Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-06-14 / 861. szám
Ezen lapok hétfőt kitéves naponkint jelennek meg. Előbelé m j ár félévre Pozonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer külve 8 ft 34 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Szerda 861. Junius 14 1848 BUDAPESTI HÍRADÓ. Nemzetiségek és osztályok költi béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! Előfizethetni Polaozsibao ! kiadó-hivatalban, venturarcza Bierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvantatczai Horváth - házban 683. szám alatt földszint és minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak bécsi császári királyi főpostahivatalnál rendeltethetnek meg. Előfizetési hirdetés. E hónap végével lapunk visszaköltözik rendes szállására, Budapestre. Megjelenik ezután is a mostani formában, valamivel tán még sűrűbb nyomással, vasárnapot és a főbb ünnepeket kivéve, mindennap. Ára olcsóbb lesz mint eddig, helyben a kiadóhivatalban, félévre 6 ft pp., házhoz hordva 6 ft 30 kr, postán borítékban hatszor küldve 8 ft, kevesebbszer 7 ft 12 kr pp. Az előfizetést e hónapban Itt Pozsonyban elfogadja a kiadóhivatal, ventur-utcza 114. sz. alatt. Pesten ideiglenesen, Geibel Károly udvari könyvárus a Kristóf-téren, vidéken minden postahivatal, az ausztriai birodalomban s külföldön lakók számára a bécsi cs. kir. főpostahivatal. *) A postamester urakhoz. Figyelmeztetjük önöket barátságosan, hogy mi a szorgalmukért önként ajánlott tiszteletdíjt ezután is ki fogjuk szolgáltatni. Egyszersmind kérjük az előfizetéseket jókor beküldeni, mert sok felesleges példányt nyomatni nincs szándékunk. — A Szerkesztő. *) Programmunk olvasható a 855dik számban. TARTALOM. Királyi leiratok. — Kormányrendeletek. — Az ituto. — Lőcséről. — Hirfüzér. — Ausztria. — Francziaország. — Anglia. — Nyílt tér mindenkinek (Védelem). — Hirdetések. — Status- és iparpapirok árkelete a börzén. Királyi leiratok. III. Az erdélyi kormányzóhoz. Azon felhívást, mellyet magyar ministerelnököm gróf Batthyány Lajos folyó esztendői május 19töl a székely székekhez és határőrséghez és erdélyországi hadi főparancsnokomhoz hű érzéssel, koronám és a monarchia fentartásának érdekében intézett, helybehagyván , kegyelmesen, midőn e mai napról kelt parancsomban ugyancsak erdélyországi hadi főparancsnokomnak meghagytam, hogy István nádor s királyi helytartó kedves öcsém rendkívüli esetükben kiadandó rendeleteit az erdélyországbeli katonai erőnek mindkét országban alkalmazására nézve pontosan és tüstént teljesítse, egyszersmind önnek is meghagyom, hogy miután a több felől tornyosuló részek elhárítására minden hű népeim s kormányaim összemunkálása szükséges , úgy tekintse kedves öcsémet István főherczeget, magyarországi nádoromat s királyi helytartómat, mint a kinek hatóságát ezúttal kedves Erdélyemre is kiterjesztettem, következőleg rendeletét és azon engedelmességgel s pontossággal teljesittessenek, mintha azok saját nevem alatt kelendettek volna. E kegyelmes rendeletemről tartozván minden hatóságokat és hivatalbelieket kellőleg értesíteni. Innsbruck, május 29én 1848. — Ferdinand m. k. IV. B. Puchner erdélyi hadi fő kormányzó hoz. Midőn azon felhívást, mellyet magyar miniszerelnököm, gróf Batthyány Lajos, koronám s az összes monarchia érdekében f. évi május 