Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-05-05 / 828. szám

Exen lapok hétfőt ferére na­ponkint jelennek meg. Blöfk­e­­tési ír félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nél­kül 7 ft, postán borítékban he­­tenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott aprohetu­s ■óráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Péntek 828. BUDAPESTI Május 5.1848 Előfizethetni Pozsonyban a kiadó-hivatalban, ventur-utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvanv­­itczai Horváth - házban 583­. szám alatt földszint és mai­den kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és kü­l­­földre menendő példányok csak " a bécsi császári királyi fő­­postahivatalnál rendeltethetnek meg. Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! NMMSÉ TARTALOM. Minister! rendeletek és kinevezések. — Pozsony megyei gyűlés. — Hirfüzér. — Nagyszombati tájékról. — Ausztria. — Németország. — Francziaország. — Anglia. — Nyílt tér min­denkinek. — Hivatalos és magánhirdetések. Miniateri rendelet. A belügyim­iis­ter előterjesztésére rendelem a­mint kö­vetkezik: 1) Főispánná Verőczében: Janko­vics László, Temesben: Csernovics Péter, Pozsegában: Jankovics Gyula. Fiumei kormányzóvá gr. Erdődy János, ezennel kinevezt­etik. 2) Jelen rendelet végrehajtásával a belügy­­minister bizatik meg. Kelt Budapesten, apr. 26. 1848. (P. H.) Belügyminister Szem­ere Bertalan. Hivatalos értesítések a pénzügyi minisztertől. I. Kinevezések. A pénzügyi ministeriumban követ­kező kinevezések történtek. Státus­titkár: P­u­­­s­zk­y Ferencz *) Ministeri és státustitkári iroda: Titoknok: S­tu­tt­er Ferencz és Rákóczy János. Levéltárnok: Vörös Antal. Osztályok I. Só és pénztári osztályban osztályigaz­gató, státustitkári ranggal D­u­sehe­k Ferencz állodalmi tanácsnok. Igazgatói titoknokká, a volt magy. kir. kincstártól K­á­­lossy József alkalmaztatott. Tanácsosokká: Trifunácz Pál volt kincstári tanács­nok alkalmaztatott; Láng György temesi sófelügyelő kine­veztetett. Törvénytudó segéd­tanácsnokká: Brunner József; osz­tály titoknokságra: Frenreisz Mihály, Molnár János és Hesz János volt kincstári titoknokok alkalmaztattak. Osztály-fogalmazókká: Gömöry Victor (tiszt, titoka. ranggal) Nagy Ignácz és Gaal József neveztettek. Főszámtisztekké: Trettina János, Weisz Ferencz és Schraczenth­aler József alkalmaztattak. II. Állodalm­i ja­vak osztályában. Osztályigazgató: Ilkey Sándor. Igazgatói fogalmazó: Csanády György. Az úrbéri rendezési szakban. Tanácsnok: Záborsky Alajos. Törvénytudó segédtanácsnokok : Petro­vics Károly és Graefl József. Fogalmazó: P­e­­­á­th­y István. A bánság-aradi szakban. Tanácsnokká: Ghyczy Miklós kincstári tanácsnok al­kalmaztatott. Titoknokká: Szerb Tivadar Arad városa főbírája; fogal­mazóvá: Szilágyi Ferencz kineveztettek. A bácsi javak szakában 2 dik tanácsnokká: Csernyus Mannó volt kincstári tanács­nok alkalmaztatott. Titoknok: T­h­u­r­y István. Az óbudai, felvidéki és tiszamelléki javak szakában. Tanácsnokká: Gál József, jelenleg temesmegyei fő­ügyész. Fogalmazóvá: Szűcs Lajos. • A megürült papi javak s ten­ge­rm­el­lék­i és h­or­vát­o­r­s­zági j­avak szakában. Tanácsnokokká: B­e­s­z­e Ferencz volt kincstári tanács­nok alkalmaztatott, s