Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-03-29 / 798. szám

Ezen lapok hétfőt kivéve na­ponkint jelennek meg. Előfize­tési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nél­kül 7 ft, postán borítékban he­­tenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Szerda 798. Martius 29. 1848. BUDAPESTI HÍR­ADÓ. Nemzetiségek és osztályok közti béke! monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! Előfizethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, ventur- utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvani­­utczai Horváth - házban 583­. szám alatt földszint és min­den kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és kül­földre menendő példányok csak a bécsi császári királyi fő­­postahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Halálozás. O­r­s­z­á­g­g­y­ü­l­é­s. A mart. 27. és 28-ai ülések mindkét táblánál. Bécsi levél (vége). Szegedről. Ausztria. Külföld. Frenczia-, Porosz- és Oroszország. Hivatalos és magánhirdetések. 9IA€i¥AROB8ZÁe és ERDÉLY. Ö cs. kir. apost, felsége báró Jellachich József ezredesi ve­­zérőrnag­gyá és Horvátország bánjává , az első és második báni határőri gyalogezred tulajdonosává, egyszersmind dij­ elengedés mellett titkos tanácsossá kinevezni méltóztatott. Ő cs. kir. apóst, felsége Biaczovszky Domokos őrkanono­kot, a szepesi székes­egyházi káptalanban nagypréposttá — a szathmári székes­egyházban Szepesy Sámuel szigeti lelkészt marmarosi főesperessé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. O cs. ap. kir. felsége Consta­ntinovics Döme táblabirónak a görög kir. megváltó-rend ezüst lovagkeresztje elfogadását kegy. megengedni méltóztatott. Ö cs. ap. kir. felsége H­orvát­h Laj. kir. helytartótanácsi fo­galmazó gyakornokot ugyanazon kormányszéknél tiszt.­beli fogal­mazóvá legkegy. kinevezni méltóztatott. Pfafffán. nagyszebeni kamar. fizetőhivatali írnok ugyanott pénztártisztté neveztetett ki. A nagybányai bányakar. ügyészi állomás We­­t­s­­­e­­­n Antal zólyomi alü­gyészre ruháztatott. A selmeczi bánya- és erdészi akadémiánál megürült segédi ál­lomásra a bányaművelés, érczválasztás és bányagéptan tanára mel­lett Brutm­a­nn Vilmos bányagyakornok és segéd, az elemi 's fensőbb mathesis tanára melletti segédségre Korzicsko K. bányagyakornok, az ásványtani 's földismei segédségre per­ig Braun Béla bányagyakornok alkalmaztatott. Schule­z Móricz rozsnyai bányatörvényszéki helyettes tollvivő a selmeczi főigaz­gató hivatalnál titoknokságra érdemesü­letett. Szabó Miklós vasmegyei követ Pozsonyban 32 éves korában mart. 27én ideglázban meghalálozott. Országgyűl­és. Mártius 27én délelőtt titkosan tanácskoztak akk. észt. Délután 5 órakor kerületi ülésbe gyűltek össze. Ká­rolyi Istv. Pest városa követe utasításánál fogva, kijelenté, miszerint küldői a városi 1.javaslat azon­­át, mellyben a hi­vatalból netalán kimaradandó városi tisztviselők nyugdíjazta­tása határoztatik, akint kívánják módositatni, hogy a nyug­díj arányának meghatározása a városi hatóságokra bizassék, mert noha méltányosnak ismerik el, hogy az illy örökös tiszt­viselők nyugdíj­aztassanak, ezt mindnyájára kiterjeszteni az adózók nagy megterheltetésének tartják. Előadta továbbá a ministeriális törvényre vonatkozólag, hogy a ministérium ülé­seit mindig Buda­ Pesten tartsa, a 1.javaslat 22. §ra nézve pe­dig nem látják helyén küldői, hogy a 6. §ban említett kor­mánytestületek hivatalnokai okvetlen újabb alkalmazást nyer­jenek, a­kik pedig a miniszeri osztályokban el nem helyeztetnek, jelenleges fizetésöket egészen megtartsák, ezen utóbbira nézve azt kivánják, hogy azon pénzalapból fizettessenek, melly a czimek és taksákból gyűlt össze. (Nevetés.) Mind­ezen kér­déseken túl esvén a tek.