Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-01-15 / 525. szám

34 I . j u i mmmuu l... , i.nUiU.I 11 ii 11 r mii inr'iiwTT1, i'P nrnn,,imr- i életerő , önkormányzás , függetlenség lakik bennünk , melly magát néhány hónap alatt megtörni nem engedi, végre előlépend közbenjárásával, segítségünkre jövend, a haszontalan vérontás­nak véget vetend , ’s elismerendi és hangosan hirdetendi, mi már magában is kétségtelen leend , elismerendi, hogy a len­gyelek önálló nemzet, hogy ezentúl senkinek nincs joga, kiví­vott állását a többi fenálló nemzetek közt kétségbe vonni. Ha mindezt igy határozta volna el az örök gondviselés , milly nagy lenne azok öröme közölünk , kik ezen fényes, ezen olly régóta várt időszakot elérendik ! . . . . De vájjon a béke és függetlenség kivívásával kisebbedni vagy eltűnni fognak-e fáradságaink, kötelességeink? — Nem, sőt még gyarapodni fognak. Ha megmutattuk, hogy képesek voltunk a függetlenséget kivíni, meg kellene szinte mutatnunk , hogy arra méltók vagyunk és használni tudjuk. Ha csak az előre bo­csátott álomkép valósulhatna, az abból kivont következtetések sokkal valószínűbbek lennének. Senki nem fog megütközni azon, hogy olly országban, mellyel olly hosszú ideig bírtak és rontot­tak az idegenek, sok baj gyógyítandó , egynél több épület eme­lendő , egynél több uj intézet alapítandó. Bármilly uj kormány állíttassák Lengyelországban , akárki kezébe tétessenek a legfel­sőbb hatalom gyeplői, e kormány nem leend czél, hanem csak eszköz a czélra , a nemzet dicsőségére és boldogitására. Első gondja leend hatalmát megerősíteni, jól rendezett honvédelmi rendszer és tekintélyes hadsereg felállítása által, melly igazán népszerű leendne, minden veszedelem- és fenyegetésekkel szembe szállna , a staluskincstárt fölötte nem terhelné ’sat. — A nem­zetek hatalmának alapját, gazdasági rendszerük és vagyonossá­­­guk képezi. A megszabadított Lengyelországban számos és gyors földi és vízi közlekedéseket találunk, mellyek minden részeit élénkítik, és két tengerét öszvekötik. A nemzeti gazdagság fel­virágzásával az országos jövedelem is gyarapul. A bevételek ki­választásának megdönthetlen elve : a polgárok szabadságát soha meg nem rövidítni, apró vagyonokat soha nem terhelni és meg nem engedni, hogy a jóllét tulajdonképi kútfejei elszikkadjanak. — Városok támadnak és virágzanak. Több évszázad óta elfelej­tett, elhagyott kis tekintély telén lakosaik visszanyerik elvesztett állásukat, ’s a társaság hasznos és befolyásos tagjaivá lesznek. — Mindamellett a lengyel nemzet feltételeim szerint harczias és földművelő nemzet marad. E jellem illik hozzá , ez fogja erejét, valamint kitartását a külföld ellenében, nemzeti erényeit, e meg­­becsülhetlen kincseket fentartani. Az ipar és kereskedés, a föld terményeihez és főkép az álalános és első szükségekhez lesznek arányozva. Lengyelország nem fog megszűnni jóllétében őrizkedni a túlságos pazar fénytől, melly mögött ínség jár, sőt a városok igazi érdekében, túlságos népességű fő- és székvárosoktól is megűrzendi magát, mellyeknek szörnyű tömegében a legiszonyúbb vétkek és a legrémitebb ínség rejlenek. Ennek példái szemeink előtt vannak. Látjuk a civilisatio kórságait és sérveit, vajha mi egykor elhárítanék azokat , és eljővén az alkalmatos pillanat, rajtuk segítnénk. A hatalom és a nemzeti gazdagságnak, valamint minden jónak a világon, alapja az igazságosság, a gyors, biztos, részrehajlatlan , mindenkire nézve egyenlő, az embereknek csu­pán sajátságos külömbözéseket elismerő osztóigazság, azokat t.i. mellyek az erény és bűn, serénység és restség, az érdem és semmirekellőség különbségeiből erednek. A mindenkinek bizto­sított személyes szabadság és azzal a munka által szerzett, a földbirtoknál bizonyára szentebb tulajdon, kétségkívül ezt is nyujtandja; nyújtani fogja azt késedelem