Bunyevácz József volt zágrábi al­ispán kineveztetett. Ezen osztálybeli főszámtisztekké : Szeles­tey J­ózsef, Muchmayer Sándor és Miller József alkalmaztattak. Egyik biráló számtisztté: Dankó András pestme­gyei tiszt, számvevő kineveztetett, Drexler Ferencz és Schober Alajos alkalmaztattak. III. Bányászati osztályban. Osztályigazgató: Trangous Lajos, a felső magyaror­szági bánya­polgárság alelnöke. IV. Adó­kivetési és pénzügyi osztályban. Tanácsnokok: Fogarasy János és Farkas Károly. V. Országos főszámvevőségi osztályban. Osztályigazgató: Weisz Bernát Ferencz, pesti nagyke­reskedő. Titoknokok: Gelenczey Pál, az iparegyesületnél szám- és természettani rendes oktató s a tudományos egyetemnél magántanító, és Schulek Ágoston, a gyáralapító társaság pénztárnoka. A levéltári hivatal. Igazgatóvá: Czech János, egyik sorjegyzővé Molnár Sándor neveztetett. A többi kinevezések még hátra vannak. Egyébiránt az 1848. 3. t. ez. 23ik szakasza következté­ben, a kincstár kebelebeli hivatalnokok rangjuknak és fizeté­süknek törvény értelmébeni megtartásával, ezen ministerium osztályaiban további rendeletéig hivataloskodásukat ekként folytatandják. A só- és pénztári osztályban Eötvös Pál, Poszavecz Zsigmond és Ma­­t­y­a­s­ovsz­k­y János, mint tanácsnokok, Mar­cher József, Olts Alajos, Virták Károly, mint ti­toknokok, Grulich Vincze, Gerzon Antal, Christen András, Staudtner Ferdinánd, K­ucs­ény Rudolf, mint fogalmazók. Az állodalmi javak osztályában: Kesz­­­er János, K­a­­man­házy János, Koppy József, Locatelli László, Ba­lázs Ágoston, Mérey Károly, mint titoknokok, Krászo­­nyi József, Vilkrád­er Zsigmond, J­a­­­i­c­s Ferencz, Kiss Károly, Gregus Zsigmond, Gocz­igh Ignácz, Lissák Ignácz, Albertfy Mihály mint fogalmazók. A bányászati osztályban: Nándory József, Andreanszky Sándor, mint ta­nácsnokok, Boi­tn­e­r Károly, Szlávy József, mint titok­nokok , Dercsényi László mint fogalmazó. Pest, april 29-én 1848. A pénzügyi minister által. II. Kinevezem: A pénzügyi ministerium: Só- és pénztári osztályához. Fogalmazók : Nagy Ignácz volt kincstári számvevő tisztet 800 ft fizetéssel. Gömöry Victo­r urat, tiszt, titoknok czimmel, 800 ft fize­téssel. Gaál József volt helytartótanácsi számjegyzet 800 ft fize­téssel. Az állodalmi javak osztályához. Igazgatói fogalmazóvá Csanády György urat 800 ft fize­téssel. Osztályfogalmazókká Peláthy István, Szilágyi Ferencz és Szűcs Lajos urakat 800 ft fizetéssel. A­dó- és pénztári osztályhoz. Főszámtisztekké Trettina János és Schraczenthaler József volt számvevő tanácsos urakat 1200 ft fizetéssel. Az állodalmi javak osztályához: Főszámtisztekké : Szelestey József 1200 fttal Muchmayer Sándor 1200 „ Müller József 1200 „ Biráló számtisztté Dankó András, pestmegyei számvevőt 700 ft fizetéssel, és Drexler Ferencz urat 700 ft fizetéssel. Pest, april 29én 1748. l'Orgoi­ymegye közgyűlés. Máj 1. A milly jótétemények béke idején az ünnepek, midőn az indagasztó köznapi munka után, ember és állat nyugalomra talál s uj előre éled buzgó imáiban, elannyira szerencsétlenségek azok a népszenvedélynek kitört lázai­ban. A lefolyt húsvéti ünnepek intő jelként állnak előt­tünk, hogy a vallás morál nélkül, a szabadság polgári érzés nélkül kivetkezteti az