapult , és ez Miklós czár lojalitásának és lel­kületű következetességének becsületére válik. NAGYBRITANNIA, London, nov. 12. Eddig még semmi nem történt, mi a Russell-ministerium állását meg­rendíthetné vagy vetélytársainak komoly előnyt nyújthatna. Sir R. Peel egésségét állítja helyre és jószágait javítja otium cum dignitatejában; több mint valószínű, hogy még sok hó­napig nem fog politikai tervek és combinatiókba ereszkedni. Minden ellenkező hír alaptalan. — Russell lord a tőzsérek körében , valamint átalában az ország szemében nagy előlé­­péseket tett. Közhiedelem, hogy kormányának jóformán conservativ szinezetet adand, ’s míg ez után jár, semmitől sem tarthat. Ellenben saját pártjában egy kis elégedetlenség mutatkozik. — A whig ministerium valódi gyengesége Pal­merston lord személyében rejlik. Érzik nemcsak ellenei, hanem társai és párthívei is, hogy hivataloskodása, bármi­kép viselje magát, csökkenti Anglia befolyását Európában. Tudva van, hogy személyes viszonyai Lajos Filep és Guizot úr iránt a legroszabb lábon állnak, ’s hogy tehát Anglia Francziaországtól, míg a külső ügyeket ő igazgatja, csak ellenségeskedést és ravaszságot várhat. Ennél még gono­szabb Angliára nézve, hogy ez állapot Lajos Filep állását az északi udvarok irányában megjavította. Oroszországban, mondják, csak a czár maga ellenzi, hogy Parisba rendes követ küldessék, mig ezt valamennyi ministerei ajánlották. Ausztria jobb hangulata Francziaországnak azon ígérete ál­tal nyeretett meg, hogy a pápai birodalomban a reformszel­lemet mérséklendi és Schweiczban a nyugtalanságok meg­újulásának megakadályoztatására kezet nyujtani. Poroszor­szág eleinte nagyon roszalta Francziaország spanyol politi­káját, most azonban lényegesen megváltoztatta hangját. Szóval, azon mértékben, a­mint Anglia Francziaországtól elvált, Francziaország módokat talált a többi európai nagy hatalmasságokhoz közeledni. E változás nyilvános oka a Pal­merston lord iránti átalános aggodalmas bizalmatlanság. A vezérlő angol főlapok hallgatóbbak e pont iránt mint kelle­ne, nehogy a cabinetnek bajt okozzanak, mindamellett az an­gol közönség érzi a veszedelmet. Ha­ll és Palmerston lord szenvedélyességére visszavezethető bonyodalmak történné­nek , a ministerium catastrophája el nem maradna. E közben semmi sem valószínűbb angol és franczia ügyviselők vagy hadi erők összekoc­czanásánál a föld valamelyik zugában, minek következményei szerencsétlenek lennének­­).— Senki sem hiszi, hogy Francziaország a Montpensier-féle lemon­dás iránti követeléseinknek engedni fog. Palmerston lord utolsó üzenete e tárgyban azért volt olly hosszú, mivel abban Lajos Filep személyes mentegetőzéseit is meg kellett c­áfol­­ni. A francziák királya t. i. egy második, és 20 lapra ter­jedő levelet irt a belgák királynéjának a házasságok ügyé­ben , olly meghagyással, hogy azzal czélszerűnek gondolt módon éljen. Minthogy pedig ez Leopold király közben­járása által már meg is történt, azon levél tartalmát, köz­vetve legalább, tekintetbe kellett venni. Mondják azt is, hogy Lajos Filep Victoria királynénak is küldött ismét egy saját kezével írott levelet, és abban többek közt arról panaszko­­dik, hogy a királyné neheztelésének hite neki egynél több álmatlan ért okozott. FRANCZIAORSZÁG. A királyi család nov. 14kén Com­­piegneból visszatért St. Cloudba. — A nov. 12kei J. d. Dé­­batsban ezt olvassuk: „Hétfőn, nov. 9kén a külügyek mini­stere kicserélte az orosz ügyviselővel az Oroszországgal mi­nap kötött kereskedési szerződés ratificatióit. Ez alkalommal az orosz czár Barante bárót, pétervári, régóta szabadsággal, ’s jelenleg Parisban levő rendes követünket, a Newsky- Sándor-rend nagykeresztjével, a király pedig Kisseleff urat, itteni orosz ügyviselőt, a becsületrendi nagy tisztség jeleivel diszesítette.“ E kereskedési szerződés által a franczia és orosz hajók, a közép és fekete tengereket kivéve, minden franczia és orosz kikötőben egyenlő jogokkal ruháztatnak fel. — Utolsóelőtti számunkban jelentettük, hogy a bor­­deauxi herczeg Mária Terézia modenai főherczegasszonynyal házasságra lépett. Ámbár ezáltal a franczia trónkövetelő az ausztriai uralkodóházzal nem jött közelebb rokonságba, mint anyja után már eddig is volt, a legitimista lapok e történetre mégis roppant súlyt tesznek ,s e házasságot úgy tekintik, mint az északi udvaroknak a Montpensier házasság irányában tett ellendemonstratióját. — A bordeauxi hg, kit a legiti­misták V. Henriknek neveznek , házasságának napján Paris­ban 20 ezer frankot osztatott szét a szegények közt, ’s Pasto­­ret marquishez ez iránt küldött ’s a legitimista lapokban öreg betükkel nyomtatott levelében szívfájdalmát nyilvání­­totta, hogy többet nem küldhetett. A Courrier frangais szerint az angol kormány nemcsak együttmunkálkodni nem akar a Madagaskar sziget elleni ex­­peditióban, melly a franczia atlanti kikötőkben előkészítte­ AUSZTRIA. Bécsben novemb. 18 —19. éjjel Maria Mihhailovna orosz nagyherczegasszony, Mihály nagyherczeg és Ilona nagher­­czegasszony legidősb leányuk, két hónapi betegség után meghalálozott. Halott tetemei nov. 21. este vitettek , testőri és katonai nagy díszkiséret mellett, az orosz követség ká­polnájába. *) Lásd alább Délamerikát. 349

Next