Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-10-08 / 675. szám

elő ; — burgonyaczukor készül Egyetlen Festetics gróf jószágán, — vannak több pálinkagyárak, ’s mindamellett is sok hozatik által Ausztriából a csekély vám miatt; noha a magyar pálinkára igen súlyos a kiviteli vám, ’s igy az ausz­­triaival nem concurrálhat, végre a gyümölcscsaszalás, mellyel Soprony tetemes kereskedést folytat. A sopronyi termesztmények és iparműkiállítási czikkeknek megbírálására kiküldött szakosztálybeli bíráló küldöttség je­lentése szerint: a kitett jutalmakra értemesíttettek következő hazánkfiai, nevezetesen a sopronyi selyemtenyész­­tő társaság — kiállított selymiért ezüst érdempénz és 3 arany. Mészáros János czenki kovács, angol, és javított Zug­­mayer-féle ekéiért ezüst érdempénz és 2 arany. Harmadik, negyedik, és ötödik jutalomra egyegy ezüst érdempénzre ér­­demesittettek. helybeli borkereskedők : Braun Flandorffer és Hofer urak természetes és nem mesterkélt boraikért. Eh­­man Mihály Kismartonból — Bognárdféle daráló malmaiért és két kiállított hidmázsáért. Borkereskedők Leiner és Lenk urak természetes boraikért érez emlékpénzre, mint szinte Grandfinger György sopronyi kerékgyártó egy kiállított gaz­dasági szekeréért. A lótenyésztés és dohánytermesztés ügyé­nek bővebb figyelembevétele alakulandó sopronyi fiók gazd. egyesület figyelmébe foglalt ajánlatni. — Péterfy Jó­zsef, mint a szakosztály jegyzője. (M. G.) BELFÖLDI VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Legújabban ismét a következő jeles­ magyar munkák jelentek meg: a) Kisfaludy Sándor minden munkái. Kiadja Toldy Ferencz (Heckenast Gusztáv tulajdona.) III., IV., V. és VI. füzet. Minden két füzet képez egy kötetet. (A 2dik kötet tartalma: Regék a magyar élőidőből, névszerint Csobáncz; Tátika; Somló; Dobozy Mihály és hitvese; Szent­­mihályhegyi remete; Megbeszült hitszegő; Gyula szerelme. A harmadik köteté: Kemend; Döbrönte; Szigliget; A som­lói vérszüret; Eseghvár; Miczbán; Frangepán Erzsébet; Balassa Bálint.) — b) Szinte Heckenast Gusztávnál: A ke­resztény nevelés útmutatója, a nép vallási és er­kölcsi nemes­ítésére Irta Galura Bálint brikszeni hgpüspök, fordította Hunyady Károly 1847. 12 rét 230 l. — c) Továbbá megjelentek csinos borítékban és nyomtatással: Dalok az alföldről. Irta Samar­jay Károly, 8rét, 126­1. ára 40 kr p. — d) Ugyanezen termékeny fiatal írótól: K e l e t g­y­ö­n­­gyei. Nyomatott hasonló csínnal Beimérnél 1847.8rét 1601.­ áralott. — e) A költészetnek rövid elméleti és gyakorlati rendszere ’s történeti vázlata. Irta Laky Demeter, a prémontrei rendnek csornai prépostságbeli kanonokja, a keszthelyi kir. gymnasiumban költészettanár és hitszónok. Nyomatott Szombathelyen 1847. Ára a 15 tömött ívre terjedő könyvnek 1 pst. (Kaphatni ezen iskolai tanköny­vül ajánlkozó munkát a budapesti, esztergomi, pozsonyi, győri, szombathelyi ’s egyéb gymnasiumbeli költészettanár uraknál ’s Keszthelyen a szerzőnél.) 2­­ Unió, zsebkönyv, szerkeszti Urházy, díszesítve gr. Teleki Domokos arcz­­képével, 1848. Nyomatott Kolozsvárit a kir.lyceum betűivel, n.Aadrét 420 lap. Ára 3 ft ezüstben. (Ezen zsebkönyvben több jeles íróink dolgozatira találunk; kár, hogy a szép finom és sok papiros mellett egyszersmind szebb betűk nem díszesítik a kiadást.) — g) Természetrajz és Természettan. Bajor forrás után irta Soltész Dani, szegedi kir. képez­­dei tanár és hites ügyvéd. Második kiadás. Pesten nyomatott Beimel Józsefnél. 