Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-03-07 / 779. szám

ják. Az eljárásnál az önválasztotta bíróság eszméjét kívánják alkalmazni, a deputatio a megyének lenne kifolyása, hol a népnek szava nincs. Kivánják továbbá, hogy a megváltottak a földesúri hatóság alól kiszabaduljanak. Ha az evaluatio csak speciális esetekre szorítkoznék, országos eredménye nem lenne. Bón­is S. Szabolcs köv.: Ez ügyben előbb kerületi vá­lasztmányt kívánt kiküldetni, mivel aggodalma volt az iránt, hogy a forr. az orsz. választmány kiküldésének kérdésénél a tárgy érdemébe is bocsátkozván, minden kigondolható nehéz­ségeket görditenének elő, ’s az országgyűlés bevégeztéig még csak e tárgyban előkészítő munkácska sem készítethetik. Ag­godalma teljesült. A forr., bármit mond Baranya köv., aka­dályokat igyekeznek előgörditeni, mert vannak eszmék, mely­­lyek ellen ugyan nyilván föllépni nem lehet, de a mellyeket a kiviteli módban megbuktatni nem nagy nehézséggel jár. — A pesti indítvány szóló aggodalmát eloszlatja. Az országos eva­­luatiót azért tartja kívánatosnak, mert ezáltal a megváltás siettetni fog. Hogy az evaluatiót a birói ítélet állapítsa meg, ezt ő is szükségesnek tartja ’s ebben Baranya követével egyet ért. Végül az általa már tett indítványt a contractualisták belsőségére nézve újra figyelembe ajánlja. (Az ülés vége köv.) Igazítás. Lapunk 778. számában ,,az országgyűlési teendőink iránt“-i felirásban, a 3. hasábon becsúszott hibák következőleg igazittatnak ki. A 35. felülről számítandó az „is“ szócska kimarad, ’s az 58. sorba ezen szavak után: „tekin­tetbe vételével (is)“ iktatandó. — Ugyanott, alulról számí­tandó 29­. sorban a „hozandó“ szó kimarad, ’s a 32. sor­ba, ezen szavak után : „a végrehajtó hatalomnak a (hozandó)“ létetendő. — Megyék. VARASDBÓL (folytatása K. S. Iván beszédének.) De minden állítólagos tanúságaikat a történet, a gyakorlati élet ’s törvények könnyen megczáfolhatják, azért e mellett tovább szólani idő vesztegetés lenne., Nekünk, ha szükség vannak történeti és diplomatikai bizonyítványaink bőség­ben, mellyek mind világosan tanúsítják, mikép alsó Sla­vonia megyéi a legrégibb idők óta a báni­ hatóságnak vol­tak alávetve, a zágrábi püspökséghez tartoztak, ’s régóta a mi 1. gyűlésünkön képviseltettek. Hogy pedig az emli­­tett megyék a török járomtóli megszabadulásuk után „alsó Slavonia“ nevezet alatt fordulván elő , velünk egyesí­tettek, világosan mutatja az 1715: 40 és 158. és az 1741: 50­­. czikk, nem is emlitve a levéltárunkban találtató kir. resolutiókat Leopold királytól 1697ről, VI. Károlytól 1723ról, és Mária Theresiától 1743 és 1745ről, mellyek mind elég világosan szólnak, és első Slavoniát a felsővel (azaz Horvátországgal) összekapcsolni rendelik. Hogy pedig az egész terület a Dunáig már a magyarok beköltö­zése előtt Magyarországba, Horvátországhoz tartozott, Terpimer horvát herczegnek 837 évi okirata tanusitja, mellyben a többi közt ez áll : ,, . . . ac devide ut in fa­­tam matrem Ecclesiam Salonitanam, quae Metropolis est usque ripam Danubii et pene per totum Regnum Chroa­­tiae etc.,a mit más horvát királyaink okiratai is bizonyí­tanak. — Mint alsó Slavoniára, szintúgy a tengermellékre nézve is, melly iránt ellenfeleink azt akarják bemutatni, hogy Horvátországhoz soha nem