Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)
1847-04-29 / 583. szám
tanár úr a köznép javára „Egészségtan“ czim alatt egy könyvecskét adott ki és annak jövedelmét az ínség enyhítésére szánta , ’s már is 40 ftot adott légyen át. Ezen kettős emberszeretete a tanár urnak közméltánylást nyervén, alkalmul szolgált az ínséggel küzdők pénztárát szaporíthatni. Ugyanis elnök öisága az érintett könyvecskéből 300 a köznép között ingyen kiosztandó példányt vett meg, egy jelen volt Szanthusz nevű Thurszky-eredbeli hadnagy pedig 10 példányt. Nemkülönben Rendek József szire képezdet tanár úr, a jelenlevő ínségre,’s a megyének azon kegyességére vonatkozólag, miszerint kiadott „Tanmódszer és kalauz“ czimü könyveit ajánlani, ’s pártolni méltóztatott, az ekép megyei után elkelt könyvek árából szinte 40 ft fizetett le az Ínséggel küzdők javára. — Jövő közgyűlésünk junius 22én, törvényszékek kezdete junius 7 én. BUDAPESTI HÍRHARANG. Örömmel mondhatjuk, hogy az egészségi állapot fővárosunkban javulni kezd, mit a kedvezőbb időjáráson kívül mindenesetre a czélszerű hatósági intézkedéseknek és orvosunk buzgalmának is köszönhetni. Jövendőre hihetőleg még inkább biztosítva lesz a város a baj illy gyors elterjedése ellen, mert igen erélyes javilások vannak tervezetben, mellyek bizonyára minél gyorsabban életbe fognak léptetni, így a városi kórházat nagyobbítani szándék, orvosi személyzetét pedig szaporitandják, melly eddig kétségkül olly csekély számú volt, hogy legjobb akarat mellett sem felelhetett meg fontos föladatának úgy, mikép más fővárosokban történni szokott. Másutt például a kórházak állapotáról hivatalos jelentések szoktak hírlapok útján közöltetni, mellyek a közönséget fölvilágosítják, megnyugtatják,’s a gyakorló orvosoknak is mintegy iránytűül szolgálnak, mert tudva van, hogy minden járvány, vagy évszaki baj először is a legszegényebb néposztályban fejüilt ki, mellynek tagjai kórházba kerülnek ; az illy esetek ’s gyógyítási sikerük nyilvánítása tehát jó előre figyelmeztetné a közönséget ’s különösen az orvosokat a teendőkre, ’s bizonyosan sok bajt és nyugtalanságot elhárítana. A mostani viszonyok közt illyesmi nem történt, ’s nem is történhetett, és azért csak itt ott fölkapott hírek juthattak a közönség füleibe, csak rémülést okozva. Az orvosi személyzet szaporítása és kiterjedtebb utasításokkal ellátása gyökeresen megjavitandja e bajt, ’s ismét egy hatalmas lépéssel fogja előmozdítani orvosi ügyeink általános emelkedését. — A váczi utczai gazdag háziurak egyike most szent György napján huszonöt percenttel rugtatá magasbra a lakbért; kik házában illy olcsó lakáshoz jutni kívánnak, jelenthetik nyilvánosan szándékukat, ’s kérelmük meg fog hallgattatni. — De Gerando munkáival ajándékozd meg Petőfit; kívánjuk, hogy valamelly gazdag építőmester szinte munkájával, azaz egy három emeletes házzal ajándékozza meg a költőt. — Szombaton éjjel Budán a Vízivárosban tolvajt fogtak ’s az orzott csomaggal együtt a várba kisérék; a hegy felén ledobá csomagát a tolvaj ’s egy keresztután eltűnt, üldözői utána rohantak ’s a József laktanya melletti őr megállítá őt, az üldözők pedig szerencsésen elfogák , és hajnali három órától egész öt óráig folyvást verék, pillanatig sem sajnálva fáradozásukat, ezután félholtan börtönbe vivék őt. Mégis nagy vadságra mutat az, hogy nálunk illy véres jelenetek gyakran megújulnak, ’s a tolvaj mindig nagyobb büntetésben részesül elfogatásakor, mint utóbb a törvények szorusága által.