nélkül a nemzet egyik nagy részének , mellytől e földbirtok fájdalom régóta elvonatott. Erőszakkal eszközöltessék-e e változtatás ? mentsen isteni . Nehéz társadalmi feladatok és módosítások könnyebben fejthetők meg és létesíthetők olly nemzetben, mellynek erkölcsei még egy­szerűbbek, haszonlesése kisebb, ’s melly kevesebbé romlott, mint más nemzetek, mellyeknél az erkölcsök finomsága előnyei­vel, de egyszersmind árnyékoldalaival is előbbre haladottnak mutatkozik! — Felteszem, és ebben alig csalatkozom, hogy minden lengyel, hazáját és magát a gyűlölt igától, a hosszú, el­­viselhetlen kínoktól megszabadítandó, kész leend mindenét koc­­­káztatni, mindenét feláldozni, és szabadon látván magát, örö­mében nem érzendi magát egészen boldognak, ha körülötte mindnyájan , kiknek e sors juthatna , nem boldogok. — Hazán­kat visszanyervén , mindent megnyertünk, és e boldog pillanat­ban senkinek földünkön méltó várakozásaiban csalatkoznia nem szabad, ’s ha a lengyel nemeslelkű­ség saját szabad kifolyása nem felelend meg a méltányosság ’s a közjó­ kívánta áldozatoknak, akkor a kormány kötelessége leendő pénzügyi munkálatok által némellyek veszteségeit megtéritni, mások fáradozását támogatni, és azon lenni, hogy az egyik fél joga ne eszközöltessék egy másik fél sérelmével. Midőn gondolataimmal palingenesisünk későbbi éveibe szállok át, meggyőződöm , hogy a valódi igazság- kiszolgáltatás keze­lése végett a kormány- és ítélőszékeknek törvény által kötelessé­gükké kell tenni, miszerint pontosan figyeljenek arra, nehogy a törvényesség pajzsa alatt, és a tanácskozásokban, mellyeknek minden idegenszerű befolyástól menteknek kell lenniök , két tu­­sakodó párt közt a szegény, a gyenge, a tudatlan és a kiskorú, a gazdag és bármilly erős, a tudós vagy ravasz által valaha igaz­ságtalanul elnyomassák. — Ez irányban kötelessége lesz a kor­mánynak , üdvös befolyását a kincstár takarékainak czélszerű használása, közmunkák, illető pénztárak felállítása, és más eszközök által a társaságot mindenütt megóri az Ínségtől, vala­hol az helyt foglalni akarna. E kép szakadatlanul munkára ser­kentve , a kormány fáradozásai az emberi természettől elválaszt­­­hatlan különbségeket mérsékelni fogják. E különbségek magából az ember szabadságából erednek ugyan , de azokat (és ezt a kormány egyik legfőbb kötelességének tekintem) enyhíthetni, be­lőlök a szélsőségeket, a dusgazdagságot és ínséget elháríthatni, mellyek más statusokban léteznek , hol az óhajtott és csak sza­vakban hirdetett egyenlőség gyümölcsei a gyakorlatban még vajmi távol vannak.­­ Az emberi társaság ez ősi baján egy­részt a kormány becsületes fáradozásai, más­részt pedig általános er­kölcsösség és keresztényi felebaráti szeretet segíthetnek egyedül. Hol a törvények nem elegendők, ott gyakran a kormány befolyása gyakorolhatja hatását, és hol ez gyengének érzi magát, ott a szokások , az erkölcsösség és vallásosság szokták gyakorolni hatalmukat.­­ A népnevelés és kormányforma alapot vetnek a függetlenség által szerzett javaknak Olly nevelés­e. i, melly különféle fok és módszereken át a társaság minden osztá­lyaiba elhat, és soha meg nem szűnik az emberi és státuspolgárt hazájának és felebarátjának szentelt egész életén át művelni, mert én azt képzelem, hogy Lengyelország polgári és politikai intézetek által egyszerre alapítandja meg a köz- és magán­bá­torságot, hatalmát, polgárainak jólétét, rendet, szabadságot és igazságszeretetet mindenütt és mindenben ; a nemzetek léte és boldogságának e­lőfeltételei egymásba olvadnak , egymást köl­csönösen otalmazzák és nem nélkülözhetik. ... A nyilvános élet és a közszellem a nép minden ágait és fokozatait befutván , an­nál tökéletesebben térend vissza a nemzet szivébe, belsejébe, és ott az egész nemzet bölcseségét és hatalmát, közvetett és fen­­sőbb képviseletét tüntetendi