Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-02-29 / 773. szám

202 terjesztése és tárgyalása iránt maguk a közgyűlések rendelkez­hessenek. Ennek folytán a­zt úgy kívánja módosíttatni, hogy a közgyűlések teendőit az egyes városok törvényesen alkotandó külön szabályai és határozatai által is lehessen kijelölni. Ha­sonló értelemben nyilatkozott Paczolay János (Hont) , azonban a szerkezet megmaradt. A 92§. Bükk Zsig. (Borsod) észrevételére azzal tolda­tott meg, hogy a tanács határozatától a közgyűlésre a t­e­l­e­­pedési engedelem megtagadása miatt is lehessen hi­vatkozni. a 94 §. A tanács tagjait sorolja elő. Lukács Ignácz (Temes) a tanács­ülés tagjai közé a tiszti ügyészt értesítő szavazattal soroztatni kivánja. Hasonlókép Her­gessel F. (Győr). Szen­tk­ir­ály­i M. jegyző nem látja át, miért kell­jen az ügyészt a tanács tagjai közé sorolni, miután ha értesí­tésére szükség van, amúgy is előhivatható. (Maradjon). A következő aban foglaltatik, hogy a tanács üléseiben ellenőr­­ként mindig egy képviselő legyen jelen. — Miután a t.­rv. elhatározók , hogy a közgyűlés a tanács jegyzőköny­veit bármikor előkérheti , kérdi , hogy az ellenőrködés ezen módján kívül még a jelen ában javaslott módot is megállapítják? Szr­uh­a Imre (Jászkun kér.) úgy véleke­dik , hogy miután a tanácsnak amúgy is minden jegyzőköny­vet a közgyűlés elibe fognak terjesztetni , felesleges , sőt a tanácsnak derogáló, hogy még ezen felül üléseiben mindig egy képviselő legyen jelen. A kér­­jegyző a képviselő helyett egy tiszti ügyészt szeretne inkább ezen őrködéssel megbízni. Bükk Zs. (Borsod) tiszteli ugyan a tiszti ügyészeket, de azokat a függetlenség zászló­tartóinak nem tartja, és legjobbnak vélné, ha az illy ellenőrködőknek függetlenebb elembeli választása a közgyűlés teendői közé tartoznék. A megállapodás abban történt, hogy a közgyűlés által időről időre választandó kép­viselő a tanácsi ülésekben ellnőrként jelen lenni köteles. A 97. §ból e szó „kormányzási“ kihagyatván, a 98. §nál el nem fogadtatott Rónay J. (Csanád) azon indítványa, hogy a végrehajtás eszközlésére választott tagok is alkalmaztassa­nak. A következő §§, igen csekély módosítással meghagyatván, — a bíráskodásról szóló 104. §nál Majláth I. (Nyitra) azt kívánta, hogy a bíráskodás az esküttszékek elvére alkal­maztassák. Madarász L. (Somogy) ha a nyitrai indítvány keresztül nem megy, a­hhoz azon záradékot óhajtja kötni, hogy az itt körülirt biráskodás addig is, mig az esküttszékek be­hozatnak, megtartatik, melly záradék el nem fogadása által az jelentetnék ki, hogy a t. rv. az esküttszékeket elvben kivihet­­leneknek tartják. Egyébként indítványozza, hogy a közbirák egyszersmind előadók, a mi sok elnézésre ’s visszaélésre ad al­kalmat, ne lehessenek. A kér­­jegyző az esküttszékek léte­zését meggyőződése ’s utasításánál fogva óhajtja, de a javas­lott záradéknak hasznát nem látja ’s kihagyatását veszélyes­nek nem tartja, mellynek keresztülvitele a criminalis codex tárgyalásához tartozik. Egyébként, hogy az előadás inkább a jegyzői hivatal tagjaira bizassék, ezt részéről is óhajtja. (Helyes­lés). Ezen utóbbi javaslat elfogadtatott, de az előadó jegyzők határozó szavazattal bírni nem fognak. A következő­­ok meghagyatván:­­ a 110 §nál azon kér­dés vitattatott meg, hogy a tárnokszék legyen e feljebbviteli bíróság, vagy a király ’s illetőleg a báni tábla? A kér­­jegyző előterjesztő, miszerint a választmány a tárnokszéket a városi követek javaslatára fogadá el. Okuk az