Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-05-27 / 598. szám

358 Tnrrrmr ínnr mn—iin ■ vagy ’/sooo újig való legszigorúbb pontosságot nyújt bár minő mértékeknél, mellyek geometriai térszámitásoknál előfordulnak, — hanem általa csupán a tényezők levonása által minden további calculus nélkül a térek megszámitathat­­nak, mi által természetesen sok idő nyeretik meg, és sok­oldalú számítási hibák is kikerültetnek; — végre ezen ké­szület még azon előnynyel is bír, hogy általa egyedül min­den térképek olly módon örökíthetők, hogy azok századok múlva is tökéletes épségekben, t. i. úgy, mint a felvételi fe­­szítmények még a lemetszés előtt voltak, előállíthatók, a­nélkül hogy átmérések volnának szükségesek, mi által a már egyszer felmért bármilly nagy térjegyzőkönyv­ képen mindenkorra fentartható. Nemkülönben fontos azon körül­mény, hogy általa bár­milly térképek, bár­milly mértékláb szerint lemásithatók, nagyobbithatók és kisebbithetők, és e mellett az eredetiek legkevesebbé sem szenvednek be­­szurkálás által, mert általa a czirkalom egészen nélkülöz­­hetővé válik. Mind­ezeknél és különösen az üveglemezek pontos egyenszegűségeknél fogva is ezen készület bármilly technicai munkálatoknál különösen ajánlható. — Látható ’s egyszersmind a 33 ft. p.p. megszerezhető bármelly bel- és külföldi mérték szerint a következő helyeken : Pesten Cal­­deroni István urnái a váczi utczában ; — Pozsonyban Szie­­ber Henrik iró- és rajzszer-árusnál a mihály utczában; — Bécsben Theyer és társ. nürnbergi kereskedésében Karin­­thiai utcza 905. sz.alatt; ’s szerzőjénél Malaczkán Pozsony­tól 3 n­őnyire, ki bérmentes levelekben bármilly megrende­léseket szívesen elfogad. (Beküldetett.) HÁLÁS ELISMERÉS. Uiságos radványi gróf Győry László ur cs. kir. aranykulcsos, kegyes földesurunk, tekintvén a jelenévi közönséget, községünket élelmiszükség-fedezésre, és tavaszi vetőmagra ezer pozsonyi mérőt fölülmúló gaboná­val részint ajándékkép, részint kölcsön adva, segedelmezni, úgy szinte több száz pozs.­mérő árpát a piaczi áron jóval jut­tányosabban átengedni méltóztatott. — E nagylelkű sege­­delmezésért mély hálaérzetünket nyilvánítani­ és hírlapok utján is örökíteni óhajtván, a tek. szerkesztőséget egész tisztelettel és teljes bizodalommal megkérjük, hogy e rész­beni közlésünket lapjába felvenni szíveskedjék.­­ Továbbá Hertz Salamon és Stern Bernát helybeli izraelita kereskedő urak megértvén községünk igen nagy szűkölködését, ismere­tes jótékonyságuknál fogva, ők is tehetségük szerint sorsun­kat enyhíteni szándékozván, minden felszólítás nélküli ön­ajánlatuk mellett községünk élelmezésére gabonavásárlásra, aránylag felosztandó és csak félév múltával visszafizetendő 2000 ftot kamatozás nélkül kölcsönözni szíveskedtek. Ugyan­ezen emberbarátok értesíttetvén arról, mikép e környékben, sőt mint állíttatik, az egész megyében az urasági magtárok kiürülvén, gabonát sehol kész­pénzen sem kaphatni, legkö­zelebbi napokban Adonyban lévő kereskedői magtárukat ki­nyitották , és abban találtató több ezer pozsonyi mérő árpá­­sokat jutányos, a mostani kelendőségen két fttal olcsóbb áron a közönségnek áruba bocsátják, és ezáltal a közszük­séget tetemesen enyhítik. — Melly jótékony cselekedetüket és illetőleg jótéteményöket községünk méltó hálával elismer­vén , nyilvános köszönetét kijelenteni kívánja. — Perkálán (t. n. Fejérmegyében), május hó 21én 1847. Az egész köz­ség nevében Vukovits Tamás helység bírája és a többi elöljáróság.