Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-03-26 / 565. szám

208 szágos főügyész, a követkamara tagja és egyik alelnöke pe­csétőrré, igazság és egyházügyi ministerré neveztetett ki. Havreban mart, derekán az Északamerikai egyesült stá­tusokból 45 ezer hordó liszt, 20 ezer hectoliter búza, Dánia és Hamburgból 20 gabonaterhelt hajó, Sz. Pétervárból és a keleti tengerről 3,600,000 mázsa búza, Marseilleből 30, Rouenből szinte 30 gabonahajó volt megérkezendő. A Com­­merce szerint a gabonaár felszökésének oka nem annyira a valóságos szükség, mint az általános félelem a szükségtől, minthogy a fogyasztók azt hívén, hogy később még nagyobb drágaság leend, sietnek a bevásárlással ’s épen ez által okot adnak a termesztőnek, termékeit többre’s többre tartani. Mindamellett az áraknak, amaz aggodalmak alaptalansá­gának kiderülésével tetemesen le kellene szállniok. A J. d. Débats ezt mondja egy czikkében a drágaságról: „Fran­­cziaország két­harmadában jelenleg a hektoliter búza ára 40 frank­­). Belgiumban még több, Angliában ugyanannyi. E felszökkenés az év azon szakában, midőn az idegen hoza­talok megérkezése bajjal jár, nem lepi meg a tapasztaltakat, ’s valamit a lerakóhelyeken nagyobb halmazok nem lesznek, még további felszökést várhatunk. Ezt a kereskedés törvénye hozza úgy magával. Sajnos, hogy az élelem drágasága más­nemű fogyasztásokban megszorítást tesz szükségessé ,s egy­szersmind csökkenti a munkakeresést is olly időben, midőn a lakosságnak e segélyforrásra különösen szüksége van. Az országnak tehát kötelessége, pótlásról gondoskodni, ha tö­mérdek pénzbe kerülne is. Munka hiányában alamizsnához kellene nyúlni ,s ez nagy áldozatokat igénylene. Ez a jö­vendőre nézve egynél több tekintetben szolgáland intésül. Mindenekelőtt világos, hogy azon kereskedelmi rendszer, melly által a nemzetek egymástól elszigeteltetnek, nemcsak hibás, hanem felette veszedelmes is. A chinai fal e tana, melly szerint a nemzeti piaczot a nemzeti munka számára akarják megtartani, örök időkre el van ítélve. Hogyan áll­nának jelenleg dolgaink, ha Amerika és a keleti és fekete tengerek kikötőinek gabonája nem segitne rajtunk ? A ga­bona szabad behozatalának régi szokása, mellyet Anglia 1804ig, Francziaország pedig 1822ig követett, jobb mint az, mi helyébe tétetett. A változó gabonavám nem állotta ki a próbát. A belgák királya és királynéja több napok előtt haza­utaztak a Tuileriákból; a lapok még folyvást emlegetik, hogy Leopold király a szíves egyetértés tökéletes helyreállítása végett Angliába fog utazni. SPANYOLORSZÁG. A senatus egyik ülésében az igaz­ságügyi minister azt mondá, hogy a carlisták minden erő­­­ködései hasztalanok lesznek ,s azok semmi idegen hatalom által nem gyámolíttatnak.­­ Az angol kormány a hozzá Pa­ris, Madrid és Lissabonból intézett javaslatra, a portugáli ki­rályné javára a négyes szövetség értelmében teendő fegyve­res közbenjárása iránt, tagadólag felelt ugyan, azonban madridi követét felhatalmazd, azon esetre, ha a Romából eltűnt dom Miguel Portugáliában kikötne, a spanyol kor­mánynyal egyességet kötni, melly szerint a szomszéd király­nénak bizonyos feltételek alatt spanyol csapat mehessen se­gítségére. Donoso Cortes tegnap érintettük beszédét a madridi la­pok különféle megjegyzésekkel kisérik. Az Espanol ezt mondja: „Donoso Cortes úr beszéde időszakot képezen­ az ékesszólás történetében; fontossága nagy és gyakorlati (!). Donoso Cortes úr méltónak mutatta magát, a ministerium élére állíttatni. Ellenben az Eco del Commercio egye­nesen bohóczkodásnak nyilvánítja a beszédet. A Clamor I p­u­b­l­ic­o inti politikai barátait, hogy a moderadok által ki­­ vetett tőrtől óvakodjanak, mert ezek a progressistákat arra akarják elcsábítni