19én a székely nemzethez és határezredekhez és egyszersmind önhöz is intézett, utólagosan jóváhagynám, meghagyom önnek egy részről, hogy ezen felhívás kívánt sikerét eszközölni mindenkép törekedjék ; más részről, hogy öcsém István főherczeg, mint királyi helytartónak az Erdélyben állomásozó katonaság rendkívüli esetekbeni használata iránt kiadandó utasításainak ezentúl pontosan és késedelem nélkül engedelmeskedjék, miről egyúttal hadi ministeremet is tudósítom. Innsbruck, máj. 29én 1848. —Ferdinand m. k. Rendelet. A ministerelnök távollétében, Mészáros Lázár hadügyminister előterjesztésére az 1848-i XXII. t.cz. 91k §. értelmében ezennel kinevezem: 1) A budapesti lovas nemzetőrség őrnagya- s parancsnokául Nádosy Sándort, eddigi nádor huszár ezredi századost. 2) Pestvárosi gyalog nemzetőrsereg egyik zászlóaljához őrnagy- s parancsnokul Földváry Lajost, a pesti nemzetőségi gránátos osztálylső százada eddigi századosát. Mindketttőt pedig akkép, hogy ezen nemzetőrségi parancsnokságuk mellett, a magyar nemzeti őrsereg elrendezésével megbízott országos haditanácsnál mint tanácsosok eddigi alkalmazásukban megmaradjanak. 3) Budai lső zászlóaljhoz őrnagy és parancsnokul Kiss Miklóst, valamint 4) hasonló minőségben a budai 2 dik zászlóaljhoz Gebhard Józsefet. Budapest junius 9én 1848. — István nádor kir. helytartó. Hivatalos közlések a hadügyministeriumtól. I. Minthogy a magyar ezredek a többi hadsereg erejéhez képest számmennyiség tekintetében hátrább vannak , ennek következtében addig is, míg az országgyűlés e részben határozni fog, a ministérium ő felségét megkéri , miszerint a magyar ezredeknél a zászlóaljak fős altisztei kinevezését megengedni méltóztatnék, hogy annakutána a besorozandó újonczok kész segélyzetbe jöhessenek, és országunk vészterhes állása újabb erővel szaporodva, mindinkább hatalmasabban derüljön. II. A felelős magyar kormánynak igen szívén fekszik a hadseregnek fizetés tekintetében jobb karba helyezése, ennélfogva a legközelebbi országgyűlésen , erre nézve kész tervek fognak beadatni, újabb bizonyságául annak , milly igen méltányolja a kormány a hadseregnek hazánk bátorságára tett fáradalmait. III. Mély fájdalommal teszem közhírré azt , miszerint a Gallicziában tanyázó Würtemberg huszárezrednek egyik százada — talán túlbuzgó hazafiságból — összeesküvés által onnét eltávozott, és Magyarországba jött; a milly igen fájlalom ezen esetet, melly ámbár első illyetén példa a magyar hadseregben , de mégis ellenségeinknek újabb fegyvert ad kezeibe , ép olly arányban vagyok kénytelen állásomnál fogva e tény felett rászólásomat kijelenteni. Hadi bizottmányt neveztem ki magyar főtisztekből, melly a tényre szolgáltató okokat a hadi törvények értelmében kinyomozza. — A büntetésre nézve ő felsége királyunk határozata beváratik. Remélem, hogy át fogja mindenki látni, miszerint hazánkat csak a rend, igazság és törvényesség szent ihlete teheti valódi boldoggá , csak az alapíthatja megjövendő nagyságát és boldogságát. *) Budapesten, junius 6-án 1848. — Mészáros Lázár hadügyminister. A vallás és közoktatási ministertől. A kassai főtanodánál Jantsik Mihály halálától megürült állodalomtani és bányajogi tanszék betöltése végett, a magyar tudományos egyetem előtt tartandó pályázat f. é. június lökére tűzetett. A pénzügyi minister Pick