­rrek azokat tanácskozás alá nem vették. Madarász L. Somogy köv.: Sebes postán vett utasítá­sánál fogva küldőinek kívánsága szerint sürgeti, hogy az or­szággyűlés azon kört, mellyet maga eb­be kitűzött, zárja be és oszoljék szét. Egyúttal előadja, hogy a még most is hosszú tanácskozási mód neki nem tetszik ; a férfi ülés egy órakor fejeztetett be ,s a válaszüzenet még most sem jött nyilvános­ságra. Illy lassú eljárás mellett a határnap igen elhúzódik. Biró Im. Arad köv.: Az előtte szóló előadására megjegy­zi , mikint mégis lófuttában menni nem lehet ’s a dolgokat kissé megfontolni szükség. Bükk Zs. Borsod köv.: Nem lévén tárgy, melly felett tanácskozzanak a te­rrek, egy sajátszerü emberre hivja fel fi­­gyelmöket. Ezen ember, kit a sors átkul adott a birodalomnak és hazánknak, nem más mint a Metternich. Ezen em­ber még 1826 ban az országos írek által hízelgő szavakkal magyar indigenának vétetett be, ’s a helyett, hogy köteles­sége szerint életét ez árva hazának ’s a nemzetnek javára for­dította volna, szívtelen volt a népek iránt, ’s őket a trónnal majd nem conflagratióba hozta; ezért kívánja, hogy a hazá­nak ezen háládatlan fogadott fia a magyar nemzet díszes pol­gárai sorából egy törvényc­ikk által kitöröltessék. (Roppant zajos tetszés , számtalan „elfogadjuk“ kiáltások.) Szabó A. elnök : Úgy látszott, hogy a borsodi indítványra határozatot akart mondani, de a folyvást tartó zaj miatt érteni nem lehetett. Tarnóczy K. Nyitra köv.: Távol van tőle, hogy Met­­ternichet védelmezze, ítélni fog felette a história, de fi­­gyelmetessé teszi a te­röket hazánk élő törvényére, miszerint senkit kihallgatás és ítélet nélkül büntetni nem lehet. (Zaj.) Madarász L. Som­ly köv.: Hogy a Ia­pus szerint ki­hallgatás nélkül elítélni nem lehet, ez áll, de a jelen kérdés más. Vannak bevégzett tények, a­mik felett, hogy kételked­jünk, nagy elhatározásra van szükség. Illy tények közül Metternichre vonatkozólag többeket elősorolva előadá, hogy Magyarország felvirulását ezen ember gátolta, indigenek közé sorolása alacsony bók volt, hatalma összeroskadt ’s ö fölsége is átlátta, hogy a népek bizodalmát nem bírja. A mit a fran­­cziák az egyesek kármentesítésére fizettek, kapott-e abból va­lamit Magyarország? Ezen embernek köszönhetni az 181 lki eseményeket. És ki Magyarországot illy bántalmakkal illette, még titkos politziát is akart becsusztatni, ezt Nyitra követe a 1­­9. szerint kívánja elítélni, mit maga Metternich sem kí­vánhat , mert igy bírói zár alá kellene vetni elébb Rajna­­melléki jószágait, sőt magát, hogy el ne szökh­essék, befogni, mig a nemzetnek ő okozta kára ki nem pótoltatik. Hogy az in­digenek közül kitörültessék, ez legillendőbb mód, és nem is hallatlan; vannak proscriptiók, hol kihallgatás nem