Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-04-08 / 571. szám

232 Ebből világos, hogy egyedül Ausztria, Morvaország és Galiczia fogyaszt több magyarországi, mint (a gyapotot természetesen nem tekintve) külföldi nyersanyagot, mert p. o. a 24,446 mázsa gyapjúból Ausztriába 122,571, Morvába 74,552 és Galicziába 15,710 mázsa vizetett; a többi tartományokkal jelentéktelen ezen kereskedésünk, mert több tárgyakat a külföldről hozatnak, miből láthatni, mennyire avatatlanok azok kereskedelmi viszonyainkban, kik olly hiedelemben élnek,hogy a magyarországi nyersanyagok nélkül el nem lehetne az örökös tartományok összes ipara, mi még világosabban tűnik ki, ha a fentebbi részletek némi számait külön veszszük tekintetbe : Bevitel a külföldről, frt. Len, gyökeres, gerebenezett és gerebenezetlen - - - 362,550 Kender „ „ „ - _ - 2,113,880 Kócz.................................................................... 32,488 Nyers selyem - -- -- -- -- -- 777,900 Selyem-hulladék - -- -- -- -- - 76,680 Nyersbőrök - -- -- -- -- -- - 7,418,530 Serte- ------------- 68,450 Szarv - -- -- -- -- -- -- 227,300 Asztalosfa - -- -- -- -- -- - 186,212 Fagy gyű - -- -- -- -- -- - 816,156 Viasz- - -- -- -- -- -- -- 371,790 Bevitel Magyarországból. frt. 4,255 534,314 20,800 372,600 920 1,416,625 9,150 185,500 41,256 276,870 188,410 E szerint feltűnő a tetemes kender- és nyersbőr-bevitel a külföldről, melly évről évre emelkedik, és feltűnő még a két bevitel közt a len, serte, asztalosfa és fagygyu rovatainak aránytalansága. A lentermesztésben, ezen annyira szükséges, annyira civilizált népeket jellemző iparban kivált, épen semmit sem láttatunk haladni, mert bevitelünk nem csekély, kivitelünk pedig majd semmi, úgyhogy e tekintetben Magyarország az örök tartományoktól függ, hol ezen termesztés jeles mennyiséget kiállít, úgymint: összesen 932,021 780,055 522,884 mázsát. Ha Magyarország, mint gyanítható , ezen termesztésben is elmaradt az örökös tartományok után , akkor ez annál sajnos, minél több pénzt és munkát szerezne ezen termesztés-mivel nagybirtokosok ezzel nem igen vesződhetnek —a szegény földművelő osztálynak. Mellette meg koránsem kell gondolni, hogy nem jutalmazza a fáradságot, mert ezen esetben Angliában, Izlandban, Belgiumban és legújabban Csehországban nem törekednének a legnagyobb erőmegfeszítéssel ezen iparágat honosítani, emelni és tökéletesíteni. Úgy látszik, hogy nálunk a szegényebb osztály mégis egy kissé kényelmes , és hogy a munka elkerülhetlensége még nem ég körmére , különben nem hallhatnék, mint e napokban itt Pesten alkalmunk volt, hogy a munkátlan tótok egy leánynak, ki egy egész hétre akart velök szerződni, azt felelték : inkább éhen halunk, mintsem hogy 10—12 garas napibérért akármit is dolgozzunk. * Len. Kender.mázsát. Lenmag. Alsó-Ausztria - - - -- 18,076 11,550 15,436 Felső-Ausztria - - -- 68,365 5,463 63,596 Stájerország - - - -- 33,898 8,073 22,199 Karinthia és Krajna - -- 29,491 13,366 24,072 Tengerpart - - - -- 1,070 1,404 89 Tyrol ------47,340 15,210 7,842 32,086 Csehország - - - -- 237,530 104,567 Morva és Szilézia - - -- 61,200 26,800 91,800 Galiczia ----- 256,016 494,980 76,601 Dalmatia -----246 1364 Lombardia - - - -- 108,772 34,956 90,886 Velencze ----- 9,768 76,048 1,548 Határőrvidék - - - -Endélyr OrSZág nincs tudva’ 60,249 84,227 r észve roskadna, ’s az érdem tündöklő márványából alkottatnék, mellyen csak a valódi művészet fogna helyet kapni. Szeretik a portékát anyagi értéke szerint becsülni!.. Most látjuk, hogy a bohózatírók legjobban honoráltatnak, ez hozza be még ezenfölül a legtöbb pénzt, és speculatív érdekkormányozta korszakunkban könnyen azon hitre tántorodunk: „csak annak van becse, mi pénzt hoz be.