a lengyel rokonszenvek útján és a car­listák elleni indulat színe alatt, hogy a franczia házasság és annak következményei mellett helyeslőleg nyilatkozzanak. Marti­nkán több progressista corteskövet indítványt telt, hogy a kormány IV. Károly és VII. Ferdinánd végrendeleteit, a Ferdinánd halála után felvett leltárakat és leányainak, Ild. Isabella és Luiza infánsnénak házassági szerződéseit előter­­jeszsze. Krisztina királynő hír szerint e miatt sietett az or­szágot elhagyni. PORTUGÁLIA. A ministériumban febr. végével részletes személyváltozások történtek. Tojal gróf, Costa Cabral volt miniszertársa a pénzügyi, Fonte-Neva báró a hadügyi tárczát vállalta a kilépőktől át. A hadi munkálatok a királyiakat ke­csegtetően állottak; a magok közt állítólag meghasonlott for­radalmiak Oportoba és Evorába zárkóztak, a királyiak pedig ostromlásukra készültek. AMERIKA. Február elején az egész északamerikai unió­ban népgyülekezetek tartottak az ínségeskedő izlandiak gyá­­molítása végett, és ez indulat a congressusban is viszhangra talált. Hunt, Ujyork képviselője, az egész ház tetszése közt indítványt tett, hogy a kincstári titoknak 500,000 dollárig az íreknek elviendő élelemszerek bevásárlására hatalmaztas­­sék fel. Mexikó fővárosában a congressus azon határozata követ­keztében , hogy a kormánynak hatalmában legyen, a hadi költségek födözésére 15 millió dollárnyi egyházi javakat el­adni , lázadási mozgalom ütött ki. *) Egy hectoliteres,nyioo pozs. mérő búza ára Franczia­­országban 20 v.st. Gr. Vessewffy Emil vezérlete mellett szerkeszti Szenvey József. (Szerkesztőségi szállás uri­ utcza Honáth-ház 540. sz. a. l.em) Hivatalos tudósítások. (234) Árverési hirdetés: C3,3) S. vásárhelyi alapítványi uradalomhoz tartozó Veszprém megyében kebelezett Pápa városának közel szomszédságában fekvő timai pusztabeli 477821/120() holdas rész­birtok és fehérti mintegy 248 hold föld és rétbirtok folyó évi április 1-jén Somló­vásárhelyen az uradalmi irodában tartandó árverés utján a’ többet ígérőnek három évre bérben kiadandók lesznek, melly időben és helyen illő bánatpénzzel megje­lenésre a’ vállalkozni kívánók hivatalosak. S.-Vásárhelyen martius 9-én 1847. C379) Laszky J. és fia elleni csődper. C2, 3­­68 H. Pest város tanácsának felírása szerint, Laszky J. és fia Laszky M. B. hitelezői csődületének határnapja f. évi april 1-jére tűzetvén ki, ’s tömeggondnokká Weisz A. M. pergondviselővé pedig Szájbely Frigyes hitesügyvéd neveztetvén, ugyanez kihirdettetik. Kelt Böjtelő hó Kidikán 1847. C405) Taifer Mihály elleni csődper. (20­31 9929. Pest város tanácsa jelentése szerint Taifer Mihály hitelezői csődületének határnapja f. évi april­idikára tűzetvén ki, ’s tömeggondnokká Bauman Joakim, pelügyelővé pedig Halászy József hites­ügyvéd neveztetvén; ugyanez kihirdettetik. Kelt Böjtmás ha­­rikán 1847. (272) (2, 3) Hirdetmény. A’ magyar középponti vasút társasági ötödik rendes közgyűlése. Alelkrt igazgatóság tisztelettel jelenti az e’ vállalat’ szavazat joggal biró részvé­nyes urainak, miszerint az ötödik rendes közgyűlés vasárnap f. évi április 25-én reggeli 9 órakor Pozsonban az igazgatóság szállásán fog tartatni. E’ közgyűlésben tanácskozás alá jövő tárgyak következők : 1) Tudósítás, a’ magyar középponti vasút’ különféle vonalain előfordult építési álla­potról, az 1846. igazgatósági év alatti illető munkálatokról, ugyszinte a’ múlt 1846. évi július 16-kától december végéig a’ pest-váczi vonalon történt üzletről. 2) Előterjesztése, a’ közgyűlés helybenhagyása végett a’ Czeglédtől Kecskemétig 4 mérföldnyi hosszú szárnyvonal építése iránti szerződésnek. 