Budapesti Hírlap, 1853. február (27-51. szám)
1853-02-23 / 46. szám
Pest, Szerda. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken.félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 30 kr. Helyben, félévre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesitendők. *■ A BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. HIVATALOS RÉSZ. Orvosi jelentések Császár ŐFelsége hogylétéről. Bécs, febr. 20. d. u. 3 ór. Ő cs. k. Apostoli Felségesebe mérsékelt gyuladásban van, rendes lefolyást mutat és a sebláz ma elmaradt. Udv. tan. Seeburger, cs. k. háziorvos. Korm. tan. Wattmann lovag , cs. k. háziseborvos. Bécs, február 21. 1 óra reggel. A nap további folyamában és az éj első felében a cs. kir. Apostoli Felsége kedvező jólléte nem zavartatott. Udv. tan. Seeburger, cs. k. háziorvos. Korm. tan. Wattmann lovag, cs. kir. háziseborvos. Bécs, febr. 21. regg. 7 ór. Ő cs. kir. Apostoli Felsége múlt éjjel csak igen ritkán félbeszakított álmot élvezett és általában megkönnyebbülve és láz nélkül érzi magát. Udv. tan. Seeburger, cs. kir. háziorvos. Korm. tan. Wattmann lovag, cs. kir. háziseborvos. Bécs, febr. 21. délután 4 óra Ő cs. kir. Apostoli Felségének ma reggel jelentett megnyugtató állapota folyvást tart. Udv. tan. Seeburger, cs. k. háziorvos. Korm. tan. Wattmann lovag , cs. k. háziseborvos. Hirdetmény Pest, Buda és Ó-Buda testvérvárosok cs. kir. rendőri igazgatóságától. Biztos jelek merülnek fel a testvérvárosokban az iránt, hogy egyes gonosztevők czélba vették, az itteni békés lakosságot nyugtalanítani. Ezek közé tartoznak különösen forradalmi feliratok és falragaszok. Bármennyire egyes külön tettekül fordulnak is ilyenek elő, mégis kötelessége a biztossági hatóságnak a jelentkező visszaélésnek azonnal kellő határt vetni. Minélfogva rendőrségi úton rendeltetik, mint következik: Minden háztulajdonos, vagy kire különben a ház felügyelete bízva, felelős azért, hogy házán, talán, palánkján vagy bárminemű kerítésén minden politikai tartalmú feliratok vagy falragaszok a leggyorsabban eltávolíttassanak, mégpedig reggeli 8 óráig. A feliratok letörlendők, falragaszok pedig leveendők és haladéktalanul a rendőrhatóságnak átadandók. Erre különösen a házmesterek köteleztetnek. E kötelesség elmulasztásáért a háztulajdonosok 10-től 100 pftnyi pénzbírsággal, a házmesterek pedig megfelelő fogságbüntetéssel bűntettetnek. Különben a lakosság eddig átalánosan kitüntetett jó szellemétől várható, mikép mindenki közreműködené, hogy a mutatkozó visszaélésnek gyorsan vége vettessék s ez által eszközlendi, hogy szigorúbb rendszabályok életbe léptetése szükségesnek ne látszassák. Pest, febr. 22. 1853. Cs. k. udvari tanácsos és rendőrségi igazgató Protmann. A főszámvevői igazgatóságnak 1852-diki nov. 17. kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész terjedelmére, a lombard-velenczei királyságot s a katonai határőrvidéket kivéve , mely által az álladalmi számtanból vagy számadásisméből elméleti vizsgálatok szerkezetét tárgyazó ideiglenes szabály tétetik közhírré. (Vége.) 11. §. Az 5. §- ban említett vizsgálatra jelentkezők s csupán ezek, nyolcz pengő forintnyi vizsgálati dijt kötelesek lefizetni, mely a bizottmány tagjai között különös határozatok szerint osztatik föl. Ezen díj a megvizsgálandók által legalább is 24 órával a vizsgálat elkezdése előtt a bizottmány elöljárója által kijelölendő pénztárnál lefizetendő, és a vizsgálati díj lefizetése a nyugtatvány előmutatása által igazolandó. 12. §. A vizsgálati napok kitűzésénél a bizottmány elöljárójának magát rendszerint azon rendhez kell tartania, melyben nála a jelöltek magukat jelentették. 13. §: A vizsgálat tartására kiszabott órában a bizottmány az e végre kitűzött helyen összeül, és mindenek előtt a kirendelt jelöltekről készített, ezek bizonyítványait, tanulmányait és a díj lefizetését — ahol ennek helye van — előmutató jegyzéket megtekinti, mire a bizottmány elöljárója által az azon napra kirendelt vizsgálati folyamodók rendszerint betűrendben a vizsgálat letétele végett előszólittatnak. 