Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-10-26 / 685. szám

Kedden 685. BUDAPESTI October 26.1847. ért 5 cs. kr. a kettős hasába sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. E­lőfi­ze­thetül helyben a kiadóhivatalban, hatvani at- Ozai Horvith-házban 388 ik szám alatt­ földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausstriai birodalomba s külföldre ümnepdő példányok zsák a bécsi császári posta- árazatnál rendeltethetnek meg. Ilsén lapok minden héten négyszer, n. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.Jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., Postán borítékban heten­ként kétszer küldve 6 ft 2-1 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények min­den négyszer hasábozott apró­­betűs soráért vagy ennek f helye- híradó. Alábbirt alázatosan jelenti a tisztelt olvasó közönségnek, vaskint neki az illető helyre tett folyamodása következtében kegy, meg lön engedve, hogy a „BUDAPESTI HÍRADÓ“ a legközelebbi országgyűlés folyamata alatt, Pozsonyban, jelenhessen meg. A lap­szerkesztőség által meg­lévén minden intézkedés téve,hogy az országgyűlési tanácskozások iránt gyorsan és terjedelmesen tudósíttathassék a tisz­telt olvasó közönség, sietek ezen körülményre azon figyelmeztetésem kíséretében híni fel a közönség figyelmét, miszerint a tárgybőség’úgy hozván magával a ,Budapesti Híradó, a­mikor csak kívántatik, egy fél ívnyi toldással fog megjelenni, M©V. 91kétől PozSOOybftD) Nov. 7éig még Pesten mint eddig. Az eddigi tisztelt előfizetők,a­mint előfizettek, a szerint fogják részint posta útján, részint házhozhordással kapni a lapot, az utóbbiak alázatosan arra kéretvén, hogy amennyiben a lapot Pozsonyban házhozhordással kívánnák, ezt vagy itt Pesten vagy Pozsonyban jelentetni szíveskedjenek a kiadóhivatalban. Előfizethetni folyvást a folyó évnegyedre Budapesten a kiadóhivatalban (hatvaniuteza) ’s Pozsonyban novem­b­er 7dikétől fogva az ideiglenes kiadóhivatalban (Zierer-ház 114 d. sz. a­­ventur-utezában) boríték nélkül 2 ft 48 kr; postán borítékban hetenkint kétszer küldve 3 ft 42 kr, hetenkint négyszer küldve 4 ft 6 krral pengőben. Az előfizetés elfogadtatik Pesten és Pozsonyban a felemlitett kiadóhiva­talokban és minden kir. postahivatalnál. Pest, oct. 17én 1847. — Borsos Márton, a „Budapesti Híradó“ tulajdonosa. TARTALOM. Magyaromig ég Erdély. Kinevezések. Elő­léptetések. Országgyűlési követválasztások. Törvénykezésünk il. Az ausztriai vámtarifa legújabb módosítása. Megyék: Követválasztó gyű­lés Baranyában és Szepesben Közgyűlés Zágrábban. Budapesti hirha­­rang. — Külföld. Nagybritannia.Francziaország. Spanyolország. Por­­tugallia. Olaszország. Schweicz. Északamerika. Hivatalos és magán­­hirdetések. Loteriahúzások. Nemzeti szinházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirok és részvények árkelete. Dunavizállás. ■AfiYARMRZÁfi év ERDILY. ő cs. kir. ap. Fölsége gróf Mi­k­ó Imrét erdélyországi kir. kincs­tárnokot titkos tanácsossá kinevezni legkegy. méltóztatott. Ö cs. kir. ap. Fölsége a pécsi székeskáptalan kanonokait u. m. Ke­lemen Józsefet székesegyházi, Farkas Józsefet pedig tolnai főes­peresekké ; továbbá Frank Károly kéthelyi, Tóth József kisba­­ráthi és Haidenwolf János nagyhöfleini plébánosokat a győri szé­keskáptalan tisztje. kanonokivá; végre Cselcsich Józsefet szent- László zimonyi prépostj­át a diakovári püspökmegye szerémi főespere­sévé kinevezni legkegy. méltóztatott. Szomolnoki k. főbányafelügyelőségi titoknok M­a­u­k­s János szo­­molnoki k. bányakamrai ügyészszé, egyszersmind főbányafelügyelőségi és kerületi bányaszéki ülnökké ; újvidéki sópénztárnok és harminczados N­a­g­y Mátyás pozsonyi harminczadi főtisztté érdemesíttetett; vajdahu­nyadi kir. vasműi és uradalmi igazgató Szakmáry Sámuel ideigle­nesen nagybányai főfelügyelői és kerületi bányabiróvá helyettesittetett; offenbányai k. ellenőrködő tisztirnok Szeles Farkas magurafüzesi