kellett, mert a tények világosak voltak. Ezeknél lógva a borsodi in­dítványt pártolva kívánja , hogy azt Borsod követe rövid tör­vényjavaslatba foglalja. Bükk Zs. Tiszteli Nyitra követének lelkismeretességét, mi becsületére válik, de a 1­­9. nem látja ide alkalmazható­­nak , mert ez oda vezetne, hogy koronás fejedelmünknek sem volt joga őt hivatalától elmozdítani, pedig ő felségének dicsőbb tette nincs annál, mint midőn elkergette azt, kinek politikája trónját veszélyeztette. Hogy Ítéljünk felette, nem kell ahoz corpus juris. Ítélt felette hazánk és Európa , Ítélt nemzetünk és más nemzetek istene. A kárhozat ki van mondva fejére. Bónis S.: Ha van alkalom, midőn a I. Utól el lehet térni , ez a jelen , midőn azon hütelen ministerről van szó, kinek zsarnokságát Europa leghelvesebb népe sem tűrhette ’s őt elkergető. Nyitra követének kivánatát, miszerint elébb ki­­hallgattassék, méltányolja, ’s ezért kívánja, hogy mint honá­hoz hütelen, perbe idéztessék (zaj) ’s ha megszökött, proseri­­bálni kell. Tomcsányi J. Békés köv. : Azt hiszi, nincs a ki ké­telkedjék azon, hogy Metternich sokkal többet érdemelt, mint hogy csak az indigenok közül kitöröltessék. De ezen el­járást prozaicus kitétellel döglött oroszlányházi rugdalódzás­­nak tartja. Midőn még a poleton volt, mért nem szólalt fel akkor ellene a nemzet? A franczia háborúbeli kárpótlásra nézve azt jegyzi meg, hogy Metternich sokkal később vétetett be indigenának. Ha a te­rv-nek tetszik őt kitörölni, reá áll, de hogy most ezzel vesződjenek, inkább határozatilag kimon­datni kívánja, hogy Metternichet e nemzet méltatlan tagjának tartjuk. (Helyeslés.) J o s i­p o vi­c­h A. turmezei gróf.­ Nincs úgy meggyő­ződve, mint Békés követe, kinek beszédére azt jegyzi meg, miszerint múlt országgyűlésen ő előhozd, milly sok kárt tesz Metternich, és nemcsak ez, de Kollovrat ellen is szólt. Ezért Somogy követével tart. Szabó A. elnök. : Végzésül kimondani akarja, miszerint a békési indítvány szerint a tábla határozatilag kijelenti, hogy Metternich ő herczegsége —­­e szavakat zaj­­álta fel, miért az utóhangokat nem hallhattuk.) Szentkirályi M. elnök. : A mostani eseményeknek más értelmet tulajdonit, sem hogy okát egy emberben keresni ,s a boszut egyesnek irányozni akarná. A jelen események csak olly értelemben magasztosak, ha úgy tekintetnek, mint a szabadság rendszerének győzelme az absolutistikus rendszer ellen. Ha illy értelemben vesszük , a­melly győzelmet együtt vittünk ki a szomszéd népekkel, ez olly nagyszerű, hogy egyes személlyel bajlódni nem kell, de nem is illendő. Folt lenne ez az események tündöklő fényén, ha azért, a­mi a végzetben fe­küdt, egyes embert akarnánk megbeszulni. Azon egyén, a kit nevezni sem kíván, a história szólószéke előtt áll; azon korsza­kot, mellyben uralkodott, befejezettnek tekinti és csak mint múlt felett fog felette elmélkedni, mellyhez semmi köze, semmi érdeke, mellynek az uj korszakba még árnyékát sem kívánná behozatni. Azon rendszerrel soha egyet nem értett, hanem fél­behagyni kívánná a vitatkozást, határozatot nem hozna, mi­nek semmi sikere, törvényt sem alkotna, melly csak emlékül szolgálna, hogy az ország rendei illy fontos perczekben illy csekély dolgokkal bibelődtek. (Átalános helyeslés.) Asztalos