Budapesti Hírlap, 1853. március (52-77. szám)

1853-03-24 / 72. szám

Pest, Csütörtök, HIVATALOS RÉSZ. Buda, mart. 23. , cs. k. Apostoli Felsége szerencsés megmentetése alkalmánál fogva, M­u­r­a­­­i Kon­­­stantin községtanácsos ur Pesten, 100 pftot szen­telt a lipótvárosi templom építésére. Midőn ez összeg a kijelölt czélra elküldetnék, az adomány illő köszönettel ezennel köztudomásra juttatik. A cs. k. kat. és polg. kormány által. Az igazságügyi ministeriumnak 1853-ki január 24. kelt rendelete, *­ mely által az ezen korona­­országokbani büntettek és vétségek fölötti elő­vizsgálat alatt s ennek befejezése után teendő különböző intézkedések tekintetébeni bírói ille­tőség iránt több értelmező határozatok bocsát­tatnak ki. Az igazságügyi ministerium az 1849-ki de­cember 28-kán kelt legfelsőbb határozvány (ma­gyarországi orsz. törvénylap 1850. 2. sz.), s az 1850-diki julius 24-kén kelt császári rendelet (bírod. törv. lap 312 sz.) alkalmazásánál­ némely kétségek megoldása végett, az 1852-ki május 27- kén kelt császári rendeletre (bírod. törv. lap 120­ sz.) vonatkozólag a következő értelmező határo­zatokat bocsátja ki: 1. A vádlott ideiglenes őrizet alatt tartása s elfogásának elrendelése az 1849-ki decemb. 28- kán s az 1850-ki julius 24-kén kelt rendeletek 15 és 17­ §§-hoz képest a vizsgálóbírót, s a 8. §. ese­tében a járási egyesbirót illeti, anélkül, hogy e végre a biróság előleges határozata megkivántat­­nék. A bíróságnak a 18. §-ban említett végzése ezen elrendelés megerősítése végett azonban mind­azon esetekben, melyek iránt az elővizsgálat az 1852-ki május 27-kén kelt császári rendelet (bi­­rod. törv. lap. 120 sz.) III. és IV. czikkeihez képest a járási társasbiróságokat illeti, a járási társasbi­­róság által hozandó, mely végre a vizsgálóbiró által a vizsgálati fogság minden kiszabásáról a társasbirósághoz legfelebb 8 nap alatt jelentés te­endő. Ezen jelentés rendszerint írásban, ha azon­ban a viszgálóbiró a társasbiróság székhelyén lé­tezik, pusztán szóval is megtétethetik. Ha a járásbiróság a 8. §­ esetében elfogást rendelt el, úgy erről az ott említett jelentéssel együtt a járási társasbiróságot tudósítani, ez pe­d­ Magyarországot illető országos kormánylap 1853. IV. évfolyama IV. darabjából (kiada­tott és szétküldetett 1853 márt. 16-kán.­­dig a 18. §. értelmében saját határozatot hozni­ tartozik. 2. Az elővizsgálat tartama alatti elfogásnak újra megszüntetése tekintetében hasonló módon kell eljárni, mint az elfogás eszközlésénél. Ennél magában értetik, miszerint, ha az elfogás iránt a társasbíróság végzése már bekövetkezett, a fog­ság megszüntetése is pusztán ezen bíróság végzé­se által rendeltethetik el. 3. Azon kérdés fölött, várjon bevégzett vizs­gálat után további bírói üldözésre vagy a vád alá helyezésre elegendő okok léteznek - e vagy sem, azon esetekben, melyekre nézve a főtárgyalás s az ítélet az 1852-ki máj. 27-kén kelt illetőségi ren­delet II. czikkéhez képest a megyei törvényszé­ket illeti, a megyei törvényszék; az ezen rende­let IV. czikkében említett büntettek és vétségek fölött pedig a járási társasbiróság határozand. Az e fölött ítélő bíróság a vádlottnak vád alá helyezése iránti végzése mellett a fölött is