Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-03-26 / 796. szám
Ezen lapok hétfőt kivéve naponkint jelennek meg. Előfizetési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Vasárnap 796. Martius 26. 1848. BUDAPESTI HÍRADÓ. Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! Előfizethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, ventur-utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvaniutczai Horváth-házban 583. szám alatt földszint és minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi császári királyi főpostahivatalnál rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Ministerelnöki körirat. Országgyűlés. Mártius 24. és 24-ei ülések mindkét táblán. Figyelmeztetés. Budai takarékpénztár. Külföld. Francziaország. Poroszország. Oroszország. Hivatalos és magánhirdetések. MIG SYARORSZÁG és ERDÉLY. Ministerelnöki körlevél 2. sz. Tisztelt törvényhatósági elnök úr! Mennyire törekszik és siet a törvényhozó test, a nemzeti átalakulás fontos perczeiben , a békét és egyensúlyt fentartani, és a közkedélyt minden hullámzástól megóri, kellőleg tanúsítják a közteherviselésről, papi tized és úrbéri viszonyok megszüntetéséről az országos rendek által előterjesztett, kormány által már elfogadott ’s ./■ alatt mellékelt törvényczikkek, ’s a .1J' alatt ezennel hivatalosan áttett országgyűlési nyilatkozat. Hogy tehát a kormányzat, a közjó és korszaki kellékek érdekében , ezen üdvös eljárásokkal összehangzólag betöltse és végrehajtsa hivatását, kötelességét, a törvényhatóságok fejeit, elnökeit, és így önt is, uram, ezennel felhívom és megbízom, hogy hivatalos körlevelem vételével, a fontos tárgy meghirdetése mellett, haladéktalanul helyhatósági közgyűlést tartván, az adózó osztály előtt népszerűséggel biró, ’s az uj kormányforma iránt kellő rokonszenvvel és bizodalommal viseltető egyénekből, számos és állandó küldöttségeket kinevezni siessenek, melly küldöttségeknek polgári szoros kötelességökbe tétessék, a nép között gyorsan szétoszolván, a fentczimzett irományok ide rekesztett, ’s ön által, uram, előlegesen kinyomatandott számos példányait kiosztani, azoknak tartalmát a közhitbe, bizodalomba ajánlani, az ő felsége által megszentesitendő törvényeknek néhány nap alatt kihirdetése utáni rögtön teljesedésbe vételét biztosítani, ennek alapján a békét, nyugalmat , közcsendet megőrzeni, és ebbeli eljárásait a törvények országos kihirdetéséig félben szakadás nélkül folytani; — olly formán azonban, hogy az adózó nép részéről itt ott netán mutatkozható megtagadások irányában , a községeket oda utasítsák, miként tartozásaikat, ha földesuraik követelnék , a törvények kihirdetéséig híven teljesítsék ; a földbirtokosokat és képviselőiket másfelől erélyesen arra bírják és sürgessék, miszerint illy megtagadások behajtására, — miután az úrbéri tartozások néhány nap alatt különben is végkép megszüntetnek, — erőszak semmiképen ne használtassék; a fent elrendelt küldöttségek pedig, azon nem remélt esetekben is, ha efféle netaláni mozgalmak, a puszta megtagadásnál nem maradván , a személy- és vagyonbátorságot valósággal és tettleg megtámadnák, először a felvilágosító értelmezést, békítő közbevetést, meggyőző rábeszélést vevén igénybe, törvényes eszközökhöz csak ezeknek ismételt sikeretlen próbája után, é s akkor is a legnagyobb óvatossággal és kimélettel folyamodjanak. Minden, netán keletkezhető mozgalomról, rövid szerkezetű de gyors tudósításaikat elvárva, hazafius üdvözlettel és bizodalommal, kötelezettje gr. Batthyány Lajos, nemzeti ministerelnök. — Pozsony martius 23. 