Budapesti Hírlap, 1853. április (78-103. szám)
1853-04-02 / 79. szám
Buda, mart. 28. Folyó hó első napjai fényes maradandó betűkkel jegyezték Buda város évkönyveibe. A kegyelet, érdemméltánylat és emberiség érzelméből fakadt áldozat varázslángját láttuk lobogni az alattvalói hűség oltárán, mely most országszerte hasonló áldozatokat mutat fel. Ugyanis alighogy visszaérkezett Bécsből a legmagasb trón zsámolyánál hódolt városi küldöttség, mely a legkegyebb fogadtatás körülményeit polgártársai előtt örömtelien rajzolá, csakhamar (8-ban) a községtanács egy gyűlést tartott, melyben a küldöttség eljárásáról hivatalos jelentés tétetett, s ez alkalommal Ő cs. kir. Apostoli Felsége sorstól kijelölt megmentője, gróf O’Donnel Ő Felsége hadsegédje s Ettenreich J. bécsi polgár, Buda város tiszteletbeli polgárai sorába fogadtattak; továbbá ugyancsak az Ő Felsége szerencsés megmenekülése emlekeül Bécsben építendő templom pénzalapjának gyarapítására a községi pénztárból 500 pftnak adatása határoztatok, s ezen pénzösszeg cs. k. Fensége Albert Főherczeg kormányzó úrhoz intéztetek. Végre ugyane fontos nap örökítéséül a községtanács egy jótékonysági intézet alapítását rendeli el, mi is szőnyegre hozatván, a tanácstagok véleménye csakhamar egy felállítandó silokháza körül pontosult össze, elvégzésül kimondatott, hogy ennek létesítése aláírások útján fog eszközöltetni. A nevezett jótékonysági intézet első alapítói közt márisi ő cs. kir. Fensége Albert Főherczeg kormányzó ur neve ragyog, mint ki a budai takarékpénztár részéről . Felsége szerencsés megszabadulása tekintetéből rendelkezésére, fölterjesztett 500 pftnak felét az alapitandó smlőkháza javára tűzé ki, másik felét az ugyane városi szegények házának adományozván. A szenvedő emberiség hálafohászai fogják e jótékony intézkedéseket kisérni. Pozsony, martius közepén. .. A cs. k. helytartóság helybeli osztályelnöke gr. Attems Henrik , magának vezérlete alatt alakult szervező bizottmány már megkezdte működését. — Ha nem akarom magam előtt el-, titkolni, hogy az ideiglennel szükségkép járó ha-tározatlanság, mely közigazgatási és igazságszol-, gáltatási intézményeinket eddig elő jellegző, bizonyos nemét a folytonos aggódásnak eloszlatni képes nem volt; úgy ép oly természetesnek kell találnom a reményt, melylyel e város lakossága minden rétegeiben ama tiszteletreméltó testület munkálkodása felé tekint, mint alaposnak az átalános bizalmat, mely a szervező bizottmány érdemes tagjait körözi. Közmegnyugtatásul szolgál a tapasztalás, hogy a bizottmány a törvényiszéki szervezés kérdését különös erélylyel felkarolta. Legközelebb ugyanis, hallomás szerint, a megyei törvényszékekhez szoros rendeletek intéztettek, melyekben a törvényszék személyszáma és helyisége körül okadatolt véleményadás kívántatik. A kerületi kereskedelmi kamra, valamint a helybeli váltótörvényszéki osztály pedig, mint hírlik , az iránt, ha váljon „szüksé- geltetik-e ezen főtörvényszéki kerületben egy önálló kereskedelmi-és váltótörvényszék? s ha igen, mennyire terjedjen kerülete, s hol legyen a székhelye ?