Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-10-28 / 686. szám

Csütörtök 686. October 28. 1847. BUDAPESTI HÍRADÓ. ért 5 es. b. a kettős hasáb* serért pedig 10 p. kr. fizettetik. Elefisethetni helyben* kiadóhivatalban, hatvani az­ Ozai Horváth-ház­ban 5881. szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az a ■ s a t r 1 a I birodalomba s külföldre meneadő példányok­­nak a héeti császári posta­hivatalnál rendeltethetőe­k meg. ■ sen lapok minden kétes négyszer, n. m. kedden, csütör­tökön, pont, és valam.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-bontással 5 ft., Postán borítékban heten­ként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények min­den négyszer hasábozott apró­­betűs soráért vagy ennek helye-TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kitüntetés. Előlép­tetések. Országgyűlési követválasztások. Az európai gabonacrisis, és az eszmék általa előidézett uj fordulata. VI. Megyék és városok: Követvá­lasztó és utasitó közgyűlés Liptóban, Szepesben és Temesben. Követ­választás R.-Komáromban- Budapesti hirharang. Művészi felszólítás. Nagyszalontaiak részére tett adakozások folytatása. A magyar középponti vasút váczi és szolnoki vonalán múlt héten utazottak száma. Kül­fö­l­d. Nagybritannia. Francziaország. Olaszország. Görögország. Törökország. Hivatalos és magánhirdetések. ■ACIYAMHIZÁN­ém IKDILY. Ő cs. ap.kir. Felsége István főherczeg ő fenségét Ma­gyarország kir. helytartóját a magy. kir. szent-István rend nagy keresztjével diszesíteni legkegy. méltóztatott. A nagy magy. kir. ndv. kamara a számvevőhivatalában megüresült egyik számvevőtiszti állomásra E­b­e­r­­­i­n­g Antal számj­egyzőt alkalmazá, továbbá Melczner Ferencz és Rózsahegyi István járulné­­kokat számjegyzőkké; K­i­s­s Józs. és H­o­f­f­e­r Károly gyakornoko­kat járulnokokká léptette elő; végre F­a­i­x Vincze dijnokot a rendszeres gyakornoki díjra érdemesité. KÖVETVÁLASZTÁSOK. A lapunkban már közlött választásokhoz legújabban járultak : Káptalanok közöl: Veszprémi (követei Ruszék József és Kéry János kanonokok.) Zágrábi (követe Mojzes István kanonok.) Csanádi (követe Gábriel Józs. kanonok.) Megyék közöl: Bars (követei Ambró Antal kir. helyt. tan. és Bottka Tivadar tb.) Veszprém (követei Hunkár A. és Sebestyén E. tbirák.) Gömör (követei Szentiványi Károly és Darvas Pál tbirák.) Tu­­rócz ,követei b. Révay Simon tb. és Justh József másodalisp) Trencsin (követei Kubicza Pál aljegyző és Bachó Lajos főügyész.) Mármaros (követei Mánn Józs. főbíró és ifj. Asztalos Pál főbíró.) Szatmár (kö­vetei Korda Lőrincz e.alisp. és Kende Zsig. tb.) Kir. és bányavárosok közöl: Rüszt (követe F­a­­bianics Ignácz dunántúli ker. tábl iktató és tb.) Horvátországnak a magyar országgyűlésre elválasz­tott követei a főrendi táblánál: Busán Hermán kerületi tábla elnöke; a rendek táblájánál: Ozsegovich Metell, kir. helyt. tan. és Bunyik Ferencz, így tehát mostanig tudva van: káptalani választás 12, megyei 45 , szab. kerületi 4, kir. ’s bányavárosi 28. (Hátra van e szerint még káptalan 13 , megye 7, szab. kerület 1, kir. ’s bányaváros 19.) Az európai gabonaerisis és az eszmék általa előidézett új fordulata VI. Ámbár a véd­­rendszert különös eszmezavarodásból „Mercantil rendszer­nek nevezték, melly szó etymologiája arra mutatna , mintha ezen rendszer a kereskedés érdekeit védné, mégis mindennemű káros befolyásán