Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)
1847-10-28 / 686. szám
Csütörtök 686. October 28. 1847. BUDAPESTI HÍRADÓ. ért 5 es. b. a kettős hasáb* serért pedig 10 p. kr. fizettetik. Elefisethetni helyben* kiadóhivatalban, hatvani az Ozai Horváth-házban 5881. szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az a ■ s a t r 1 a I birodalomba s külföldre meneadő példányoknak a héeti császári postahivatalnál rendeltethetőek meg. ■ sen lapok minden kétes négyszer, n. m. kedden, csütörtökön, pont, és valam.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-bontással 5 ft., Postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helye-TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kitüntetés. Előléptetések. Országgyűlési követválasztások. Az európai gabonacrisis, és az eszmék általa előidézett uj fordulata. VI. Megyék és városok: Követválasztó és utasitó közgyűlés Liptóban, Szepesben és Temesben. Követválasztás R.-Komáromban- Budapesti hirharang. Művészi felszólítás. Nagyszalontaiak részére tett adakozások folytatása. A magyar középponti vasút váczi és szolnoki vonalán múlt héten utazottak száma. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Olaszország. Görögország. Törökország. Hivatalos és magánhirdetések. ■ACIYAMHIZÁNém IKDILY. Ő cs. ap.kir. Felsége István főherczeg ő fenségét Magyarország kir. helytartóját a magy. kir. szent-István rend nagy keresztjével diszesíteni legkegy. méltóztatott. A nagy magy. kir. ndv. kamara a számvevőhivatalában megüresült egyik számvevőtiszti állomásra Ebering Antal számjegyzőt alkalmazá, továbbá Melczner Ferencz és Rózsahegyi István járulnékokat számjegyzőkké; Kiss Józs. és Hoffer Károly gyakornokokat járulnokokká léptette elő; végre Faix Vincze dijnokot a rendszeres gyakornoki díjra érdemesité. KÖVETVÁLASZTÁSOK. A lapunkban már közlött választásokhoz legújabban járultak : Káptalanok közöl: Veszprémi (követei Ruszék József és Kéry János kanonokok.) Zágrábi (követe Mojzes István kanonok.) Csanádi (követe Gábriel Józs. kanonok.) Megyék közöl: Bars (követei Ambró Antal kir. helyt. tan. és Bottka Tivadar tb.) Veszprém (követei Hunkár A. és Sebestyén E. tbirák.) Gömör (követei Szentiványi Károly és Darvas Pál tbirák.) Turócz ,követei b. Révay Simon tb. és Justh József másodalisp) Trencsin (követei Kubicza Pál aljegyző és Bachó Lajos főügyész.) Mármaros (követei Mánn Józs. főbíró és ifj. Asztalos Pál főbíró.) Szatmár (követei Korda Lőrincz e.alisp. és Kende Zsig. tb.) Kir. és bányavárosok közöl: Rüszt (követe Fabianics Ignácz dunántúli ker. tábl iktató és tb.) Horvátországnak a magyar országgyűlésre elválasztott követei a főrendi táblánál: Busán Hermán kerületi tábla elnöke; a rendek táblájánál: Ozsegovich Metell, kir. helyt. tan. és Bunyik Ferencz, így tehát mostanig tudva van: káptalani választás 12, megyei 45 , szab. kerületi 4, kir. ’s bányavárosi 28. (Hátra van e szerint még káptalan 13 , megye 7, szab. kerület 1, kir. ’s bányaváros 19.) Az európai gabonaerisis és az eszmék általa előidézett új fordulata VI. Ámbár a védrendszert különös eszmezavarodásból „Mercantil rendszernek nevezték, melly szó etymologiája arra mutatna , mintha ezen rendszer a kereskedés érdekeit védné, mégis mindennemű káros befolyásán felül semmire sem hatott olly nyomasztólag, olly megsemmisítőleg , mint épen a kereskedésre, mellyet, hogy teljesen tönkre nem tehetett, egyedül annak köszönhetni, mivel a csempészet, melly a védrendszer mellett mindenütt nagyszerűen felvirágzik , annak rosz hatását nagy részben paralysálta. Ha az európai kereskedés történetét nyomozzuk, azt fogjuk látni, hogy Hollandia nagyszerű kereskedése alapját a szabad kereskedés elvének köszöni , mert midőn ennek hódolt, gazdagsága és fénye legmagasb fokán állott, annyira, hogy Anglia irigységét magára vonta , minek folytában az angolok csupa Hollandia elleni gyűlölségből a védrendszerhez folyamodtak, hogy ez által nem annyira maguknak használjanak , hanem a hollandiaknak ártsanak. Azonban Hollandia sokáig fényesen küzködött Anglia ezen vetélkedő fogásai ellen, és ámbár ipart nem védett, és a külföldi gabonát nem tiltotta ki, egyedül kereskedése által a legtekintélyesb hatalomra vergődött a tengeren, és ha másutt az éhség öldöklőit , Amsterdam magtárai csordultig valának telve. A vagyonosság általános volt az országban — míg Franczia- és Angolország tarifáinak visszatolásául hasonló védeszközökhez nyúlt és egyedárulkodásokat hozott be, miáltal az eddig nyert előnyöket mind elvesztette, és kereskedése az egyebütti általános haladás daczára mindenütt hanyatlott, vagy legalább aránylagosan nem haladhatott, és pedig itthon úgymint külső gyarmataiban, mert míg Singapore egy egyszerű halász-állomásból a szabadkereskedés zászlója alatt Anglia külső emporiumai között a legjelesbeknek egyike jön csak 20 év alatt, addig a hollandi Batavia, minden segédforrásai tömérdeksége daczára is, egy egész században csak egy lépéssel sem haladott. Ha tehát elleneink Hollandiára mint a védrendszer által boldogult országra hivatkoznak, tudatlanságuknál egyebet nem árulnak el; mert Hollandia épen a legfényesb történeti bizonyság a szabadkereskedés mellett, és e tekintetben a történet valóban „estis temporum, lux veritalis, vitae memoria, magistrja vitae“, mit ha el nem ismernek a védrámisták, Liviussal mondhatjuk : „Si haec monumenta vitae te non movent , nulla te movebunt.“ De mivel védrámistáink nem érnek rá a történet hoszadalmas útján kiábrándulni státusgazdászati balgaságaikból , rövidebb és egyszerűbb útra vezetendjük őket fogalmaik kitisztulásához: hadd szúrja ki értelmi szemüket a számok ellenállhatlansága ! Tudva van, hogy Európában még ma is van tartomány, hol a szabadkereskedés elvének minden üdvös eredményei nyíl ■ ▼ánosak. Ez Schweicz, melly 2 millió lakosival a köröskörül felállított ellenséges védvámok daczára nagyobb kereskedést űz és ennek folytában nagyobb iparral és vagyonnal bir, mint védett hatalmasabb szomszédai, kik 36 millió lakosaikkal csupa löfei félelemből elzárkóznak. A hatalmas Francziaország külkereskedése csak egy hetede belső kereskedésének, azaz : a belső hétszer nagyobb a külsőnél (melly külkereskedéstől akarnák azonban a védvámisták származtatni egyedül a belső vagyonosságot); magában Angliában is a roppant külső világkereskedés csak */« a belsőnek. — Schweiczban pedig a bela külkereskedéshez úgy áll Dönniges szerint mint 1: 1-hoz, tehát ezen arányban még Angliát is felülhaladja, valamint általában egyedül a szabadkereskedésnek hódoló Schweicz azon ország, melly az angolokkal nemcsak a hazai de minden világ piaczain is concurrálhat , míg a véd-és