tartozott, — hozhatunk fel számtalan bizonyítványt. Két okirat van kezünk alatt, egyik IV. Bélától, a másik Hollós Mátyástól, Frangepán régi hires horvát családnak, melly magának Magyarország iránt mérhetlen érdemeket szerze, a tengermelléket egész Fiuméig ajándékba adományozók, melly tengermellék ezen okiratokban horvátnak neveztetik. Szóló feleslegesnek tartja felhozni az 1790 : 61 ki t. czikk szavait, továbbá az 1737, 1809-ei királyi resolutiókat, mellyek a tengermel­léknek ’s Fiúménak Horvátországhoz csatoltatásáról nyil­ván szólnak. — És mindezt tekintetbe nem véve azt ve­tik szemünkre, hogy mi Horvátország részére szerzemé­nyek után áhítozunk. Ha mi a magyar ellenzék cseleke­detei és beszédei után a jövőre nézve következtetést von­hatnánk, mi is jósolhatnék, hogy a magyar ellenzék még Bécset is Magyarország részére fogja reclamálni, mivel azon város egy ideig Mátyás király hatalma alatt volt, sőt hogy Stájerországot is Magyarországhoz fogja kapcsol­tatni, mivel IV. Béla alatt Lubicz István bán a király ne­vében kormányzója volt, és végre, hogy egész Lengyel és Csehországot is mindazon tartományokkal együtt, mellyek azokhoz tartoztak, igényelni fogja, mivel azon országok néhány királyai a magyar koronát is viselték. Igen, ha Lika és Korbavia most polgári hatóság alá rendeltetnének, találkoznának a Drávántúl egyének, kik azt fognák be­bizonyítani, hogy azok magyar megyék. De hagyjuk ne­kik örömüket, és üres vágyaikat, miszerint minden népet nemzetükhöz akarnak keblezni, mi azt nekik valóban nem irigyeljük, mert mi ezen békekorszakban nem törekszünk azután, mit többé nem bírhatunk. Mi nem akarunk sen­kit horváttá tenni, kívánataink csak oda terjednek, hogy mindenki, akárhol és bárki legyen az, természeti és poli­tikai jogait és szabadalmait teljes mértékben élvezze.­­ Mivel szóló kívánja, hogy azon gondolatok és nézetek, mellyek itt nyilvánittatnak, a magyarok tudomására jus­sanak, végül felhivja a rendeket annak elhatározására, hogy mind­ez, és a mi előtte mondatott vagy mondatni fog, egy külön köriratban a magyarokkal közöltessék azon hozzáadással, miszerint adják követeiknek utasításul, hogy jogainkat tiszteljék és méltányolják. Egyszersmind íras­sák meg a báni conferentiának, miszerint mi mindezt első alkalommal fogjuk orsz. követeink által az országgyűlés­sel közölni, hol, ha ezen királyság többi törvényhatóságai is osztandják nézeteinket, ki fogják jelenteni, miszerint a mi komoly kivonatunk­­ hagyna fel már egyszer az orszá­gyűlés jogaink és szabadságaink örökös megtámadásával ,s bennünket eddigi állapotunkban hagyjon, és hogy mi, ha az orsz. gyűlés ezentúl is olly taktikát követene, min­t 1836 óta, most jövőre nézve elhatároztuk, követeinket az orsz. gyűlésről visszahíni, kik azon napon, midőn az orsz. gyűlés jogainkat és törvényeinket sértő határozatot ho­­zand, azt elhagyják, jogainkat és törvényeinket a kor­mánynak ajánlandók ’s azután haza jövendnek. *) BUDAPESTI HIRHARANG. A böjti szelek már a farsang végén megindultak, talán azért, mert akkor sok erszényben már ugyancsak böjt volt, a hosszú vigság után. Mind e mellett a böjtre is több tánczvigalom terveztetik már, és csak azt csodálhatni, hogy, hiteles jegyzékek sze­rint már tizenöt év óta nem ment véghez Pesten olly ke­vés menyekző, a farsang