Budapesti Hírlap, 1853. február (27-51. szám)

1853-02-01 / 27. szám

119 AUSTRIA. Bozen, jan. 23. Rainer austriai Főher­czeg ő cs. Fensége földi maradványainak az itteni kis egyházba ünnepélyes eltakarittatás végetti átvitele következő szertartással ment végbe : Miután a boldogult Főherczeg hullája bebal­zsamoztatok és a disz­egyenruhába öltöztetett, egy ólom koporsóba tetetett, szive pedig egy e­­züst szelenczébe, s a belek réz vederbe zárattak. 1853. jan. 22-kén esti 8 órakor a földi maradvá­nyok átvitele az itteni kis egyházba megtörtént, hol január 23. 24-kén, a 25-kén történendő ün­nepélyes eltakarításig a templom sírboltjában, nyilvánosan kiterítve maradt. Az átvitel végett az Ő cs. Fensége udvará­hoz tartozó egész személyzet, az itt levő cs. kir. valóságos titkos tanácsosok és kamarások január 22-én estve fél nyolczkor ő cs. Fensége házánál egybegyűltek, s miután a papság megérkezett, következő rendben sort képeztek a legalsó lép­csőnél: 1. a főherczegi cselédség egyenruhájában; 2. a főherczegi házitisztek; 3. a főherczegi házi­orvos; 4. a főherczegi magántitkár és egy hiva­talnok ; 5. a főherczegi fiúk ő cs. Fenségük mellé rendelt törzs- és főtiszt urak; 6. ő cs. Fens­­szolgálattevő két kamarása; 7. ő csász. Fensége fő­­udvarmestere ; 8. az itteni helyőrség tisztjei és a nyugalmazott tiszt urak ; 9. az itt lakó cs. kir. titkos tanácsosok és kamarások. Ezen rendben vártak a boldogult cs. Főherczeg lakából induló Anglia. London, jan. 23. A „Times“, ma egy hosz­­szas czikkben tárgyalja a franczia pénzügyi vi­szonyokat, s azt igyekszik bebizonyítani, mikép a franczia állampapírok árának tetemes leszállása nem épen a császár házassága, hanem egészen más ok miatt történt. A „Times“ szerinte leszál­lás valódi okát a párisi börzén űzött becstelen játékban kell keresni. A legutóbbi hónapokban a játék­düh a legkalandszerűbb tervektől sem rettent vissza, csakhogy minél rövidebb idő s a legkülönbözőbb ürügyek alatt, sokat nyerhessen. A főkamarás Bassano herczeg, egy tönkre jutott algíri bányász­társulat élén áll, melynek részvé­nyei jelenleg semmi értékkel sem bírnak; más magas állású személyek is compromittálták ma­gukat, a börze­ játékbani részvétük által, mi áta­­lában épen nem tehet kedvező benyomást.­­ „Francziaország jelen pénzügyi helyzetére néz­ve jellemző tény“ — folytatja a „Times“ —ami ­kép noha a lefolyt év tetemes deficit­tel végző­dött, a folyó évi kiadási terv mintegy két mil­lió ft. sz.-el szaporodott. Szinte mindegyik kia­dási tételben emelkedés található; kivált a min­den osztálybeli hivatalnokok dija i­­s nyugdijai­ban; míg egyedül a császár s családjának civil­­listeje 1,200,000 ft st.el neveli a budget terhét. E mellett még méltán kételkedhetünk ezen hiva­talos adatok alaposságáról, s mivel most a tör­vényhozó testület még azon jogát is elveszte, mi­szerint a budget egyes tételeit tárgyalható, egy­­átalában lehetetlen a tények valóságát kitudni. Az elismert deficit minden esetre a függő adós­­­ságot szaporítja, s nem lehet kétségbe vonni, mikép átalános pénzügyi zavar korában­­ egy ily tetemes függő adósságnak súlyos nyomást kell gyakorolnia a börzére. Ily körülmények közt, s különösen a szárazföld kereskedelmi helyzetének tekintetéből, az angol bank kétségkívül helyesen téve, hogy a leszámitási árt 3 perre emelte föl.— Angolországban a hitel s üzlet ugyan szilárd lá­bon állanak, de mégis igen fontos dolog, mikép vásárunk a külföld általi kimerittetés lehetősége ellen megvédessék.