Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-06-11 / 607. szám

Péntek 607. Junius 11. 1847. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., Postán borítékban heten­ként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények min­den négyszer hasábozott apró­­betűs soráért vagy ennek helye- 1 BUDAPESTI HÍRADÓ­­ért 5 ez. kr. a kettős hasábn sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani ut­­czai Horváth-házban 383 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg. Előfizetési figyelmeztetés. F. hónap végével,BUDAPESTI HIRADÓ­-nk 1847 ki­lsö félévi folyama lejárván, ezennel második félévi (Julius—decemberi) uj folyamára előfizetés nyittatik.­­tv Minthogy pedig legfensőbb rendelet folytán a nagy budai kir. udv. kincstár által (1. Híradónk 592ik számát) olly hírlapokért, mellyek he­­tenkint kétszer küldetnek el, a postadij félévre 48 pgö krról 1 ft 12 krra , ollyanokért pedig, mellyek hetenkint kétszernél gyakrabban küldetnek szét, 2 pengő forintra emeltetett, ennélfogva kénytelenek vagyunk az eddigi szokott félévi postai előfizetési dijt, a legfensőbb rendelet értelmében, hetenkint kétszeri szétküldésnél 24 krral, 4szeri küldésnél pedig 1 ft 12 krral pengőben emelni.­­ Szabad akaratoktól függ egyébiránt a­z. elő­fizetőknek lapjainkat olly helyekre is, hova eddig négyszer küldettek, csak kétszer járatni. Előfizethetni e szerint a bekövetkező 2dik félévre Buda­pesten házhozhordással boríték nélkül 5 pfttal, postán, hetenkint borítékban kétszer küldetve 6 ft 24 krral igében, postán hetenkint borítékban négyszer küldetve 7 ft 12 krral pe.igében. Jelentjük egyszersmind, hogy azon esetre, ha alázatos folya­modásunk, mellyel legfelsőbb helyre terjeszteni, lapunk és előfizetőink érdekében, szükségesnek ítéltünk, kegyes meghallgattatást nyer, később azt, mennyivel a 4szeri küldetésért most több fizettetnék , visszatérítendjük. Az előfizetés elfogadtatik Pesten hatvani-utczai 483ik számú Horváth-házban a kiadói hivatalban és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivataloknál.— Külföldre járatni kívánt példányok iránt a megrendelések csupáncsak a bécsi és kir. főposta-hivatal utján történhetnek. A B. P. Híradó szerkesztősége. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Uj tisztállomás. Ha­lálozás. Magyar, franczia, úrbéri örökváltság és még valami V. — Megyék: Közgyűlések Turócz- és Temesben. Igazítás. Vegyes közle­mények: Pestmegyei első takarékpénztár tartandó közgyűlése. Iparmű­­kiállítási díjosztás. Dr. Warburg-féle lázellenes festvényről. Ausz­tria. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Olaszország. Své­zia. Poroszország. Törökország. Egyveleg. Hivatalos és magán­hirdetések. Loteriákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Ga­bonaár. Státuspapírok és részvények árkelete. Duna-vízállás. IRODALOM és TUDOMÁNY. Világtörténet a legrégibb idők­től korunkig. Irta Bajza. Pest 1846. (Folytatás.) MAGYAROHSZÁG és ERDÉLY. Ö cs. k Fölsége a selmeczi kir. sóhivatalnál egy ideigl. mázsames­teri állomásnak létesítését — összekötve 300 p.ft évi fizetéssel, szabad­­szállással és 150 font sőjárulékkal — kegyelmesen megengedni méltóz­­tatott. Rosztoczky József, tarczali kir. kamrai tiszttartó és pénztárnok f. évi máj. 18 án meghatálozott.