P. Marmaros köv. : Pest követének előadá­sát magáévá teszi a nélkül, hogy Metternich politikája felett ítélne most, midőn elvek ellen küzdenek, hol az emberek csak mint betűk tűnnek elő, mellyeket a körülményhez képest előre vagy hátra lehet tenni. Ha az indítványozott lépéssel Metter­­nich politikájának roszalásához avagy lelkismerete mardosá­­saihoz valamit toldani lehetne, reá állana, de tetteit sokkal roszabbaknak, és mardosásait sokkal nagyobbaknak tartja, semhogy egyebet kívánhasson neki, mint hosszú életet azok­nak kiszenvedéseire ’s kívánja azt, hogy Ahaszver nyugalom- I ra szállton, az örökké bolygó zsidó helyét Metternich foglalja el, ’s büntetése legyen az, hogy lássa, mint nőnek fel a sza­badság gyermekei az absolutismus gyermekeinek sirjai mellett. (Zaj­) _ B­­­ró­­m. Arad köv. : Pest követe indítványát elfogadja; pörbe idézni a vádlottat annál kevésbbé akarja, mert óhajtja, hogy e haza soha színét se lássa. Bónis S. Pest követével nincs tökéletesen egy véle­ményben, mert ha valakit hazafiai érdemeiért polgári jogokkal feldiszesiteni lehet, úgy az érdemetlent azoktól megfosztani helyén van főkép ott, hol olly zsarnokról van szó, kit már a nép megbüntetett; e fontos körülmények közt azonban Pest követének inditványát elfogadja. Szentkirályi M. elnök. : Indítványának támogatására előhozza, hogy a régi időszakból az uj korszakba boszu nél­kül menjünk át, mert ha boszu terére lelünk, annak nyilai sokakat érnének ,s ő nem kívánja, hogy az országgyűlés olly lépést tegyen, mellyből következtetni lehessen, hogy a bo­szu periódusa még befejezve nincsen, miért kéri a te­riket, hogy a vitával hagyjanak fel. (Közhelyeslés.) V i d é s s J. Hitelesítés végett felolvassa másodszenetét a kk. és írnek a móltgos fe­rih­ez a nemzeti őrseregről szóló t. czikkre tett észrevételek iránt, melly helybenhagyatván az ülés már oszlásnak indult, mikor Kossuth L. a már köz­­löttük telegraphi sürgönnyel örvendezteté meg a teremet. A mart. 28. kerületi ülés kezdetén a szabadság öröm­egét egy bűfelleg bor­ta el. V­id­os­s József Vasmegyének igen tisztelt követe Szabó Miklós követtársainak haláláról ér­tesítő a közönséget. Szemeinket azon gyász-ravatal felé for­­ditá, mellyen szeretett követtársának, a követi kar egyik lel- i­kés bajnokának földi maradványai nyugszanak, kit a haza szent ügye mellett küzdők sorából korán ragadott ki a kér­­lelhetlen halál, ’s kinek végmeghagyásából ’s nevében megil­­letődött hangon illy búcsúszavakat intéz szóló a kerületi ren­dekhez : „Fogadják azért tőlem a kerületi rendek a boldogult­­nak háláját azon kitüntető bizodalomért, mellyel őt jegyző­jükké választani kegyeskedtek, — fogadják őszinte baráti kö­szönetét azon rokon vonzalomért, mellyel e táblának minden­­ egyes tagjai iránta viseltetni méltóztattak. E reménydus ta­­­­vasznak kora virágai neki csak azért nyiltanak, hogy a ha­lál jégkarjai közt ismét elsorvadjanak. — Tán sok öröm, tán­­ sok bánat elől menekült szabadabb ’s biztosabb honába ma­gasztos lelke, — ez ugyan bizonytalan , mert ki tudhatja mi rejlik a kétes időknek rejtélyes jövendőjében. — Annyiból azonban bizonyosan boldognak mondhatom az elhunytat, a mennyire érzékeny­ülve tapasztalom , hogy sok résztvevő lé­lek szorongva áldást zokog nem sokára szétporló hamvaira!