“ — Jan. 24. Az angol lapok szinte egyhan­gúlag helyeslik azon beszédet, melyben a fran­­cziák császárja az állam­testületeket házasságá­ról értesité. —A „Morning­ Post“ azt hiszi, hogy e házasság újabb kötelékkel fűzendi össze Lajos- Napóleont s a franczia népet, s a hatalma állan­dósága iránti kilátásokat szaporítandja. ” A „He­rald“ így végzi czikkét: „Lajos-Napóleon a be­csületes szivekre s a közönség lelkiismeretére hi­vatkozott. Népe nem fog tőle elidegenedni azért, mivel oldalán egy oly szép, kellemes és bátor császárnét látand, kit ő oly okokból vesz nőül, miket mindenki tisztel szive mélyében. Franczia­ország Harun-al-Rashidia feltalálta a hozzá illő márkát.“ — A „Standard“ e házasságot a Fran­cziaország s Európa közti béke zálogának tekinti. —■ „Ha a császár“ — úgymond — „háborút ter­vezne, nemde oly családba házasodott volna, hol menedéket találhatna a veszély napján ?“ — A „Times“ — miután az új császárné személyéről teljes elismeréssel szólt, a­ki szerinte születésé­nél fogva a spanyol és skót fajok erélyét egye­síti magában, s ki a trónt nem csak diszesitendi, KÜLFÖLD. A talos kimutatást egész terjedelmében a napi érde­­kű kéziratok folytonos nagy halmaza miatt nem adhatván, csak a legfontosb pontokra szorítko­zunk. A könyvtárba: gr. Széchenyi Lajos ala­pítványából 400 pfton vétettek több munkák és kéziratok a néhai Bory cs. k. udv. tanácsos özv. szül. b. Hellenbach Karolina asszony 2029 kötet­ből álló könyvtárával gazdagitá az intézetet; a pesti műegylet 2 műlapot és 3 kőbe vésett képet. Ringauf Otto pesti fűszerkereskedő 45 kötetet. Kötelességi példányok vidékről és Pestről a bu­dapesti hírlapokkal együtt.­­ A régiségtárba igen becses tárgyak helyeztettek: nagyszámú érmek és pecsétek; a régiségek s egyéb ritkaságok sorá­ban jelenleg már ott van­­. Vécsey Miklósné sz. Markovics Vilma assz.tól néhai Marie Antoinette franczia királynő hárfája; az Ó-Budán talált és egyiptomi hyeroglypheket mutató kőtöredéket a múzeum kézi pénztárából vette meg ; mint külö­nös ritkaságot említjük e korban Vörös Dániel adományát, ki egy darab kidolgozott emberbőrt adott a múzeumnak. A képtárba ajándékozott festmények, gróf Széchenyi Istvánnak neje ré­széről ajándékozott arczképével együtt már mind emlitve volt e rovatban, azért mellőzzük. — A természet és kézműtani osztályba: Cseresnyés Sándor veszprémm. főorvos egy ló gyomrában talált 433/4 lat nehézségű követ, Neubehler PM császári királyi selmeczi erdészeti tanár: 3 ujjú sirályt, Sófalvy Ezaiás iskola anitó: kettős lúd­­tollakat, Palkovics Tamás őselefánt tápfogat, Fridvalszky 200 példány Budapest vidékén gyűj­tött rovart ajándékoztak stb. A múzeum kézipénz­tárából vásároltatott egy fóka, és csere utján, két körüli hal. — A növényvilágból: Russegger Jó­zsef cs. k. ministeri tanácsos, 96 fa és cserjefajok­ból összeállitott fagyüjteményt, dr. Toperczer 50 gabnafélét, kalászban és másfel öl magasságú óriás kendert (Latisca canabina), Kovács Gyula 280 faj növényt és 25 faj magyarországi növényma­­got stb. Ásványország: A bécsi cs. k. ásványtani tár egy 20 fajból álló fraknói őscsigagyüjteményt, Rozsenberszky István tisztartó­­ ős­elefánt áll­­kapctáját, Haulik József lelkész egy ős­orrszarvú koponyáját, Kubinyi Ágoston 39 csepegő követ a dénesfalvi barlangból, Kovács Gyula, Szabó Jó­zsef és Wagner Dániel mármarosi földtani kirán­dulásukból: 200 idomított sziklafaj példányt és kövületet; ugyanezek és Kubinyi Ferencz zó­­lyom-honti kirándulásukból: 300 idomított szik­­lafajpéldányt stb. Gyászhir. Balla Endre, Pest megye egy­kori főjegyzője s alispánja, végre kir. táblái közé biró, élte 41-ik évében, itt Pesten január 29-kén meghalt. Eltemettetése saját jószágán A. Nyáregy­házán a helvét hitvallás szertartásai szerint, jan. 31-én történt. Kitűnő szép lelki tehetségekkel és miveltséggel bírt, munkás, szorgalmatos gazda, nemes indulatu emberbarát volt , s mind a tulaj­donaival közbecsülést érdemelt. Neve egy a haza sorsára döntő pillanatban sokat emlegettetett, el­határozásához számos remény és óhajtás volt csa­tolva, és, sajnálni lehet, hogy akarati szilárdság e felette fontos perczben , benne is hi­ányzott.