elő, közügyei és törvényeivel fog­lalkozót, mellyek becsületes és lelkiismeretes kezelése felett őr­ködni fog. — Fegyvert fogván az ország, azt a régi jelszó alatt teendi: Vallás, szabadság , függetlenség! és hogy megvédje az ősök vallását, mellyet most lábbal taposnak. Ehez képest a kor­mány , régi jogoknál és a nép jelen érzelmeinél fogva őszintén Deutschland, er starb an Deutschlands grosser Journalistik?? Mindez, ha történetesen teljesíthette volna is Németor­szág, a kimúltnak szenvedelmesen forrott életét tán egy mákszemnyivel sem csendesítette, tán egy perczc­el sem hosszabbíthatta volna, de erélyessége fejlesztésére minden­esetre eltávolította volna az alkalmat és az okot is, és List nehezen léphetett volna ki a mindennapias emberek sorából, és halála ízével a sajtó most nem sokat törődnék. Igazuk tehát csak azon lapoknak van, mellyek szánako­zással ismerik el, hogy ennyi tetterő és lankadhatlanság­­nak olly tragikai szerepet juttatott a sors, mellynélfogva törekvései beállott sikerének nem örvendett, mert forróbb vágyai sikerültét el nem érhette, azaz: a szabad kereskedés eredményeit, mellyeket maga igyekezett Németország nagyobb részében elterjeszteni, nem élvezte, epesztő nyugtalansággal angol­ ipart Németországba csupa védvámmal vélvén átvarázsolhatni, és mivel ezen véleményben mások nem osztoztak, nem osztoz­hattak: sebzett szíve kínjában kesergett, hogy az elzárkózni nem akaró Németország varázserőben már nem híven, az angol­ ipar rabigáját veszi inkább nyakára, mintsem hogy né­zete csalhatlanságában bízván , függetlenségét szerezze meg, holott azt kívánta, hogy a kor kívánatéra és a többség igé­nyeire mitsem ügyelvén, a kereskedés és a létező ipar ér­dekeit áldozza fel bátran, és minden áldozatai, és a takácsok ezrei tönkrejuttatásának pótlását azon dicsőségben és elő­­nyökben találja, mellyeket az azután létez­h­e­t­e­n­d­ő­ipar és a­­ gyapotfonás nyújtana. Lehetetlen vala, hogy olly éleseszü férfiú, a praxis me­zején olly sokat forgolódott statusgazda és a létező tudomá­nyi rendszerek olly merész bírálója, az aggkor beköszöntése következtében végre ki ne ábránduljon, és ki is ábrándít, de el is csüggedett, későn vevén észre, hogy a világ fel­­tartóztathatlanul mindenben a józan szabadság felé gravitál, mikép lehetne tehát büntetlenül és kár nélkül a kereskedelmi szabadságot örökre lenyögezve tartani és a béke e szelíd századában az összeütközés és visszatolás engesztelhetlen harczát a nemzetek közt szüntelenül ápolgatni? Akármit mondanak túlbuzgó tisztelői, List Angliából nem úgy tért vissza, mint oda kiutazott; bizonyosan ott hullott le először a hályog szeméről, de erejének fogytát érezvén, bátortalan és gyenge vala elvein igazítani és a világ szelle­mével megalkudni. Ezen sajnálatraméltó lelki állapot, melly nem ritkaság olly férfias egyéneknél, kik erngedetlen szigorúsággal meg­kedvelt elveik utolsó következéséig küzdeni magokat egyszer elhatározták, mindenesetre legőszintébb részvétünket igényli. Midőn ezt tőle meg sem is tagadjuk és tartozásunkat ezen­nel minden pietással lerójjuk, működésének azon­­ fájdal­mára-olly sikertelen részére nézve is, melly egyedül magok a védvámisták dicsőítését érdemiette ki: egész őszinteséggel legbensőbb tiszteletünket nyilvánítjuk ,azon bokrosabb közgaz­dászat­ érdemei iránt, mellyekkel a feldarabolt Németország közbensőbb vámsorompóit lerontani olly hőn törekedett, és mellyek méltó meghálálására most az egyesült Németország aláírást nyitott, özvegye és árvái iránt tiszteletét mutatandó. Boldog a nyilvános élet küzdhelyén szerepét eljátszotta mindazon bajnok, kinek minden tévelygése illy érdem által sulyegyeníttetik! Vajha ezen érdem hazánkban is inkább mél­­tányoltatott volna, mintsem hogy csak tévelygése után nyo­mulva, szavait tűzték fel zászlóikra némellyek, hogy