Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-02-23 / 768. szám
Esen lapok hétfőt kivéve naponkint jelennek meg. Előfizetési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Szerda 768. Február 23. 1848. BUDAPESTI HIRADÓ Előfizethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, ventur-utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvaniutczai Horváth - házban 583. szám alatt földszint és minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és küld földre menendő példányok csak a bécsi császári királyi főpostahivatalnal rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Országgyűlés. Előleges közlés a febr. 22-én tartott Ladik ker. ülésről. Folytatása ’s vége a febr. 19kei LVIIId. ker. ülés vitatkozásinak. LIXik kér. ülés febr. 21én. (Tárgy :k városi rendezés). Pozsonyi hirfüzér. Alapítvány. Külföld. Francziaország. Olaszország. Hivatalos és magánhirdetések. VIAGláBOR SZÍCI és EBBÉLI. Országgyűlés. Előleges közlés. A febr. 22-ei kér. ülésben az elnökség által benyujtatott úm. gróf Széchenyi István e kegyelmességének a közlekedésekröli legújabb munkálata, mellynek a felséges Hazához czimzett előszava felolvastatván, rövid vita után, melly azon kérdés körül forgott, hogy ezen terv mint privát javaslat vagy hivatalos jelentés adatott-e be, azon választmányhoz tétetett át, melly a fiumei vasút ügyével is foglalkozik. — A sz. k. városi törvényjavaslat felett a 49. §ig folyt a tanácskozás. A 44. §., melly a haszonvételek és kiváltságok gyakorlását csak az eddigi polgárokra, életök fogytáig, tartja fenn több városi követ által hevesen ostromoltatott. A polgárok kiváltságait épségben fentartatni követelék mindaddig, mig a nemesség hasonló kiváltságai felett is le nem jár az idő. Egyedül Szeged városa mondott le minden kiváltságairól, nem törődve azzal, hogy a nemesség vám és egyéb mentességei egyúttal el nem töröltetnek. — A §. meghagyatván, a 49. §ból kihagyatott azon kivétel, hogy a papok képviselők nem lehetnek , azon okból, mert a városi bírói hatóság alá rendeltettek. Veszprém megyének indítványa, miszerint képviselő ne lehessen ki magyarul nem tud, miután a lehetetlenségbe ütközik ’s nemzetiségünk jövendője a nemzeti nyelvnek diplomaticai poletra emelése által biztositatott, — a többségnél pártolásra nem talált. A magos fermnél ülés nem tartatott. Folytatása is vége a febr. 19-ei kerületi ülés vitatkozásinak. Lukács Ig. Temes köv.: Csongrád megye érdemes követével egyetértőleg magam is azt hiszem, hogy a 381k §. iránti tanácskozás még befejezve nincs, és épen ezért szükségesnek tartom kinyilatkoztatni, hogy küldőim a városok osztályozásának alapjául, nem a választmányi munkálatban, hanem a kormányi javaslatban foglalt lakosok számát vevén tekintetbe, 8000 lakossal nem biró városokat a kis , — ezen felül birókat a közép, ’s a 30,000 felülieket a nagy városok osztályába soroztatni óhajtják. Mi már a szőnyegen lévő kérdéseket, és jelesen előbb a választási módot illeti, Pest megye követének tegnapi felszólalása után a tisztelt elnökség a direct választást végzésül kimondá ugyan, mivel azonban vélekedésem szerint mindaddig, míg valaki szólani kíván, a tanácskozást imígy berekeszteni érvényesen nem lehet, egyedül kötelességemet teljesíten akkor, midőn a választás módjára vonatkozó utasításomat adom elő; és mivel úgy hiszem, hogy e részben majd mindnyájan határozott utasítással vagyunk ellátva, a tanácskozást hosszas előadással feltartóztatni nem szándékom, és azért röviden csak oda nyilatkozom, hogy küldőim a kormány javaslatban foglalt választási módot vélték leginkább czélra vezetőnek , de mivel ezen kérdés a városok coordinatiója körüli intézkedések nevezetes részeihez számítható, az illetők megnyugtatása tekintetéből is szükségesnek vélném azt voksolás által döntetni el. A választói qualificatiókat illetőleg, küldőim a qualificationak legkisebb fokát igen csekélynek tartják, a legkisebb és legnagyobb ősziét közötti fokozat meghatározását pedig a városokra bízni nem szeretnék, részint azért, mert az első megállapítás módja körül amennyiben a szabályt alkotandó tanácskozói testület máris a polgárok által volna