folytában, mint most. Talán azt gondolják a fiatal férfiak, hogy jobb, ha ők szólítják táncz­­ra a hölgyeket nyilvános mulatságokon, mintsem utóbb az örökké tartó házimulatságban őket tánczoltassák meg a szépek. Ezen iszonyodás a házasságtól napjainkban már csak azon egy okból is igen természetes, miszerint ugyan­azon szép kisasszonyt három hét alatt legalább is hat táncrvigalomban találhatni, mindig új­­ruhában; ugyan mellyik férfi merjen aztán illy öltöztetői szerepet vállalni. A nagy fényűzés nagyobbitja naponkint az aggszüzek számát. — Farsangról és tánczról szólván, eszmerokonság fonalán meg kell emlitenünk, hogy nem rég Pesten egy fiatal hajadon meghalt, koporsóba záratott, és a halottas kocsi el is indult vele; útközben mindazáltal fölébredt az álhalott, megkopogtató koporsóját és ismét haza vitetett. Kérdés, hogy a halottvizsgáló nem tartozik e most a gyász­ruhák árát és temetési költségeket megtéríteni ? Khinában a halottvizsgálót, egy legújabb utazási munka szerint, illy esetben minden izgalom nélkül elevenen szokta eltemet­­tetni a hatóság, és mondják, hogy ott ennélfogva a legöre­gebb emberek sem emlékeznek illy borzasztó esetre. Csak mégsem olly buták a khinaiak, mint sokan hinni szeretik. — Nem rég történetesen egy bri kórházban dolgunk akadván, épen etetés idején jutottunk oda, és láttuk, hogy a betegeknek savanyu káposztával szolgáltak. Mégsem tréfa tehát azon kalendáriumi történetbe, miszerint egy debreczeni hideglelős embert savanyu káposztával gyó­gyítottak meg, miután minden egyéb orvosság óhajtott siker nélkül maradt. Egyébiránt e két eset közt mégis azon különbség van, hogy a debreczeni káposztában nagy disznóhús darabok hevertek, az érintett kórháziban pedig középszerű rántáscsomócskák úszkáltak, mellyek termé­szetesen nem ronthatják úgy meg a gyomrot, mint a szer­fölötti zsiradék.­­ Minden kávéházban csinos hölgy szo­kott most a pénztárnál ülni, azokat kivévén, kik nem csi­nosak, és történt, hogy nem rég egy kávés elcsapá szép nejét, mivel a fiatal vendégekhez nem akart eléggé si­mulni. Ez esetben aztán nehéz elhatározni, hogy a férjet, vagy a nőt kellen a legnagyobb ritkaságok közé sorozni. — Egy leleményes eszü fiatal férfi farsang utólsó napján olly tánczvigalmat akart rendezni, mellyben csupán olly ifjak fogtak volna részt venni, kik ezen farsang folytában egyetlen fillérnyi adósságot sem csináltak, ’s olly hölgyek, kik ugyanezen időszak alatt egyszer sem tánczoltak; a szép vállalatnak mindazáltal el kelle maradnia, mert egy alkalmas részvevő sem találkozott hozzá. — A közelgő pesti vásárra nagy készületek tétetnek, ’s az eddigi előle­­ges megrendelések után reméli a kereskedőség, hogy a vá­sár igen jó leend.­­ Advinent kisasszony rövid idő óta minden este bemegy az afrikai oroszlán ketreczébe, még­pedig egyedül, és mégis mindig baj nélkül jön onnan ki. A pesti orszlánok ketreczéből alkalmasint nem jöhetne vissza illy szerencsésen. — Rég óta általános hite volt fő­városunkban, hogy bizonyos szépreményü művésznő nem­zeti színházunkat végkép elhagyta. Ezen szomorú királly sokáig szállonga köztünk, hogy végre mindnyájan elhit­tük. Végre azonban általános örömre bebizonyult, hogy e hit alaptalan volt, mert — a jeles művésznőnek jutalom­játéka vala. Mégis csak jók ezen jutalomelőadások, legalább