köteles határozni, várjon a vádlott, ha még­­szabad lábon van, elfogandó-e, vagy az ellene már kimondott fogság tovább tartson, vagy megszüntetendő-e. 4. Minthogy az elővizsgálat minden büntet­tek és vétségek fölött a legelül említett rendeletek 8. §-hoz s az 1852-ki május 27-kén kelt illető­ségi rendelet III. és IV. czikkeihez képest nem a vizsgálóbírót mint ilyest vagy a járási bíróságot, hanem tulajdonképen a járási társasbiróságot illeti, magától következik, miszerint úgy az álladalmi ügyésznek, mint a vádlottnak jogában áll, mind­azon esetekben, hol magukat a vizsgálóbíró vala­mely intézkedése vagy elhalasztása által sértve érzik, a társasbíróság határozatát kikérni. A járási társasbíróság azon határozata ellen azonban, mely által az elfogás vagy vizsgálati fogság megszün­tetése rendeltetik el, azon esetekben, melyekre nézve a főtárgyalás és határozat az 1852-ki má­jus 27 - én kelt illetőségi rendelet II czikkéhez ké­pest a megyei törvényszék elé tartozik, mind­két félnek az 1849-ki decemb. 28-kán s az 1850- diki julius 24-kén kelt rendeletek 18 §. szerint ezenfölül a megyei törvényszékhez­ fölebbezés út­ja is nyitva áll. A más személyek kezessége melletti szabad lábon hagyásnak épen nincs, a fogságai és bizto­sítván­y tétel melletti fölszabadításnak az említett rendeletek 19. §-hoz képest, csak azon esetekben van helye, melyek iránt a főtárgyalás és határozat a járási társasbiróságok vagy járási bíróságok elé tartozik. K r a­u­s s. F. hó mart 23-án adatott ki az országos kormánylap V dbja német egyes s összes kettős kiadásokban. Az Első Rész tartalmazza: 46. szám. Az igazságügyi ministeriumnak 1853-ki február 15-kén kelt rendelete, a hitleté­­telrel határidő iránt a sommás eljárásban. 47. sz. A legfőbb rendőri hatóságnak 1853-ki február 23-án kelt rendelete, melylyel a nyomtat­ványoknak a birodalom egyes koronaországaira vagy külön vidékrészekre nézve eddig kiadott el­tiltásai érvényessége tekintetében az 1852. sept. 26-kán kelt rendelet (birod. törv. lap LX. darab 196 szám) által megállapított határidő, a lombárd-velenczei királyságra nézve múlt évi September 1 -jéig kibocsátott tilalmakra vonatkozólag, folyó évi ápril végéig hosszabbittatik meg. 48. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1853—ki február 23-án kelt rendelete, hatályos az erdélyi nagyfejedelemségre, mely által az ezen koronaor­­szágbani iparüzleti körlevelek (Oblaterien) kia­dása iránti szabály bocsáttatik ki. 49. sz. A vallás- és közoktatási ministerium­­nak 1853. febr. 27. kelt rendelete, a bécsi, prágai, pesti, krakói, lembergi, grátzi, innsbruki és ol­­mützi egyetemek akadémiai hatóságaihoz, a rend­kívüli hallgatók részéről fizetendő leczkepénzek tárgyában. Máso­dik Kész. 16. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. orszá­gos­­pénzügyigazgatóságtól, 1853-ki február 5., a­ forgalom iránt oly tárgyakkal, melyeknek ren­deltetése, hogy gőzhajókon Pest, Buda és Ó-Buda­­városok fogyasztási adói területébe jussanak , s e területre nézve fogyasztási adó vagy városi pót­­illeték alá vetvék. 17. sz. Hirdetés a cs. k. Főherczegségétől, Magyarország hadi és polgári kormányzójától, 1853-ki február 14. némely szabadalomadomá­nyozások és hosszabbítások iránt. 