-------------­VÁG-UJHELY, május 21. Minél sulyosb 's aggasztóbb az idei szükség ’s minél hajlandóbb a pórnép alaptalan vá­dak ’s igazságtalan megtámadásokkal enyhitni akarni fáj­dalmán , annál nagyobb ’s tiszteletre méltóbb azon magasz­tos férfiak érdeme, kik fáradságot és időt nem kímélvén, erélyes föllépésök ’s körülményekszerü bölcs rendeléseik által békeangyalokkint mindenütt rendet és enyhítést ter­jesztenek. Ezen érdemdús férfiak egyikeüs mutatkozott ná­lunk a mi tisztelt főszolgabírónk, nemes Zelenay Ge­deon úr, bölcs rendelményei által arra bírta a gabona-tulaj­donosokat és kereskedőket, hogy néhány száz mérő gabonát, a vásári árnál két forinttal olcsóbban adtak el a népnek ... Legbensőbb hálánk legyen mondva e nemes férfinak erély­­teljes ’s hála Istennek! sikerkoronázott munkálkodásáért egész városunk ’s környékünk lakosai nevében. E. A PEST-VÁCZI VASUT-VONALON május 17én utazott 639 személy; 18kán 894 sz.; 19én 703 sz.; 20án 1134 sz.; 21én 526 sz.; 22én 1173 sz.; 23án 3502 sz. ’S igy május 17kétől 23kaig bezárólag öszvesen 8571 személy. AVSZTRIA. Bécsben máj. 17kén megjelent a máj. 14kei legfensőbb rendelet a tudományos academia felállítása iránt. A benne felállított alapszabályok lényegesen megegyeznek azon alap­elvekkel , mellyek ez intézetet illetőleg már jó idővel ezelőtt e lapok útján is nyilváníttattak, és következő 19 §ból álla­nak. 1.§. A bécsi tudományos académia különös pártfogásunk alá állított testület, mellynek czélja, a tudományokat, a kijelölt ágakban, tagjainak önálló vizsgálatai és idegen munkálatok bátorítása és gyámolítása által, elősegítni, hasznos ismere­tek és tapasztalatokat, az előhaladások és felfedezések vizs­gálata által biztosítni és tanulságos munkák közrebocsátása által lehetőleg terjeszteni, valamint a kormány czéljait tu­dományos kérdések megfejtése által támogatni. — 2. §. Az academia hatásköréhez tartoznak: a) a mathematicai és ter­mészettudományok ; b) történet, nyelv és régiségtudomány legtágabb kiterjedésben, valamint a hazai nyelvek ki­művelése , mihez képest szétoszlik: egy mathematicai és ter­mészettudományi és egy történeti nyelvészeti osztályra. — 3. §. E két osztályoknak, mellyek a felebbi feladat eléré­sére egy egész kint működnek össze, mindenikében több szakok állíttathatnak fel a munkák könnyebbitése végett, a tudományos főosztály egyes ágaival foglalkozandók. —4. §. Hogy a feladatoknak megfelelhessen, a tudományos acadé­mia a) egyes osztályaiban tudományos tárgyak feletti tanács­kozásra , mint egy egész pedig ügyeinek elintézésére, va­lamint tudományos jelentések és közlemények meghallgatá­sára évenként egy vagy kétszer ünnepélyes ülésre egybegyűl­­vén, nagyobb számú hallgatók elölt munkálkodásának átte­kintését , és a kebelében történt változásokat adandja elő]; b) évenkint négy jutalomdíjat tűzend és osztand ki, tudo­mányos feladatok megoldására; c) tagjai munkáinak ered­ményeit emlékiratok gyűjteményében teendi le, osztályaiba tartozó, és hozzá érkezett ’s méltóknak talált tudományos dolgozatokat adand ki, ’s egy külön iratban foglalkozásai­nak és a hozzá érkező közleményeknek áttekintését adand­ja; d) a státuskormánytól hozzá intézendő kérdéseket éret­ten megfontolván, a kívánt jelentéseket megteendi. — 5. §. A cs. k. tudományos academia, mellybe elismert tudomá­nyos érdemek alapján minden osztálybeli férfiak felvétethet­nek , különös pártfogásunk alatt áll, és a státuskormány irányában önálló testület helyét foglalja el. — 6. §. Fentart­­juk magunknak az academia részére felügyelő­ (curator) ne­vezni ki. Valahányszor az academiának gyámolitásunkra szüksége