1848. Országgyűlés. A m. ferrnek mart. 24. d. e. 11 ór. országbiró ő excja elnöklete alatt tartott országos ülése. Tárgyaltatott a szab. kir. városokróli törv.czikk. A 6. §. a választókról rendelkezik. Választók lehetnek a c) pont szerint, kik bizonyos mennyiségű házbért fizetnek. — Gr. Széchen Ant. : Nehogy ezen qualificatio illusoriussá váljék, azt szélesebb alapra állítani kivánná, a házbér a törvényben kettőztetve mondatván ki, t. i. kisvárosban 80 , középvárosban 120, nagyvárosban 160, Pesten 200 ft. — a melly javaslata ha el nem fogadtatnék, legalább mondassák ki az , hogy jövendőre nézve ezen képességi alap zsinórmértékül szolgálni nem fog. — B. Eötvös Józs.: Ez utóbbi feltétel megállapítását nem ellenzi, de a házbért, miután az mint javasolva van, a jövedelemnek általában lábát teszi, elégségesnek találja a qualificatióra nézve. — Ürményi J. tolnai főispán : A házbér utáni qualificatiót a kis és nagy városokra nézve igen aránytalannak találja; legyen a nagyvárosokban 80 helyett 100,’s Pest városban 100 helyett 200 ft. — B. Perényi Zs. ugocsai főispán : Az aggodalmat szerinte leginkább az szüli, hogy a t. ez. elején nincsen nyíltan ki- mondva, hogy e tekintetben a provisio csak ideiglenes , ’s ezért a 3. §. végére kitétetni javasolja, hogy csak „ideiglenesen határoztatik“ ’stb. — Ürményi Józs.: Nem ezen körülmény, hanem inkább az szüli benne az aggodalmat, hogy még most a közös teherviselés nem szolgál alapul a qualificatiora. Tétessék ki tehát, hogy addig, míg a városoknak rendezése iránt közigazgatási tekintetben a törvény a közös teherviselés alapján részletesen rendelkeznék, következők határoztatnak ’stb. (A szerkezet ehez képest ki is javittatott.) — Gr. Zichy Henr. mosonyi főispán. Miután a c) pont szerint a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek, tanárok, a m. t. társaság tagjai, szóval az úgy nevezett intelligentia olly nevezetes politikai jogokkal ruháztatik fel, mellyekkel eddig nem birt, hogy azokkal a kevésbé képzett könnyen fel ne ruháztassék , jövendőre intézkedni kívánna, hogy illy characterhez szigorú korlátok közt lehessen jutni. — Illy részletbe a m. forr. nem bocsátkoztak. — A házbér utáni qualificatióra nézve azonban a tolnai főispán javaslata fogadtatott el, melly szerint nagy városban 100, Pest városában 200 f. állapíttatott meg. — A t.javaslat többijai változatlanul maradtak. Felvétetett még törvényezikk a nemzeti őrseregről. A t. j. felolvasása után Busán Herman Horvátország köv.: Horvát-, Dalmátországokban ’s Slavoniában 1781 : 66., 1741: 59. és 1808: 5. törvények szerint valamint a nemesi felkelés, úgy az általános honvédelem rendezése a horvátnak mindig municipalis jogai közé tartozván, a könnyen előidézhető ingerültség és elégedetlenség kikerülése tekintetéből a kapcsolt részeknek ezen jogát különban fentartatni kívánja, a kép, hogy midőn a nemzetőrséget kir. városokban is rendezett tanácscsal ellátott községekben a helybeli hatóság, más helyekre nézve pedig az illető megyei vagy szabad kerületi törvényhatóságok szerkesztendik össze,—ugyanezt a kapcsolt részekben a közgyűlés tegye. — B. Eötvös Józs. diplomaticai kérdések vitatásába bocsátkozni nem szeretne, ’s figyelmezteti a követet, miszerint a 10. §. rendeletében megnyughatik, midőn a nemzetőrség fővezérsége a kapcsolt részekben a bánt, ennek nemlétében pedig a kapcs. részek alkapitányát illetendi. — Ezen kérdés huzamos ideig vitattatván több rendbeli szerkezeti javaslatok létettek. — Gr. Széchen Mik. pozsegai főispán . Különöt szerkeszt: „Ezen törvénynek a kapcsolt részekre nézve végrehajtása a tartományi gyűlésre bizatik.“ — Mások következőt javasoltak : „§. A jelen törvény elveinek részletes alkalmazása a kapcsolt részeknek törvényes hatóságaira bizatik.“ — ’S midőn e javaslat elfogadására a nagyobb rész hajolni látszott, Busán Herrn. : Küldői nevében nagy fájdalommal venné az illy rendeletet, minthogy a kapcsolt részeknek hétszázados sértetlen municipális jogai sértve lennének, abba semmi feltételek alatt bele nem egyezik, különben küldőihez visszamennie szabad sem volna az okozandható nagy ingerültség miatt. Ünnepélyes óvását ezúttal is kijelenti. — Gr. Teleki László: Nincs szándéka a törvhozásnak Horvátország municipális jogait csonkítani, de a jelen körülmények közt tágítni sem. Purifikáltassanak tehát a horvát törvényes hatóságok a magyar törvényhatóságokkal e tekintetben.