14. §. Ha az előszólított nincs jelen, és a vizsgálat befejezése előtt később sem jelenik meg, úgy azon jegyzetet kapja, miszerint ,,a vizsgálatnál nem jelent meg“, és ha a bizottmány elöljárója által a fölmentő akadály közvetlenül el nem ismertetik, vizsgálatra bocsáttatása végett újra kell folyamodnia. 15. §. A vizsgálatnál rendszerint egyszerre két, a vizsgálandók nagyobb száma melett pedig egyszerre három vizsgálati jelölt vizsgáltatik, s egyesekkel a vizsgálat csak kivételképen tartatik. A vizsgálatnak az első esetben legalább is öt óranegyedig, a második esetben legalább is másfél óráig, és az utosó esetben legalább is három óranegyedig kell tartania. 16. §. A vizsgálat szóbeli; ennél a vizsgálandó a két vizsgálati biztos által a tudomány öszves főrészeiből kikérdeztetik, s ily módon úgy az általa ezekben szerzett ismeretek terjedelme— minél egyébiránt a használt taneszközökre kellő tekintettel kell lenni — mint különösen a fölfogásban ügyesség s ítéletének élessége is megvizsgálandók. Az elnök által is a vizsgálandó elé a vizsgálat végén egy vagy más kérdés teendő, külösen a kor, ha ő a jelölt megelőző feleleteiből, a felöl, mily osztályba legyen az sorozandó, kellőleg meg nem győződhetett. 17. §. Miután az egyidejűleg megvizsgált jelöltek eltávoztak, a bizottmányi tagok által a szavazás végett tanácskozmány tartatik. A szavazás legelőbb azon kérdés fölött történik: vájjon a jelölt a letett vizsgálathoz képest a számvevő és pénztári szolgálatra magát „képesnek“ tanusította-e, és ha igen , vájjon ez kitüntetéssel történt legyen-e? Ha a képesség fölötti kérdés tagadólag ütött ki, úgy továbbá elhatároztatik, mely — legalább is két hónap múlva — kitűzendő határidő után engedtessék meg az először nem sikerült vizsgálat ismétlése. A végzés mindkét irányban szavazattöbbség által hozatik. Ennél legelőbb a vizsgálati biztosok szavaznak, azon rendben, melyben vizsgáltak, s utoljára, az elnök szavaz. Kétszeri rászólás után a vizsgálat közvetlen ismétlése a vizsgálati bizottmány által meg nem engedhető, hanem úgy az öntanultak, mint azon jelöltek is, kik az álladalmi számtan vagy számadásismébeli leczkéket látogatták, ha még egyszer vizsgálatot akarnak tenni, kötelesek a tanszaki leczkéket valamely nyilvános tanintézetben egy egész éven át hallgatni, minél az álladalmi szolgálatban levő jelöltek tekintetében, elöljáró hatóságuk határozatára bizatik, váljon nekik a leczkék isméti látogatása megengedtessék-e vagy sem. 18. 1. A vizsgálati leletről hozott végzés a vizsgálati biztosok egyike által a készített jegyzékbe iktatandó, és abban minden bizottmányi tagok által saját nevük aláírásával elismerendő. 19. § Ha ily módon valamely meghatározott időszakra nézve a vizsgálatra bocsátott minden folyamodók vizsgálat alá vétettek, a bizottmány elnöke által az illető időszakra nézve a vizsgálatok befejezése kimondandó. 20. §. Ezután a bizottmány elnöke a bizonyítványoknak a megvizsgált által benyújtandó bélyegíven kiadásáról intézkedik, minél ezen bizonyítványok minden bizottmányi tagok által aláiratnak, és a bizottmány elnökének hivatalos pecsétjével elláttatnak, és az illetőknek nyugtatvány mellett kiszolgáltatnak. A rászóltaknak bizonyítványok nem adatnak. 