lesz, vagy kívánságait, kérelmeit és munkálatait elénk terjeszteni akarja, e felügyelő által forduland hoz­zánk. Ő általa közlekedik az academia hatóságainkkal, ’s 5 felelős az alapszabályok megtartásáért és az academia irá­nyáért. — 7. §. Az academia állandó a) 48 rendes tagból, a két osztályra egyenlően szétosztva, kik közöl 24nek Bécs­ben kell lakni; b) i) minden három évben újon választandó elnökből; c) 1 alelnökből; d) két titoknokból, kiknek meg­erősítése négy évről négy évre tőlünk kikérendő, ’s kiknek egyike osztályának ügyein kívül az academia főtitoknokának ügyeit is végezendi; e) 24et felül nem haladandó tisztelet­beli tagokból; f) levelező tagokból, magától az academiától meghatározandó számmal. — 8. §. Az elnök, ki az alelnök­­kel és a titoknokokkal az akadémia tárgyalásainak rendes menetéről gondoskodik, és az alapszabályok megtartása fe­lett őrködik, az academia munkálkodása iránt a felügyelőt mindenkor teljesen értesítendi. Az elnökök és a titoknokok a rendes tagokból ’s ezek által választatnak, ’s megerősítés végett elénk terjesztetnek. Az alelnököt a felügyelő jelölendi nekünk ki, ’s terjesztendi elénk, három évről három évre az academia rendes tagjaiból. —9. §. Rendes tagokká nevezte­­tés végett megürülés esetében hárman, kik szavazati több­séggel arra legméltóbbaknak találtatnak, terjesztendők elénk. — 10. §. A tiszteletbeli tagok kinevezése szinte a rendes tagok választása által történik, miután mi azt, hoz­zánk terjesztetvén, helybenhagytuk. — II. §. Hason­lóan a levelező tagok is a rendes tagok által válasz­tatnak , a törvényes rendszabályok megtartása mellett. — 12. §. A tudományos academia ügyeinek megfelelő se­géd-és szolgaszemélyzetet tart­ana, mellynek felvétele ma­gára hagyatik. — 13. §. Az academia minden szavazásainál és végzés­hozatalainál szavazati joggal csak a rendes tagok, az elnök, alelnök és a titoknokok bírnak. Minden választá­sok és kinevezési javaslatok absolut szavazati többséggel történnek. Minden más szavazásoknál a végzések relatív szavazati többséggel hozandók. — 14. §. Költségeinek fö­­dezésére az academia évenkint 40,000 p­o­ntot felül nem haladandó összeget nyerend a statuskincstárból, mellyel neki közönséges udv. kamaránk elnöksége, megvizsgált költségi tervek alapján, és a szükséghez aránylag, utalványozand. (A 15. és 16dik §. a pénzek átvételéről és kezeléséről szól.) — 17. §. Az academia elnöke hivataloskodása alatt éven­kint 3000; az alelnök 2500; a titoknok, ki egyszersmind az academia főtitoknoka 2000; a másod-titoknok 1500 ft díjat húz. — 18. §. Különös kegyünk jeléül az academia kö­vetkező jogokkal bírand: 1) Az academia rendes tagjai, az elnök, az alelnök és a titoknokok a megengedett tisztelet­beli díszegyenruhát viselhetik. — 2) Az academia a 4. §. ér­telme szerint évenként 4 jutalmat hirdethet és oszthat ki. — 3) Joga van az általa kiadásra rendelt tudományos munká­latokért illő díjakat határozni, és a szerzőknél kieszközölni, hogy i­lyen munkálatok az academia kizáró tulajdonai legye­nek. — 4) Az academiának a szükséges szállás egy status­épületben engedtetik által. — 5) Az előforduló nyomtatáso­­­kat az akadémiának a status-nyomtató­ intézet, az udv. ka­marai elnök mindenkori engedelme mellett ingyen szolgálta­­tandja. ( 6) Az academia joggal bír a hozzá érkező köny­vek és egyéb tudományos munkákat a status könyvtáraiba és gyűjteményeibe utasítni, ’s az academia rendes tagjai kü­lönösen feljogosítják ez intézeteket felügyelőikkel történt ér­tesülés után használhatni. ( 7) A nyilvános