Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-03-29 / 798. szám
Ezen lapok hétfőt kivéve naponkint jelennek meg. Előfizetési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Szerda 798. Martius 29. 1848. BUDAPESTI HÍRADÓ. Nemzetiségek és osztályok közti béke! monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! Előfizethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, ventur- utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvaniutczai Horváth - házban 583. szám alatt földszint és minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi császári királyi főpostahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Halálozás. Országgyülés. A mart. 27. és 28-ai ülések mindkét táblánál. Bécsi levél (vége). Szegedről. Ausztria. Külföld. Frenczia-, Porosz- és Oroszország. Hivatalos és magánhirdetések. 9IA€i¥AROB8ZÁe és ERDÉLY. Ö cs. kir. apost, felsége báró Jellachich József ezredesi vezérőrnaggyá és Horvátország bánjává , az első és második báni határőri gyalogezred tulajdonosává, egyszersmind dij elengedés mellett titkos tanácsossá kinevezni méltóztatott. Ő cs. kir. apóst, felsége Biaczovszky Domokos őrkanonokot, a szepesi székesegyházi káptalanban nagypréposttá — a szathmári székesegyházban Szepesy Sámuel szigeti lelkészt marmarosi főesperessé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. O cs. ap. kir. felsége Constantinovics Döme táblabirónak a görög kir. megváltó-rend ezüst lovagkeresztje elfogadását kegy. megengedni méltóztatott. Ö cs. ap. kir. felsége Horváth Laj. kir. helytartótanácsi fogalmazó gyakornokot ugyanazon kormányszéknél tiszt.beli fogalmazóvá legkegy. kinevezni méltóztatott. Pfafffán. nagyszebeni kamar. fizetőhivatali írnok ugyanott pénztártisztté neveztetett ki. A nagybányai bányakar. ügyészi állomás Wetsen Antal zólyomi alügyészre ruháztatott. A selmeczi bánya- és erdészi akadémiánál megürült segédi állomásra a bányaművelés, érczválasztás és bányagéptan tanára mellett Brutmann Vilmos bányagyakornok és segéd, az elemi 's fensőbb mathesis tanára melletti segédségre Korzicsko K. bányagyakornok, az ásványtani 's földismei segédségre perig Braun Béla bányagyakornok alkalmaztatott. Schulez Móricz rozsnyai bányatörvényszéki helyettes tollvivő a selmeczi főigazgató hivatalnál titoknokságra érdemesületett. Szabó Miklós vasmegyei követ Pozsonyban 32 éves korában mart. 27én ideglázban meghalálozott. Országgyűlés. Mártius 27én délelőtt titkosan tanácskoztak akk. észt. Délután 5 órakor kerületi ülésbe gyűltek össze. Károlyi Istv. Pest városa követe utasításánál fogva, kijelenté, miszerint küldői a városi 1.javaslat azonát, mellyben a hivatalból netalán kimaradandó városi tisztviselők nyugdíjaztatása határoztatik, akint kívánják módositatni, hogy a nyugdíj arányának meghatározása a városi hatóságokra bizassék, mert noha méltányosnak ismerik el, hogy az illy örökös tisztviselők nyugdíjaztassanak, ezt mindnyájára kiterjeszteni az adózók nagy megterheltetésének tartják. Előadta továbbá a ministeriális törvényre vonatkozólag, hogy a ministérium üléseit mindig Buda Pesten tartsa, a 1.javaslat 22. §ra nézve pedig nem látják helyén küldői, hogy a 6. §ban említett kormánytestületek hivatalnokai okvetlen újabb alkalmazást nyerjenek, akik pedig a miniszeri osztályokban el nem helyeztetnek, jelenleges fizetésöket egészen megtartsák, ezen utóbbira nézve azt kivánják, hogy azon pénzalapból fizettessenek, melly a czimek és taksákból gyűlt össze. (Nevetés.) Mindezen kérdéseken túl esvén a tek.rrek azokat tanácskozás alá nem vették. Madarász L. Somogy köv.: Sebes postán vett utasításánál fogva küldőinek kívánsága szerint sürgeti, hogy az országgyűlés azon kört, mellyet maga ebbe kitűzött, zárja be és oszoljék szét. Egyúttal előadja, hogy a még most is hosszú tanácskozási mód neki nem tetszik ; a férfi ülés egy órakor fejeztetett be ,s a válaszüzenet még most sem jött nyilvánosságra. Illy lassú eljárás mellett a határnap igen