“ — ’s a bohózatot masánk legbecsesb termékének tartjuk ... — Ah, ez rosznál roszabb hiedelem s melly bennünk az ízlés leggyöngédebb csiráit kegyetlenül elfojtja , melly gyakran csak akkor hagy bennünket elragadtatva felujjongani, midőn a költészet musája szégyenpiros arczát elfödve fordul el nyomorú csinálmányunktól!... De akkor, ha látni fogjuk, hogy az eszményi után törekvő költő jobban fizettetik, e költő műveinek előadatását is nagyobb ihlet és kegyelettel fogjuk látogatni; — hányszor nem teszi a ruha az embert! — Pénz és czim hoz tiszteletet! Már megszoktuk a mindent leigázó mammon előtt meghajolni,é» ha ő a valódi művészetet hitelre kapni segítené, ez még nem volna utolsó jó, mellyre fordittatott! Vegyünk példát a bécsi udvari színházról! A bohózat, trivial vígjáték, az aljas komédiás száműzve van e színház csarnokaiból; ki tehát ott felvétetik, a melly darab ott elfogadtatik —már maga a felvétel, az előadásra bocsáttatás által olly ajánlólevelet kap, minélfogva a tömeg által nagyobb figyelemmel, sőt bizonyos tartózkodással fogadtatik. Nem azért mondják , hogy mi a várszínházban adatik, az mind jó, mintha ez betű szerint valósággal úgy volna , nem , hanem mert tudják az intézetről, hogy legalább minden erejét arra fordítja , minden törekvése oda irányul, csupán a valóban jót juttatni színpadra. — Ellenben minden tapasztalat, mellyel név szerint utóbbi időkben nemzeti színházunknál tevénk , kényszerít azt hinnünk, miszerint ez intézetünk hitele nagyon alásülyesztetett; ideje hogy azt ismét fölemeljük, hogy buzgón törekedjünk a szépség istennőjének emelni trónt a művészet csarnokaiban. — Mint hogy viszonyaink a bohózatot kizárni nem engedik, legalább állítsuk azt úgy, hogy ne legyen képes a művészetnek gátlólag útjában állni; hagyjuk meg a bohózatnak vasárnapjait, tréfáit, kacagásait, mi is nevessünk velük hébehóba, hagyjuk meg neki szűrét, sallang-czafrangját, sujtását, pipás spectabilisét és Sobrijait nagylelkűségekkel, a Juczik és Pannákat hosszú czopfjaikkal, vörös szalagjaikkal , csak őrizkedjünk olly intézetet, minő nemzeti színpadunk, csikósok tanyájává sülyeszteni! — Állítsuk a bohózatot anyagilag legroszabb lábra, a mint hogy művészeti becsénél fogva nem is érdemel többet, és legalább azon elégtételünk leend, hogy az, mint a művészet szolgálója, segítni fog a művészetet fizetni, azon esetre, ha rosz ízlésünk nem engedné a tragédiák és vígjátékokat szorgosabban látogatnunk, mint a bohózatot. . . Mindenki tervemet nyugodtan megfontolja , úgy találandja, miszerint igen jól tudom , hol fenekük a baj. — Én érzem a pestist, melly művészetünktől a művészi öntudatot elrabolja, látom hatalmas sarlójának működését az ízlés országában; de én mégis csak eszközöket ajánlhatok e pestis kiirtására; ’s állana bár ez eszköz abban: a megtámadott kórtestet egészen és végkép elpusztítani — az én kötelességem az eszközt javaslani, ’s aztán nyugodtan azokra , kiknek az hatalmában áll, bízni tervem kivitelét vagy félrevetését. — Két előny van, melly mindkettő, habár pénzbeli — hiába, sok helyütt lehetetlen az anyagit a szellemitől elválasztani — sark körül forog is , mégis csupán és egyedül arra szolgál ,jobb szellemi irányt behozni, ízlés utáni nemes törekvést előidézni, dicséretes ügyekvést ébreszteni, hogy a szépség igényeinek elégtétessék. Hogy mindez elévethessék , perse arra a szabott dijak behozatala , szinköltök számára , még nem elég, — ’s Vahot úr hivatalos színházi lapja — sem igen lenne eredménydús ! — Hivatalos színházi lap?! Minek?!... Ismételve kérdem: minek? hogy ismét mindent dicsérjen , vagy azon esetben , ha netán , bárha a leg-— észszerűbb módon is valamit gyalázna, mindjárt legveszélyesb ellenségéül kiáltassék ki a nemzetiségnek, hazának, vallásnak, sőt még tán a jó istennek is ? — Valamennyi journaljaink , politikaiak és belletristikaiak , olly orgánumok , mellyeket a nemzeti színház hivatalos orgánumául tekinthet; mert e lapok mindenike többé vagy kevesbbé figyelemmel kiséri ezen intézet érdekeit, mint egyikeéit a társalmi élet fötényezőinek, melly tehát nagy befolyással van szellemi és erkölcsi (!) művelődésünkre. — Mindenekelőtt hallgatniok kellene az intézet vezetőinek a nyilvánosság szavára, ’sannak tanácsait, előleges, parttalan, szenvedélytelen megrostálás után, haladék nélkül követniük. — Vahot urnák a felvonások közt játszandó Bihary bandája sem igen hivatva van, mindamellett hogy V. ur őket genialis barnáknak nevezi (vájjon azért genialisok-é mert barnák, vagy azért barnák mert genialisok?) színpadunknak jobb, izlésesb irányt adni; és olly kevéssé feszti az a fölemelt ár , mellyet V. ur nem akarom mondani gyermekesen , de biz igen egyoldalúlag védelmezett ; e védelmezés módja nagy mennyiségű nevetségességgel jár , de semmit sem bizonyít ! V. úr fölkiált: „akivesz, annak lesz; ha a színházi közönség többet fiizet, több műélvezetben részesül — olcsó húsnak pedig híg a leve!