Budapesti Hírlap, 1853. január (1-26. szám)

1853-01-15 / 13. szám

Pest, Szombat. Megjelenik e lap, hétfőt­őa a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: fél­évre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdeté­sek ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewal­­derházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik e­­meletben , vidéken minden cs. kir. p­o 11 a h i v a t­a­l- nál. — Az előfizetést tartalmazó levelek bérmente­sítendő­k. H I N­ L V P Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kulewalderház) 2-ik emeletben A ,,Budapesti Hírlap“ a kormány magyar hivatalos közlönyére az előfizetés vi­dékre félévre 10 pfrt., évne­gyedre % pfr 2© kr. Helyben félévre­­ pfrt., évnegyedre dl ptt. Előfizethetni helyben a lap kiadó­hivatalában , vagy szerkesztőségnél, vidéken a cs. k. postákon. HIVATALOS RÉSZ. 1852-diki September 4-kén kelt császári nyilp­­arancs, kiható az egész birodalomra, a katonai atárőrvidéket kivéve, mely általa házalókeres­kedés iránt egy uj törvény bocsáttatik ki. (Vége.) 13. ) A házaló köteles h­ázalási okmányát mindig magával hordani, és azt azon mezőváros vagy város felsőbbségének, melyen ő keresztül­megy, hivatalos láttamozás végett előmutatni. A láttamozás, ha az okmány valódisága vagy azon személy ellen , melyre az szól, kétség nem támad, minden nehézség nélkül teljesittetik. Egyébiránt a 9. §. szolgál zsinórmértékül. 14. §. Oly házalónak, a­ki ezen ügyletet mkár több évek óta engedelem mellett folytatja, és ma­gát mindig feddh­etlenül viselte, de törvényes bi­zonyítvány által tanúsított testi fogyatkozásai miatt a házalókereskedésre rendelt árukat magá­val hordani nem képes, a hatóság által egy segéd használása megengedhető Ezen segéd a h­ázalási okmányban különösen megjelölendő. 15. §• Hogy valamely személynek engede­tem adathassék arra, hogy házalósegéd lehessen, megkivántatik, hogy magát mindazon tulajdon­ságok iránt igazolja, melyek a h­ázalókereskedők­­re nézve a 3. §-ban átalában kiszabvák. 16. §. Az oly árumennyiségekkeli házalás, melyeknek továbbvitelére szekérfogat vagy te­herhordó állat kívántatik, tilos. 17. §. Némely vidékek élelmi viszonyainak különös tekintetbe vételével, azok lakosainak bi­zonyos árukkali házalókereskedésre nézve kü­lönös kedvezmények engedtetnek. Ezek abban ál­lanak, hogy az ilyes vidékekben a bizonyos á­­rukkali házaló-kereskedésre való engedetem oly fi- vagy nőnembeli személyeknek is adathatik, kik a 30 éves életkort még el nem érték, azon­ban a 24 évet már betöltötték, és a polgári jo­gok teljes élvezetében vannak, végre hogy az ummmmmmmmmmmmm——mmmmgmm—WW—npip illető kerületi hatóság (megyei hatóság, dele­­gatio) által adott engedelem az egész birodalom­ra nézve, a különben kivett minden helyeket is ideértve, érvényes. Az ezen kedvezményekben részesülő szemé­lyek következők: a) Alsó-Austria eddigi waidhofeni (Thaya melletti) járásának lakosai, az ezen járásban ké­szített etérnák és szalagokra nézve, valamint Karlstein és környékének lakosai a faórákra nézve; b) a csehországi hegyvidéki lakosok az ot­tan készített csipkék és hímzett árukra nézve; c) a pusterthali lakosok Tirolban, nevezete­sen a Deffereggen helységbeliek a szőnyegekre