választandó, könnyen kétkedés és zavar merülhetne fel, részint mert a fokozati különbözések idő közti meghatározásában a városi lakosok között ellenséges mozgalmak és kellemetlen súrlódások támadhatnának; ennek folytában az a) pont alatti qualificatiot, minden hely szerinti különbözések kirekesztésével a kis városokra 500, középvárosokra 1000, nagy városokra 2000, Pest városára nézve pedig 6000 ftnyi értékben, a többi osztályoknál pedig 200, 400 és 600 ftnyi jövedelemben kívánják meghatároztatni. A qualificationak kérdése méltán a legfontosabb, és a kir. városok jövendőjére nézve legnagyobb befolyást gyakorlandó kérdések közé sorozható , ebben tehát felfogásom szerint a legnagyobb óvatossággal kell eljárnunk, mert a netalán igen széles hasison kiterjesztendő jogokat, ha a szükség megkívánná is, szűkebb korlátok közzé szorítani alig lehet, vagy legalább igen bajos, holott az ellenkező a törvényhozásnak mindenkor könnyű feladata, — de a qualificationak szükségét majd mindnyájan elismervén, legfelebb a quantitásra nézve lehet közöttünk differentia, melly kölcsönös alkudozásnak tárgya leend. Azonban elvileg tekintve a kérdés lényegét, én a kir. városokra szükséges garantiát főleg a valódi vagyonban keresem ’s találom fel, mert a vagyonnak érdeke , legnagyobb kapcsolatban van a városok érdekével, ’s alig vonhatni kétségbe , hogy a városok mindannyiszor, valahányszor a rend ’s béke fel fog netán zavartatni, a vagyonos osztály utalmába fogják leginkább helyezni bizodalmukat; — ennek ellenében nem tartok én attól, mitől több érdemes követ urak tartani látszatnak, hogy t. i. nagyobb qualificatiók meghatározásával a pénzbeli aristocratiának fognák megvetni alapját, mert a pénzbeli befolyást semmi sem korlátozhatja véleményen szerint jobban, mint egy vagyonos — és épen ezért minden oldalról független közép rend. — ’Se néhány szóval támogatva fentebb előterjesztett utasitásomat, a tek. kerületi rrk. bölcs figyelmébe ajánlom. Máriássy A. Sáros köv.: A tárgy bővebb vitatkozások által kimerítve lévén, valóban nem is akaratom a tereket már tovább untatni, de e részben határozott utasítással ellátva lévén kötelességemnek ismerem küldőim nézeteit rövideden előadni, — főleg most, midőn a tanácskozás folytában már leginkább csak ezen kérdés merült fel, hogy : váljon a választási módra nézve czélirányos-e a direct választáshoz fogni? vagy pedig az indirect módhoz ragaszkodni ? — küldőim az országgyűlési követeket directe minden városi polgár által választatni kívánják — a tisztviselőket pedig a k. kir. előadásokhoz csatolt javaslat szerint választatni óhajtják, olly kikötéssel, hogy az ott javaslott választók száma minden városban illetőleg még fél annyi számmal szaporitassék — szem előtt tartván mind azon kicsapongásokat, lélekvásárlásokat sőt vérontásokat is, mellyek a megyei választásoknál olly gyakran tapasztaltatnak. Paál J. Soprony m. köv.: Küldői a polgári képesség alapjául az évenkint fizetendő adót kívánják elfogadtatni ’s itt el- térnek a választmányi munkálatban kifejtett nézetektöl, felhagyván jelenleg ennek fejtegetésével, csak a szőnyegen lévő kérdésre szorítkozik, és kívánja minél előbb eldöntetni azon kérdést: várjon a választások közvetve vagy közvetlen gyakoroltassanak-e ? mert ennek eldöntésétől látja függni a polgári képesség kisebb vagy nagyobb hasisának meghatározását, akár az a választmányi terv szerint, bizonyos értékű fekvő birtokban, vagy évenkinti adóban, vétetik fel. A képviselőknek, mind a tisztviselőknek úgy az országgyűlési követeknek választását is közvetlen és pedig az öszves polgárság által kívánná eszközöltetni, mert csak úgy látja a városok önállásának és függetlenségének biztosítását, ha a polgári képességgel felruházottak minden alkotmányos jogokat egyformán gyakorolnak, és akkor mindjárt, amidőn a t. kk. és rr. a városokban polgárokra nézve a jogegyenlőséget létrehozni és minden egyes polgárt az alkotmányos jogok élvezésébe részesíteni akarják, nem kívánja, hogy ezen jogok élvezésére nézve a polgár és polgár közt különbség tétessék. Ennélfogva a borsodi uj módositványt, melly községi és országos választókról szólván, ezen különbséget