Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-02-29 / 773. szám
202 terjesztése és tárgyalása iránt maguk a közgyűlések rendelkezhessenek. Ennek folytán azt úgy kívánja módosíttatni, hogy a közgyűlések teendőit az egyes városok törvényesen alkotandó külön szabályai és határozatai által is lehessen kijelölni. Hasonló értelemben nyilatkozott Paczolay János (Hont) , azonban a szerkezet megmaradt. A 92§. Bükk Zsig. (Borsod) észrevételére azzal toldatott meg, hogy a tanács határozatától a közgyűlésre a telepedési engedelem megtagadása miatt is lehessen hivatkozni. a 94 §. A tanács tagjait sorolja elő. Lukács Ignácz (Temes) a tanácsülés tagjai közé a tiszti ügyészt értesítő szavazattal soroztatni kivánja. Hasonlókép Hergessel F. (Győr). Szentkirályi M. jegyző nem látja át, miért kelljen az ügyészt a tanács tagjai közé sorolni, miután ha értesítésére szükség van, amúgy is előhivatható. (Maradjon). A következő aban foglaltatik, hogy a tanács üléseiben ellenőrként mindig egy képviselő legyen jelen. — Miután a t.rv. elhatározók , hogy a közgyűlés a tanács jegyzőkönyveit bármikor előkérheti , kérdi , hogy az ellenőrködés ezen módján kívül még a jelen ában javaslott módot is megállapítják? Szruha Imre (Jászkun kér.) úgy vélekedik , hogy miután a tanácsnak amúgy is minden jegyzőkönyvet a közgyűlés elibe fognak terjesztetni , felesleges , sőt a tanácsnak derogáló, hogy még ezen felül üléseiben mindig egy képviselő legyen jelen. A kérjegyző a képviselő helyett egy tiszti ügyészt szeretne inkább ezen őrködéssel megbízni. Bükk Zs. (Borsod) tiszteli ugyan a tiszti ügyészeket, de azokat a függetlenség zászlótartóinak nem tartja, és legjobbnak vélné, ha az illy ellenőrködőknek függetlenebb elembeli választása a közgyűlés teendői közé tartoznék. A megállapodás abban történt, hogy a közgyűlés által időről időre választandó képviselő a tanácsi ülésekben ellnőrként jelen lenni köteles. A 97. §ból e szó „kormányzási“ kihagyatván, a 98. §nál el nem fogadtatott Rónay J. (Csanád) azon indítványa, hogy a végrehajtás eszközlésére választott tagok is alkalmaztassanak. A következő §§, igen csekély módosítással meghagyatván, — a bíráskodásról szóló 104. §nál Majláth I. (Nyitra) azt kívánta, hogy a bíráskodás az esküttszékek elvére alkalmaztassák. Madarász L. (Somogy) ha a nyitrai indítvány keresztül nem megy, ahhoz azon záradékot óhajtja kötni, hogy az itt körülirt biráskodás addig is, mig az esküttszékek behozatnak, megtartatik, melly záradék el nem fogadása által az jelentetnék ki, hogy a t. rv. az esküttszékeket elvben kivihetleneknek tartják. Egyébként indítványozza, hogy a közbirák egyszersmind előadók, a mi sok elnézésre ’s visszaélésre ad alkalmat, ne lehessenek. A kérjegyző az esküttszékek létezését meggyőződése ’s utasításánál fogva óhajtja, de a javaslott záradéknak hasznát nem látja ’s kihagyatását veszélyesnek nem tartja, mellynek keresztülvitele a criminalis codex tárgyalásához tartozik. Egyébként, hogy az előadás inkább a jegyzői hivatal tagjaira bizassék, ezt részéről is óhajtja. (Helyeslés). Ezen utóbbi javaslat elfogadtatott, de az előadó jegyzők határozó szavazattal bírni nem fognak. A következőok meghagyatván: a 110 §nál azon kérdés vitattatott meg, hogy a tárnokszék legyen e feljebbviteli bíróság, vagy a király ’s illetőleg a báni tábla? A kérjegyző előterjesztő, miszerint a választmány a tárnokszéket a városi követek javaslatára fogadá el. Okuk az volt, miszerint