nézve; d) a valsuganai és grödeni lakosok Tirolban, a nekik eddig elő megengedve volt czikkekre nézve; e) a tót drótosok és az Árva megyei vászon­­­kereskedők, a sz. györgyi, sz. miklósi és sz. pé­­teri len- és pamutáruk­kali kereskedők Magyar­­országban ; f) a gottscheei, pöllanti, reifnitzi lakosok Krajnában, az osztrigával, f.olajjal, szentjános­kenyérrel, czitrommal, törökszilvával, drágas bor­ral, fügével, gránát almával, mogyoróval, cala­­marival, kaprival, gesztenyével, babérlevéllel, mandolával, margaranttal, kagylóval, narancs­csal, rissel, állókkal,tekenősbékával, szőlővel, ma­­lozsával s t. e f. eddig elő magukkal hordozott tár­­­gyakkali kereskedésre néve. 18. §. Azon személyeknek, kik a jelen tör­vény hatálybaléptekor még érvényes házalás-en­gedelem birtokában vannak , a házalókereskedés ezen engedelem lefolytéig megengedtetik, mind­­azáltal ők az ezen nyilt parancsban foglalt hatá­rozatok alá vetvék; ezeknek továbbá új engede­lem adhatik, habár a 3. §-ban b) bet. alatt ki­fejtett föltételnek meg nem felelnek, és a 17. §-ban elősorolt­­személyek közé nem tartoznak is, föltéve, hogy ellenük semmi alapos aggály nem létezik, és ők az itt előadott többi szabályoknak megfelelnek. 19. §. Ezen házalási nyiltparancs áthágásai következő büntetésekkel fenyittetnek : a) A házaláson ért külföldiek különbség nél­kül, és az álladalombeli oly alattvalók, kik magu­kat engedelmi okmánynyal épen nem, vagy csak valamely már elenyészett, avvagy más névre szóló okmánynyal igazolhatják, 25 —100 forintiglani bírsággal fenyittetnek. A belföldiek egyszersmind a házaló-kereskedéstől örökre eltiltatnak. b) Oly személyek, kik a bélyegzés alá vetett, azonban meg nem bélyegzett külföldi vagy bel­földi árukkal folytatnak házalókereskedést, végre olyanok, kik m­gukat áruik belföldi származása osztályba zuhant, hová Emrődi Ambrus úrnak is hullni kellett. A nagy dübörgés és csörömpölés e közben a cselédséget összecsődítette, s mikor Kálnási és Gerta titkos örömmel szaladtak le a hágcsókon, hogy állítólag segítsenek, a valósággal pedig meggyőződjenek Ambrusnak nyaka szakadtáról, akkor már nem csak a cselédség, hanem a hely­ségből is kezdett a nép felgyülöngni a vár ud­varába. A padolat gerendái s a lezuhant bútorok oly romhalmazt képeztek, melyet csak valamennyire is szétháritani nem csekély fáradságba került. Miként többnyire történni szokott, hol sokan tódulnak össze, de nincs ki parancsoljon, úgy e nép is két óránál tovább dolgozott a nélkül, hogy valamit tett volna egyebet mint azt, hogy az ü­­gyetlen tolakodásban még néhányan sebet kap­tak , s alig bírtak pár követ és gerendát eltávo­­lítni. Gerta csípőjére illesztett kezekkel minden embert kiszidott, még Kálnásit sem kímélvén , de maga semmit sem tett, hanem pár óra eltelvén, mikor látta, hogy az öreg orra nem akadnak, oly rémítő sírást kezdett, mint ha saját atyját vesztet­te volna el. Végre mintegy éjfél tájban leginkább a fa­­­­lusi lelkész jó példája s biztatásai által, sikerült a romokat annyira elhárítni, mikép a meggyujtott szövétnekek világánál meggyőződtek, hogy nem csak a felső szobának padolata zuhant alá, hanem terhe által a pincze boltozatát is betörte. A pinczébe kellett tehát menni, mely nyitva és