1847. (Ára 8 pkt.) — h)Az Önszep­­lőzés és a faraszály; az érzékeny szülők, lelkes ne­­­velők és a bizonyos veszélynek vaktában rohanó ifjúság in­telmére. Irta dr.Malatidesz Dániel. Pesten,nyomatott Beimel Józsefnél. 1847. Az ,Erdélyi Híradó­ kolozsvári naplójában imezt közli: Rosz időket élünk. Ha igy megy, a múltnál még aggasztóbb évet ér földünk ’s hazánk népe. Ma sept. 26ika, ’s olly hi­degek éj és nap, mikép alig emlékezhetni hasonlóra. A szomszédunkban levő gyalui havasok már felvették egy pár éjszaka fehér lepedőiket. Törökbuzánk, ’s pedig hazánk 8/med részének ez főtápláléka — aligha teljesen megérik. Gazdag szőlőtermésünk minden hihetőséggel elkészületlen érendi October végét; búzatermésünk pedig tudatik, milly kevés volt. A VAKOK PESTI INTÉZETE pénztárába­n. évi julius, aug. és September hónapokban következő jótékony adakozmányok fi­zettettek be p. pénzben : Voczasik Sámuel végrendeleti hagyo­mánya 10 ft; próbatétel alkalmával gondnok úrtól 7 ft 5 kr. Sinkay János veszprémmegyei nyugalmazott papnak ajándéka 6 ft; 6 csász. kir. fensége a boldogult nádornak hagyománya 1000 ft; Bottniczky János pilis-szántói plebanus tömegéből 5 ft; Bentsch cal. József békásmegyeri plebanus hagyománya 2 ft; Frölich Veronika hagyománya 40 ft; tek. váltótörvényszék 10,400ik számú végzése értelmében 13 ft 40 kr; a közalapít­ványi pénztárból többektől 963 ft 28 3/2 kr . Tek. Blaskovich Bertalan ur részéről 60 ft; néhai Gyipkó Sándor végrendelete sze­rint 10 ft; ugyanattól másodszor 10 ft; néhai Richterleben Ka­talin kapitányné hagyománya 62 ft 14­3 f 1 kr; öszvesen 2189 ft 281/2 kr p. p. Költ Pesten October 7 én 1847. — Molnár György m. k., intézeti pénztárnok. Láttam Szentkirályi Móricz, vál. elnök. A magyar középponti vaspálya VÁCZI és SZOL­NOKI vonalán sept. 27kén utazott 1181 személy; 28kán 1035 sz.; 29kén 957 sz.; 30kán 1073 sz.;oct. Irén 882 sz.; 2kán 683 sz.; 3kán 1131 személy.’S igy sept. 27kétől oct. 3kaig bezárólag öszvesen 6942 személy. KÜLFÖLD. NAGYBRITANNIA. A londoni sept. 25ei lapok leginkább Guizot cabinetelnökségével foglalkoznak, és a Standardot ki­véve, (lásd alább) melly e statusférfiunak és Lajos Filepnek ernyedetlen tisztelője, a többi lapok ítéletét igen mérsékli Guizot részvétele a dynastiai spanyol politikában. Történetileg tekintve,imigy­ir töbek közt az angol Standard. — egy középosztálybeli magánszemélynek(Guizotnak)felemel­tetése hazájának legmagasabb hivatalára Francziaország ha­ladásának igen tiszteletreméltó szakát jellemzi. Sem dema­­­gog, sem hadvezér, sem milliomos, sem udvaroncz nem lé­vén , állását nem azon mellékes eszközök által érte el, mely­­lyek által illy magas rangra eddig gyakran, nemcsak Fran­­cziaországban, hanem más országokban is kerekedtek, ha­nem csupán becsületessége, polgári bátorsága és esze által. Nem lehet factiót nevezni, mellyet vezérelt, vagy mellynek soraiba állott volna. Udvari ármányt sem tulajdonítottak neki soha. Mammon vagy katonai dicsőség leírása nélkül csak ékes szaváról, bölcseségéről és megtörhetlen egyenességé­ről ismeretes; és ha jó és bölcs urát kérdeznék, miért bízta az európai szárazföld legnagyobb monarchiájának kormányát Guizot úrra, kétségkívül azt felelné, mivel őt Francziaor­szág legjobb és legbölcsebb emberének ismeri. Kormányzá­sának első éveiben angol ministernek gúnyolták,­­s az is volt olly értelemben, hogy az angliávali szíves egyetértést leg­inkább méltányolta. Angol volt ő szerény szokásaiban és házi ízlésében is. Valóban az 1688-i angol forradalomról írott munkája angol lelkületére mutat. Hogy most a csatorna egyik partján sem tartják annyira angol ministernek, erre mi, a spanyol házassági kérdést mellőzve, ezt