Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-04-08 / 807. szám

338 a képviseleti közgyűlés válasszon. Ez megváltoztatott a képv. közgyűlés helyébe állandó bizottmány tétetvén. Lónyay (Zemplén) : A hozott privisorius törvények nyomán a tisztújításoknak fel kell függesztetniük. Ha azon rendkívüli eset jöne elő, hogy az egész tisztikar leköszön, a bizottmány javalatára nevezzen uj tisztikart a főispán. Bén is : A helyettesítést egyes hivatalokra tegye a bi­zottmány. De midőn az egész tisztikar leköszön, a régi mó­don választassák. Illy esetben nem akarja a kinevezést bi­zottmány- vagy főispánra ruházni, mert az ekkér kinevezett tisztviselők iránt nem lenne bizalom. Tarnóczy : Osztja Szabolcs követének nézetét. De ezt az olly fontossá lett alispáni hivatal betöltésére is ki akarja terjeszteni. Beöthy : Szabolcs nézete elfogadható volna, ha azon kel­lemetlenséget nem idézné elő, hogy izgatott vetélkedést szül. Ki van mondva, hogy a kijelentési jog nem a főispán, hanem a közös conferentia által gyakoroltatik , annálfogva itt is azt szeretné megállapítani, hogy főispán és bizottmány együtt surrogáljanak. Mocsonyi : Bihart pártolja. Deák: A tanácskozás sora úgy megy e tárgy felett, mint­ha a rendes állapot volna meg. A ministérium előtt főszem­pont volt a zavar és rendetlenség eltávoztatása. Hogy az egész tisztikar egyszerre lemondjon, nem valószínű, miután ez csak pártoskodás és főispáni önkény következése szokott lenni. De ha megtörténik is, hogy állott eddig a gyakorlat illy esetek­ben? A lemondott tisztikarnak kellett szolgálni a tisztújítás napjáig. Miért nem maradhatna e szokás továbbra is fen? A lemondás ápril. végéig történhetik. Ha rendes választás tar­tatnék, az előkészületekre , a választók összeirására sok idő pazaroltatnék, ’s ingerültség idéztetnék elő. — A dolog igen egyszerű" Ha valaki, vagy az egész kilép, surrogáljon a bizot­­mány a főispánnal egyetértve. A bizalom iránti véleményt nem osztom, a bizalom jelen után is lesz annyi vagy több , mennyi eddig a pártok embereihez volt. — Ha az alispán kilép, nincs szüksége a helyettesítésnek, vi­selje hivatalát a másod alispán, mint eddig is történt. Egyéb­iránt a megyei institutiónak eddig is volt a legjobb oldala, hogy önmaga gondoskodott magáról. Ki kell mondani, hogy hol a megyék szükségesnek látják, gondoskodjanak továbbra is. Hány megyében voltak hivatalok egy évig is üresen, a dol­gokat még sem akaszták meg. Ez most legfelebb 5 hónapig leend. A közgyűlések is azért függesztetnek fel, hogy zavar ne legyen, miért akarnánk tisztújításokat? ’sat. ’sat. (Helyes­lés.) A beszéd végeztével Wesselényi földszint megjelent a teremben ’s kitörő lelkesedéssel fogadtatik. Elnök (Forster) a végzést Zala értelmében kimondja. Beöthy: Azon nagyszámú teendőknek , miket az or­szág kitűzött kétségkivül egyik legfontosabbika a testvér Er­délynek Magyarországgali egyesülése. Én ez iránt Erdély több jeles fiaival értekezvén egy törvényczikket formuláztam, mit életbeléptetni a tábla hazafias buzgóságát hívom fel. (Köz­­helyeslés.) Deák: A rik e tárgyban készített törvényjavaslata még nem jött vissza a fériktől, azt hiszem azt be kellene várni ’s együtt tárgyalni. Bar­anyai (Kassa): Küldői részéről hálát’s bizalmat sza­vaz a táblának, ’s egyszersmind a kassai népgyűlés azon ki­­vonatát adja elő, miszerint a törvényhozás egy alkotandó tör­vény által kényszeritse a zsidókat azon aggodalmak eloszla­tására, melly