a királyi tábla amúgy is számos teendővel lévén elhalmozva, ha még a városi ügyek is reá bízatnának, ez által az igazság-kiszolgáltatás elkésnék. Kívánságuk az volt, hogy a tárnokszék állandósítatván, tagjait ő felsége nevezze ki. A választmányi javaslatot ezúttal is több városi követek pártolók. Hergesell F. (Győr) előadó, miszerint küldői a tárnokszéket továbbá is fentartatni kívánják , azonban kimondatni kéri, hogy a tárnokszéki közbírák polgári állásra való tekintet nélkül városi hivatalnokokból neveztessenek. Tolnay K. (Zala) addig is, míg az esküttszékek hozatnak be, a tárnokszéket a bizalom alapján kívánja szerkeztetni, hogy tagjait maguk a városok válaszszák. Madarász L. (Somogy) az egyenlőség és szabadválasztás elveinél fogva óhajtja , hogy ha tárnoki szék állapitatik meg, biráit magok a városok válaszszák, különben ügyeiket inkább a királyi tábla elibe vigyék feljebb. Asztalos P. (Marmaros) a királyi táblát kivánja feljebbviteli székül. Joanovics G. (Temesvár) hasonlóképen, ’s nehogy a királyi tábla a tárgy sokasága miatt gátoltassék, a városi ügyekre a városi tisztviselőkből alkotandó külön osztályt kiván felállítani. Zomborcsevics V. (Szabadka) e kérdést a törvényszékek elrendezéséig akarja elhalasztani. Sztanaczky A. (Szatmárnémeti) inkább a királyi táblát kivánja ; de ha tárnokszék fogadtatik el, tagjait a városok nevezzék ki. Sápy S. (Debreczen) a királyi tábla mellett nyilatkozik, mellynek tagjai e végből szaporitandók lennének. Szl uha lm. (Jászkun kerület) a városokra nézve legkedvezőbb állapotnak tartja a mostanit, miután a tárnokszékhez úgyis maguk a városok küldöttek bírákat. S o m s i c h P. (Baranya) legczélszerűbbnek véli a múlt országgyűlési megállapodásnál maradni, melly szerint a királyi és illetőleg a báni táblák tűzettek ki feljebbviteli székül. Elfogadtatott. A 117 §. a) pontja Bükk Zs. javaslatára úgy módosíttatott , hogy az árvás bizottmány köréhez tartozik felügyelni a végrendeleti gyámokra , mit int járnak el az árvák nevelése és javaik kezelése körül. A 118. §t Csausz István (Nagybánya) úgy kívánja módosíttatni, hogy az árvák fekvő jav, elidegenítése ne a m. kir. helytartótanács , hanem a közgyűlé, engedelmétől feltételeztessék. A §. rendeletét megszorítónak tartja? mer; lehetnek esetek, hogy az árvák javai jó áron kelnének el, a melly körülmény, mig a dolog a Consiliumot megjárja, hiénán azok a teendők sokasága miatt gyakran későn érkeziks az árvák kárával elenyészhetik. A közgyűlésben és a nyilvánosságban elég garantiát lát. Szűnyey K. (Lőcse) meghatároztatni kivánja, hogy a Consilium illy esetben legfeljebb két hónap alatt válaszoljon. Ezen indítványok el nem fogadtatván, Kubicza P. (Trencsin) javaslatára elhatároztatott, hogy az árvák ezüst és drágasági ingóságaikat eladni ne a tanács — mint a szerkezetben van — hanem a közgyűlés megegyezésével lehet. A 119 §nál Bükk Zsig. (Borsod) javaslatára elfogadtatott , hogy a gazdasági bizottmány köréhez a közszükségekre kivántató szerek és eszközöknek beszerzése is tartozik. A 120 §nál Koller F. (Pest v.) kivánja , hogy az 1715: 77.cz. megszüntetettnek kijelentessék, melly szerint a nemesek a számadások megvizsgálásához meghivatni szoktak. A kér.jegyző megnyugtatásul kijelenti, miként e munkálatban ki fog mondatni, hogy a városok belszerkezetét és szavazat jogát e törvény szabályozván, az ezzel ellenkező minden törvény és határozat eltöröltetik. A tisztviselőket előszámláló 