felül semmire sem hatott olly nyomasztólag, olly megsemmisítőleg , mint épen a keres­kedésre, mellyet, hogy teljesen tönkre nem tehetett, egye­dül annak köszönhetni, mivel a csempészet, melly a védrendszer mellett mindenütt nagyszerűen felvirágzik , an­nak rosz hatását nagy részben paralysálta. Ha az európai kereskedés történetét nyomozzuk, azt fog­juk látni, hogy Hollandia nagyszerű kereskedése alapját a szabad kereskedés elvének köszöni , mert midőn ennek hó­dolt, gazdagsága és fénye legmagasb fokán állott, annyira, hogy Anglia irigységét magára vonta , minek folytában az angolok csupa Hollandia elleni gyűlölségből a védrendszer­­hez folyamodtak, hogy ez által nem annyira maguknak hasz­náljanak , hanem a hollandiaknak ártsanak. Azonban Hol­landia sokáig fényesen küzködött Anglia ezen vetélkedő fo­gásai ellen, és ámbár ipart nem védett, és a külföldi gabo­nát nem tiltotta ki, egyedül kereskedése által a legtekintélyesb hatalomra vergődött a tengeren, és ha másutt az éhség öl­döklőit , Amsterdam magtárai csordultig valának telve. A vagyonosság általános volt az országban — míg Franczia- és Angolország tarifáinak visszatolásául hasonló védeszközök­­hez nyúlt és egyedárulkodásokat hozott be, mi­által az eddig nyert előnyöket mind elvesztette, és kereskedése az egyebütti általános haladás daczára mindenütt hanyatlott, vagy leg­alább aránylagosan nem haladhatott, és pedig itthon úgymint külső gyarmataiban, mert míg Singapore egy egyszerű halász-állomásból a szabadkereskedés zászlója alatt Anglia külső emporiumai között a legjelesbeknek egyike jön csak 20 év alatt, addig a hollandi Batavia, minden segédforrásai tömérdeksége daczára is, egy egész században csak egy lé­péssel sem haladott. Ha tehát elleneink Hollandiára mint a védrendszer által boldogult országra hivatkoznak, tudatlan­ságuknál egyebet nem árulnak el; mert Hollandia épen a legfényesb történeti bizonyság a szabadke­reskedés mellett, és e tekintetben a történet valóban „­estis temporum, lux veritalis, vitae memoria, magistrja vitae“, mit ha el nem ismernek a védrámisták, Liviussal mondhatjuk : „Si haec monumenta vitae te non mo­vent , nulla te movebunt.“ De mivel védrámistáink nem érnek rá a történet hosza­­dalmas útján kiábrándulni státusgazdászati balgaságaikból , rövidebb és egyszerűbb útra vezetendjük őket fogalmaik ki­tisztulásához: hadd szúrja ki értelmi szemüket a számok ellenállhatlansága ! Tudva van, hogy Európában még ma is van tartomány, hol a szabadkereskedés elvének minden üdvös eredményei nyíl ■ ▼ánosak. Ez Schweicz, melly 2 millió lakosival a köröskörül felállított ellenséges védvámok daczára nagyobb kereskedést űz és ennek folytában nagyobb iparral és vagyonnal bir, mint védett hatalmasabb szomszédai, kik 36 millió lakosaik­kal csupa löfei félelemből elzárkóznak. A hatalmas Franczia­­ország külkereskedése csak egy hetede belső kereskedé­sének, azaz : a belső hétszer nagyobb a külsőnél (melly külkereskedéstől akarnák azonban a védvámisták származ­tatni egyedül a belső vagyonosságot); magában Angliában is a roppant külső világkereskedés csak */« a belsőnek. — Schweiczban pedig a bela külkereskedéshez úgy áll D­önni­­ges szerint mint 1: 1-hoz, tehát ezen arányban még Angliát is felülhaladj­a, valamint általában egyedül a szabadkereskedésnek hódoló Schweicz azon ország, melly az angolokkal nemcsak a hazai de minden világ piaczain is con­­currálhat , míg a véd-és tiltó rendszerhez folyamodott orszá­gok nemcsak a világ piaczain nem mérkőzhetnek velük, ha­nem még tulajdon­őrzött határaiktól is csak nagy nehezen tá­­volíthatják el. Innen tehát a számok megc­áfolhatlanságával világos , hogy Schweicz aránylagosan legnagyobb külkeres­­kedést űz, mert véd vámokkal sem a bel sem a külkeres­­kedést nem akadályozza.