Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)
1847-10-26 / 685. szám
Kedden 685. BUDAPESTI October 26.1847. ért 5 cs. kr. a kettős hasába sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Előfizethetül helyben a kiadóhivatalban, hatvani at- Ozai Horvith-házban 388 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausstriai birodalomba s külföldre ümnepdő példányok zsák a bécsi császári posta- árazatnál rendeltethetnek meg. Ilsén lapok minden héten négyszer, n. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.Jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 5 ft., Postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 2-1 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek f helye- híradó. Alábbirt alázatosan jelenti a tisztelt olvasó közönségnek, vaskint neki az illető helyre tett folyamodása következtében kegy, meg lön engedve, hogy a „BUDAPESTI HÍRADÓ“ a legközelebbi országgyűlés folyamata alatt, Pozsonyban, jelenhessen meg. A lapszerkesztőség által meglévén minden intézkedés téve,hogy az országgyűlési tanácskozások iránt gyorsan és terjedelmesen tudósíttathassék a tisztelt olvasó közönség, sietek ezen körülményre azon figyelmeztetésem kíséretében híni fel a közönség figyelmét, miszerint a tárgybőség’úgy hozván magával a ,Budapesti Híradó, amikor csak kívántatik, egy fél ívnyi toldással fog megjelenni, M©V. 91kétől PozSOOybftD) Nov. 7éig még Pesten mint eddig. Az eddigi tisztelt előfizetők,amint előfizettek, a szerint fogják részint posta útján, részint házhozhordással kapni a lapot, az utóbbiak alázatosan arra kéretvén, hogy amennyiben a lapot Pozsonyban házhozhordással kívánnák, ezt vagy itt Pesten vagy Pozsonyban jelentetni szíveskedjenek a kiadóhivatalban. Előfizethetni folyvást a folyó évnegyedre Budapesten a kiadóhivatalban (hatvaniuteza) ’s Pozsonyban november 7dikétől fogva az ideiglenes kiadóhivatalban (Zierer-ház 114 d. sz. aventur-utezában) boríték nélkül 2 ft 48 kr; postán borítékban hetenkint kétszer küldve 3 ft 42 kr, hetenkint négyszer küldve 4 ft 6 krral pengőben. Az előfizetés elfogadtatik Pesten és Pozsonyban a felemlitett kiadóhivatalokban és minden kir. postahivatalnál. Pest, oct. 17én 1847. — Borsos Márton, a „Budapesti Híradó“ tulajdonosa. TARTALOM. Magyaromig ég Erdély. Kinevezések. Előléptetések. Országgyűlési követválasztások. Törvénykezésünk il. Az ausztriai vámtarifa legújabb módosítása. Megyék: Követválasztó gyűlés Baranyában és Szepesben Közgyűlés Zágrábban. Budapesti hirharang. — Külföld. Nagybritannia.Francziaország. Spanyolország. Portugallia. Olaszország. Schweicz. Északamerika. Hivatalos és magánhirdetések. Loteriahúzások. Nemzeti szinházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavizállás. ■AfiYARMRZÁfi év ERDILY. ő cs. kir. ap. Fölsége gróf Mikó Imrét erdélyországi kir. kincstárnokot titkos tanácsossá kinevezni legkegy. méltóztatott. Ö cs. kir. ap. Fölsége a pécsi székeskáptalan kanonokait u. m. Kelemen Józsefet székesegyházi, Farkas Józsefet pedig tolnai főesperesekké ; továbbá Frank Károly kéthelyi, Tóth József kisbaráthi és Haidenwolf János nagyhöfleini plébánosokat a győri székeskáptalan tisztje. kanonokivá; végre Cselcsich Józsefet szent- László zimonyi prépostját a diakovári püspökmegye szerémi főesperesévé kinevezni legkegy. méltóztatott. Szomolnoki k. főbányafelügyelőségi titoknok Mauks János szomolnoki k. bányakamrai ügyészszé, egyszersmind főbányafelügyelőségi és kerületi bányaszéki ülnökké ; újvidéki sópénztárnok és harminczados Nagy Mátyás pozsonyi harminczadi főtisztté érdemesíttetett; vajdahunyadi kir. vasműi és uradalmi igazgató Szakmáry Sámuel ideiglenesen nagybányai főfelügyelői és kerületi bányabiróvá helyettesittetett; offenbányai k. ellenőrködő tisztirnok Szeles Farkas magurafüzesi ideigl. erdőgondnokká; selmeczi k. pénztárhivatali Írnok Kögel Péter beszterczebányai