121 §nál előfordult azon kérdés : a város tisztviselői közül kik bírjanak szavazattal ? A tisztviselők választása, valamint a képviselőké is a közbizodalom kifolyása révén, a közgyűléseken a tiszteletbeli tisztviselőkön kívül, minden rendes tisztviselő határozó szavazattal ruháztatott fel. A 123 §: a levéltárnok, tiszti orvosok, sebészek, és mérnökök kivételével, a többi köztisztviselők és hivatalnokokra nézve időszakonkint uj választást javasol. — Némellyek (Jagasics S. Esztergom, — Lukács Ignácz Temes, — Fábry István Bártfa) a tanács tagjait a főbíró polgármester és kapitányon kívül örökösöknek kívánják. Hergessell F. (Győr) a tisztviselők állandóságát is óhajtja; ennek el nem érése esetében a törvényszéki közbírákat és a pénztárnokokat az örökös hivatalnokok közé soroztatni kéri. Korscs G. (Zombor) a tanácsnokokat és tisztviselőket minden hatodik évben újra választatni kivánja. Küldői úgy vannak meggyőződve, hogy a városi tisztikart a város ’s a nép érdekeihez csak az illy időnkinti tisztujitás fogja csatolni , ’s a városok a királyi biztosok terhes költségeitől csak ez után menekülhetnek meg, miknek súlyát különösen Zombor városa érzi, melly alig 100 év alatt legalább 25. királyi commission esett túl. Rónay János (Csanád) utasításánál fogva előterjeszti , hogy a bíráskodtatáshoz tartozó egyének maradandóig, a közigazgatást kezelő tisztviselők pedig 6 évekre választassanak s hivatalaiktól időközben csupán törvényes eljárás útján fosztathassanak meg. Schnée L. (Heves) átlátva okát annak, hogy a levéltárnok időszakonként uj választás alá ne kerüljön, a tiszti orvosok, sebészek és mérnököket az ujválasztás alól kihuzandóknak nem vélte. Szavazásra tűzetvén ki e kérdés, a többség a szerkezet mellett nyilatkozott. A mérnököket sebészeket és orvosokat időszakonként választatni kívánták : Vas, Nógrád, Zala, Liptó, Komárom, Somogy , Veszprém, Bács, Abaúj , Zemplén, Sáros, Ung, Szabolcs, Gömör, Borsod, Heves, Bereg, Torna, Ugocsa, Marmaros, Csanád, és Arad, Bars, Satmár és Torontál nem voltak jelen , Turócz nem szavazott. Az ülésnek vége, megyék. SOMOGYBÓL. Megyénk folyó évi január 25én tartott pótló-utasítást készítő közgyűlésén felolvastatott Szegedy Sándor országgyűlési követ urnák hivatalároli leköszönő , és ezután ő méltóságának a megyei főispán urnak ezt tudata, és uj követválasztási gyűlésre f. é. február hó 15-ét határnapul elnökileg kitűző levele, — amazt a kir. ’s rr. elfogadván, uj követválasztásról gondoskodni elhatározták; főispán ur ő magának követválasztási határnap kitüzhetési jogát pedig a többség megtagadván , e őzésből tartandó gyűlés határnapjául február hetét jegyzőkönyvileg kitűzték, mellyről mégis főispán ő migát sebes postán értesittetni rendelték. Valamint váratlan volt Szegedy Sándor urnak követségérőli lemondása, m olly feszült figyelemmel nézett mindenki a jövő elibe , ’s várá azon egyénnek kijelelését, ki az ő helyét Somogymegye jelen többségének szelleme kivánata, ’s sine qua non feltételek mellett elvállalandja? — A működni kezdett urak gyűlésen kivül megkinálták e díszes alkotmányos hivatallal S. M. tbiró, — S. A. első alispán urakat; amaz azonban egészsége és családi viszonyai, ez pedig meggyőződésével ellenkező feltételei miatt az ellenzéknek, e megtiszteltetést el nem vállalták, — mellynek következtében a conferentiához, mint illy esetekben a czél kivitelére szokás szerint leghasznosb eszközhöz nyúltak, mellyben nem veszték el előre