ideigl. erdőgondnokká; selmeczi k. pénztárhivatali Írnok Kögel Pé­ter beszterczebányai kir. pénztár-írnokká , ennek helyére pedig sel­meczi pénztárhivatali írnokká H­a­d­v­i­g­e­r Ignácz kir. bányagyakor­nok alkalmaztatott. A nagy magy. kir. udv. kamara a kebelbeli főpénztári hivatalnál megüresült utolsó járulnokságra Grimm Ferencz díjas gyakornokot,­­s ennek helyébe díjas gyakornokká B­o­d­á­n­y­­ Sándor számvevő­ hi­­vatali dijnokot léptette. KÖVETVÁLASZTÁSOK. A lapunkban már közlött választásokhoz legújabban járultak : Megyek közöl: Csallad (követei Rónay János tb. és Pozsonyi Ferencz fősz.biró.) — Győr (követei Ba­logh Kornél első alisp. és Szerdahelyi Ferencz tbiró.) Vas (követei Vidos József és Szabó Miklós tb.) Bács (követei Latinovics Lajos tb. és Piuko­­vics Ágoston főjegyző.) Verőcze (követei Szallo­­pek Lajos másodalisp. és Dell­ima­ni­cs István szol­­gabiró.) Krassó (követei Makay Sándor m.alispán és Szörényi Ferencz fej.) Somogy (követei Szegedi Sándor és Inkey Zsigmond tbirák.) Arad (követei Bohus János és id. Biró Imre tbirák.) Kir. és bányavárosok közöl: Breznobánya (követe Z­a­char Mátyás aljegyző.) R-Komárom (követei J­a­­nicsák­ Döme ügyvéd és Sá­rkány Ferencz vá­roskap.) Buda (követei Turnbeok János tanácsnok és Házmann Ferencz főjegyző.) így tehát mostanig tudva van: káptalani választás 9 , megyei 38, szab. kerületi 4, kir. ’s bányavárosi 27. (Hátra van e szerint még káptalan 16, megye 14, szab. kerület 1. kir. ’s bányaváros 20.) . (Törvénykezésünk III.) Az 1838/tki ország­­gyűlés kísérlete a bíróságok rendezése körül. A perek összehalmozásának ’s a perlekedők fáradalmai ’s költségei­nek megelőzésére sikeres és szükséges eszköznek vélték a BB. a barátságos egyesség előleges kisértését azon hajdani szokásnál fogva, mellyet mind az ország törvényei, mind az itélőszékeknél divatozó gyakorlat hasznosnak bizo­nyít. Elhatározók tehát: „hogy a perlekedni szándékozók­nak rendes bíróság előtt mindaddig formás pert indítni sza­bad ne legyen, mig meg nem mutatják, hogy azon pernek elintézésére nézve, mellyet meginditni készülnek, köz­benjárói segedelemért már az illető békéltetőhez folyamodja­­nak.­ Melly végre az ország minden részeiben bizonyos bé­kéltetők rendeltetnek ki a szolgabiró, falusi bíró, nemesek hadnagya, városokban pedig a különösen e végre választot­tak személyeiben. — A m. fő Rt. nem látták szükségét ezen új intézkedésnek, ’s azt adták válaszul, hogy a törvényhozás hajdankorban is különösen ügyelt a felek barátságos meg­­egyeztetésének módjaira; hogy nálunk a békéltetés mindig a bírák nemes kötelességének ismertetett; a törvényhatósá­gok gyakran egyeztető küldöttségeket rendelnek; sok ügy­ben a megintés annyi, mint egyezkedés; és az ügyvédek hit­tel köteleztetnek, hogy a barátságos egyességet semmi szín alatt nem fogják hátráltatni. Ilyen válasz következtében a BR. elálltak ugyan a külön felállítandó békebirói intézettől, arról azonban, hogy ki által, hogyan és mikor gyakoroltassák a békéltetés, maga helyén kívántak rendelkezni. Az alispáni és szolgabirói ítélőszékek és a kerületi táblák eltöröltetvén, a báni és királyi táblák bírósága pedig, a meny­nyiben eddig első folyamodási itélőszékek voltak, jövendőre nézve megszüntettetvén, ezek helyébe a vármegye törvény­székét kívánták a BR. tétetni, melly az ekkorig is előtte folyt polgári, köztiszti és büntető pereken kívül eddig a felneve­­zett ítélőszékek ebbe tartozott minden pereket különbség nélkül, mint első bíróság, fogná ítélni. Még­pedig ha a peres jószág egynél több megyében feltünnék vagy több megyében lakó személyeket kellene egy perbe vonni , szabadságában álljon a felperesnek, az illető megyék közöl akármellyiknek törvényszéke előtt kezdhetnie perét. Fognak pedig, a törvény­­javaslat szerint, alkotni a megye törvényszékét: 1) az elnök, ki rendszerint a főispán leend, ez akadályoztat­ván, az alispánok egyike, és ezek helyét a választás rendsora