tanja ezen szellemét, melly a vasutak melletti buzgókodásából is olly világosan feltűnik, elölhessék és élte fényeik érde­mének nagyobb eredményét lehetleníteni igyekezzenek! Re­méljük azonban,mikép ha az élő tanyát félreérthették is any­­nyiban, hogy ezen utóbbi egyesítő érdemét szemök elől egé­szen eltévesztették, a sírjából való tanulságot figyelem nélkül nem hagyhatandják, melly mint „pars melior sui“ életének legragyogóbb emléke f­enmaradand még akkor is, midőn té­velygéseinek sem hite, sem nyoma nem leend többé. IPARMŰTÁR. A bizottmány már ismételve tön fölszólí­­tásokat, hogy ez intézet alapitványjegyeinek, vagy bevett ér­téke, vagy el nem kelt számai küldessenek be, azon czél­­ból, mert egy részről kívánatos, hogy az intézet alapereje teljes világossággal tudva legyen, minden pénzei a forga­lomnak kivált mostani nyomasztott állapotában a pénzzava­rokkal küzdő gyám­okok és művesek istápolására fordítassa­­nak, mert más részről a f. hó 17re kihirdetett közgyűlésnek a nyeremény­es törlesztési húzásban résztveendő alapítvány­­jegyek számát és mennyiségét pontosan meg kellvén hatá­roznia, tömérdek kellemetlenséget okozand a beküldési köz­­lekedés.­­ Mégis sajnálattal kell a bizottmánynak tapasz­talnia, hogy még több, mint 50,000 pft áru jegy van kint, mellyek sem értéke kész­pénzben , sem el nem adott része természetben be nem küldettek, sem felölölt tudósítás nem létezik. Ennélfogva újabban sürgetni kényszerül, hogy az illető helyekrül haladék nélkül adassék számadás, beküldes­sék a netalán beváltott pénz, visszaküldessenek az eladat­lan jegyek, ’s annál inkább, mert a most forgásban levők helyett újak fognak kiadatni. Januar 10. 1847. Csanády, jegyző. -----------­A PESTI IZRAELITA KÖZÖNSÉG 1846dik évi dec. 27dik napján gyülekezetet tartott, mellyben az elnökség következő nyilatkozatot terjesztett elő: „Uraim! A­ki éber figyelemmel kiséri azon visszahatást, melly Magyarországban az 1840ik or­szággyűlés óta az izraeliták emancipatiója ügyében felmerült, az bizonyára észreveendő, miszerint annak alap­oka egy részről az öszvetartásban „egy mindnyájáért és mindnyája egyért“ a mint elég szerencsétlenül rólunk ítélni szoktak; más részről azon viszszaélésben rejlik , mellyel sokan a telekkönyvi viszo­nyokat, hitelintézeteket, és az életbelépett váltótörvényt’s az ez által előidézett uzsoráskodást illetőleg, elkövetőnek. Ha mindjárt felteszszük is, hogy a magas kormány és bölcs törvény­hozás atyai gondoskodása a hiányzó intézeteket ’s szabályzatokat nem sokára megalapítani ’s életbeléptetni fogja, 's már magában ez által is könnyebb pénzforgás eszközöltetik , valamint az izra­eliták részéről a reménylhető birtokolhatási jog kiterjesztésénél azoknak tőkepénzeik természetes leszivárgását a birtokba fekte­tendő beruházások eszközlendik, és végre a haladó kor és mű­veltség az öszvetartás elvét megtörni, és minden embert saját érdeme vagy érdemtelensége szerint fogja megítélni, és akint velük bánni és természetesen az által, valamint más vallásúaknál az uzsoráskodást követő szégyen és gyalázat egyedül csak az illető egyént bélyegzendi, nem pedig mind­azokat, kik azon hitű felekezethez tartoznak, mégis a magyar izraelitákra nézve óhajt­ható, az eddigi ellenszenv,nemlegesség és szenvedőleges állás bilin­cseit lerázni, hogy azon szellemi kifejlődés, erélyes működés által elősegíttessék.