puszta volt, s nem csekély fáradság után végre megtalálták a holttestet, a pinczeboltnak romjai, s egy nehéz tölgy pohárszék közé szorulva, oly rémitő állapotban, mikép csak ruházatáról valá­nak képesek az öreg urra ismerni, kinek óráját iránt kellően igazolni nem képesek, a jövedéki törvények szerinti eljárás alá vetendők és a háza­­lókereskedésrei jogosítványt elvesztik. c) A ki­tiltott árukkal az házalókereskedést (12. §. a)—p) bet.), a fönálló átalános és jövedé­ki büntető törvények szerint reájok szabandó büntetést nem tekintve, 5—25 forintiglani birság­gal büntettetik, és ismétlés esetében a házalóke­reskedésből végképen kizáratik. A tiltott áruk el­­koboztatnak. d) A ki házalási okmányát másnak átengedi, házalási jogát elveszti. e) A ki más országban, mint a melyre háza­lási okmánya szól, az illető hatóság különös en­gedelm­e nélkül 10 napnál hosszabb ideig házal, vagy a ki az első tíz nap alatt okmányát a 8. §-ban kijelölt hatóságnál nem láttamoztatja , a ki vala­mely országnak oly városaiban vagy mezőváro­saiban, melyekre nézve ő házalásrai jogosítványt nyert, a helyfelsőbbségnek tett előleges jelentés nélkül az házalókereskedést, továbbá a ki a ha­társzéli járásban házal, a­nélkül, hogy erre külö­nösen jogosítva lenne, az első rajtaérezési esetben 2—5 forintiglani, a második rajtaérezési esetben 5 —10 forintiglani birsággal, és a harmadik eset­ben a házalási jog elvesztésével büntettetik. Ha ezenfölül tilos árukat hord magával, azonkívül az erre nézve megállapított büntetés alá esik. f) A ki a házalásnál segédet használ, a­nél­kül, hogy erre­ világosan följogosítva lenne, 10 forintnyi pénzbüntetéssel fenyíttetik. g) A ki a házalási kereskedés végett szeke­ret vagy teherhordó állatot használ, 20—50 pen­gő forintiglási bírság alá esik. h) A házalási szabályoknak itten világosan nem említett más áthágásai 30 krajczártól 2 pen­gő forintig terjedő bírsággal büntethetők. A házalási törvény áthágásai miatt kiszabott pénzbüntetésekért azon áru kezeskedik, melyet a házaló a törvény áthágásakor magával hordott, 20. §. A házalási törvény áthágásainak meg­vizsgálása, nemkülönben a büntető ítélet hozatala a jövedéki áthágások tárgyalására és megbünteté­sére kirendelt hatóságokat illeti. A büntetési pén­zek ugyanazon czélokra fordíttatnak, melyek a jövedéki büntetési pénzek tekintetében léteznek. A bü­ntetőitéletekről azon hatóság, mely a háza­lási okmányt kiadta, értesítendő: 21. §. A házalási nyílt parancs áthágásával vádlottnak épen úgy, mint bármely más, jövedéki áthágással vádlottnak, a magasabb hatósághozi folyamodás útja a jövedéki áthágásokra nézve megállapított határozatok szerint nyitva áll. 22. §: Ezen nyiltparancs foganatositásával kereskedelmi, pénzügyi és belügyi miniszereink , magyar nadrága zsebében találták, hová azt régi szokás szerint dugta. Feje úgy össze volt törve, hogy egyetlen vonását sem lehetett kivenni, csak őszhaja tudata, kinek teste hever előttük. Ambrus urnák gazdatisztje — ki, mikép em­lítettük, a falu végén lakott — történetesen az Emlődi uradalomnak más helységében mulatott, s így Kálnási és Gerta, avval a mi a háztól kitelt, az öreg urat a bástyák egyikében kitérítették s azon­nal hírül adták a szerencsétlenséget