— Egy árverésen e napokban egy képet száz ötven forinton vett meg egy ur, ’s fél óra múlva egy műismerőnek négyezer forinton adta azt el. A művész nevét nem tudhattuk meg, de bizonyosan igen jelesnek kell lennie , hogy még nálunk is illy vevőre tudott találni. — Múlt héten ismét egy váltóhamisítót fogtak el, ki azzal mentegeté magát, hogy csak ezer forintos váltókat koholt; ezen példás szerénységét bizonyosan illendően méltánylani fogják. — E napokban egy igen rongyos ember fizetés nélkül akarván a hajóhídon átmenni, a vámszedők megragadák őt, de ő azzal menté magát, hogy ur, ’s midőn ezt nem akarák puszta szavára elhinni, büszkén mutatott lábaira, mondván: „Nem látják, hogy urias „gumikalocsnit viselek . És csakugyan igaza volt, mert meztelen lábai valóban rongyos kaucsuk-czipőben fityegtek , ’s igy fizetés nélkül mehetett át a hídon. Lám, milly hatalma van még a gyönge elmésségnek is, a hidvámosokat is megszelídíti! —A zugligetben a fáczánnál uj pompás és igen kényelmes éttermet épitettek , mi bizonyosan szaporítani fogja a vendégeket a budai hegyek azon legszebb vidékén; a nyári lakások már eddig is legkapósabbak voltak azon helyen. A bolternyők alacsonysága ellen ismét sok a panasz, de a kereskedők azzal védik magukat, hogy különben a benyomuló napsugárok megrontanák az árukat, mert azoknak nem az rendeltetésök, hogy napfényre jussanak, egyébiránt pedig olly kevés a nagy ember, hogy miattuk nem érdemes az ernyőket magasbra emeltetni. Ezen okok mindeddig elegendőknek találtattak. — Degré beszélyei rövid idő múlva öszszegyűjtve meg fognak jelenni. Jókaitól is beszélygyűjtemény van sajtó alatt; ha ide számítjuk még három bárónk három regényét, úgy olvasmány elég leendő nyárra. — Énekesnők folyvást minden oldalról kínálkoznak nemzeti színházunkhoz, csak tenoristához nehéz jutni, kire legnagyobb a szükség; talán philosophiai jutalom kérdésül szolgálhatna annak megfejtése : miért nincs a mostani férfiaknak hangjuk, holott szavazati joguk mindinkább kiterjed ? — Két furcsa bérlője van most nemzeti színházunknak , egy jegyen ketten járnak be, de úgy, hogy az egyik hét órától nyolczig, a másik pedig azután végig van a színházban , ’s mondják, hogy mindketten igen jól mulatnak; az első azért, mert nem látja és hallja a rosz darabok végét, a másik pedig, mivel egy egész órát sem kell illy esetben eltöltenie, mint társának. — Egy koldusasszony konyhába nyomulván, egy kis ezüst-szelenczét lopott ’s szájába rejté; a szelencze azonban tele volt borssal , fölnyilt ’s a tolvajt elárulá, ki a bors égetését nem állhatá ki. — Többek által ostromoltattunk már, hogy mondjuk meg azon török követ szállását, ki a konstantinápolyi új színház számára művészeket és igazgatót keres; sőt mi több, néhányan még az igazgatás elvállalására is ajánlkoztak, állitván, hogy a kénégény segélyével örömest sajátukká teendik azon tulajdonságot is, mellynél fogva alkalmasok leendnek egyszersmind a háremőri hivatal betöltésére. Sajnáljuk ezen urak szép buzgalmát, de — menekülni óhajtva további zaklatásoktól — kénytelenek vagyunk nyilvánítani, hogy a kérdéses török követ már visszautazott, miután embereit megtalálta és magával vitte. E szerint ez ügyben többé semmi kilátás nincs! — Egy ur nem rég egy zsemlyét ’s egy font marhahúst vásárolván, nem tudá, mikép vigye haza a húst, hogy zsebét össze ne piszkolja, mert papiros nem volt nála; végre igy segite magán: a zsemlyét kétfelé metszé, bélét kivájta, az egy font húst bele rejté, azután összeszoktá a zsemlyét és mellénye zsebébe duga. Kérdés már most: a zsemlye volt-e nagyon nagy, vagy a font hús rendkívül kicsiny? — A budapesti