tiltó rendszerhez folyamodott országok nemcsak a világ piaczain nem mérkőzhetnek velük, hanem még tulajdonőrzött határaiktól is csak nagy nehezen távolíthatják el. Innen tehát a számok megcáfolhatlanságával világos , hogy Schweicz aránylagosan legnagyobb külkereskedést űz, mert véd vámokkal sem a bel sem a külkereskedést nem akadályozza. Ezen általános kitételnél még meglepőbb az eredmény , ha részletekbe bocsátkozunk. Tudva van, hogy Lombardiában és Velenczében, hol a selyemtermesztés olly nevezetes fokra hágott, a sellyemgyártás sem megvetendő. A „Tafeln zur Statistik der Oest. Monarchie“ szerint Lombardiában 5000 selyemszövő szék van, melly 11,500 munkásokat foglalatoskodtat és évenkint 6,000,000 finyi gyártmányokat készít. Velenczével együtt, hol a gyártás azonban sokkal csekélyebb, és a székek száma 1239re megy, a munkások száma 13 000, és a kész gyártmányok értéke 6,700,000 pf.ra. Ezen a véd, vagy inkább a legszigorúbb tiltórendszer által gyámolított ipar milly hatással van a Monarchia külkereskedésére ?? Azzal, hogy a beviteli érték ugyan csak 29 200 fot, a kivitel pedig 1,252,200 ftot tesz, tehát összesen 1 281,400 finyi forgalmat mutat, mi a 4,800,000 lakosra nézve aligha fog rendkívüli eredménynek tartatni. Nézzük ennek ellenében most a szabadkereskedés elvének befolyása alatt kifejlett selyemgyártást Schweiczban. Egyedül a zürichi canton 231,500 lakosával meszszire túlhaladja az egész lombardiai és velenczei királyság selyemgyártását, mert nem 13, hanem 18 ezer munkást foglalatoskodtal, és gyártmányai értéke 14,400,000 svftra emelkedik, melly kelméknek több mint fele egyedül Amerikába vitetik, tehát azt, mi nyilván és titkon Angliába, Francziaországba, Ausztriába ’stb. vitetik, nem is számítva , már egyedül egy canton kereskedése nagyobb az egész monarchiánk kereskedésénél, mert ez a tiltórendszernek, amaz pedig a szabadkereskedésnek hódol. Ebből tehát csakugyan világos lesz mindenki előtt, milly rendszer mellett fejlődik a kereskedés , és mellynél törpül össze nyomoru csekélységre. — Természetes, hogy minél jobban közeledik a védvámtarifa a tilalomhoz, annál inkább szenved a kereskedés. A német Zollverein, mellynek tarifája (hogy a selyemnél maradjak, mert mi ezen czikknél igaz, az még nagyobb arányban igaz minden többi kereskedelmi czikkeknél is) csak egy tizede az ausztriai tarifának, 27 millió lakosai számára bevitt 1843ban 2,631 mázsa selyemkelmét, Ausztria 36 millió számára csak 3 mázsát, ettől mázsánkint vámul fizettetett 1000 ft, tehát összesen 3000; amattól mázsánkint 110 tallér, összes vámjövedelem tehát 289,410 tallér; félselyem kelme hozatott a Zollvereinba 2,349 mázsa; az ausztriai monarchiába ismét csak 3 mázsa, minek vámjövedelme volt 1080 ft, míg a Zollverein beviteli vámul bevett 129,195 tallért, a Zollverein kivitele pedig ezen árakban mindamellett 13 millió tallérra rúg, míg az ausztriai kivitel csak 1,281,400 ftra megy , mi tehát hasonlíthatlanul nagyobb selyemiparra is mutat, é s miből ismét világos, mivé teheti a kereskedést a védrendszer! Mikor Angliában a selyemgyárak védelmére egészen kitillattak a külföldi selyemkelmék, 19,400,000 font nyers selyem hozatott be; mikor pedig Haskisson és az utána következő „free traderek“ a tilalmat felfüggeszték , és észszerűbb tarifát hoztak be. 1844ben 