oktatási intéze­tek oda utasíttatnak, hogy az academia czéljaira megkíván­tató intézeteket, laboratóriumokat és apparátumokat, annak kísérletek és vizsgálatokra lehetőleg átengedjék 's kívánsá­gára minden, foglalkozására vonatkozó közleményeket meg­tegyenek. — 8) Az academia joggal bír a fenálló törvényes határozatok megtartása mellett minden tudományos testüle­tekkel közlekedni és levelezni. — 19. §. Az academia e sza­bályok értelmében maga fogja a rendszabályokat belső ügy­menetéről ’s tárgyalásairól kidolgozni, ’s azokat megerősí­tés végett a felügyelőnek eléterjeszteni .... Aláírva : Fer­dinand ’sat. K.tiLK­ OK­D. NAGYBRTANNIA. A felsőházban máj­­lökén a kudarcz, mellyet a kormány néhány nap előtt e házban az ír szegény­ségi törvény mellett vallott, ’s valamennyi ír rendszabályo­kat , sőt magának a cabinetnek létét is kérdésbe tette, ismét helyrehozatott. Lansdowne lord alkalmasint a ház whig tagjaival történt összebeszélés után, Monteagle lord elfoga­­­dott módositványának, melly szerint a bill ereje egy évre korlátoztatott volna, megsemmisítését indítványozta, meg­jegyezvén , hogy illy rövid idő alatt a bill a próbát ki nem állhatja.­­ Az indítványt Campbell és Clankb­arde lordok támogatták, míg Monteagle, Brougham, B­o­­den, Fitzwilliam és más ír lordok előbbi okaikat ismé­telték. A ház végre 54 szavazattal 42 ellen a kormány in­dítványát elfogadta. Az alsóházban Hume a módfeletti vasúti nyerészkedé­seket hozta szóba, és korlátozásuk végett végzést indítványo­zott , mellynélfogva uj vasúti társaságoknak uj részvényeket kibocsátani és kölcsönöket felvenni ne legyen szabad addig, míg a tőkét, mellynek fölvételére az engedményad­ó által fel­hatalmazva vannak, teljesen nem létesítették. Az összes vas­­utaknak, mellyek az utóbbi két év alatt a parlament által e tőkék fölvételére feljogosíttattak, összes építési tőkéjök 124,586,054 font séget tesz. Melly összegből eddig még csak 28,320,023 font van befizetve. Hudson ur, az úgynevezett vasutkirály, és Bentinek lord, ellene voltak az indítvány­nak, ’s azt Russell lord sem találta egészen czélszerűnek, ámbár a vasúti nyerészkedés korlátozásának szükségét nem tagadta.­Ezek után Horfman kérdést tett Angliának hiá­­­nyos diplomatikai egybeköttetései iránt a pápai székkel. Russell lord megegyezett abban, hogy az összeköttetésnek formaszerintisége kívánatos volna, azonban mielőtt a kor­mány Romába közvetlen ügynököt küldhetne , előbb az ezt tiltó törvényt kell eltörölni, mi hosszabb vitát idézhetvén elő, a jelen évi gyűlés alatt már szőnyegre nem jöhet.­­ Az ülés vége felé a ház a 8 millió kölcsön szolgáltatóinak adandó disconto iránti billél foglalkozott, melly alkalommal a kincs­tári kanczellár ismétlé, hogy a kormány az 1844iki bank­törvényeket megváltoztatni nem szándékozik. A határozozott lelkületéről ismeretes sir C. Napir, a kék lobogó ellenadmirálja, a földközi tengeren összevo­nandó hajócsapat vezérévé neveztetett, ennek eddigi pa­rancsnoka, Parker admirál, Lissabonban lévén elfoglalva. Napir már viszszaadta alsóházi küldőinek, a londoni City választóinak megbízó levelét, kik különös gyűlésben akar­ják elhatározni, elfogadják-e a leköszönést, vagy nem. Az­ ellenadmirál Vincent 120 ágyús sorhajóval vala Portsmouth­­ból elvitorlázandó, ’s Howe és Caledonia, szinte 120 ágyús hajók, több más naszádokkal nyomban követendik őt. Az udvar máj. 16tól 26ig Károly ausztriai féligért gyászt öltött. London május 14. A közvélemény abban látszik meg­állapodni, hogy legjobb lenne, ha lord J. Russell mennél­­előbb