­­ A magyar izraelita alattvalókat mindig a méltá­nyosság szempontja vezérlé, és soha sem valónak a communismus és birtok­közösség eszméjének pártolóji, miként működhetnének tehát jelenleg olly egyoldalúlag, hogy az uzsoráskodás által meggazdaguló néhány kitsorsosaik kedvéért az egyedül őket bé­lyegző gyalázatot közösen magokra vévén , az által polgári fel­­­emeltetéseket fetiporva szemléljék? Azért tettleges szükséggé vált: 1) Az öszvetartás elve ellen ham­i­­s oda törekedni, hogy az ország lakosainál azon megítélési és gyanusitgatási rendszer, mellynél fogva egyes izraelita hibája ’s gonosz tette miatt az egész testület érdekeltetik , jog és méltányosság szempontjából, felvilágosítás és útbaigazítás által n­egdöntessék, és inkább azon eszmének meghonosításán törekedjünk , hogy­­ valamint a ver­seny minden hasznosnak 's szépnek nemzője , úgy bizonyosan a magyar izraelita nemes­ítésének előmozdítására nem keveset fog hatni , ha látni fogják , hogy midőn a gazdag uzsorást a megve­tés sújtja és gyalázat bélyegzi, akkor a becsületes izraelitát ke­resztény felebarátainak tisztelete kiséri. ( 2) A valóban létező uzsoráskodást, a­mennyiben az az izraeliták által űzetik, meg­gátolni, mivel erkölcsi befolyással ’s a vallás által nyújtott esz­közökkel törekednünk kell az uzsorát nagyobb és kisebb körök­ben erélyesen elnyomni, ’s a bebizonyult uzsorásokat minden te­kintet nélkül állás-, kor- é s nemre nézve a közmegvetésnek ’s gyalázatnak átadni. — 3) Az uzsora segédforrásait korlátozni, a mennyiben az uzsorát elősegítő elemre, t. i. a hajhászokra 's jégpályán működökre éber figyelem fordítandó , hogy ez esetben szinte a közmegvetés tárgyaivá legyenek. — Ezen czélok elér­hetése bár leginkább slpmozdittatnék egy — a magyar izraeliták erkölcsi viszonyainak nemesbítésére alakulandó egyesület által, melly különösen a fentebbi irányt tűzné ki feladatául; de mivel mi az egyesületi ellenőrség gyakorlati kezelésében igen nagy ne­hézségeket látunk, mindenek felett óvakodnunk kell a törvé­nyeket megelőző működéstől, vagy bíráskodási hatalom utáni törekvéstől,­­s különösen hogy azon lehetőségnek kitéve ne le­gyünk , miszerint részlelkű feladás következtében ártatlan és be­csületes ember az egyesület ítélőszéke előtt a gyanúsítás marta­lékává váljék. Azért kénytelenek vagyunk ezen eszmét egészen mellőzve önöket felkérni annak ünnepélyes kimondására, hogy önök valamint becsülik a kereskedő ügyekvéseit, midőn az a kereskedés illendő útján magának állást szerezni, ’s létét bizto­sítani törekszik , úgy mindazon egyéneket megvetni ’s utálni fogják , kik ez uzsorát gyakorolják ,­­s különösen azokat, kik csábító utakon magoknak e czélra áldozatokat kerítenek — hogy vallás ’s iskolai tanulóiuknak ismételve kötelességül rendelik, mi­szerint minden hitszónoki’s iskolai előadásaiknál a fentebbi érte­lemben s érdemteljes főrabbink által az izraeliták számára szer­kesztett „erkölcsi szabályok ’s kötelességekkel megegyezőig fognak nyilatkozni, a gyülekezeteket a szerint oktatni ’s felvilá­gosítani, ’s már a zsenge korú gyermekekben az uzsora, uzso­­ráskodók ’s segédeik ellen az iszonyt és utálatot fölébreszteni, a felnőtteket inteni, hogy továbbá is ezen alapelvhez ragaszkodva olly személyeket, kik ezen alávaló keresetmódot gyakorolnak, soha sem községi, sem kereskedői, vagy más tisztségre ne vá­­laszszanak , sőt, a­mennyire lehetséges, velők minden társasági érintkezést megszüntessenek , 's őket általában kor- 's nem-kü­­­­lönbség nélkül a közmegvetésnek tárgyaivá tegyék. — Uraim ! ezen szabályok által, mellyeket bizonyosan az országban más izr. községek is követni, 's az uzsorának, mennyiben az , az izraeliták által gyakoroltatnék, ellenműködni fognak, önök­nek legjobban sükerülend megmutatni, miszerint istennek hála­ a helybeli községnek s általában Magyarország izr. lakosainak magva , az uzsorának, melly egyesek által gyakoroltatik—ellene van, ’s hogy ezen körágat felette szeretné elválasztani az egész­séges törzstől, ha eszközei nem hiányzanának. — Továbbá ezen előterjesztett szabályok által nem tétetik önöknek kínos köte­lességgé, hogy az uzsora ellen mint bíróság működjenek, vagy pedig az elintézést bizottmányra ruházzák — nem ! — — eré­lyesebben hat a vallási és erkölcsi kötelék minden jegyzőkönyv­

Next