csakugyan felállítja, jelenleg ő is mellőztetni óhajtja, és azt csak akkor kívánná tárgyalás alá vétetni, ha ezen alkotmányos jogok élvezhetésének elkülönzése nélkül a polgári képesség olly magas hasisra tétetnék, hogy ezáltal, annak elnyerésétől a városok nevezetes számú lakosai egészen kiszoríttatnának. Maurovics Rezső Esztergomm. köv.: (Beszédét a zaj miatt érteni nem lehetvén, Hunkár A. elnök csendre hivja fel a riket.) A borsodi indítványt utasításával megegyeztetni nem tudja, mert a qualificatiókat megszorítja és a választók közt különbséget tesz. A direct választás mellett nyilatkozván, a qualificatiókra nézve a két választmány munkálatát fogadja el. Papszász L. elnök: Ha a felirattak a szótól elállnának, a direct választás mellett a többséget kimondaná. (Helyeslés.) Szentkirályi M. jegyző : Ha a direct választás elve elfogadtatik, jó volna a borsodi indítvány felett nem szavazni, hanem soronkint menni a kérdéseken. Szemere B. Borsod köv. : Mindezen viták után nem azért áll fel, hogy módosítványát védje, azt kevesen ostromolták a k. k. és rr. közöl, hiszen amennyiben benne azon elv van felállítva, miképen a községi census kisebb, az országos nagyobb legyen, aki ezt támadta volna meg, az a szabadság és jog temészetét támadta volna meg, e földön az igazi szabadság és boldogság a ház és község körében lévén, a mi azon túl van, inkább fény és ragyogás. A ki nem e földön keresi a szabadságot és boldogságot, az a mennyben találja meg, ki pedig benne azon elvet vette volna kérdésbe, hogy mindkét census országszerte egyenlő legyen, az a jog legmagasb postulátumát, a törvény előtti egyenlőséget fogja volna megtámadni; — vannak elvek, miket felállítani elég, hogy elismertessenek. Ilyen e két elv. Megtámadni lehet, ledönteni nem. Szóló ezeknek nem feltalálója, az emberi természetben lakoznak, ő csak előadta. Kedve volna a község eszméjét fejtegetni úgy, mint arról neki fogalma van, úgy, mint az Európában sehol nincs, de amint annak kellene lenni — és amint fogna lenni, a szabadság gyökere és eleme egyszersmind a rendnek. De felhagy vele. Megelégli, hogy igazsága el van ismerve; de miután sokan azért nem szavazhatnának reá, mivel a múlt országgyűlési munkálat nyomán más utasításaik vannak, mivel másoknak aggodalmuk van, hogy ez letérítvén az előbbi útról a siker nem lenne olly bizonyos , méltányolja ez aggodalmat, és különösen Pest követének azon nyilatkozata szerint, hogy ez elvnek beillesztését a későbbi netaláni stádiumra tartsuk fel, módosítványait szóló azon két elvre nézve, hogy a községi és országos census elválasztassék, és hogy országszerte egyenlőttessék, visszaveszi, nem akarván, hogy a tábla azon elvet, mit helyesnek ismer és vall, veszélyeztesse, vagy épen az utasítások miatt elvetni kénytelen legyen. Hanem megegyezik abban, hogy a tanácskozás alapjául a választmányi szerkezet vézessék. Asztalos P. Marmaros köv.: Az egyenes választás elfogadtatván, nem tudja, ki akarják-e a t. rr. mondani, hogy census ne legyen ; neki ellene kell szavát emelni, mert jogegyenlőséget kiván, mire nézve szavát fentartja. Szentkirályi M. : Lehet szavazni minden pont felett, de Marmaros követeinek kell legalább azon qualificatiót kívánnia, hogy a választó a városban lakjék. A Ildik részt olvassa, melly a választó polgárokról és képviselőkről szól. A 39 ik §ban előforduló^o 1gár községet az előbbi határozatnál fogva városi községgel látja felcserélendőnek, a választó polgárok helyett pedig tisztán választókat kiván létetni. Elfogadtatott. Erti I. Soprony v. köv.: Küldői nézeteit minél rövidebben kivánja előadni. Ők azt kívánják , hogy a polgárrend és név olly értelemben, mellyben mindeddig mindenkor vétetett, továbbra is fentartassék, olly értelemben tudnillik, miszerint csak bizonyos kellékek kimutatása mellett lehet valakinek polgárul befogadtatnia, de ezen kellékek mellett kell is őt befogadni. Már többször hallottuk, hogy a szab. kir. városokból olly municipiumokat akarnak alkotni, mellyek a vármegyékhez egészen hasonlók legyenek. Megyékben ki a választó ? a nemes ember. Ki a nemes ember ? a kit a születés azzá tett, így a városokban ki a választó ? a