mondjuk, ez onnan van, mivel Guizot úr azon dolgokban, hol Anglia és Francziaország érdekei szerencsétlenül összeütköztek, köte­lessége szerint nagyobb mértékben volt franczia mint angol. Veszítsen-e ezért véleményünkben ? Nem kell-e nagy stá­­tusférfiút még akkor is tisztelnünk, ha a szolgálat, mellyet hazájának tesz, a mi érdekeinkbe ütközik? ... Guizot úr felemelése korszakot képez a társaság történetében. Néhány év előtt még politikai író, most Francziaország első ministe­­re. Ez olly stádiumra mutat a társaság haladásában, hogy azon minden művelt és szabad nemzet csak örvendhet. Te­kintsük futólag az új franczia ministerelnök kilátásait. Külügyi hivatalunk közlönyei, mint látjuk , valamint Fran­­cziaországot, úgy Angliát is elhamarkodott közbenjárásra unszolják az olasz ügyekben. Czéljuk világos: azt akar­ják, hogy az angol nemzet olly mértékben foglalkozzék az olasz zavarokkal, miszerint a franczia nemzet ingereltessék, kormányát olasz háborúra kényszeritni. Azonban Guizot úr nem akarja Francziaországot olasz háborúba dönteni. Jól tudja, hogy Francziaország olasz háborúja egészen más lenne, mint Anglia olasz háborúja. A mi háborúnk természetesen csak tengeri háború lenne, mellyben tetszésünk szerint jö­hetnénk mehetnénk. Francziaországnak legalább 100 000 embert kellene Olaszországba küldenie és e hadseregét az olasz hűségre bíznia. VIII. Károly, XII. Lajos és Napóleon példái elegendő intések eszélyes franczia ministernek, hogy az „olasz egérfogó” kerülje. Miért bocsátkozzanak a f­ran­­cziák olly vállalatba, mellyben, ha balul ütne ki, elárultatná­­nak azoktól, kiknek javára vállalkoztak, úgy mint Károly, Lajos és Napoleon árultattak el; holott a siker egész Európa féltékenységét felfegyverkezné Francziaország ellen, és en­nek végre sem lenne egyéb nyeresége, mint az elégtétel, hogy legjobb esetben meg nem veretett. ’S aztán az indokok — „Ausztria hatalma és nagyravágyása.“ Mi semmi bizony­ságát nem látjuk Ausztria nagyravágyásának. Krakó elfog­lalásánál Ausztria magaviselete szenvedőleges és vonakodó volt; az olaszországi zavarban az ausztriai udvar eljárása önvédelmi eljárás, és a védelmi rendszer nem nagyravágyó. Ausztria hatalma szükséges Francziaország, Anglia és min­den európai ország biztosítására Európa valóságos veszedel­me — Oroszország túlnövekedett hatalma ellen. Mennyit tett Oroszország az olasz mozgalom felbujtogatására, (valamint­­hogy a mozgalmat Belgiumban és a határaihoz még közelebb eső országban bujtogatta) még meg nem ítélhetjük, minő befolyást gyakorol netán Oroszország a mi külügyi hivata­lunkra, azt most Urquhartur meglehet ki fogja sütni, ha majd mint parlamenti tag Stafford részére Palmerston viscounttal szemtől szembe áll. Mi a közbenjárás vagy közbennem­­járás kérdését illeti, a közbennemjárás szabály, a közben­járás kivétel - olly kivétel, hogy ahoz csak legnagyobb elővigyázattal szabad nyúlni. Eddig még semmi sem történt, mi­közbenjárást, vagy csak az azzali fenyegetést igazolná, és ez, nem kételkedünk, a Guizot-féle kormányzás végeredmé­nye leend, bármit tegyenek és mondjanak Palmerston és közlönyei. Sept. 12 óta Izlandban a státus által felállított szegény­­gyámolító­ intézetek megszüntettek, és most a szegényadót szolgáltatni köteles földbirtokosok a státusnak a múlt télen e czélra felhasznált milliókat részenként visszafizetni tartozná­nak. Azonban 130 kerület közöl csak 8 jelenti, hogy tarto­zását leróni képes, a többiek vagy hosszú határidőt kérnek, vagy végkép nem képeseknek mondják magukat a fizetésre. A kormány a jövő télre