— Ennek folytán Tihanyi Ferencz temesi gróf. A 20. §ba betétetni javasolja, hogy a nemzetőrséget a kapcsolt Részekben a tartományi közgyűlés szerkessze össze. — Több , részint helyeslő, részint ellenző, és más színezetű nyilatkozatok után , b. Eötvös József tett javaslatot, melly szerint az 1845. sept. 4-én Horvátországra nézve kelt rendelet érvénytelenittetvén , külön. iktattassék be: „A jelen törvény rendeletének alkalmazása a kapcsolt részekben a törvényes hatóságokra bizatik.“ — Elfogadtatott. A törvényjavaslat ezekután ironkint tárgyaltatván , — az isodra Ürményi József tolnai főispán. Minthogy ezen törvény a személyes és vagyonbátorság , a közcsend és belbéke biztosítása végett, ’s igy igen komoly tartalomban szándékoltatik életbeléptetni, az intézkedésben óvatosnak lenni szoros kötelességünk. Ezért — biztosság az ország polgárainak őrködésében helyeztetvén — az e tekintetbeni qualificatiót nagyobbítani ’s az őrködés nemes tisztét ollyakra bizatni kivánná, kik vagyonosak lévén, veszteni valójuk is lenne. Kevesli azt, hogy mindazon honlakosok, kik városokban vagy rendezett tanácsú községekben 200 pft. értékű házat, vagy földet, egyéb községekben félteiket , vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul bírnak , vagy ha illy birtokot nem bírnak is, de 100 pft. évenkénti tiszta jövedelmük van ’stb., a nemzetőrségbe beírathatok. E helyett a városokban a megállapított választási censust óhajtaná a nemzetőrségi képességnél megállapítatni. — Hoszabb vita keletkezett. Gr. Teleki László: Ez indítványhoz nem járulhat, mert példátlan dolog az , és egy alkotmányos országban sincs , hogy őrségi jog a választási joggal kapcsoltassék egybe. — B. Perényi Zs. ugocsai főispán : Nemcsak a '/4 telkest, de a '/4 telkest is kivánná az őrseregbe betétetni, nehogy az őrök száma szerfölött csekély legyen. Ürményi Józs.: A 100 pftnyi tiszta jövedelmi censust kevesli, illyennel egy béres és szolga is bírhat. — Gróf Szapáry József: A szerkezetet elfogadja, de abból vétessenek ki azok , kik nem függetlenek , t. i. a cselédek. — Gr. Cziráky Ján. : A gazdai hatalom alatt levőket kívánja kivétetni. — Másrészről censusul 300 ft. tiszta jövedelem ajánltatott. Végre abban történt megállapodás, hogy az őrségi qualificatióra nézve a 200 p.ft. értékű ház vagy föld becse 300 ftra, a 100 pft tiszta jövedelem 200 ftra emeltetett, a nemzeti őrseregbe be nem írathatván mindazáltal a gazdai hatalom alatt lévő személyek. — Ezzel az ülés eloszlott, és e. 7 órára annak folytatása kitüzetett. Ugyanazon nap esti 7 óraa nemzeti őrseregről a törvényjavaslat tárgyalása folytattatott. „A nemzetőrségi fegyveres szolgálatra kötelezetteken kívül az illető hatóságok a nemzetőrseregbe még más olly honpolgárokat is besorozhatnak , kiket az alkotmányos rend fentartásában érdekletteknek és kitüntetésre méltóknak ítélnek.“ —Gróf Forgács Antal: Nehogy az önkénynek tág mező nyittassák, azt kihagyatni javasolja. — B. Eötvös József: Ez alatt olly személyek értetnek, kik már rendes hadi ezredekben szolgáltak, de a kitűzött qualificatióra nem képesek. Ezek a nemzeti őrseregnél , miután a törvényhatóságok által fognak illy kitüntetésre méltóknak ítéltetni, mint tapasztalt egyének csak hasznos szolgálatot tehetnek. A szerkezethez képest a kép módosíttatott, hogy ha a beveendő személyek már katonai altiszti szolgálatban voltak ’stb. „Tisztjeit kapitányig az őrsereg választja, ’s mihelyest e választások által az őrsereg alakítása megtörtént, megyékben az alispán a honvédelmi ministernek , úgy az őrsereg számára mint szerkezetére ’s megválasztott tisztjeire nézve jelentést tesz, mire a kapitányságon felüli nemzetőrtiszteket a minister ajánlatára a nádor nevezendi ki.