52,000,000 font hozatott, miből ha észszel nem legalább kézzel megfoghatják a védvámisták, mennyire fejleszti a védrendszerreli felhagyása be- és kivitelt, tehát a kereskedést, mert igen természetes , hogy, ha kivitel foglalt helyet 19 millió font nyers selyem feldolgoztatásánál, 52 millió fontnál az is tetemesen növekedett. De ha mindez a védvámistákra még nem hatna, tekintsünk még egyet. Hamburg területe csak 7 mérföldes népességének száma 140,700ra megy, és ezen város kereskedelmi forgalma milly összegekre rúg? — 1841ben bevitele 143,792,000 tallérra, kivitele pedig 122,615,000 tallérra emelkedett; a hatalmas ausztriai monarchiának 1841ki forgalma pedig, mellynek területe nem 7, hanem 11 577 mérföld, és népessége nem 140 ezer, hanem 36 millió, csak 100,973 000 ftnyi bevitelt és 106,862,000 ftnyi kivitelt mutathat ki-----és mi az oka illy rendkívüli aránytalanságnak? — az, hogy Hamburg a szabadkereskedés elvének hódol, — birodalmunkban pedig a védrendszer sőt a tiltó van alkalmaztatva és e felett a birodalom leggazdagabb része még külön közbenső vám által is van korlátozva, melly miatt kereskedése nem fejlődhetett I Ha ezen adatok nyomán valaki a védrendszertől, melly mindig a tiltóhoz vezet, át nem tér a szabadkereskedők táborába, és csudálkozik, hogy Hamburg nem akar a Zollvereinba lépni, míg itt a védrendszer, ha mérsékelten is, főszerepet visz, akkor az vagy egyáltalában nem ismeri a számokat — vagy pedig erővel azt akarja, hogy meg ne gazdagodhassunk! Csak ilyen és más senki sem nyilatkozhatik többé a védrendszer mellett általában, és a közbenső magyar vám mellett különösen. . , Megyék és városok. LIPTÓBÓL. Sz.-Miklós oct. 12. Az idők változnak’s az időkben az emberek. Hajdan a politikusok a vallást, és a vallás egységét nézték a status alapjának, és azért törvénykönyveikben a vallásnak első helyet adván statusvallást szentesítettek. Nem igy gondolkoznak némelly mostani politikusok ; ők vallás nélküli statust akarnak , a vallás egységét pedig az emberi nemre nézve átoknak tekintik, ’s azért törvényeik a régi egy statusvallás folytonos korlátozása, és elnyomatása. Mit csudálkozunk tehát, ha időnkben a politikai vélemények harczához a vallási nézetek harczát is vegyülni látjuk. Liptómegyét e harczok színhelyének nevezhetni. Ezt tanúsítják közgyűlései , ezt tisztujításai. A mostani közgyűlés , mellyről jelen tudósítás szól, folyó hóskén M. P. első alispán elnöklete alatt kezdődött és Ódika óta mélyen tisztelt báró főispánunk elnöklete alatt folytattatik. Tárgyai az országgyűlési utasítások, és folyó köz és magánügyek. Az országgyűlési utasítások készítésével megbízott választmány, mellynek elnöke a tisztelt első alispán volt, a kor igényeihez alkalmazott, de mégis többnyire a józan conservativ szellemben eldöntött utasítási munkálatot bemutatta. A választmányban kevesen vettek részt, de a mellett minden párt képviselve volt, é s ott — hála az elnöklő alispán politikai kérdésekben mély belátásának , a fenálló érdekek, jogok kellő méltányoltatásának , meggyőző felszólalásának , és közbenjárási geniusának. — a határozatok a vallási tárgyban is kíméletes alakban elfogadtattak, — de a vallás tárgyábani Jegyzőkönyv! — Közgyűlésen a szerfelett sértő szavak m. főispán felszólítására kiterültettek, maga a szöveg pedig meghagyatott; ez