is készületeket tesz Izlandban az ín­­ségeskedők élelmezésére. London, sept. 27. Az olasz és spanyol kérdések fe­­szegetését kivéve szokatlan szélcsend van az angol politiká­ban; a pénzpiac­ és a kereskedés és ipar rész állapota az egész sajtó figyelmét magára vonja. Növekedő aggodalom­mal néznek Izlandra is, mellyet a jövő télre új éhség fenye­get. A diplomatiában ellenben és a ministerek hivatalos la­kásán, kivált Palmerston lordnál, élénk mozgalom vehető észre. Russel lord látogatóban van a királynénál Osborne­­houseban Whigt szigetén. FRANCZIAORSZÁG, Paris, September végén. Tehát Guizot úr már valóságos kabinetelnök, a­nélkül hogy azáltal a ministerium állása megváltoznék. Most minden a ministe­­rium, de egyszersmind a conservatív többség magatartásától is függ. Valamit ebben a meghasonlás tart, a ministerium helyzete bizonytalan és annál súlyosabb teend, minél határo­zottabban ellene lesz a közvélemény. A közhangulat épen nem megnyugtató ; a minden színezetű ellenzéki lapok foly­tonos zaja egyesülve a legújabb idők szomorú jeleneteivel e tekintetben már megtermette gyümölcseit. Annyira jutottunk, hogy ismét kétség van az ország státusintézeteinek czélsze­­rűségéről; a bizodalom a kormány iránt tetemesen csökkent és a tömegek határozottan ellene vannak. A botrányok, mellyeket a kamarák utolsó gyűlése olly nagy számmal nyúj­tott, a közigazgatásban fölfedezett büntettek még be nem végzett sora, szükségkép rész benyomást okoztak a tömegek véleményére. Ha tekintjük, minő szellemben h­atnak a köny­vek, mellyek egy idő óta átalánosan kedveltetnek, minő szel­lemben, minő irányban működnek azok, kikre a nép különös részvéttel hallgat, miről beszélnek legörömestebb a tömegek, ’s mi mellett buzognak legszenvedélyesebben, látni fogjuk, hogy ezek épen azon könyvek, [férfiak, szavak, emlékezetek, mellyek a forradalom eszméit és tényeit, embereit és tár­gyait festik, magyarázzák és magasztalják. A közvélemény ez iránya nemcsak az írók munkáiban, hanem még inkább mutatkozik a tetszésben, mellyel e munkákat a közönség fo­gadja. A rendkívüli tetszés, mellyben Lamartine girondistái­­nak története részesül, igen komoly symptoma. Lamartine új könyve a democratiának a szerző teljes hevével írott dicsőí­tése . Lamartine abban legszigorúbb kárhoztatásokat szór a trónusok ellen és merész kézzel iparkodik jó hírét helyreál­­lítni a forradalom még azon embereinek is, kiket a részre­­hajlatlan történetírás mint vérszopó szörnyetegeket már régen elitélt.­­S a szerző mégis a legélénkebb tetszést aratta köny­vével. Kívánatos, hogy a közvélemény ez irányzatából végre súlyos veszedelem ne eredjen Francziaország jelen intéze­teire és társaságára, de e tekintetben senki semmivel nem kezeskedhetik. A sajtó polémiája már­is a legnagyobb bizal­matlanság színét öltötte magára. A szélső pártok hangja merészebb és kihívóbb, mint bármikor volt. A sajtóban a kormány csak bágyadtan védelmeztetik, mindamellett hogy egyike az új conservativ közlönyöknek, a „Conservateur“ szinte a sorompók közé lépett érte. Azonban e lap még kis közönséggel bir és a nagy lapok mintegy nemlétezőnek te­kintik. Valamelly a kormányt védelmező czikkre mindennap száz megtámadás jelenik meg. A tömegek zúgolódnak, min­denütt nyugtalanság és aggodalom. Titokban a forradalmi clubbok ujjáalakittatnak, nyilvánosan pedig politikai gyüle­kezetek és lakomák által izgatnak, mellyekben a szélső pár­tok emberei a szóvivők, az úgynevezett alkotmányos ellen­zék emberei pedig hallgatással hálálják meg e demon­­stratiókhozi bocsáttatásukat, midőn itt