­­(Magyar financzia, úrbéri örökváltság és még valami. ..) A múlt czikkünkben megszakadt fejtegetési fonalat felfogva, formulázzuk már elvégre a som­mát, mellynek kiállítására törekednünk kellene, ha olly finan­­cziát akarunk alapítani, melly a század és polgárosodás exi­­genitásival némi arányban álljon. És pedig csak egy ill­yen financziával leszünk mai napság képesek valami olly befekte­téseket eszközölni, mellyeknek sikere a nagy közönség szel­lemi , értelmi és anyagi állapotának javítására haladék nél­kül észrevehető legyen. A világ nem leggazdagabb népe, a franczia, 1845ben kicsi hijján 100 millió franknyi, a mi pénzünk szerint mint­egy 38­­/1 millió pftnyi dohányt pipált és szivarozott fel. Ez ott a státus jövedelmeinek mintegy másod részét teszi és a költségeknek ezzel körülbelül ugyanezen része fedeztetik. Azonban hagyjuk a franczia példát és ragaszkodjunk inkább egy alkotmányosabb nemzet példájához. A világ leggazda­gabb és legalkotmányosabb népe, az angol, a mint a később előterjesztendő 1844iki angol budgetből ki fog világlani, egyedül csak mazsolaszőlőkért és törökszilváért 1843/4 ben, egy év alatt 482,942 font sterlinget, vagyis 4,829,420 frtot­égében fizetett behozatali vám fejében , mellyet természete­sen a kereskedő hozzáadván a beszerzési ár és egyéb költ­ségeihez , úgy kereskedelmi nyereségéhez, ezen mazsola­­szőlők és törökszilvák elfogyasztói fizettek be az ország kincstárába. Ezen 4,829,420 ft­gyyben az angol tiszta stá­tusjövedelmeknek mintegy */ioked részét teszi (a nyers jö­vedelem , mellyből a beszedés költségei nincsenek levonva, mintegy 57 millió sterlingre megy évenkint, a tiszta 50—51 millió között ingadozik), és azzal a státusköltségeknek kö­rülbelül Vivinad része fedeztetik. Ugyanezen angol nemzet ugyanazon évben, egy év alatt 843,244 font stilget, vagyis 8,432,440 st­igot fizetett egyedül csak szappanérti fogyasz­tási adó fejében, a­mi utánozandó tisztaságának csalhatatlan jele ugyan , de mi megköszönnék, ha így szappanozná­nak be bennünket. Ezen somma az ottani státusjövedelemnek mintegy ‘/»­ részét teszi, ’s azzal a költségek mintegy '/«. ad része fedeztetik. Ugyanezen angol nemzet gazdagabbjai, ugyanezen évben, egy év alatt, csupán csak fényűzést lovak­ért, kocsikért és kutyákért (lovak 376,002, kocsik 428 904, kutyák 151,857 font st.) 956,763 font st., vagyis 9,567,630 pft direct adót fizettek. Ez az ottani státusjövedelmek mint­egy 153ad részét teszi és hasonlag a költségeknek is mint­egy 153 ad részét fedezi. Ezen néhány somma, szappan, mazsolaszőlő, fényűzési ló, kocsi és kutya együtt teszen 2 282,949 font striget, vagyis 22,829,490 frtot pengőben. Megjegyezzük, hogy ezen sommában maga a mazsolaszőlő és törökszilva meg a kutyaadó 634,399 font striget, mi pén­zünk szerint 6,343,990 p­ostot teszen. Ezt teszi a világ leggazdagabb népe , az angol. Nézzük már, mit tehetne ennek ellenében Európa legszegényebb nemzete — a magyar. Isten óvjon bennünket attól, hogy azt javasoljuk, miszerint mi is mazsolaszőlő-vámot, vagy pe­dig kutyaadót fizessünk. Nem akarjuk sem azon számos ma­gyar hölgyeket ellenségeinkké tenni, kiknek bájait csodál­juk , lelkességét szeretjük és kegyeit megnyerni mindig tö­rekedtünk, sem pedig azon honi agarászokat és rókavadá­szokat magunk ellen zúdítani, kiknek rokonszenvére a tár­gyalásunk alatti kérdésnek olly nagy szüksége van. Jól tud­juk ugyan, hogy a felebbi adók által az angol nemzet alkot­mányossága nem szenved semmit is, de másrészt ismerjük nemzetünk keleti dignitását, ismerjük komolyságát, ismer­jük táblabíráit, és így óvakodunk azt igényleni, hogy illy furcsa és kaczajt gerjesztő czímek alatt járuljon bárki is fil­léreivel a haza jólétéhez. Azonban azt hiszszük, hogy ha az angol nemzet csupán mazsolaszőlő fejében 4,829,000 ftot kész fizetni, és e felett még 530 millió ft pengőt egyedül a statuskincstárnak (mert ebben a menyei, városi, községi terhek és a szegényadó, melly maga 55 millió forintra megy pengőben évenkint, benfoglalva nincs), azt gondoljuk, hogy a magyar nemzet összes fejeitől, vagyonától és jövedelmeztet­­hető élvezeteitől, ha nem fizethetne is épen annyit,mint a­meny­nyit az angol csupán mazsolaszőlőjétől és kutyáitól összes országos terheinek