embert ön természetéből. Ezt azért bocsátottuk előre , mert a legközelebbi ün­nepeken át városunk felett vész és gyalázat kíséretében elvonult szivrázó események után aggodalomteljesen néz­tünk a május lső napjára kitűzött közgyűlés elébe, midőn a tekintetes rendek ezeréves kiváltságaik példátlan felál­dozásával a népnek először engedenek helyet. — Öröm­mel jelenthetjük, hogy a vész napjaiban és után buzgó eréllyel működött első alispánunknak, eredményeiben most is sikerrel koronázott előkészületei mellett, aggodalomra nem lévén már okunk, csak dicsőíthetjük e napot. A terem és karzat tömve vala néppel, a fejér szűrbe burkolt bajusztalan tótfaj komoly és tisztes arczvonásaival barát­ságos vegyületben a kék kabátos és vidám eredeti ma­gyar fajjal. Elnöklő első alispánunk elősorolva a közgyűlés napi teendőit, Olgyay Titus volt országgyűlési követünk emelt, első szót, ki osztatlan közbizalomnak ,éljen a kitörésekben jutalmazó nyilatkozata után, ön és követtársa Bartal Já­nos eljárásáról számot ada a buzgón hallgató népnek. Ezt a törvények kihirdetése követi, mellyeknek helységkint vá­lasztmányok által eszközöltetni kívánt magyarázata jelen körülmények közt már azért is mellőztetett, mert első al­ispánunk előterjesztése nyomán, a törvények hiteles for­dításai a ministeriumtól nem sokára megérkezendvén, azok a községekkel azonnal fognak közöltetni. Okulva a megyében felmerült napi eseményeken, mely­­lyek a törvénynek önérdek sugallotta balmagyarázatából eredtek, Olgyay Titus főjegyző és Fekete János politikai fejlődésünk híven helyt álló munkásainak egyik köztis­z­­teletben lévő veteránja, lelkes szavakat intéztek a nép­hez, különösen az úrbéri javadalmak megszüntetését tár­­gyazó törvényeket illetőleg oda figyelmeztetvén, hogy ezek az úrbéri tartozások és viszonyok megszüntetésén túl az úgy­nevezett regálékra nem terjedvén ki, a földesur­­nak e törvényhozatala előtt fenállott, és ezután még fen­­álló törvényben gyökerezett jogait tiszteletben tartsák, s hogy a szabadság ereje kiválólag a jogok kölcsönös tisz­teletén , s a törvény iránti engedelmességen alapulván, méltán megvárja, s követeli tőlök a hon, hogy azon osz­tálytól , melly a népet a polgári egyenlőség szent templo­mába önérdekeinek nagylelkű feláldozásával, örömeiben mint terheiben őszintén osztozva, testvéri kezekkel vezet­te be, hálás érzetüket nem vonandják meg. — Közhelyes­lést arattak e szavak, s Szálé Antal Hochstettnó helység nevében, ezen községnek a teremben is átalános visz­­hangra talált érzéseit következőleg tolmácsold. „Hoch­stettnó községe, kinek szerencséje van jelen gyülekezet­ben részt venni, felhivatva érzi magát örök háláját nyil­vánítani az országgyűlés alatti rendeknek, és a jelentést tevő követ uraknak, hogy a népet önérdekeik nagylelkű megtagadásával súlyos terhektől felmentve, azt az ország közszabadságába s az alkotmány sánczaiba befogadni mun­kálkodtak. Nagy a tárgy, s a legékesebb szólás sem lenne képes érzelmeiket kellően előadni. De drágák a jelen körülmények minden perczei, mellyeket a tisztelt gyüle­­­kezettől elvonni nem akarván , egyedül oda nyilatkozik , hogy Hochstettné helység közönsége, a törvények, tör­vényes hatóságok tiszteletével, a közcsend és rendnek — melly hála az egeknek, nálok meg nem rendült — további fentartásával akarják hálájukat tettleg bebizonyítani, egyszersmind megmutatni, hogy a haza bennök uj alkot­mányvédőket , a többi polgártársak pedig szerető test­véreket nyerének.