megtudja aztán az ember, hogy az illető művésznő még itt van. — Némelly előbbkelő háziuraink titkos gyűlést tartottak, mellyben elhatározók, mikép jö­vő szent Györgytől kezdve ismét jóval magasbra emelik a lakbért, hogy a leendő új törvény szerint annál több honfitársuk részesülhessen a városi választásjogban. Az érdemes háziurak ezen világpolgári szabadelmű nézetü­kért hihetőleg fáklyászenével fognak megtiszteltetni illető lakosaik által. — . .. HIlTiFOI ill. FRANCZIAORSZÁG. A már közlöttük szózatokon kivül több más rendelet is jelent meg feb. 25 és 26. foly­tában, mellyeket részint egész terjedelmökben, részint ki­vonatban is közlünk. 1) A franczia nemzethez. Polgárok ! Az ideiglenes kormány kinyilatkoztatja, hogy Francziaország jelen kor­mánya republikánus, és hogy a nemzet tüstént egybe fog hivatni, hogy szavazatával az ideiglenes kormány és a párisi nép határozatát megerősítse. (Aláírva). Lamartine, Ad. Cremieux, Ledru-Rollin, Gamier Pages, Dupont (de l’Eure), Marie. 2) Paris polgáraihoz. Paris polgárai ! A Parisban uralkodó ingerültség könnyen árthatna ha nem is a nép­­ győzedelmének, legalább jóllétének. Akadályoztatná a *) Valamint a közlött körösi gyűlés jelleme, úgy ezen varasdi is méltó, hogy felette azok, kik tenni hivatvák, gondol­kozzanak. — S­z­e r­k. győzedelem jótéteményeit, mellyet a polgárok a tegnapi és tegnapelőtti dicső napokon kivívtak. Ez ingerültség rövid időn le fog csilapodni. A 22 én megbuktatott kor­mány megszökött. A hadsereg óránkint visszatér a néphez és dicsőségéhez, az önfeláldozáshoz egyedül a nemzet ért. A torlaszok által megszakított közlekedés elővigyázatosan ugyan de gyorsan helyre áll. Az élelmi­szerek biztosítva, az általunk kihallgatott kenyérsütők 35 napra vannak liszttel ellátva. A tábornokok gyorsan és teljesen jelenték nekünk hódolataikat. Csak egy van, mi az átalános lelki nyugalom visszatérését akadályoztatja : a munka nélkül szűkölködő nép izgatottsága, és az alaptalan bizodalmat­­lanság, melly a boltokat bezárta és a kereskedést félbe­szakította. Holnap ezen a szenvedő nép által előidézett mozgalom kétség kívül le fog csilapíttatni az ismét elkez­dendő munka és a nemzetőrségi csapatok alakítása által, mellyek részére a beírás megnyittatott. Már nem heteket kívánunk a fővárostól és a néptől, hogy a népszerű kor­mányt és a munkára szükséges csendet helyreállítsuk. Még két nap, és a nyilvános béke biztosítva van ! Két nap, és a szabadság rendithetlenül megalapítva. Két napi vá­rakozás , és a népnek meglesz a maga kormánya. Febr. 25én este. A köztársaság ideiglenes kormányának tagjai (aláírások.) ' 3) A hadsereghez. Tábornokok , tisztek és közvité­zek! A szabadság megtámadása a státushatalom által, és a párisi nép győzedelme bukását idézték elő a kormány­nak , mellynek ti hűséget esküdtettek. Egy szomorú harcz vérrel borította el a fővárost. Francziaország a pol­gári háborúban ontott vértől legjobban irtózik. Azonban, a nép elfeled mindent, ha kezét szorítja azon testvérei­nek, kik Francziaország kardját viselik. Ideiglenes kor­mány alakíttatott, parancsoló szükséggé lett az, hogy a főváros megtartassák, a rend helyre állíttassák és Fran­­cziaországban népszerű státusintézetek állitassanak fel, hasonlók azokhoz , mellyek alatt a franczia köztársaság