fegyveres polgárság, mint hírlik, egyesült erővel pattantyuskart is akar fölállítani, hat álgyuval; e dicséretes terv mindenesetre nagyszerű , és sikerülés esetén nagy zajt fog csinálni. Csupa fakéregből is ajánlanak már kenyeret, miután egy kutya több hétig igen jól érzi magát ezen táplálék mellett; ez igen szép, de ha meggondoljuk, hogy csonton és csizmatalpon kívül mit esznek még meg mindent a kukák ártalom és undor nélkül, úgy ezen kutyapróba alkalmasint nem illik egyszersmind emberre. A PESTI CZUKORGYÁR-EGYESÜLET választmánya ezennel, az alapszabályok adik czikke értelmében a szavazási joggal bíró egyesületi részvényes urakat az. évi június 7-én d. e. 10 órakor az itteni nemzeti casinóban tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívja. — Ezen ülés főtárgyait teendik: 1) Az egyleti üzlet eddigi fokozatos fejlődéséről a tudósítás. 2) Az uj mérleg eredményének előterjesztése, a mellyel a választmány, alaptalan gyanúsítások következtében , egy e végre megkeresett bizottmány által is törvényes hatóság ellenőrsége alatt felvétetett, és az előre láthatólag eredményezendett nyereség mire fordítása iránti határozat. 3) Erélyes intézkedések, egyes egyesületi tagoknak, többféle az egyleti üzlet csendes kifejlődését aláásó és akadályozó egyoldalú cselszövényeik ellen. 4) Pótló választása a netalán kiléptetendő választmányi tagoknak. 5) Jövőre nézve , az egyleti üzlet igazgatóságára vonatkozó határozat Az alapszabályszerű szavazási jogot feltételező részvénytulajdon constatkrozása végett megkerestetnek a részvényes urak, hogy eredeti részvényeiket a gyárigazgatóságnál téritvény mellett, legfölebb az ülés előtti napig letegyék, melly téritvény a részvényesek által mindjárt az ülés után ismét be fog váltatni. A választmány ezt különös figyelembe ajánlja, mert az , hogy ki legyen az egyesület tagja ’s minő részvétnek örvendhet a közgyűlés? csak ezen részvényletétből ismertethetik meg. Pest, april 20án 1847. — A pesti czukorgyár-egyesület választmánya által. A PEST-VÁCZI VASUT-VONALON utazott f. évi apr. 19kén 698 személy; 20kán 677 sz.; 21kén 580 sz.; 22kén 1042 sz.; 23kán 599 sz.; 24kén 527 sz.; 25kén 2710 sz. ’S így apr. lükétől 25 ikeig bezárólag öszvesen 6833 személy. HOLItOLU, NAGYBRITANNIA. April 15én a felsőház első ülését tartotta a húsvéti szünetek után, még pedig a parlamenháznak részére újon épitett szárnyában; a régi felsőház a szünet alatt lerontatott. A lapok reménye, hogy a királyné e napot jelenlétével ünnepélyesitendi, nem teljesült; a királyné és Albertig ápril 14ben látogatók meg az uj épületet. Maga az ülés érdektelen volt. — A alsóházban ápril 15én Russell lord egy tag kérdésére azt felelte, mikép a kormánynak nem szándéka rendszabályt javasolni a zsidóknak tökéletesen egyenlő polgári jelképesitésére. Ellenben egy bili kész ittetik elő, az esküformának, melly a zsidókat bzonyos hivatalok viselésére képtelenné teszi, ’s a parlamentből kizárja, korszerű megváltoztatására. Melly bili azonban az idei gyűlés folyta alatt nehezen fog előterjesztetni. Russell lord egy bili behozatalára hatalmaztatott fel az izlandi kóborlás ellen, ’s e bili első ízben felolvasztott. Végre a hadügyminister a katonai szolgálat idejének rövidítéséről szóló bili harmadszori felolvasását indítványozta, mivir H. Douglas tábornok, e rendszabály esküdt ellensége félrevetést javasló módosítványának visszautasítása után meg is történt. A Times és M. Chronicle april 16ai számai kimerítő tudósításokat közölnek a porosz országgyűlés megnyitásáról, és a trónbeszédet kedvező