volt, miszerint a ki­rályi tábla amúgy is számos teendővel lévén elhalmozva, ha még a városi ügyek is reá bízatnának, ez által az igazság-ki­szolgáltatás elkésnék. Kívánságuk az volt, hogy a tárnokszék állandósítatván, tagjait ő felsége nevezze ki. A választmányi javaslatot ezúttal is több városi követek pártolók. Herge­sell F. (Győr) előadó, miszerint küldői a tárnokszéket to­vábbá is fentartatni kívánják , azonban kimondatni kéri, hogy a tárnokszéki közbírák polgári állásra való te­kintet nélkül városi hivatalnokokból neveztessenek. T­o­l­­nay K. (Zala) addig is, míg az esküttszékek hozatnak be, a tárnokszéket a bizalom alapján kívánja szerkeztetni, hogy tag­jait maguk a városok válaszszák. Madarász L. (Somogy) az egyenlőség és szabadválasztás elveinél fogva óhajtja , hogy ha tárnoki szék állapitatik meg, biráit magok a váro­­sok válaszszák, különben ügyeiket inkább a királyi táb­la elibe vigyék feljebb. Asztalos P. (Marmaros) a királyi táblát kivánja feljebbviteli székül. Joanovics G. (Temesvár) hasonlóképen, ’s nehogy a királyi tábla a tárgy sokasága miatt gátoltassék, a városi ügyekre a vá­rosi tisztviselőkből alkotandó külön osztályt kiván felállí­tani. Zomborcsevics V. (Szabadka) e kérdést a törvény­székek elrendezéséig akarja elhalasztani. Sztanaczky A. (Szatmárnémeti) inkább a királyi táblát kivánja ; de ha tár­nokszék fogadtatik el, tagjait a városok nevezzék ki. Sápy S. (Debreczen) a királyi tábla mellett nyilatkozik, mellynek tagjai e végből szaporitandók lennének. S­zl u­h­a lm. (Jász­kun kerület) a városokra nézve legkedvezőbb állapot­nak tartja a mostanit, miután a tárnokszékhez úgyis ma­guk a városok küldöttek bírákat. S o m s i c h P. (Baranya) leg­­czélszerűbbnek véli a múlt országgyűlési megállapodásnál maradni, melly szerint a királyi és illetőleg a báni táblák tű­zettek ki feljebbviteli székül. Elfogadtatott. A 117 §. a) pontja Bükk Zs. javaslatára úgy módosít­tatott , hogy az árvás bizottmány köréhez tartozik felügyelni a végrendeleti gyámokra , mit int járnak el az árvák nevelése és javaik kezelése körül. A 118. §t Csausz István­ (Nagybánya) úgy kívánja módosíttatni, hogy az árvák fekvő jav,­ elidegenítése ne a m. kir. helytartótanács , hanem a közgyűlé, engedelmétől fel­­tételeztessék. A §. rendeletét megszorítónak tartja? mer; lehet­nek esetek, hogy az árvák javai jó áron kelnének el, a melly körülmény, mig a dolog a Consiliumot megjárja, hiénán a­zok a teendők sokasága miatt gyakran későn érkezik­­­s az árvák kárával elenyészhetik. A közgyűlésben és a nyil­vánosságban elég garantiát lát. Szűnyey K. (Lőcse) meg­­határoztatni kivánja, hogy a Consilium illy esetben legfeljebb két hónap alatt válaszoljon. Ezen indítványok el nem fogad­tatván, Kubicza P. (Trencsin) javaslatára elhatároztatott, hogy az árvák ezüst és drágasági ingóságaikat eladni ne a tanács — mint a szerkezetben van — hanem a közgyűlés megegyezésével lehet. A 119 §nál Bükk Zsig. (Borsod) javaslatára elfogad­tatott , hogy a gazdasági bizottmány köréhez a közszükségek­re kivántató szerek és eszközöknek beszerzése is tartozik. A 120 §nál Koller F. (Pest v.) kivánja , hogy az 1715: 77­­.cz. megszüntetettnek kijelentessék, melly szerint a nemesek a számadások megvizsgálásához meghivatni szoktak. A kér.