vallásuk titkai iránt általánosan létezik; mig ezt nem teszik a zsidók semmi politikai jogokban ne részesit­­tessenek ; nem teljesítés esetére pedig az országból, jelesül pedig a szab. királyi városokból tiltassanak ki. (Általános zúgás.) Vidoss: Olvassa Erdély és Magyarhon egyesüléséről a törvényjavaslatot. Kinyomatni határoztatott. Deák: Átadja az elnökségnek—Kossuthnak a ,partium* ügyében szerkesztett törvényjavaslatát. Vidoss: Olvassa ugyanezt. Kinyomatik. Majthényi (Bars) : Felolvassa közelebbi utasítását, mellyben a háznak hála ’s bizalom szavaztatik. (Helyeslés.) Fehér: Küldői részéről szinte bizalmat szavaz , mit Vi­­dos felolvas. Szentkirályi: Eddig — mint tegnap is mondám,— a törvényczikkek concertatio utján szerkesztettek ; most ez a ministerium dolga. Jó volna e tárgyban is felírni ő felségéhez. A felírás szerkesztésével indítványozó megbizatik. Piukovics (Bács): Szinte bizalmat szavaz a táblának Bácsmegye részéről, ’s tudatja , hogy küldői a pesti 12 pon­tot magukévá tették. Felolvassa utasítását. (Helyeslés.) Kende: (Nagy figyelem.) Megyéje részéről méltányla­­tot és teljes pártolást fejez ki a táblának mind az eddig tör­téntekért mind a jövendőben történendőkért (uidorság.) Bat­thyány Lajos ministerelnöknek köszönetet szavaz; egyszers­mind fölhívja a táblát, hogy az ősiség eltörlését a ,sicut pos­sidetis h elvén egy generalis quittel mondják ki. (Élénk nevetés. Éljen.) Vidoss: A tábla nevében köszönetet mond Fehérme­gye közönségének, ’s a kerületi jegyzőkönyvbe jegyeztetni nyilatkoztatja. Elnök: Bemutatja a főrök válaszát vallás­a ügyében. Szentiványi (Gömör): A férök té­veszték szem elől, hogy e törvényben a tábla a vallás polgári viszonyai, nem pedig a dogmák felett rendelkezett. Kétséget sem szenved , hogy a tábla a dogmákba nem bocsátkozott, annálfogva nincs is helye itt szót tenni róla. De annyival inkább rendelkezni kell a vallások országos viszonyáról. Pázmándy: A főrendek jelen válaszában hiába keres­tem okot. A közelebbi üléseiben a felső táblának nem lehet­vén jelen, azokat csak a hírlapokból olvastam, ’s úgy talál­tam , hogy felhozott okaik merőben elégtelenek a rendek ál­tal átküldött egyszerű ’s világos törvényt meggyengíteni. A főrendek e válasza igen különös színben tűnik fel, hogy mi­dőn a legkatholikusabb országok: Olaszország, Sardinia ’sat. a vallásegyenlőség elvét kimondják, a főrendek az 1791 diki időre akarnak visszamenni, ’s ez által az ország nyugalmát felzavarják. Azonban tévednek a főrendek, ha azt hiszik, hogy mi' 1791től a históriát nem olvastuk,­ hogy nem láttuk, mikint akarták a nevezett törvényczikk biztosította vallási jogokat minden áron csonkítani. E törekvésnek élő tanúsá­gai : a 6 heti censura, a más vallásuak iskoláiba járhatás el­tiltása ; reversalisok. Midőn úgy állanak a dolgok, igen ve­szélyes volna a históriai bázisra visszatérni (hangos maradjon.) Sebestyén: A főrendek ismét az 1606hoz hasonló clausulát akarnának megállapítani: „absque tam­en praejudi­­cio­n sat.