3) Határozat, azon elavultaknak nyilvánított ideiglenes részvény-biztositó­ levelek felett, mellyekre az alapszabályilag meghatározott befizetések nem­ teljesi­lettek, végre: 4) alapszabály szerinti választása egy technikai igazgatónak, az igazgatásból kilépett cs. kir. kapitány Wurnich Kornél ur helyébe. Az 1846. évi octoberben 3szor közhírré tett — a’ társaság alapszabályainak 16dik §-án legfensőbb határozat következtében történt változtatás szerint a’ magyar középponti vasúttársaság közgyűléseire és az egész ideiglenes részvény­biztositó­ levelek (Actien Interims-Scheine) lefizetéséig ezután azon részvényes uraknak kell egybehivatni, kik a’ közgyűlés elött 3 hónappal a’ társaság részvénykönyveibe, mint 80 ideiglenes részvény­­biztositó—levél birtokosai be vannak írva és az említett (nevűkre szóló) 80 darab ideig­lenes részvény-biztositó-leveleket , a’ közgyűlés elött 3 héttel az illető társasági pénztárnál leteszik. Ennek következtében, mind azon részvényes urak, kik azon említett közgyűlés alap­­szabályszerű megkivántatóságokat képesek teljesíteni,felhivatnak, hogy a’ 80 darab ideig­lenes részvényjegyeket folyó 1847dik évi április 4-ig akár az igazgatóság hivatalában Posonban, akár a’ kereskedelmi banknál Pesten, vagy pedig az igazgatóság központi pénz­táránál Bécsben méltóztassanak letenni és az azokérti téritvényeket ugyanott átvenni. Ezenkívül a’ részvényes uraknak a’ közgyülésrei megjelenéshez megkivántató iga­zolólevelek, az üzlet előadással és az 1646. igazgatási évről szóló számadás­ befejezéssel együtt annak idejében által fognak küldetni. — Poson 1847. évi martius 15-én. A’ mastyar közép»ismti vasút iiatató«ága által. (231) Váltótörvényszéki idézés. C3»3) Bartha Jánosnak az ellene Stankovics György pesti borkereskedő által 100 po­ntnyi váltókövetelés iránt indított ügyében eszközlött idéztetéséről a’ f. év ’s hó 25dik napjáig mint tárgyalás végett kitűzött határnapig válasz nem­ érkezvén, a’ felnevezett alperes tárgyalás végett folyó évi április 6kán reggeli 9 órakor, e’ váltótörvényszék előtt leendő megjelenésre ezennel idéztetik. — Kelt Debreczenben a’ kir. váltótörvény­széknek 1847dik évi február 26k án tartott üléséből. 1232^ Váltótörvényszéki idézés. 1393) Tonesz Ferencznek Erdélyországban lakó b. Bornemisza József mint alperes ellen indított váltó­ügyében a’ m. e. i. k. 3192. sz. a. költ idézési végzés alperesnek törvényszabta után megküldetvén, miután f. ha­­dikáig, mint az e’ végett kitűzött határnapig tőle semmi válasz nem érkezett, nevezett b. Bornemi­sza Józsefnek ezen kir. váltótörvényszék előtti megjelenés végett ad vttk. II..r. 213. §-ához képest f. évi april­idik napjának délelőtti 10 órája tűzetvén ki, jelen határidőre ezennel idéztetik. Aradi váltótörvényszék martius 8dikán 1847. (233) (3,3) Váltótörvényszéki idézés. 499. Tonesz Ferencznek Erdély országban lakó b. Bornemisza József mint alperes ellen indított váltóügyében a’ m. évi i. k. 3193. sz. alatt kelt idézési végzés alperesnek törvényszabra után megküldetvén, mint az e’ végett kitűzött határnapig tőle semmi válasz nem érkezett, b. Bornemisza Józsefnek ezen kir. váltótörvényszék előtti megjelenés végeit a’ vtk. II. r. 213dik §-hoz képest f. évi április 2-dik napjának délelőtti 10 órája tűzetvén ki, jelen határidőre ezennel idéztetik. Aradi válltszék martius Skán 1847. C*18) Kubik Lörincz elleni csődper. C2, 3) 9932 Pest város tanácsa jelentése szerint Kubik Lörincz özvegye hitelezői csődületének határnapja f. évi april­idikére tűzetvén ki, ’s tömeggondnokká Kaján Sándor, perügyelővé pedig Stralovánszky György hitesügyvéd neveztetvén, ugyanez kihirdettetik. Kelt Böjtmás ha­­dikán 1847. 1369) Khon Lipót elleni csődper. 