észrevételekkel kísérik. FRANCZIAORSZÁG. Az april 16ai párisi lapok a porosz trónbeszédet többnyire teljes fordásban adták, részből keserű megjegyzésekkel. A Constitutionnel Fridrik Vilmos király azon szavaiban, hol az Ausztria és Oroszországgal viszonyt említi, a fenálló körülmények természetes tekintetbevétele helyett, a szent szövetség némi megnjításának nyilvánítását látja. A J. d. Débats minden ítélettől tartózkodik ugyan, azonban szokása lévén Poroszország irányában az ellenzéki lapok szempontjából szólni, és több olly fejlődéseket pártolni, mellyektől saját hazájában idegenkedik, az egyesült országgyűlés megnyitásáróli tudósításában is sejteti, hogy a trónbeszéd kétségkívül szokatlan, alakjával megelégedve nincs, mert a királyi szavak rész benyomásáról szól, és azt mondja, hogy a követek tetemes része annyira elkedvetlenültetett állatok, hogy az országgyűlést rögtön elhagyni akarták, és csak lassan kint engedtek az eszélyesség és mérséklet tanácsának. St. Aulaire gr. londoni követ egy idő óta Parisban van. A J. d. Débats szinte bizonyosnak tartja, hogy helyébe Broglierg fog ez állomásra küldetni. A párisi lapok azt híresztelik, hogy Miklós czár oda jőni szándékozik , sőt hogy látogatása hivatalosan is tudtul adva van. A ministerium emiatt némi zavarban mondatik lenni. Annyi bizonyos , hogy a pétervári cabinet Francziaországhoz közeledni hajlandó. Szövetség alakulását senki sem hiszi, de azt igenis, hogy Oroszország bizonyos történetek esetére, mellyeknek mezeje Németország, vagy a dunai tartományok lehetnének, magának a Tuilleriák jóakaró semlegességét biztosítni akarja. A Moniteur azt jelenti, hogy a vetések állásáról az ország minden részeiből folyvást igen kedvező tudósításokat kap. Párisi apriliskai tudósítások ezt jelentik: Compiègne és Fontainebleauba több főrangú tiszt küldetett annak megvizsgálására, e két pontnak n eelyikén leend jobb tábort ülni 3000 ember számára, kik abban egy, Francziaországba várt magas személy előtt hadi mozdulatokat mutatványoznának. Touloni april 12-ei levelek szerint Souverain sorhajó, Joinville hy aladmirál lobogóhajója, valamint Jupiter és Juno sorhajók Görögország felé indulni készültek. A közvetett adó az 1847. év első negyedében 194 274,000 frankot tett, 4,155,000 frankkal kevesebbet, mint a tavaly évnek megfelelő negyedében. A fogyatékot a gabonabevitelnek könnyebbítése okozá. Ápril 16-án a követkamarában egy folyamodmány tárgyalásánál élénk vita támadt a kérdés felett: megengedtessék-e Bonaparte családjának Francziaországba visszatérni, vagy nem? A kamara, Napóleon rokonainak Cremieux úr által történt erélyes vélelmezése, és Hebert pecsétői ellenszólása után napirendre tért át. SPANYOLORSZÁG, Madrid, april 13. Múlt vasárnap (11) a királyné kikocsizásánál illetlen demonstrációk történtek. Izabella sógornéjával, Josephine infánsnéval, a Pradoba hajtott, egy ember a lovakat megragadván, kiállá: „éljen a szabadság!“ Mire a királyné : „éljen! tehát hagyjon szabadon kocsikázni!“ Később, a királyné visszakocsizásánál a tömeg kiáltozása élénkebb és jelentékenyebb len, és ilyen felkiáltások is hallatszottak: „Le a moderációkkal! El a királylyal! Éljen a nemzetőrség! Éljen Espartero!“ Plateria utczában olly nagy tolongás volt, hogy a királyné alig haladhatott tovább; a néptömegben egy lövés történt, és egy rendőri tisztet megsebesitett. Este némelly egyének elfogattak. A királyné pillanatnyira meg volt ijedve, és feltette magában többé kiséret nélkül ki nem kocsizni; tegnap a bikaviadalnál, ma a színházban volt, a csend nem zavartatott meg. A vasárnapi jelenet tegnap a congressusban is előhozatott, Benavides belügyminister minden felelősséget visszautasított, mivel az esemény egészen váratlanul történt.