“ melly az áttérést meggátolta. El kell vetnünk a clausulát. Madarász: Mit akarnak a főrendek jelen válaszukban? Nem kevesebbet, mint hogy a jelen törvény a mostani or­szággyűlésről elmaradván , többé semmi ne legyen belőle. Tisztán látni a főrendek czélzatát. Ezelőtt 15 —16 nappal alig merték volna tenni. Ez világos jele a reactionak. Most ugyan a táblai reformnak nem látom helyét. De mégis ki kell mon­danunk, hogy mit a nemzet köz­hajtása törvénynyé emelt, könnyedén ne változtassák, vagy ha igen, legalább méltóz­­tassanak okaikat előadni. A főrendek nem akarnak vallás­egyenlőséget. De hát mit akarnak e clausulával ? Minden vallást ellenséggé tenni — egymás irányában. Szólítsuk fel a főrendeket, hogy a nemzet általános kivonatát, melly a bé­csi és linczi békekötéseken alapul, ne gátolják. Mondják ki nyiltan : akarnak-e egyenlőséget vagy nem ? Elnök: Kimondja a végzést a rendi szerkezet mellett, mi azonnal át is küldetik a férikhez. Szakolcza: Küldői részéről köszönetet szavaz a táblá­nak. (Helyeslés.) Országos ülés 1 órakor. Kerületi elnök átadja az itélőmesternek a megállapított törvényjavaslatokat: a) A vallás, b) Kapcsolt részek, c) Az ország közhivatalnokai, d) Erdély ,uniója* tárgyában. Felol­vastatnak ’s helybenhagyatnak. Piukovics (Bács) ’s Majthényi (Bars) újólag felolvassák utasitásukat. Szentkirályi: Felolvassa a felirási javaslatot: 1) a törvények ministérium általi ellenjegyzése. 2) A megyei tiszt­viselők választása tárgyában. Olgyay: Nemcsak a lemondás esetére kell rendelkez­nünk , de azon esetre is, ha a hivatali személyzet szaporítan­dó lenne, mi az úri hatóságok eltörlésével bizonyosan szük­séges leend. E módosítással a javaslat helybenhagyatik. Ismét országos ülés: Károlyi: Olvassa a fentebbekét törvényjavaslatot. (El­fogadtatott.) April­bán d. e. tartatott L­ik országos ülés a m. form­ól. Hubay itélőm. szóval jelenti, hogy a vallás dol­gában tegnapi napon hozott végzést a kk. és rr. el nem fogad­ván, előbbi izenetekhöz ragaszkodnak ; előadása közben ismét hangos éljenekkel fogadák a bevezetett b. Wesselényi Miklóst; ez izenetre vonatkozólag Scitovszky p. p. kijelenté: Mi­kép óhajtotta volna ugyan, hogy a kk. és rr. válaszizeneteket némi okokkal is támogatták volna, és bár ő csak a vallásbeli viszonyosságot akarta biztosítani, mert quod um­ aequum, al­­teri j­ustum, és a sérthetetlenséget minden vallásfelekezetre akarta kiterjesztetni, azért minden aggodalmak eltá­volítására, most is óhajtaná azon záradéknak betételét, te­kintve mindazáltal a jelen környülményeket, az izenetet elfo­gadja,­ és csupán óvását per non moramur kívánja a tör­vénybe igtatni; — hasonlón Ocskay kassai püsp. is; — b. V­a­y M. koronaőr. Igen menthetőnek látja, hogy a kir. és rr. nem küldtek írott izenetet, mi­után mi is nektek csak szóval válaszoltunk; — a kedélyek meg­nyugtatására elegendőnek látja az általános viszonossági elv kimondását, mert minden egyébb záradékok majd a dogma terére vitethetnének, párt, az izenet; — gr. Cziráky J. nem akadályoztatja a törvényja­vaslat felterjesztését, de szinte kijelenti óvását, és ünnepélye­sen ellen mond mind azon következéseknek, mellyek e törv.­­czikkből eredhetve, vallása függetlenségét sérthetnék. — id. Majláth G­y­ö­r­g­y országbíró­­ megnyugvást talál abban, hogy a ki. és rr. magok is kimondták, mikép a hit elvei nem lehetnek a törvényhozás tárgyai, és csak ha részletességek által fognák akarni ezt megsérteni, akkor fogja az ovások he­lyét látni. (Helyes.) Ez után ugyanazon itélem: felolvasó a 287dik sz. a. „pót­lékjavaslatot a vallás dolgábani törvényhez“ ennek oik­ára nézve Popovics István váradi g. n. e. püspök abban jelenti ki észrevételeit, mikép e czikk csak arról szól, ha g. n. e.tek akarnak más vallásra áttérni, pedig ez nekik eddig is mindig szabad volt, és a viszonosságnál fogva az ellenkező esetnek is ben kellene foglaltatni. — Athanazkovich P. budai g. n. e. püspök: hasonlón a viszonyosságnál fogva az átmeneti szabadságot azokra is ki akarja terjesztetni, kik más vallásból a g. n. e.re akarnak térni. — Erdélyi váradi g. e. püspök: olly korszakban élünk, hol mind a politikai sza­badság, mind a vallási jog mindenkinek meg adatik, hódol ezen igazságnak; a g. n. e.nek szabad volt áttérni, de volt­­ viszonosság, ezt most meg adatni óhajtja. —Busán H.