18. sz. Hirdetés a cs. k. Főherczegségétől, Magyarország hadi és polgári kormányzójától 1853-ki február 17. azon pénzalap meghatározá­sa iránt, melyre a csendőrök megvesztegetése czél­­jából adott vagy ígért ajándékok fordítandók. 19. sz. Rendelet a cs. k. Főherczegségétől Magyarország hadi és polgári kormányzójától, 1853-ki február 21. a cs. k. bányakincstári lá­togatoknak közmunkaszolgáltatástóli mentessé­ge iránt. Fővárosi társaséleti szemle. VI. Pest, mart. 21. A naptárkészitők ma tavasz-kezdetet írnak, a természet pedig egy hatalmas vihar-operát üvölt füleinkbe, tele reminiscentiákkal a legzordonabb télből. A zajos hangszereléshez, melyben a zápor csapkodása a leglágyabb zengemény, csatlakoz­nak aztán a trombitásokat teleszájjal fúvó Aeolu­­sok, a nagy dob szerepét játszó hótömeg-puffaná­­sok, hegedű caprice-ek gyanánt a szikrázó hó­­­sziporkák, s végre hogy az egész borzasztó har­mónia tökéletes legyen, ablakcsörömpölések, ajtó - recsegések, a házfedelekről meteor-kövekként le­zuhanó cserépdarabok stb. Úgy látszik, a termé­szet nem akarta egészen közönyösen nézni a fő­városi concert-saisont, s mielőtt künn, zöld sző­­nyegű nyári színpadán, csalogányaival az új staggionét megnyitná, az é­v búcsúföllépéséül egy díjmentes hangversenyt­ rendezett; mondhatom a kivitel oly erőteljes volt, miként csoda, hogy a h­á­z össze nem roskadt bele. Képletek nélkül szólván, tavaszunk oly idővel köszöntött be, mi­lyenben Saphir szerint, egy jó­­ recensenst sem kellene az utczára bocsátani. Valóban a múlt napok folytán, nem csak a bécsi Saphir hozott humort körünkbe, hanem maga az időjárás is igen humoristikus volt. A nap tavaszi mosolyát zápor váltotta fel, a meny­­­dörgést jég és hó követte. Az ártatlan kis ibolyák, nefelejcs­ szemükkel alig örvendhettek édes any­­jok látásának, a tavasznak, alig élvezheték egy­­pár szelidebb mosolyát, s ime egy fagyos orkán már is megfosztá őket rövid tételüktől és hó­­szemfedővel bob­ta be a kis halottakat. . . . már most édes anyjok melengető lehelletére s forró csókjaira várnak, hogy föltámadva, újra keblére borulhassanak! A divat háborutlanabbul hozta meg a tavaszt fővárosunkba, midőn még a természetben semmi zöldet nem látunk, Párisból már számos borsó­­zöld tavaszi kalapok s ruhakelmék érkeztek; az utczára azonban, a sok farkas, medve- és r­ó­­k­a­­prémtől, természetesen még nem bátorkod­nak, legfeljebb salonokban és concertekben mu­tatják be magukat. A tavasz jelenleg tehát még csak a concertekben mutogatja magát, ennélfog­va egy kis tavaszi kirándulásképen ezúttal oda viszem olvasóimat. Itt, a művészet varázskörében, a külső zordon természet daczára, gyönyörköd­hetnek a „nap­keltében és nyár levelek­ben“ Székelytől, a „százszor szépben“ Ernst Kaisertől, „tavaszdalban“ Youngtól; itt még a hegedű virtuóz is : Gr­u­n, s egy pen­gő forintért kaphatnak z­a­p h­i­r­t, pedig nem hamisat, mert már 30 év óta ragyog s még sem vesztette fényét, holott már egyszer be is volt fog­­­lalva. A salonconcertek közöl az ötödik f. hó 20án tartatott, s örömmel mondhatom, hogy a magyar zene érdekében ejtett egypár szavam, viszhang­­ra talált, az arra különben is hajlandó zenély­­rendezőknél s a