­­ Ezen általános kitételnél még meglepőbb az eredmény , ha részletekbe bocsátkozunk. Tudva van, hogy Lom­bardiában és Velenczében, hol a selyemtermesztés olly ne­vezetes fokra hágott, a sellyemgyártás sem megvetendő. A „Tafeln zur Statistik der Oest. Monarchie“ szerint Lombar­diában 5000 selyemszövő szék van, melly 11,500 munká­sokat foglalatoskodtat és évenkint 6,000,000 finyi gyárt­mányokat készít. Velenczével együtt, hol a gyártás azonban sokkal csekélyebb, és a székek száma 1239re megy, a mun­kások száma 13 000, és a kész gyártmányok értéke 6,700,000 pf.ra. Ezen a véd, vagy inkább a legszigorúbb tiltórendszer által gyámolított ipar milly hatással van a Monarchia kül­­kereskedésére ?? Azzal, hogy a beviteli érték ugyan csak 29 200 f­ot, a kivitel pedig 1,252,200 ftot tesz, tehát összesen 1 281,400 finyi forgalmat mutat, mi a 4,800,000 lakosra nézve aligha fog rendkívüli eredménynek tartatni. Nézzük ennek ellenében most a szabadkereskedés elvé­nek befolyása alatt kifejlett selyemgyártást Schweiczban. Egyedül a zürichi canton 231,500 lakosával mesz­­szire túlhaladja az egész lombardiai és velenczei királyság selyemgyártását, mert nem 13, hanem 18 ezer munkást fog­lalatoskodtal, és gyártmányai értéke 14,400,000 sv­­ftra emelkedik, melly kelméknek több mint fele egyedül Ame­rikába vitetik, tehát azt, mi nyilván és titkon Angliába, Francziaországba, Ausztriába ’stb. vitetik, nem is számítva , már egyedül egy canton kereskedése nagyobb az egész monarchiánk k­ereske­dés­énél, mert ez a tiltórendszernek, amaz pedig a szabadkereskedésnek hó­dol. Ebből tehát csak­ugyan világos lesz mindenki előtt, milly rendszer mellett fejlődik a kereskedés , és mellynél törpül össze nyomoru csekélységre. — Természetes, hogy minél jobban közeledik a védvám­­tarifa a tilalomhoz, annál inkább szenved a kereskedés. A német Zollverein, mellynek tarifája (hogy a selyemnél maradjak, mert mi ezen czikknél igaz, az még nagyobb arány­ban igaz minden többi kereskedelmi czikkeknél is) csak egy tizede az ausztriai tarifának, 27 millió lakosai számára bevitt 1843ban 2,631 mázsa selyemkelmét, Ausztria 36 millió szá­mára csak 3 mázsát, ettől mázsánkint vámul fizettetett 1000 ft, tehát összesen 3000; amattól mázsánkint 110 tal­lér, összes vámjövedelem tehát 289,410 tallér; félselyem kelme hozatott a Zollvereinba 2,349 mázsa; az ausztriai mo­narchiába ismét csak 3 mázsa, minek vámjövedelme volt 1080 ft, míg a Zollverein beviteli vámul bevett 129,195 tal­lért, a Zollverein kivitele pedig ezen árakban mindamellett 13 millió tallérra rúg, míg az ausztriai kivitel csak 1,281,400 ftra megy , mi tehát hasonlíthatlanul nagyobb selyemiparra is mutat, é s miből ismét világos, mivé teheti a kereskedést a védrendszer! Mikor Angliában a selyemgyárak védelmére egészen ki­­­tillattak a külföldi selyemkelmék, 19,400,000 font nyers selyem hozatott be; mikor pedig Has­kis­son és az utána következő „free traderek“ a tilalmat felfüggeszték , és ész­szerűbb tarifát hoztak be. 1844ben 52,000,000 font hozatott, miből ha észszel nem legalább kézzel megfoghatják a véd­vámisták, mennyire fejleszti a védrendszerreli felha­gyása be- és kivitelt, tehát a kereskedést, mert igen ter­mészetes , hogy, ha kivitel foglalt helyet 19 millió font nyers selyem feldolgoztatásánál, 52 millió fontnál az is tetemesen növekedett.