“ Szeretném látni, micsoda képet csinálna Vahot úr, ha a kereskedő , kinél kelmét akar vásárolni, pénzéért azt mondaná : adjon az ur több pénzt, akkor majd jobb portékát hozok. — Nem az okos kalmár megfordítva teend , t. i. jobb portékát rakand a vevő elé, hogy vásárlói kedvét csiklandozza , ’s aztán fogja a nagyobb árakat kimondani, ’s bizonyosan készfizetőre találni vásárlójában. — Azok, minélfogva V. ur tervei életbe nem léptethetők, nem az, mint ő maga gondolja, mivel azok nem practicusok , pénzzel járók , hanem mert azok csak a dolgok felszínén lavírozván , gyökeres reformot eszközölni nem volnának képesek!... Mi volna hát további szere színpadunk gyökeres reformjának?... A drámabíráló választmány megszüntetése! Voilà tout! Ezen választmány eljárásában fölöttébb impracticusnak bizonyult de Gyakran hozatott a közönség elé olly darabokat, mel y. NÉHÁNY SZÓ A HORVÁT ÜGYEKRŐL.(Vége.)A bánnak közigazgatása alól kivett ezen három horvátországi megyéknek tetszett, otthon főispánjaik elnöklete alatt saját közügyeiket tárgyalni, ’s igy a karoknak és tisztviselőségnek a zágrábbal terhes megjelenéstől magukat fölmenteni; tetszeni kell tehát a másik résznek is, hogy t. i. az 1790: 58 t.czikk által meghatározott ügyek tárgyalása végett meghívott törvényhatóságok csupán csak követeik által, a már úgyis képviselt nemesek befolyásának kizáratásával, jelenjenek meg, és igy a legtávolabb megyéknek is egyenlő igazság szolgáltassák , és a képviseleti rendszer az erőszakolt kettős befolyás által sarkából ki ne forgattassék. Az igazságon alapult illy befolyás mellett senki sem szenved sérelmet, mert amit a megyék, káptalanok, sz. kir. városok és a turopolyai nemes községek a közboldogság és az országok közjava előmozdítása iránt éreznek saját tanácskozásaik körében, és mit a tartománygyűlésen védeni akarnak , azokra nézve követeiket küldik , kikben közös akaratuknak öszpontosulnia kell, kiket utasítással elegendőkép ellátnak, ott tapasztalván mindig a szavazattöbbséget, hol illy hasonló, képviseleti jogban mindenki nagyobb fontosságot lát, mert mindenütt az divatozik, hogy a képviselők szavazata nem a küldők számától, nem a képviselt tartomány kiterjedésétől , hanem az egyképen érezők számától méretik; — és mivel ezen igazságot némellyek a befolyó törvényhatóságok jogsérelme által megsemmisíteni előre kiszámolt igyekezettel törekesznek , úgy látszik, ez okozta azon kir. leiratot, melly azoknak tulajdonít befolyást, kik a báni levelek által meghivatnak, vagy a mi ugyanaz, kik az 1790: 58 t.cz. által az egész országok egyetemét általában illető közös ügyekre, a tartománygyűlés előbbeni formájának megváltozásával , befolyhatnak. Szenved-e tehát sérelmet a turopolyai közönség, mellynek ügye—mint tudva van— az egész ország elé van terjesztve? szintolly kevéssé,mint a többi hat megye nemesei, mert a turopolyai nemes község az ő grófja által a zágrábi gyűlésben képviseltetik, a tartománygyűlésen pedig mind a zágrábmegyei követek, mind maga grófja által, mint joguk védői által van jelen, tehát elegendőkép módjában van, kívánságait előadni, és ha szüksége van Illyésre, orvoslását kieszközölni. Ezen állásában tehát a törvényes képviseleti rendszernek és a tartománygyűlésen gyakorolható szavazatoknak, méltán neheztelni kell azon mozgalmak miatt, mellyek a nemesi kiváltságok megsértése és a törvényes szabadság erőszakos elnyomása iránti panaszból támadtak, és ezen