elhúzódik. Biró Im. Arad köv.: Az előtte szóló előadására megjegyzi , mikint mégis lófuttában menni nem lehet ’s a dolgokat kissé megfontolni szükség. Bükk Zs. Borsod köv.: Nem lévén tárgy, melly felett tanácskozzanak a terrek, egy sajátszerü emberre hivja fel figyelmöket. Ezen ember, kit a sors átkul adott a birodalomnak és hazánknak, nem más mint a Metternich. Ezen ember még 1826 ban az országos írek által hízelgő szavakkal magyar indigenának vétetett be, ’s a helyett, hogy kötelessége szerint életét ez árva hazának ’s a nemzetnek javára fordította volna, szívtelen volt a népek iránt, ’s őket a trónnal majd nem conflagratióba hozta; ezért kívánja, hogy a hazának ezen háládatlan fogadott fia a magyar nemzet díszes polgárai sorából egy törvénycikk által kitöröltessék. (Roppant zajos tetszés , számtalan „elfogadjuk“ kiáltások.) Szabó A. elnök : Úgy látszott, hogy a borsodi indítványra határozatot akart mondani, de a folyvást tartó zaj miatt érteni nem lehetett. Tarnóczy K. Nyitra köv.: Távol van tőle, hogy Metternichet védelmezze, ítélni fog felette a história, de figyelmetessé teszi a teröket hazánk élő törvényére, miszerint senkit kihallgatás és ítélet nélkül büntetni nem lehet. (Zaj.) Madarász L. Somly köv.: Hogy a Iapus szerint kihallgatás nélkül elítélni nem lehet, ez áll, de a jelen kérdés más. Vannak bevégzett tények, amik felett, hogy kételkedjünk, nagy elhatározásra van szükség. Illy tények közül Metternichre vonatkozólag többeket elősorolva előadá, hogy Magyarország felvirulását ezen ember gátolta, indigenek közé sorolása alacsony bók volt, hatalma összeroskadt ’s ö fölsége is átlátta, hogy a népek bizodalmát nem bírja. A mit a francziák az egyesek kármentesítésére fizettek, kapott-e abból valamit Magyarország? Ezen embernek köszönhetni az 181 lki eseményeket. És ki Magyarországot illy bántalmakkal illette, még titkos politziát is akart becsusztatni, ezt Nyitra követe a 19. szerint kívánja elítélni, mit maga Metternich sem kívánhat , mert igy bírói zár alá kellene vetni elébb Rajnamelléki jószágait, sőt magát, hogy el ne szökhessék, befogni, mig a nemzetnek ő okozta kára ki nem pótoltatik. Hogy az indigenek közül kitörültessék, ez legillendőbb mód, és nem is hallatlan; vannak proscriptiók, hol kihallgatás nem kellett, mert a tények világosak voltak. Ezeknél lógva a borsodi indítványt pártolva kívánja , hogy azt Borsod követe rövid törvényjavaslatba foglalja. Bükk Zs. Tiszteli Nyitra követének lelkismeretességét, mi becsületére válik, de a 19. nem látja ide alkalmazhatónak , mert ez oda vezetne, hogy koronás fejedelmünknek sem volt joga őt hivatalától elmozdítani, pedig ő felségének dicsőbb tette nincs annál, mint midőn elkergette azt, kinek politikája trónját veszélyeztette. Hogy Ítéljünk felette, nem kell ahoz corpus juris. Ítélt felette hazánk és Európa , Ítélt nemzetünk és más nemzetek istene. A kárhozat ki van mondva fejére. Bónis S.: Ha van alkalom, midőn a I. Utól el lehet térni , ez a jelen , midőn azon hütelen ministerről van szó, kinek zsarnokságát Europa leghelvesebb népe sem tűrhette ’s őt elkergető. Nyitra követének kivánatát, miszerint elébb kihallgattassék, méltányolja, ’s ezért kívánja, hogy mint honához hütelen, perbe idéztessék (zaj) ’s ha megszökött, proseribálni kell. Tomcsányi J. Békés köv. : Azt hiszi, nincs a ki kételkedjék azon, hogy Metternich sokkal többet érdemelt, mint hogy csak az indigenok közül kitöröltessék. De ezen eljárást prozaicus kitétellel döglött oroszlányházi rugdalódzásnak tartja. Midőn még a poleton volt, mért nem szólalt fel akkor ellene a nemzet? A franczia háborúbeli kárpótlásra nézve azt jegyzi meg, hogy Metternich sokkal később vétetett be indigenának. Ha a terv-nek tetszik őt kitörölni, reá áll, de hogy most ezzel vesződjenek, inkább határozatilag kimondatni kívánja, hogy Metternichet e nemzet méltatlan tagjának tartjuk. (Helyeslés.) J o s ip o vich A. turmezei gróf. Nincs úgy meggyőződve, mint Békés