polgár. Ki a polgár ? a ki annak befogadtatott. Határoztassanak el tehát azon minőségek, azon kellékek, mellyekkel birván valaki polgárnak befogadandó. Ez mint polgár, választó is lesz. Ilyen polgárrend létezett mióta országunk létezik, egyidős országunkkal, alkotmányunkkal. Egy egész rendet csak igy mellesleg ’s mintegy suttonban eltörleni nem lehet. Különféle anomáliák következnének ezekből,p.o., hogy sok szabadalmas városban is létezvén polgárok és ezek bizonyos kellékekre fogadtatván be, az illy városokban megmaradnának a tulajdonképeni polgárok; de a kir. városokban megszűnnének. Egyébiránt küldői a polgárképességet az adóra kivánják építeni, ’s e pontban a tapasztalás után indultak. Városokban elsőbben a mesteremberek fogadtatnak be polgárokat, de fekvő birtoka után is vétetik be, ki illy fekvő birtoka után 5 ft hadi adót fizet; erre pedig, ha a földbirtokot csak szántóföldekben veszszük, kívántatik 12 hold szántóföld. Így tehát arról, aki 12 hold szántóföldet bir, feltétetik, hogy ebből elélhetvén, valamint a mesterember elél mestersége után, független és önálló ember, mert az önállóságot és a teherviselést tekintik a polgárképpség, azaz választóképesség alapjának. Ds nem is kell attól tartani, hogy ekép a polgárok száma kicsi legyen, mert Sopronyban most is közel 1300 polgár van. Látja, hogy ezen indítvány alig fog nyerni többséget, de azt, hogy a polgárrendet és nevet továbbra fentartani méltóztassanak, úgyhogy a 2. rész felírása legyen a polgárokról és képviselőkről, arra újabban kéri szóló a terzket. Bónis S. Szabolcs köv.: Mi a törvényhozás által történik, az suttonban nem történik; csodálkozik, hogy midőn némelly városi követek a nemesi rendet mindig megtámadják, ők viszont régi polgári szabadalmaikhoz ragaszkodnak. Nem kívánja e kérdést vitatni, nem lévén itt arról szó, hogy a polgár név eltöröltessék , hanem hogy az értelméhez képest , tisztán választó tétessék. Érti I. Soprony v. köv.: Felvilágosításul kijelenti, hogy a ,suttonban” szót sértő értelemben használni nem akarta, ’s csak azt kívánta mondani, hogy egy rendet mellesleg per tangentem eltörölni nem lehet; ha a kifejezésben valami sértő van, azt visszavonja. Egyébként ha Angliára olly divatos a hivatkozás, figyelmeztet, hogy ott is vannak olly polgárok, miilyeneket fentartani kiván, mert noha a követválasztásra nézve sokféle ott a szokás, de sok városban a befogadott polgárok választják a követet. Szentkirályi M. jegyző: Az előtte szólót figyelmezteti, miszerint a telepedésre megkivántatik , hogy a telepedni kívánó ebbeli szándékát bejelentse. Szemere B. Borsod köv. : Azt amit Soprony város köv. javaslott, nem titkolhatom el, némi botránykozással hallottam; nem tehetek róla, de az engem bánt, ingerel, felháborít. Három név van , amit a művelt világban magának minden egyéniség büszkén követelhet, az egész a teremtettség irányában követelheti e nevet: ember, ki okos lélekkel és felemelt fővel tekint a magasba; az erkölcsi világban követelheti e nevet: keresztény, véve a szót a maga tiszta értelmében; és a státusban követelheti e nevet: polgár; — aki tőlünk megtagadná az ember nevet, az vétkeznék a humanitás ellen, aki hitágazatok különbsége miatt megtagadná tőlünk a kereszténynevet, az maga volna pogány; és aki a polgár egyszerű, de diszes nevezetet kizárólag akarná élvezni, az nem érzi, milly felséges dolog az, magunkat a haza polgárának nevezhetni, az nem érzi, nem tudja, nem látja át, hogy egy egyszerű elnevezéske a haza lakosainak egyenlősítésére, összeolvasztására többet tesz az életben és szokásokban, mint követése a törvényeknek, ha t. i. van egy közös név , mellyben épen úgy, mint a hazaszeretetben, minden rang , minden osztály találkozik, és feltalálja egymást. (Tetszés) És minél több osztályokra váltak el eddig édes hazánk lakosai , annál kivánatosb, annál szükségesb, hogy legyen név, mellyben egymásra ismerjünk, mellyet anélkül, hogy magunkat vagy megaláznék , vagy felemelnék, mindnyájan minden kivétel nélkül egyenlően magunkra illeszthessünk, mellyel magát ép úgy megtiszteli a legszegényebb , mint a leggazdagabb, úgy a nemes mint a herczeg , sőt rraga a fejedelem is.