kiszámított hatásukat az ékesen szőtt beszédek,mert Madarász Lászlóbiró ur a felszólításnak engedve a követséget a kivonat szerint elfogadni nyilvánította — Elérkezett ez idő alatt a febr.lén évenkint rendben tartatni szokott évenegyedes gyűlésünk, mellyben főispán ur ő magának, a január 25-ei gyűlésből a köveőválasztási gyűlés határnapja kitűzési jog érdemében hozzá intézett felírásra leküldött levele is felolvasztott , mellyben ő maga elnöki jogaihoz ragaszkodva, noha ezen határozatát a kk. ’s rrnek jogosnak lenni el nem ismerheti, az általok február 9ére kitűzött választási gyűlés határnapja megtartásába mégis bele egyezik, és azt helyben hagyva megerősiti azon oknál fogva, mivel Szegedy Sándor urnak követségéről tett lemondását bejelentő levele számítása szerint csak február 1én tartott évnegyedes gyűlésre érkezhetett le, és igy 15 nap alatt kívánván azt megtartani, nehogy a megye, magát előadható bármelly akadály miatt képviseletlen állapotban lenni bár csekély ideig is kényszeritessék; azonban e bejelentő levele az általa tudva sem levő nagygyűlésen, mellyet első alispán ur az országgyűlés alatt neki a kk. és rt. által adott elnöki jogánál fogva pótló-utasitás-készitésre hivott vala össze, tárgyaltatott, ez időtől pedig február 15ig hoszabb idő volna. — Elérkezvén a február idikei követválasztási gyűlés is, mellyre fő ispán urat a szárnyaló hírek után várták ugyan, de hiába; — első alispán ur elnökölve üdvözlő a szép számmal öszesereglett ki. ’s rr. ’s a gyűlés czélját velős rövid szavakban előadá, mellyre K. V. pártfőnök pusztán Madarász Lászlót kiáltván, a viszhangoztatásra behozott 4—500 kortes egyszerre hangoztatta a zsúfolt terem falai közt Madarász Lászlót, melly többséget elnök alispán ur csak hamar kimondván, mert ellenpártoskodásrul szó sem való, Madarász László t biró országgyűlési követnek elválasztatott, ki is követi esküje letétele után igenis ismert politikai hitének újonani bevallása után a hatalmak és erők küzdését mint a féltékenység kútfejét fejtegetve, ünnepélyesen megigéré, miszerint nemcsak követségi hivataloskodása alatt hanem soha éltefogytáig semmiféle hivatalt, megtiszteltetést, vagy ajándékot a kormánytól elfogadni nem fog, melly hangos éljenzésekkel fogadtatott a kk. ’s rt. részéről. Mi rejlik ez esetben jövendőre, talán az országra nézve is a főispánok és megyék közti viszonyra? — azt csak az idő fogja megmutatni ; — én csak azon, a történet-írásban páratlan „soha éltem fogytáig nem vállalok kormányhivatalt“ fogadást érinten, melly a feszült féltékenységen és igy lélektanilag gyengeségen épülve a szabadság enthusiasmusának szüleménye, melly eszmét némelly megyék 2,3— 6. évekhez kötőnek csak, de maga Francziaország is 1791 augusztus 13 án Mirabeaunak, Duportnak ellenökre táplált ugyan de csak két év lefolyásához kötött, — »hogy a Constituante tagjai azonkép mint az utána következő törvényhozó testületeké sem követségek ideje alatt, sem azután két év lefolyásáiglan a végrehajtó hatalom kinevezésétől függő semminemű hivatalt nem vállalhatnak,“ — ’s im Somogy megye (Pest példájára ?) illy magasra, vitt, igen is magasra, és lehetetlen hogy azt,a kölcsönös feszültségek az idő hatalmas ballama által orvosoltatvák) a kb. szr. magok is ne érezzék, át ne lássák, hogy illy áldozatok nem szükségesek, de a czélra, nem is vezetnek. — Tárgyaltatott ezután a követ tudósítása sorain felséges királyunk kegyelmes leirata az administratorokra