“ kimeritőleg nyilatkozni kötelesek. — Önálló kereskedelmi - és váltótörvényszéki Pozsonyban! ez tehát a kérdés, mely jelenleg nálunk a kereskedői- és iparvilágban minden elmét élénken foglalkoztat. E kérdés szerencsés megoldásától várja mind a gazdag kereskedői mind a szegény tőzsér hitele gyarapodását s a forgalom élénkítését, — az iparos feszült szer- , galma érdemléti gyümölcsét, — a földbirtokok nyers terméki üzletére nézve a biztos támaszt 5l minden közpolgár pedig a város gyorsabb felvi- I rágzását. Ha jól értesültem, a helybeli kereske- I dői testület tárgyavatott részletességgel indul I kifejteni azon viszonyokat, melyek egy önálló I kereskedelmi- és váltótörvényszéknek Pozsony- I ban leendő felállítását szükségessé teszik, és a I kereskedelmi é s iparkamrában is e tárgy iránti s csak egy meggyőződés uralkodik. Az 1940-diki hiteltörvényekkel a pozsonyi I váltótörvényszék is életbe lépvén, ez intézeti, s melyet a kereskedői világ tárt karokkal fogadott, s noha működése az áruszerzési s a kereskedési I könyvügyek ritkasága miatt, legtöbbnyire a szó- I ros értelmű váltó ügyekre volt szorítva, azonnal I bő munkaanyaggal találkozott. Az iktatói számok évről évre szaporodtak, elannyira, hogy 1847- és 1848 elején, a 7 váltótörvényszék közöl, a pes- Itit kivéve, legtöbb váltóügy intéztetett el Po- Izsonyban, és már a személyzet szaporítása szűk!- Iségeiről kezdtek komolyan gondolkozni. Ez é I lénk törvényszéki munkásságot megzsibbaszták 11 az 1846-ban közbenjött zavarok, melyek folytán , az 1850-ki január havában felfüggesztett, October 1-jén mint megyetörvényszéki osztály ismét 1s visszaléptetett pozsonyi váltótörvényszék, noha I 7 megyéből állott kerülete csak 2*/^ megyére al- I ’évadott le , csakhamar új tevékenységet kezdett I £ kifejteni, melynek meglepő eredménye az 1847-i 11 tárgyhalmaz felerészét jóval meghaladó. 12 Mindez «kétségkívül oda mutat, hogy Peluzsonyban és vidékén egy erős üzleti élet lükteertései nem csak léteznek, hanem a gyors és szsár hatos igazságszolgáltatás orgánumait a cselekvés szakadatlan folyamában ébren is tartani képesek. — Míg váltótörvényszék nem létezett, ritka volt a váltóügy, de csekély is a hitel Magyarországon. 1. Az l?s40. országgyűlés után azon mértékben, amint a 15dik törvényczikk által rendelt gyors és a szabatos törvénykezés jótékonysága az életbe hatott, élénkült a forgalom, gyarapodott a közhivétel, mert a szigorú törvényben, a gyors eljárásban szilárd támaszát lelé. S azért, miután a forgalom mintegy a váltótörvény védpajzsa alatt fejlődött ki, oly vidék , melynek üzlete mindig egy őrködő váltótörvényszék körében mozgott, s azt megszokta, vajmi érzékenyen fogna suttatni, ha eddigi támaszától rögtön megfosztatnék. Ily vidék a pozsonyi. Az e városnál összepontosuló közlekedési eszközök eléggé magyarázzák azon élénk forgalmat, mely Pozsony és az ország belseje közt fenáll. És ha körültekintünk, ott látjuk Nyitra vidékén az élénk gyári mozgalmat, ott van Trencsinben a nagyszerű faüzlet, Nagyszombatban a dús termesztményvásárok, ott a mosonyi és győri terjedelmes gabnakereskedés, a Zólyom, Bars és Hont megyei műipar, amelyek eddig, úgyszólván, a pozsonyi váltótörvényszék árnya alatt díszlettek, és e tekintetből is egy hasonló bírói hatóság további fenállásához méltányos igényt képezhetnek. Hogy az e vidékbeli kereskedésre nézve, mely ekkoráig a korlátolt illetőségű váltótörvényszékre is bizton támaszkodhaték, egy oly törvényszék felállítása, mely a f. é. febr. 16-án kibocsátott cs. k. nyilt parancshoz képest az 1840. 16. 17. 