“ Ezen őszinte szózat szives fogadtatása után a megyé­nek a követi választásokra történt kerületi felosztása ho­zatott szőnyegre, mellynek statistikai adatok nyomán készült terve elfogadtatott; eszerint a nép száma, Pozsony­­városát s a vele összekapcsolt Pozsony­ váralját kivéve , összesen 224,465 lévén, mintegy 28.000 lélekre esik egy követ.­­ Végre a közgyűlés teendőivel foglalkozandó bizottmány rövid idő alatt egyértelemmel megválasztat­­ván , a gyűlés szétoszlott, a bizottmányi ülések , és tör­vényszékek - a szükség úgy hozván magával, majdan megszaporitandó számmal — működéseiket a legközelebbi hétfőn folytatandók. Hirfüzér. — Nádor ő fensége legközelebb az egész egyenruhás és nem egyenruhás budapesti nemzetőrség felett szemlét tartana. — A P. Zeitung szerint Gyurkovics szücsmester az ipar- és kereskedelmi ministeriumban 800 pgo ft év díj­jal ellátott állomást nyert. Első hivatalnok a ministe­riumban a kézműves osztályból. — Ápr. 27. 172 új tag vétetett fel titkos szavazás út­ján a radical-körbe. A választásnál hárman, kik politikai köpeny-forgatás gyanújában voltak, keresztülestek. — Mérei Mór jövő júniusban újságot szándékozik megindítani „Radical-lapok“ czim alatt. —­ Pest megye börtönéből öt igen veszélyes bünönct megszökött, s még eddig minden erélyes nyomozás mel­lett sem fogathattak be. — Jozeffy Pál, köztisztelet és szeretetben állott tiszai superintendens mart. 29. reggel 8 órakor életének 73ik évében kimúlt. Az evang. egyház egyik legérdemesb tag­ját gyászolja a boldogultban. — Az újabb kori zavarok következtében — folytatja a P. Zeitung — egy társulat alakult Pesten Északameri­­kában kivándorlásra; tagjai nagyobbrészt izraeliták, de van sok keresztény kézműves, iparos is sat. Minden tag­nak 500 p­o­nttal kell birnia részint a tetemes úti költ­ségek fedezésére, részint és főleg a gyarmatnak hova ha­­marabbi megalapítására a szabadság honában. — A budapesti orvosok hetenként háromszor tarta­nak ülést és tanácskoznak a reformkérdések felett, mely­­lyek az orvosi tanulmányokra úgy, mint az ország egész­ségi állapotára terveztetnek. — Az ó­budai hajógyárban ismét több uj gőzös ké­szül angol modorban, mellyeket a balatoni gőzhajózási társaság a füredi kis magyar tengerre alkalmazand, a für­dői közönség élvezetét kirándulásokkal is nevelendő.­­ A pórnép már kezdi érezni a nyert jótéteményeket és szabadságot, és kivánja érzelmeit nyilvánítani. Aszó­don a lakosság szabadság-ünnepet rendezett, melly isteni tisztelettel kezdődik. Mikulás lelkész alkalomszerű he­lyes beszédet tartott; a városban sűrű nemzeti zászlók lobogtak, taraczkok durrogtak. E nap ezután minden évben megünnepeltetendik. Több helységben is kivan­nak hasonló szabadságünnepet rendezni.­­ Egy pesti házi­úr felszólítja a Pester Zeitungban a fővárosi háztulajdonosokat, hogy a házbérekből engedje­nek át jövőre 5 százlélit a szegényebb nemzetőrök egyen­­ruházására, kik, míg a háziurak kényelmesen alszanak, vagyonuk felett őrködnek.

Next