— Véghagyománya nem maradván, elidegenitett és saját pénzével visszaváltott s A. Nyáregyházán ál­tala épitett gyönyörű kerttel ellátott atyai birto­­­kát a fiscus örökölte. * Kalocsa, jan. 12-től irja a „Religio“. A szomszéd mezővárosban még 1851-ik év utolsó negyedében történt, miként bizonyos L­e­i­t­n­e­r András kath. vallásu mészárossegéd ágostai sze­mélyt szemelt ki magának élete párjául s ebbeli szándékát a lelki­pásztor előtt nyilvánitá is. A­­zonban a létesülendő házasságnak egy körülmény, mely a katholikusoknál igen, de a protestánsok­nál nem gátló akadály, útjában állván, a fiú ezen körülmény tisztába hozatalára felhivatott, meg is ígérte, sőt hogy feladatát annál biztosabban tel­jesíthesse, a lelkipásztortól eddigi magaviseleté­ről bizonyítványt kért, melyet megnyerve eltá­vozott. Néhány hét múlva értesittetik a plébá­nos, miként nevezett L. A. a kiszemelt ágost. val­lásu személylyel azon perczben össze fog adatni az ágost. vallásu hitszónok által. A plébános a­­zonnal elsiet a hitszónokhoz, még jókor érkezett, de tiltakozása sikeretlen volt. A fiú ugyanis a plébánostól más czélból kért bizonyítvány­nyal el­látva, Fehér megyébe lévő rokonához távozott, s néhány napi ottmulatás után magát odavalónak mondván, az illető megyei hivataltól fölmentést és a plébánostól elbocsátó levelet eszközlött ki, mely noha úgy volt fogalmazva, hogy kathol. lelkipásztor által eskettessék meg, mindazáltal az ágost. vall. hitszónok az említett iratokat elegen­dőknek találta, hogy az illetőket a kath. lelki­­pásztor tiltakozása daczára megeskettesse. Eske­­tés után a fiú két tanúval azonnal a plébánoshoz ment s felhivá őt, hogy házasságát érvényesnek ismerje el, és e miatt őt semmiféle hatóság által ne háborgattassa, különben kijelenti, miszerint ezennel megszűnt a kath. anyaszentegyház hive lenni. A plébános ez esetet, a­mint történt, az egyházmegyei kormánynak orvoslás végett följe­lenté. Innen a szükséges vizsgálatok megtétet­tek, s a följelentés igazoltnak találtatván, az ügy a budap. cs. k. főispáni hivatalhoz terjesztetett. — Selmecz, jan. 20. A helybeli evangéli­kus kerületi főtanodánál múlt őszszel két új tanár választatott. Az egyik, ámbár ide való születés volt, nem tűrhetvén az itteni levegőt, melytől hu­zamosabb idő óta elszokott, alig két hónapi mű­ködése után, meghalt; a másik is folyvást beteges­kedik. Mindkettő nőtelen, valamint általában az itteni evangélikus tanári és tanítói karnál műkö­­­dő 10 oktató közöl csak három nős van, a többi hét nőtelen. A megboldogult ugyan nem része­sült azon ritka szerencsében, mely itt vagy 18 év előtt egy hivatali elődének jutott volt, kinek ko­porsójánál két előkelő anya állítólag összepörölt azon kérdés fölött, kit illessen közőlük inkább a jog a koporsóra koszorút tűzhetni, miután az elszenderültre mindketten gyaránt számoltak leányaikkal , de jámbor , csendes volta mel­lett mégis több részvét követte elhunytét, mint a mennyi ember kisérte a sírhoz hűlt tete­meit. Állomását L­iptay János ur nyerte el, ki néhány év óta a helybeli főtisztelendő lelkipász­tor