— Obozaga megérkezett, és helyét a cortesben elfoglalta. POROSZORSZÁG. Az egyesült országgyűlés rendei ápril 15. és 16-án vegyes ülésekben a válaszfelirati terv felett vitatkoztak. A viták igen hevesek voltak. Arnim, volt belügyminister, az úri rend tagja, a feliratból e pontot: „Miután felséged az 1823diki junius 5dikei törvény által........ alapuló jogait.“ — továbbá a felirat vége felé e pontot: „Engedve felséged szózatának..........a trón elött letenni, kihagyatni, és a két pont közt lévő egész szerkezetet következőleg módosítni kívánta: „Bízunk felségedben, hogy nem fogja háladatosság hiányának tekinteni, ha tanácskozásaink folyamában közelebbről bocsátkozandunk a f. évi februáriai rendeletek azon pontjaiba, mellyeket közölünk sokan, régibb törvényekkel teljesen egybehangzóknak nem látnak. Mert, hogy kb. felséged hű rendei, a trón valóságos gyámolai legyenek, és hogy mi felségednek drága hazánk javára sikeres segítségére lehessünk, szükség, hogy azok, kiket mi képviselünk, meggyőződve legyenek, mikép nekünk, mind a korona becsülete és ereje, mind pedig királyainktól nyert rendi jogaink becsesek, ’s mikép mi mindkettőt, mint megbecsülhetlen kincseket ójuk és ápoljuk. Ha az országgyűlés a maga tanácskozásai,kir. felséged pedig annak alázatosan előadandó okai által a régibb és újabb törvények ez eltéréséről netán meggyőződni találnának, mi nem kételkedünk abban, hogy kir. felséged bölcsesége és igazságszervetete megválasztandja az utakat, mellyek kiegyenlitésökre vezetnének, öszvehangzólag Poroszország javával, melly a monarchiai elv szilárdságán, és a rendek biztositott és rendezett jogain alapul.“— Auerswald, lovagrendi tag, e módositvány elfogadását indítványozta, úgy azonban, hogy az előtte és utána kihagyatni javasolt pontok is megtartassanak. — Arnim gr. javaslata 303 szavazattal, 290 ellen félrevettetvén, Auerswaldé 377tel 216 ellen elfogadtatott. A kihagyatni javasolt pontok megtartása által tehát Poroszország rendei határozottan kimondják, hogy az 1820ki jan. 17-ei státuskölcsön-törvényben meghatározott, de a f. évi febr.ákai rendeletek által még teljesen életbe nem léptetett jogaikra méltó igényeik vannak,és hogy eziránt óvást tesznek. Mielőtt a porosz országgyűlés tanácskozásainak mikint folyásába bocsátkozhatnánk , szükség olvasónkat azon formákkal megismertetni, mellyek közt a rendek a februákai rendeletek által meghatározott jogaikat gyakorolhatják. Valamint ama rendeleteket 548ki számunkban egész terjedelmükben közlöttük, szintúgy közöljük a következő okiratot: Rendszabályok az egyesült országgyűlés ügymenetére. Mi Fridrik Vilmos, isten kegyelméből Poroszország királya, ’sat. Státusministeriumunk javaslatára, az egyesült országgyűlés ügymenete iránt ezeket rendeljük : isö §. Az egyesült országgyűlés megnyitásának és berekesztésének módja. Az egyesült országgyűlés általunk személyesen, vagy az általunk kinevezendő biztosunk által nyittatik meg és rekesztetik be. A megnyitás előtt isteni szolgálat van.— 2dik §. A kir. biztos állása. Biztosunk közbenjáró minden, az egyesült orsz.gyüléssel közlendőknél. Ő adja át annak előadásainkat, és a többi kormányi közleményeket; ő veszi át a gyűlés mindennemű nyilvánításait, véleményeit, és felterjesztéseit. Az egyesült országgyűlés minden felvilágosítás, valamint a szükséges anyagok iránt hozzá fordul. I. Ügymenet, valamennyi rendek vegyes 287