magyar zenemúzsát ez alkalom­mal E­g­r­e­s­s­y Benink képviselte, kinek kedves dalai közöl egyet Jekelfalussy úr énekelt, még pedig közkívánatra ismételve, mi kétségte­­­lenül a magyar dal érdeme volt. Ernst- Kaiser assz. egy „elegiát“ volt szíves énekelni névrokonától, Ernsttől. Miután e zenedarab, mint mondják, egyenesen az ő számára van írva, ter­mészetesen nehezebb coloratura és trillerek nem fordulnak elő benne, ennélfogva ennek előadása sokkal jobban sikerült, mint oly műveké, melyek nem számára vannak írva; szép magas és mély hangjait különösen művészien használta, kevésbé volt jó az elegiát befejező morendo, —­mi azon­ban a zajos tapsokból nem vont le semmit. — Khayll­ur Mendelsohn-Bartholdy egy triójá­ban jeles zongoraművészetét mutatta be; ízlése valamint technikája egyaránt dicséretet érdemel. A kis Grün már kezd kinőni azon korból, mi­dőn valakit azért bámulnak meg, mert gyermek­­ügyességet nem lehet kétségbevonni, de az érzés varázskulcsa még kevéssé van birtokában; e­­gyébiránt, hogy művészetére a tegméltányosabb mértékét használjuk, önmagával hasonlítjuk őt össze, s úgy találjuk, miszerint a német színpa­don, Saphir úr hangversenyében kitűnőbb volt, mint most. A néhány nap óta körünkben mulató hírne­ves bécsi humorista Saphir M. G. már három humoristikus fölolvasást rendezett s legmara­dandóbb életei közé tartozik az, hogy mind a hármat jótékony czélra rendezte. Kettőt a pesti és budai német szinházakban, egyrészben a mi­lánói cs. k. sebesült katonák javára, a harmadi­­­kat Lackenbach­er úr rendezése mellett a Lloydteremben , a kereskedelmi nyugdíj­intézet s ápolda pénzalapjának növelésére. Ez utóbbi föl­olvasásra kitűnőleg roppant számú közönség gyű­lt össze , mit egyébiránt a nemes czél s a programra kiváló érdekessége tekintetéből méltán várni is lehetett. Erre a jelszóra: Saphir­ol­ 72. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : f­é­l é­v­r­e: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 fr. Helyben: fél­évre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdeté­sek ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. A „Budapesti ű­irlap*4 a kormány magyar hivatalos közlönyére az előfizetés vi­dékre félévre 10 pfrt., évne­gyedre 5 pft S0 kr. Helyben félévre 5 pfrt., évnegyedre 40 pft. Előfizethetni helyben a lap kiadó­­hivatalában, vagy a szerkesztőségnél, vidéken a cs. k. postákon. Előfizethetni­­ helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewal­­derházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik e­­meletben , vidéken minden cs. kir. postahivatal­nál.— Az előfizetést tartalmazó levelek bérmente­sít­e­n­d­ők. F. martius 7-én jelent meg a birodalmi törvénylap XIII dija; tartalma: 35. sz. Rendelete a cultus és közoktatási mi­nisteriumnak 1853 febr. 22-éről, mely által Ma­gyar, Erdély, Horvát, Szlavón ország, szerb vaj­daság és temesi bánságban az alpapsági javadal­mak megszerzése végetti zsinati (csőd) vizsgála­tok intézménye behozatik. 