urnái­tól segédpapi minőségben működött. * Pápáról írják: Napokban temették el Kleva István törvényszéki írnokot, a „Budapesti Hírlap“ pápa-vidéki levelezőjét. — Szellemdus egyéniség volt s megtiszteltetésének dicséretesen megfelel . Nyugodjanak békében porai. (Közbirodalmi napló.) Bécs, január 29. Tegnap a franczia cs. követ gr. Dela Cour sze­rencsés volt Császár Ő Felségének bemu­­tattatni, és uj megbízólevelét szokott módon át­nyújthatni. — A legközelebb kihirdetendő törvények között említtetik a kivándorlási törvény is. A leg­utolsó kivándorlási pátens 1832-ben hirdette­­tett ki. — Hallomás szerint a vámértekezletek any­­nyira haladtak, hogy legközelebb a bevégzett szerződvény fog a conferencziában felolvastatni. — Hogy a franczia udvarnál austriai cs. kö­vet Hübner úr a legutolsó udvari ünnepélyek­ben részt nem ven , annak egyszerű magyarázata az, miszerint Rainer Főherczeg ő cs. Fens, ha­lála következtében a külföldi udvarok minden austriai ministerei jan. 31-kéig mély gyászt vi­selnek, tehát valamely ünnepélyen egyikük sem jelenik meg.­­ A bécs-gloggnitzi vasút részvényeseinek mai gyűlésében egy lejárt szelvény osztaléka 35 ftban állapittatott meg, a már felvett 10 ittal a részvény névértékének 9 százalékát teszi. A tar­taléktőkéhez 55000 ft tétetett. Igazgatóvá b. P­e­­reira Lajos választatott. A megváltási alkudo­zások fölötti határozásra a rendkívüli gyűlés 1853. márt. 15-re van kitűzve. '* A „Temesvarer Ztg.“ jan. 28-ról nem hi­vatalos részében következő fontos értesítést kö­zöl : A politikai és bírói hatóságoknak e kormány­zósági területen­­­­s. Felsége által engedett szervezete keresztülvitelére a kormányzó gr. Coro­­nini ő exja elnöksége alatt, egy politikai és bírói hivatalnokokból összeszerkezett választmány ál­líttatott fel. E választmány tagjai a politikai rész­ről cs. k. ministeri biztos Griez, és a szabadkai polgármester cs. k. iskolaügyi tanácsos Antuno­­vics Pál. A birói részről : Az ideigl. cs. k. orsz. törvényszéki elnök, Szerb Tódor, és az ideigl. fő­­törvényszéki előadó Stojakovics György. Pótfér­­finak ő Felsége részéről ideigl. cs. k. központi ügyészhivatali cs. k. tanácsos Mattyassovszky Imre neveztetett ki. A pénzügy részéről a választ­mányhoz cs. k. pénzügyi főtanácsos Manassy ur soroztatott. A választmány legközelebb megkez­­dendi működését. — A montenegrói határszélről ír­ják : F. hó 16-kán reggeli 101/* óra tájban egy 200 emberből álló török lovas csapat Grahovót, melynek szélső házsorát már előbb maga a vajda leégettette , körülfogta ; utánuk török gyalogság jött lassan lassan le a síkra. A vajda mintegy 40- ed magával házában van, szilárdul elszánva, u­­tolsó lehelletig védni magát; e közben egy Unje­­donál, a grah­ovoi síkság legszélső pontján álló, s mintegy 100 embernyi montenegrói csapat foly­tonos csatárzással nyugtalanítja a török lovassá­got. Raiz Izmán pásha a grahovóiakhoz pro­­clamatiót bocsátott, melyben még egyszer felszó­lítja őket, hogy adják meg magukat, s az ellen­szegülés további következéseire figyelmezteti. A Czernicka nahiabeli montenegróiak f. hó 15-kén szavukat adták, hogy vagy mind meghalnak, vagy az ellenséget túlazik a határon ; ezután u­­jabb megtámadást kisértettek meg a török csa­a­patok ellen, mi azonban különös eredmény nél­kül maradt, minthogy a törökök a caragsici hal­mokon igen erős állásban vannak. — A cattaroi öbölből, jan. 17-ről ír­ják : A törökök minden pontokon meg­verettek. Omer pasha Podgorizzánál 10,000 nizamot és 14,000 ráját egyesített. Ozmán pasha 10,000 emberrel indult el Antivariból; a herczegovinai pasha Niksicsnál 8000 emberrel Herczegovina déli szélén ütött be. A törökök mindenütt veszteség­gel visszavezettek; a csata több ponton tüzesen néhány napig folyt, a montenegróiak nagy előny­ben vannak, s mindig óvatosan csak kis csapa­tokban intéznek támadást.