21. §. Egyébiránt magában értetik, miszerint sem az álladalmi pénztáraknál, számvevőségeknél s számadási hivataloknáli alkalmazásra megkívántató kellékek iránti eddigi törvényes határozatok, sem pedig az ezen szolgálati ágakra nézve behozott különös vizsgálatok, a jelen szabály által semmi változást sem szenvednek. W iczek: Az országos cs. kir. magyar pénzügyigazgatóság által a csépi adószedő hivatalhoz , melynek hivatalos széke Kisbér, 3. osztályú cs. kir. beszedőül kaposvári cs. kir. adószedői ellenőr Suppan Manó, 3. osztályú ellenőrré a nyugdijas főhadnagy Zahradnitzky Ferencz és első osztályú segéddé, cs. kir. posta-levélhordó Stróbl Ágoston mindnyájan ideiglenesen neveztettek ki. F. é. febr. 24-én az országos kormánylap III. díja német-egyes, és magyar-német kettős kiadásban megjelent. A tót- ruthen- és románnémet kettős kiadás febr. 28-án fog megjelenni. E darab első része tartalmazza: 20. szám . Az austriai távirdavonalaknak a schweiczi távirdavonalakkali összekapcsolása iránt 1852- ki april 26-dikán kelt szerződvény. (Megköttetett Lindauban 1852-ki april 26-kán, és a jóváhagyásokban kicseréltetett Bécsben ugyanazon évi november 25-kén. 21. szám. Aföldmivelési és bányaügyi ministeriumnak 1853-ki január 3-kán kelt kibocsátványa, mely által a bányaadományozási kérvények föltételes elfogadása tiltatik. 22. szám. Az igazságügyi ministeriumnak 1853- ki január 12-kén kelt kibocsátványa, a bukási vizsgálatok eseteibeni bírói illetőség tárgyában. 23. szám. Az igazságügyi ministeriumnak 1853-ki január 12-kén kelt rendelete, mely által, a bel- és pénzügyi ministeriumokkal egyetértőleg, kijelentetik, hogy az 1851-ki ápril 11-kén kelt nyilt parancscsal (hírod. törv. lap 84. sz.) a földtehermentesités következtében megszüntetett vagy megváltandó járandóságokérti tőkekárpótlás utalványozása iránt kiszabott eljárás, a hübérekre is mennyiben alkalmazandó. 24. szám. A bel-, igazság- és pénzügyi ninistereknek 1853-ki január 19-ki rendelete, melylyel a magyarországi helytartóság, megyei hatóságok és szolgabirói hivatalok szerkezetét és hivatalos hatályát, továbbá a bírói hatóságok szerkezetét és a rendszeresitett fizetések és napdijak vázlatát, nemkülönben ezen szervezet létesítését tárgyazó legfelsőbb határozványok tétetnek közhírré. 25 szám. A bel-, igazság- és pénzügyi ministereknek 1853-ki január 19-kén kelt rendelete, melylyel Felső- és Alsó-Austria , Csehország, Morvaország, Slézia, Galiczia, Lodomeria és Krakó Bukovina, Salzburg, Tirol és Vorarlberg, Stájerország, Karantán, Krajna, Görz , Gradiska, Isztria és Trieszt, Dalmátország, Horvát- és Tótország, Erdély, a Szerb vajdaság és temesi bánság koronaországokra nézve a járási hivatalok, kerületi hatóságok és helytartóságok szerkezetét és hatáskörét, a bíróságok szerkezetét, és a rendszeresitett fizetések és napdíjosztályok vázlatát, valamint a szervezés foganatosítását tárgyazó legfelsőbb határozványok tétetnek közhírré. Második rész. 12. szám. Hirdetés a cs. kir. Főherczegségektől, Magyarország hadi és polgári kormányzójától, 1853-ki január 24-ről, némely szabadalom-adományozások, hoszabbitások, átruházások és elenyészések iránt. KICM. Töredék egy carlista életéből. (Eredeti novella.) Irta Majer Károly. (Folytatás. *) -- Mindjárt megtudja ön. Még a carlista háború nem tört ki egész dühvel, csak Catalonia hegyes vidékein történtek apróbb csatározások. Én ekkor Madridban laktam. Előkelő családból származván , könnyebben jutthattam Don Diego senator termeibe, kinek Mária leánya a város legszebb hölgyei közé tartozott. Első látogatásom óta rövid idő múlt csak, s én a hölgygyel benső viszonyban valók. Szülei nem látszottak barátságunkat ellenzeni. El valék határozva, Máriát nőül venni. De a szerencsétlenség máskép akará. Egyszer Diego házánál fényes estély tartatott. Férfi vendégei mind a királynő párthívei valának. Történetesen szóba jöttek a carlista mozgalmak. A háziúr nem késett a carlisták igényeit a legélesebben megtámadni. Én a carlistákhoz szilván, igyekvém az ellenkezőt megmutatni, azonban a legkíméletesebb modorban. Mily tapintatlanul cselekvém, megmutatta a következés. Az agg Diego tűzbe jött, s megfeledkezvén mindenről, rémitő hangon kiáltá : *) Lásd „Budapesti Hírlap“ 43-ik számát. — Ki a carlistákat pártolja, az nekem vendégem nem