követe, kinek beszédére azt jegyzi meg, miszerint múlt országgyűlésen ő előhozd, milly sok kárt tesz Metternich, és nemcsak ez, de Kollovrat ellen is szólt. Ezért Somogy követével tart. Szabó A. elnök. : Végzésül kimondani akarja, miszerint a békési indítvány szerint a tábla határozatilag kijelenti, hogy Metternich ő herczegsége —e szavakat zajálta fel, miért az utóhangokat nem hallhattuk.) Szentkirályi M. elnök. : A mostani eseményeknek más értelmet tulajdonit, sem hogy okát egy emberben keresni ,s a boszut egyesnek irányozni akarná. A jelen események csak olly értelemben magasztosak, ha úgy tekintetnek, mint a szabadság rendszerének győzelme az absolutistikus rendszer ellen. Ha illy értelemben vesszük , amelly győzelmet együtt vittünk ki a szomszéd népekkel, ez olly nagyszerű, hogy egyes személlyel bajlódni nem kell, de nem is illendő. Folt lenne ez az események tündöklő fényén, ha azért, ami a végzetben feküdt, egyes embert akarnánk megbeszulni. Azon egyén, a kit nevezni sem kíván, a história szólószéke előtt áll; azon korszakot, mellyben uralkodott, befejezettnek tekinti és csak mint múlt felett fog felette elmélkedni, mellyhez semmi köze, semmi érdeke, mellynek az uj korszakba még árnyékát sem kívánná behozatni. Azon rendszerrel soha egyet nem értett, hanem félbehagyni kívánná a vitatkozást, határozatot nem hozna, minek semmi sikere, törvényt sem alkotna, melly csak emlékül szolgálna, hogy az ország rendei illy fontos perczekben illy csekély dolgokkal bibelődtek. (Átalános helyeslés.) Asztalos P. Marmaros köv. : Pest követének előadását magáévá teszi a nélkül, hogy Metternich politikája felett ítélne most, midőn elvek ellen küzdenek, hol az emberek csak mint betűk tűnnek elő, mellyeket a körülményhez képest előre vagy hátra lehet tenni. Ha az indítványozott lépéssel Metternich politikájának roszalásához avagy lelkismerete mardosásaihoz valamit toldani lehetne, reá állana, de tetteit sokkal roszabbaknak, és mardosásait sokkal nagyobbaknak tartja, semhogy egyebet kívánhasson neki, mint hosszú életet azoknak kiszenvedéseire ’s kívánja azt, hogy Ahaszver nyugalom- I ra szállton, az örökké bolygó zsidó helyét Metternich foglalja el, ’s büntetése legyen az, hogy lássa, mint nőnek fel a szabadság gyermekei az absolutismus gyermekeinek sirjai mellett. (Zaj) _ Bróm. Arad köv. : Pest követe indítványát elfogadja; pörbe idézni a vádlottat annál kevésbbé akarja, mert óhajtja, hogy e haza soha színét se lássa. Bónis S. Pest követével nincs tökéletesen egy véleményben, mert ha valakit hazafiai érdemeiért polgári jogokkal feldiszesiteni lehet, úgy az érdemetlent azoktól megfosztani helyén van főkép ott, hol olly zsarnokról van szó, kit már a nép megbüntetett; e fontos körülmények közt azonban Pest követének inditványát elfogadja. Szentkirályi M. elnök. : Indítványának támogatására előhozza, hogy a régi időszakból az uj korszakba boszu nélkül menjünk át, mert ha boszu terére lelünk, annak nyilai sokakat érnének ,s ő nem kívánja, hogy az országgyűlés olly lépést tegyen, mellyből következtetni lehessen, hogy a boszu periódusa még befejezve nincsen, miért kéri a teriket, hogy a vitával hagyjanak fel. (Közhelyeslés.) V i d é s s J. Hitelesítés végett felolvassa másodszenetét a kk. és írnek a móltgos ferihez a nemzeti őrseregről szóló t. czikkre tett észrevételek iránt, melly helybenhagyatván az ülés már oszlásnak indult, mikor Kossuth L. a már közlöttük telegraphi sürgönnyel örvendezteté meg a teremet. A mart. 28. kerületi ülés kezdetén a szabadság örömegét egy bűfelleg borta el. Vidoss József Vasmegyének igen tisztelt követe Szabó Miklós követtársainak haláláról értesítő a közönséget. Szemeinket azon gyász-ravatal felé forditá, mellyen szeretett követtársának, a követi kar egyik lel- ikés bajnokának földi maradványai nyugszanak, kit a haza szent ügye mellett küzdők sorából korán ragadott ki a kérlelhetlen halál, ’s kinek végmeghagyásából ’s nevében megilletődött hangon