­­ horvátországi köv., utasításánál fogva a keleti egyház köve- ■ tőinek kivánatait pártolni kelletvén, hasonlón szavaz. — F­e­­j­gar­assy M. sz.kádári püspök: constatirozni kell a dolgo­kat; a múlt országgyűlésén hozatott az átmeneti törvény,­­ ebből ki voltak a g. n. e.tek rekesztve, és csak egy későbbi r. rendelménye által részesítettek abban, most tehát csak azon­­ kedvezményeket követelhetik, mellyekben az evangelicusok ■ azon r. szerint részesülnek; — ez után Ocskay kassai püsp. nyilatkozott, de szavait gyengébb hangja, és leginkább a nagy zaj miatt nem érthetvén, mint kivehettük, szinte az­­ előbbiek mellett nyilatkozott; — gr. Erdődy S.: méltányos­nak látja azt, hogy a más vallásbeliek is átmehessenek a g.­­ n. e.re, olly módon, mint ezek másra, — azért e­b ha a „vi­­­­szont“ szót kívánja tétetni. — Ez után hosszabb vita folyt a­­ szerkezet miképeni feltételéről, — némi kölcsönös czáfolga-­­ tásokkal és felvilágosításokkal, — végre abban jön a meg­állapodás, hogy a cik­lus ki­maradván ezen szerkezet jön: „az 1844ik 3ik törvényczikk rendelete a g. n. e. vallásuakra is kiterjesztetik.“ A 7ik­­ra. Erdélyi váradi g. n. e. püspök nem látja azt össze­függésben az 1844ik 5dik törv.czikkelyel, mert ez csak egyesekről szól, midőn itt már tovább megy a törvény, és egész községekre terjeszkedik, — a viszonosságnál fogva e szakot a g. n. e.re is kiterjeszteni kivánja — de ha egy község nagyobb része fog áttérni, és a templom a hátra lévők birtokában marad, azt erkölcsi megszorításnak látja; de olly templomokkal, mellyeket egyesek építettek, kiknek bizonyára csak az volt szándékok, hogy önvallásbelieken segítsenek, ha a község nagyobb része áttér, mi fog történni ? — a törvény­czikk­edik sorában visszaható erőt lát, és azt módositatni óhajtja, valamint arról is világos rendelkezést, mikép történ­jenek a templomok átadásai; — ellenben Athanazkovich P. budai g. n. e. püspök ezen §us megtartását kéri; — Sci­tovszky pécsi püspök, a viszonosságot ő is kívánva e §ust a g. n. e.re is ki akarja terjesztetni; — abban ugyan lát vi­szonosságot, hogy a templom a kisebbségnél maradjon, de ha azt egyes építette akkor a tulajdoni jog sértetik meg, és gya­korlati kivihetőséget sem lát benne, mert p. ha egy község része áttér, és e szerint az i/jnél marad a templom, hogy fogja ez bírni azt fentartani ? (Maradjon.) — Ocskay kas­sai püsp, egy a hallgatósággal! társalkodás után, kijelenti, hogy ő is óhajtja a templomoknak a kisebb résznék­ maradá­sát , ha az alapítónak ellenkező szándéka nem tudatnék, — és e részben már a 1840-i országgyűlésen hozott határzatot kivánja megtartatni, vagy ha a többség veszi át a templomot, akkor adjon kárpótlást a kisebbségnek. (Az ismét közben kiáltó „maradjon“ra kijelenti: „Most már senki sem akar maradni, azért ne maradjon.) — Tihanyi temesi főispán: E részben nem látja czélirányosnak az általános elvek kimon­dását, különben párt. az izenet. — Popovics I. váradi g. n. e. püspök: igazságosnak látja e t.czikk ; ha a templom a többségnél maradna, akkor