Francziaországot és hadseregét olly nagggyá tették. Ti kétségtelenül üdvözölni fogjátok a haza ugyanazon hata­lom kezébe adott zászlóját, melly azt legelőször tűzte ki. Érezni fogjátok, hogy a nemzeti gyűlésből eredendő uj és erős népintézetek egész pályáját nyitják meg a sereg előtt a szolgálatoknak, mellyeket a szabad nemzet szint úgy, és még jobban fog méltánylani mint a királyok. A nép és hadsereg pillanatig megzavart egyetértésének helyre kell állni. Esküdjetek szeretetet a népnek, hol saját szüleitek és véreitek vannak; esküdjetek hűséget tj intézeteinek, és minden el lesz feledve, ki­véve a ti vitéz­­ségteket és a ti fegyelmeteket. A szabadság nem fog más szolgálatokat tőletek kívánni, mint mellyeknek örven­deni fogtok, és mellyekre büszkék lehettek ellenségei előtt. Az ideiglenes kormány tagjai. 4) Franczia köztársaság! A franczia köztársaság kor­mánya kötelezi magát, munka által biztosítani a munkás életét. Elismeri, hogy a munkásoknak egyesülniök kell, miszerint munkáik törvényes javait élvezhessék. Az ideig­lenes kormány visszaadja a munkásoknak a milliót, melly a civillistének épen fizetendő lenne. (Aláirva) Garnier- Pagés, Paris mairje , Louis Blanc az ideiglenes kormány egyik titoknoka. 5) A nemzetőrség vezérleti karának hirdetése. Pol­gárok ! Az ellenség még a kapu előtt, az ellenállás min­den eszközeire szükségünk van. A hazának, a tegnap ki­kiáltottak köztársaságnak nevében felszólitlak benne­teket, ne lövöldözzetek, ne tegyetek hasztalan demonstra­­tiokat, takarékoskodjatok a puskaporral, melly nélkül nem fogjuk védelmezhetni az épen befejezett forradalmat. (Alá­írva) Guinard, a vezérleti kar ideiglenes főnöke. 6) Az ideiglenes kormány rendelete. Paris városában 24 zászlóalj mobilis nemzetőrség alakíttatik. A beírás ma (26) 12 órakor kezdődik a 12 mairségeknél, hol az újoncz lakása van. E nemzetőrök naponkint 1 fr 50 d­. zsoldot kapnak és az ország költségén ruháztatnak és fegyvereztetnek. A hadügyminiszer meg van bízva, hogy a nemzetőrség főparancsnokával (Courtais) a nevezett zászlóaljak gyors felfegyverzése iránt értesüljön. Aláira Garnier-Pages és Lamartine. 7) Saint Amant, az első légió kapitánya a Tuileriák parancsnokává neveztetik ki. 8) Dumoulin ezredes , a császár néhai segédtiszte, a Louvre parancsnokságával, különösen az ottani könyvtár és nemzeti múzeum őrzésével bizatik meg. 9) Baudin aladm­irál a touloni hajócsapat parancs­nokává neveztetik. 10) Duvivier tábornok a mobilis nemzetőrség alakítá­sával bizatik meg. 11) Jearon a Louvreban lévő festvények és szép művek felvigyázójává lesz. 12) Franczia köztársaság. Vincennes vár­őrsége a köz­­társasági kormányt elismerte. M­iden seregek csatlakoz­nak a mozgalomhoz ’s ez az egész Francziaországot magá­val ragadja. Az ideiglenes kormány minden városból a nép ügye iránti legélénkebb rokonszenv bizonyítványait veszi. 13) Buchez, Paris mairjének segédjévé neveztetik. 14) A desertio halálos büntetéssel fenyegettetik. 15) Valamennyi státustisztek feloldatnak a megbu­kott kormánynak tett eskü alól. 16) A zálogházakból a 10 fő alóli értékű zálogtárgyak visszaadatnak. 17) A Tuileriák dologházzá és ügyefogyott polgárok menedékévé alakíttatnak át. 18) A hirlapok bélyegadója eltöröltetik. 19) A haza a harczban elesett polgárok gyermekeit 227

Next