­­ De ha mindez a védvámistákra még nem hatna, tekint­sünk még egyet. Hamburg területe csak 7 mérföld­es népességének száma 140,700ra megy, és ezen város kereskedelmi forgal­ma milly összegekre rúg? — 1841ben bevitele 143,792,000 tallérra, kivitele pedig 122,615,000 tallérra emelkedett; a hatalmas ausztriai monarchiának 1841ki forgalma pedig, mellynek területe nem 7, hanem 11 577 mérföld, és népes­sége nem 140 ezer, hanem 36 millió, csak 100,973 000 ftnyi bevitelt és 106,862,000 ftnyi kivitelt mutathat ki-----és mi az oka illy rendkívüli aránytalanságnak? — az, hogy Hamburg a szabadkereskedés elvének hódol, — birodal­munkban pedig a védrendszer sőt a tiltó van alkalmaz­tatva­ és e felett a birodalom leggazdagabb része még külön közbenső vám által is van korlátozva, melly miatt kereskedése nem fej­lődhetett I­ Ha ezen adatok nyomán valaki a védrendszertől, melly mindig a tiltóhoz vezet, át nem tér a szabadkereskedők tá­borába, és csudálkozik, hogy Hamburg nem akar a Zollve­reinba lépni, míg itt a védrendszer, ha mérsékelten is, fősze­repet visz, akkor az vagy egyáltalában nem ismeri a számokat — vagy pedig erővel azt akarja, hogy meg ne gazdagodhassunk! Csak i­lyen és más senki sem nyilatkozhatik többé a védrendszer mellett általában, és a közbenső magyar vám mellett különösen. . , Megyék­ és városok. LIPTÓBÓL. Sz.-Miklós oct. 12. Az idők változnak’s az időkben az emberek. Hajdan a politikusok a vallást, és a vallás egységét nézték a status alapjának, és azért törvény­­könyveikben a vallásnak első helyet adván statusvallást szen­tesítettek. Nem igy gondolkoznak némelly mostani politiku­sok ; ők vallás nélküli statust akarnak , a vallás egységét pedig az emberi nemre nézve átoknak tekintik, ’s azért tör­vényeik a régi egy statusvallás folytonos korlátozása, és el­nyomatása. Mit csudálkozunk tehát, ha időnkben a politikai vélemények harczához a vallási nézetek harczát is vegyülni látjuk. Liptómegyét e harczok színhelyének nevezhetni. Ezt tanúsítják közgyűlései , ezt tisztujításai. A mostani köz­gyűlés , mellyről jelen tudósítás szól, folyó hó­skén M. P. első alispán elnöklete alatt kezdődött és Ódika óta mélyen tisztelt báró főispánunk elnöklete alatt folytattatik. Tárgyai az országgyűlési utasítások, és folyó köz és ma­gánügyek. Az országgyűlési utasítások készítésével megbí­zott választmány, mellynek elnöke a tisztelt első alispán volt, a kor igényeihez alkalmazott, de mégis többnyire a józan conservativ szellemben eldöntött utasítási munkálatot bemu­tatta. A választmányban kevesen vettek részt, de a mellett minden párt képviselve volt, é s ott — hála az elnöklő alispán politikai kérdésekben mély belátásának , a fenálló érdekek, jogok kellő méltányoltatásának , meggyőző felszólalásának , és közbenjárási geniusának. — a határozatok a vallási tárgy­ban is kíméletes alakban elfogadtattak, — de a vallás tár­­gyábani Jegyzőkönyv! — Közgyűlésen a szerfelett sértő sza­vak m. főispán felszólítására kiterültettek, maga a szöveg pedig