nemesi jogok megsértésének az egész országbani hirlelése után méltónak kell tartani sokak aggodalmát, mert bizonyos , hogy a megsértett test tagjai által az egész test meg van sértve. Ezen mozgalmak okozói nem emlékeztek meg arról, hogy a tartománygyűlésben a törvény által új szabályozott modora állapíttatván meg a leendők sorának, az előbbi és régen megsemmisült formát többé feléleszteni nem lehet, és így behozatván 1790 01 minden törvényhatóságoknak és azoknak , kik személyesen az ország dolgaiba befolyást gyakoroltak, — meghívása, a turopolyai nemeseknek, vagy inkább azoknak, kik jogaikat a turopolyai nemesek szárnyai alatt kiterjeszteni igyekeznek, minden jámbor óhajtásaik ezen behozott törvényes rend által egészen meghiúsultak. — Az az egész nemességnek szerencsétlensége vagy szerencséje,hogy szavazatait két, általa választott és bizodalommal megajándékozott követeire átruházhatja, ami, miután mindenkinek tetszett, már most semmi újat sem lehet a tartománygyűlésben úgyis képviselt nemességnek tulajdonítani. Ha tehát Horvátország megyéi, más magyarországi megyék módjára, mint Varasd megye néhány évvel ezelőtt kívánságát nyilvánította, a magyar országgyűlési ügyekbe követeik által, és gyűléseikből adott saját utasításaik által közvetlen befolyni, és így ez országgyűlésem eddigi képviseltetését megváltoztatni akarnák, a magyar országgyűlés elrendezésében , mellyben az országos választmány maga véleményét fogja adni, szabad útjukban előterjesztést tenni, és törvényes orvoslást a király és ország rendei által megerősítendőt, kérni; de az előadottakat nem tekintvén és nem vizsgálván , az üres jogsérelmet fekete színekkel festeni, és az e tekintetben tett felsőbb rendeléseket, amellyek a többi törvényhatóságok által, mint törvényalkotta képviseleti rendszerrel öszvehangzók, mindig megtartattak, és mind óhajtattak, mind köszönettel fogadtattak, a gyanúsítani, és az egész ország előtt azt hirdetni, hogy az őket illető jogoktól erőszakkal megfosztatnak, és ezáltal az ország és az egész ország lakosainak legnagyobb figyelmét felélesztő állítólagos igazságtalanságot, mindemellett is gyenge talpkövön alapultat panaszolgatni, helytelen cselekvés volt. Ami a második kérdést illeti, hogy t. i. a turopolyai nemeseknek Zágráb megye tisztujítási gyűléseiben van e szavavazatjoguk? meg kell vallani, hogy, ha ezen kérdés különösen mint magában álló tekintetik, akkor semmi kétség sincs ezen őket illető jogról, mert ország törvényei által a megyei nemeseknek az illető tisztújításokba való befolyhatás megadatott, és a legfelsőbb végrehajtó hatalom által fentartatott, sőt még a papokra is , mint nemesi kiváltsággal bírókra, kiterjesztetett. Azonban a saját kívánságára szabályozott turopolyai község, ezen nemeseket a mondott megye tisztujításaibani szavazati jogból méltán zárja ki, mert ezen nemesség szegénysége szolgált okot, hogy legrégibb időkben tett azon saját kérése, miszerint házi és a többi zágrábmegyei nemesekétől elkülönzött bírósággal láttassanak el, úgy jön megerősítve és elfogadva Magyarország királyai által, hogy egész a mai napig mind saját grófja, mind saját törvényszéke legyen saját ügyei elintézésére; miután tehát annak, hogy a szavazat illy tisztujitáskor ennek, vagy amannak adatai, legfőbb és legtörvényesebb oka az abban helyezett bizodalom lenne, kitől a szavazó reményű a részére leendő legbizonyosabb igazság-kiszolgáltatást : világosan következik, hogy midőn a turopolyai nemeseknek, honi, saját szavazatuk által választott biráik vannak, akkor azoknak választásába, kik az ő ügyeikkel nem foglalkoznak, be nem folyhatnak, mert máskép az történnék, hogy azok, kik saját bírájuk választásában maguk körében csak egyedül bírnak szavazattal, és minden más, körükbe nem tartozó, nemeseket kizárnak, mint nagy számmal lévők, mégis Zágráb megye többi nemeseire tetszésük szerint tolhatnának szavazatukkal bírákat. Ehez még az is járul, hogy ezen nemesek még grófjukat sem választják egyéni szavazatukkal, hanem minden községben előbb la