Susánnának s a 16 éves Júliának. Kálnási s Ambrus ur tisztje közt mindig ve­­tély s irigység létezett, azért az­ utóbbinak meg sem üzente a mi történt, s ez "csak saját béresei egyikétől, ki­lóra kapott, s még azon éjjel elin­dult főnökét felkeresni, tudta meg a szerencsét­lenséget. Kálnási a Júliának szóló levelet is Susánná­nak küldötte Fehérvárra, mint Emrődhez köze­lebb eső helyre mint Szeljen. Susánna révén a levelet — egyetlen szem­­hunyorítással sem árulta el mi történt, a hírnököt azonnal vissza­indította, s magánál tartván a Jú­liának szóló tudósítást, a fejedelemnőhöz sietett. Röviden elbeszélte az iszonyú esetet, s okául annak, miért óhajtaná, hogy a halálhír még né­hány napig el ne terjedjen , azt adá, mikor sze­retné maga erre Júliát előkészíteni, addig pedig a borzasztó látványt — az iszonyúan összerongált testet eltemettetni. Katalin , bár az érzés és kimélet gyöngédsé­gével nem bírt — szerette, hogy őt a világ érzé­kenynek higye , s azért Susánna a fejedelemnő­nek egész helybenhagyását megnyerte. ■ Emrődre sietett, s ott nagybátyját a térítőn találta. Sokan megjelentek a várba kíváncsiság­ból vagy részvétből, s Emrődi Ambrus számos Az emrődi kisértet. (Eredeti beszély.) (Folytatás.) Gerta asszony lecsapta a guzsalyt, felrántott egy tulipános szekrény födelét, s megfoghatlan hirtelenséggel tépte le magáról, némi kaczérságot eláruló öltönye darabjait, hogy a derék Kálnási által indítványozott hüvelybe bújhasson. Kálnási pedig az ajtó kilincsét ragadta meg, hogy szállá­sára fusson, s az engesztelő juh­bőrt ölthesse tag­jaira , midőn egyszerre oly rémitő csörömpölés hallatszott, s a szoba, melyben valának ingadozni látszott, mintha össze akarna omlani.­­,Oda vagyunk , nyakunkba esik a vár !“ si­­koltott fel Gerta, bele bújván fővel a széles szek­rénybe , mig Kálnási, a rendkívüli esemény da­czára , gondos volt Gerta asszonynak felájulása közben zavarba jött kabátjait kimélyes (disere­­tus) helyzetbe hozni. ,,Mi történt? — nem hall-e Gerta asszony semmit ?“ — kiáltott Kálnási, rángatván a gazd­­asszony kapálódzó ballábát. De a nő feje a szek­rényben, négy csipkefőkötő s egy nehéz selyem­kabát közé bonyolódván, lehetlenné lón a felelet. Néhány perczig tartott a rémítő zsinat. Kál­nási és Gerta végre magukhoz tértek, látván, hogy minden veszedelem, ha ilyen van, a szom­széd szobában létezik, s a vár még nem szakad fejükre. Kálnási óvatosan felnyitotta a szomszéd szoba ajtaját, melyben a vendég már megfordította volt a kulcsot , de ki irja le bámulatát, midőn annak padolatát elsülyedve találta. Akkora rés ásított itt, hogy alkalmasint a bútorzat nagyobb része az alsó 13 Január 15-én 1853 továbbá a legfőbb rendőri hatóság főnöke bízat­nak meg. Kelt császári fő- és székvárosunkban Bécsben ezer nyolczszáz ötvenkettediki September negye­dikén, uralkodásunk negyedik évében. Ferencz József s. k. Gr. Bud­-Schauenstein s. k. Bach s. k. Baumgartner s. k. Legfelsőbb rendeletre: Ran­son net s. k. A cs. kir. magyar országos pénzügyi igazga­tóság részéről a közvetlen adóra nézve vonatkozó igazgatásbeli számolómunkák véghezvitelére ke­belében fölállított ideiglenes számolóhivatalnál Udvarnoky Pál eddigi szolnoki cs. kir. kerü­leti pénzügyigazgatósági