18 és. 20. törvényczikkek tárgyaira is kiterjeszkedendik, valódi életelvvé váland, velem együtt mindenki be fogja vallani, ki a szoros értelmű kereskedési ügyeknek a váltótörvényszék köréből tett kizárását a gyakorlati élet mezején czéltévesztésnek ismert. Ha továbbá tekintetbe vétetik, hogy a pozsonyi kereskedő, ki maga részéről Triesttel és külföldi kikötőhelyekkel közvetlen kapcsolatban áll, üzletét nem csupán Pozsonyra szorítja, hanem távol vidékre, főleg a tót megyékbe kiterjeszti, miről azon tetemes eszietek tesznek tanúságot, melyeket egyesek a helybeli harminczadnál behozatali vám fejében évenkint fizettek, — nem fog merésznek látszani azon állításom, hogy a vidéki kereskedés Pozsony irányában többnyire szenvedőleg állván, azon megyéknek, melyek a pozsonyi főtörvényszéki kerülethez tartoznak, üzleti forgalma egyedül Pozsonyban leli tűzhelyét. Adjuk még hozzá , hogy a Pozsonyban székelő kereskedelmi kamra működése az egész főtörvényszéki kerületre terjed , tisztán álland minden gondolkozó előtt, mikép ezen kerület összes kereskedelmi és műipari érdekei Pozsonyban képviseltetnek, ide mint súlypont felé gravitálnak. Természetes tehát azon közhajtás, hogy a pozsonyi kereskedelmi és váltótörvényszék ugyanazon megyéket karolja át, melyek a főtörvényszék és a kereskedelmi kamra kerületét képezik, főleg ha szem előtt tartatik, hogy a kereskedelmi kamrának folytonos kapcsolatban kellvén állani a kereskedelmi törvényszékkel, e két, ugyanazon főérdek ösvényén , noha különböző hatálylyal, karöltve járó hatóság a munkakör ter■ jedelmére nézve egymástól az együtthatás jóték Ikony eredményének veszélyeztetése nélkül el nem térhet. Van még egy tekintet, mely egy önálló kereskedelmi és váltótörvényszéknek Pozsonyban leendő felállítását igen óhajthatóvá teszi, s ez a takarékosság tekintete. A váltó- és kereskedelmi jogügyek kezelése t. i. tárgyavatott szaktudós jogászokat igényelvén, hahogy e szakbeli ügyek nem központosittatnak egy önálló törvényszéknél, legalább is annyi váltóbírónak kineveztetetése leend szükséges, a hány megyetörvényszék a kerületben létezik; mi az államnak tetemes,e mellett felesleges czélnélküli költséget fogna okozni, mert Pozsony lévén az e vidékbeli kereskedelmi tűzhely,míg a megyetörvényszékek közt felosztott kereskedelmi és váltótörvénykezés alig fedezné az illető bírói személyek fizetését, addig a pozsonyi megyetörvényszéknél a dolgok természetes nyomatéka következtében önkényt is valami kereskedelmi osztály fogna keletkezni, mely azonban, személyzetének kevesebb száma miatt, gyors és biztos eljárást igénylő kereskedelmi ügyeket, a közhitel rovására kénytelen leendne neveztetni. Ellenben az önálló kereskedelmi tör-vényszék nem csak sokkal kevesebb számú személyzettel szerkesztethetik össze, mintsem az erves megyetörvényszékeknél összesen véve szükegeltetnek, hanem a kereskedelmi érdekeket legensőbben érintő jogkérdéseket értelmes bírák,faasztalt kereskedői ülnökök, és tárgyavatott ügy - védi kar kezeibe fektetvén," s azok megfejtésében is következetességgel járhatván el, szilárdabb tímaszt képes nyújtani a kereskedelemnek, és eb- ből fejlődő közjólétnek, mint valamennyi megye- törvényszék e tekintetbeli elszigetelt hatásköreiel együtt véve. Mindent meggondolva, igen természetesnek találom, hogy nálunk az önálló kereskedelmi és v állótörvényszék felállítását életkérdésnek tekintik. Bátran lehet állítani, hogy a szervező bizottmány a keresk. és iparkamrának, a váltót.széki osztálynak, s a kereskedői testületnek a kereskedésírni önálló törvényszék mellett szóló előterzsztményét vevén tekintetbe, a közvélemény eyhangú nyilatkozatával találkozandik, mire, ha v . érdemes bizottmány kellően figyel, ebbeliszles tervezetében alapkövét teendi le oly inté- ti itnek, melynek védszárnyai alatt csak közelé- Eltség és jólét fejlődhetik. (Fővárosi és vidéki napló. April 2. ti * A nagy heti istentiszteletekre vonaszkoli vag, még említenünk kell, miszerint szerdán Je- Pimiás gyászdalának elzengését a budavári főteam- Z Lomban cs.Főherczeg Kormányzó