36­ sz. Rendelete az igazságügyministerium­­nak 1853 febr. 23-áról, hatályos Erdélyre, mely által az e korona országbani iparüzleti körlevelek (Oblatorien) kiadása iránti szabály bocsáttatik ki. 37. sz. Rendelete a vallás- és közoktatási ministeriumnak 1853 febr. 27-éről, a collegium­ pénzek elrendezését illetőleg rendkívüli hallga­tók számára. Hirdetmény. Folyó hó 19étől kezdve a naponként délutá­ni 2 órakor Pestről Bécsbe járó gőzösökkel levél­csomagok fognak Pestről és Budáról Győrbe szál­líttatni és ott másnap reggel megérkezni. Az ezen alkalommal szállítandó levelek a cs.­­ kir. postahivataloknál Pesten délutáni 1, Budán pedig 1 */a óráig feladandók, a később feladott Győrbe szóló levelek szállítása az estve 7 órakor­­ induló postával történendik. Továbbá folyó, ha Martius 24-én 1853. 22-kétől fogva a Bécsből megérkező gőzössel Győr- és Komáromból levélcsomagok fognak Pestre érkezni, és az illető levelek még az­nap estre kiadatni. Pest, mart. 19. 1853. Cs. kir. postaigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Konstantinápoly, mart. 4. *) Fuad Effendi lemondása nem cse­kély sensatiót idézett elő, de nem is alaptalanul, mert Fuad Effendi valójában itt átalános tiszte­letben részesült, kitűnő tehetségei, szilárdsága s béna iránti buzgalmáért, melyek segélyével küzdheté csak le a nehézségeket, melyek annyira soha sem terhelők a külügyi hivatalt, mint épen most. A szultán kedvelt külügyminiszerének le­mondását csak kétszer ismételt kérelme után fo­gadta el, s ma már Rifaat pasha egykori bécsi követ, s azóta legtöbbnyire állam­­tanácsi főnök igtattatott be F­u­a­d helyére; ennek helyét K­­­a­­mil pasha kereskedés- és közlekedésügyi mi­nister foglalta el, s az ez által megürült kereske­désügyi tárczával Fethi Ahmet pasha bíza­tott meg ; mindezen kinevezések csak azt tanú­­­sítják, hogy nincs miben válogatni. Alig hallhatni jelenleg egyébről társalogni, mint herczeg Mencsikoffról ; ennek magas állása, a fény, mely környezi, és melylyel min­denütt fogadtatik, elég bő anyagot nyújtanak ar­ra, hogy azok is, kik pénzes ládáikon kivül alig szoktak egyébbel gondolni, egy kissé felvilla­­nyoztassanak. Valahányszor az orosz követségi palota­ kapuja rendeltetése helyén áll, az utcza mindannyiszor el van torlaszolva görög, bolgár stb. néptömegtől; ezek közt néha egyegy hul­lámként vetik föl magukat azon ismert egyéni­ségek, kik minden fölmerülő kérdésre a legbő­vebb magyarázatot adják: — az úgynevezett pro­pagandisták , egy pár ezek közöl bizonyosan hal­­hatlanitja nevét a görög népnél, annyira elraga­dóan tudja festeni a török birodalomnak rövid időn görög kézre kerülését stb. Mencsikoff herczeg rendkívüli s teljhatalmú követté lévén kinevezve a porta mellé, hoszszabb ideig szándé­kozik Szambulban mulatni. Törökország iránt — nyilatkozataiból ítélve — nem a legnagyobb ro­­konszenvvel viseltetik, úgy látszik, nem feled­heti azon golyót, mely a várnai csatánál 1830-ban egy tagját megcsonkitá. Egyiptomból írják, hogy Abbász pa­sba visszaérkezett felső-egyiptomi útjából, mely­*) A bécsi posta már negyed nap óta kimarad­ván, mely még most is, midőn ezt írjuk — szerdán, 23-án d. u. 5 órakor — a Bécs és Pozson közt feltornyosult óriási hósuvata­­gok miatt meg nem érkezett, s így minden külföldi újabb tudósításaink hiányozván, az alsó postával érkezett fennebbi konstantiná­polyi levelet valóban szinte mint a Noé bár­­kájabeli galambot, úgy fogadtuk. S­z­e r­k.

Next