szerint első táblabiró pótolandja; 2) négy táblabiró, kik az eleve tartandó közönséges értekezéskor megtudandó többség által kijelölendő három, úgy szinte a főispán által azokhoz csa­tolandó három, és igy összesen hat törvénytudó, ’s mennyire lehet, birtokos férfiból a többi tisztviselőkkel együtt minden tisztújitáskor újra választassanak; 5) még hat táblabiró, kik a megye közönsége által, főispáni kijelölés nélkül, minden közgyűlés első napján a törvénykezés közelebb következő szakaszára a megyebeli nemesek közöl választassanak; a törvényszéket szükséghez képest két vagy több tanácsra is felosztani, mindegyik tanácshoz, hogy az ítélők megkivántató (7) száma kiteljék, felérintett móddal legfelebb hat táblabirót választani,és mind ezeket, mind az állandó fizetésűeket a polgári vagy büntető vagy úrbéri tanácshoz alkalmaztatni a megyei közönség hatóságához tartozzék; 4) egy szolgabiró ’s eskütt minden tanácsban, szavazattal ’s a közgyűlésen megállapítandó mód és rend szerint; 5) a jegyzőkönyv vitele ’s perek előadása végett a tiszti jegyzők közöl egy vagy több, szavazat nélkül, szinte a közgyűlésből kirendeltetve. Bírói szemlére és végrehajtásra táblabíró, szolgabíró és eskütt, vagy a körülményekhez képest csak e két utóbbi küldessék ki. Az ekét elrendelt törvényszék a törvényes szakaszok alatt szükséghez képest minden nap is üljön össze. — Am. föRR. nemcsak azért nem pártolták ezen törvényjavaslatot, h­o­g­y az a törvényszék körüli főispáni jogokat, az elnöklésin kívül, megtámadja, hanem azért sem, mivel a kerületi táblákat fentartani kívánták. Kiemelék vá­laszukban, miszerint a kér­­táblák felállításának az valt egyik fő indoka, hogy a több megyében kebelezett javak iránt olly ítélőszékek bíráskodjanak , mellyekre nézve nem hatnak ki annyira a helybeli érdekek , és nem is kényszerül a törvény­hozó egyik félnek feletlőleg kedvezni a másik rovására, mi­­kint e törvényjavaslat kedvez, a felperesre ruházván a több illető megye közti választás jogát; kiemelék, hogy a kerületi táblák felállításakor gyérebb volt az ország népessége, pol­gári perekben a nemnemesek nem bírtak felperességgel, bün­tetőkben felebbvitel jogával; a megyei törvényszékekről, ha az uj intézetek szerint oda járulandó perek elmellőztetnek is, még sok helyett alapos kétség támad: váljon azok a büntető és úrbéri pereknek tökéletes elintézése mellett képesek e az alispáni és szolgabirói hivatalokból reájok ruházott köteles­ségnek megfelelni.­­ A KK. és RR. továbbá is ragaszkodtak elveikhez. Másod üzenetökben kifejtették, hogy az 1791. 67 czikkben kitűzött minden jó czél legbiztosabban úgy érez­hetik el, ha a perek első bíróságául közönségesen a megyei törvényszék állapittatik meg; el lesznek igy metszve azon kifogást számtalan kérdések, mellyek a bíróság ’s ügyút iránt támasztatnak; aztán kinek kinek lakásán való perleke­dés kevesebb költséget okoz ’s gyorsabban eszközölhető, mint távol helyeken ; az eddigi törvények az itélőszé­kek rendezésében nem annyira a dologhoz való jogra, mint a per tárgya mennyiségére figyelmeztek, holott gyak­ran csekélyebb mennyiségű tárgy iránt fontosabb jog­kérdések forognak fen; a perek felhalmozásától nincs mit tartani, mert azok 52 törvényszék közt oszlanának el; min­den bírónak a törvény szerint kelljen ítélni, a törvénykezési alapelvek sokfelé ágazásától tartani nem lehet; ha a városi lakosok perei a tanács előtt folyhatnak, miért ne folyhatná­nak a nemességei a törvényszék előtt ? A’ főispán követelt kijelölés! joga ellen régi törvények ’s szokásokban kerestek védveket. E szerint törvényjavaslatukat csak annyiban mó­dosították, hogy a kir. tábla az 1791 : 56 czikkben foglalt esetekre nézve maradjon első folyamodási bíróság; a me­gyei négy rendes ülnök hat esztendőről hat esztendőre válasz­tassák; ezekhez még velők egyenlő hatóságu tiszteletbeli táblabirák 3 évenkint választassanak a megyei nemesség közöl szinte főispáni kijelölés