meghagyatott; ez ellen sem hiányzottak ugyan észre­vételek a katholikus rendek részéről, de az egyik jegyző a további vitának azon elv felállításával vetett véget , hogy jegyzőnek kötelessége a jegyzőkönyvben igazságot mondani, melly eddig nem hallott el, olly zavarba hozta a közgyűlést, hogy c­áfolatába senki sem ereszkedik, ámbár világos, hogy a jegyző kötelessége csak azt mondani a jegyzőkönyv­be, mit az elnök a többség akaratául kijelentett. Ezekből mindenki átláthatja , mikép illy körülmények közt mind annak daczára, hogy a kaib.rendek, a világiakat értem, mert az egyháziak közöl egyetlen egy áll helyt, legpéldásb egyet­értéssel voltak; a vallási és azzal összekötött tárgyakban olly utasítások keletkeztek, mellyek a más vallásuak érdekeinek kiterjesztésére,a katholikus már törvényszentesitette jogoknak pedig korlátozására és elnyomására czéloznak. A közgyűlési tanácskozások további részleteibe itt nem bocsátkozva, az uta­sítások a mint a közgyűlésen elfogadtattak, és némelly érde­­kes a tárgyak, a­mint eldöntöttek, kivonatos elsorolásához lé­pek.­­A liptói követek megbízóleveleket az rk. elnökének be­mutatni fogják, a verificatiót ellenzendik, és az országos ren­dek részéről rendelni fogott választmánynak a megbízó levelet csupán a követek névjegyzékének készítése végett mutatandó­ják elő. 2) Köteleztetnek a megye utasításaihoz szigorún ra­gaszkodni és minden kijelentéseikben zsinórmértékül meg­tartani, hogy hazánk ősi alkotmányán, szentesített szabadsá­gán, és sarkalatos törvényein az utasításokban nyilván kije­lölendő módosításokon kivül csorba ne ejtessék, és azért, ha valamelly új indítvány kerülend elő, oda törekedendnek, misze­rint annak tárgyalása aziránt nyerendő utasítás megérkezte­­téseig elhalasztassék. 3) Az 1831/b . 21. t.czikk foganatosí­tását sürgetendik, a fenforgó, és minden ide vonatkozó körül­ményekről a megyét értesítendik, és migyen ellenkező pótló utasítást nem kapnak, a kérdéses törvényhatósági követek meg nem jelenését, az országyűlési tanácskozások félbensza­­kasztására elegendő indító oknak nem tekintendik. 4) Az országgyűlési költségeket az országgyűlési szállások bérével együtt a nemesi rend, és azok, kik a törvény által e nevezet alatt foglaltatnak, viseljék. 5) István főherczeg ő fensége or­szágunk nádorává azon mód szerint, mint dicsőült édes atyja 1796 ban, választassák. 6) Horvát, Tót- és Dalmátországok­­ban protestánsok lakhassanak; azon esetre, ha a r. katholi­kus lelkész a vegyes házasságba lépni akaró r. katholikus félt kihirdetni vonakodnék, ez őt két tanú jelenlétében eczél­­ból megkeresse, és eziránt bizonyságot lelkészétől nem nyerhetvén a jelenlevő tanuk által kiadandó bizonyságlevél mellett a prot. lelki pásztor a r. kath. félt is kihirdesse, és az , öszveadást is véghez vigye, mi törvényileg alapittassék meg. A vegyes házasságból születendő gyermekek vallásbeli ne­veltetését akint határozza meg, hogy a fiúk az atya, a leányok az anya vallásában kötelezőleg neveltessenek, a térítvények érvényessége múltra is megszüntettetvén. Az egyik vagy másik házasfélnek a gyermek születése után történendő áttérése esetében a gyermek 10 éves kora elválasztó akint legyen, hogy a 1ödik évet el nem hagyott gyermek az áttért szülőnek vallását kövesse, a lödik esztendőn túli előbbi vallásában a szabad választási kor eléréséig meghagyassék. Olly esetek-

Next