Urunk Fen * Biges nejével, csütörtökön ugyanott kedves,leány- gyermeke kíséretében hallgatta végig. Pénteken a budavári főtemplomban Haydn „Krisztus hét szava“ czimű nagyszerű oratóriuma Adle György karnagy úr vezetése alatt nagy szabatossággal adatott. A pesti egyetemi templomban nagyheti szertartásokat a hittani kar igazgatój Fogarassy Mihály, válaszkodari püspök úr végezte. Nagycsütörtökön a pesti tudományos egyetem tanárai testületileg járultak az Ur asztalához. Nagypénteken pedig ő cs. Fensége Hidegard Főherczegasszony, az egyetemi templomban két óra hosszan épületes áhítattal vett részt a délesti vecsernyén, melyet a pesti papnő velde ifjú tagjai az egyházi énekben szép jártasságot tanúsító öszhanggal végeztek. Jelen volt ugyanakkor azon két görög szertartásu kath. pap is, kik Ázsiából, Libanon hegyéről jöttek ide alamizsnagyüjtés végett a drúzok által felperzselt székesegyházak fölépítésére. A föltámadás körmenetét szintúgy mint a husvétvasárnapi főmisét a belvárosi főtemplomban, a betegen fekvő plébános Simoncsics Ignácz apát helyett,Szántófy Antal lipótvárosi plébános úr végezte. A hivek mindenkor roppant számmal sereglettek egybe, a Megváltó szent czéljait sziveikben követendők. 10 cs. k. Fensége Hildegard Főherczegasszony, a védszárnyai alá karolt jótékony intézeteket éber figyelemmel szeretvén kisérni mart. 31-én déli 2 órakor palota-dámája kiséretében magas látogatására méltatni kegyeskedett az első bölcsődét. Az ily nemesszivü anyai léptekért a romlatlan nép hálája az összeseregléssel és kegyeletes fohászokkal szokott nyilatkozni miként ez alkalommal is egy élemedett tisztes magyar férfiú a többi közt a tömegből felszólamlott „Közelről akartam elő lelket látni és üdvözölni!“ — A magyarországi cs. k. katonai s polgár, kormányzóság, mart. 26-án kelt hirdetménye szerint, Rózsa Sándor elhirült rabló vezér fejére 10,000 pftot tűzött ki, mely jutalom annak fog kiadatni, ki a rablófőnököt vagy maga fogja el vagy elfogatását s kézrekeritését biztos után eszközlendi; ha pedig valaki önvédelmi tusában vagy a rabló üldözése közben őt megölni kényszerülne szintén a nevezett dijban részesülend, melynek kifizetése azonnal megtörténik. Az itt közölt személyleirás szerint Rózsa Sándor 40—42 éves. * Múlt hó 30-kán Péchy ker. tanácsos ur, mint cs. kir. biztos jelenléte mellett a zugligeti vaspálya részvényesei vállalatok mielőbbi életbeléptetése ügyében tanácskozmányt tartottak, mely alkalommal a jelenvolt műavatottak tárgyalásai következtében az ügy terve tetemes előmozdítást nyert. * A minapi nagy szélvihar által a felső Dunáról egészen a Csepel-szigetig lesodort malmok felvonszoltatása nagy költségbe és fáradságba került; a megrongáltak kijavításán már szorgalmasan dolgoznak. * A pestbudai hangászegyleti zenede részéről. Néhai Egressy Benjamin emlékére befolyt adományoknak folytatása. Egressy Sámuel az aláírási ivén adományokkal járultak Egressy Sámuel 10 ft, Küry Móricz 1 ft, Halász Ida 2 ft, Halász Jozefa 2 ft, Fáy Béla 2 ft, Muzslay 40 kr, Nádor Ferencz 1 ft, Molnár Pál 30 kr, Horváth György 40 kr, Bernáth Lajos 2 ft, Földváry Mihály (ifj) 2 ft, Földvári Jósef 1 ft, Jankovits Jósef 5 ft. gróf Zichy Ferraris Manó 5 ft. Ubermann Lopresti bárónő 5 ft. Szeles József 2 ft. Barabás Dániel hites ügyvéd úr 28-dik sz. aláírási,ivén adománynyal járultak : Barabás Dániel 5 ft. Kriszhaber S. 2 ft. Davidsohn S. H. 1 ft. Mittelmann 1 ft. Herszka J. M. 1 ft. Laszky Móricz B. 1 ft. Müller M. H. 1 ft. összesen 12 ft. Kubinyi Ágoston ur ő nsgának 3-dik sz. aláírási ivén : ugyanattól 5 ft. Hauszner F. L. ur 48-dik sz. aláirási ivén : ugyanaz 5 ft. Azonkívül adományoztak Fleischl Dávid 5 ft. Frey József pedig 30 kr. Összesen — 78 ft 20 kr. A már közlött — 510 ,, 10 „ hozzá adván, bejött eddig — 588 ft 30 kr. * A zenede részéről vasárnap f. hó 3-án délutánig/j6 órakor a G-ik salon-zenélg tartotik a Lloyd teremében. Az előadandó hangművek következők : 1. Fesca hármasa zongorára, Fáncsy Etelka kia., Huber Károly és Szukurán által előadva. 