5711. Khon Lipót Pest városi nagykereskedő tömege ellen a’ nevezett város (3,3) tanácsa által fedelt csődperben a­ hitelezők összejövetelére­­. évi ápril­i­si napja határnapul tűzetvén ki, tömeggondnokká Stern Lipót, pergondviselővé pedig Cserepes Ferencz hites ügyvéd neveztetett. Mi is keblileg kihirdettetik. Kelt Böjtelő ha­­dikén 1847. (381) Reiszner Vilmos és Gerzon Mark elleni csődper. C3,3)­6813. Pest város tanácsának jelentése szerint Reiszner Vilmos és Gerzon Márk kereskedők hitelezői csődületének határnapja i. é. april 1-jére tevén kitűzve, ugyanez kebelszerte olly hozzáadással hirdettetik ki, hogy tömeggomi­okká Hengelmüller Mihály, pergondviselővé pedig Barabás Dániel hites ügyvéd ne­veztetett ki. Kelt Böjtelő ha lbdikán 1847. ___________ (280) CL 2) Megjelent és kapható I-IIII(‘ti CrllSZt&V könyvkereskedésében Pesten úri- és kigyó-utcza szegletén. Petőfi Sándor összes költeményei egy kötetben. A’ költő’ aczélba metszett arczképével. Keretnek a’ t. sz. ívtartó urak a’ példányok átvételéről rendelkezni. •GT Az idő rövidsége miatt számosabb ivek még vissza nem kerülhetvén az előfizetés határidejét április 20-ig kiterjesztjük, azon naptól fogva a’ bolti ár 4 frt e. p. Pest martius 20-án 1847. EMICH GUSZTÁV. 31. T. Cicero Beszéde (az átellenben álló latin szöveggel) Manitius Törvény­­javaslata mellett a’ néphez. Szónoklatilag taglalá ’s jegyzettté Pintér Endre. Bécs, 1846. n. 8rét. 163­1., fűzve 26 kr. e. p. Kapható Pesten: ut. Jaeger Ágoston, kegyes rendű szónoklattanár. Győrött: Ritter Gábor könyvkötő uraknál; és Csornán: a’ szerzőnél. 1. 2. 3. (288) (1,3) (253) (2,3) még mindig kapható Szalay Györgynél a’ tisza-várkonyi szőlők melletti tanyáján. Vékája 4% ezüst huszas. (284. Csőd. Jászberény városában a’ doctori (I, 3) állomás — mellyel 300 p. fi fizetés, 40 p. ft szállásbér, 5 öl tűzi fa évi járandóság van egybekapcsolva — csőd utján határoztatván betöltetni ’s határnapul f. évi május 3-ik napja tűzetett ki; kik ezen állomásra jutni akarnak, folyamodványaikkal személyesen a’ városi tanácshoz járuljanak. (286) N y á r i - 1 a k. CL 2) Budán, a’ Krisztina városban, teremtés-utcza közelében, kék golyó-utczában 282—283. sz. alatt kerttel, 8 szoba, 2 konyha és istállóval ellátott nyári­lakás, naponként kiadandó. Bővebben értesülhetni a’ kiadó hivatalban. Xi­tterla-hrazásott. Bussán mart 17kén: 82. 46. 64. 57. 43. Bécsben mart tokén: 81. 64. 77. 27. 44 Kassán mart t6kén: 8. 61. 31. 72. 36. N­emzet­­ színház. Mart. 23kán (Kedden): Dom Sebastian. Komoly opera. (Udvarhelyi M. javára.) Mart. 24kén: Romeo és Julia, szom.játék. Irta Shakespeare. Mart. 2­ ikén: (A Színház zárva.) Mart.26kán: Don Pasquale. Víg opera. Pesten, mart. Ujbecsén, „ Baján, „ Győrött, Mosonyban, „ N.­Szombaton, „ Pozsonyban, „ Miskolczan, Gabonaár váltó garasokb­an. Tisztabúza Kétszeres Rozs Árpa Zab 23. (pesti m.) 350—370 ------------ 270-290 220-242 110—120 4. (pozs. m.) 215-220 190-195 180-185 160-165 64- 65 13 „ „ 200-213 160-173 157-160 117-120 61- 70 20 „ „ 206-230 190-200 160-170 135-140 74-76 18. „ „ 195—256 161 — 188 170—188 115—138 74— 84 19. „ „ 204-222 176-185 145-150 80— 82 12. „ „ 215-235 —180— 140—146 80- 84 10 „ „ 215-220 195- 200 185-190 165—170 64- 65 Kukoricza 225-250 155-170 — 193 — 150-165 152—169 — 163— 170-175 Stata-poirosok és részvények árk­elete. Bécs, mart. 22kén 1847. 5 pcent st. köt. 1089/16 U P- 4 pcent.st.köt. 993/4 ft 3 pcent. st. köt. 70­% ft 1834. st. kötes. (500 ft) 765 ft 1839ki (250 ft) 2987/is ft 1839ki (50 ft) — ft. Bankrészvények darabja 1585 ft. Pesti középp. vasút (100 ft) 98% ft. Nagy­­szombati (100 ft) — ft. Pest lánczhid-részvény (100 ft) — ft. — Gőzhajó részv. (500 ft) 665 ft. — Eszterházy-sorsjegy 60/2 ft. p. p. Duna vizái ,Cs. Budán mart. 24-én regg. 8 ór. 6' 3' 3'' 0 fölött. Tulajdonos Borsos Márton. — Nyomtatja Länderer és Heckenast Pesten.

Next