kir. pénztár-írnokká , ennek helyére pedig selmeczi pénztárhivatali írnokká Hadviger Ignácz kir. bányagyakornok alkalmaztatott. A nagy magy. kir. udv. kamara a kebelbeli főpénztári hivatalnál megüresült utolsó járulnokságra Grimm Ferencz díjas gyakornokot,s ennek helyébe díjas gyakornokká Bodány Sándor számvevő hivatali dijnokot léptette. KÖVETVÁLASZTÁSOK. A lapunkban már közlött választásokhoz legújabban járultak : Megyek közöl: Csallad (követei Rónay János tb. és Pozsonyi Ferencz fősz.biró.) — Győr (követei Balogh Kornél első alisp. és Szerdahelyi Ferencz tbiró.) Vas (követei Vidos József és Szabó Miklós tb.) Bács (követei Latinovics Lajos tb. és Piukovics Ágoston főjegyző.) Verőcze (követei Szallopek Lajos másodalisp. és Dellimanics István szolgabiró.) Krassó (követei Makay Sándor m.alispán és Szörényi Ferencz fej.) Somogy (követei Szegedi Sándor és Inkey Zsigmond tbirák.) Arad (követei Bohus János és id. Biró Imre tbirák.) Kir. és bányavárosok közöl: Breznobánya (követe Zachar Mátyás aljegyző.) R-Komárom (követei Janicsák Döme ügyvéd és Sárkány Ferencz városkap.) Buda (követei Turnbeok János tanácsnok és Házmann Ferencz főjegyző.) így tehát mostanig tudva van: káptalani választás 9 , megyei 38, szab. kerületi 4, kir. ’s bányavárosi 27. (Hátra van e szerint még káptalan 16, megye 14, szab. kerület 1. kir. ’s bányaváros 20.) . (Törvénykezésünk III.) Az 1838/tki országgyűlés kísérlete a bíróságok rendezése körül. A perek összehalmozásának ’s a perlekedők fáradalmai ’s költségeinek megelőzésére sikeres és szükséges eszköznek vélték a BB. a barátságos egyesség előleges kisértését azon hajdani szokásnál fogva, mellyet mind az ország törvényei, mind az itélőszékeknél divatozó gyakorlat hasznosnak bizonyít. Elhatározók tehát: „hogy a perlekedni szándékozóknak rendes bíróság előtt mindaddig formás pert indítni szabad ne legyen, mig meg nem mutatják, hogy azon pernek elintézésére nézve, mellyet meginditni készülnek, közbenjárói segedelemért már az illető békéltetőhez folyamodjanak. Melly végre az ország minden részeiben bizonyos békéltetők rendeltetnek ki a szolgabiró, falusi bíró, nemesek hadnagya, városokban pedig a különösen e végre választottak személyeiben. — A m. fő Rt. nem látták szükségét ezen új intézkedésnek, ’s azt adták válaszul, hogy a törvényhozás hajdankorban is különösen ügyelt a felek barátságos megegyeztetésének módjaira; hogy nálunk a békéltetés mindig a bírák nemes kötelességének ismertetett; a törvényhatóságok gyakran egyeztető küldöttségeket rendelnek; sok ügyben a megintés annyi, mint egyezkedés; és az ügyvédek hittel köteleztetnek, hogy a barátságos egyességet semmi szín alatt nem fogják hátráltatni. Ilyen válasz következtében a BR. elálltak ugyan a külön felállítandó békebirói intézettől, arról azonban, hogy ki által, hogyan és mikor gyakoroltassák a békéltetés, maga helyén kívántak rendelkezni. Az alispáni és szolgabirói ítélőszékek és a kerületi táblák eltöröltetvén, a báni és királyi táblák bírósága pedig, a menynyiben eddig első folyamodási itélőszékek voltak, jövendőre nézve megszüntettetvén, ezek helyébe a vármegye törvényszékét kívánták a BR. tétetni, melly az ekkorig is előtte folyt polgári, köztiszti és büntető pereken kívül eddig a felnevezett ítélőszékek ebbe tartozott minden pereket különbség nélkül, mint első bíróság, fogná ítélni. Mégpedig ha a peres jószág egynél több megyében feltünnék vagy több megyében lakó személyeket kellene egy perbe vonni , szabadságában álljon a felperesnek, az illető megyék közöl akármellyiknek törvényszéke előtt kezdhetnie perét. Fognak pedig, a törvényjavaslat szerint, alkotni a megye törvényszékét: 1) az elnök, ki rendszerint a főispán leend, ez akadályoztatván, az alispánok egyike, és ezek helyét a választás rendsora szerint első táblabiró pótolandja; 2) négy táblabiró, kik az eleve