nélkül; az illy táblabirákat mindjárt a választó közgyűlés külön lajstromba sorozza ,s a következő 3 év alatt a tartandó közgyűlések határozzák meg azt, hogy minden törvényidőre e táblabirák közöl a törvény­­széki elnök által kik és hányan hivassanak meg, az elnök pedig a megakadályozottak helyét a lajstromi sor megtartá­sával pótolja. Többire maradván a szerkezet, a BR. folyvást a közgyűlést kívánták a törvényszék rendezőjévé tenni, szel­­lemök által tova ragadtatván a törvényszéki rendezés azon kitűzött kellékétől, miszerint az igazságszolgáltatás a politi­kai dolgoktól elkülöníttessék. Az egyházi adományosok törvényszékeiről ak­­kér rendelkeztek a BR., miszerint az alispáni, szolgabirói és az úgynevezett octavalis itélőszékek, valamint az adomány­­tevőnek felsőbb bírósága is eltöröltetvén , azok helyébe az egyházi adományosok közt é s a vidékiek által ellenük indí­tandó perekre nézve minden széknek első bíróságul különös törvényszék rendeltessék, mellytől a perek a kir. udvar fő­törvényszékeire felebbeztessenek. A kerületek ítélőszékeiről szóló törvényjavaslat ve­leje ez : A jászkun kerületekben a polgári perek a helybeli tanácsok előtt kezdessenek , a 3 kerület törvényszékére és ettől a nádori legfelső vizsgálószékre felebbeztessenek ; a büntető perek pedig ezentúl is mindenik kerület külön tör­vényszékén intéztessenek el ’s egyenesen a kir. udvar törv.­­székeire vitessenek felebb. Hajduvárosokban a kerületi tör­vényszék legyen az első bíróság, mellytől a perek a királyi, ’s ettől a hétszemélyes táblára küldessenek. A szepesi 16 város lakosainak polgári perei a helybeli tanácsok előtt foly­janak, ’s Szepesmegye törvényszékére ’s innen a kir. udvar törvényszékeire felebbeztessenek. A kir. városok polgári pereire nézve felebbviteli bíró­ságul, a személynöki ’s két bányavárosi itélőszékek eltörlése mellett, a tárnoki széket kívánták a BR. állítani, mellyet alkotnának: elnök tárnok, hellyettes elnök altárnok, és 12 állandó táblabiró. Ezen tbirói helyekre minden város egy ta­got ajánljon egyenesen ő felségének a városok kebeléből, ’s ő felsége az ajánlottak közöl nevezzen; a jegyzőt pedig a táblrák által a városokból kijelölt 3 személy közöl az elnök nevezze; a perek innen ezután is a hétszemélyes táblára fe­lebbeztessenek. A kapcsolt részek ítélő táblája eltöröltetvén , a báni tábla bírósága alá egyedül a felebbvitt polgári és büntető perek tartozzanak, onnan pedig ezentúl is a hétszemélyes táblára történjék a további felebbvitel. A kir. tábla (a másod szenetbeli törvényjavaslat sze­rint) az 1791: 56 czikkbe foglalt eseteken kívül, csak a felebbvitt polgári ’s büntető pereket ítélte; a táblabirák ed­digi száma szaporittassék, ’s mindnyáját ő felsége az ország­gyűlés által kijelöltek közöl nevezze ki; midőn a perek na­gyobb száma kívánja, mind a polgári mind a büntető perek két-két külön tanácsban ugyanazon időben vétessenek vizs­gálat alá, de az ítéletek egyesült ülésekben hirdettesse­­nek ki. A hétszemélyes tábla, kivévén az 1791: 56 czikk­ben foglalt eseteket, ezentúl is legfőbb vizsgáló bíróság le­gyen ; valamint a királyi, úgy ezen és a báni táblák tagjait is ő felsége az országgyűlés által kijelölt birtokos és egyéb szükséges bírói tulajdonokkal felruházott hazafiak közöl ne­vezze ki. — Illy rendelvények folytában jónak látták a BR. az 7791. 56 czikkben foglalt esetek bíróságáról még egy különös törvényt szerkeszteni, mellynél fogva azon esetek a királyi tábla mint első biróságtól az ország bírája elnöklése alatt ítélendő hétszemélyes táblára, ’s ettől legfelső vizsgálat végett az országgyűlésről országgyűlésre választandó ’s tör­vénybe iktatandó országos bírósághoz felebbeztetnének , melly 25 közbiróból állana , kik az országgyűlési test által nemcsak az országgyűlési tagok, de más arra alkalmas haza­fiak közöl is, még pedig 16 a statusok, ’s 8 a föRR. táblája által, választassanak , elnök pedig a nádor legyen.

Next