mintegy f­iopad része gyanánt fizet, de e somma mintegy száad részének , azaz mintegy évenkénti 51­0 millió forint pengőnek, összesen és mindössze, hogy minden ország javítási czéljainak irányában el legyen az követve, minek józanul elkövettetni lehet, előállítását és országos jö­vedelmekre szánását azon roppant teendöji mellett, mellyek előtte állanak, és épen azért, hogy szegénységéből kiver­ Irodalom és Tudomány. V­ILÁGTÖR­TÉNET A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL KORZAKIG. Irta BAJZA. Pest, 1846. Harlleben K. Adolf tulajdona. Megjelenendik 12—15 füzetben; egyegy füzetnek ára 45 kr. Eddig 6 füzet jelent meg. (Folytatás.) III., IV. és V. füzet. 232 — 252 l. — Sch.-Kriegk I. k. 149 — HL K. 126 lap. A görög világ. Bajza, mint épen lát­tuk, elragadtatva a történetek szent hatalma által, a perzsák­nál kicsisbe esett, abból azonban már most szerencsésen kiver­­gődvén , jön a szánás bánás , de nem mondhatnám , hogy min­denütt ,,isteni áldomás.“ Azért is a második füzetben ingadozott barátság most erősen consolidáltatik. És lesz belőle pactum bila­terale, azaz Kriegk is csukja be legalább egy szemét, ha B. mindkettőt becsülté, és rövidebbre kötvén madzagát, merész kardjával hum­módra szabdalja a S.-Kriegk által teremtett alakok húsát ’s néha fejeket is , annyira , hogy helyi lelketlen csontvá­zakat tálal felolvasóinak. "Sohfatum! még a csontvázban is Schlosser-Kriegkre ismerünk. ,,Er dreht sich links, er dreht sich rechts, er thut nichts Guts, er thut nichts Schlechts — der Zopf der hängt ihm hinten.“ — A görög történeteket megelőzi egy jeles geographiai ismertetése Göröghonnak, mellyben S.­­Kriegrigkel csak egy két helyt p. 234, és 235 lapon talál­kozunk (S.-K. 150, 150). Feljebb emlitem, hogy a S.-K.-töli eltérések többnyire geographiai kirándulások, jó lesz tehát egy­szer kifürkészni, kinek lábain menetiek. A görögöknél — Bajza krónikája hallgat arról — Heeren lábai használtattak. 233 és 234 I. fordittatott Heeren (Ideen "stb. 111. Th. 1. Abb­.) 36 , 37 38 lapja; — 235 — 240 lapon H. 26 — 36 helyütt szabadabban; 241 — 244, Heeren 21 — 26 híven 's pontról pontra ; 244 lapon, H. 39 lapja. Mellékesen feljegyzem , hogy Perzsia geographiája nagy részben Heerenből való p. B. 196 ’stb., H. Ideen 1. Th. 1. Abb­. 160 ’stb. lap. — Minthogy Bajza a görögök történetében Schlosser-Kriegkhez ollyannyira hív, a fordított helyeknek laj­stromozása egy nagy oldalom sem férne meg; azért is helykimé­­lés tekintetéből egyedül a nem Schlosser-Kriegkből,azaz részint más német írókból, részint — nagyon kis adagban — Bajzából köl­csönzött helyeket pro memoria feljegyzem. Ugyanis 246 — 272 lapig S.-K.-nek I. k. 156—219 lapját, természetesen a szokott kihagyásokkal fordítja. Ezen 36 lapon idegennel még nem talál­kozunk , S.-K.-et t. i. háziúrnak, a többieket idegeneknek tar­tom, de igen ám 273-303 l. (Sch.-K. 1.220-296) hol 270 és 274 lapon Wachsmuth helleni Alterth. — 284 1. 4 p. Bajzá­ból, 294 l. egy jegyzés Beckerből (I. 214) és 299—302 Rot­­teck , Schiller, Kolb , Müller János és közbevetve S.­Kriegk is állanak. Továbbá 303 — 326 l. (Sch.-K. I. 297-334) itt: 303 egy picziny introductio Bajzából, 305. 306, féllap Becker I. 254, 255, — 308, 5 p egy anonymusé, szinte a 310 laponi reflexió. 311 — 16 szinte egy jeles anonymusból. A szellemi fej­lődés 318 — 326, kivéve Herderből 320­­. egy fél oldalt, mind S.-Kriegkből. — Bajza 327 —394 lap (Sch.-K. I. 335 — 11. 18 lap). Idegen tollak: 328 és 329 1. másfél lap, 332, 4 p. — 348 Mid­ford és Plutarch. — 355 politikai ömledezés Bajzától — igazán épen nem históriába való. — 366­/1 lap. — 367 — 70 Thukydides Hunfalvy szerint. — 370, 3 p. introductio B.—tól, 373 — 78 393 valami Beckerből II, 51 A 395 — 467 lapig (S.