illy búcsúszavakat intéz szóló a kerületi rendekhez : „Fogadják azért tőlem a kerületi rendek a boldogultnak háláját azon kitüntető bizodalomért, mellyel őt jegyzőjükké választani kegyeskedtek, — fogadják őszinte baráti köszönetét azon rokon vonzalomért, mellyel e táblának minden egyes tagjai iránta viseltetni méltóztattak. E reménydus tavasznak kora virágai neki csak azért nyiltanak, hogy a halál jégkarjai közt ismét elsorvadjanak. — Tán sok öröm, tán sok bánat elől menekült szabadabb ’s biztosabb honába magasztos lelke, — ez ugyan bizonytalan , mert ki tudhatja mi rejlik a kétes időknek rejtélyes jövendőjében. — Annyiból azonban bizonyosan boldognak mondhatom az elhunytat, a mennyire érzékenyülve tapasztalom , hogy sok résztvevő lélek szorongva áldást zokog nem sokára szétporló hamvaira!“ E gyászhirt mély bánattal fogadák a kerületi rr. ’s a jeles hazafinak kora elhunytán mindenki elszomorodott. Sztanaczky A. Szathmár németi köv.: Szathmár városában f. helén tartott népgyülésböl kötelességévé tétetett kijelenteni, mikint Szatmár városa közönsége a pesti 12 pontot a felség iránti tántoríthatlan hűség és ezen országgyűlés iránti teljes bizalom mellett elfogadták, egyszersmind pedig kívánják, hogy a papi, minden szerzetesi és alapítványi jószágok a nemzet szabad rendelkezése alá tétessenek, részint az úrbéri viszonyok kiegyenlitésére, részint a nevelés magas czéljaira fordítandók, mi iránt még ez országgyűlésen törvényt alkotni kívántak. (Tetszés főkép a hallgatóság részéről.) Rengey F. Szeged város köv.: Szathmár városának inditványát pártolja. Szentkirályi M. elnök: A nélkül, hogy az indítvány érdemébe belebocsátkoznék, figyelmezteti a tervket, hogy ha az országgyűlést minél hamarább befejezni szándékuk , újabb és újabb tárgyakat felvenni nem lenne czélszerű. A rr. szándéka, hogy a tanácskozás alatt levő kérdések befejeztetvén, az országgyűlés eloszoljék ’s a népképviselő hongyülésnek engedjen helyet. (Közhelyeslés.) Dessewffy Jób Nógrád köv. : Károly János követtársa házi körülményei miatt a díszes pályáról lelépvén, helyébe Nógrád rendes Kubinyi Ferencz köztiszteletben álló hazánkfiát választák országgyűlési követekül. Perczel Miklós és b. Majthényi József Baranyamegyének ujdon választott képviselői magokat a t.rr. barátságába ajánlják. (Éljenzés, vidámság.) Urbányi Lőrincz Temesvár köv.: Temesvár sz. kir. városában a megye és városi tanács hozzájárulásával Isten szabad ege alatt tartott népgyülésnek petitioját van szerencsém az. kk. és írnek bemutatni, egyszersmind nyugodt kebellel és örömmel jelenteni , hogy azon fergeteg, melly a nyugotnat, népeit megrázkódtató és már hazánk csöndes ege fölött véres vonalkint lebegett, és most is lebeg, Temesvárnak láthatárán csendesen átvonulva, annak lakosaira inkább üdvöt, mint vészt hozott; mert valamint a nemzet jelenvaló képviselői iránt teljes bizodalommal viseltetnek; úgy a szabadság érzetétől ’s a kor igényeitől áthatva — minden nemzetiségek, ’s vallásoknak egygyéolvadása mellett kijelenték , miszerint az események rohama alatt csak úgy lehet megállanunk, ha e nemzet szabad, szabadságában egy és egységében erős leend, —ennek elérésére pedig mélhatlanul szükségesnek tartják, az ismeretes 12 pontnak azonnali törvénybe igtatását, egyébiránt a 121k pontot azzal toldván meg , hogy a határőrvidékek a bécsi haditanács és katonai szolgálat alól felmentetvén és a magyar municipiumok szerint rendeztetvén, Magyarországhoz tettleg bekebeleztessenek ; ajánlom tehát a t. ki. figyelmébe. (Éljenzés.) Szentkirályi M. elnök : A tek.rmek határozata az, hogy a mennyiben a benyújtott petitiók új kérdéseket foglalnak magukban, a ministeriumhoz utasittassanak, melly azok iránt, ha szükségesnek tartja, a legközelebbi országgyűlés ebbe javaslatot terjesztene. A temesvári petitiot is oda utasítani véli. (Helyeslés.) Kubicza P. Trencsin köv.: A pálinkafőzés meggátlása tárgyában számtalan aláírásokkal ellátott petitiot nyújt be.