­jegyző megnyugtatásul kijelenti, miként e mun­kálatban ki fog mondatni, hogy a városok belszerkezetét és szavazat­ jogát e törvény szabályozván, az ezzel ellenkező min­den törvény és határozat eltöröltetik. A tisztviselőket előszámláló 121 §nál előfordult azon kér­dés : a város tisztviselői közül kik bírjanak szavazattal ? A tisztviselők választása, valamint a képviselőké is a közbizo­­dalom kifolyása révén, a közgyűléseken a tiszteletbeli tiszt­viselőkön kívül, minden rendes tisztviselő határozó szavazat­tal ruháztatott fel. A 123 §: a levéltárnok, tiszti orvosok, sebészek, és mérnökök kivételével, a többi köztisztviselők és hivatalnokok­ra nézve időszakonkint uj választást javasol. — Némellyek (Jagasics S. Esztergom, — Lukács Ignácz Temes, — Fá­bry István Bártfa) a tanács tagjait a főbíró polgármester és kapitányon kívül örökösöknek kívánják. Hergessell F. (Győr) a tisztviselők állandóságát is óhajtja; ennek el nem érése esetében a törvényszéki közbírákat és a pénztárnokokat az örökös hivatalnokok közé soroztatni kéri. Korscs G. (Zombor) a tanácsnokokat és tisztviselőket minden hato­dik évben újra választatni kivánja. Küldői úgy vannak meggyőződve, hogy a városi tisztikart a város ’s a nép érdekeihez csak az illy időnkinti tisztujitás fogja csatolni , ’s a városok a királyi biztosok terhes költségeitől csak ez után menekülhetnek meg, miknek súlyát különösen Zombor városa érzi, melly alig 100 év alatt legalább 25. királyi commission esett túl. Rónay János (Csanád) utasításánál fogva elő­terjeszti , hogy a bíráskodtatáshoz tartozó egyének maradan­dóig, a közigazgatást kezelő tisztviselők pedig 6 évekre vá­lasztassanak s hivatalaiktól időközben csupán törvényes eljá­rás útján fosztathassanak meg. Schnée L. (Heves) átlátva okát annak, hogy a levéltárnok időszakonként uj választás alá ne kerüljön, a tiszti orvosok, sebészek és mérnököket az uj­­választás alól kihuzandóknak nem vélte. Szavazásra tűzetvén ki e kérdés, a többség a szerkezet mellett nyilatkozott. A mérnököket sebészeket és orvosokat időszakonként választatni kívánták : Vas, Nógrád, Zala, Liptó, Komárom, Somogy , Veszprém, Bács, Abaúj , Zemp­lén, Sáros, Ung, Szabolcs, Gömör, Borsod, Heves, Bereg, Torna, Ugocsa, Marmaros, Csanád, és Arad, Bars, Satmár és Toron­tál nem voltak jelen , Turócz nem szavazott. Az ülésnek vége, megyék. SOMOGYBÓL. Megyénk folyó évi január 25én tar­tott pótló-utasítást készítő közgyűlésén felolvastatott Sze­­gedy Sándor országgyűlési követ urnák hivatalároli lekö­szönő , és ezután ő méltóságának a megyei főispán urnak ezt tudata, és uj követválasztási gyűlésre f. é. február hó 15-ét határnapul elnökileg kitűző levele, — amazt a kir. ’s rr. elfogadván, uj követválasztásról gondoskodni elha­tározták; főispán ur ő magának követválasztási határnap kitüzhetési jogát pedig a többség megtagadván , e őzés­ből tartandó gyűlés határnapjául február he­tét jegyző­könyvileg kitűzték, mellyről mégis főispán ő migát sebes postán értesittetni rendelték.­­ Valamint váratlan volt Szegedy Sándor urnak követségérőli lemondása, m olly feszült figyelemmel nézett mindenki a jövő elibe , ’s várá azon egyénnek kijelelését, ki az ő helyét Somogymegye jelen többségének szelleme kivánata, ’s sine qua non feltételek mellett elvállalandja? — A működni kezdett urak gyűlésen kivül megkinálták e díszes alkotmányos hivatallal S. M. tbiró, — S. A. első alispán urakat; amaz azonban egészsége és családi viszonyai, ez pedig meggyő­ződésével ellenkező feltételei miatt az ellenzéknek, e megtiszteltetést el nem vállalták, — mellynek következ­tében a conferentiához, mint illy esetekben a czél kivi­telére szokás szerint leghasznosb eszközhöz nyúltak, melly­­ben nem veszték el előre kiszámított hatásukat az ékesen szőtt beszédek,­­mert Madarász László­­biró ur a felszólí­tásnak engedve a követséget a kivonat szerint elfogadni nyilvánította­ — Elérkezett ez idő alatt a febr.