Károly halála álltal megüresedett rónaszéki sóbányatiszti állomásra Markus Ágoston segélydíjas bányászati gyakornokot nevezte ki. A kereskedési minister altal Waldmanstadter Ferencz pesti harminczadi gyakornok, a bécsi segéd harminczadi hivatalhoz írnoknak kineveztetett. Felszólítás. Az országos nemzeti őrség elrendezésével megbizott haditanács 6 lovas és 14 gyalog egész nemzetőrségi két ezüst forintos posztóból készült mintaruhákat (Muster-Uniformen) készíttetett, a végre, hogy azok az ország különféle megyéibe utánozás végett szétküldessenek. A mostani pesti vásárra a megyékből ide érkezett t.cz. uraságok ezennel kéretnek, illető megyéiknek ezen mintaruhákat elvinni. A ruhák átveendhetők kecskeméti utczában 409. sz. alatti Batis-féle házban , az alulirt lakáj,. Budapest, jun. 7én 1848. •— Baldacci s. k. ezredes. Értesítés. Az eddig Pesten szabadsajtó-utcza Horváth-házban volt hadügyministeri titoknoki hivatal, i. é. junius 6 án Budára a várba a főhadikormány uj épületébe költözködvén át, ezennel a hivatalos levelezések és beadványok is ott lesznek elfogadandók. — Korponay, hadügyministeri titoknok. Az unió. Pozsony junius 11. Az erdélyi országgyűlés három törvényjavaslatot hozott, mellyeket az idő sürgetős volta miatt, ámbár sok javítás férhetne hozzájuk, előre is megerősített törvényczikkeknek lehet tekinteni. Az első t.cz. az unióról szól **), melly valóságos szégyentükörül szolgálhat a politikusok azon nagy csoportjának , melly egész az országgyűlés kapujáig nem tudott egyebet kiáltani, mint „feltétlen unió, feltétlen unió! unió minden áron!“ S ez által súrlódásokat idézett elő, mellyekre okot adni Erdély törvényhozásának semmi szándéka sem volt. Ezen törvényczikkben ugyanis, nemcsak hogy már is feltételek vannak kikötve, mint a 3. és 4. §. mutatja, hanem a 2. §. szerint egy bizottság is van kiküldve, amelly a teljes egyéalakulás részletei iránt a magyar ministériumot fel fogja világosítani, Erdély érdekének a Magyarországéba illesztésén közremunkálni és a közelebbi közországgyűlésre a ministérium által e tárgyban előterjesztendő törvényjavaslatokra anyagot nyújtani.“ Hol van már most azoknak politikai bölcsesége, kik az uniónak feltételeiről tudni sem akarván, erőszakolásuk által bizalmatlansággal töltötték el még azoknak is elméjét , kik az uniót igazán akarták , a szászokat pedig arra kényszeritették, hogy mennyet és poklot felbolygassanak ellene s még most is, miután ki van mondva, problémává tegyék annak tartós életbe lépését? — mert már is a szebeni lapban a követek repudiatiójáról s a Wiener Zigban egy erőszakosan kimondott unióról beszélnek. — Nem jobb lett volna-e tehát, azt amit az országgyűlés tett, ebeitől fogva is ajánlani a hírlapi sajtónak, ahelyett, hogy miután mindent elkövetett, mi az elmék megnyugovását, az érdekek kiegyenlítését, a visszavonás lecsillapodását gátolhatta, most már halleluját intonáljon az unió dicsőségére, mellyel csak kompromittálni volt képes beléelegyedésével ? És kérdjük azokat a nagy hangú politikusokat , kik a nagy zajban, mellyet mindennap ütnek, a józan és korszerű politika nonplus ultráját látják, kik azt képzelik, hogy a szabadsajtó által ők a népnek egyszerre bölcseivé lettek, mi találtuk-e el az erdélyi közvéleményt, kik a föltétlenség izgatását esztelennek, károsnak