“ — Gr. Zichy Henr, mosonyi főispán : A főispánok hajdan zászlóik alatt elvérzettek, jogaikat most is fentartatni kívánja; az őrsereget , mint hajdan a bandériumot, ők vezéreljék. — Több főispánok is ekép nyilatkoztak. —B. Eötvös Józs.: Ez nem bandérium, de valóságos katonai hivatal; a hadsereg vezérletére a főispánok , kik nem katonai hivatalra neveztetnek , alkalmatlanok ; ide katonai egyén szükséges , kit a kir. helytartó fog kinevezni. — Gróf Cziráky Ján.: Ha alispánok vezérségéről volna a szó , akkor ezeknek eleibe tenné a főispánokat ; de itt a nemzetőrség többi tisztjeire nézve az alispánok csak jelentést tesznek, ’s kir. helytartó nevezi ki a tiszteket ’stb. A szerkezet megmaradt. „Azoknak, kik a szolgálathoz szükséges fegyvereket megszerezni nem képesek, fegyver a közállomány táraiból fog kiszolgáltatni.“ — Gróf Zichy Henrik mosonyi főispán : A státusra nagy teher háramlik, ha fegyvert is fog osztogatni. A ki annyi tehetséggel nem bir , hogy magának fegyvert szerezhetne , az már proletarius , és a nemzetőrségbe, qualificatioval nem bírván, be sem vétethetik. Tartozzék tehát mindenki fegyvert szerezni. — Gróf Teleki László : A status érdekét, ennek megterheltetésével is elő kell mozditani. Az őrsereg a status érdekében állittatik fel, ’s ha ki a kivét qualificatióval bir, az szorittatik az őrseregbe lépésre, ámde arra, hogy pénze legyen, szorítani nem lehet , ’s felfegyverzéséről a statusnak kell gondoskodni. Ha a mosonyi főispán javaslata elfogadtatnék , akkor a qualificatióra nézve eldöntött pontok felett a tábla mitsem határozott. — Mosonyi főispán : Az szüli benne az aggodalmat , hogy az illetőknek szabad tetszésére hagyatik fegyvert szerezni vagy nem. — Eötvös Józs.: A szerkezet a vagyonosbakra nem szorítkozik. Ha a szegényebbeknek fegyvert is kell szerezniük, az rész, hasznavehetlen lenne; a fegyver jósága és egyformasága kívánatos. Gróf Zichy Ottó, pozsonyi id. nemzetőrség vezére: Kérdi, honnan szolgáltatnak ki majd a fegyverek? Ezt a közállomány tartozik megszerezni. És hogy ezt előállíthassa , fegyvergyár felállítása szükséges, mellyből a fegyverek az őrseregnek folyvást kiszolgáltatván , vész idején a magyar őrsereg első rangú fegyveres erőre emelkednek. — B. Vay M. koronaőr : Ez lényeges észrevétel, de nem ebban foglal helyet. A tárgyra nézve véleménye az, hogy miután a qualificatióra nézve a minimum határoztatott , a fegyverszerzésre nézve, mert szolgálni köteleztetnek a kevéssé vagyonosabbak is , a status gondoskodjék. ” A szerkezet megmaradt. „A nemzetőrség tagjai hitt, míg csak helybeli szolgálatot tesznek, nem húznak ; külső szolgálatok idejére díjuk a rendes katonaságéhoz hasonló részen, ’s a törvényhatóságok házi pénztárából fizettetik.“ — Ifj. Mailáth Gy. baranyai főispán javaslatára ez. oda módosíttatott , hogy ha a nemzetőrség a megye kebelében, de lakhelyén kívül tesz szolgálatot, a házi pénztárból, ha pedig a megyén kivül használtaik ereje, az orsz. hadi pénztárból hozza diját. „A nemzetőr fegyvert csak akkor foghat, ha szolgálatra felszólittatik.“ Huzamos ellenkezés után eblea végre gróf Széchen Antal indítványa következtében az is iktattatott , hogy a nemzetőrségnek , mint testületnek fegyveresen tanácskozni és végzéseket hozni nem lesz szabad. A nemzeti őrsereg, midőn zászlójára hitet tesz le, gr. Cziráky J. indítványára arra is esküdjék, hogy nemcsak polgártársainak, de a fejedelemnek is személyét és vagyonát otalmazza. Ezen szavak : „minden törvénytelen megtámadás ellen“ az esküformából kihagyatván. Végül az utolsó §. gr. Teleki László indítványára oda módosíttatott, hogy a nemzetőrségi institutio, nem a honvédelmi minister, de általában a ministerium hatósága alá helyeztetik. — ’S ezzel az ülés 10. óra tájban eloszlott. Mart. 23án elegyes országos ülésből ő felségéhez felterjesztett törvényjavaslatok : Törvényjavaslat. Független magyar felelős ministerium alakításáról. ..1) §. Ő felségének a királynak személye szent és sérthetetlen. Az országgyűlésen hozandó törvényeknek szentesítése egyedül őt illeti. 2) §. () felségének az országbeli távollétében a nádor és királyi helytartó