ellen sem hiányzottak ugyan észrevételek a katholikus rendek részéről, de az egyik jegyző a további vitának azon elv felállításával vetett véget , hogy jegyzőnek kötelessége a jegyzőkönyvben igazságot mondani, melly eddig nem hallott el, olly zavarba hozta a közgyűlést, hogy cáfolatába senki sem ereszkedik, ámbár világos, hogy a jegyző kötelessége csak azt mondani a jegyzőkönyvbe, mit az elnök a többség akaratául kijelentett. Ezekből mindenki átláthatja , mikép illy körülmények közt mind annak daczára, hogy a kaib.rendek, a világiakat értem, mert az egyháziak közöl egyetlen egy áll helyt, legpéldásb egyetértéssel voltak; a vallási és azzal összekötött tárgyakban olly utasítások keletkeztek, mellyek a más vallásuak érdekeinek kiterjesztésére,a katholikus már törvényszentesitette jogoknak pedig korlátozására és elnyomására czéloznak. A közgyűlési tanácskozások további részleteibe itt nem bocsátkozva, az utasítások a mint a közgyűlésen elfogadtattak, és némelly érdekes a tárgyak, amint eldöntöttek, kivonatos elsorolásához lépek.A liptói követek megbízóleveleket az rk. elnökének bemutatni fogják, a verificatiót ellenzendik, és az országos rendek részéről rendelni fogott választmánynak a megbízó levelet csupán a követek névjegyzékének készítése végett mutatandóják elő. 2) Köteleztetnek a megye utasításaihoz szigorún ragaszkodni és minden kijelentéseikben zsinórmértékül megtartani, hogy hazánk ősi alkotmányán, szentesített szabadságán, és sarkalatos törvényein az utasításokban nyilván kijelölendő módosításokon kivül csorba ne ejtessék, és azért, ha valamelly új indítvány kerülend elő, oda törekedendnek, miszerint annak tárgyalása aziránt nyerendő utasítás megérkeztetéseig elhalasztassék. 3) Az 1831/b . 21. t.czikk foganatosítását sürgetendik, a fenforgó, és minden ide vonatkozó körülményekről a megyét értesítendik, és migyen ellenkező pótló utasítást nem kapnak, a kérdéses törvényhatósági követek meg nem jelenését, az országyűlési tanácskozások félbenszakasztására elegendő indító oknak nem tekintendik. 4) Az országgyűlési költségeket az országgyűlési szállások bérével együtt a nemesi rend, és azok, kik a törvény által e nevezet alatt foglaltatnak, viseljék. 5) István főherczeg ő fensége országunk nádorává azon mód szerint, mint dicsőült édes atyja 1796 ban, választassák. 6) Horvát, Tót- és Dalmátországokban protestánsok lakhassanak; azon esetre, ha a r. katholikus lelkész a vegyes házasságba lépni akaró r. katholikus félt kihirdetni vonakodnék, ez őt két tanú jelenlétében eczélból megkeresse, és eziránt bizonyságot lelkészétől nem nyerhetvén a jelenlevő tanuk által kiadandó bizonyságlevél mellett a prot. lelki pásztor a r. kath. félt is kihirdesse, és az , öszveadást is véghez vigye, mi törvényileg alapittassék meg. A vegyes házasságból születendő gyermekek vallásbeli neveltetését akint határozza meg, hogy a fiúk az atya, a leányok az anya vallásában kötelezőleg neveltessenek, a térítvények érvényessége múltra is megszüntettetvén. Az egyik vagy másik házasfélnek a gyermek születése után történendő áttérése esetében a gyermek 10 éves kora elválasztó akint legyen, hogy a 1ödik évet el nem hagyott gyermek az áttért szülőnek vallását kövesse, a lödik esztendőn túli előbbi vallásában a szabad választási kor eléréséig meghagyassék. Olly esetek-