és veszedelmesnek nyilatkoztatták és az unió tartósságát sőt tehetségét csak olly egyezménytől függesztettük fel, melly minden igazságos érdekek kíméletét, minden törvényes és a közjót nemsértő jogok biztositását, magában foglalandja? mi irtunk-e „képtelen“ czikket az „unió ellen,a kik épen azon eljárást ajánlottak „erdélyi honfitársunkhoz“ intézett levelünkben, mellyet az országgyűlés is követett nem azért mert mi ajánlottuk, hanem, mert a józan ész szerint mást követnie nem is lehetett, — vagy ők, kik annak épen ellenkezőjét tették mindennap ? mi mozditjuk-e most is inkább elő az igazi, tartós, testvéri unió ügyét, kik a sokáig és olly méltatlanul szenvedett székelynek, — Erdélyben a magyar nemzetiségnek ezen ezer év óta egyedüli mentő szellemének — gyors és tökéletes igazság-tételt, a szásznak is megnyugtatást s az egész Erdély nagy és fontos érdekeinek méltó tekintetbevételét kivánjuk, — vagy ők, kik füldugulásig kiáltozzák, hogy, Erdély megszűnt lenni — Erdélynek neve sincs többé!" hogy a székelyek és szászok is mondjanak le kedvessé vált és szászadok által szentesített szokásaik és jogaikról: ne legyen többé Udvarhelyszék, Háromszék sat., hanem Udvarhely vármegye, Szeben vármegye sat. és végre ne legyen többé se székely, se szász, se hajdú, se kun—utoljára még magyar se, hanem legyen az ő mindent nivelláló igazán képtelen rendszerük, mellynek gyakorlati formája lehet akármi másféle despotismus, csak magyar nem? — Bizony nem az ő véleményük szerint nyilatkozott, hál Istennek! Erdély közvéleménye az országgyűlésen, mellyet ők nem is ismernek, s annál fogva minden beleszólásaikkal csak tévelygésbe hozzák iránta magyarországi közvéleményt, annyira, hogy az uniós törvényczikkben, mellyet bizonyára az unió leghőbb barátai, tán Szász Károly vagy K. Kemény Dénes csináltak, olly kifejezések fordulnak elő, mellyekben az aggodalmat mély belátás nélkül is könnyű felfedezni — mint például:felvilágositni a ministeriumot a teljes egyesülés részletei iránt — közremunkálni Erdély érdekének a Magyarországéba illesztésén sat. És igy legalább annyit büszkén elmondhatunk, hogy Erdély gondolatát az unió iránt Magyarországon mi találtuk el. Bizonyítja ezt a Ild. 1. czikk is, melly a képviseleti rendszert állapítja meg. Ebben is teljesen megegyezik az alapgondolat a mienkkel. Mert ha mi választói census gyanánt hirtelenében egy egész telket és magyarul tudást javasoltunk, az országgyűlés a fejpénzen kívül egyátaljában 8 pft. adót szabott feltételül az egyenes választói jognak, és mivel a censussal igen kevés választó kerülne ki az e jogot eddig nem élvezőkből, a helységeknek nagyságuk aránya szerint egy, vagy két választót adott, mit mi is örömest ismerünk el czélszerűbbnek, ámbár csak látszólag, tágasabbnak. A III. t. ez. szinte azon gondolatban van szerkesztve, mellyet mi előlegesen is kifejeztetni óhajtottunk — t. i. az egész székelységnek rögtön nemzeti őrsereggé alkotása , s a régi járom levételének gondolatában.—Hanem ez. ez. *) A miilyen leyalis ezen kijelentése hadügyministerurnak, épen olly fájdalmas tapasztalni,milly egészen ellenkező értelemben fonják el a dolgot sokan, a mint egy közelebbi számunkban közlött M. szigeti, Grineusz alaírású levél elég világosan bizonyítja. __ £ z e r k **) Lásd a 857dik számú B.P.-Hiradót.