a kisebbség mintegy erkölcsileg kényszerittetnék követni azt, de a többségnek mindig inkább van módjába új templomot építeni, mint a kisebbségnek; — a katholikusokat, és g. n. egyesülteket templom építéseiknél a kormány segítette, ellenben a g. n. e.nek soha egy fillért sem adott bár, midőn a haza veszélyben volt, mint a franczia háborúkor, ők minden ezüstjüket a kormánynak adák ; to­vábbá sok templom nem is az egyes községeké, de az egész egyházé, mint, példát hozván fel, Lugoson, egyébként kérné, hogy több helyen, hol a g. n. egyesültek erőszakkal vették el a g. n. egyesültektől templomaikat azon visszahatása rendel­tetnék el; — a múlt országgyülésről haza térvén szomorodva látták a g. n. e. hívek, hogy nekik törvény nem hozatott, most tehát ne legyenek ismét azok helyezetben, — azért e­rra nézve párt. az izenet. — Erdélyi váradi g. n. e. püsp., több okokat hoz fel előbbi véleménye támogatásául, és vissza­­utasitja azon vádat, mellyel az előtte szóló m. p. egy egész vallás felekezetet illetett; mert hol eddig áttérések, vagy templom elvételek történtek, azok a törvény szabta után tör­téntek. — B. V­ay M. koronaőr: figyelemmel kisérvén a ta­nácskozást, és mind­két rész által felhozottakat: ő visszaható erőt nem lát a­bban, ha az az előbbi törvényjavaslatokkal egy­bevettetik ; — egyébként hisz az áttérés, vagy templom át­adásoknál ez után is meg lesznek szabva az illető eljárási módok, hisz erőszakoskodásokra nem lát okot e törv.czikkben, és ott azon biztosíték, hogy minden akadályokat a mostani kormány fog kiegyenlíteni. — párt, az üzenet. (Elfogadjuk.) — — És a zdik­tus változatlanul megmaradt. A 8dik­­ba némi módosítást ajánlott Athanazkovich P. budai g. n. e. püspök jelesül : a 4dik sorban e szó után „alatt“ ezeket kívánta betétetni minden esetre pedig a leg­közelebb tartandó országgyűlésig „a 6ik sorban e szó helyett“ törvény ezt „illető útján és módján“ — a „zsinat“ szót pedig congressussal óhajtja felcserélni, mint hogy abbban csak az egyházi elöljárók szoktak részt venni, ő pedig a nép által vá­lasztottakból áll. — gr. Czir­áky J.: hasonlón pártolja ezen módosításokat, annyival inkább, mert e törvény általi rendel­kezést nem egyeztetheti meg a kk. és rt. azon kijelentett vé­leményével, hogy a törvényhozás nem rendelkezhet a vallás­ügyeiről; —­a világi és egyházi törvények működjenek külön körökben szabadon és egymástól függetlenül, veszedelmesnek látja, ha a világi hatalom zsarnokoskodni akar a vallási dol­gokban; — Busán H. horvátországi köv.: hasonlón szavaz; — Bezerédy m. püspök: az e szak elején a g. n. e.nek ön­oktatási és vallási ügyeikre nyújtott biztosítékot, más vallá­sokra is ki akarván terjeszteni, e szó után ,joga“ e szótskat „is“ akarja tétetni; — gr. Teleki D.: ellenkezést lát azon állításban, hogy a status nem rendelkezhet a vallásügyeiről, midőn már magok ezen sok rendelkezéseket foglalnak ma­gokban : a „törvény“ szót ki­hagyatni nem akarja, de a többi módositásokban megnyugszik, — ez után a zsinat szó értel­mezése felett folyt a vita, és a törvényhozásnak a vallásügyek­ben­ felügyelési jogáról, mit ugyan minden szónok elismert, de ennek gyakorlati értelmezése felett ágazták szét a vélemé­nyek ; — végre gr. Zichy M. mozsonyi főispán a viszonos­ság azon elvénél fogva, mikép a prot. is tartanak egyházi gyűléseket, a­nélkül, hogy azokat a törvény elrendezte volna, ezt a g. n. e.re is kiterjesztetni akarván, az ő zsinataik miké-

Next