“ E gyászhirt mély bánattal fogadák a kerületi rr. ’s a jeles hazafinak kora elhunytán mindenki elszomorodott. Sztanaczky A. Szathmár­ németi köv.: Szathmár váro­sában f. he­­lén tartott népgyülésböl kötelességévé tétetett kijelenteni, mikint Szatmár városa közönsége a pesti 12 pon­tot a felség iránti tántoríthatlan hűség és ezen ország­­gyűlés iránti teljes bizalom mellett elfogadták, egyszersmind pedig kívánják, hogy a papi, minden szerzetesi és alapítványi jószágok a nemzet szabad rendelkezése alá tétessenek, részint az úrbéri viszonyok kiegyenlitésére, részint a nevelés magas czéljaira fordítandók, mi iránt még ez országgyűlésen tör­vényt alkotni kívántak. (Tetszés főkép a hallgatóság részéről.) Rengey F. Szeged város köv.: Szathmár városának in­ditványát pártolja. Szentkirályi M. elnök: A nélkül, hogy az indítvány érdemébe bele­bocsátkoznék, figyelmezteti a te­rvket, hogy ha az országgyűlést minél hamarább befejezni szándékuk , újabb és újabb tárgyakat felvenni nem lenne czélszerű. A rr. szán­­déka, hogy a tanácskozás alatt levő kérdések befejeztetvén, az országgyűlés eloszoljék ’s a népképviselő hongyülésnek engedjen helyet. (Közhelyeslés.) Dessew­ffy Jób Nógrád köv. : Károly János követtársa házi körülményei miatt a díszes pályáról lelépvén, helyébe Nógrád rendes Kubinyi Ferencz köztiszteletben álló ha­zánkfiát választák országgyűlési követekül. P­erczel Miklós és b. Majthényi József Baranya­­megyének ujdon választott képviselői magokat a t.­rr. barát­ságába ajánlják. (Éljenzés, vidámság.) Urbányi Lőrincz Temesvár köv.: Temesvár sz. kir. városában a megye és városi tanács hozzájárulásával Isten szabad ege alatt tartott népgyülésnek petitioját van szeren­csém az. kk. és írnek bemutatni, egyszersmind nyugodt kebellel és örömmel jelenteni , hogy azon fergeteg, melly a nyugotnat, népeit megrázkódtató és már hazánk csöndes ege fölött véres vonalkint lebegett, és most is lebeg, Temesvár­nak láthatárán csendesen átvonulva, annak lakosaira inkább­­ üdvöt, mint vészt hozott; mert valamint a nemzet jelenvaló­­ képviselői iránt teljes bizodalommal viseltetnek; úgy a sza­badság érzetétől ’s a kor igényeitől áthatva — minden nem­zetiségek, ’s vallásoknak egygyéolvadása mellett kijelenték , miszerint az események rohama alatt csak úgy lehet megálla­­nunk, ha e nemzet szabad, szabadságában egy és egységében erős leend, —ennek elérésére pedig mélhatlanul szükségesnek tartják, az ismeretes 12 pontnak azonnali törvénybe igtatását, egyébiránt a 121k pontot azzal toldván meg , hogy a határőrvidékek a bécsi hadi­tanács és katonai szolgálat alól felmentetvén és a magyar municipiu­­mok szerint rendeztetvén, Magyarországhoz tettleg bekebe­­leztessenek ; ajánlom tehát a t. ki. figyelmébe. (Éljenzés.) Szentkirályi M. elnök : A tek.­rm­ek határozata az, hogy a mennyiben a benyújtott petitiók új kérdéseket foglal­nak magukban, a ministeriumhoz utasittassanak, melly azok iránt, ha szükségesnek tartja, a legközelebbi országgyűlés eb­be javaslatot terjesztene. A temesvári petitiot is oda utasítani véli. (Helyeslés.) Kubi­cza P. Trencsin köv.: A pálinka­főzés meggátlása tárgyában számtalan aláírásokkal ellátott petitiot nyújt be.

Next