2. „A vagy“ dal zongorára gordonka kíséretével, Huber Károly, zenedei tanártól, énekli Y o u n g ur a nemz. szinház tagja. 3. Kettősdal Weber „Oberon“ czimű dalművéből „szerencse, öröm“ énekli Hasselt-Barth assz., cs. k. udvari énekesnő, s a nemz. szinház tagja, és Recht Eliza kisasszony. 4. Ábránd, 2 hegedűre zongora kísérettel, Hunyady László dalművének dallamai után Huber Károlytól, Ridley-Kohne és Huber Károly urak által előadva. 5. Kettős dal Mozart „figaró lakoma“ czímű dalművéből, énekli Hasselt-Barth asszony és Recht Eliza kisasszony. 6. Adagio és Rondo espagnola zongorára, 2 hegedű, viola, gordonka, nagybőgő, fuvola és pásztorsíp kíséretével Hummeltől, előadja Péter Mária k. a. 7. Mozart A ötöse „Cosi Fantuzti“ dalművéből, éneklik Hasselt-Barthné, Riecht,Eliza k. a., Young, Vogl és Kőszeghy urak. * A hangászegyleti tagok által beadott szavazatok összeszedésére a mart. 14-ki közgyűlésből kiküldött bizottság jelentése a múlt hó 18-án tartott választmányi ülésben felolvastatván, a választás eredménye következő: Egyleti elnök b. Prónay Gábor ur. Alelnök Asztalos Károly. Zenedei igazgató Mátray, Gábor. Aligazgató Brauer Ferencz. Főpénztári elöljáró Weisz Bernét. Pénztárnok Barabás Ant. Bál. Ügyvéd Barabás Dániel, szótöbbséggel megválasztattak. Igazgató választmányi tagok: 1. Brauer József,2. Csacskó Imre, 3. Doppler Ferencz, 4. Elischer Boldizsár, 5. gr. Festetics Leo, 6. Fogarassy János, 7. Fleischl Dávid, 8. Gombos Bertalan, 9. gr. Győry László. 10. Hauszner F. L. 11. Jurenász Károly. 12. gr. Károlyi György. 13. Kern Jakab, 14. Kern Leo, 15. Kiczel Jakab. 16. Kubinyi Ágoston. 17. Langer János. 18. Mátray József, 19. Mészner József, 20. Mildner Ferencz, 21. Patachich Károly, 22. Pentsch János, 23. Saphir Zsigmond, 24. Schernhoffer Károly, 25. Szabó József, 26. Szantósy Antal, 27. Szekrényesy József, 28. Thill Ferdinánd, 29. Vogl Alajos, 30. Wágner Dániel. * A nemz. színházban in. hó 30-kan a Két huszáropera adatott, középszerű számú közönség előtt. Ez estve az opera némely helyeinek s az első felvonás végén előforduló magyar táncznak buzgóbb tapsolója nem volt, mint a köztünk mulató szerecsen vendégművész, ki ezáltal némileg vissza akará fizetni azon lelkes tapsokat, melyekkel őt közönségünk múlt estvéli föllépésekor elhalmozta. Nagyobb diadalt még alig aratott művész színpadunkon ,mint Ira Aldridge tegnapelőtt „M a c b e t h“-ben. De képzeletünk is alig lehetett eddig, hogy egy színész az emberábrázolást oly művészi tökélyre vihesse, mint ő, hogy legrejtélyesebb jellemeknek s a lélek legtitkosabb rugóinak oly tiszta, világos s érthető képet s kifejezést adhasson, és végre hogy a színművészet oly egyszerűségben, szépségben és fönségben tükrözhesse vissza a legborzasztóbb természetet, s annyi élethűséggel, hogy az ábrázolt lény minden lélekmozzanatában s physikai valóságában az illusió legtökéletesebb fokáig előttünk álljon. Ira Aldridge Othellóban nagy, Macbethben méy", mintegy mythicus ködbe burkolt ossiani király-alakot láttuk őt előttünk lebegni, Shakespeare halhatlan szelleme által megtestesítse. Már első álmodozó