II. osztályú számtiszt, Stolz Vincze, Buj­tor János, Werde Vil­mos magyar álladalmi számvevőségi számfejtők, továbbá Nagy Ferencz ugyanazon számvevőség járulnoka, T­r­e­tt­i­n­a János szintén azon számve­vőség számfejtője és Fröhlich Ágoston orszá­gos pénzügyigazgatósági irodai segéd számtisz­tekké,­­ Novotny Gergely orsz. pénzügy­igazgatósági irodai segéd, M­e­n­n­e­r Alajos szol­noki kerületi pénzügyigazgatósági irodai segéd, L­o­n­k­a­y Antal magyar álladalmi számvevőség­ben járulnak, Hoffmann Alajos a pozsoni cs. kir. kerületi főispánság számolója, Szepessy Imre cs. kir. magyar alapítványi főfizető hivatal­­beli díjas gyakornok, Jan­csó Károly cs. kir. magyar helytartósági dijnok, és Go­tf János cs. kir. magyar álladalmi számvevőségbeli dijnok, se­gédekké neveztettek ki. A cs. kir. magas katonai és polgári kormány jan. 13­­86/ad 578­­. szám al­att kelt rendelet által rendelte, hogy a pesti kerület több más megyéb­e, a rablás és gyilkolás, és kivételesen a törvényte­len fegyverbirtoklás, továbbá a gyújtogatás és a rablóknak tett segítség bűneit illetőleg Pesten fenálló katonai rögtönbíróság hatása Budapest testvérvárosokra is Ó-Budával együtt és terüle­tükre kiterjesztessék, és en­nélfogva következő ál­­lapittatik meg: 1. Minden e hirdetmény napjától fogva Pest-Buda Ó-Buda testvérvárosokban, és terü­letükön, vagy ezekből a futásban folytonos üldö­zés közben kézrekerült rabló, vagy gyilkos, vagy gyújtogató, katonai rögtönbirósági eljárás alá e­­sik, és kötél általi halállal büntettetik. 2. Ki e területen belül, a nélkül hogy fegy­verbirtoklásra jogosítva lenne, fegyverrel kezé­ben találtatik, rangkülönbség és tekintet nélkül arra, várjon rablással van-e vádolva vagy nincs vidékiek jelenlétében egyszerűen, de tisztessége­sen eltemettetett. Pogány Susánnának meg volt azon szeren­cséje, mi némely embert egész életén át kisér ad­dig, mig valami nehéz óra lelke arczára nem vi­lágit, b­áron szerencséje tudniillik, hogy a vi­lág minden tettében nemesebb indokokat gyaní­tott, mint a valódiak. Csak egy hang volt Erdélyben azon gyön­gédségről s kíméletről, melyet Susánna Julia iránt tanúsított, kit a temetés után maga előkészített az iszonyú eset hallására. A vidám és derült, de mély érzelmű Julia idegeire lesújtó hatást gyakorolt atyja halála, s a betegségben, mely ezt követte, Susanna hű ápolója len. Az egy évi gyász természetesen annál illőbb akadály volt a Zsigmonddali összekelésben, meny­nyivel több bírálgatásnak jön e szövetség úgyis kitéve, közeli vétsége miatt; főleg oly udvarnál, hol minden ellen hevesen ki szoktak kelni, mit csak maguk szerettek megengedni s megbocsátani. Susanna egy volt azok közöl, kik legkisebb titkot sem csináltak abból, hogy e szövetségben botrányt látnak, s ha tőle függ, minden erejéből ellene szegülenie — a pápai beleegyezés daczára — az egybekelésnek. Mikép mondva volt, Zsigmond váratott, s az akkori közlekedések akadályai s lassúsága meg­fejtik, hogy még heteknek kellett eltelni, mig Er­délybe megérkezik. Azt is helybenhagyta a világ, hogy Julia a gyász­évet a kolostorban akarta tölteni, bár ne­velése tökéletesen be volt fejezve, s így a kolos­tori lakás szabadságát semmiben sem korlátolta. (Folytatása következik.)

Next