tartandó közönséges értekezéskor megtudandó többség által kijelölendő három, úgy szinte a főispán által azokhoz csatolandó három, és igy összesen hat törvénytudó, ’s mennyire lehet, birtokos férfiból a többi tisztviselőkkel együtt minden tisztújitáskor újra választassanak; 5) még hat táblabiró, kik a megye közönsége által, főispáni kijelölés nélkül, minden közgyűlés első napján a törvénykezés közelebb következő szakaszára a megyebeli nemesek közöl választassanak; a törvényszéket szükséghez képest két vagy több tanácsra is felosztani, mindegyik tanácshoz, hogy az ítélők megkivántató (7) száma kiteljék, felérintett móddal legfelebb hat táblabirót választani,és mind ezeket, mind az állandó fizetésűeket a polgári vagy büntető vagy úrbéri tanácshoz alkalmaztatni a megyei közönség hatóságához tartozzék; 4) egy szolgabiró ’s eskütt minden tanácsban, szavazattal ’s a közgyűlésen megállapítandó mód és rend szerint; 5) a jegyzőkönyv vitele ’s perek előadása végett a tiszti jegyzők közöl egy vagy több, szavazat nélkül, szinte a közgyűlésből kirendeltetve. Bírói szemlére és végrehajtásra táblabíró, szolgabíró és eskütt, vagy a körülményekhez képest csak e két utóbbi küldessék ki. Az ekét elrendelt törvényszék a törvényes szakaszok alatt szükséghez képest minden nap is üljön össze. — Am. föRR. nemcsak azért nem pártolták ezen törvényjavaslatot, hogy az a törvényszék körüli főispáni jogokat, az elnöklésin kívül, megtámadja, hanem azért sem, mivel a kerületi táblákat fentartani kívánták. Kiemelék válaszukban, miszerint a kértáblák felállításának az valt egyik fő indoka, hogy a több megyében kebelezett javak iránt olly ítélőszékek bíráskodjanak , mellyekre nézve nem hatnak ki annyira a helybeli érdekek , és nem is kényszerül a törvényhozó egyik félnek feletlőleg kedvezni a másik rovására, mikint e törvényjavaslat kedvez, a felperesre ruházván a több illető megye közti választás jogát; kiemelék, hogy a kerületi táblák felállításakor gyérebb volt az ország népessége, polgári perekben a nemnemesek nem bírtak felperességgel, büntetőkben felebbvitel jogával; a megyei törvényszékekről, ha az uj intézetek szerint oda járulandó perek elmellőztetnek is, még sok helyett alapos kétség támad: váljon azok a büntető és úrbéri pereknek tökéletes elintézése mellett képesek e az alispáni és szolgabirói hivatalokból reájok ruházott kötelességnek megfelelni. A KK. és RR. továbbá is ragaszkodtak elveikhez. Másod üzenetökben kifejtették, hogy az 1791. 67 czikkben kitűzött minden jó czél legbiztosabban úgy érezhetik el, ha a perek első bíróságául közönségesen a megyei törvényszék állapittatik meg; el lesznek igy metszve azon kifogást számtalan kérdések, mellyek a bíróság ’s ügyút iránt támasztatnak; aztán kinek kinek lakásán való perlekedés kevesebb költséget okoz ’s gyorsabban eszközölhető, mint távol helyeken ; az eddigi törvények az itélőszékek rendezésében nem annyira a dologhoz való jogra, mint a per tárgya mennyiségére figyelmeztek, holott gyakran csekélyebb mennyiségű tárgy iránt fontosabb jogkérdések forognak fen; a perek felhalmozásától nincs mit tartani, mert azok 52 törvényszék közt oszlanának el; minden bírónak a törvény szerint kelljen ítélni, a törvénykezési alapelvek sokfelé ágazásától tartani nem lehet; ha a városi lakosok perei a tanács előtt folyhatnak, miért ne folyhatnának a nemességei a törvényszék előtt ? A’ főispán követelt kijelölés! joga ellen régi törvények ’s szokásokban kerestek védveket. E szerint törvényjavaslatukat csak annyiban módosították, hogy a kir. tábla az 1791 : 56 czikkben foglalt esetekre nézve maradjon első folyamodási bíróság; a megyei négy rendes ülnök hat esztendőről hat esztendőre választassák; ezekhez még velők egyenlő hatóságu tiszteletbeli táblabirák 3 évenkint választassanak a megyei nemesség közöl szinte főispáni kijelölés nélkül; az illy táblabirákat