nézve; az ellenzék nesztora e tárgyban felolvasta az 1827-iki leiratot is, azonban sem ebből abból engesztelő irányt a megyének szóló többsége nem vont ki, mert országgyűlési követeinknek utasításul adatott, „hogy az administratori rendszerből eredő sérelem tárgyalás alá vételét sürgessék, és nemcsak az administratoroknak, mint törvényben nem gyökerező hivataloknak , hanem e rendszer fizetéseikre terjedő részét is megszüntetvén, e sérelmet összes kinövéseiben megsemmisiteni igyekezzenek, hogy az 1723 : 56. t. alapján függetlensége , e törvény kívüli elmozdithatlansága által nyerje vissza tekintélyét s bizodalmát, melly a fejedelmek s hatóságok közt közvetitőül szolgálván, legyen a trónnak s alkotmánynak őre, oszlopa, támasza, végre hogy igy az 1790 . 10. t. eznek életbe léptetése az által is megközelitessék“ — és igy alig az egy óra hoszant tartott gyűlésből a kk. és rr. jelen volt többsége teljes megelégedéssel és győzelemmel (hol nem is volt kin győzedelmekedni) távozott, — magyar szokás szerint ez ünnepélyt ebéddel, ős e czélra aláírás utján öszeszedett 100 üveg pezsgő elköltésével szentesítendő. r. 1. TUROCZBÓL. Februar. 7kén kezdetét vett ’s 8kán befejezett gyűlésünk első alispán elnöklete alatt tartalék. Tekintve a gyűlés rövidségét, ’s azt hogyán még rabvizsgáló székünk is volt, meglehetős halmaz tárgyakon estünk túl. A nógrádi ismeretes levél modorát senki sem helyeslé. Miután az úgynevezett administratori rendszert tárgyazó kir. leirat felolvastatott, reá azon végzés keletkezett, hogy a kir. és rr. ő felségének atyáskodó indulatát különös felírásban megköszönik , egyúttal követeiket oda utasítván, legyenek rajta, hogy a kir. leiratban foglalt elvek egy uj törvény alkotásának alapul szolgáljanak.Szőnyegre kerültek még más több rendbeli felszólitó levelek , mellyek közöl Arad városnak beczikkelyeztetése, Bártfa,Lőcse és Szatmárnémeti városaié, mint a katonaság szállásolását igazságosabb arányban elrendeztetni szorgalmazók, részünkről pártoltatni fognak. A Kővárvidék iránt azon positiv utasítás adatott, hogy hatósága ezentúl is maga épségében fentartassék; ’s jóllehet semmi újat nem határoztunk, mert az erdélyi részek mellett már azelőtt is többször felirtunk, mégis most találkozott egy táblabiró, ki Kővárnak léteset, vagy akarva vagy nem tudva, tagadta, mi ellen az épen táblán heverő nemzeti kalendáriom czáfolatul használtatott. — S. K. főjegyző által szóba hozatott a közönség közelléte és azon körülmény, hogy mivel közhírnél fogva nádor ő fensége némelly megyékbe ez ügyben kir. biztosokat kiküldeni méltóztatott, keressék fel ő fensége, hogy ezen megyét is atyai ápolás alá venni és az első alispánt illy kir. biztosi hatósággal felruházni kegyeskedjék; melly indítvány közhelyesléssel fogadtatott. A városok elrendezését tárgyazó ’s követeink által leküldött kerületi munkálat, Krassómegye levelével együtt az országgyűlési ügyekkel foglalkozó küldöttséghez utasittatott. — Jövő gyűlésünk mint évnegyedes martius 14-e, a törvényszék pedig a törvénykezések második hetére vagyis martius 27re van tűzve. Január hava nálunk kemény volt, de most a február annyira meglágyult, hogy az idén különben is itt a Tátra hegyeket kivéve, kevés vagy épen semmi hó nem lévén, az időjárat martiushoz hasonlít, bár csak martius ezt meg ne boszálná. A halandóság átalában sűrű, és a koldulás majd közkereset gyanánt űzetik, főleg az árvaiak és trencsiniek által. — K e n d. 1 e v.