átalános választás próbaköve alá vetné kormányzási rendszerét, és az országgyűlés ezért, a­mennyire lehet, meg­­rövidíttetni fog. Idő előtt volna, következéseit e nagy nem­zeti ítéletnek az ország politikája felett előre meghatározni akarni, mert bátran feltehetjük, hogy ezelőtt egy alkalommal sem volt annyi változás valószínű, és e változások minősége mégis olly kevéssé volt tudva. Hat évi parlament, melly olly különféle körülmények közt választatott, és olly nagy ese­ményeket ért, természetesen számos tagot vesztett el. Más­részt bizonyos számú fiatal emberek, kik vagyonban és kor­ban gyarapodtak, nyugtalanul várják megjelentetésöket jövendő politikai gyözedelmeik mezején. De zászlójok, melly körül egybeseregelnének, és vezérök , kit biztosan követ­hetnének, nincsen. A toryk ügye lord Georges Bentinek kép­telenségei által tökéletesen tönkre jutott, sir Robert Peel kí­sérletet sem tesz pártjának helyreállítására, lord J. Russel pedig, ámbár a nemzet bizodalmában tetemesen nyert, még sincs erős minister helyzetében. Ennek következése lehet, hogy a választásnál helyhez kötött és személyes tekintetek sokkal nagyobb hatásúak lesznek , mint a politikai nézetek és pártkötelékek.­­A nyomasztás, melly egy idő óta a lon­doni pénzpiaczot sújtja, olly súlyos és rendkívüli, hogy ha­sonlóra a legtapasztaltabb tőzsérek sem emlékeznek. Maga a kereskedés folyvást ép állapotban van, a gazdagság sem hiányzik , azonban eddig még tökéletesen meg nem magya­rázott okok összeesése miatt, a legbiztosabb papirosok is nehezen keltek, és a leggazdagabb emberek is zavarban voltak, miként teljesítsék napi kötelezettségeiket. Ez állapot kemény fagyhoz hasonlítható, melly a csatornák és hajóz­ható folyókat használhatlanokká teszi. FRANCZIAORSZÁG. A követkamarában május 14kén­t, cabinet felvilágosításai a történt ministeri változás iránt lé­vén napirenden, a ház tömve volt tagjaival, pairekkel és kö­zönséggel. A ministeri padokon Tre­zel tábornok és J­agr úr, had és közmunkaügyi ministerek először valának látha­tók. Az ülés délutáni két órakor nyittatott meg. 0 di 11 o n Báról e kép emelt szót: Valahányszor a ministerium olly módosítást szenved, melly a politikával netán öszvefüggés­­ben van, a kamarának joga van, magának erről bővebb tu­domást szerezni. E jogot és e szükséget a ministerium a vita elfogadása, a kamara pedig bizonyos napnak kitűzése által a kérdéstételekre ismerte el. Négy ministeri tárcza ment át más kezekbe, és három, a parlamentáris világban többé vagy kevésbbé ismert férfi vezettetett be a ministériumba. Tudnunk kell, vájjon nem áll-e ezen módosítás személyes ellenszenvekkel öszvefüggésben; vájjon e változás a kor­mány menetében utonszületés kezdete-e , vagy ministérium­­unk nem hasonlít-e azon betegekhez, kik sem halni sem élni nem képesek. E felvilágosítások annál nélkülözhetlenebbek,, minthogy a történt változás okszerűen nem magyarázható. Szemrehányások váltottak ugyan, de ezek a képvise­leti kormány­formánál mindennapi dolog. Egy komolyabb tény fekszik előttünk : a többség meghasonlása. E többség­nek egy része a többszörös haladási ígéreteket komolyan véve. Eleinte sürgetéseiket visszatasziják, de most az a kér­dés: nem érezték-e később annak szükségét, hogy a pro­­gressiv-conservativek a cabinetben képviselve legyenek? Ha ez volna az eset, nem lett volna szükség habozni, a­mint ez mégis megtörtént. De nem­ a cabinet változtatása semmi politikai jelentékenységgel nem bír. Két más tény volt a kényszerítő, az élelem kérdése és a pénzem­sis. Ha azon mi-

Next