­lén éven­­kint rendben tartatni szokott évenegyedes gyűlésünk, mellyben főispán ur ő magának, a január 25-ei gyűlésből a köveőválasztási gyűlés határnapja kitűzési jog érdemé­ben hozzá intézett felírásra leküldött levele is felolvas­ztott , mellyben ő maga elnöki jogaihoz ragaszkodva, no­ha ezen határozatát a kk. ’s rrnek jogosnak lenni el nem ismerheti, az általok február 9ére kitűzött választási gyű­lés határnapja megtartásába mégis bele egyezik, és azt helyben hagyva megerősiti azon oknál fogva, mivel Sze­gedy Sándor urnak követségéről tett lemondását bejelen­tő levele számítása szerint csak február 1én tartott évne­­gyedes gyűlésre érkezhetett le, és igy 15 nap alatt kíván­ván azt megtartani, nehogy a megye, magát előadható bármelly akadály miatt képviseletlen állapotban lenni bár csekély ideig is kényszeritessék; azonban e bejelentő le­vele az általa tudva sem levő nagygyűlésen, mellyet első alispán ur az országgyűlés alatt neki a kk. és rt. által adott elnöki jogánál fogva pótló-utasitás-készitésre hivott vala össze, tárgyaltatott, ez időtől pedig február 15ig ho­­szabb idő volna. — Elérkezvén a február idikei követ­választási gyűlés is, mellyre fő ispán urat a szárnyaló hírek után várták ugyan, de hiába; — első alispán ur elnökölve üdvözlő a szép számmal öszesereglett ki. ’s rr. ’s a gyűlés czélját velős rövid szavakban előadá, mellyre K. V. pártfőnök pusztán Madarász Lászlót kiáltván, a visz­­hangoztatásra behozott 4—500 kortes egyszerre hangoztat­ta a zsúfolt terem falai közt Madarász Lászlót, melly több­séget elnök alispán ur csak hamar kimondván, mert el­­lenpártoskodásrul szó sem való, Madarász László t biró országgyűlési követnek elválasztatott, ki is követi eskü­je letétele után igenis ismert politikai hitének újonani be­vallása után a hatalmak és erők küzdését mint a félté­kenység kútfejét fejtegetve, ünnepélyesen megigéré, miszerint nemcsak követségi hivataloskodása alatt hanem soha éltefogytáig semmiféle hivatalt, megtiszteltetést, vagy ajándékot a kormánytól elfogadni nem fog, melly hangos éljenzésekkel fogadtatott a kk. ’s rt. részéről. Mi rej­lik ez esetben jövendőre, talán az országra nézve is a főis­pánok és megyék közti viszonyra? — azt csak az idő fog­ja megmutatni ; — én csak azon, a történet-írásban pá­ratlan „soha éltem fogytáig nem vállalok kormányhivatalt“ fogadást érinten, melly a feszült féltékenységen és igy lélektanilag gyengeségen épülve a szabadság enthusias­­musának szüleménye, melly eszmét némelly megyék 2,3— 6. évekhez kötőnek csak, de maga Francziaország is 1791 augusztus 13 án Mirabeaunak, Duportnak ellenökre táp­lált ugyan de csak két év lefolyásához kötött, — »hogy a Constituante tagjai azonkép mint az utána következő törvényhozó testületeké sem követségek ideje alatt, sem azután két év lefolyásáiglan a végrehajtó hatalom kine­vezésétől függő semminemű hivatalt nem vállalhatnak,“ — ’s im Somogy megye (Pest példájára ?) illy magasra, vitt, igen is magasra, és lehetetlen hogy azt,­­a köl­csönös feszültségek az idő hatalmas ballama által orvosoltatvák) a kb. s­zr. magok is ne érezzék, át ne lássák, hogy illy áldozatok nem szükségesek, de a czélra, nem is vezetnek. — Tárgyaltatott ezután a kö­vet tudósítása sorain felséges királyunk kegyelmes leira­ta az administratorokra