­­ Az „Oss. Dalm.“ szerint a törökök három ponton megtámadták Montenegrót; Antiva­r felől Cermnicka nahia támadtatott meg. Két más meg­támadás Zeta, és az átelleni oldalon Herczegovina felől történt. 12-kén egy hadtest Szeli­mn bég antivar­i parancsnok vezénylete alatt Cermnicka nahiába beütött. A Bercelje, Boljevic és Glubido­­beli montenegróiak f. hó 15-én vitézül rohantak a török katonaságra, és később 400 harc­ossal e­­rősödve Riecka nahiából, Szelim béget visszaver­ték Skozza és Karuka felé a gödijei halmokig, mik a határt képezik Cermnicka nahia és török Albánia közt. — Herczegovina határán 13-kan Vjecane mellett a törökök és grahovoiak össze­csaptak ; mindkét részről néhány halott maradt. A grahovoiak visszavonultak kerületükbe, bátran várva az ellenség részérőli újabb megtámadást.— Omer pasha­rdában előnyomult, és megtámadta a bielopavlici törzseket, melyek élén Dániel fe­jedelem áll. A csata tüzes volt­; az eredmény már távirati úton közöltetett. (Külföldi napló.) Lo 11 d 0 n , január 23 A „Punch“ szerint, néhány nap előtt, hat angol admirál ebédelt együtt Portsmouthban; ösz­­szes életkoruk 556 évre megy föl. Közőlük a leg­fiatalabb , ki 73 éves, türelmetlenül várja azon perezet, melyben tettlegesebb szolgálatra fog fel­­szólíttatni. Barátjai attól félnek, mikép még talán nagyon fiatal arra, hogy fontos szolgálattal bizas­­sék meg. Mindezen tisztek legközelebb újra át­­ve­ndik admirál-hajójuk parancsnokságát, hacsak ebben a köszvény által meg nem gátoltatnak. Január 25. Egy a hadsereghez intézett na­piparancs azon sajátszerű tényt jelenti, mikép egy ellen-admirál, Houston Stewart, Raglan lord tábornok, titkárává neveztetett ki. Ma Londonban, Exeter-Hallban, a lord­­mayor elnöklete alatt, meeting tartatott, a Madiai házaspár szabadonbocsáttatása tárgyában. — C 0 b d e n legközelebb egy ily cziműt röp­­iratot adand ki: „Az 1793 s az 1853-ik év“, — melyben a legutóbbi angol-franczia háború ere­deti okait fejtegeti, s összehasonlítja e két nem­zetnek akkori politikáját, azok jelen politiká­jával. — A manchesteri kereskedelmi egylet sür­getésére, R­u­s­sell lord Drummond Ha­ynek, a Tangerben levő britt főügynöknek meghagyta, mikép igyekezzék a maroccoi kormányt rábírni, hogy hárítsa el a Maroccovali angol kereskedés útjába gördített akadályokat. Pár is, jan. 26. A senatus példájára, a tör­vényhozó testület szintén nagy tánczvigalmat adand, a császári pár tiszteletére. A császári pár, mint mondják, e két la Baroche által adandó tán ez vigalmon kívül, más ünnepélyen nem leend jelen. Páris városa 900,000 francot ajánlott meg, részint jótékony czélokra, részint a végre, hogy a császárnét egy 600,000 frk értékű gyémánt­­nyakkötővel ajándékozza meg. — Mindinkább terjed azon hít, mikép a had­sereg 70,000 fővel fog kevesbíztetni. Másfelől a­­zonban a császári testőrség helyreállításáról is na­gyon beszélnek, mely 10,000 főnyi gyalogság s 3600 főnyi lovasságból állana.­­ Azt hiszik, hogy a ministeri módosítások csak egy hónap múlva fognak létesülni, azonban mégis bizonyosnak tartják, hogy S­a­i­n­t - A­r­naud tábornagy két hét múlva Afrikába fog in­*­dulni, sőt még azt is hírlik, hogy algíri főkor­mányzóvá neveztetnék ki, azon esetre, ha Na­póleon herczeg nem foglalná el ezen állomást.