lehet, mivel ellenségem. E nyilatkozatot, mely lesújtott és megszégyenített egyszerre, a kiűzetéssel egynek vettem, s azonnal és rendkívül felindulva elhagyom a társaságot. Máriát aléltan vivék a mellékterembe. Szomorúbb és talán egy emberre sem borulhat, mint én ez esemény után töltök. Átgondolom egész helyzetemet. Máriát szerettem, s a kedves gyermek élénken viszonzó érzelmeimet. Kényezni volt kedvem, midőn azon bájos perezekre gondolok, melyeket oldalánál átéltem. S mindennek vége jön. A történtek után reményem sem vala, hogy Don Diego leánya valaha enyém lehessen. Azonban nem hittem önmagamnak. Másnap levelet írtam Don Diegohoz, melyben értelmezni igyekvém tegnapi nyilatkozatomat, s kértem őt, hogy leánya kedvéért feledje a történteket. Végül megfogadtam , hogy a politikáról többé szót sem szólok. S mi volt a válasz ez esdeklő levélre ? Don Diego, szolgálja által azt üzené, hogy ha huszonnégy óra alatt a várost el nem hagyom, könnyen elveszíthetem személyes szabadságomat. Rémülve hallom ez üzenetet, s ég és föld ellen dühöngve, néhány óra múlva elhagyom Madridot. A csapás oly nagy volt, hogy néhány napig alig bírtam magamhoz lőni. Mihelyt egésségem kissé javulni kezdett, azonnal a carlisták táborához csatlakoztam, mely naponként növekedett. A borzasztó és elkeseredett csatáknak, melyekben részt vettem, leírását elhagyom. Ön előtt ismeretesek a csaták borzalmai. Mivel elszánt, mivel kétségbeesett valók, kerestem a halált, s több hős tettet vittem véghez, minélfogva tiszti rangra emeltettem. Egyéb körülmények közt mily édes lett volna a dicsőség, melyet arattam; most azonban mindez nem boldogított, így van az ember teremtve. Ritkán boldogít a váratlan hit és dicsőség. Igazán boldogok csak akkor vagyunk, midőn vágyaink teljesülnek. Az én vágyaim csupán Mária leírásában öszpontosultak, s a vágy teljesülése előttem lehetetlennek látszott; minélfogva minden dicsőség és kitüntetetés mellett nyomorult életet éltem. Azonban egy rögeszmém vala, mely soha sem hagyott el, s mely lelkemben mindig előtérben állott. Látni akartam Máriát, és látni minden áron. Ez eszme annál inkább erőt von rajtam, mennél több akadály állott ez óhajtásom útjában. Ha valamely jellemben a büszkeségnek csak egy csep vegyüléke van , az akadályok növelik a tetterőt. Részemről, hogy Madridban megjelenhessek, éltemet kelle koczkára tennem. A táborban véletlenül valamely madridi hírlap jutott kezembe. Abban nagyszerű bikaviadal hirdettetek, melynek néhány nap múlva a madridi színkörben megtartatnia kelle, s melyen a királynő is jelen leendett. Hirtelen egy gondolat ötlött fejembe, kész valék határozatommal. Igen valószínűnek tartom, hogy a híres előadásnál Mária is jelen leend atyjával. Tehát azt gondolom, hogy álruhában Madridba megyek, s álarcosan részt veendek a bikaviadalban. Úgyis kerestem a halált, következőleg a küzdelmeknek barátja valék. Ez alkalommal küzdelmemnek két eredménye lehetett: meghalni, vagy látni Máriát. Minden úgy történt, mint előre feltevém. A viadal napján ismeretlenül megjelentem Madridban. Egyike valék azoknak, kik a küzdelemre ajánlkoztak, de azon feltét alatt, ha álarcczal fedezhetem magamat. Mivel e feltétel nem szokatlan, az illetők előtt semmi ellenvetésre nem talált. A színkör zsúfolva volt nézőkkel, s zajos kiáltások üdvözlik a királynőt, ki az előadásra szintén megjelent. Az adott jelre a borzasztó látvány megkezdeték. A vörösbe öltözött piccadoresek kibocsátók reteszéből az iszonyú kinézésű vad bikát, mely legyőzhetlennek tartatott. Mint a vadállat a vasrácsokkal köritett tágas szintéren megjelent, végig jártatá villámló tekintetét, s ijesztő bőgőssel, s szarvával a homokot túrva az egyik piccadornak futott, kinek alig maradt ideje, egy oldalajtón távozni. A közönség látván e pompás vadállatot, zörgéssel tudata tetszését. (Vége következik.) 46 Február 23-án 1853