mindjárt a választó közgyűlés külön lajstromba sorozza ,s a következő 3 év alatt a tartandó közgyűlések határozzák meg azt, hogy minden törvényidőre e táblabirák közöl a törvényszéki elnök által kik és hányan hivassanak meg, az elnök pedig a megakadályozottak helyét a lajstromi sor megtartásával pótolja. Többire maradván a szerkezet, a BR. folyvást a közgyűlést kívánták a törvényszék rendezőjévé tenni, szellemök által tova ragadtatván a törvényszéki rendezés azon kitűzött kellékétől, miszerint az igazságszolgáltatás a politikai dolgoktól elkülöníttessék. Az egyházi adományosok törvényszékeiről akkér rendelkeztek a BR., miszerint az alispáni, szolgabirói és az úgynevezett octavalis itélőszékek, valamint az adománytevőnek felsőbb bírósága is eltöröltetvén , azok helyébe az egyházi adományosok közt é s a vidékiek által ellenük indítandó perekre nézve minden széknek első bíróságul különös törvényszék rendeltessék, mellytől a perek a kir. udvar főtörvényszékeire felebbeztessenek. A kerületek ítélőszékeiről szóló törvényjavaslat veleje ez : A jászkun kerületekben a polgári perek a helybeli tanácsok előtt kezdessenek , a 3 kerület törvényszékére és ettől a nádori legfelső vizsgálószékre felebbeztessenek ; a büntető perek pedig ezentúl is mindenik kerület külön törvényszékén intéztessenek el ’s egyenesen a kir. udvar törv.székeire vitessenek felebb. Hajduvárosokban a kerületi törvényszék legyen az első bíróság, mellytől a perek a királyi, ’s ettől a hétszemélyes táblára küldessenek. A szepesi 16 város lakosainak polgári perei a helybeli tanácsok előtt folyjanak, ’s Szepesmegye törvényszékére ’s innen a kir. udvar törvényszékeire felebbeztessenek. A kir. városok polgári pereire nézve felebbviteli bíróságul, a személynöki ’s két bányavárosi itélőszékek eltörlése mellett, a tárnoki széket kívánták a BR. állítani, mellyet alkotnának: elnök tárnok, hellyettes elnök altárnok, és 12 állandó táblabiró. Ezen tbirói helyekre minden város egy tagot ajánljon egyenesen ő felségének a városok kebeléből, ’s ő felsége az ajánlottak közöl nevezzen; a jegyzőt pedig a táblrák által a városokból kijelölt 3 személy közöl az elnök nevezze; a perek innen ezután is a hétszemélyes táblára felebbeztessenek. A kapcsolt részek ítélő táblája eltöröltetvén , a báni tábla bírósága alá egyedül a felebbvitt polgári és büntető perek tartozzanak, onnan pedig ezentúl is a hétszemélyes táblára történjék a további felebbvitel. A kir. tábla (a másod szenetbeli törvényjavaslat szerint) az 1791: 56 czikkbe foglalt eseteken kívül, csak a felebbvitt polgári ’s büntető pereket ítélte; a táblabirák eddigi száma szaporittassék, ’s mindnyáját ő felsége az országgyűlés által kijelöltek közöl nevezze ki; midőn a perek nagyobb száma kívánja, mind a polgári mind a büntető perek két-két külön tanácsban ugyanazon időben vétessenek vizsgálat alá, de az ítéletek egyesült ülésekben hirdettessenek ki. A hétszemélyes tábla, kivévén az 1791: 56 czikkben foglalt eseteket, ezentúl is legfőbb vizsgáló bíróság legyen ; valamint a királyi, úgy ezen és a báni táblák tagjait is ő felsége az országgyűlés által kijelölt birtokos és egyéb szükséges bírói tulajdonokkal felruházott hazafiak közöl nevezze ki. — Illy rendelvények folytában jónak látták a BR. az 7791. 56 czikkben foglalt esetek bíróságáról még egy különös törvényt szerkeszteni, mellynél fogva azon esetek a királyi tábla mint első biróságtól az ország bírája elnöklése alatt ítélendő hétszemélyes táblára, ’s ettől legfelső vizsgálat végett az országgyűlésről országgyűlésre választandó ’s törvénybe iktatandó országos bírósághoz felebbeztetnének , melly 25 közbiróból állana , kik az országgyűlési test által nemcsak az országgyűlési tagok, de más arra alkalmas hazafiak közöl is, még pedig 16 a statusok, ’s 8 a föRR. táblája által, választassanak , elnök pedig a nádor legyen.