­­ Ma a börzén azt beszélték, hogy Lamar­tine és Bixie belépnének a kabinetbe. Annyi bizonyos, mikép egy idő óta kísérletek létettek oly czélból, hogy a mérsékleti republikánusok a kormányhoz csatlakozzanak , azonban nem nagy sikerrel.­­ A párisi érsek ma meglátogatta M­a­n­­­i­­j­o kisasszonyt az Elysée-palotában. Mecklenburg. A sértésre, melylyel a mecklenburgi fejedelmi ház a franczia házassági beszédben illettetett, a „Nordd. Corresp.“ így vá­laszol : Mecklenburg e gyalázást indignatioval visszautasítja azon öntudatban, hogy fejedelmi háza nem csak a legrégiebbek és legnemeseb­bekhez tartozik Európában, hanem hogy ennek leányai eleitől fogva királyi trónokon ültek, me­lyek az uj néptrónnal semmi összehasonlíttatást nem igényelnek.“ Lizbona, jan. 19. Saldanha herczeg betegségéből felgyógyult. A cortes-gyűlésen sem­mi érdekes elő nem fordult. A pairek nem igen hajlandók a parlamentet megnyitó beszédre vá­laszfeliratot intézni, minthogy az inkább a minis­­terium mint a királyné ő felső nevében tartatott. A képviselőkamra a választások bírálásával fog­­lalkozik. Sz.-Pétervár, jan. 19. Tegnapelőtt Cas­te­lbajac marquis franczia követ szerencsés volt a császár ő felségének egy külön audienczián átnyújthatni azon megbízóleveleket, melyek őt az udvarnál mint rendkívüli követet és teljhatal­mú minister­ hitelesítik a gyászmenetet. Ott e közben a papság assisten­­tiája mellett Ő cs. Fensége holt maradványai föl­emeltettek, a szivet rejtő ezüst szelenczét a fő­herczegi házikomornok, a beleket rejtő rézvedret két egyenruhás szolga díszegyenruhában­, és a koporsót 4 főinas és 4 itteni polgár vette át. A papság a kereszttel elől menve, a fenebb elősorolt rendben indult meg a menet; mihelyt a papság a legutolsó lépcsőhöz ért, ahhoz csatlakozott az 1.7 szám alatti bezárólag említett udvari sze­mélyzet, mire a halottvivők következtek. A cs. k. tiszt urak kivont karddal azok két oldalán sort képeztek. A holttest után közvetlenül a Főher­czeg fiai ő cs. Fenségeik mentek. Hozzájok csat­lakoztak végre az itt létező cs. k. titkos tanácso­sok és kamarások. Valamennyi szolgaszemélyek és udvari személyzethez tartozók égő viaszgyer­tyát vittek. A menet ő cs. Fens. házától a János­­téren és egyháztéren át a főegyház főajtaja mellett elhaladt a kis egyház főajtajához, hova elérkezve, a halotti maradványok a díszravatalon kitétettek, s ezzel az­ e napi gyászünnepély bevégeztetett. Az ünnepélyes kitétel alatt jan. 23- és 24-én a tem­plom reggel 8-tól 12-ig és d. u. 2-től 6 óráig nyitva volt. Reggel megszűnés nélkül egymás­után mindennap 8 órától kezdve négy szent mise olvastatott a főoltárnál. Az alatt és a többi fe­nebb említett órákban az itt létező cs. kir. titkos tanácsosok és kamarások, felváltva a főudvarmes­­­ter úrral és ő cs. Fensége szolgálati kamarásaival, továbbá az a végett megjelenő itteni községi ta­gok, valamint a ferenczi és capucinus rendi atyák tartanak imaórákat. 24-kén esti 6 órakor ezen templomi gyászünnepély bevégeztetett. (Bote f. T. u. V.) — Hir szerint a kereskedelmi és pénzügy­­ministerium jövő állása egyszerre fog eldöntetni a földmivelési - és bányaügy rendezésével. Az ed­­digi, egyébiránt még végleg el nem döntött ja­vaslatok szerint jövőre a két ministérium egysé­ges vezetése megmarad. E ministériumok egyes osztályai főnökének tágabb hatáskör adatik és bi­zonyos határig önálló kezelés engedtetnék. Fon­tos ügyek a minister úr közvetlen elhatározása alá terjesztetnek. E viszonyba jöttek a földmive­lési és bányaügy ministériumának azon osztályai is, melyek a kereskedelmi ministériumhoz fognak csatoltatni.

Next