­K II. 18 — 76. 86—95. 161 — 311 lapig) előforduló ide­genek: 400, két p. — 403 és 404 egy lap Becker II. 77, 78. - 407, 4 p Becker II. k. 82, 409. Becker II. 84, 85. - 410 féllap Beck. - 411, 412 Becker II. 87-90. 414, 3 p 416. 417 — 23 a görög vallás Mittford, hanem többnyire Hee­ren után, kit helyenkint hiven forditp.421, 422 (H. III. 1. Abth. 63, 64) 424-460 egyedül Sch.-Kriegk (11.170-310)szök­­décselő fordítása; — a görög erkölcs 461 — 464 S.-K.-böl és Hermann griech. Staatsalterth. kézikönyvéből t.i.464 —467 l.ig. ’S igy átnéztünk 221 lapot ’s láttuk tulajdonosait, ismered őket, figyelmes olvasóm, most ítélj szigorúan de igazságosan. Részemről pedig hadd szabadjon kijelenteni, hogy bizony bele­fáradtam ezen meglehetősen háladatlan munkába , mellyre egye­dül az igazság követelései bízhattak. Azért is csak hátralévő részét a görög történetnek futom át röviden. Per analogiam sejtheted nyájas olvasóm —jegyzékeim okiratosan tudatják, mikint dol­gozott ’s fordította Bajza Macedonia ’szbi történetét; itt csak em­lítem, hogy Macedonia nagy Sándorig történetének végső részei­ben több a zagyva , mint nagy Sándor életében. A macedóniai birodalom felosztását elbeszélő szakaszban többször Beckerrel ta­lálkozunk. Advocem Becker. Furcsán jártam én, idegenekre t.i. akadván, neveiket nem ismertem, tehát természetesen a con­­versatio is nehézkes volt. ,,Hogy tudhatnád meg az anonymusnak nevét ?-‘ kérdezem magamtól ? Folyamodjál, felelém szinte én magam, Bajza jószívűségéhez 's ő bizonyára megmondandja. A jószívűsége villanya azonban kicsalt belőlem egy szinte jószivü gon­­dola­tot én ismét mondom : ha Bajza hozzád jószivü leend, akkor bizonyosan még jobbszívű saját tollmagzataihoz ? Hát ha Hart­leben felszólítására Beckerhez fogott Sch.­Kriegknek megjele­nése előtt? No akkor bizonyosan a lefordított helyeket apai sze­­reteténél fogva beczövekelte új vállalatába.“ Nem tudom jó úton jártam-e , elég ahoz, illy módon sikerült az anonymusnak nevét feltalálni. Félben szakasztván vallomásimat — a rómaiaknál ta­lálkozunk — közlöm az ígért bizonyitványi helyeket. Bajza világtörténete 249. lapján a Ib­d. füzetben. „Mint minden más népeket, úgy a görögök legrégibb történetét is homály fedi, csak gyenge sugárok vetnek némi csekély világot őskori állapotjaikra. A görög földet igen korán olly népek lakták, mellyek mago­kat nem nevezték görögök vagy helléneknek. Ezen legrégibb népeknél létezett némi cse­kély a régi keletihez hasonlító ’s így a későbbi görögtől kü­lönböző műveltség. Ama vi­szonyok iránt, mellyekben or­száguk őslakóihoz származási tekintetben állottak, magok a régi görögök sem voltak tisz­tában, ’s igy igen természetes, hogy e tárgyat mi még ke­­vésbbé leszünk képesek valaha felvilágosítani , következőleg csak sejtés lehet az, mit e te­kintetben a következőkben elő­adunk.“ Schlosser von Kriegk I. k. 163 és 164 lapján: ,,Die schwachen Lichtstrahlen,welche ín die dunkle älteste Zeit der Griechen dringen, lassen uns Spuren von Zuständen erken­nen , welche verschieden von dem sind, was in der spätem Geschichte als Character des griechischen Volks erscheint. Griechenland war schon früh bewohnt, aber von Völkern, welche andere Namen führten, als den der Griechen oder Hel­lenen. Diese ältesten Bewohner des Landes hatten zum Theil eine Cultur, aber dieselbe war der älteren orientalichen eini— germasseu ähnlich und dage­gen von dem Character der spätem griechischen Bildung sehr verschieden. Die Griechen selbst wussten nicht, wTie sie den Inhalt ihrer Sagen über jene Zeit ansehen sollten, und waren im Unklaren über das Verhältniss, in welchem sie selbst der Abstammung nach zu jenen Ureinwohnern ihres Landes standen. Uns ist es natürlicher, noch viel weniger möglich, hier-

Next