nézve; az ellenzék nesztora e tárgyban felolvasta az 1827-iki leiratot is, azonban sem ebből abból engesztelő irányt a megyének szóló többsége nem vont ki, mert országgyűlési követeinknek utasítá­sul adatott, „hogy az administratori rendszerből eredő sérelem tárgyalás alá vételét sürgessék, és nemcsak az ad­­ministratoroknak, mint törvényben nem gyökerező hiva­taloknak , hanem e rendszer fizetéseikre terjedő részét is megszüntetvén, e sérelmet összes kinövéseiben megsemmi­­siteni igyekezzenek, hogy az 1723 : 56. t. alapján függet­lensége , e törvény kívüli elmozdithatlansága által nyer­je vissza tekintélyét s bizodalmát, melly a fejedelmek s hatóságok közt közvetitőül szolgálván, legyen a trónnak s alkotmánynak őre, oszlopa, támasza, végre hogy igy az 1790 . 10. t. eznek életbe léptetése az által is megkö­­zelitessék“ — és igy alig az egy óra­ hoszant tartott gyű­lésből a kk. és rr. jelen volt többsége teljes megelégedés­sel és győzelemmel (hol nem is volt kin győzedelmekedni) távozott, — magyar szokás szerint ez ünnepélyt ebéddel, ős e czélra aláírás utján öszeszedett 100 üveg pezsgő elköl­tésével szentesítendő. r. 1. TUROCZBÓL. Februar. 7kén kezdetét vett ’s 8kán befejezett gyűlésünk első alispán elnöklete alatt tartalék. Tekintve a gyűlés rövidségét, ’s azt hogy­­án még rab­vizsgáló székünk is volt, meglehetős halmaz tárgyakon estünk túl. A nógrádi ismeretes levél modorát senki sem helyeslé. Miután az úgynevezett administratori rendszert tárgyazó kir. leirat felolvastatott, reá azon vég­zés keletkezett, hogy a kir. és rr. ő felségének atyáskodó indulatát különös felírásban megköszönik , egyúttal követeiket oda utasítván, legyenek rajta, hogy a kir. le­iratban foglalt elvek egy uj törvény alkotásának alapul szolgáljanak.­Szőnyegre kerültek még más több rendbeli felszólitó levelek , mellyek közöl Arad városnak beczik­­kelyeztetése, Bártfa,Lőcse és Szatmárnémeti városaié, mint a katonaság szállásolását igazságosabb arányban elrendez­­tetni szorgalmazók, részünkről pártoltatni fognak. A Kő­várvidék iránt azon positiv utasítás adatott, hogy ható­sága ezentúl is maga épségében fentartassék; ’s jóllehet semmi újat nem határoztunk, mert az erdélyi részek mel­lett már azelőtt is többször felirtunk, mégis most találko­zott egy táblabiró, ki Kővárnak léteset, vagy akarva vagy nem tudva, tagadta, mi ellen az épen táblán heverő nem­zeti kalendáriom czáfolatul használtatott. — S. K. fő­jegyző által szóba hozatott a közönség közelléte és azon körülmény, hogy mivel közhírnél fogva nádor ő fensége némelly megyékbe ez ügyben kir. biztosokat kiküldeni méltóztatott, keressék fel ő fensége, hogy ezen megyét is atyai ápolás alá venni és az első alispánt illy kir. biztosi hatósággal felruházni kegyeskedjék; melly indítvány köz­helyesléssel fogadtatott. A városok elrendezését tárgyazó ’s követeink által leküldött kerületi munkálat, Krassóme­­gye levelével együtt az országgyűlési ügyekkel foglalko­zó küldöttséghez utasittatott. — Jövő gyűlésünk mint évnegyedes martius 14-e, a törvényszék pedig a törvény­kezések második hetére vagy­is martius 27re van tűzve. Január hava nálunk kemény volt, de most a február an­nyira meglágyult, hogy az idén különben is itt a Tátra hegyeket kivéve, kevés vagy épen semmi hó nem lévén, az időjárat martiushoz hasonlít, bár csak martius ezt meg ne boszálná. A halandóság átalában sűrű, és a koldulás majd közkereset gyanánt űzetik, főleg az árvaiak és tren­­csiniek által. — K e n d. 1 e v.

Next