szavai, melyekkel a boszorkányok jóslatára felel, bevezettek bennünket azon nagyszerű felfogás mély értelmébe, melylyel Ira e jellemet mindvégig következetesen keresztül viszi. Ezután lépésről lépésre látjuk a hős alásülyedését, kit önző dicsvágyának bűvölete, vakmerő és lélekben gonosz neje csábhatalmának segélyével a legsötétebb bűnörvénybe sodor Dunkán meggyilkolása,’ Macbeth rettenetes összerázkódása Bangno megjelenésekor, az ijedségi kábulás után aludni menő hős, s Macbeth párcsatábani elesése a legnagyszerűbb scénák, miket a drámaíró charactereinek másodteremtője — a színművész előállíthat. — Az ismét zsúfolt ház ez estve még nagyobb enthusiasmust tanúsított mint első alkalommal. Ira ma színészeink közreműködése mellett a Velenczei kalmárban fog föllépni, miután az igazgatóságnak sikerült őt még egy pár föllépésre megnyerni. * Márt. 25-kén Ordódy János egy tiszai szigeten Homokhoz közel, a nádasban sertéseit őrizte, midőn egyszerre három jól fölfegyverzett rabló érkezett egy csolnakon a szigetre s Ordódy Jánost fenyegetések közt kényszeríték, a hadrendőrök közeledését megvigyázni, míg ők putrijában ruhájukat megszárítják. A szintén átnedvesedett lőfegyvereket a rablók a putri előtt rakták ki a napra, hogy megszáradjanak. E kedvező körülményt gyorsan felhasználva, a 20 éves Ordódy azon határozattal, hogy az országot e három rablótól egyszerre megszabadítsa, felragadá a feltámasztott duplacsövű fegyvereket s egy pisztolyt, villámgyorsasággal a kunyhóban sütkörésző rablókra rohant és kettejét a duplapuskákkal s a harmadikat a pisztolylyal agyonlőtte; azután a három hullát, azon csarnakban , melyen a rablók jöttek, A1gyóra vitte, hol őket a náluk talált rabolt vagyonnal együtt a hadrendőri őrcsapatnak adta át és jelentést tett, miszerint a három rabló beszélgetéséből kivette, hogy másnap még három más társuk csatlakozana hozzájuk. E jelentésre egy - két hadrendőrből és Ihiy Vilmos gyalogezredbeli 7 legényből álló czirkáló csapat a kijelölt hely közelében lesbe állt, és ez őrcsapatnak sikerült az éjszaka megérkezett rablókat, és pedig kettőt közülük Gedai Istvánt és Kraiker Antalt élve megfogni, s a hirnevű ratzló főnököt Hudobát pedig fugisa közben agyonlőni. Az első kettő a szegedi rögtönbiróság kezébe szolgáltatott. * A haza minden vidékeiről folyvást érkeznek hirek a lakosság legális és örömteli érzületének nyilatkozatairól, melyekkel a cs. k. Apósok Fölsége, iránti rendű hűtlen ragaszkodásukat s a Mindenhatótól csengve kért szerencsés felgyógyulása feletti öröm- és hálaérzelmeiket nyilvániták . Gömör megyében nem volt templom és imaház, hol hálaimákban és dicsénekekben nem magasztalták az isteni gondviselést, mely a Fejedelem szent személye ellen elkövetett gyilkos merénylet pillanatában oly tündöklőleg mutatkozott. Hasonló buzgalommal rendeztettek ünnepek ő Felsége szerencsés felgyógyulására is. Gömör megye tisztelt főnöke Gömöry Pál úr felhívást intézett a városi hatóságokhoz, hogy más megyék példájára Gömörből is induljanak küldöttségek Bécsbe, ő Felségének személyesen viendék meg a lakosság hódolatát. A nagy örömmel és lelkesedéssel fogadott felhívás következtében a kinevezett küldöttségek azonnal a húsvéti ünnepek után indultak a székvárosba. Josván , mart. 19-én a róm. kath. és 21- kén az ágostai hitvallásuak templomában tartattak isteni tiszteletek, mely napokon Tremer József csetneki kér. főszolgabíró és Maléter István polgármester urak fényes ebédet adának. Nagy Rőcze városában, az ottani r. kath. plébános Kajaba József ur az ünnepélyt azzal események, 1 380