ott a király egészségére pohár ürittetik. A hírlapok aztán soha sem mulasztják el e demonstratiókat ezerszeresen viszhangoztatni, követésre méltókal ajánlani ,s különösen kiemelni, mikép a nagy forra­dalom szelleme lassankint ismét átlengi a tömegeket. A fő­­ eszme, mellyet titkon elhitetni akarnak, mindig az, hogy a júliusi monarchia a democratia reményei és igényeinek telje­sítésével össze nem fér, és hogy 1830as ígéreteit nem telje­síti. A ministerium megtámadásának köpenye alatt magát a király szentesített személyét támadják meg, és nevét meg nem említhetvén, röviden a „rendszer“ szóval élnek, mellyet azonban mindenki a királyra ért. Ezek azon symptomák,mely­­lyekkel a cabinetnek most Guizot ur vezérlete alatt szembe­­szállnia kell. Szemközt velük a conservativek eddig meg vannak oszolva. Azó conservativek csak új okot látnak ben­­nök az ellenzék minden javaslatainak, jelesen a választási és parlamenti reformnak állhatatos visszavetésére, ellenben a fiatal, dissidens conservativek azt akarják, hogy a kormány e pontban tegyen valamit a közhangulat megnyugtatására. Némellyek közölök ellenkező esetben az ellenzék soraiba át­­menéssel fenyegetőznek, é s a balközép és a dynastiai balol­dal és a magukkal vitt conservativ tagok által támogattatva, „tiersparti“t remélnek alakíthatni, melly végre elég erővel bírna, a jelen cabinet kezéből a hatalmat kicsavarni. Illy módon vélik a veszélyeket elháríthatni, mellyek a jelen tár­saságot fenyegetik, ha a jelen állapot még sokáig tart. St Cloudban sept. 26 án kelt királyi rendelet által Soult tábornagy dicső pályafutásának és nagy érdemeinek elisme­réséül Francziaország főmarsalljává (maréchal général de France) neveztetett. Ezen ritka tiszteletbeli czímet 1660 ban Turenne, 1732 Villars marsallok viselték. SPANYOLORSZÁG, Madrid, sept. 20. Narvaez és Serrano ez utóbbi által kezdett egymáshozi közeledése és tegnap és tegnapelőtt tartott titkos konferentiáik azon véle­ményre adnak okot, hogy a moderado párt általuk képviselt két töredéke alkudozásokat kezdett olly ministeri változás eszközlésére, hogy az által a cortes egybehivatása előtt is­mét egygyé olvadjanak. Cordova had- és Ros de Olano köz­­oktatásügyi miniszerek készek a lelépésre, ha ezzel a czélt elősegíthetik. Espartero sept. 25én angol lapok szerint Cadizban vára­tott, és ünnepélyes fogadására nagy készületek tétettek. PORTUGÁLIA. Lissabon sept. 21. A migueli párt főbb tisztjei, kik Oportó bevétele után Vigóba vonultak, köz­tök az öreg Povoas, Guedes és Bernardino tábornokok, je­lenleg e fővárosban vannak. — Sir Charles Napier hajó­csapatja, melly­­­lén a Tajoból elvitorlázott volt, ma ismét visszatért Lissabonba. OLASZORSZÁG, Nápoly, sept. 15. A calabriai zen­dülés zivatarként vonult el a láthatáron, és ez most meglepő gyorsasággal derül ki. Ez már szokása az itteni népnek, ter­mészete ez országnak. Vajha távol maradna ez ország az egyedül üdvözítő francziaságtól és az angol hasznavevő rokonszenvektől, nehogy a szép Olaszhon is úgy járjon, mint a szerencsétlen Spanyolország , hol a pártfogolás már olly magas fokra lépett, hogy a pártfogoltak javáról már szó sincs többé. Spanyolország rút vázzá lett, míg 40 év alatt híres orvostudorok gyógyították . Olaszország még virágzik és önálló fejlődésével jó gyümölcsöket igér. Hiteles források­ból tapasztaljuk, hogy a csend minden veszélyeztetett kerü­let­ és községben helyre van állítva. Nunciante tábornok rövid tartózkodása után Geraceban, Bianco, Covalino , Ar­­dore , Staiti és Rocella községek felé fordult, mellyek kisebb 247

Next